[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.6.2009

COM(2009) 293 végleges

2009/0089 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról

{COM(2009) 292 végleges}{COM(2009) 294 végleges}

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

1.1. A javaslat okai és céljai

E rendeletjavaslat célja a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű információtechnológiai (IT) rendszereinek operatív irányításáért felelős ügynökség létrehozása.

Az ügynökség felel majd a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az EURODAC hosszú távú operatív irányításáért. E rendeletjavaslat célja továbbá, hogy olyan keretet állapítson meg, amelyen belül az ügynökség fejlesztést és operatív irányítást végez az EK-Szerződés IV. címét alkalmazó más nagyméretű IT-rendszerek esetében, valamint potenciálisan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő egyéb európai IT-rendszer tekintetében. További rendszerek integrálásához azonban a jogalkotó konkrét felhatalmazása szükséges, amelyet e javaslat nem ad meg.

A mostani jogalkotási csomagot az alábbi két javaslat alkotja: e rendeletjavaslat, valamint a SIS II és a VIS rendszerek az EU-Szerződés VI. címe alá tartozó operatív irányítási feladatainak az e rendelet által létrehozott ügynökségre ruházásáról szóló tanácsi határozatjavaslat. A javasolt rendelet a SIS II, a VIS és az EURODAC első pillérbe tartozó feladataira terjed ki, a javasolt határozat pedig a SIS II és a VIS harmadik pillér alapján szabályozott részeire.

A Bizottság hatásvizsgálatot[1] végzett annak érdekében, hogy meghatározza a SIS II, a VIS és az EURODAC hosszú távú operatív irányítására vonatkozó legjobb megoldást. A Tanács és az Európai Parlament – a SIS II-ről és a VIS-ről szóló jogi aktusokhoz[2] csatolt közös nyilatkozatokban – felkérte a Bizottságot, hogy az alternatívák pénzügyi, operatív és szervezési szempontból történő érdemi elemzését tartalmazó hatásvizsgálatot követően terjessze elő a SIS II és a VIS hosszú távú operatív irányításának egy ügynökségre ruházásához szükséges jogalkotási javaslatokat. Miután megvizsgáltuk a különböző választási lehetőségeket, megállapítottuk, hogy az említett rendszerek „igazgató hatóságára” háruló feladatok hosszú távú ellátására egy új szabályozó ügynökség jelentené a leginkább megvalósítható alternatívát.

Az ügynökség alapfeladata a SIS II, a VIS, valamint az EURODAC operatív irányítási feladatainak ellátása lesz, és biztosítani kell, hogy a rendszerek a hét minden napján, napi 24 órában működjenek, és ily módon folyamatos és megszakítatlan legyen az adatcsere. A fent említett operatív feladatok mellett az ügynökség feladatkörébe tartozik a megfelelő biztonsági intézkedések elfogadása, beszámolók készítése, a közzététel, a felügyelet, a tájékoztatás, a VIS-re és a SIS II-re vonatkozó speciális képzések megszervezése, a Bizottság konkrét és jól körülhatárolt kérésére a kísérleti projektek végrehajtása, valamint a kutatás nyomon követése. Amennyiben közös ügynökség alá rendelik a rendszereket, lehetővé válik a szinergiahatások kihasználása, továbbá a létesítmények és a személyzet megosztása. Az ügynökség irányítási struktúrája tükrözi a meglévő, – a résztvevő országok (az információs rendszerekben eltérő mértékben részt vevő EU tagállamok, és társult országok) csoportjának heterogenitásából adódó – változó geometriát.

E javaslatnak nincsenek a 2007–2013 közötti időszakot érintő pénzügyi kerettel kapcsolatos vonzatai. A javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás elsősorban a 2007-ben elvégzett hatásvizsgálat becsléseire és számadataira alapul. Továbbá arra a feltevésre épül, hogy a mostani javaslatot 2010-ben elfogadják annak érdekében, hogy 2011-ben jogilag létrehozhassák az ügynökséget, amely 2012-re teljesen kiforrott szervezetté válhat, és átveheti a SIS II-vel, a VIS-sel, valamint az EURODAC-kal, illetve más nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos feladatok operatív irányítását. Az Európai Parlament és a Tanács – a SIS II-ről és a VIS-ről szóló jogi aktusokhoz csatolt közös nyilatkozatokban – kötelezettséget vállalt arra, hogy a SIS II és a VIS hosszú távú operatív irányítására irányuló javaslatokat a lehető leghamarabb tárgyalni kezdi, és időben elfogadja azokat ahhoz, hogy az ügynökség a SIS II-ről és a VIS-ről szóló jogi aktusok hatálybalépését követő ötéves időszak letelte előtt teljeskörűen megkezdhesse a tevékenységét.

Végül a Tanácsnak szem előtt kell tartani az ügynökség helyszínválasztásának következményeit.

1.2. Háttér-információk

Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 61. cikke előírja a személyek szabad mozgásának biztosítására irányuló intézkedések elfogadását az EK-Szerződés 14. cikkével összhangban, az azokhoz közvetlenül kapcsoló – a külső határellenőrzésre, menekültügyre és bevándorlásra vonatkozó – kísérő intézkedésekkel, továbbá a bűnmegelőzésre és a bűnüldözésre vonatkozó intézkedésekkel együtt.

A Schengeni Egyezmény[3] alapján, a Schengeni Információs Rendszert (SIS) a közbiztonság és közrend – így a nemzetbiztonság – fenntartása céljából hozták létre. A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azonos tárgyú 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat létrehozta a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II)[4]. A SIS II célja, hogy a rendszer útján közölt adatok felhasználásával hozzájáruljon a magas fokú biztonsághoz a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés európai uniós térségén belül, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén, továbbá elősegítse az EK-Szerződés harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

A vízuminformációs rendszert a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet)[5] hozta létre. A VIS rendszer lehetővé teszi a tagállamok konzulátusai és egyéb illetékes hatóságai számára, hogy az alábbi célokból kicseréljék a vízuminformációkat: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítse, a párhuzamos vízumkérelmek több tagállamban történő benyújtásának („visa shopping”) megakadályozása, a csalás elleni küzdelem, valamint a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzések megkönnyítése, a harmadik országok állampolgárai személyazonosságának megállapításához nyújtott támogatás, a dublini rendelet alkalmazásának megkönnyítése, továbbá a tagállamok bármelyikének belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzése.

A SIS II és a VIS rendszereket létrehozó és szabályozó jogi aktusok rendelkezése alapján a központi, illetve a tartalék rendszerek a franciaországi Strasbourgban (CS-SIS és központi VIS), illetve az ausztriai Sankt Johann im Pongauban (a CS-SIS és a központi VIS tartalék rendszere) találhatók.

Az EU tagállamainak egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó eljárási szabály megállapítására irányuló Dublini Egyezmény[6] alkalmazásának elősegítése érdekében hozták létre az EURODAC-ot, amely a Közösség egészére kiterjedő információtechnológiai rendszer. Az Egyezmény helyébe az alábbi közösségi jogi aktus lépett : a Tanács 2003. február 18-i 343/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (vagyis a dublini rendelet)[7].

A SIS II, a VIS, valamint az EURODAC jogi keretét változó geometria jellemzi. Egyrészt Írország és az Egyesült Királyság részt vesznek az EURODAC-ban, a SIS II-ben azonban csak részlegesen működnek közre, és a VIS-től távol maradtak, Dánia pedig – eltérő jogalapon – mind a három rendszerben részt vesz. Másrészt több harmadik ország – közelebbről Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein – társult vagy társulni fog a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez, így tehát ezek az országok a SIS II-ben és a VIS-ben egyaránt részt vesznek.

1.3. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Jelenleg – a SIS II több pillérre kiterjedő elemeinek köszönhetően – az alábbi első pillérbe tartozó rendeletek és határozatok, valamint harmadik pillérbe tartozó határozatok alkotják annak jogi keretét:

- A Tanács 2424/2001/EK rendelete (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről[8],

- A Tanács 2001/886/IB határozata (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről[9],

- Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról[10];

- Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről[11],

- A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról[12],

- A Bizottság 2007/170/EK és 2007/171/EK határozata (2007. március 16.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára vonatkozó hálózati követelmények megállapításáról[13];

- A Tanács 2008. február 18-i 189/2008/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[14];

- A Tanács 2008/173/EK határozata (2008. február 18.) a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[15];

- A Bizottság 2008/333/EK és 334/2008/IB határozatai (2008. március 4.) a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról[16],

- A Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[17],

- A Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[18].

