[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.9.29.

COM(2009) 508 végleges

2009/0136 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 1104/2008/EK rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

• A javaslat okai és céljai

A Bizottság hozzájárul az új SIS II funkcióinak hozzáférhetőségéhez, és ezáltal a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas biztonsági szintjének fenntartásához. Arra törekszik, hogy új lendületet adjon a SIS II fejlesztésének az elemzési és javítási időszakot követően, amely során számos ismert problémát és hibát kijavítottak, valamint orvoslásukra megoldásokat dolgoztak ki vagy hajtottak végre.

E javaslat és az azonos tárgyú tanácsi határozatra irányuló javaslat célja annak megelőzése, hogy a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállást szabályozó 1104/2008/EK rendelet még azt megelőzően hatályát veszítse, hogy az átállás technikailag megvalósíthatóvá válik. A jelen javaslat emellett jogi rugalmasságot biztosít a SIS II-nek a SIS1+ RE alternatív technikai forgatókönyv segítségével történő fejlesztéséhez, amennyiben az említett forgatókönyvre történő átállás valósul meg.

Egyidejűleg átfogó programirányítási tanácsot hozunk létre a SIS II fejlesztése és az átállás hatékony irányítása érdekében. A tanács a teljes SIS II program és a kapcsolódó tevékenységek egészének hatékonyabb irányítását és összehangolását, valamint a központi és nemzeti rendszerek fejlesztésének összhangját biztosító szakértői csoportként működik. A mostani javaslat összhangban áll az Európai Tanács 2009. június 4–5-i elnökségi következtetéseivel, amelyben felkérték a Bizottságot, hogy építve a 2009. február 26–27-i tanácsi következtetésekkel létrehozott átfogó SIS II programirányítási megközelítéssel kapcsolatban nyert tapasztalatokra és tanulságokra, valamint összhangban a jogi kerettel, a SIS II projektre vonatkozóan terjesszen elő fejlettebb irányítási megközelítést.

A meglévő jelentéstételi kötelezettség révén folyamatosan biztosítjuk az Európai Parlament számára a SIS II fejlesztési folyamatának átláthatóságát.

• Háttér-információk

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) és az annak alapján kifejlesztett SIS 1+ alapvető eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet és 2001/886/IB tanácsi határozat értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) kifejlesztésével. A SIS II a SIS 1+ rendszert váltja fel. A SIS II fejlesztése során hasznosítják az informatika legújabb eredményeit, és lehetővé teszik további funkciók bevezetését.

A SIS II létrehozására, működtetésére és használatára vonatkozó rendelkezéseket a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK parlamenti és a tanácsi rendelet[1], valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat[2] tartalmazza. E jogi aktusok előírják, hogy az említett rendelkezések a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok számára csak a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által meghatározott időponttól alkalmazandók. E rendelkezések felváltják majd a schengeni vívmányok SIS 1+ rendszert szabályozó rendelkezéseit, közelebbről pedig a Schengeni Egyezmény ilyen vonatkozású rendelkezéseit.

Ennek bekövetkezte előtt a SIS 1+ felhasználóinak át kell térniük a SIS II környezet használatára. Ezért jogi keretet határoztak meg a SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő áttérésre. A SIS 1+ műveleteihez létrehozott ideiglenes műszaki architektúra lehetővé teszi majd, hogy az átmeneti időszak ideje alatt a SIS 1+ és a SIS II felépítésének bizonyos műszaki elemei párhuzamosan működhessenek annak érdekében, hogy csökkenjen a szolgáltatás átállás alatti megszakadásának kockázata.

Nem tűnik tarthatónak a mostani átállásról szóló jogi aktusokban szereplő határidők, és különösen a jelenlegi rendelkezés szerint 2010. június 30-án megszűnő időbeli hatály. Ennélfogva a mostani javaslat célja annak megelőzése, hogy az 1104/2008/EK rendelet az átállás megvalósítása előtt hatályát veszítse. Az átfogó programirányítási tanács azt a szerepet tölti majd be, hogy a SIS II átfogó fejlesztésében részt vevő szereplők és érdekeltek között kapcsolattartóként jár el. A tanács lehetővé tenné, hogy a Bizottság és a tagállamok – a központi és a tagállami SIS II projektekkel kapcsolatos hatásköreik és tevékenységeik fenntartása mellett – a program egészét összehangolják.

