Javaslat: az Európai parlament és a Tanács határozataa több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről (EGT-vonatkozású szöveg) SEC(2009)1476 SEC(2009)1475 /* COM/2009/0610 végleges - COD 2009/0169 */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)610 végleges 2009/0169 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről (EGT-vonatkozású szöveg) SEC(2009)1476 SEC(2009)1475 INDOKOLÁS A JAVASLAT HÁTTERE Célkitűzések Az EK-Szerződés 169. cikkén alapuló javaslat célja a Közösség részvételének megállapítása a mind a nyolc balti-tengeri tagállam (Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország, a továbbiakban: részt vevő államok) által a Balti-tenger térségének fenntartható fejlődése érdekében indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169). A BONUS-169 tudományos eredményei révén megkönnyít az ökoszisztéma-szemléletű gazdálkodás végrehajtását a Balti-tenger térségében és támogatni fogja az olyan, célnak megfelelő, ökoszisztéma-szemléletű szabályozások, szakpolitikák és gazdálkodási módszerek kidolgozását és végrehajtását, amelyek célja az ökoszisztéma-javak és szolgáltatások fenntartható felhasználásának védelme. Ez a kezdeményezés emellett lehetővé teszi az EKT létrehozását és szerkezetének kialakítását a balti-tengeri térségben. A korábban finanszírozott BONUS ERA-NET és ERA-NET PLUS már jelentős mértékben hozzájárult a balti-tengeri tengerkutatás koordinációjának javításához. A BONUS-169 megadja a szükséges lendületet a rendkívül összetett nemzeti kutatási rendszerek megfelelő kezeléséhez szükséges kritikus tömeg vagy integrációs szint eléréséhez. Ez a kezdeményezés az EU mind a nyolc balti-tengeri tagállamát összefogva arra irányul, hogy az Európa előtt álló közös kihívások leküzdése terén megvalósuljon e tagállamok kutatási szakpolitikái és tudományos közösségei közötti tartós koordináció és együttműködés, és így a nemzeti finanszírozású kutatási programok közötti akadályok lebontásával jelentős mértékben hozzájáruljon az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakításához a balti-tengeri térségben. A közös kutatási programban az Orosz Föderáció is részt vesz, feltéve, hogy az ehhez szükséges jogszabályi követelményeknek megfelel. A BONUS-169 ezenkívül várhatóan jelentős mértékben hozzájárul a balti-tengeri stratégia végrehajtásához és tevékenyen támogatja a tengervédelmi stratégiát és a tengerpolitikát. A részt vevő államok megállapodtak, hogy a finnországi Helsinkiben létrehozott Baltic Organisations Network for Funding Science (Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózata), a BONUS EEIG legyen a BONUS-169 kezdeményezés kijelölt végrehajtási struktúrája. A javaslat indokai A Balti-tenger ökoszisztémáját számos, súlyos következménnyel járó természeti és emberi eredetű hatás terheli. A tengert és annak partvidékét különösen súlyosan érintik a szennyeződéssel, az eutrofizációval, az éghajlatváltozással, a savasodással, az invazív idegen fajok megjelenésével, az élő források túlzott kimerítésével és a biológiai sokféleség csökkenésével járó összetett és egyre fokozódó negatív hatások. E veszélyek miatt a Balti-tenger egyre kevésbé tudja fenntarthatóan biztosítani az emberek számára elengedhetetlen javakat és szolgáltatásokat. Mindez nemcsak az egész balti-tengeri régióra, de a tágabb értelemben vett Európai Közösségre nézve is súlyos következményekkel jár. Az elkövetkező évtizedekben a globális változások (beleértve az éghajlatváltozást) és azok időben és térben egyaránt sokáig fennmaradó hatásai várhatóan erősödni fognak, ami további nyomást gyakorol a Balti-tenger ökoszisztémájára. A környezeti problémákra nyújtott fenntartható megoldások és a balti-tengeri ökoszisztémából származó javak és szolgáltatások hasznosítása új tudományos ismereteket tesznek szükségessé a rendkívül összetett balti-tengeri ökoszisztéma viselkedésének, valamint a nagyszámú természeti és emberi tényezővel való kölcsönhatásainak és az azokra adott visszajelzéseinek a megértéséhez. Miközben azonban a balti-tengeri régióban számos kutatási tevékenység folyik, e törekvések javarészt továbbra is koordináció és közösen jóváhagyott regionális cselekvési terv nélkül zajlanak. Ebből kifolyólag a kialakult összetett kihívások kezeléséhez halaszthatatlanul szükséges erőfeszítések rendkívül szétforgácsolódnak. Tekintettel arra, hogy a balti-tengeri térség összetett környezeti kihívásainak külön-külön történő kezelésére nemzeti, regionális vagy helyi szinten csak korlátozott kutatási lehetőségek állnak rendelkezésre, a balti-tengeri térség egészére kiterjedő sürgős közösségi szintű fellépésre van szükség. A régióban tapasztalható rendkívül jelentős és sürgető környezeti kihívások hatékony megoldásához mihamarabb a balti-tengeri államok késedelem nélküli, integrált és összehangolt fellépésére van szükség. A BONUS-169 lehetőséget kínál a rendkívül összetett nemzeti kutatási rendszerek megfelelő kezeléséhez szükséges kritikus tömeg és integrációs szint elérésére. A program arra törekszik, hogy a balti-tengeri térségben a környezeti kutatások széttagolódó programozásának és megközelítésének javításával növelje hatékonyságukat és eredményességüket azáltal, hogy a balti-tengeri ökoszisztéma területén megvalósuló kutatási tevékenységeket egy tartós, együttműködő, több tudományterületet érintő, jól integrált és célzott multinacionális programba tömöríti. Ez egybevág a Tanács és az Európai Parlament által az utóbbi tizenöt évben nyújtott kitartó politikai támogatással, amely az európai kutatási tevékenységek hatékonyabb összehangolását, valamint a hetedik keretprogram alapján támogatott nemzeti és regionális kutatási szakpolitikák koordinálását szorgalmazta az elaprózódás és a kompetenciák közötti átfedések elkerülése érdekében. A Bizottság erre reagálva előterjeszti a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről szóló javaslatát. Meglévő kezdeményezések a javaslat által érintett területen Bár a balti-tengeri környezeti kutatással foglalkozó közösség az EU kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjának keretében számos programhoz hozzáfér, jelenleg nincs olyan közösen működtetett rendszer, amelyet kifejezetten a balti-tengeri térség környezeti kihívásainak kezelésére hoztak volna létre. A térségbeli koordináció javításának első lépéseként a BONUS ERA-NET (2004–2006) a hatodik keretprogram keretében részesült finanszírozásban. A BONUS ERA-NET elemző tanulmányok sorozatának, egy tudományos terv és a decentralizált végrehajtó struktúra (DIS) jogi alapjainak kidolgozásával jelentős eredményeket ért el a térségbeli kutatásfinanszírozó intézmények közötti kommunikáció elindításában, a helyzet elemzésében és a további integráció előfeltételeinek megteremtésében. 2006-ban az Európai Parlament a Bizottság hetedik keretprogramról szóló javaslatáról készített jelentésében elismerte, hogy foglalkozni kell az elaprózottság kezelésével, hangsúlyozva, hogy „… alapvető fontosságú, hogy hetedik keretprogram támogassa a nemzeti és regionális kutatási politikák és programok összehangolását” és „az összhang hiányának és az egymást átfedő kompetenciák elkerülése érdekében jobb együttműködést kell megvalósítani a nemzeti és az európai kutatási programok, illetve a gazdasági szereplők között a hosszú távú kutatási menetrendben”. A BONUS-169 egyike volt a Szerződés 169. cikkében szereplő „Együttműködés” és „Kapacitások” egyedi programok[1] azon négy potenciális kezdeményezésének, amely ezt az összehangolást előmozdítja. Mivel azonban akkor még nem volt elég „érett”, illetve megvalósításra kész, a program nem került be a Szerződés 169. cikke alapján útnak indítható kezdeményezések „első szerelvényébe”. Ehelyett – és a kiforrott BONUS-169 kezdeményezés elfogadását megelőzően – az ERA-Net Plus (2007–2011) a hetedik keretprogram keretében részesült finanszírozásban, a kiválasztott mechanizmusok további fejlesztését és gyakorlati kipróbálását célzó közös pályázati felhívás keretében tett áthidaló intézkedés formájában. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A BONUS-169 teljes egészében illeszkedik a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiájának, valamint az Európai Unió balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiájának célkitűzéseihez és szelleméhez. Emellett a megújult lisszaboni stratégia célkitűzéseinek valóra váltásához is hozzá fog járulni azáltal, hogy többet és eredményesebben fektet be a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló tudásba, hozzájárul az EKT-nak a balti-tengeri térségben való megvalósításához, valamint segíti Európát a térség legfontosabb társadalmi kihívásainak megválaszolásában a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, az idegenforgalom, az akvakultúra, az élelmiszerbiztonság és a tengeri szállítás vonatkozásában. A JAVASOLT INTÉZKEDÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A BONUS-169 a nyolc balti-tengeri állam nemzeti kutatási programjait és tevékenységeit egyetlen közös kutatási programba integrálja, és különösen támogatja a balti-tengeri stratégia, a tengervédelmi és a tengerpolitikai stratégia és a vízügyi keretirányelv kutatási és környezetvédelmi célkitűzéseit. Az európai uniós és nemzeti alapok összekapcsolása emellett a kapacitások, a szakértelem és a források terén megteremti azt a kritikus tömeget, amely strukturális változásokat indít el a Balti-tenger és a kapcsolódó vízgyűjtő terület, illetve a parti övezet kutatási rendszereiben, valamint előmozdítja egy tartós, együttműködésen alapuló, interdiszciplináris értelemben jól integrált és célirányos kutatási program megvalósítását, amelyet az összes részt vevő tagállam közösen hajt végre. Célkitűzéseinek elérése érdekében a BONUS-169 végrehajtására két külön szakaszban kerül sor: egy kétéves stratégiai indító szakaszban, amelynek során megfelelő konzultációs platformokat hoznak létre az érdekeltek aktív bevonása érdekében, elkészítik a stratégiai kutatások menetrendjét, valamint tovább bővítik és mélyítik a pontos végrehajtási módozatokat; továbbá egy legalább ötéves végrehajtási szakaszban, amelynek során legalább három közös pályázati felhívást hirdetnek meg azoknak a stratégiai irányultságú BONUS-169 projekteknek a finanszírozására, amelyek kifejezetten a kezdeményezés célkitűzéseivel foglalkoznak. A kétlépcsős megközelítés lehetőséget ad a finanszírozó intézmények szélesebb körének bevonására és ennek révén további pénzalapok mozgósítására, valamint egy következetes, a politikai célokhoz illeszkedő, a térség fenntartható fejlődését támogató hosszú távú kutatási menetrend kialakítására. Mivel a BONUS-169 majdani sikere nagymértékben függ a stratégiai szakaszban kitűzött célok elérésétől, a Bizottság értékelni fogja a kezdeményezés kiforrottságát és készültségi fokát. Amennyiben az értékelés eredményei pozitívak, a Bizottság és a BONUS EEIG megköti a végrehajtási megállapodást. Az Európai Bizottság a részt vevő országok támogatható hozzájárulásait legfeljebb 50 millió EUR-val egészíti ki, ezáltal a kezdeményezés teljes tervezett költségvetése eléri a 100 millió EUR-t. A részt vevő államok készpénz-hozzájárulásait és a közösségi hozzájárulást tényleges közös kasszaként kell kezelni. A stratégiai szakasz végrehajtása az e határozatban, illetve a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [2] megállapított szabályok alapján nyújtott támogatás révén valósul meg. A végrehajtási szakasz közvetett centralizált igazgatással valósul meg a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban. A költségvetési rendelet 56. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság először köteles megbizonyosodni többek között a támogatás-odaítélési eljárások, a belső ellenőrzési rendszer, a végrehajtással megbízott szervnél működtetett megfelelő elszámolási rendszer, valamint a független külső ellenőrzés meglétéről és megfelelő működéséről. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Jogalap A BONUS-169 programmal kapcsolatos javaslat jogalapja az EK-Szerződés 169. cikke, amely a több tagállam által indított kutatási programokban való közösségi részvételről rendelkezik, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is. Ezenkívül az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat a BONUS-169 programot kifejezetten az egyik lehetséges jelöltként említi a nem közösségi kutatási programok összehangolásának vonatkozásában. A szubszidiaritás elve A balti-tengeri kutatások széttagoltságának és párhuzamosságának kiküszöbölésére tett összes erőfeszítés ellenére továbbra is szükség van a nemzeti finanszírozású kutatási erőfeszítések fokozott integrációjára annak érdekében, hogy meg lehessen oldani a balti-tengeri térség előtt álló, javarészt több államot is érintő kihívásokat. A fellépés stratégiai célkitűzéseit – így a balti-tengerrel kapcsolatos nemzeti környezeti kutatási programoknak a balti-tengeri térség legsürgetőbb környezetvédelmi problémáinak és a szétaprózódottsághoz vezető hiányosságoknak a megoldása érdekében történő integrálását – a tagállamok nem kezelhetik elszigetelten, nemzeti alkotmányos rendszerük keretében, mivel a balti-tengeri térségben a környezetvédelem állami finanszírozásának koordinálására irányuló tisztán kormányközi fellépések száma az elmúlt években nem nőtt, és e fellépések eddig nem tudták eredményesen kezelni a felmerülő környezeti kihívásokat. A Szerződés 169. cikke alapján nyújtott további finanszírozás: 1) támogatni fogja a valós kutatási szükségletek szempontjából kifejezetten lényeges, ám a hagyományos finanszírozási rendszerek hatókörén kívül eső multitematikus finanszírozást, 2) elősegíti a keleti és a nyugati államok között a K+F finanszírozásában meglévő egyensúlyhiány kiegyenlítését, 3) a nemzeti kutatásfinanszírozási szervezeteket arra fogja ösztönözni, hogy függetlenségük részleges feladásával hatékonyabb, a balti-tengeri rendszer kutatásait felügyelő közös irányítási rendszerre álljanak át. Ezt a balti államok nemzeti kormányai, az Európai Tanács különböző ülései és az Európai Parlament által adott jóváhagyás és igen erős politikai támogatás is megerősítette. Emellett a várható regionális hozzáadott értéken túlmenően a kezdeményezés más európai tengerek esetében is segítséget nyújt hasonló kutatásirányítási modellek kifejlesztésében. Az arányosság elve A 169. cikk értelmében a Közösség „az érintett tagállamokkal egyetértésben részvételt irányozhat elő a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban, beleértve az e programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt is”. Ebben a rendszerben a tagállamoké a meghatározó szerep, és tág tere nyílik a nemzeti szintű döntéseknek. A kezdeményezésnek a várakozások szerint rendkívül erős húzóhatása lesz, mivel akár 100 millió EUR-t is mozgósíthat a balti-tengeri kutatások céljaira; ezt a felmerülő kihívások jellege és sürgőssége miatt elengedhetetlenül szükségesnek ítélt összeget a 169. cikk hiányában nem lehetett volna előirányozni. E finanszírozással lehetővé válik, hogy a BONUS-169 a balti-tengeri térségben a jelenlegi alapokat a nagyrészt szétforgácsolódó környezeti kutatási és technológiafejlesztési beruházásokról a teljes balti-tengeri ökoszisztéma összetett és határokon átnyúló vonatkozásainak kezelésére alkalmas, strukturált és kiegyensúlyozott beruházások felé mozdítsa el, és a térségben hozzájáruljon a hatékony és fenntartható szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához. Az eszközök megválasztása A kezdeményezés általános és egyedi célkitűzéseinek teljesítéséhez három szakpolitikai lehetőséget kell mérlegelni. Ezek a következők: - Első szakpolitikai lehetőség: a hetedik keretprogram keretében eddig kidolgozott szakpolitikák folytatása (a mostani helyzet fenntartása) - Második szakpolitikai lehetőség: a keretprogram szerinti, regionális irányultságú, több témakört átfogó pályázati felhívás(ok) kiírása. - Harmadik szakpolitikai lehetőség: a Szerződés 169. cikkének három (A, B vagy C) lehetséges megközelítési mód szerinti alkalmazása, amelyek a stratégiai orientáció részletességében és az érdekelt feleknek a pályázati felhívások egyszerűsítésébe és végrehajtásába való bevonásának mértékében különböznek. - A harmadik szakpolitikai lehetőség megvalósítása az „A” megközelítés szerint: a Szerződés 169. cikkének alkalmazása, középpontban a tengerkutatással és a tudományos alapú pályázati felhívások azonnali meghirdetésével. - A harmadik szakpolitikai lehetőség megvalósítása a „B” megközelítés szerint: a Szerződés 169. cikkének alkalmazása tágabb tartományban, a balti-tengeri vízgyűjtő medencére kiterjesztve, valamint a kezdeményezés útnak indítása és a bizottsági javaslat előtt kidolgozandó stratégiai elképzelés és ütemterv. - A harmadik szakpolitikai lehetőség megvalósítása a „C” megközelítés szerint: a Szerződés 169. cikkének alkalmazása tágabb tartományban, a balti-tengeri vízgyűjtő medencére kiterjesztve, valamint a kezdeményezés első szakaszában kidolgozandó stratégiai elképzelés és ütemterv. A harmadik szakpolitikai lehetőség „C” megközelítés szerinti megvalósítását részesítjük előnyben, mivel – a tagállami, intézményi és kutatói közösségi szintű, hosszú ideig fennálló és tartós integráció megvalósításán keresztül – ez képes a fent felsorolt nehézségek hatékony megoldására. A közösségi hozzájárulás biztosítaná, hogy a valódi európai értékek tükröződjenek a kezdeményezés munkaprogramjában, amely a tisztán nemzeti szinten meghatározott tevékenységekre épül, de mégsem korlátozódik kizárólag azokra. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK E horizontális javaslat költségvetési vonzatait a hetedik keretprogram jogalapja[3] mellett az „Együttműködés” egyedi program[4] is megemlítette. A Bizottság és a kijelölt végrehajtási struktúra között létrehozandó megállapodás szavatolni fogja a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Egyszerűsítés A javaslat mind az (uniós és nemzeti szintű) hatóságok, mind a magánjog körébe tartozó személyek számára egyszerűsíti a közigazgatási eljárásokat. Az EU közvetlenül fog foglalkozni a BONUS-169 (a Helsinkiben létrehozott BONUS EEIG) kijelölt végrehajtási struktúrájával, amely a közösségi hozzájárulás és a tagállamok készpénz-hozzájárulásainak felosztását, szétosztását, ellenőrzését és felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségek teljesítését végzi majd. A közösségi hozzájárulásokat a tagállamok készpénz-hozzájárulásaival együtt, tényleges közös kasszaként kezelik. Felülvizsgálati eljárások A végrehajtási szakasz elindítása előtt a Bizottság értékelni fogja a kezdeményezés kiforrottságát és készültségi fokát. A félidős értékelésre a végrehajtási szakasz félidejében, a záróértékelésre a közös kutatási program végén kerül sor. Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért hatályának ki kell terjednie az Európai Gazdasági Térség egészére. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A hatásvizsgálat folyamatának támogatása érdekében kikérték a BONUS hatásvizsgáló szakértői csoportját (IAEG) alkotó öt független szakértő véleményét. A széles körű és a legmagasabb szintű szakértelemmel rendelkező csoport 2008-tól 2009 első feléig rendszeresen ülésezett Brüsszelben[5]. A csoport ajánlásai képezték azt az alapot, amelynek alapján a BONUS konzorciuma a Bizottság által erre a célra szerződtetett két független szakértő közreműködésével felülvizsgálta a BONUS-169 programot. Mindkét szakértői csoport elemezte a környezet általános helyzetével és a balti-tengeri térség környezeti kutatásaival kapcsolatos háttérdokumentumok széles körét, valamint a BONUS-169 konzorciuma által rendelkezésére bocsátott teljes dokumentációt, és konzultált a BONUS konzorciumával „A BONUS-169 – közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program vázlata” című dokumentum megszövegezése során. A Bizottság által a jelentős érdekeltek körében folytatott konzultáció Az Európai Unió hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramja kidolgozásának, elfogadásának és megvalósításának összefüggésében folytatott konzultáció A BONUS-169 az „Együttműködés” egyedi program szerves részévé vált, valamint a hetedik keretprogram összefüggésében megszervezett rendkívül széles körű konzultációs folyamatnak egyszerre tárgya és kedvezményezettje is volt. Emellett, mivel a BONUS-169 a környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) tematikus területébe tartozik, a program kapcsán rendszeres konzultációkra kerül sor a megfelelő programbizottsággal és a program tanácsadó csoportjával is. A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiájáról folytatott konzultáció A BONUS-169 a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiájának szerves részévé vált, és ennélfogva részesült a stratégia keretében folytatott konzultációs folyamat előnyeiből. Az EU balti tagállamainak minisztereivel folytatott konzultációk a majdani BONUS-169 iránt tett politikai kötelezettségvállalásról A BONUS-ban részt vevő országok kutatási miniszterei a Janez Potočnikhoz, a Kutatási Főigazgatóság biztosához intézett 2008. novemberi levelükben megerősítették a kezdeményezés iránti politikai és pénzügyi elkötelezettségüket és támogatták azt az igényt, hogy a BONUS-169 eredeti változatát az IAEG ajánlásaival összhangban vizsgálják felül. Az érdekeltekkel folytatott konzultáció a balti-tengeri térségre vonatkozó EU-stratégia keretében [6] A balti-tengeri térségre vonatkozó EU-stratégia (EUSBR) rendkívül tág hatóköre mind a szakpolitikai irányultságú fellépés, mind a részletes cselekvési terv keretében kifejezetten hivatkozik a BONUS-169 kezdeményezésre. Ebben az összefüggésben a kezdeményezésnek javára váltak a közszféra és az érdekeltek között 2008-2009 folyamán lezajlott konzultációk.[7] A hatásvizsgálati testület véleménye A hatásvizsgálatról szóló beszámoló-tervezetet 2009. szeptember 9-én terjesztették a Bizottság legjelentősebb kezdeményezéseiről készített hatásvizsgálati jelentések minőségének ellenőrzésével megbízott magas beosztású bizottsági tisztviselőkből álló testület elé. A testület 2009. szeptember 11-i véleménye alapján a hatásvizsgálatról szóló beszámoló-tervezetet úgy dolgozták át, hogy a lehető legmesszemenőbben figyelembe vegyék a testület ajánlásait. Az ajánlások főként az EU fellépéséből eredő hozzáadott érték ismertetése és a BONUS kezdeményezés célkitűzéseinek tisztázása tekintetében javították a jelentést. A felülvizsgált hatásvizsgálati beszámolót 2009. szeptember 21-én ismét a testület elé terjesztették. Bár a testület e legfrissebb változatról kedvező véleményt adott, további megfontolásra néhány ajánlást is megfogalmazott. A hatásvizsgálati beszámoló végleges változata a lehető legteljesebb mértékben foglalkozik a testület néhány legutóbbi ajánlásával és megindokolja – főként a rendelkezésre álló adatok hiányára hivatkozva –, hogy a fennmaradó esetekben miért nem történt előrelépés. A BONUS konzorciuma által az érdekelt felek körében folytatott konzultáció Az eredeti tudományos terv és a végrehajtási stratégia kidolgozása során a BONUS konzorcium 2005 júniusa és 2006 novembere között az érdekelt felek több csoportjával is kapcsolatba lépett. A folyamat mind a kilenc balti államban (azaz nyolc uniós országban és az Orosz Föderációban) számos konzultációs mechanizmust és visszacsatolási eljárást foglalt magában. A konzultációban a BONUS konzorcium finanszírozási ügynökségei, az illetékes minisztériumok és társult szakintézmények, a kormányközi és nemzetközi szervezetek, valamint az igazgatási és szabályozási döntéshozók mellett az összes szóba jöhető tudományág és a tengertudomány ágait képviselő akadémiai és kormányzati kutatók is részt vettek. Ezen túlmenően a BONUS tanácsadó testülete – amely az érdekelt felek széles körét tömöríti, ilyenek például a HELCOM, az ICES, a DG MARE, a WWF és a Finn Gazdaszövetség – szintén központi szerepet játszott a BONUS-169 tudományos tervének és végrehajtási stratégiájának előkészítésében. A BONUS-169 átdolgozott vázlatos kutatási menetrendje, amelyet 2009 júniusában nyújtott be a Kutatási Főigazgatóságnak, lényegében az eredeti BONUS-169 kezdeményezés keretében végzett munkán és konzultációkon alapul. A program stratégiai szakaszában az érdekelt felekkel átfogó és a stratégiai célokkal összhangban lévő konzultációra kerül sor, amely más jelentős ágazatok – a mezőgazdaság, a halászat, az akvakultúra, a közlekedés és a vízgazdálkodás – érdekelt feleit szólítja meg. 2009/0169 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS-169) való közösségi részvételről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 169. cikkére, és 172. cikkének második bekezdésére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[8] a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,[9] mivel: 1. Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[10] (a továbbiakban: hetedik keretprogram) rendelkezik a Szerződés 169. cikke értelmében a Közösségnek több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételéről, beleértve az e programok végrehajtására létrehozott struktúrákban való részvételt is. 2. Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat[11] szorgalmazza a több témát érintő, a hetedik keretprogram egy vagy több témája szempontjából releváns kutatási területek kijelölését, és ebben az összefüggésben a Szerződés 169. cikke alapján a közös balti-tengeri kutatás területén útnak indítandó kezdeményezéssel összefüggésben megállapítja, hogy a szakterület alkalmas arra, hogy tekintetében a Közösség közösen végrehajtott nemzeti kutatási programokban vegyen részt. 3. A Balti-tengert félig zárt európai beltengeren alapuló ökoszisztémája a világ egyik legnagyobb félig sós víztömegévé teszi, amelyre ma számos természetes és ember által előidézett nyomás súlya nehezedik: ilyen például a nehézfém-szennyeződés, a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, radioaktív anyagok, olajkiömlések és egyéb ártalmas és veszélyes vegyi anyagok, az előrehaladott eutrofizációhoz vezető túlzott tápanyag- és szervesanyag-bevitel, az ártalmas idegen szervezetek bevezetése, a halállomány nem fenntartható módon folytatott halászata, az éghajlatváltozás negatív hatásai, a biológiai sokféleség csökkenése és az emberi tevékenység növekvő térhódítása a part menti és a partközeli területeken, beleértve az ökológiailag nem fenntartható idegenforgalmat. Ezek a fenyegetések komoly mértékben csökkentették a Balti-tenger képességét azon elengedhetetlen javak és szolgáltatások fenntartható nyújtására, amelyektől az emberek szociális, kulturális és gazdasági igényeik kielégítése során közvetlenül vagy közvetve függenek. 4. A 2007. december 14-i Európai Tanács rávilágított a Balti-tenger környezeti állapotával kapcsolatos aggodalmakra, amint azt a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló bizottsági közlemény[12] is tükrözi. A Tanács ezenfelül felkérte a Bizottságot, hogy nyújtsa be a Szerződés 169. cikke szerinti, a balti-tengeri régióhoz kapcsolódó kezdeményezésre vonatkozó javaslatát. 5. A tudomány képes hozzájárulni e kihívások kezeléséhez és ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a Balti-tenger környezeti problémáira. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet súlyossága megköveteli, hogy a jelenlegi balti-tengeri kutatásokat mennyiségileg és minőségileg is megerősítsük egy olyan teljesen integrált megközelítés kidolgozása és megvalósítása révén, amellyel az összes határos ország vonatkozó kutatási programjait úgy lehet egyszerűsíteni és célzottá tenni, hogy azok az összetett és sürgős kérdéseket összehangolt és hatékony módon közelítsék meg. 6. Jelenleg számos kutatási és fejlesztési programot – amelyeket a tagállamok egyénileg, nemzeti szinten indítottak a balti-tengeri térség kutatásainak és fejlesztéseinek támogatására – európai szintű összehangolása nem valósult meg kellőképpen ahhoz, hogy létrejöhessen a stratégiai kutatásban és fejlesztési területeken szükséges kritikus tömeg. 7. Emellett azok a meglévő ágazatspecifikus kutatási struktúrák, amelyek a nemzeti szakpolitikák hosszú története során alakultak ki, mélyen gyökereznek a nemzeti irányítási rendszerekben és megakadályozzák azoknak a több tudományágat érintő, inter- és transzdiszciplináris környezeti kutatásoknak a finanszírozását, amelyekre a balti-tengeri kihívások kezeléséhez szükség lenne. 8. Bár hosszú időre visszatekintő hagyománya van annak, hogy a balti-tengeri kutatási együttműködésben a balti-tengeri országok mellett a térségen kívüliek is részt vesznek, az együttműködési erőfeszítések mindeddig híján voltak azoknak a megfelelő pénzügyi forrásoknak, amelyekre az egyes országok egyenlőtlen gazdasági és fejlettségi helyzete, valamint a nagymértékben különböző nemzeti kutatási menetrendek, kutatási témák és prioritások miatt a kutatási potenciálok optimális kihasználásához szükség lenne. A kialakult helyzet hátráltatja, hogy ez a potenciál a politikaformálás szempontjából hasznos kutatási eredményeket hozhasson. 9. Az „Együttműködés” egyedi program végrehajtása keretében 2007. június 11-én elfogadott, a 2007–2008. időszakra vonatkozó munkaprogramjában[13] a Bizottság pénzügyi támogatást biztosított a Balti-tengert érintő környezeti kutatás területén a BONUS ERA-NET és az ERA-NET PLUS számára azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a balti-tengeri környezeti kutatásokat finanszírozó ügynökségek között, és segítse az átmenetet a Balti-tenger vonatkozásában az EK-Szerződés 169. cikke alapján végrehajtandó közös kutatási és fejlesztési program felé. 10. A hetedik keretprogram megközelítésével egybehangzóan és a BONUS ERA-NET során az érdekeltekkel folytatott konzultációkon tudomásul vettek szellemében a balti-tengeri térségben a politikai célokhoz illeszkedő kutatási programokra van szükség. 11. Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország (a továbbiakban: részt vevő államok) megállapodtak a BONUS-169 közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (a továbbiakban: BONUS-169) elindításáról. A tudományos fejlődés és az innováció támogatására a BONUS-169 létrehozza azt a jogi és szervezeti keretet, amely a balti-tengeri államok által a környezeti kutatás területén a balti-tengeri térségben folytatandó kiterjedt transznacionális együttműködéshez szükséges. 12. Noha jobbára a környezeti kutatásokra irányul, a BONUS-169 kezdeményezés több, vonatkozó közösségi kutatási programmal is egybevág számos, az ökoszisztémára nézve halmozott hatással járó olyan emberi tevékenységet illetően, mint a halászat, az akvakultúra, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a közlekedés, a kutatók képzése és mobilitása, valamint egyes társadalmi-gazdasági kérdések. A kezdeményezésnek jó néhány közösségi politika tekintetében számottevő jelentősége van, ideértve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) szóló 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[14], a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát, a közös halászati politikát, a közös agrárpolitikát, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,[15] valamint az EU olyan nemzetközi kötelezettségvállalásait, mint a HELCOM balti-tengeri cselekvési terve. Ennek eredményeképpen a közösségi politika számos más területe is a BONUS-169 program kedvezményezettje lesz. 13. A BONUS-169 hatásának növelése érdekében a részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a programban a Közösség is részt vegyen. 14. A BONUS-169-nek tartalmaznia kell egy stratégiai szakaszt és egy azt követő végrehajtási szakaszt annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson egy olyan, a stratégiai célokkal összhangban lévő kutatási menetrendről az érdekeltekkel folytatandó, széleskörű konzultációra, amely a kialakuló kutatási igények megoldására is képes. A kezdeményezés stratégiai szakasza során a további, ágazati irányultságú finanszírozó ügynökségek bevonására kell törekedni az ágazatközi végfelhasználók igényeire válaszoló kutatások további integrációjának javítására, illetve és annak biztosítására, hogy az eredmények a gazdasági ágazatok széles körében hatékonyan hasznosíthatók és alkalmazhatók legyenek a szakpolitikai irányításban és az erőforrás-gazdálkodásban. 15. Helyénvaló, hogy a stratégiai szakasz végén a Bizottság a végrehajtási szakaszba való belépéshez független szakértő segítségével értékelje a kezdeményezés kiforrottságát és készültségi fokát. 16. A részt vevő államok megállapodtak abban, hogy a BONUS-169-hez 50 millió EUR-val járulnak hozzá. Lehetőséget kell biztosítani nem pénzbeli hozzájárulások tételére az infrastruktúrához való hozzáférés és annak használata formájában, feltéve, hogy nem ezek teszik ki a hozzájárulás jelentősebb részét. Értéküket és a BONUS-169 projektek megvalósítása szempontjából vett hasznosságukat indokolt felmérni. 17. A közösségi hozzájárulás a BONUS-169 teljes időtartamára nézve legfeljebb 50 millió EUR lehet, és ezen a határon belül el kell érnie a részt vevő országok hozzájárulásának mértékét annak érdekében, hogy növelni lehessen azok érdekeltségét a program közös végrehajtásában. A közösségi hozzájárulás javát a végrehajtási szakaszban kell kiosztani. Minden egyes szakasz esetében helyénvaló megállapítani a felső határt. A végrehajtási szakasz felső határát meg kell növelni a stratégiai szakasz megvalósítását követően megmaradt összegekkel. 18. A BONUS-169 közös megvalósítása megköveteli a 971/2006/EK határozatban előírt célzott végrehajtó struktúrát. A részt vevő államok a BONUS-169 végrehajtásának érdekében megállapodtak erről a célzott végrehajtó struktúráról (Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózata, BONUS EEIG (a továbbiakban: BONUS EEIG)). A közösségi hozzájárulás és a részt vevő államok hozzájárulásainak címzettje a BONUS EEIG. Indokolt előírni, hogy a hozzájárulásokat a program közös finanszírozási szabályaival és eljárásaival összhangban a BONUS EEIG ossza szét. A BONUS EEIG arról is gondoskodnia kell, hogy a BONUS-169 végrehajtása megfeleljen a hatékony pénzgazdálkodás elveinek. 19. A közösségi hozzájárulást indokolt függővé tenni a részt vevő államok által az erőforrásokra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásoktól és pénzügyi hozzájárulásuk megfizetésétől. 20. A stratégiai szakaszhoz nyújtott közösségi hozzájárulás megfizetését indokolt függővé tenni egy olyan, a Közösség nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG közötti támogatási megállapodás megkötésétől, amelyre – kezelésének megkönnyítése és egyszerűsítése érdekében – a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] az irányadó. 21. A végrehajtási szakaszhoz nyújtott közösségi hozzájárulás megfizetését indokolt függővé tenni egy végrehajtási megállapodás megkötésétől, amely az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között jön létre, és tartalmazza a közösségi hozzájárulás felhasználásának részletes szabályait. A közösségi hozzájárulás e részét a közvetett központi irányítás keretei között, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[17] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 56. cikkével összhangban, valamint a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[18] 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell igazgatni. 22. A BONUS EEIG-nek folyósított hozzájárulások kamatait helyénvaló a címzett jövedelmének tekinteni és azt a BONUS-169 végrehajtásához kell felhasználni. 