A SIS II-vel ellentétben a VIS-t az első pillér keretén belül hozzák létre. Azonban a VIS-re vonatkozóan is elfogadtak egy harmadik pillérbe tartozó jogi aktust, hogy lehetővé tegyék a kijelölt bűnüldöző hatóságok számára, hogy – bizonyos bűncselekmények elkövetésével kapcsolatosan – betekintés céljából hozzáférjenek a rendszerhez. A VIS vonatkozásában az alábbi jogi aktusok lényegesek:

- A Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat[19] képezi a VIS fejlesztéséhez szükséges költségvetési előirányzatoknak az Európai Unió általános költségvetésébe való belefoglalásának a jogalapját,

- A Bizottság 2006/752/EK határozata (2006. november 3.) a Vízuminformációs Rendszernek a kifejlesztési szakaszban létrehozandó helyszíneinek megállapításáról[20],

- A Bizottság 2006/648/EK határozata (2006. szeptember 22.) a Vízuminformációs Rendszer kifejlesztésével kapcsolatos biometrikus jellemzőkre vonatkozó szabványokról szóló műszaki előírások megállapításáról[21],

- A Bizottság 2008/602/EK határozata (2008. június 17.) a nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról[22],

- Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)[23],

- A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről[24].

Az EURODAC-ot az első pillér keretén belül hozták létre:

- A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról[25],

- A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról[26].

1.4. Összhang az Európai Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban áll az Európai Unió meglévő szakpolitikáival és célkitűzéseivel, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló célkitűzéssel.

2. Konzultáció az érdekeltekkel, hatásvizsgálat

2.1. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása, konzultáció az érdekekkel

A hatásvizsgálatról szóló jelentés egy külső szerződéses megbízott által végzett előkészítő tanulmányra[27] épül. A tanulmány keretében huszonhét interjút készítettek az alábbiak képviselőivel: az EU tagállamai, Norvégia, az Európai Parlament, a Bizottság, az európai adatvédelmi biztos, a schengeni közös ellenőrző hatóság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX), az Europol, a SIS 1+ operatív irányításáért felelős strasbourgi C.SIS telephely, valamint iparági szakértők. Emellett a hatásvizsgálati eljárás támogatására a Bizottság megfelelő főigazgatóságaiból álló szolgálatközi irányítóbizottságot állítottak fel.

2.2. Hatásvizsgálat

Az előzetes szűrési eljárt követően a SIS II, a VIS, valamint az EURODAC hosszú távú operatív irányítására vonatkozó célkitűzés megvalósításának alábbi öt lehetséges opcióját tartottuk meg és elemeztük részletesebben.

- 1. opció – alaphelyzet: az átmeneti időszakban a SIS II és a VIS operatív irányítására kialakított gyakorlat (a Bizottság a tagállami hatóságokra bízza az operatív irányítási feladatokat) állandó megoldásként folytatódna. Az EURODAC-ot jelenleg a Bizottság irányítja, és ez a megoldás szintén fenntartható volna.

- 2. opció – módosított alaphelyzet, amely szerint a Bizottság a tagállami hatóságokat bízná meg a SIS II-vel, a VIS-sel, valamint az EURODAC-kal kapcsolatos operatív irányítási feladatok ellátásával.

- 3. opció – új szabályozó ügynökség, amely felelőséget vállalna a SIS II, a VIS, valamint az EURODAC hosszú távú operatív irányításáért.

- 4. opció – a FRONTEX irányítaná a három rendszert. Ez mind alap-jogiaktusaik, mind irányítási struktúrájuk tekintetében változtatásokkal járna.

- 5. opció – a SIS II-t az EUROPOL irányítaná, a VIS-t és az EURODAC-ot pedig a Bizottság . Ezt az opciót akkor vették fontolóra, amikor még folyamatban voltak az Europol-egyezmény közösségi jogi aktussá való átalakítására vonatkozó tárgyalások.

Az összehasonlító elemzés eredményeként az új szabályozó ügynökség opciója bizonyult a legmegfelelőbbnek, amelynek célja, hogy közös operatív irányítási struktúrát hozzon létre a SIS II, a VIS, valamint az EURODAC számára.

3. A javaslat jogi elemei

3.1. A javaslat összefoglalása

E javaslat célja egy olyan ügynökség létrehozása, amely felel a SIS II, a VIS, az EURODAC, és más, az EK-Szerződés IV. címét alkalmazó nagyméretű IT-rendszerek, valamint adott esetben egyéb, megfelelő jogi aktus alapján a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségében működő IT-rendszerek operatív irányításáért.

A szóban forgó rendszerekre alkalmazandó, azok célját, a hozzáférési jogokat, a biztonsági intézkedéseket és a további adatvédelmi követelményeket meghatározó konkrét szabályokat nem érinti az a tény, hogy ügynökségre ruházták a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását.

A szabályozó ügynökséget jogi személyiséggel rendelkező közösségi szervként kell létrehozni. Először operatív feladatokat kell az ügynökségre ruházni, vagyis az információs rendszerek általános irányításának, valamint azok működésének biztosítását. Ezáltal az ügynökség szakértői operatív személyzettel rendelkező „kiválósági központtá” válna. Az adott célra létesített, szakosított szervezet a lehető legmagasabb szintű hatékonyságot és reakcióképességet garantálná a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli, más potenciális rendszerek fejlesztése és operatív irányítása tekintetében is.

Az ügynökség felel a SIS II rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében, valamint a VIS rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében, továbbá a […/…/EK][28] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló XX/2009/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett kommunikációs infrastruktúrával összefüggő feladatokért. Emellett az ügynökség elvégzi a szakemberek VIS-re és SIS II-re vonatkozó továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, beleértve a kiegészítő információk cseréjére, valamint a kutatótevékenység nyomon követésére, továbbá a Bizottság konkrét és jól körülhatárolt kérésére végzett kísérleti programok végrehajtására vonatkozó képzést is.

Adott esetben szintén az ügynökség felelhet a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli más nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésért és irányításáért. Az ilyen új rendszereket létrehozó jogi aktusok határoznák meg az ügynökség számára a megfelelő hatásköröket.

Az ügynökség fő irányító szerve az igazgatóság, amelyben a tagállamok és a Bizottság megfelelő képviselettel rendelkeznek. A tagállamok képviselete megfelel az egyes tagállamok Szerződésben biztosított jogainak és kötelezettségeinek. A schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok szintén részt vesznek az ügynökség munkájában.

3.2. Jogalap

E rendeletjavaslat a SIS II rendelettel (az 1986/2006/EK rendelet), a VIS rendelettel (a 767/2008/EK rendelet), valamint az EURODAC rendelettel (a 2725/2000/EK rendelet) azonos jogalapra, tehát az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára, 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 63. cikke (3) bekezdésének b) pontjára, valamint 66. cikkére épül.

Az EK-Szerződés 66. cikke megfelelő intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy ösztönözze és erősítse az együttműködést a tagállamok közigazgatásainak megfelelő szervezeti egységei között, valamint ezen egységek és a Bizottság között a vízum–, menekültügyi és bevándorlási politika, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó egyéb szakpolitikák területén. Ez megfelelő jogalapot jelent, mivel az ügynökség elősegíti a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei közötti kommunikációt és együttműködést a fent említett területeken.

Az ügynökség – a rá ruházandó operatív irányítási feladatok révén – támogatást nyújt a SIS II és a VIS rendelet alapjául szolgáló szakpolitikai kérdésekhez. Az ügynökség tevékenységei technikailag lefedik a személyek külső határellenőrzésével, valamint az illegális bevándorlás és illegális tartózkodás terén tett intézkedésekkel kapcsolatos területeket, összhangban az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjával, valamint 63. cikke (3) bekezdése b) pontjával, amelyek megfelelő jogalapot biztosítanak a SIS II rendelet számára. A VIS-sel kapcsolatos kérdések tekintetében az ügynökség technikai támogatást nyújt a tagállamok vízumkiadási eljárásaihoz. E tevékenység tehát az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontján alapul.

Az EURODAC-kal kapcsolatos kérdéseket illetően, az ügynökség – a rá ruházandó operatív irányítási feladatok révén – technikai támogatást nyújt annak megállapításához, hogy melyik tagállam felel a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelmei elbírálásáért (az EK-Szerződés 63. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

Az EK-Szerződés 67. cikke értelmében, összefüggésben az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe alá tartozó egyes területekre a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás alkalmazásáról szóló 2004/927/EK tanácsi határozat[29] 1. cikkével, az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjában, 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában, 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 63. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett intézkedéseket az EK-Szerződés 251. cikkében említett együttdöntési eljárás szerint kell elfogadni. Mivel az EK-Szerződés 66. cikke minősített többséget[30] kíván meg, a két jogalap összeegyeztethető és együttesen alkalmazható. Így az együttdöntési eljárás a rendelet teljes egészének elfogadására alkalmazandó.

3.3. Változó geometria

Mivel e rendeletjavaslat jogalapja az EK-Szerződés IV. címében található, érinti azt az Egyesült Királyság, Írország és Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvek által létrehozott változó geometria. A mostani rendeletjavaslat a schengeni vívmányokra és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó rendelkezésekre épül. Tehát az alábbi következményeket kell figyelembe venni a különböző jegyzőkönyvekkel és társulási megállapodásokkal kapcsolatosan:

Dánia:

Az EU- és az EK-Szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv szerint Dánia nem vesz részt az EK-Szerződés IV. címe szerinti intézkedéseknek a Tanács által történő elfogadásában, kivéve „az azon harmadik országokat meghatározó intézkedéseket, amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve azokat az intézkedéseket, amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”. E javaslat a schengeni vívmányokra épül, továbbá alkalmazni kell a jegyzőkönyv 5. cikkét. Az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia úgy döntött, hogy az 1987/2006/EK és a 767/2008/EK rendeletet végrehajtja a nemzeti jogában.