Jelen javaslat korszerűsíti az irányítási eljárásokat, ugyanakkor fenntartja a Bizottság, Franciaország, valamint a részt vevő tagállamok közötti – a módosítandó jogi aktusba már belefoglalt – alapvető hatáskörmegosztást.

• Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

- A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény[3] (Schengeni Egyezmény),

- a 2006. december 21-i 1988/2006/EK tanácsi rendelettel[4] módosított, a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet[5],

- a 2006. december 21-i 2006/1007/IB tanácsi határozattal[6] módosított, a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB tanácsi határozat[7],

- az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról,

- a Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról,

- az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről[8],

- a Bizottság 2007/170/EK és 2007/171/EK határozata (2007. március 16.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára vonatkozó hálózati követelmények megállapításáról[9],

- a Tanács 189/2008/EK rendelete (2008. február 18.) a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[10],

- a Tanács 2008/173/EK határozata (2008. február 18.) a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[11],

- a Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[12],

- a Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[13].

• Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Tárgytalan.

2. Konzultáció az érdekeltekkel, hatásvizsgálat

• Konzultáció az érdekeltekkel

A tagállamok szakemberei szorosan együttműködnek a SIS II folyamatos fejlesztésében, különösen a SIS VIS bizottság keretében. Emellett a Tanács előkészítő szerveiben, valamint a Tanács 2009. június 4-i ülésén megvitatták a SIS II fejlesztését. Az Európai Tanács 2009. június 4–5-i elnökségi következtetéseiben felkérték a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2009 októberéig terjesszen elő megfelelő jogalkotási javaslatokat az átállásról szóló jogi aktusok módosítására.

• Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

A jelenlegi javaslat figyelembe veszi a tagállamokkal – különösen a 36. cikk szerinti bizottság keretében, valamint a Tanács 2009. június 4-i ülésén – folytatott részletes megbeszélések eredményét.

• Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

E javaslat elkészítésébe nem vontak be külső szakértőket.

• Hatásvizsgálat

A Bizottság éves jogalkotási munkaprogramjában nem szereplő ezen tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz nem szükséges hatásvizsgálat, mivel olyan technikai projekt folytatását képezi, amelynek gazdasági, társadalmi és környezeti hatása nem határozható meg egyértelműen.

3. A javaslat jogi elemei

• A javaslat összefoglalása

Jelen javaslat célkitűzései az alábbiak: annak megelőzése, hogy az 1104/2008/EK rendelet az átállást megelőzően hatályát veszítse; a SIS II funkcióinak biztosítását a SIS 1+ alapján megvalósító alternatív technikai forgatókönyvhöz szükséges rugalmasság biztosítása, amennyiben az átállásra az említett forgatókönyv alapján kerül sor; a SIS II fejlesztése és az átállás lehető leghatékonyabb irányításának biztosítása, különös tekintettel a bizottsági és tagállami projektek összehangolása. Az utóbbi cél érdekében globális programszintű szakértői csoportként működő átfogó programirányítási tanácsot hozunk létre.

• Jogalap

E rendelet jogalapja az EK-Szerződés 66. cikke, mivel e cikk intézkedéseket ír elő a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei között, valamint ezen egységek és a Bizottság között a személyek szabad mozgásával foglalkozó szakpolitikák területén történő együttműködés biztosítására.

• A szubszidiaritás elve

Az EK-Szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvével összhangban a javasolt intézkedés fő célkitűzése, nevezetesen a SIS 1+-ről a SIS II-re történő áttérés a tagállamok által egyénileg nem valósítható meg.