23. Pénzügyi érdekei védelme érdekében indokolt, hogy a Közösség – a Közösség és a BONUS EEIG között megkötendő megállapodásban meghatározott feltételek szerint – csökkenthesse, visszatarthassa vagy megszüntethesse pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha a BONUS-169 végrehajtása nem megfelelő, részleges vagy késedelmet szenved, valamint abban az esetben, ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak pénzügyi hozzájárulást a BONUS-169 finanszírozásához. 24. A BONUS-169 hatékony végrehajtása érdekében a BONUS EEIG felelősségi körében központilag, pályázati felhívást követően kiválasztott BONUS-169 projektek résztvevőinek indokolt pénzügyi támogatást nyújtani. 25. Miközben a Közös Kutatóközpont a Bizottság szervezeti egysége, intézetei mégis rendelkeznek a BONUS-169 szempontjából releváns kutatási kapacitással, amelyet a program végrehajtása során indokolt hasznosítani. Ezért helyénvaló meghatározni a Közös Kutatóközpont szerepét a finanszírozásra való jogosultságát illetően. 26. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy az értékelés a hetedik keretprogram alapján benyújtott pályázatokra alkalmazandó elveket kövesse. Ezért kívánatos, hogy az ajánlatok értékelését független szakértők központilag, a BONUS EEIG felelősségi körében végezzék. A rangsort és az elsőbbségi sorrendet a BONUS EEIG-nek a kötelező erejű független értékelés kimenetelének szigorú követésével kell jóváhagynia. 27. Kívánatos, hogy a BONUS-169-hez bármely tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország csatlakozhasson. 28. A hetedik keretprogram célkitűzéseivel összhangban bármely más országnak a BONUS-169-ben való részvételét akkor indokolt lehetővé tenni, ha az irányadó nemzetközi megállapodás rendelkezik ilyen részvételről, és amennyiben ehhez a részvételhez a Közösség nevében eljárva a Bizottság, valamint a részt vevő államok egyaránt hozzájárulnak. A hetedik keretprogrammal összhangban indokolt, hogy a Közösség az e határozatban megállapított szabályoknak és feltételeknek megfelelően az általa a BONUS-169 céljára nyújtott pénzügyi hozzájárulásra irányadó feltételek tekintetében e más országok részvételét illetően egyetértési joggal rendelkezzen. 29. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[19], az Európai Közösségek pénzügyi érdekének csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelettel[20] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[21] összhangban megfelelő intézkedéseket indokolt hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, a tévesen kifizetett és a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére. 30. Különösen fontos, hogy a BONUS-169 keretében végrehajtott kutatási tevékenység megfeleljen az alapvető etikai elveknek, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket is, továbbá kövesse a nemek közötti egyenlőség elvét és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét. 31. Indokolt, hogy a Bizottság időközi értékelések keretében elemezze a BONUS-169 végrehajtásának minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítésében elért eredményeket, továbbá a programról záróértékelést is készítsen. 32. Indokolt, hogy a BONUS EEIG ösztönözze a kiválasztott BONUS-169-projektek résztvevőit arra, hogy eredményeiket másoknak átadják és széles körben terjesszék, továbbá arra, hogy ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék, ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Közösségi hozzájárulás (1) A Közösség pénzügyi hozzájárulását a Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország (a továbbiakban: részt vevő államok) által útnak indított BONUS-169 közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programhoz (a továbbiakban: BONUS-169) a határozatban megszabott feltételek alapján kell nyújtani. (2) A Bizottság legfeljebb 50 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulást nyújt a BONUS-169 teljes időtartamára az 1906/2006/EK rendelettel összhangban a stratégiai szakaszban és a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a végrehajtási szakaszban. Ezen a felső határon belül a közösségi hozzájárulásnak el kell érnie a részt vevő országok hozzájárulását. (3) A Közösség pénzügyi hozzájárulását közösen, az „Együttműködés” egyedi program összes vonatkozó témájára elkülönített költségvetési előirányzatok terhére kell kifizetni. 2. cikk A BONUS-169 végrehajtása (1) A BONUS-169-et a Balti Szervezetek Tudományfinanszírozási Hálózata (BONUS EEIG) (a továbbiakban: BONUS EEIG) hajtja végre. (2) A BONUS-169 megvalósítása két szakaszban, az I. melléklettel összhangban történik: a stratégiai szakaszt a végrehajtási szakasz követi. (3) A program stratégiai szakasza legfeljebb két évig tart. Ez a szakasz készíti elő a végrehajtási szakaszt. A stratégiai szakasz során a BONUS EEIG az alábbi feladatokat hajtja végre: 33. a stratégiai kutatási menetrend előkészítése – a program tudományos tartalmára vonatkozó rész meghatározása a pályázati felhívásokra irányulóan, a hetedik keretprogramban kitűzött célokkal összhangban; 34. az érdekeltek konzultációs platformjainak felállítása az összes érintett ágazat érdekeltjei bevonásának fokozása és intézményesítése céljából; 35. a végrehajtási módok előkészítése, beleértve a jogi és pénzügyi szabályokat és eljárásokat, a BONUS-169 tevékenységeiből származó szellemi tulajdoni jogokra irányadó rendelkezéseket, emberi erőforrásokat és kommunikációs szempontokat. (4) A végrehajtási szakasz legalább öt évig tart. A végrehajtási szakasz során legalább három pályázati felhívás közzétételére kerül sor olyan projektek finanszírozása érdekében, amelyek a BONUS-169 céljaira irányulnak. Ezek a felhívások a több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projektekre irányulnak, és kutatási, technológiafejlesztési, képzési és terjesztési tevékenységeket foglalnak magukban. A projektek kiválasztása az egyenlő bánásmód, az átláthatóság, a független értékelés, a társfinanszírozás, a profitmentesség, a más közösségi forrásokkal nem halmozódó finanszírozás, valamint a visszamenőleges hatály tilalmának elve szerint történik. 3. cikk A közösségi hozzájárulás feltételei (1) A Közösségnek a stratégiai szakaszhoz nyújtott pénzügyi támogatása legfeljebb 1,25 millió EUR, amelynek e korlát figyelembevételével meg kell egyeznie a részt vevő államok hozzájárulásával. A stratégiai szakaszhoz való hozzájárulásra vállalt közösségi kötelezettségvállalás előfeltétele a részt vevő államok egyenértékű kötelezettségvállalása. (2) A Közösségnek a végrehajtási szakaszhoz nyújtott pénzügyi támogatása legfeljebb 48,75 millió EUR, amelynek e korlát figyelembevételével meg kell egyeznie a részt vevő államok hozzájárulásával. Ez a felső határ megnövelhető a stratégiai szakasz megvalósítását követően megmaradt összegekkel. A végrehajtási szakasz során a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás legfeljebb 25 %-át a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosítása (a továbbiakban: természetbeni infrastrukturális hozzájárulás) teheti ki. (3) A Közösség a végrehajtási szakaszhoz az alábbi feltételek mellett nyújtja a pénzügyi hozzájárulást: 36. a stratégiai szakasznak a Bizottság által független szakértők segítségével elvégzendő értékelése pozitív eredménnyel zárul; az értékelésnek ki kell terjednie a 2. cikk (3) bekezdésében és az I. mellékletben előírt célok és eredmények elérése terén megvalósuló előrehaladásra; 37. a BONUS EEIG igazolja, hogy képes a BONUS-169 végrehajtására, beleértve a Közösség pénzügyi hozzájárulásának a 1605/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 56. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35. cikkében, 38. cikkének (2) bekezdésében és 41. cikkében foglalt rendelkezéseknek és a hatékony és pénzgazdálkodásnak megfelelő, a közvetett központi irányítás keretei közötti fogadását, szétosztását és nyomon követését; 38. a II. melléklettel összhangban a BONUS-169-hez megfelelő és hatékony irányítási modell fenntartása és alkalmazása; 39. a BONUS EEIG hatékonyan végrehajtja a BONUS-169 végrehajtási szakaszához kapcsolódó, az I. mellékletben előírt tevékenységeket, ami maga után vonja a támogatások odaítélését szolgáló pályázatok kiírását; 40. minden egyes részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy kiveszi a részét a BONUS-169 finanszírozásából, a készpénzfizetésből és kérés esetén a természetbeni infrastrukturális hozzájárulás tényleges rendelkezésre bocsátásából; ezeket a kötelezettségvállalásokat a BONUS-169 végrehajtási szakaszának közös végrehajtásához való hozzájárulás érdekében bele kell foglalni az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott finanszírozási tervbe; 41. az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályok, különösen pedig a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerében[22] foglalt szabályok teljesülése; 42. magas szintű tudományos kiválóság biztosítása, az 1982/2006/EK határozat (a továbbiakban: „a hetedik keretprogram”) általános elveivel összhangban az etikai elvek betartása, valamint a nemek közötti egyenlőség elvének, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének és a fenntartható fejlődés általános elveinek követése. 4. cikk A Közös Kutatóközpont részvétele (1) A Közös Kutatóközpont a részt vevő államok támogatásra jogosult alanyaira vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett jogosult a BONUS-169 keretében történő finanszírozásra. (2) Nem minősül az 1. cikk szerinti közösségi hozzájárulásnak a Közös Kutatóközpont saját forrásainak azon része, amely nem a BONUS-169-től kapott finanszírozásból származik. 5. cikk A Közösség és a BONUS EEIG közötti megállapodások (1) A stratégiai szakasz során a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat a Közösség nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között az e határozatban és az 1906/2006/EK rendeletben előírt szabályokkal összhangban kötendő támogatási megállapodás állapítja meg. (2) A stratégiai szakasz során a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat a Közösség nevében eljáró Bizottság és a BONUS EEIG között kötendő végrehajtási megállapodás és éves pénzügyi megállapodás állapítja meg. A felek a végrehajtási megállapodásban megállapítják különösen: 43. az átruházott feladatok meghatározását; 44. a közösségi pénzeszközök védelmének biztosítását; 45. a feladatok elvégzésének feltételeit és részletes előkészítését, beleértve a BONUS-169 projektek finanszírozási szabályait és a finanszírozás felső korlátait, a felelősségek elhatárolását és a végrehajtás ellenőrzését szolgáló megfelelő rendelkezéseket; 46. a feladatok végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság felé teljesítendő jelentéstétel szabályait; 47. azokat a feltételeket, amelyek bekövetkezése esetén a feladatok elvégzését be kell szüntetni; 48. a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat; 49. az elkülönített bankszámlák használatára vonatkozó feltételeket, a kamatjövedelem kezelésének rendjét; 50. a közösségi fellépésnek a BONUS EEIG egyéb tevékenységeivel szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezéseket; 51. az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy tartózkodnak minden olyan cselekménytől, amely a költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében összeférhetetlenséget eredményezhet; 52. a BONUS-169 végrehajtásából fakadó, a 2. cikkben említett tevékenység végrehajtásával összefüggésben keletkező szellemi tulajdonjogokra irányadó rendelkezéseket; 53. az időközi értékelés és záróértékelés során alkalmazott kritériumokat, beleértve a 13. cikkben felsoroltakat is. (3) A Bizottság elvégzi a BONUS EEIG előzetes értékelését, hogy bizonyosságot szerezzen a költségvetési rendelet 56. cikkében említett eljárások és rendszerek meglétéről és megfelelő működtetéséről. 6. cikk A hozzájárulások kamatai A BONUS-169 céljaira előirányzott pénzügyi hozzájárulások kamatait a BONUS EEIG bevételének kell tekinteni és azokat a BONUS-169-hez kell rendelni. 