[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 17.2.2009

COM(2009) 75 végleges

2007/0233 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján

a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemre vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásáról szóló közös tanácsi álláspontról

2007/0233 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján

a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemre vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásáról szóló közös tanácsi álláspontról

1. ELőZMÉNYEK

A javaslat Európai Parlamenthez és Tanácshoz történő továbbításának időpontja (COM(2007)653 végleges – 2007/0233 COD dokumentum): | 2007. október 30. |

Az Európai Központi Bank véleményének kelte: | 2008. március 3. |

Az Európai Parlament első olvasatban elfogadott véleményének kelte: | 2008. szeptember 23. |

A közös álláspont elfogadásának kelte: | 2009. február 16. |

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

A külkereskedelmi statisztika (Extrastat) a tagállamok harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozó árubehozatali és -kiviteli adatait tartalmazza. Ezen adatok alapvető jelentőségűek az európai gazdaság- és kereskedelempolitikában és az egyes áruk piacfejlődésének elemzésében. A külkereskedelmi statisztikák az egy hónap alatti behozatal és kivitel értékére és mennyiségére nézve szolgáltatnak adatokat adatszolgáltató tagállamok és partnerországok szerint, a Kombinált Nómenklatúra szerinti árucikk-bontásban, valamint a szállítási mód és a tarifális elbánás szerint is.

A statisztikák a vámáru-nyilatkozatokból összegyűjtött információkon alapulnak. A statisztikák összeállítását befolyásolni fogják a modernizált Vámkódexszel[1] bevezett változások. Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítható legyen a statisztikák jó minősége, ki kell igazítani a statisztikai rendszert. Ez a fő oka az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésének és egy új Extrastat-rendeletre irányuló javaslatnak.

- A rendelet egyértelműbb információkat nyújt az adatforrásokról, ha különböző vámjogi egyszerűsítések végrehajtására kerül sor.

- A rendelet egy tagállamok közötti adatcsere-rendszer létrehozását is előírja, melyre a modernizált vámrendszer keretében van szükség.

- A rendelet lehetővé teszi majd a statisztikák rendeltetési hely szerinti tagállam és tényleges exportáló tagállam szerinti összeállítását és közzétételét. Ezzel elkerülhető tesz a központosított vámkezelés és az úgynevezett „Rotterdam-effektus[2]” által érintett kereskedelmi ügyletek egyes tagállamokhoz való téves hozzárendelése.

- A rendelet az új felhasználói igényeknek is eleget tesz azáltal, hogy további kereskedelmi statisztikák összeállítását írja elő a vállalkozások jellemzői szerint, a számlázás pénzneme és az ügylet jellege szerinti bontásban. Ez a válaszadókra semmilyen vagy csak nagyon korlátozott adatszolgáltatási többletkötelezettséget fog róni.

- Végezetül a rendelet a külkereskedelmi statisztikákra vonatkozóan jobb minőségértékelési rendszert hoz létre.

3. ÉSZREVÉTELEK A KÖZÖS ÁLLÁSPONTHOZ

3.1. Általános megjegyzések

Az Európai Parlament 2008. október 23-án az első olvasatban nyilvánított véleménye 35 módosítást tartalmazott a bizottsági javaslathoz. Mindazonáltal 8 olyan módosítás (1–4., 8., 16., 17. és 19. számú) volt, melyek nem mindegyik nyelvi változatot érintették, így azokat nem bocsátották szavazásra.

A Bizottság az Európai Parlament által első olvasatban elfogadott 27 módosításból 24-et teljes egészében vagy elvben elfogadott. E módosítások megerősítik a komitológiai rendszert, illetve a bizottsági javaslat terminológiáját, jogi hivatkozásait és szándékát (preambulumbekezdések) érintik, az alapvető reformcélkitűzések módosítása nélkül. A módosítások nem jelentenek számottevő akadályokat a Bizottság számára.

Ami a három fennmaradó módosítást illeti, az egyiket (26. számú módosítás az adatcseréről) a Bizottság és a Tanács részben elfogadta, a másikat beemelték a közös álláspontba (18. számú módosítás a „behozatali kontinsekre” vonatkozó adatok gyűjtésének eltörléséről), de az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i, első olvasatban elfogadott módosításaihoz fűzött bizottsági állásfoglalás azt javasolta, hogy a szóban forgó módosítást ne fogadják el. A harmadik módosítást (27. számú módosítás a statisztikai adatok gyűjtésétől való eltekintésről, amennyiben a vámhatóságok saját értékelést végeznek) mindkét intézmény elutasította: a Tanács is és a Bizottság is.