• Az arányosság elve

A javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel a Bizottság tevékenységei továbbra is a SIS II Központi Részére, a koordinációs tevékenységekre, valamint a SIS 1+ adatok SIS 1+ és SIS II közötti sikeres cseréjét lehetővé tevő technikai eszköz (konverter) biztosítására korlátozódnak. Továbbá az átfogó programirányítási tanács a meglévő jogi aktusok által előírt koordinációra szolgáló, informális konzultációs szervként már eddig is létezett. A SIS II teljes sikere érdekében a Bizottság és a tagállamok közötti koordinációra van szükség.

• A jogi aktusok típusának megválasztása

A tanácsi rendelet az egyetlen olyan rendelkezésre álló jogi forma, amellyel meghosszabbítható az 1104/2008/EK rendelet eredetileg megállapított időbeli hatálya. A mostani javaslat fennmaradó része tekintetében a javasolt intézkedés megvalósításához legalkalmasabb eszköz a rendelet, mivel egységes szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni a SIS II fejlesztésére és az átállás irányítására. E rendelet rendelkezéseinek pontosan megfogalmazott, feltétel nélküli és közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseknek kell lenniük, amelyek jellegüknél fogva nem teszik szükségessé a tagállamok nemzeti jogba történő átültetésre irányuló intézkedését.

A SIS II kétpilléres jellege miatt a javasolt tanácsi rendeletet ki kell egészíteni az Európai Unióról szóló szerződés 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontján, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapuló tanácsi határozattal.

4. Költségvetési vonzatok

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló 2424/2001/EK tanácsi rendelet és 2001/886/IB tanácsi határozat megállapította, hogy a SIS II kifejlesztésének költségei az Európai Unió általános költségvetését terhelik.

Hasonlóképpen, a 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke és a 2007. június 12-i 533/2007/EK tanácsi határozat 5. cikke értelmében a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az Európai Unió általános költségvetése viseli. Minden egyes N.SIS II felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az érintett tagállam viseli.

A 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB tanácsi határozat 15. cikke szerint – ezen jogi aktusok korábbi megfogalmazásának megfelelően – az átállással, teszteléssel, karbantartással és a központi szintű fejlesztéssel (SIS II Központi Rész, illetve a kommunikációs infrastruktúra) kapcsolatos járulékos költségeket szintén az Európai Unió általános költségvetése viseli. A nemzeti rendszerek, ezen belül a N.SIS II tesztelési, áttérési, karbantartási és fejlesztési költségeit az érintett tagállamok továbbra is saját maguk viselik.

A mostani javaslat nem változtatja meg ezt az alapstruktúrát. Ugyanakkor a 2010. június 30-tól az átállásáig tartó időszakra is kiterjeszti a 1104/2008/EK rendeletben és a 2008/839/IB tanácsi határozatban meghatározott, meglévő jogalapot. Emellett az Európai Unió általános költségvetése viseli majd az e javaslattal felállításra kerülő átfogó programirányítási tanács ülései kapcsán felmerülő költségeket, így a tagok és a szakértők részvételével kapcsolatos kiadásokat is. Az átfogó programirányítási tanács ülései kapcsán felmerülő költségek fedezéséhez szükséges előirányzatok a jelenleg a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) 2010–2013-as pénzügyi programozására elkülönített előirányzatokból származnak majd.

A SIS 1+ szintű tevékenységek, így a Franciaország által a tagállamok nevében végrehajtott (SIS 1+ vonatkozású) kiegészítő intézkedések költségeit továbbra is a Schengeni Egyezmény 119. cikkével összhangban kell felosztani. E cikk rendelkezései értelmében az Egyezmény 92. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott SIS 1+ technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének költségeit, ideértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részét a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit is, a tagállamok együttesen, míg a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszának létesítési és működési költségeit a tagállamok külön-külön viselik.

A Bizottság pénzügyi kimutatást készített, amelyet mellékelt ezen javaslathoz.

5. Kiegészítő információk

• Meglévő jogszabályok módosítása

A javaslat elfogadása szükségessé teszi az 1104/2008/EK rendelet módosítását.

• Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat módosított megszüntető záradékot tartalmaz. Az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az említett jogi aktus a Tanács által megállapított új időpontban veszti hatályát.

• Ütemterv

Jelen rendeletet az előkészületek folyamatosságának és az érintett tevékenységek időbeni végrehajtásának biztosítása érdekében legkésőbb 2010 júniusában kell elfogadni.

2009/0136 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 1104/2008/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[14],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[15],

mivel:

(1) A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16], valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat[17] létrehozta a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II).

(2) A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállásra vonatkozó feltételeket, eljárásokat és hatásköröket a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 1104/2008/EK tanácsi rendelet[18], valamint a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozat[19] állapítja meg. Ezek a jogi aktusok azonban legkésőbb 2010. június 30-án hatályukat vesztik.

(3) 2010. június 30-ig nem teljesülnek az átállás előfeltételei. Ezért az átállás lezárultáig továbbra is alkalmazni kell a 1104/2008/EK rendeletet és a 2008/839/IB határozatot, hogy a SIS II – az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat előírásainak megfelelően – működőképessé váljon.

(4) A folyamat lezárása érdekében a Bizottság és a tagállamok továbbra is szorosan együttműködnek az átállás minden egyes szakaszában. A jelenlegi szervezeti struktúra kiegészítése céljából szakértői csoportot kell létrehozni.

(5) A SIS II Központi Részéért és kommunikációs infrastruktúrájáért a jövőben is a Bizottság felel. Folytatni kell a SIS II Központi Részének és kommunikációs infrastruktúrájának karbantartását és adott esetben a továbbfejlesztését. A SIS II Központi Része kiegészítő fejlesztésének minden esetben ki kell terjednie a hibajavításokra. A Bizottságnak koordinációt és támogatást kell biztosítania a közös tevékenységekhez.

(6) A SIS II funkcióinak biztosítása érdekében műszaki készenléti tervet kell előirányozni. Ezért ki kell igazítani az átállási felépítmény műszaki alkotóelemeinek leírását annak érdekében, hogy a SIS II Központi Részének fejlesztésével kapcsolatos más műszaki megoldások is lehetővé váljanak.

(7) Saját nemzeti rendszereikért (N.SIS II) jelenleg és továbbra is a tagállamoknak kell a felelősséget viselniük. Változatlanul folytatni kell az N.SIS II karbantartását, adott esetben továbbfejlesztését.

(8) Továbbra is Franciaország tartozik felelősséggel a C.SIS rendszert illetően.

(9) Mivel a tagállamok nem tudják a tervezett fellépés célkitűzéseit – nevezetesen az átállás során alkalmazott ideiglenes architektúra létrehozását és az adatok SIS 1+-ból SIS II-be történő átvitelét – kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés nagyságrendje és hatásai miatt közösségi szinten hatékonyabban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10) Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, amely így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet az EK-Szerződés harmadik részének IV. címe értelmében a schengeni vívmányokon alapul, Dániának – az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban – az e rendelet elfogadását követő hat hónapon belül kell döntenie arról, hogy nemzeti jogában e rendeletet végrehajtja-e.

(11) Ez a rendelet a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt, összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[20]; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, amely így rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(12) Ez a rendelet a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország nem vesz részt, összhangban az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[21]; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, amely így rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(13) E rendelet nem sérti a 2000/365/EK határozatban, illetőleg a 2002/192/EK határozatban megállapított, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(14) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, az utóbbi államoknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[22] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az e megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[23] 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(15) Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[24] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió és a megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló 2008/146/EK tanácsi határozat[25] 3. cikkével.

(16) Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/261/EK tanácsi határozat[26] 3. cikkével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1104/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) A 4. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás biztosítása érdekében a következő alkotóelemeket kell a szükséges mértékben hozzáférhetővé tenni:”

(2) A 10. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3. A konverter az adatokat a C.SIS és a SIS II Központi Rész között két irányban a szükséges mértékben alakítja át, és szükséges mértékben biztosítja a C.SIS és a SIS II Központi Rész szinkronizálását.”