Az EURODAC tekintetében, a Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában és így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Viszont Dánia alkalmazza a jelenleg hatályos EURODAC rendeletet, miután 2006-ban nemzetközi megállapodást[31] kötött az Európai Közösséggel.

Az Egyesült Királyság és Írország:

E javaslat a schengeni vívmányok azon rendelkezésein alapul, amelyek végrehajtásában az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak és az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak megfelelően. Ezért az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, továbbá e rendelet rájuk nézve nem kötelező érvényű vagy alkalmazandó.

A 2725/2000/EK EURODAC rendelet kötelező az Egyesült Királyságra és Írországra nézve, miután az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv alapján értesítésben fejezték ki részvételi szándékukat az említett rendelet elfogadásában és alkalmazásában. Az említett tagállamoknak az EURODAC rendelettel kapcsolatos helyzete nem érinti esetleges részvételüket e rendelet vonatkozásában.

Norvégia és Izland:

Izland és Norvégia tekintetében e javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló megállapodás értelmében[32].

Miközben több harmadik ország társult a schengeni vívmányokhoz, a Közösség olyan megállapodásokat kötött, vagy olyan megállapodások megkötésén dolgozik, amelyek alapján az említett országok az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedésekhez is társulnak. Az Izland és Norvégia társulásáról szóló megállapodást 2001-ben kötötték meg[33].

Svájc:

Svájc vonatkozásában e javaslat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között ez utóbbi államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében[34].

Az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések vonatkozásában, a Svájc társulásáról szóló megállapodást 2008. február 28-án kötötték meg, és 2008. december 12-től alkalmazandó[35].

Liechtenstein:

Liechtenstein tekintetében e javaslat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK tanácsi határozat[36] 3. cikkével.

Az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések vonatkozásában, a Liechtenstein társulásáról szóló megállapodást 2008. február 28-án írták alá, és megkötésére későbbi időpontban kerül sor[37].

Az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedésekhez társult országokra az alábbi közös rendelkezések vonatkoznak:

A három fenti megállapodással összhangban, a társult országok kivétel nélkül elfogadják az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedéseket és azok továbbfejlesztéseit. Nem vesznek részt az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedésekre (tehát például e javaslatra) épülő, vagy azokat módosító jogi aktusok elfogadásában, viszont a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyását követően, adott határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot arról a döntésükről, hogy elfogadják-e az érintett jogi aktus tartalmát vagy sem. Amennyiben Norvégia, Izland, Svájc, illetve Liechtenstein nem fogad el valamely, az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedésekre épülő, vagy azokat módosító jogi aktust, fel kell mondani a megfelelő megállapodásokat, kivéve amennyiben a megállapodásokkal létrehozott közös/vegyes bizottság egyhangúlag másként nem dönt.

Az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedésekhez – a fent ismertetettek szerint – nemzetközi megállapodással társult Dánia, valamint a társult országok jogainak és kötelezettségeinek megállapítása céljából két további okmány megkötésére került sor[38] a Közösség és a társult országok között.

3.4. A szubszidiaritás elve

A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel a tagállamok által külön-külön nem valósítható meg a javasolt fellépés célkitűzése; a Központi SIS II, a Központi VIS, a Nemzeti Interfészek és a Központi EURODAC, valamint kommunikációs infrastruktúráik egyes aspektusai operatív irányításának átruházása.

3.5. Az arányosság elve

Kizárólag a SIS II és a VIS központi részeinek, a nemzeti interfészeknek, az EURODAC központi részének, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes aspektusainak irányításához szükséges hatásköröket fogják biztosítani az EU-költségvetésből finanszírozott ügynökség számára, anélkül azonban, hogy felelősséget kellene vállalnia a rendszerekbe bevitt adatokért. A tagállamok pedig saját nemzeti rendszereikért felelősek. Tehát az ügynökség hatáskörét a tagállamok közötti hatékony, biztonságos és folyamatos adatcsere támogatásához szükséges minimális mértékre korlátozzák. A felhasználók jogos érdekei, valamint a rendszerek magas szintű biztonságot és rendelkezésre állást igénylő jellege, és a feladatok ellátása szempontjából kritikus fontossága miatt arányosnak tekinthető a célzott struktúra létrehozása.

3.6. A jogi aktus típusának megválasztása

Az EK-Szerződés IV. címe alá tartozó szerv létrehozására legmegfelelőbb jogi aktus az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára, 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 63. cikke (3) bekezdésének b) pontjára, valamint 66. cikkére épülő európai parlamenti és tanácsi rendelet.

4. Költségvetési vonzatok

Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozzák. Az ügynökség tevékenységének költségeit a 2011–2013-as pénzügyi programozás 18 02 04 „Schengeni Információs Rendszer (SIS II)”, 18 02 05 „Vízuminformációs Rendszer (VIS)” és 18 03 11 „EURODAC” elnevezésű költségvetési tételeiben szereplő jelenlegi előirányzatokból fedezik. Az e javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás megegyezik a SIS II és VIS rendszerek az EU-Szerződés VI. címe alá tartozó irányítási feladatainak a(z) XX rendelet által létrehozott ügynökségre ruházásáról szóló tanácsi határozati javaslatéval.

5. Kiegészítő információk

5.1. Egyszerűsítés

A javaslat eredményeképpen egyszerűsödik a jogi szabályozás azáltal, hogy egyetlen irányítási struktúra jön létre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli több IT-rendszer számára.

5.2. Értékelés

A rendeletjavaslat 27. cikke értékelésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

2009/0089 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és b) pontjának ii. alpontjára, 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és (3) bekezdésének b) pontjára, valamint 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[39],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[40],

mivel:

1. A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[41], valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat[42] létrehozta a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II). Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat szerint egy átmeneti időszak alatt a Bizottságnak felelős a Központi SIS II operatív irányításáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgató hatóság felel a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányításáért.

2. A Vízuminformációs Rendszert (VIS) az annak létrehozásáról szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat[43] hozta létre. A Vízuminformációs Rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet)[44] szerint egy átmeneti időszak folyamán a Bizottság felelős a VIS operatív irányításáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgató hatóság felel a központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányításáért.

3. Az EURODAC-ot a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet[45] hozta létre. A […/…/EK] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló XX/2009/EK rendelet szerint, egy átmeneti időszak folyamán a Bizottság felel az EURODAC operatív irányításáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgató hatóság felel a központi rendszer valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányításáért.

4. Igazgató hatóságot kell létrehozni a SIS II, a VIS, és az EURODAC, továbbá adott esetben a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő egyéb információtechnológiai (IT) rendszerek átmeneti időszakot követő operatív irányítása céljából.

5. A szinergiahatások elérése érdekében egyetlen szervezeten belül kell megvalósítani az említett rendszerek operatív irányítását. Ily módon ki lehet használni a méretgazdaságosság előnyeit, kritikus tömeg hozható létre, valamint a lehető legmagasabb tőke– és emberi erőforrás kihasználtsági arányt lehet biztosítani.

6. Az igazgató hatóságot jogi személyiséggel rendelkező szabályozó ügynökségként kell létrehozni, mivel jogi, igazgatási és pénzügyi önállósággal kell rendelkeznie.

7. Ennek megfelelően az ügynökségnek kell ellátnia az 1987/2006/EK, a 767/2008/EK, valamint a […/…/EK] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló XX/2009/EK rendeletben meghatározott igazgató hatóság feladatait. E feladatok közé a műszaki továbbfejlesztés is beletartozik.

8. Az ügynökségnek továbbá a VIS-sel és a SIS II-vel kapcsolatos speciális képzéseket kell szerveznie.

9. Ezt a rendeletet az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott olyan jogi aktussal kell kiegészíteni, amely a SIS II és a VIS az EU-Szerződés VI. címe alá tartozó operatív irányításának feladatait ruházza az ügynökségre.

10. Az ügynökség emellett – a vonatkozó jogszabály alapján – az EK-Szerződés IV. címe alá tartozó további nagyméretű IT-rendszerek előkészítéséért, fejlesztésért és operatív irányításáért is felel. Adott esetben a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben az EK-Szerződés vagy az EU-Szerződés VI. címe alapján működő egyéb IT rendszerek is a felelősségi körébe utalhatók. Továbbá – a Bizottság konkrét és jól körülhatárolt felkérése esetén – az ügynökség felel az EK-Szerződés IV. címe alá tartozó nagyméretű IT rendszerekre vonatkozó kísérleti programokért és az ilyen tárgyú kutatások nyomon követéséért.

11. A tárgyalt rendszerekre alkalmazandó konkrét szabályokat nem érinti az a tény, hogy egy ügynökségre ruházzák a a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását. Különösen az IT-rendszerek céljára, a hozzáférési jogokra, a biztonsági intézkedésekre és az adatvédelmi követelményekre vonatkozó konkrét szabályokat mindegyik olyan rendszer esetében teljes körűen alkalmazni kell, amelynek operatív irányítását az ügynökségre ruházták.