7. cikk A Közösség pénzügyi hozzájárulásának csökkentése, visszatartása és megszüntetése Ha a BONUS-169-et nem, nem megfelelően, részlegesen vagy késve hajtják végre, akkor a Közösség – a BONUS-169 végrehajtásának előrehaladását figyelembe véve – csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását. Ha a részt vevő államok nem, részlegesen vagy késve nyújtanak hozzájárulást a BONUS-169 finanszírozásához, akkor a Közösség – az 5. cikk (1) bekezdésében említett támogatási megállapodás szerint rendelkezésre bocsátott közfinanszírozás összegének figyelembevételével csökkentheti pénzügyi hozzájárulását. 8. cikk A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme a részt vevő államok részéről A BONUS-169 végrehajtása során a részt vevő államok minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést elfogadnak és minden olyan egyéb intézkedést megtesznek, amely a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges. A részt vevő államok a költségvetési rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban meghozzák különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a Közösség számára esedékes összegek maradéktalan megfizetésének biztosításához szükségesek. 9. cikk A Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzési jogköre A Bizottság és a Számvevőszék jogosult minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezni, amely a közösségi pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges. Ennek érdekében a részt vevő államok és a BONUS EEIG minden vonatkozó dokumentumot kötelesek a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani. 10. cikk Kölcsönös tájékoztatás A Bizottság minden vonatkozó információt átad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A részt vevő államok a BONUS EEIG-n keresztül az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék által a BONUS EEIG pénzgazdálkodását illetően bekért minden adatot benyújtanak a Bizottságnak. 11. cikk További tagállamok és társult országok részvétele Minden tagállam és a hetedik keretprogramhoz társult bármely ország a 3. cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint a 3. cikk (4) bekezdésének e) és f) pontjában előírtakkal összhangban csatlakozhat a BONUS-169-hez. A tagállamokat és a BONUS-169-hez csatlakozott országokat e határozat értelmezésében részt vevő államoknak kell tekinteni. 12. cikk Más országok részvétele A részt vevő államok és a Bizottság – a 3. cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint a 3. cikk (4) bekezdésének e) és f) pontjában foglalt kritériumok teljesülése esetén – beleegyezhet bármely más ország részvételébe, amennyiben az irányadó nemzetközi megállapodás ilyen részvételről rendelkezik. A részt vevő államok és a Bizottság meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az adott országban letelepedett vagy lakóhellyel rendelkező jogi személyek jogosultak a BONUS-169-től finanszírozásban részesülni. 13. cikk Éves jelentéstétel és értékelés A Szerződés 173. cikke értelmében a Bizottság a hetedik keretprogramról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak beterjesztett éves jelentése részét képező jelentésben beszámol a BONUS-169 keretében elvégzett tevékenységről. A Bizottság legkésőbb 2014. december 31-ig elvégzi a BONUS-169 időközi értékelését. Az értékelés keretében elemzi a 2. cikkben és az I. mellékletben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket, ajánlásokat fogalmaz meg a BONUS-169 számára az integráció további mélyítésének, illetőleg a végrehajtás minősége és hatékonysága javításának legmegfelelőbb módjaival kapcsolatban, ideértve a tudományos, az igazgatási és a pénzügyi integrációt is, továbbá értékeli, hogy – különböző nemzeti kutatóközösségeik potenciális igényei fényében – a részt vevő államok pénzügyi hozzájárulása megfelelő mértékű-e. A Bizottság ezen értékelés megállapításait – megjegyzéseivel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A BONUS-169-ben való közösségi részvétel végén, de legkésőbb 2017. december 31-ig a Bizottság elvégzi a BONUS-169 záróértékelését. A Bizottság a záróértékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. 14. cikk Hatálybalépés Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 15. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, [...]-án/-én. az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök I. MELLÉKLET A BONUS-169 célkitűzései és megvalósítása A BONUS-169 CÉLKITűZÉSEI A BONUS-169 feladata a balti-tengeri régió kutatási kapacitásának megerősítése a „célnak megfelelő” szabályozások, szakpolitikák és irányítási módszerek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, a régióban a következő években jelentkező komoly környezeti és társadalmi kihívások hatékony kezelése, valamint a balti-tengeri régió szétaprózódott környezeti kutatási programozása és megközelítése hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében azáltal, hogy a balti-tengeri ökoszisztéma területén megvalósuló kutatási tevékenységeket egy tartós, együttműködő, több tudományterületet érintő, jól integrált és célzott multinacionális programba tömöríti. Ez a kezdeményezés emellett hozzájárul az EKT létrehozásához és szerkezetének kialakításához a balti-tengeri térségben. E célok elérése érdekében a balti-tengeri térség széttagolt környezetkutatási programozásának hatékonyságát és eredményességét fokozni kell azáltal, hogy a kutatási tevékenységeket a térség fenntartható fejlődését támogató tartós, együttműködésen alapuló, célirányosan kialakított multinacionális, interdiszciplináris programba integráljuk. Ennek érdekében a BONUS-169 kezdeményezés: a) a politikai célokhoz illeszkedő stratégiai kutatási menetrendeket alakít ki; b) fokozza a közfinanszírozású kutatási programok fenntartható, határokon átnyúló és ágazatközi koordinációját és integrálását; c) növeli az EU balti államainak kutatási kapacitását; d) megfelelő konzultációs platformokat állít fel az érdekeltek számára, beleértve az érintett ágazatok képviselőit is; e) további pénzügyi forrásokat mozgósít a balti-tengeri ökoszisztémához kapcsolódó, megerősített, ágazatokon átnyúló kutatási együttműködésből f) olyan megfelelő részletes végrehajtási szabályokat állít fel, amelyekkel a közös irányítást végző jogi személyek és kormányzati struktúrák révén a program hatékonyan végrehajtható; g) legalább három, több témát érintő, stratégiailag célzott és több partner bevonásával készülő közös pályázati felhívást hirdet meg. 2. STRATÉGIAI SZAKASZ 2.1. Célkitűzés A végrehajtási szakaszt a stratégiai szakasz készíti elő. A stratégiai szakasz foglalkozik a program stratégiai kidolgozásával annak biztosítására, hogy megvalósulhasson a balti-tengeri kutatások optimális integrációja. Törekszik az érdekeltek és felhasználó csoportok bevonásának fokozására annak érdekében, hogy a kutatás összhangban álljon a szakpolitikával és az irányítással, valamint hogy a kutatási témák fontossági sorrendjének megállapítását a szakpolitikai szükségletek vezéreljék, továbbá aktívan keresi annak módját, miként lehet teljes körűen bevonni a kutatókat, kutatási intézményeiket, illetve az érdekeltek közösségeit. 2.2. Benyújtandó anyagok A BONUS EEIG legkésőbb a stratégiai szakasz kezdetétől számított 18 hónapon belül megküldi a Bizottságnak az alábbi bekezdésekben felsorolt benyújtandó anyagokat. A benyújtandó anyagok elkészítése során a Bizottság kérés esetén tanácsadásban és támogatásban részesíti a BONUS EEIG-t. A BONUS EEIG a Bizottság kérésére beszámol az elért eredményekről. 2.2.1. A stratégiai kutatások menetrendje A stratégiai kutatások menetrendjét a részt vevő államokkal, az érdekeltek széles körével és a Bizottsággal egyeztetve kell kidolgozni és elfogadni. A menetrend szolgál a politikai célokhoz illeszkedő program alapjául. A menetrend úgy szélesíti a kutatások fókuszát, hogy az a tengeri ökoszisztémán túlmenően magába foglalhassa a vízgyűjtő medencén alapuló megközelítést, amely a balti-tengeri térség ökoszisztémáinak minőségére és termelékenységére kiható kiemelt kérdésekkel foglalkozik. Tartalmaznia kell a balti-tengeri kutatások alapkoncepcióinak ismertetését és aktuális állapotát, egyértelmű stratégiai kitekintést és ütemtervet kell biztosítania a kitűzött célok megvalósítására nézve, és ki kell alakítania az indikatív, a politikai célokhoz illeszkedő pályázati témákat, azok költségvetését, közzétételük időrendjét és a projektek tervezett időtartamát. Emellett tartalmaznia kell a felmerülő kutatási igények megoldását célzó intézkedéseket, elő kell segítenie a kutatás pánbalti integrációját, illetve a regionális infrastrukturális kapacitások terén végrehajtandó jövőbeni beruházások közös használatára és esetleges tervezésére vonatkozó közös ütemtervet. 2.2.2. Az érdekeltek konzultációs platformjai A BONUS-169 érdekelt feleiről helyi, nemzeti, regionális és európai összefüggésben készített átfogó elemzés alapján az érdekelt felek konzultációs platformjait és mechanizmusait azzal a céllal kell létrehozni, hogy fokozódjon és intézményesüljön az összes érintett ágazat érdekelt feleinek bevonása a kritikus hiányosságok feltárása, a kutatási témák elsőbbségeinek megállapítása és a kutatási eredmények hasznosítása érdekében. Magában foglalja a kutatók részvételét – beleértve az egyéb fontos, a tengerrel nem összefüggő természettudományok, társadalom- és közgazdaságtudományi tudományágak kutatóit – a stratégiai kutatási menetrend kidolgozásához szükséges multidiszciplinaritás, stratégiai jövőkép és kutatási prioritások biztosítása érdekében. Állandó testület formájában létre kell hozni az ágazati kutatások fórumát (a balti-tengeri ökoszisztémák kutatásával és igazgatásával foglalkozó minisztériumok és más szereplők testületét), amely a program tervezésének és eredményeinek, valamint a felmerülő kutatási igényeknek a döntéshozó szempontjából történő megvitatásáért felelős program támogatására szolgál. Ez a fórum elősegíti és előmozdítja a pánbalti kutatási együttműködést, beleértve az infrastrukturális kapacitások közös használatát és tervezését, segít a kutatási igények meghatározásában, előmozdítja a kutatási eredmények felhasználását és elősegíti a kutatások finanszírozásának integrációját. 