(3) A 11. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok az ideiglenes átállási felépítés használatával, valamint Franciaország és a Bizottság támogatásával végrehajtják az N.SIS-ről az N.SIS II-re történő átállást.”

(4) A határozat a következő 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Átfogó programirányítási tanács

1. Átfogó programirányítási tanács elnevezésű műszaki szakértői csoport jön létre a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hatásköreinek és tevékenységinek sérelme nélkül. Az átfogó programirányítási tanács fórumot biztosít a központi és tagállami SIS II projektek összehangolásához.

2. Az átfogó programirányítási tanácsot legfeljebb 10 szakértő alkotja. A Tanács keretein belül eljáró tagállamok legfeljebb nyolc szakértőt és azonos számú póttagot neveznek ki. A Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságának főigazgatója két szakértőt és két póttagot nevez ki a Bizottság tisztviselői közül. Az eljárásokban érdekelt egyéb bizottsági tisztviselők részt vehetnek a tanács ülésein.

3. Az átfogó programirányítási tanács szükség esetén további szakértőket is felkérhet az ülésein történő részvételre annak érdekében megvalósíthassa az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseit.

4. Az átfogó programirányítási tanács a Bizottság helyiségeiben ülésezik. A titkársági teendők ellátásáról a Bizottság gondoskodik.

5. Az átfogó programirányítási tanács kidolgozza a saját feladatköreit, amelyek a Bizottság hatáskörrel rendelkező főtitkárságának főtitkára által adott kedvező állásfoglalást követően lépnek hatályba.

6. A 15. cikk (2) cikkének sérelme nélkül, az átfogó programirányítási tanács tevékenységével összefüggésben felmerülő adminisztratív és utazási költségeket – amennyiben megtérítésük egyéb forrásból nem történik meg– az Európai Unió általános költségvetése viseli. A Tanács keretein belül eljáró tagállamok által az átfogó programirányítási tanácsba kinevezett szakértőknek, valamint az e cikk (3) bekezdésének megfelelően meghívott szakértőknek a tanács munkájával összefüggésben felmerült utazási költségei tekintetében a „Bizottságon kívüli, szakértőként meghívott személyek költségtérítésére vonatkozó bizottsági szabályok” alkalmazandók.”

(5) A 19. cikk utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a rendelet a Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban veszti hatályát.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Ez a kimutatás a következő két jogalkotási javaslathoz tartozik:

Javaslat – A Tanács rendelete a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 1104/2008/EK rendelet módosításáról

Javaslat – A Tanács határozata Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 2008/839/IB határozat módosításáról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

18. cím: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

18 02. fejezet: Szolidaritás – Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:

18.02.04 01. – A Schengeni Információs Rendszer II (SIS II)

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Kizárólag a fejlesztési és átállási szakasz 2010. június 30-án túli meghosszabbítása által okozott költségeket vesszük figyelembe, hiszen e módosító jogi aktusok meghosszabbítják a módosított jogi aktusokban meghatározott időbeli hatályt. Így figyelmen kívül hagyjuk a 2010. június 30-ig vállalandó költségeket.

Szintén figyelmen kívül hagyjuk az egyéb jogalapra – így különösen az 1987/2006/EK rendeletre és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 2007/533/IB határozatra – építve finanszírozott működési költségeket.

A módosító jogi aktusokból származó kötelezettségvállalási előirányzatok a 2010. június 30-tól az átállásig tartó időszakra, vagyis a nagyméretű IT-rendszerek finanszírozására lekötött programozott kereten belüli jogi aktusok hatályának megszűnését követő időszakra vonatkoznak.