12. A tagállamok és a Bizottság az ügynökség feladatainak hatékony ellenőrzése érdekében képviseltetik magukat az igazgatóságban. Az igazgatóságot kellő hatáskörökkel kell felruházni különösen az alábbiak céljából: az éves munkaprogram elfogadása, az ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatainak ellátása, az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok elfogadása, az ügyvezető igazgató kinevezése, valamint az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozó, az ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárások megállapítása.

13. Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből származó bevételekből finanszírozott önálló költségvetéssel kell ellátni abból a célból, hogy biztosítsák teljes autonómiáját és függetlenségét. A közösségi hozzájárulás és az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi.

14. Az ügynökségnek együtt kell működnie az Európai Unió többi ügynökségével– saját hatáskörükön belül –, elsősorban azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre.

15. Az ügynökségnek – a legszigorúbb szakmai követelményeket szem előtt tartásával – az európai és a nemzetközi szabványokat kell követnie az IT rendszerek operatív irányítása során.

16. A személyes adatok ügynökség által való feldolgozására a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[46] kell alkalmazni. E rendelet többek között előírja, hogy az európai adatvédelmi biztosnak joga van arra, hogy az ügynökségtől a vizsgálódásaihoz szükséges bármely információba betekintést nyerjen.

17. Átlátható működésének garantálása érdekében alkalmazni kell az ügynökségre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[47].

18. Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[48] alkalmazni kell az ügynökségre, amelynek csatlakoznia kell az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálataira vonatkozó, 1999. május 25-én az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között megkötött intézményközi megállapodáshoz[49].

19. A nyílt és átlátható alkalmazási feltételek, valamint a személyzettel való egyenlő bánásmód érdekében az ügynökség ügyvezető igazgatójára és személyzetére alkalmazni kell az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat), így a szakmai titoktartási kötelezettségre vonatkozó, vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat is.

20. Az ügynökség az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[50] 185. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia.

21. Az ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet[51].

22. Mivel a tagállamok nem tudják a javasolt fellépés célkitűzéseit – vagyis a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányításáért felelős ügynökség létrehozását – kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés nagyságrendje és hatásai miatt közösségi szinten hatékonyabban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosság ugyanezen cikkben foglalt elvével összhangban e rendelet nem haladja meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

23. Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése által elismert, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket.

24. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban – a SIS II és a VIS tekintetében – Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező. Mivel ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerinti schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia e rendelet elfogadásának időpontját követő hat hónapon belül dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e azt. Az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia úgy döntött, hogy az 1987/2006/EK és a 767/2008/EK rendeletet végrehajtja a nemzeti jogában. A Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodás[52] alapján Dánia a 2725/2000/EK rendeletet végrehajtja a nemzeti jogában.

25. E rendelet – a SIS II és a VIS tekintetében – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[53] összhangban. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása számára nem kötelező, amennyiben annak intézkedései a SIS II és a VIS tekintetében fejlesztik tovább a schengeni vívmányokat. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező erejű és azt nem köteles alkalmazni, amennyiben annak intézkedései nem fejlesztik tovább a schengeni vívmányokat, és a SIS II-re, illetve a VIS-re vonatkoznak.

26. E rendelet – a SIS II és a VIS tekintetében – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[54] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és a rendelet vagy annak alkalmazása számára nem kötelező, amennyiben annak intézkedései a SIS II és a VIS tekintetében fejlesztik tovább a schengeni vívmányokat. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező erejű és azt nem köteles alkalmazni, annyiban, amennyiben annak intézkedései nem fejlesztik tovább a schengeni vívmányokat, és a SIS II-re, illetve a VIS-re vonatkoznak.

27. Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – a SIS II és a VIS tekintetében – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok[55] azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[56] 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak. Az EURODAC tekintetében e rendelet az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodás értelmében az EURODAC-kal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság delegációi szavazati jog nélkül részt vesznek az ügynökség igazgatóságában, figyelemmel arra a döntésükre, hogy végrehajtják a rendeletet a belső jogrendszereikben. Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további szabályok meghatározása érdekében a Közösség és ezen államok egy további megállapodást kötnek egymással.

28. Svájc vonatkozásában e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében – a SIS II és a VIS tekintetében – a schengeni vívmányok[57] azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló 2008/146/EK tanácsi határozat 3. cikkével. Az EURODAC tekintetében e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás értelmében az EURODAC-kal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Svájci Államszövetség delegációja szavazati jog nélkül részt vesz az ügynökség Igazgatóságában, figyelemmel Svájcnak arra a döntésére, hogy végrehajtja a rendeletet a belső jogrendszereikben. A Svájci Államszövetségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további szabályok meghatározása érdekében a Közösség és a Svájci Államszövetség egy további megállapodást kötnek egymással.

29. Liechtenstein vonatkozásában e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében – a SIS II és a VIS tekintetében –a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK tanácsi határozat[58] 3. cikkével. Az EURODAC vonatkozásában e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló jegyzőkönyv[59] értelmében az EURODAC-kal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Liechtensteini Hercegség delegációja szavazati jog nélkül részt vesz az ügynökség igazgatóságában. A Liechtensteini Hercegségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további szabályok meghatározása érdekében a Közösség és a Liechtensteini Hercegség egy további megállapodást kötnek egymással.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Az ügynökség létrehozása

Európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) jön létre a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), és az EURODAC EK-Szerződés IV. címe szerinti operatív irányítása, valamint más nagyméretű információtechnológiai (a továbbiakban: IT) rendszerek fejlesztése és irányítása céljából.

II. FEJEZET

FELADATOK

2. cikk

A SIS II-vel kapcsolatos feladatok

Az ügynökség elvégzi a 1987/2006/EK rendelettel az igazgató hatóságra ruházott feladatokat, közös képzést szervez a SIRENE-kézikönyv szerinti kiegészítő információk cseréjében résztvevő személyzet számára, továbbá végrehajtja a szakértők SIS II-re vonatkozó továbbképzésével kapcsolatos feladatokat a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére irányuló értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló XXX/EK rendelet[60] előírásainak megfelelően.

3. cikk

A VIS-sel kapcsolatos feladatok

Az ügynökség elvégzi a 767/2008/EK rendelettel az igazgató hatóságra ruházott feladatokat.

4. cikk

Az EURODAC-kal kapcsolatos feladatok

Az ügynökségnek ellátja a […/…/EK] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló XX/2009/EK rendelettel az igazgató hatóságra ruházott feladatokat, valamint a VIS használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

5. cikk

A kutatás nyomon követése

1. Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, és az EURODAC, valamint más nagyméretű IT rendszerek az EK-Szerződés IV. címe szerinti operatív irányítása szempontjából fontos kutatás fejleményeit.

2. Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett fejleményekről.

6. cikk

Kísérleti projektek

30. A Bizottság konkrét és jól körülhatárolt kérésére az ügynökség kidolgozza, megvizsgálja, értékeli és végrehajtja a nagyméretű IT-rendszerek EK-Szerződés IV. címe szerinti fejlesztésére és/vagy operatív irányítására irányuló kísérleti projekteket.

31. A Bizottság konkrét és jól körülhatárolt kérésére az ügynökség felelősségi körébe utalható a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli más nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos kísérleti projektek kidolgozása, vizsgálata, értékelése és végrehajtása.

32. A Bizottság által kért kísérleti projektek pénzügyi előirányzatai legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben.

III. FEJEZET

STRUKTÚRA ÉS SZERVEZET

7. cikk

Jogállás

33. Az ügynökség közösségi szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.

34. Az ügynökség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Például ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy azzal rendelkezhet, és bíróság előtt eljárhat. Arra is felhatalmazható, hogy székhely-megállapodást kössön a befogadó állammal.

35. Az ügynökséget ügyvezető igazgatója képviseli.

36. Az ügynökség székhelye […] van.

8. cikk

Struktúra

Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

37. az igazgatóság;

38. az ügyvezető igazgató;

39. a tanácsadó csoportok.