2.2.3. A részletes végrehajtási szabályok A részletes végrehajtási szabályok magukban foglalják a stratégiai kutatási menetrend sikeres végrehajtását biztosító összes szempontot. A részletes végrehajtási szabályoknak adott esetben követniük kell a hetedik keretprogram szabályait. Többek között az alábbi elemeket kell tartalmazniuk: a) a költségvetési rendeletben a közvetett központi igazgatás tekintetében előírt intézkedések (dokumentumok megszövegezése, eljárások kidolgozása, személyzet felvétele és betanítása) elfogadása; b) a részt vevő országok hivatalos kötelezettségvállalásainak megszerzése, amelyek összege eléri a legalább 48,75 millió EUR-t, amelynek legfeljebb 25 %-át képezheti természetbeni infrastrukturális hozzájárulás; c) a részt vevő államok természetbeni infrastrukturális hozzájárulásának – infrastruktúráiknak a BONUS-169 kedvezményezettjei általi felhasználásának – reális és konkrét tényeken alapuló értékbecslése; d) az összes infrastruktúra kimerítő listájának összeállítása, beleértve a tulajdonosaikkal, üzemeltetőikkel vagy más felelős hatóságokkal fennálló kapcsolataikat, valamint ennek szükség szerinti közzététele és frissítése; e) annak biztosítása, hogy elfogadták és hatályba léptették a BONUS-169 kedvezményezettjeivel a BONUS EEIG által központilag megkötendő támogatási megállapodások közös végrehajtási szabályait, beleértve a részvételre vonatkozó közös és elfogadott szabályokat, a támogatási minta-megállapodásokat, a pályázókra, résztvevőkre és független értékelőkre vonatkozó iránymutatásokat, valamint a kedvezményezettek auditálásának módozatait, beleértve az ellenőrzések Bizottság és Számvevőszék általi lebonyolításának lehetőségét; f) a program irányítására alkalmas igazgatási struktúra kidolgozása a projekt életciklusának valamennyi szakaszában; g) annak biztosítása, hogy a BONUS EEIG-nek az emberi erőforrások és a multidiszciplináris szakértelem terén való megerősítéséhez megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítanak, hogy az támogathassa a program stratégiai szempontjait és hatékony végrehajtását; h) a BONUS-169 szerinti projektek finanszírozását biztosító, a részt vevő államok és a Közösség készpénz-hozzájárulásaiból álló közös finanszírozási alapra épülő struktúra kidolgozása; i) kommunikációs és terjesztési stratégia kidolgozása, amely lehetőség szerint biztosítja, hogy az eredmények és az adatok követik az európai tengeri megfigyelési és adathálózat normáit. A természetbeni infrastrukturális hozzájárulás tekintetében a stratégiai szakasz során konkrét megközelítést és szabályokat kell kidolgozni, amelyek révén a részt vevő államok elkötelezik magukat az iránt, hogy a BONUS-169 kedvezményezettjei számára biztosítják az infrastruktúrákhoz való díjmentes hozzáférést és azok használatát (főként a kutatóhajókét). Ezen infrastruktúrák használatának költségei nem számítanak támogatható projektköltségeknek. Ezzel kapcsolatban a BONUS EEIG a részt vevő államokkal vagy az infrastruktúrák tulajdonosaival megköti a szükséges megállapodásokat, amelyek: a) meghatározzák a természetbeni infrastrukturális hozzájárulások felértékelésének módszertanát; b) biztosítják, hogy a BONUS EEIG, a Bizottság és a Számvevőszék auditálhatja az infrastruktúrákhoz való hozzáférést és azok használatát, valamint az ebből eredő költségeket; c) kikötik, hogy a szerződő felek évente beszámolnak a BONUS-169 kedvezményezettjeinek az infrastruktúrákhoz biztosított hozzáférés, illetve a használat révén felmerült költségekről. 2.2.4. A stratégiai szakasz közösségi finanszírozása A támogatható költségek legfeljebb 50 %-a téríthető vissza, mégpedig azokét a tényleges költségekét, amelyek a BONUS EEIG-nél merültek fel, és amelyeket annak számvitelében az 1. pontban meghatározott cél teljesítéséhez szükséges összegként könyveltek el. A költségek 2010. január 1-jétől támogathatók és azokat a továbbiakban a stratégiai szakasz támogatási megállapodása határozza meg. 3. Végrehajtási szakasz Amennyiben a BONUS EEIG értékelése és az előzetes vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, a Bizottság és a BONUS EEIG aláírja a végrehajtási megállapodást. 3.1. Célkitűzések A végrehajtási szakasz során legalább három közös pályázati felhívást kell közzétenni és végrehajtani olyan, stratégiailag motivált BONUS-169 projektek finanszírozása céljából, amelyek a kezdeményezés céljaira irányulnak. A témáknak a BONUS-169 stratégiai kutatási menetrendjéből kell származniuk, a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartaniuk az elfogadott ütemtervet, és le kell fedniük a kutatási, technológiafejlesztési, képzési és/vagy terjesztési tevékenységeket. 3.2. A BONUS-169 projektek végrehajtása A BONUS-169 pályázatait több partner részvételével megvalósuló, transznacionális projektek keretében hajtják végre, amelyekben három különböző tagállamból vagy társult országból legalább három független támogatható jogi személy vesz részt, akik közül legalább kettőnek a BONUS-169 valamely részt vevő államából kell származnia. BONUS-169 finanszírozásban a tagállamok vagy társult országok jogi személyei részesülhetnek. A BONUS-169 projekt keretében pályázati javaslatot benyújtó konzorciumokban tagsággal nem rendelkező államok is részt vehetnek, amennyiben ténylegesen biztosítható, hogy azok rendelkeznek a részvételükkel kapcsolatos költségek teljes fedezéséhez szükséges forrásokkal. Az e résztvevőt megillető BONUS finanszírozás eseti alapon indokolható meg, amennyiben a projekthez nyújtott hozzájárulása mindenképpen elengedhetetlen a projekt sikeréhez. A pályázati felhívásoknak egyértelműen meg kell jelölniük a tudományos témaköröket. A témákat a BONUS EEIG a Bizottsággal egyeztetve határozza meg. A témák megjelölésekor figyelembe kell venni a felmerülő igényeket, valamint a korábban lebonyolított pályázati felhívások, illetve a stratégiai szakasz során és a program időtartama alatt az érdekeltekkel folytatott széleskörű konzultációk eredményeit és következtetéseit. A BONUS EEIG a pályázati felhívásokat a lehető legszélesebb körben teszi közzé meghatározott információhordozók – így főként a hetedik keretprogram az összes érdekeltet megszólító internetes oldalainak – felhasználásával, illetve a szaksajtóban és kiadványokban. A felhívás keretében legalább három hónapon át kell fogadni a pályázatokat. A pályázóknak a pályázati projekteket központilag kell benyújtaniuk a BONUS EEIG-hez, amelyek elbírálására egylépcsős értékelési eljárás keretében kerül sor. A pályázati projekteket meghatározott támogathatósági, kiválasztási és odaítélési szempontok független vizsgálata alapján központilag kell értékelni és kiválasztani. A legfontosabb értékelési szempont a tudományos kiválóság, a végrehajtás minősége és a projekt várható hatása. A pályázati felhívásban pontosan meg kell határozni az alapkritérium-rendszert. Az esetleg bevezetett további kritériumokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni; ezek a további kritériumok nem valósíthatnak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem lehetnek ellentétesek az alapkritérium-rendszerrel. A BONUS EEIG biztosítja, hogy minden beérkezett pályázatot legalább három független szakértő bevonásával értékel, akiket az 1906/2006/EK rendeletben foglalt kritériumok alapján jelöl ki. Minden projektjavaslatot minősíteni kell. A független szakértők megvizsgálják, hogy a projektek mennyiben felelnek meg az értékelési szempontoknak, majd a pályázatok benyújtásának szabályaival és a hetedik keretprogram erre vonatkozó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásaival összhangban 0-tól 5-ig pontozzák azokat. A BONUS EEIG szigorúan a független értékelés eredményei alapján állítja össze a finanszírozási listát. A független szakértők által felállított rangsor betartása kötelező a BONUS-169 pénzalapjainak elosztásakor. A kiválasztott BONUS-169 projekteknek megítélt támogatások adminisztrációját a BONUS EEIG felelősségi körében, központilag kell bonyolítani. 3.3. További tevékenységek A BONUS-169-nek a 3.1. és 3.2. pont szerinti irányításán túlmenően a BONUS EEIG részt vesz az alábbi tevékenységekben is: a) a stratégiai kutatási menetrend rendszeres naprakésszé tétele és a kutatási témák fontossági sorrendjének meghatározása, valamint a felmerülő igényeknek és a korábban lebonyolított felhívások eredményeinek és következményeinek figyelembevétele érdekében, valamint az érdekeltekkel folytatott és a 2.2.2 pontban említett széleskörű konzultációk alapján; b) a BONUS-169 keretében finanszírozott projektek transznacionális és multidiszciplináris kutatócsoportjainak az egyedülálló kutatási infrastruktúrákhoz és létesítményekhez való hozzájutásának megkönnyítése; c) a tudomány és a politika közötti hatékony kapcsolat létrehozásának elősegítése a kutatási eredmények optimális hasznosítása érdekében; d) a részt vevő országok általi finanszírozás biztosítása, amely a BONUS-169-et követő periódusban a Bizottság támogatása nélkül képes biztosítani a kezdeményezés fenntarthatóságát; e) fokozott együttműködés a regionális környezeti kutatóprogramok között a többi európai tenger medencéjének kapcsolódó tudományos közösségeivel; f) kommunikációs és terjesztési tevékenység; g) a BONUS EEIG proaktívan bekapcsolódik a követendő tapasztalatoknak a többi európai regionális tengeri medence számára történő átadásába, valamint a páneurópai szinthez történő hatékony kapcsolódáshoz a harmonizáció és az egyszerűsítés biztosítása érdekében. 3.4. Hozzájárulások a végrehajtási szakasz során A BONUS-169 végrehajtási szakaszát a részt vevő államok és a Közösség legalább öt éven keresztül társfinanszírozásban részesíti mindaddig, amíg a BONUS-169 keretében finanszírozott projektek teljes életciklusa le nem jár, feltéve, hogy a Közösség kötelezettségvállalásait 2013-ig rendezik és a Bizottsággal szembeni összes beszámolási kötelezettség teljesül. A végrehajtási szakasz során a Közösség hozzájárulása eléri a BONUS-169 projektek részt vevő államainak a BONUS EEIG révén nyújtott készpénz-hozzájárulásainak és természetbeni infrastrukturális hozzájárulásának, valamint a végrehajtási szakaszban a BONUS EEIG által viselt működési költségeknek az értékét. E működési költségek nem haladhatják meg az 5 millió EUR-t. A Közösség pénzügyi hozzájárulását és a részt vevő államok készpénz-hozzájárulását a BONUS-169 közös alapba kell összevonni és azokat a BONUS EEIG-nek központilag kell kezelnie. Az 5. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi megállapodásokban jóváhagyott feltételek teljesülése esetén a Közösség pénzügyi hozzájárulását a részt vevő országok által a BONUS EEIG-nek befizetett készpénz-hozzájárulásokról szóló igazolások, illetve a BONUS-169 projektjei számára nyújtott természetbeni infrastrukturális hozzájárulásaik alapján kell folyósítani. A BONUS-169 pénzalapjainak megfelelő felhasználásáért a BONUS EEIG felelős, és azt a projekteknek a BONUS EEIG által, vagy annak megbízásából elvégzett független pénzügyi ellenőrzése állapítja meg. 3.5. A BONUS-169 projektek finanszírozása A 3. cikk (3) bekezdésének f) pontja értelmében a BONUS-169 projektjeinek finanszírozása a támogatható költségek legfeljebb 100 %-ára terjed ki, amely költségeket – a BONUS EEIG által a részletes végrehajtási szabályokban megállapítottakkal és a Bizottság által a végrehajtási megállapodásban elfogadottakkal összhangban – a közös finanszírozási szabályok és a közös finanszírozási ráták alapján kell kiszámítani. II. MELLÉKLET A BONUS-169 irányítása 1. A BONUS-169 irányítását a BONUS EEIG végzi titkársága révén. A BONUS EEIG a következő struktúrákat állítja fel a BONUS-169 céljaira: irányítóbizottság, titkárság, tanácsadó testület, ágazati kutatási fórum és a projektkoordinátorok fóruma. 2. Az irányítóbizottság a BONUS EEIG legfelsőbb szerve, amely egyben a döntéshozó és a titkárságot irányító testület. Az irányítóbizottság a kutatásfinanszírozási és igazgatási intézményeknek a BONUS EEIG tagjai által kinevezett főtisztviselőiből áll. Élén az elnök áll, ezt a tisztséget a BONUS EEIG tagjai éves rotációs rendben töltik be. Az előző, a hivatalban lévő és a jövőbeni elnökök alkotják a stratégiai munkacsoportot, amely támogatja a titkárságot a stratégiai jelentőségű ügyekben. Az irányítóbizottság a titkárság javaslatai alapján döntéseket hoz a BONUS-169 stratégiai irányultságáról, így különösen a BONUS-169 meghatározásáról és naprakésszé tételéről, a pályázati felhívások tervezéséről, a költségvetés általános felépítéséről, a támogathatósági és kiválasztási kritériumokról, az értékelők köréről, a finanszírozásban részesítendő BONUS-169 projektek rangsorának jóváhagyásáról, a finanszírozásban részesített BONUS-169 projektekben folyó munka előrehaladásának figyelemmel kíséréséről, valamint a titkárság BONUS-169-cel kapcsolatos feladatai megfelelő és rendben történő ellátásának felügyeletéről. 3. A titkárság élén az ügyvezető igazgató áll, aki végrehajtja az irányítóbizottság határozatait és a BONUS-169 fő képviselőjeként jár el mind a Bizottsággal, mind a nemzeti finanszírozó hivatalokkal szemben. A titkárság felel a BONUS-169 tevékenységeinek teljes körű koordinációjáért és ellenőrzéséért, a felhívások közzétételéért, értékeléséért és végrehajtásáért és a finanszírozásban részesülő projektek szerződéses, illetve tudományos szempontok szerinti nyomon követéséért, és az elért eredményekről az irányítóbizottságnak történő beszámolásért. Szintén a titkárság felel az érdekeltekkel és a tanácsadó testülettel folytatandó konzultációk tervezéséért és megszervezéséért, illetve azoknak a stratégiai kutatási menetrendbe való beépítéséért és felhasználásáért, valamint a tudomány és a politika közötti hatékony kapcsolat létrehozásának elősegítéséért. 