3.3. Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető) :

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi keret fejezete |

18 02 04 01 | nem kötelező | diff.[27] | NEM | NEM | NEM | 3a |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2010 | 2011 | 2012 | Összesen |

Működési kiadások[28] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 6,566 | 6,284 | 0 | 12,850 |

Kifizetési előirányzatok | b | 4,924 | 6,355 | 1,571 | 12,850 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[29] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 6,566 | 6,284 | 12,850 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 4,924 | 6,355 | 1,571 | 12,850 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[30] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 2,593 | 3,890 | 6,483 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e | 0,177 | 0,241 | 0,418 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 9,336 | 10,415 | 19,751 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 7,694 | 10,486 | 1,571 | 19,751 |

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást tartalmaz, az alábbi táblázatban adja meg a társfinanszírozás becsült szintjét (a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a társfinanszírozást várhatóan több szerv nyújtja): Nincs adat

- Norvégia (2,200081 %) és Izland hozzájárulása (0,113386 %, 2007-os adatok) a működési költségekhez, melynek alapja az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdése (HL L 176., 1999.7.10., 36. o.).

- Svájc hozzájárulása (2,402999 %, 2007-os adatok) a működési költségekhez, melynek alapja az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdése (HL L 53., 2008.2.27., 52. o.).

Izland és Norvégia tekintetében e javaslatok az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás A. melléklete szerinti schengeni vívmányokra épülnek. Az említett megállapodás 12. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata kimondja: „Azokban az esetekben, ahol a működési költségeket az Európai Közösség általános költségvetésére terhelik, Izland és Norvégia bruttó nemzeti terméküknek a többi résztvevő állam bruttó nemzeti termékéhez viszonyított arányával összhangban, az említett költségvetéshez történő egy éves összeggel hozzájárulással osztoznak e költségekben.”

Svájc tekintetében e javaslatok a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében. Az említett megállapodás 11. cikkének (2) bekezdése kimondja: „A II. Schengeni Információs Rendszer fejlesztési költségei tekintetében, Svájc az Európai Közösségek költségvetésébe – a részt vevő országok együttes bruttó hazai termékéhez viszonyított bruttó hazai termékének megfelelően, a 2002. költségvetési évtől kezdődően az adott évre vonatkozóan – éves hozzájárulást fizet.”

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással. Az átfogó programirányítási tanács ülései kapcsán felmerülő költségek fedezéséhez szükséges előirányzatok a jelenleg a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) 2010–2013-as pénzügyi programozására elkülönített előirányzatokból származnak majd.

( A javaslat miatt a pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazására[31] (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs hatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n–1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 50 | 50 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

A javaslat célja az átállás jogalapjának meghosszabbítása mindaddig, amíg az átállás műszakilag megvalósíthatóvá nem válik. A javaslat továbbá olyan irányítási struktúra létrehozására irányul, amely összhangban áll az irányítás területén nemzetközileg elfogadott, bevált módszerekkel. Emellett a javaslat jogi rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a SIS II funkcióit a SIS 1+ alapján megvalósító alternatív technikai forgatókönyv segítségével biztosíthassák, amennyiben az átállásra az említett forgatókönyv alapján kerül sor. A javaslat nem változtatja meg sem a hatáskörök, sem a finanszírozás alapszerkezetét.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Figyelemmel a schengeni vívmányoknak az Európai Unió intézményi keretébe történő beillesztésére, továbbá arra, hogy a SIS II közösségi és uniós hatásköröket egyaránt érint, a nagyméretű közös IT-rendszer létrehozására irányuló projekt szükségessé teszi a Közösség részvételét.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A javaslat legfőbb célkitűzése a SIS II sikeres beindításának biztosítása. E javaslat várt eredménye a SIS 1+-ból a SIS II-be történő zökkenőmentes adatáttöltés, illetve a SIS II-re történő teljes átállás biztosítása. Az eredménymutató az, hogy valamennyi résztvevő tagállam sikeresen migrálni tudja adatait és rendszereit.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések: Nincs adat