9. cikk

Az igazgatóság hatásköre

1. Az ügynökség feladatainak ellátása érdekében az igazgatóság:

40. a 15. cikkel összhangban kinevezi, illetve – szükség esetén – felmenti az ügyvezető igazgatót,

41. fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett,

42. a Bizottsággal való konzultációt követően meghatározza az ügynökség szervezeti felépítését,

43. a Bizottsággal való konzultációt követően meghatározza az ügynökség eljárási szabályzatát,

44. megállapítja az ügynökség nyelvhasználatára irányadó szabályokat e rendelet 22. cikkével összhangban,

45. az ügyvezető igazgató javaslatára jóváhagyja a székhely-megállapodást a befogadó állammal, amelyet az ügyvezető igazgató ír alá,

46. a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a személyzeti szabályzat 110. cikkében említett, szükséges végrehajtási intézkedéseket,

47. elfogadja a személyzeti politikára vonatkozó többéves tervet, valamint minden évben legkésőbb március 31-ig benyújtja azt a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak,

48. minden évben szeptember 30. előtt, és a Bizottság véleményének beszerzését követően, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, valamint az éves közösségi költségvetési eljárással és az EK-Szerződés IV. cikkének területére vonatkozó közösségi jogalkotási programmal összhangban elfogadja az ügynökség következő évi munkaprogramját; valamint gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaprogramot megküldjék az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve közzétegyék azt,

49. minden évben március 31-ét megelőzően elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, és legkésőbb június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek; az éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni,

50. ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait e rendelet 28. cikke, 29. cikkének (6) bekezdése és 30. cikke rendelkezéseinek megfelelően,

51. e rendelet 30. cikkének megfelelően elfogadja az ügynökség pénzügyi szabályait;

52. kinevezi az ügynökség egyik alkalmazottját feladatai ellátását illetően hivatali szempontból független számvitelért felelős tisztviselőnek,

53. meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket, beleértve biztonsági terv elfogadását is,

54. kinevezi az ügynökség egyik alkalmazottját adatvédelmi tisztviselőnek, összhangban a 45/2001/EK rendelettel,

55. e rendelet alkalmazásának időpontjától számított 6 hónapon belül elfogadja a 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat,

56. jelentéseket készít az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése alapján a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése, valamint a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése alapján a VIS, továbbá a […/…/EK] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló XX/2009/EK rendelet [28.] cikke alapján az EURODAC technikai működéséről,

57. észrevételeket tesz az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikke és a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti ellenőrzéssel kapcsolatos jelentésére, valamint dönt az ellenőrzés nyomon követéséről,

58. statisztikákat tesz közzé a SIS II-ről az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (3) bekezdése alapján,

59. gondoskodik arról, hogy – az N. SIS II hivataloknak és SIRENE irodáknak az 1987/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2007/533/IB határozat 7. cikkének (3) bekezdésében említett jegyzékével együtt – évente közzétegyék azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatoknak az 1987/2006/EK rendelet 31. cikkének (8) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 46. cikkének (8) bekezdése szerinti közvetlen lekérdezésére,

60. ellát bármely egyéb – e rendelet szerint – ráruházott feladatot.

2. Az igazgatóság tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, az IT-rendszerek fejlesztéséhez és operatív irányításához szorosan kapcsolódó kérdésben.

10. cikk

Az igazgatóság összetétele

1. Az igazgatóság a tagállamok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

2. Minden tagállam egy tagot jelöl az igazgatóságba, valamint egy póttagot. A Bizottság két tagot, és azok póttagjait nevezi ki. A póttagok képviselik a tagokat távollétükben. A tagok szavazati joggal rendelkeznek.

3. Az igazgatóság tagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő nagyméretű IT-rendszerek terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje alapján kell kinevezni.

4. A tagok hivatali ideje négy év; egyszer megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

5. A schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség munkájában. Ezen országok mindegyike egy szavazati jog nélküli képviselőt és egy póttagot nevez ki az igazgatóságba.

11. cikk

Az igazgatóság elnöksége

61. Az igazgatóság a tagjai közül elnököt választ.

62. Az elnök hivatali ideje négy év, a megbízatás egyszer megújítható. Az elnök hivatali ideje korábban lejár, amennyiben megszűnik az igazgatósági tagsága.

63. Az elnök kizárólag az ügynökség által irányított rendszereket szabályozó összes jogi aktus elfogadásában teljeskörűen részt vevő tagállamok által kinevezett tagok közül nevezhető ki.

12. cikk

Az igazgatóság ülései

64. Az igazgatóság üléseit elnökének kezdeményezésére, illetve tagjai legalább egyharmadának vagy a Bizottságnak a kérésére hívják össze. Az igazgatóság évente legalább két rendes ülést tart.

65. Az ügynökség ügyvezető igazgatója részt vesz az üléseken.

66. Az igazgatóság tagjait olyan szakértők segíthetik, akik tagjai a tanácsadó csoportoknak.

67. Az igazgatóság az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

68. Az igazgatóság titkárságát az ügynökség biztosítja.

13. cikk

Szavazás

69. E cikk (4) bekezdésének, valamint a 9. cikk (1) bekezdése i) pontjának sérelme nélkül, az igazgatóság határozatait szavazásra jogosult tagjai egyszerű többségével hozza meg.

70. E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatóság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

71. Az IT-rendszerekre vonatkozó kérdésekre vonatkozó szavazásban a tagállamok által kinevezett minden olyan tag részt vehet, aki részt vesz az ügynökség által irányított IT-rendszereket szabályozó bármely jogi aktus elfogadásában.

72. Amennyiben a tagok között nézeteltérés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy egy adott szavazás érint-e egy konkrét IT-rendszert vagy sem, a tagok kétharmados többséggel dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó rendszer nem érintett.

73. Az ügynökség ügyvezető igazgatója nem vesz részt a szavazásban.

74. A részletesebb szavazási rendet az ügynökség eljárási szabályzata állapítja meg, különösen azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyekkel egy tag a másik tag nevében eljárhat, illetve a határozatképesség feltételeire vonatkozóan, ha helyénvaló.

14. cikk

A ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

75. Az ügynökséget ügyvezető igazgatója irányítja és képviseli.

76. Az ügyvezető igazgató feladatai végzése tekintetében nem utasítható. A Bizottság és az igazgatóság vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató semmilyen kormány vagy egyéb más szerv utasításait nem kérheti, és nem hajthatja végre.

77. A 9. cikk sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató kizárólagos felelősséget visel az ügynökségre bízott feladatokért, továbbá a költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Parlament általi éves mentesítési eljárás hatálya alá tartozik.

78. Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti az ügynökség ügyvezető igazgatóját, hogy számoljon be feladatainak végrehajtásáról.

79. Az ügyvezető igazgató különösen:

80. gondoskodik az ügynökség napi igazgatásáról,

81. megteszi a szükséges lépéseket az ügynökség e rendelettel összhangban történő működésének biztosítására,

82. e rendelet, annak végrehajtási szabályai és az egyéb alkalmazandó jog keretei között előkészíti és végrehajtja az igazgatóság által elfogadott eljárásokat, határozatokat, stratégiákat, programokat és fellépéseket,

83. az IT-rendszerek – így a statisztikák – és az ügynökség rendszeres monitoringját és értékelését lehetővé tévő, hatékony rendszert hoz létre és hajt végre,

84. szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatóság ülésein,

85. gyakorolja a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az ügynökség személyzetével kapcsolatos hatáskört, illetve irányítja a személyzeti kérdéseket,

86. a személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy megfeleljenek az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, valamint a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, továbbá a […/…/EK] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló XX/2009/EK rendelet [4] cikke [(6)bekezdésének].

87. megtárgyalja és – azt követően, hogy az igazgatóság jóváhagyta – aláírja a székhely-megállapodást a befogadó tagállam kormányával.

88. Az ügyvezető igazgató az alábbi dokumentumok tervezeteit nyújtja be elfogadásra az igazgatóságnak:

89. az ügynökség éves munkaprogramja és éves tevékenységi jelentése, a tanácsadó csoportokkal való előzetes konzultációt követően,

90. az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok,

91. a következő évre vonatkozó költségvetés,

92. a személyzeti politikára vonatkozó többéves terv,

93. a 28. cikkben említett értékelés elvégzésére vonatkozó megbízás,

94. az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok,

95. a szükséges biztonsági intézkedések, beleértve biztonsági tervet is,

96. az e rendelet 9. cikk (1) bekezdésének q) pontjában említett, az egyes IT-rendszerek technikai működéséről szóló, a monitoring és értékelés során kapott eredményekre épülő jelentések,

97. a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult hatóságok – így az N. SIS II hivatalok és SIRENE irodák – jegyzékének – e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének t) pontjában említett – éves közzététele.

98. Az ügyvezető igazgató ellát bármely egyéb – e rendelet szerint – ráruházott feladatot.

15. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

99. Az ügynökség ügyvezető igazgatóját a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatóság nevezi ki ötéves időtartamra.

100. Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

101. Az ötéves időtartam leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a Bizottság értékelést készít. Az értékelésben a Bizottság különösen az alábbiakat méri fel:

102. az első megbízatási időszak során elért eredményeket és megvalósításuk módját;

103. a következő években az ügynökségre váró feladatokat és követelményeket.

104. Az igazgatóság – a Bizottság javaslatára, az értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt az ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják – az ügyvezető igazgató megbízatását egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évvel meghosszabbíthatja.

105. Amennyiben az igazgatóság meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Hivatali idejének meghosszabbítása előtt egy hónappal az ügyvezető igazgatót felkérhetik a Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

106. Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatóságnak tartozik felelősséggel.

107. Az ügyvezető igazgatót az igazgatóság mentheti fel.

16. cikk

Tanácsadó csoportok

108. Az alábbi tanácsadó csoportok – különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben – a megfelelő IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel támogatják az igazgatóságot:

109. SIS II tanácsadó csoport,

110. VIS tanácsadó csoport,

111. EURODAC tanácsadó csoport,

112. az ügynökség által fejlesztett és irányított, nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos bármely további tanácsadó csoport.