4. A tanácsadó testület az irányítóbizottságot és a titkárságot segíti. Kiemelkedő, nemzetközi elismertségű kutatókból, az érdekelt felek képviselőiből áll, ideértve például az idegenforgalom, a megújuló energiák, a halászat és akvakultúra, a tengeri közlekedés és a biotechnológia ágazati képviselőit, a technológia-szolgáltatókat, valamint az ipar és a civil társadalom ezen ágazatokban, az egyéb integrált balti-tengeri kutatási programokban és más európai regionális tengerekben érdekelt szervezeteit. Független tanácsadást, iránymutatást és ajánlásokat nyújt a BONUS-169-hez kapcsolódó tudományos és szakpolitikai kérdésekben. Tevékenysége részét képezi a BONUS-169 céljaival, prioritásaival és irányításával, a BONUS-169 teljesítményének erősítésével, kutatási eredményei átadásával és minőségével, kapacitásépítésével, hálózatépítésével és a BONUS-169 célkitűzéseinek elérésére irányuló munka helytállóságával kapcsolatos tanácsadás. Segítséget nyújt a BONUS-169 eredményeinek felhasználásában és terjesztésében is. 5. Az ágazati kutatási fórum a balti-tengeri ökoszisztéma kutatásával és irányításával foglalkozó minisztériumi képviselőkből és más szereplőkből áll. Évente egyszer tart konzultációs ülést, amelyen döntéshozatali szempontból megvitatják a BONUS-169 hozadékait és a felmerülő kutatási igényeket. Fóruma egyben a pánbalti kutatások integrációja elmélyítésének, beleértve a jelentős, ágazati finanszírozásban részesülő kutatást és a közös infrastruktúrák használatát és tervezését is. 6. A projektkoordinátorok fóruma a BONUS-169-en keresztül finanszírozott projektek koordinátoraiból áll. A fórum a BONUS-169 tudományos koordinációjával és a kutatási eredmények integrációjával és szintézisével összefüggő ügyekben támogatja a titkárságot. PÉNZÜGYI KIMUTATÁS 1. A JAVASLAT CÍME: Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata a több tagállam által indított európai közös balti-tengeri kutatási programban (BONUS-169) való közösségi részvételről 2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek): Kutatás és technológiafejlesztés: hetedik keretprogram, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 169. cikke. 3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK 3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek), illetve megnevezések: 2010. évi költségvetés: a DG RTD hozzájárulása a stratégiai szakaszhoz Megnevezés | Költségvetési tétel | 2010 (%) | 2010 (EUR) | RTD | Együttműködés – Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) | 08 06 01 | 100% | 1 250 000,00 EUR | RTD | Együttműködés – Élelmiszerek, mezőgazdaság és halászat, biotechnológia | 08 03 01 | 0% | 0,00 EUR | RTD | Együttműködés – Energia | 08 05 01 | 0% | 0,00 EUR | RTD | Együttműködés – Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) | 08 07 01 | 0% | 0,00 EUR | RTD | Együttműködés – Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok | 08 08 01 | 0% | 0,00 EUR | ÖSSZESEN | 100% | 1 250 000,00 EUR | 2012-től: a DG RTD hozzájárulása a végrehajtási szakaszhoz, arányosan Megnevezés | Költségvetési tétel | 2012–2013 % | RTD | Együttműködés – Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) | 08 06 01 | 35% | RTD | Együttműködés – Élelmiszerek, mezőgazdaság és halászat, biotechnológia | 08 03 01 | 20% | RTD | Együttműködés – Energia | 08 05 01 | 15% | RTD | Együttműködés – Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) | 08 07 01 | 15% | RTD | Együttműködés – Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok | 08 08 01 | 15% | ÖSSZESEN | 100% | Költségvetési tétel | 2012–2013 % | 2012 (EUR) | 2013 (EUR) | Összesen 2012–2013 (EUR) | RTD | 08 06 01 | 35% | 5 862 500,00 | 11 200 000,00 | 17 062 500,00 | RTD | 08 03 01 | 20% | 3 350 000,00 | 6 400 000,00 | 9 750 000,00 | RTD | 08 05 01 | 15% | 2 512 500,00 | 4 800 000,00 | 7 312 500,00 | RTD | 08 07 01 | 15% | 2 512 500,00 | 4 800 000,00 | 7 312 500,00 | RTD | 08 08 01 | 15% | 2 512 500,00 | 4 800 000,00 | 7 312 500,00 | ÖSSZESEN | 100% | 16 750 000,00 | 32 000 000,00 | 48 750 000,00 | 3.2. A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama: A BONUS-169 közös programhoz nyújtott közösségi hozzájárulást – egy 2016. december 31-ig tartó kezdeti időtartamra – a Parlament és a Tanács együttdöntési eljárás keretében fogadja el, várhatóan 2010-ben. 3.3. Költségvetési jellemzők: A több költségvetési tételt is érintő kötelezettségvállalások az alábbi tételek tekintetében 2010-től: Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi keret fejezete | 08 06 01 | Nem kötelező | Differenciált | NEM | IGEN | IGEN | N° [1A] | 08 03 01 | Nem kötelező | Differenciált | NEM | IGEN | IGEN | N° [1A] | 08 05 01 | Nem kötelező | Differenciált | NEM | IGEN | IGEN | N° [1A] | 08 07 01 | Nem kötelező | Differenciált | NEM | IGEN | IGEN | N° [1A] | 08 08 01 | Nem kötelező | Differenciált | NEM | IGEN | IGEN | N° [1A] | 4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE 4.1. Pénzügyi források Az e kimutatásban szereplő valamennyi összeg tájékoztató jellegű és állandó értékben van megadva. 4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése millió EUR (három tizedesjegyig) Kiadás típusa | Szakasz száma | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014. és később | Összesen | Operatív kiadások | Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 1,250 | 0,000 | 16,750 | 32,000 | 0,000 | 50,000 | Kifizetési előirányzatok | b | 1,000 | 0,250 | 5,584 | 12,874 | 30,292 | 50,000 | A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások | Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | TELJES REFERENCIAÖSSZEG | Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 1,250 | 0,000 | 16,750 | 32,000 | 0,000 | 50,000 | Kifizetési előirányzatok | b+c | 1,000 | 0,250 | 5,584 | 12,874 | 30,292 | 50,000 | A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[23] | Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,122 | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,000 | 0,6671 | A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e | 0,008 | 0,040 | 0,015 | 0,045 | 0,000 | 0,108 | A fellépés indikatív összköltsége | TELJES KIADÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 1,380 | 0,223 | 16,948 | 32,228 | 0,000 | 50,779 | TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 1,130 | 0,473 | 5,782 | 13,102 | 30,292 | 50,779 | A társfinanszírozás részletezése i. Programszint A BONUS-169 végrehajtása e határozattal összhangban két különálló szakaszban történik: egy két évig tartó stratégiai indító szakaszban és egy legalább öt évre terjedő végrehajtási szakaszban. A végrehajtási szakasz elindításának az a bizottsági határozat a feltétele, amelynek meghozatalára a stratégiai szakasz pozitív eredménnyel zárult előzetes vizsgálata, valamint a stratégiai szakasz után a kezdeményezés kiforrottságának és készültségi fokának értékelését követően kerül sor. Az Európai Bizottság a részt vevő országok hozzájárulásait legfeljebb 50 millió euróval egészíti ki, ezáltal a kezdeményezés teljes tervezett költségvetése eléri a 100 millió eurót. A részt vevő államok készpénz-hozzájárulásait és a közösségi hozzájárulást tényleges közös kasszaként kell kezelni. A stratégiai szakasz végrehajtása a határozatban előírt szabályok szerint nyújtott támogatás révén történik. A stratégiai szakaszhoz nyújtott közösségi hozzájárulás – amelynek összege legfeljebb 1,25 millió EUR lehet – megegyezik a részt vevő államok hozzájárulásával. A végrehajtási szakasz a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében és az e határozatban meghatározott szabályokkal összhangban közvetett központi irányítással valósul meg. A végrehajtási szakaszhoz nyújtott közösségi hozzájárulás – amelynek összege legfeljebb 48,75 millió EUR lehet – megegyezik a részt vevő államok hozzájárulásával. Ez a felső határ megnövelhető a stratégiai szakasz megvalósítását követően megmaradt összegekkel. A végrehajtási szakasz során a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás legfeljebb 25 %-át a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosítása (a továbbiakban: természetbeni infrastrukturális hozzájárulás) teheti ki. Az EK-hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalás 2010-től 2013-ig bezárólag érvényes. A Bizottság 2013 után új kötelezettséget nem vállal. A célzott végrehajtó struktúra működési költségei a végrehajtási szakasz során és mindaddig, amíg működésére az összes BONUS-169 finanszírozású projekt megfelelő nyomon követéséhez és végrehajtásához, valamint a Bizottsággal szemben a megállapodásban előírt beszámolási kötelezettségekhez szükséges, 5 millió EUR összegig támogatható költségnek minősülnek. ii. Projektszint A BONUS-169 készpénz-finanszírozása azon alapul, hogy a részt vevő államok „tényleges közös kasszába” fizetik be a kiválasztott BONUS-169 projektekhez nyújtott hozzájárulásaikat. A BONUS-169 projektek résztvevőit megillető pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-ára terjed ki: ezek kiszámítása a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályai, valamint a közös finanszírozási szabályok és a közös finanszírozási ráták alapján történik, összhangban a célzott végrehajtó struktúra által a stratégiai szakasz során kidolgozott és előzetes ellenőrzés keretében értékelt részletes végrehajtási szabályokban megállapítottakkal, valamint a végrehajtási megállapodásban a hetedik keretprogram elvein alapuló elvekkel összhangban meghatározott rögzített szabályokkal. A központilag kezelt közös kasszából származó finanszírozásnak a kiválasztott BONUS-169 projektek közötti felosztása a rangsornak megfelelően történik. millió EUR (három tizedesjegyig) Társfinanszírozó szerv | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014. és később | Összesen | Részt vevő tagállamok[24] | f | 1,250 | 0,000 | 16,750 | 32,000 | 0,000 | 50,000 | Közösségi hozzájárulás | a+c | 1,250 | 0,000 | 16,750 | 32,000 | 0,000 | 50,000 | Igazgatási kiadások | d+e | 0,130 | 0,223 | 0,198 | 0,228 | 0,000 | 0,779 | TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással együtt | a+c+d+e+f | 2,630 | 0,223 | 33,698 | 64,228 | 0,000 | 100,779 | A Bizottság összesen 50 millió EUR készpénz-hozzájárulást irányoz elő. A részt vevő államok összesen 50 millió EUR összegre vállalnak kötelezettséget, amelynek legfeljebb 25 %-a lehet „infrastrukturális hozzájárulás”. 4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség ( A javaslat összeegyeztethető a meglévő pénzügyi programozással. ( A javaslat miatt a pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges. ( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[25] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi keret módosítására). 4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás ( A javaslatnak nincs hatása a bevételre ( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő: millió EUR (egy tizedesjegyig) A fellépést megelőzően [n–1. év] | A fellépés után | A személyi állomány teljes létszáma | 5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK 5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések A közösségi hozzájárulás a BONUS-169 további kidolgozásához, létrehozásához és működéséhez, végső soron pedig a részt vevő államok által a kapcsolódó tevékenységekhez nyújtandó társfinanszírozás lehetővé tételéhez szükséges. 5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája A balti-tengeri térség jelenlegi kutatási rendszere még mindig túlságosan elaprózott ahhoz, hogy válaszolhasson a napjainkban előttünk álló összetett és sürgős kihívásokra. A jelenlegi helyzetben teljes mértékben integrált megközelítés kidolgozására és végrehajtására van szükség, amelynek során az összes határos állam vonatkozó kutatási programja egyszerűsíthető és célzottabbá tehető, hogy az előttünk álló összetett és sürgető kérdésekkel összehangoltan, hatékonyan és eredményesen lehessen foglalkozni. 