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A fejlődést rendszeresen értékelik, és a teljesítményt a megkövetelt normák és előre meghatározott kritériumok alapján mérik. A fentieket elsősorban a minőségbiztosítási szerződéses megbízott útján valósítják meg.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az Elnökség a SIS II további irányáról szóló értékelő és összehasonlító jelentést terjeszt a Tanács elé, a Bizottság pedig előzetes értékelést készít. A fentiek alapján a 2009. június 4–5-i tanácsi következtetések megállapítják, hogy lezárult a SIS II javítási és elemzési szakasza, amelynek során számos ismert problémát és hibát kijavítottak, valamint orvoslásukra megoldásokat dolgoztak ki vagy hajtottak végre. A Tanács leszögezte, hogy a SIS II fejlesztését a jelenlegi SIS II projekt alapján kell folytatni, továbbá a SIS1+RE-t készenléti tervként meg kell tartani.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

E javaslatok átfogó programirányítási tanácsot hoznak létre, figyelembe véve ezáltal a most módosított jogi aktusok által életre hívott működési struktúrában a SIS II fejlesztésének irányítása során szerzett tapasztalatokat.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

A jövőbeni értékelésre – a 2009. június 4–5-i tanácsi következtetések megállapításának megfelelően – 6 hónapos „mérföldkövek” alapján kerül sor.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

AMENNYIBEN TOVÁBBI SZERZőDÉSEK BIZONYULNÁNAK SZÜKSÉGESNEK, A KÖZBESZERZÉSI SZERZőDÉSEK KÖZÖSSÉGI JOGÁVAL VALÓ ÖSSZHANG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A BIZOTTSÁG SZERZőDÉS-ODAÍTÉLÉSI ELJÁRÁSAIT ALKALMAZZÁK MAJD.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó megnevezéseket) | Teljesítések típusa | Átlagos költség | 2010-es év | 2011-es év | ÖSSZESEN |

2010-es év | 2011-es év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[32] (XX 01 01.) | A*/AD | 24 | 24 |

B*, C*/AST | 9 | 9 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[33] | 17 | 17 |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[34] |

ÖSSZESEN | 50 | 50 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

- programkoordináció

- projektmenedzsment

- technikai igazgatás

- értékelés és jelentéstétel

- közbeszerzés, szerződéskezelés és pénzügyi irányítás.

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

Nincs adat

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2010-es év (július 1-től időarányosan) | 2011-es év (az átállás becsült időpontjáig időarányosan) |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 2,013 | 3,020 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) | 0,580 | 0,870 |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 2,593 | 3,890 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

AD/AST – 122 000 EUR/év × 33 fő = 4,026 millió EUR |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

Szerződéses állomány (18 01 02 01 01. jogcím): 64 000 EUR/év × 9 fő = 0,576 millió EUR |

Nemzeti szakértők (18 01 02 01 03. jogcím): 73 000 EUR/év × 8 fő = 0,584 millió EUR |

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

2010-es év | 2011-es év | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések | 0,082 | 0,099 | 0,181 |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák | 0,095 | 0,142 | 0,237 |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) | 0,177 | 0,241 | 0,418 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | 0,177 | 0,241 | 0,418 |

A kiküldetések az alábbiakra terjednek ki: évente 1 fő látogatása a 27 résztvevő tagállamban, valamint hetente 2 fő Strasbourgba történő utazása az átállás becsült időpontjáig.

A humán- és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül a költségvetési megszorítások figyelembevételével az irányító főigazgatóságnak odaítélhető keretösszeg fedezi.[pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[2] HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[3] HL L 239., 2000.9.22., 19. o., a legutóbb a 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozattal (HL L 299., 2008.11.8., 43. o.) módosított egyezmény.

[4] HL L 411., 2006.12.30., 1. o.

[5] HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

[6] HL L 411., 2006.12.30., 78. o.

[7] HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

[8] HL L 381., 2006.12.28., 1. o.

[9] HL L 79., 2007.3.20., 20. o. és HL L 79., 2007.3.20., 29. o.

[10] HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

[11] HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

[12] HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[13] HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[14] HL C ., [ …]., . o.

[15] HL C ., [ …]., . o.

[16] HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[17] HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[18] HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[19] HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[20] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[21] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[22] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[23] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[24] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[25] HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[26] HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

[27] Differenciált előirányzat.

[28] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[29] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[30] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[31] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[32] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[33] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[34] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.