113. Mindegyik tagállam, a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki mindegyik tanácsadó csoportba, megújítható, hároméves időtartamra.

114. Az igazgatóság tagjai nem lehetnek tagjai a tanácsadó csoportoknak. Az ügynökség ügyvezető igazgatója vagy az igazgató képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni a tanácsadó csoportok valamennyi ülésén.

115. Az ügynökség eljárási szabályzatában kell megállapítani a tanácsadó csoportok működésére és együttműködésére vonatkozó eljárásokat.

116. A vélemények előkészítése során az egyes tanácsadó csoportok mindent megtesznek annak érdekében, hogy konszenzust érjenek el. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, akkor a vélemény a tagok többségének álláspontját tartalmazza, annak indoklásával együtt. Rögzíteni kell a kisebbségi állásponto(ka)t is, annak (azok) indoklásával együtt. A 13. cikk (3) bekezdését ennek megfelelően kell alkalmazni. A véleménynyilvánítást a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat képviselő tagok számára is engedélyezni kell. E véleményeket a szükséges többség kiszámításánál nem veszik figyelembe.

117. Mindegyik tagállam és a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország elősegíti a tanácsadó csoportok tevékenységét.

118. A 11. cikk értelemszerűen alkalmazandó az elnökségre.

IV. FEJEZET

MŰKÖDÉS

17. cikk

Személyzet

119. Az ügynökség személyzetére és ügyvezető igazgatójára az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, továbbá az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazásának céljából az Európai Közösség intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

120. Saját személyzete vonatkozásában az ügynökség gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre, illetve az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

121. A személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szabályokat alkalmaz a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre.

122. Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a személyzeti szabályzat 110. cikkében említett szükséges végrehajtási intézkedéseket.

18. cikk

Közérdek

Az igazgatóság tagjai, az ügyvezető igazgató és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek.

19. cikk

Székhely-megállapodás

Az ügynökségnek a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatóság tagjaira, az ügynökség személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az ügynökség és a befogadó tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni, amely az igazgatóság jóváhagyását követően köthető meg. Az ügynökségnek otthont adó tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így többnyelvű, európai irányultságú iskolázatást, és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az ügynökség megfelelő működéséhez.

20. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

21. cikk

Felelősség

123. Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

124. Az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik, hogy az ügynökség által kötött szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötésnek megfelelően ítélkezzen.

125. A szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

126. A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogviták elbírálására az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik joghatósággal.

127. Az ügynökség alkalmazottainak az ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségére nézve a személyzeti szabályzatban megállapított rendelkezések az irányadóak.

22. cikk

Nyelvhasználati szabályok

128. Az ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletben[61] megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

129. Az EK-Szerződés 290. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül, a 10. cikk (1) bekezdésének i) és j) pontjában említett éves munkaprogramot és éves tevékenységi jelentést a Közösség összes hivatalos nyelvén el kell készíteni.

130. Az ügynökség tevékenységéhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

131. Az igazgatóság megállapítja a nyelvi szabályozás végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

23. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

132. Az ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[62] kell alkalmazni.

133. Az igazgatóság – az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjától számított 6 hónapon belül – megállapítja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására irányuló gyakorlati rendelkezéseket.

134. Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint meghozott határozatok ellen – az EK-Szerződés 195., illetve 230. cikkében meghatározott feltételek szerint – panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Közösségek Bíróságához.

24. cikk

Tájékozatás és kommunikáció

135. Az ügynökség a feladatkörébe tartozó ügyekben saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat. Különösen arra ügyel, hogy a munkájával kapcsolatosan az 9. cikk (1) bekezdésének i), j), s) és t) pontjában, a 27. cikk (3) bekezdésében, valamint a 29. cikk (8) bekezdésében meghatározott közzétételen túl a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyorsan tárgyilagos, megbízható és könnyen érthető felvilágosítást kapjon.

136. Az igazgatóság megállapítja az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges gyakorlati rendelkezéseket.

25. cikk

Adatvédelem

137. Az ügynökség által e rendelettel összhangban feldolgozott információkra a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. decembere 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[63] kell alkalmazni.

138. Az igazgatóság megállapítja a 45/2001/EK rendelet ügynökség általi alkalmazásának szabályait, köztük az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozóakat is.

26. cikk

A minősített és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

139. Az ügynökség alkalmazza az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[64] biztonsági elveit, amelyek többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkoznak.

140. Az ügynökség szintén alkalmazza a nem minősített érzékeny információk tekintetében az Európai Bizottság által elfogadott és végrehajtott biztonsági elveket.

27. cikk

Értékelés

141. Az ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig ötévente az igazgatóság megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére azon feltételek alapján,amelyeket a Bizottsággal való konzultációt követően az igazgatóság határoz meg.

142. Az értékelés az ügynökség és munkamódszerei hasznosságát, fontosságát és hatékonyságát méri fel. Az értékelés során egyaránt figyelembe kell venni az európai és a tagállami szintű érdekelt felek véleményét.

143. Az értékelést át kell adni az igazgatóságnak, amely elkészíti az e rendelettel, az ügynökséggel és az ügynökség munkamódszereivel kapcsolatos változtatásokra vonatkozó ajánlásait a Bizottság számára, és azt a Bizottság a saját véleményével, és esetleges javaslataival együtt továbbítja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Indokolt esetben csatolni kell egy cselekvési tervet ütemtervvel együtt. Az értékelést és az ajánlásokat egyaránt nyilvánosságra kell hozni.

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Költségvetés

144. Az egyéb bevételi források sérelme nélkül az ügynökség bevételei a következők:

145. az Európai Unió általános költségvetésében szereplő közösségi támogatás (a Bizottságra vonatkozó szakasz);

146. a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok hozzájárulása;

147. a tagállamok pénzügyi hozzájárulásai.

148. Az ügynökség kiadásai többek között tartalmazzák az alkalmazottak javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költségeket, valamint az ügynökség által kötött szerződésekkel vagy megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat. Az ügyvezető igazgató évente előzetes kimutatást készít az ügynökség következő pénzügyi évre becsült bevételeiről és kiadásairól, és a létszámtervvel együtt megküldi azt az igazgatóságnak.

149. Az ügynökség bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

150. Az ügyvezető igazgató által készített tervezet alapján az igazgatóság elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatást.

151. Az igazgatóság évente legkésőbb február 10-ig elküldi a Bizottságnak és a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak az ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatást és az azt alátámasztó általános iránymutatást, illetve legkésőbb március 31-ig a végleges előirányzatot.

152. Az igazgatóság évente legkésőbb március 31-ig benyújtja a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak az alábbi dokumentumokat:

153. munkaprogramjának tervezete;

154. a Bizottság által meghatározott iránymutatások szerint elkészített, a személyzeti politikára vonatkozó naprakész többéves terv,

155. a személyzeti szabályzat meghatározása szerinti tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számára vonatkozó tájékoztatás az n-1 és az n év tekintetében, valamint ezzel kapcsolatos becslés az n+1 évre,

156. a befogadó tagállam által az ügynökség részére nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatás,

157. az eredménykimutatás egyenlegére vonatkozó becslés az n-1 év tekintetében.

158. A bevételekre és kiadásokra vonatkozó előzetes kimutatást a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

159. Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést az EK-Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

160. A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek juttatandó támogatási előirányzatokat. A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét.

161. Az ügynökség költségvetését az igazgatóság fogadja el. Az ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

162. A költségvetés bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanezt az eljárást kell követni.

163. Az igazgatóság, a lehető legkorábban, értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetési finanszírozást lényegesen érintheti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlete, illetve vétele. Az igazgatóság erről a Bizottságot, valamint a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat is tájékoztatja. Amennyiben a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, a projekttel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követő két héten belül értesíti az igazgatóságot véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az ügynökség lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

29. cikk

A költségvetés végrehajtása

164. Az ügynökség költségvetését annak ügyvezető igazgatója hajtja végre.

165. Az ügyvezető igazgató évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó információkat.

166. Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait az 1605/2002/EK, Euratom rendelet[65] 128. cikkével összhangban.

167. Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 31-éig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.

168. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke alapján, az ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatóságnak.

169. Az igazgatóság véleményezi az ügynökség végleges beszámolóját.

170. Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót, az igazgatótanács véleményével együtt, legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, továbbá a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

171. A végleges beszámolót közzé kell tenni.

172. Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatóságnak is megküldi.

173. Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

174. Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

30. cikk

Pénzügyi szabályok

Az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatóság fogadja el. E szabályok nem térhetnek el a 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől[66], hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az ügynökség működése, és a Bizottság nem adta ehhez előzetes hozzájárulását.

31. cikk

A csalás elleni küzdelem

175. A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében alkalmazni kell az 1073/1999/EK rendelet[67] rendelkezéseit.

176. Az ügynökség csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottját érintő megfelelő rendelkezéseket.

177. A finanszírozásra vonatkozó döntések és a végrehajtási megállapodások valamint az ezekből eredő jogi normák kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős megbízottaknál.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Előkészítő intézkedések

178. Az ügynökség létrehozásáért és kezdeti működéséért a Bizottság felelős mindaddig, amíg az előbbi nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges operatív kapacitással.