5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében A BONUS-169 a nyolc balti állam nemzeti programjait egyetlen közös balti-tengeri kutatási programba integrálja, és egyebek között támogatja az európai kutatási térség, a balti-tengeri stratégia, a vízügyi keretirányelv, valamint a tengervédelmi és a tengerhasznosítási stratégia célkitűzéseit. 5.4. Végrehajtási módszer (indikatív) ( Centralizált irányítás ( közvetlenül a Bizottság által ( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: ( végrehajtó ügynökségek ( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek ( tagállami vagy nemzetközi közintézmények, illetőleg a magánjog körébe tartozó, közfeladatot ellátó szervek, amelyekért a tagállamok, valamint Izland, Izrael, Norvégia, Svájc és Törökország kezességet vállalnak. 6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS 6.1. Felügyeleti rendszer Létrehozását követően a BONUS-169 tevékenységének figyelemmel kísérése a célzott végrehajtó struktúra rendszeres jelentései segítségével történik. 6.2. Értékelés 6.2.1. Előzetes értékelés A Bizottság szolgálatai elvégzik a programnak a költségvetési rendelettel – és különösen annak a közvetett központi igazgatásra vonatkozó előírásaival – összhangban álló végrehajtási készültségének előzetes vizsgálatát. A célzott végrehajtó struktúra ezt követően cselekvési tervet készít, amely megfelelő választ ad az előzetes vizsgálat alapján megfogalmazott ajánlásokra. 6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága) A javasolt irányítási modell az EK-Szerződés 169. cikke alapján a hatodik keretprogram során létrehozott első kezdeményezés, az EDCTP kapcsán szerzett tapasztalatokon, valamint a hetedik keretprogramon – AAL, Eurostars és EMKP – alapul. 6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága E határozat értelmében a Bizottság független szakértők segítségével végzi el a stratégiai szakasz tényekkel alátámasztott értékelését. A végrehajtási szakasz a második pályázati felhívás végrehajtását követő és a harmadik pályázati felhívás közzétételét megelőző félidős értékelését, valamint a záróértékelést az Európai Bizottság végzi el. 7. Csalás elleni intézkedések A BONUS-169 létrehozásáról szóló határozat 8. cikke értelmében a közös program végrehajtása során a részt vevő államok minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést elfogadnak és minden olyan egyéb intézkedést megtesznek, amely a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges. A részt vevő államok megfelelő módon szavatolják a Közösség számára esedékes összegeknek a célzott végrehajtó struktúra általi maradéktalan megfizetését. A BONUS-169 létrehozásáról szóló határozat 9. cikke értelmében tisztségviselői és meghatalmazottai révén a Bizottság és a Számvevőszék minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezhet, amely szükséges a közösségi pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez. Ennek érdekében a részt vevő államok és/vagy a célzott végrehajtó struktúra minden vonatkozó dokumentumot kellő időben kötelesek a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani. További csalás elleni intézkedések végrehajtásáról a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra által megkötendő részletes megállapodás fog rendelkezni. 8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE 8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) n-edik év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év | Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[29] (XX 01 01) | A*/AD | B*, C*/AST | Az XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott állomány[30] | XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[31] | ÖSSZESEN | - 8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása 8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete ( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek ( Az n-edik évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek ( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek ( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás) ( Az n-edik évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott álláshelyek 8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások) millió EUR (három tizedesjegyig) 2010. év | 2011. év | 2012. év | 2013. év | 2014. év és később | ÖSSZESEN | Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | – belső | – külső | Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | Számítás – A célzott végrehajtó struktúra becsült költségei | A költségbecslés a BONUS EEIG becslésein alapul, figyelemmel a BONUS ERA-NET és a BONUS Plus kapcsán szerzett tapasztalatokra. Az összköltség a 2010-től 2016-ig terjedő időszakra vonatkozóan a következőket foglalja magában: – a BONUS igazgatása: programigazgató és titkársági/adminisztrációs támogatás, – terjesztési és kommunikációs költségek: rendezvények, anyagok, sajtó, nyomtatás, weboldalak, – informatikai támogatás, karbantartás, licenciák, – utazások, – a pályázatok értékelése független szakértők által: a szakértők tiszteletdíja és utazási költségei. | 8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek A személyi állománnyal összefüggő és az igazgatási jellegű, a referenciaösszegben nem szereplő kiadások adatait a hetedik keretprogram igazgatási előirányzatai közötti belső átcsoportosításnak kell tekinteni. millió EUR (három tizedesjegyig) A személyi állomány típusa[33] | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Összesen | Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak 08 01 05 költségvetési tétel | 0,122 | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,671 | A(z) XXXXX. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) | A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 0,122 | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,671 | Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak | Átlagos költség: teljes munkaidős álláshelyenként 122 000 EUR. A 2010. évre (a szerződések tárgyalási szakaszára) vonatkozóan 1 teljes munkaidős álláshellyel, 2011-re pedig 1,5 teljes munkaidős álláshellyel számolunk. A 2012-től 2013-ig terjedő időszakra 1,5 teljes munkaidős álláshelyet feltételeztünk. | Számítás – A 08 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány | A kezdeményezésből fakadó feladatok ellátása 2012-től várhatóan évi 1,5 teljes munkaidős álláshelyet igényel a Bizottságnál. A legfontosabb feladatok a következők lesznek: - részvétel a BONUS-169 bizottsága és a BONUS-169 tanácsadó testületének ülésein (tagként), évente kb. három-négy kétnapos ülésen (igazgatói/csoportvezetői szinten), - részvétel a BONUS-169 pályázatok értékelésében (megfigyelőként), évente két-három nap (projektfelelős tisztviselői szinten), - részvétel műhelytalálkozókon és terjesztési célú rendezvényeken, évente két-három alkalom (projektfelelős tisztviselő), - megállapodás a célzott végrehajtó struktúrával: tárgyalások lefolytatása és előkészítés (projektfelelős tisztviselő + asszisztens), - a végrehajtás figyelemmel kísérése az éves jelentések alapján, az időközi és a záróértékelés koordinálása (projektfelelős tisztviselő), - a BONUS-169 végrehajtásának ellenőrzése: könyvvizsgálat és jogi audit (könyvvizsgálói és adminisztrátori szinten). 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN | 08 01 02 11 01. – Kiküldetések | 0,008 | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,053 | 08 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák | 08 01 02 11 03. – Bizottságok[34] | 08 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk | 08 01 02 11 05. – Információs rendszerek | 2. Egyéb irányítási kiadások összesen (08 01 02 11.) | 0,008 | 0,015 | 0,015 | 0,015 | 0,053 | 3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások Független szakértők a stratégiai szakasz értékeléséhez, az időközi és a záró felülvizsgálathoz | 0,025 | 0,030 | 0,055 | A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen[35] | 0,008 | 0,040 | 0,015 | 0,045 | 0,108 | A személyi állománnyal összefüggő és az igazgatási jellegű, a referenciaösszegben nem szereplő kiadások adatait a hetedik keretprogram igazgatási előirányzatai közötti belső átcsoportosításnak kell tekinteni. Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások | Kiküldetések – Tekintettel arra, hogy Brüsszelt nem számítva az EK munkatársainak részvételével zajló gyűléseket Finnországban tartják, a költségbecslések kiküldetésenként átlag 700 EUR utazási költséggel, 104 EUR napidíjjal és a legfeljebb 140 EUR szállásköltséggel számolnak (az EK kiküldetési iránymutatásaiban előírtaknak megfelelően); a kiküldetések átlagos időtartama másfél nap, a kiküldetések száma és jellege: évente 4 kiküldetés a BONUS-169 gyűlésein részt vevő két tisztviselő számára; évente három kiküldetés a munkacsoportokon és más rendezvényeken részt vevő egy tisztviselő számára; évente négy kiküldetés a BONUS-169 bizottsági ülésein részt vevő tisztviselő számára (amennyiben az ülésre nem Brüsszelben kerül sor). 2010-re az éves költségek felét feltételeztük. Külső támogatás – a költségszámítás alapfeltevései: a stratégiai szakaszban és a közbeeső értékelésekben 3 külső szakértő vesz részt; a stratégiai értékelés becsült költsége 25 000 EUR, az időközi értékelésé 30 000 EUR (beleértve a szakértők költségeit, a napidíjakat és az utazási költségeket is). | [1] Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat; Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/974/EK tanácsi határozat. [2] HL L 391/1.; 2006.12.30. [3] 1982/2006/EK határozat, HL L 412., 2006.12.30., 1. o. [4] 971/2006/EK határozat, HL L 400., 2006.12.30., 86. o. [5] 2008. július 17., szeptember 8–10., november 6–7. és 20–21.; 2009. február 26–27., április 15., június 3–4. és 11–12. [6] COM(2009) 248/3. [7] http://ec.europa.eu/regional_policy/consultation/baltic/consultation_en.htm. [8] HL C , , . o. [9] HL C , , . o. [10] HL L 412., 2006.12.30., 1. o. [11] HL L 400., 2006.12.30., 86. o. [12] COM(2009) 248 végleges, 2009. június 10. [13] C(2007) 2460, 2007. június 11. [14] HL L 164., 2008.6.25., 19. o. [15] HL L 327., 2000.12.22., 1. o. [16] HL L 391., 2006.12.30., 1. o. [17] HL L 248., 2002.9.16., 1. o. [18] HL L 357., 2002.12.31., 1. o. [19] HL L 312., 1995.12.23., 1. o. [20] HL L 292., 1996.11.15., 2. o. [21] HL L 136., 1999.5.31., 1. o. [22] HL C 323., 2006.12.30., 1. o. [23] A referenciaösszeg a BONUS-169-hez nyújtott közösségi hozzájárulás. [24] A részt vevő államok tájékoztató jellegű várható éves hozzájárulását a BONUS EEIG erősíti meg. [25] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [26] Szükség esetén, azaz ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető. [27] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint. [28] A BONUS-169 célzott végrehajtó struktúrájában nem fognak bizottsági tisztviselők dolgozni. [29] A NEM fedezi a referenciaösszeg. [30] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg. [31] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg. [32] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó pénzügyi kimutatásra. [33] 2014 és 2016 között a kezdeményezés nyomon követésének vonatkozásában 0,528 millió EUR-ra becsült további költségre lehet számítani a személyi állomány tekintetében, amire a hetedik keretprogram nem biztosít fedezetet. [34] Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik. [35] 2013 után becslésünk szerint a kiküldetések esetében további 0,045 millió EUR, a záróértékelés esetében 0,050 millió EUR (azaz összesen 0,095 millió EUR) külső segítségnyújtási költségre lehet számítani, amire a hetedik keretprogram nem biztosít fedezetet.