179. E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatóság általi és az e rendelet 15. cikkével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság ideiglenes alapon kinevezhet korlátozott számú tisztviselőt, köztük az ügyvezető igazgató feladatait ellátó tisztviselőt.

180. Az ideiglenes ügyvezető igazgató az igazgatóság jóváhagyását követően az ügynökség költségvetése alapján rendelkezésre álló keret által fedezett valamennyi kifizetést engedélyezheti, valamint szerződéseket – köztük az ügynökség létszámtervének elfogadását követően alkalmazási szerződéseket is – köthet.

33. cikk

A schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részvétele

A schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan megállapodásokat kell kötni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

181. Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

182. Az ügynökség 2012. január 1-jétől kezdi meg a 2–6. cikkben meghatározott feladatai ellátását.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[ …] […]

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek EK-Szerződés IV. címe szerinti operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Szakpolitikai terület: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (18. cím)

Tevékenységek:

Szolidaritás — Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása (18.02. alcím)

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret 3 A. alfejezet

A 18. 02. alcím Szolidaritás – Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása – alatt: a a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányításáért felelős ügynökség megfelelő struktúrájának létrehozása, vagyis:

- a 18 02 XX jogcímcsoport – „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnagyméretű IT-rendszereinek operatív irányításáért felelős ügynökség” létrehozása

- a 18 02 XX XX jogcím – „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnagyméretű IT-rendszereinek operatív irányításáért felelős ügynökség” – az 1. és 2. címre szóló támogatás létrehozása

- a 18 02 XX XX jogcím – „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányításáért felelős ügynökség” – a 3. címre szóló támogatás létrehozása

A 18 02. alcím alatti jogcímcsoportokat és jogcímeket a 2011. évi költségvetési eljárás keretében határozzák majd meg.

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A tervek szerint az ügynökséget jogilag 2011-ben hozzák létre, 2012-re teljesen kiforrott szervezetté válhat, és átveheti a SIS II-vel, a VIS-el, valamint az EURODAC-kal, illetve más nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos feladatok operatív irányítását. Az erre irányuló előkészítő tevékenységre 2010-től kerül majd sor az alábbi, meglévő jogalapok alapján: A 1987/2006/EK rendelet a SIS II[68], a 767/2008/EK rendelet a VIS[69], a […/…/EK] rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló XX/2009/EK rendelet pedig az EURODAC esetében.

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi keret fejezete |

Lásd a 3.1. pontot | nem kötelező | diff.[70] | IGEN | NEM | NEM | 3A |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (egy tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2010-es év | 2011 | 2012 | 2013 | n+4. év | n + 5. év és később | Összesen |

Működési kiadások[71] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a) | 0,000 | 13,7 | 54,5 | 39,4 | 107,6 |

Kifizetési előirányzatok | b) | 0,000 | 13,7 | 54,5 | 39,4 | 107,6 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[72] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c) | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 | 0,000 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0,000 | 13,7 | 54,5 | 39,4 | 107,6 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0,000 | 13,7 | 54,5 | 39,4 | 107,6 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[73] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d) | 1,2 | 1,5 | 0,9 | 0,6 | 4,2 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e) | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 1,2 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 1,5 | 15,5 | 55,7 | 40,3 | 113 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 1,5 | 15,5 | 55,7 | 40,3 | 113 |

A társfinanszírozás részletezése

Az ügynökség a közösségi költségvetési tételen túl – e rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint – a schengeni vívmányok és az EURODAC-hoz kapcsolódó intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoktól is társfinanszírozásban részesül.

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással. Az ügynökség tevékenységéhez szükséges előirányzatokat a 2011–2013-as pénzügyi programozás 18 02 04 „Schengeni Információs Rendszer (SIS II)”, 18 02 05 „Vízuminformációs Rendszer (VIS)” és 18 03 11 „EURODAC” elnevezésű költségvetési tételeiben szereplő jelenlegi előirányzatokból teremtik elő.

( A javaslat miatt a pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[74] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi keret módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n–1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 10 | 12 | 7 | 5 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

Rövid távon több előkészítő és elindító tevékenységet kell elvégezi ahhoz, hogy az ügynökség teljes mértékben működőképessé válhasson. E tevékenységek többek között az alábbiakat foglalhatják magukba: a lehetséges telephelyekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok elvégzése, a rendszereknek otthont adó új telephelyek megszerzése, építési vagy átalakítási tevékenységek, a rendszerek áttelepítése, a személyzet felvétele és képzése, továbbá annak biztosítása, hogy az ügynökség az összes szükséges felszereléssel, erőforrással és eljárással rendelkezzen.

Az ügynökség hosszú távon hatékony megoldást jelent a SIS II, a VIS, az EURODAC, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő más nagyméretű IT-rendszerek irányítására.

Olyan ügynökséget kell létrehozni, amely megfelel az alábbi, kulcsfontosságú követelményeknek:

- a rendszerek hatékony és biztonságos működtetése és irányítása, amely az említett rendszerek felhasználói számára megfelelő színvonalú szolgáltatást garantál, a szolgáltatás folyamatossága és zavartalansága, az adatbiztonság és megbízhatóság, valamint az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés,

- az uniós intézmények, a résztvevő tagállamok és a többi érdekelt követelményeit teljesítő, megfelelő irányítási struktúra kialakítása. A struktúrát hozzá kell igazítani a szóban forgó rendszerek jogalapjainak többpilléres jellegéhez.

- a szóban forgó IT-rendszerek gondos, folyamatos, hatékony és elszámoltatható pénzügyi igazgatása, a lehetséges szinergiahatások optimalizálása és méretgazdaságosság, kritikus tömeg létrehozása, valamint a lehető legmagasabb tőke– és emberi erőforrás kihasználtsági arány biztosítása, továbbá a személyzet termelékenységének javítása,

- hatékony szervezés, az emberi erőforrások és termelékenység kihasználása.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A mostani javaslat – a szinergiahatások optimalizálása és a méretgazdaságosság biztosítása révén – hosszú távú megoldást biztosít majd a SIS II, a VIS, az EURODAC, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő más nagyméretű IT-rendszerek irányítására.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A mostani javaslat célja mindenekelőtt a SIS II, a VIS, és az EURODAC hosszú távú operatív irányításáért felelős ügynökség létrehozása.

Emellett az ügynökség felelősségi körébe kell utalni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő más nagyméretű IT-rendszerek operatív irányítását is.

A mutatókat a különböző figyelmeztető jelzések tekintetében rögzített találatokkal kapcsolatos statisztikák alkotják.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

X Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

X a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Az ügyvezető igazgató felel az ügynökség teljesítményére vonatkozó hatékony felügyelet és értékelés megalkotásáért és végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató éves jelentést készít az ügynökség tevékenységeiről, amelyben különösen összehasonlítja az elért eredményeket az éves munkaprogramban kitűzött célokkal. Az említett jelentést – a tanácsadó csoportokkal való konzultációt és az igazgatóság általi elfogadást követően – legkésőbb a következő év június 15-ig megküldik az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Számvevőszék részére. Az első jelentést 2013-ban készítik el és teszik közzé.

Az ügynökség minden évben statisztikákat tesz közzé, amelyek feltüntetik a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések és találatok számát, továbbá azt, hogy a SIS II-be hány alkalommal léptek be, minden esetben megadva az összesített, valamint a tagállamok szerint lebontott számokat.

Az ügynökség működésének megkezdésétől számított két éven belül, majd ezt követően kétévente az ügynökség az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést nyújt be a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra technikai működéséről — többek között annak biztonságáról — és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

Az ügynökség működésének megkezdésétől számított két éven belül, majd ezt követően kétévente az ügynökség jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS technikai működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

Az EURODAC tekintetében az ügynökség kétévente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a központi rendszer technikai működéséről— többek között annak biztonságáról — és éves jelentést a központi rendszer tevékenységeiről.

Az igazgatóság az ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig ötévente megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére. Az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy az ügynökség milyen hatékonysággal tesz eleget célkitűzéseinek. Fel kell mérni az ügynökség munkamódszereit és tevékenységének hatását is. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt. Az igazgatóság megkapja az értékelés eredményeit, és ajánlásokat tesz a Bizottságnak e rendelet, az ügynökség, valamint munkamódszerei módosítására. A Bizottság az említett ajánlásokat a saját véleményével, és megfelelő javaslataival együtt továbbítja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Adott esetben csatolni kell egy cselekvési tervet ütemtervvel együtt. Az értékelést és az ajánlásokat egyaránt nyilvánosságra kell hozni.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Az előzetes értékelést a hatásvizsgálat tartalmazza.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A SIS II, a VIS, és az EURODAC irányítására szolgáló szabályozó ügynökség életre hívása az információcsere új és innovatív megközelítését jelenti. Tehát nincs olyan összehasonlítható korábbi tapasztalat, amelyből közvetlenül tanulságokat lehetne levonni.

Az egyéb közösségi ügynökségek felállítására vonatkozó bevált módszereket azonban kellően figyelembe vették.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

Az igazgatóság az ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig ötévente megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére.

7. Csalás elleni intézkedések

A csalás, a korrupció és egyéb törvénytelen tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet rendelkezéseit korlátozás nélkül kell alkalmazni erre az ügynökségre.

Az ügynökség csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi egyezményhez, és késedelem nélkül kihirdeti teljes személyzete számára a megfelelő rendelkezéseket.

A finanszírozásra vonatkozó döntések és a végrehajtási megállapodások valamint az ezekből eredő jogi normák kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat azoknál, akik az ügynökségtől pénzügyi támogatást kaptak, és azoknál a megbízottaknál, akik azt kiutalták.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE[76]

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió EUR (egy tizedesjegyig)

2010-es év | 2011-es év | 2012-es év | 2013-as év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[82] (XX 01 01.) | A*/AD | 6 | 7 | 4,5 | 3,5 |

B*, C*/AST | 4 | 5 | 2,5 | 1,5 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[83] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[84] |

ÖSSZESEN | 10 | 12 | 7 | 5 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

Az ügynökségnek a SIS II, a VIS és az EURODAC hosszú távú operatív irányításával történő megbízásával kapcsolatos előkészítő tevékenység, majd az ügynökségnek a Bizottság általi koordinációja és nyomon követése.

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

X A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

X Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott álláshelyek

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül a költségvetési megszorítások figyelembe vételével az illetékes főigazgatóságnak odaítélhető keretösszeg fedezi.

Az ügynökség személyi állományának létszáma (indulási és működési szakasz)

Az alábbi információk tájékoztató jellegűek. A részletek ismertetésére egy olyan későbbi szakaszban kerül sor, amikor már ismertté vált az ügynökség emberi és igazgatási erőforrások iránti igénye.

Pénzügyi év | A fokozatosan alkalmazásba veendő személyzet |

2011. első félév | 15 |

2011. második félév | 60 |

2012 | 40 |

2013 | 5 |

ÖSSZESEN | 120 |

A külső felvételi eljárást az ügynökség fogja irányítani.

Az ügynökség személyzete – az operatív és igazgatási személyzetet is beleértve – összesen 120 fő lesz. Ez a szükséges személyi állományra vonatkozó becslés a hatásvizsgálat frissített adatain alapul.

Előreláthatólag 75 fő szükséges a SIS II és a VIS operatív irányításához (a biometrikus kapacitást is beleértve) A fennmaradó 45 főt az EURODAC operatív irányítására és az ügynökségen belüli valamennyi igazgatási feladat elvégzésére osztanák be. A fenti számadatnál az ügynökség azon felelősségi köreit is figyelembe vették, amelyek a kutatás nyomon követésével, valamint a Bizottság konkrét és jól körülhatárolt felkérésére végzett kísérleti programok végrehajtásával, és a tanácsadó csoportoknak nyújtott segítséggel kapcsolatosak.

A fellépéséből származó feladatok ismertetése (indulási és működési szakasz)

A SIS II, a VIS, az EURODAC operatív irányításának biztosítása, gondoskodás a VIS-re és a SIS II-re vonatkozó képzésről, beleértve a kiegészítő információk cseréjére, valamint a kutatótevékenység nyomon követésére, továbbá a Bizottság konkrét és jól körülhatárolt felkérésére végzett végrehajtására vonatkozó képzést is.

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (egy tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | N/A | N/A | N/A | N/A |

- belső | N/A | N/A | N/A | N/A |

- külső | N/A | N/A | N/A | N/A |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2010-es év | 2011-es év | 2012-es év | 2013-as év | n+4. év | n+5. év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (18 01 01.) | 1,2 | 1,5 | 0,9 | 0,6 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.)[86] (nevezze meg a költségvetési tételt) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 1,2 | 1,5 | 0,9 | 0,6 |

Ez a Bizottságon belül az ügynökség előkészítésével, értékelésével, ellenőrzésével és koordinálásával foglalkozó személyzet költsége.

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak: 122 000 EUR/fő

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (egy tizedesjegyig) |

2010-es év | 2011-es év | 2012-es év | 2013-as év | n+5. év | n+6 év és később | ÖSSZESEN |

18 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 1,2 |

– Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[87] |

– Tanulmányok és konzultációk |

– Információs rendszerek |

2 Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3 Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 1,2 |

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

Kiküldetések, beleértve a rendszereknek otthont adó tagállamokban és az ügynökség székhelyén tett látogatásokat, így az igazgatóság és a tanácsadó csoportok ülésein való részvételt is.

A humán és igazgatási erőforrásra irányuló igényt az éves elosztási eljárás keretén belül a költségvetési korlátok figyelembe vételével az illetékes főigazgatóságnak odaítélhető keretösszeg fedezi.

[1] Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő dokumentumokat kíséri: Javaslat: Az Európai Parlament és A Tanács rendelete a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányítását végző ügynökség létrehozásáról, valamint Javaslat: a Tanács határozata a SIS II és VIS rendszerek az EU-Szerződés VI. címe alá tartozó operatív irányítási feladatainak a(z) XX rendelet által létrehozott ügynökségre ruházásáról, COM (2009) XX végleges.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, HL L 381., 2006.12.28., 4. o.,

Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről, HL L 381., 2006.12.28., 1. o.,

A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról. HL L 205., 2007.8.7., 63. o.,

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet), HL L 218., 2008.8.13., 60. o.,

A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről, HL L 218., 2008.,8.13., 129. o.

[3] A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

[4] HL L 381., 2006.12.28., 4. o. és HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[5] HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[6] HL L 254., 1997.8.19., 1. o.

[7] HL L 50., 2003.2.25., 1. o.

[8] HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

[9] HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

[10] HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[11] HL L 381., 2006.12.28., 1. o.

[12] HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[13] HL L 79., 2007.3.20., 20. o.

[14] HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

[15] HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

[16] HL L 123., 2008.5.8., 1. o.

[17] HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[18] HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[19] HL L 213., 2004.6.15., 5. o.

[20] HL L 305., 2006.11.4., 13. o.

[21] HL L 267., 2006.9.27., 41. o.

[22] HL L 194., 2008.7.23., 3. o.

[23] HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[24] HL L 218, 2008.8.13., 129. o.

[25] HL L 316., 2000.12.15., 1. o. Az átdolgozott változatot benyújtották az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak COM (2008) 825 végleges.

[26] HL L 62., 2002.3.5., 1. o.

[27] Assessment of options for the long-term management of the second- generation Schengen Information System (SIS II), the Visa Information System (VIS) and EURODAC and other large-scale IT systems in the area of Justice, Freedom and Security, Final report, 15 October 2007, RAND Europe.

[28] A bizottsági javaslatot benyújtották az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM (2009) 825 végleges (átdolgozott változat).

[29] HL L 396., 2004.12.31., 45. o.

[30] A Nizzai Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 67. cikke.

[31] Megállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról, HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

[32] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[33] Megállapodás az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról, HL L 93., 2001.4.3., 40–47. o.

[34] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[35] A Tanács határozata (2008. január 28.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről, HL L 53., 2008.2.27., 3. o.

[36] HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

[37] Jegyzőkönyv az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról, HL…

[38] Jegyzőkönyv az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz, az Európai Közösség, Svájc és Liechtenstein között a tagállamban, Svájcban vagy Liechtensteinben benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról HL…, valamint az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételekről és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt Jegyzőkönyv HL L 57., 2006.2.28., 16. o.

[39] HL C…

[40] Az Európai Parlament xxx-i véleménye és a Tanács xxx-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[41] HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[42] HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[43] HL L 213., 2004.6.15., o. 5.

[44] HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[45] HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

[46] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[47] HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[48] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[49] HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

[50] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[51] HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

[52] HL L 66, 2006.3.8., 38. o.

[53] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[54] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[55] HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[56] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[57] HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[58] HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

[59] HL…

[60] HL…

[61] HL 17., 1958.10.6., 385. o.

[62] HL 145., 2001.5.31., 43. o.

[63] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[64] HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

[65] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[66] HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

[67] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[68] Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról, HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[69] Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet), HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[70] Differenciált előirányzatok.

[71] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[72] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[73] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[74] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[75] Szükség esetén, azaz ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[76] A számok elsősorban a hatásvizsgálaton alapulnak.

[77] A költségek a következőket tartalmazzák: működési költségek, energia, biztonsági ellenőrzés, biztosítás.

[78] Becsült számadatok, amelyeket ki kell igazítani.

[79] Ez az előirányzat a működési költségek – így az utazási, a megélhetési és a tolmácsolási költségek – fedezésére szolgál (az Igazgatóság évi 2, a tanácsadó csoportok évi 6 ülése tekintetében).

[80] Főként az Európai Unió szerveinek fordítási központja végzi majd a fordítási tevékenységet.

[81] E számadatok felölelik az e rendelet 5. és 6. cikkével összhangban elvégzett megvalósíthatósági tanulmányokat és kísérleti projekteket is.

[82] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[83] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[84] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[85] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[86] Ebben a szakaszban nem határoztak meg külső személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) iránti igényt.

[87] Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.