A Tanács közös álláspontja néhány további pontosítást tartalmaz az adatforrásokról, az adatcsere-rendszerről és a technikai illetve szövegezési részletekről. A Bizottság mindezeket a módosításokat elfogadhatónak tartja.

Összességében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közös álláspont nem változtatja meg a javaslat megközelítését vagy céljait, ezért azt jelenlegi formájában támogatni tudja.

3.2. Részletes megjegyzések

3.2.1. A Bizottság által teljes egészében, részben vagy elvben elfogadott és a közös álláspontba beemelt parlamenti módosítások

A 27 elfogadott módosítás közül az 5., 6., 7., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34. és 35. számút vagy pontosan a parlamenti módosítások által javasoltaknak megfelelően, vagy némileg módosított szöveggel beemelték a közös álláspontba. A Bizottság ezeket a módosításokat teljes egészében elfogadhatónak tartja. Az említett módosítások vagy a kétértelműséget szüntetik meg, vagy a komitológiai rendszert pontosítják.

A 26. számú módosítást részben elfogadták, mivel a Bizottság egyetért a módosítás átfogó céljával, mely megállapítja a vámhatóságok felelősségét a statisztikai adatcserét célzó mechanizmusban. A Bizottság azonban a Tanács közös álláspontjában szereplő általánosabb megfogalmazást részesíti előnyben.

3.2.2. A Bizottság által elutasított, de a közös álláspontba teljes egészében, részben vagy elvben beemelt parlamenti módosítások

A Parlament 18. számú módosítása eltörli a „behozatali kontingensekre” vonatkozó adatok gyűjtését az adatállományból. A közös álláspont sem tér ki ezen adatok gyűjtésére. Mivel ezen adatok rendkívül fontosak a közösségi kereskedelem- és agrárpolitika ellenőrzéséhez a Közösség WTO-tagságból eredő kötelezettségei szempontjából – különös tekintettel az Unió kötött vámkontingensei feltöltésének a WTO felé történő bejelentésére – , a Bizottság kitart amellett, hogy a szóban forgó információkat e rendeleten keresztül hozzáférhetővé kell tenni.

3.2.3. A Bizottság által teljes egészében, részben vagy elvben elfogadott, de a közös álláspontban nem szereplő parlamenti módosítások

Nincs

3.2.4. A Bizottság és a Tanács által elutasított, a közös álláspontban nem szereplő parlamenti módosítások

A Bizottság osztja a Tanács aggályait a 27. számú módosítást illetően, mely módosítás kizárja a behozatalra és a kivitelre vonatkozó egyes adatok Eurostat számára történő továbbítását, amennyiben speciális egyszerűsített vámeljárások alkalmazására kerül sor. E módosítás végrehajtása a kereskedelem részleges lefedettségéhez és ezáltal az adatminőség jelentős romlásához vezetne.

3.2.5. A Tanács javaslathoz fűzött módosításai

A Tanács a Bizottság javaslatához a következő főbb változtatásokat javasolta:

- Statisztikák az egyszerűsített vámalakiságok és -ellenőrzések esetében: A Tanács egy új (3) preambulumbekezdést illesztett be, mely kifejti, hogy továbbra is teljeskörű statisztikákat kell összeállítani az olyan vámjogi egyszerűsítések által érintett kereskedelmi ügyletek esetében, melyek a vámáru-nyilatkozatok hiányát eredményezik. Az adatforrásokról szóló 4. cikket a modernizált Vámkódexben meghatározott egyszerűsítésekhez igazítják hozzá. Az új 4. cikk (2) bekezdés kimondja, hogy azoknak a gazdasági szereplőknek kell statisztikai célú adatokat szolgáltatniuk, akik esetében egyszerűsítéseket vezettek be. A 4. cikk (5) bekezdésének és az 5. cikk (4) bekezdésének célja a kereskedelmi szereplők adatgyűjtési folyamatra vonatkozó adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése.

- A tagállamok közötti adatcsere: A Tanács pontosításokat illesztett be annak érdekében, hogy hatékonyabban működjön a jövőbeli statisztikai adatcsere-rendszer. A (4) preambulumbekezdés az „e-vámmal” kapcsolatos határozatra és annak a statisztikát érintő hatásaira hivatkozik. A 7. cikk (2) bekezdése előírja, hogy a vámhatóságoknak biztosítaniuk kell a nyilatkozatot tevő tagállam és a rendeltetési hely szerinti tagállam / a tényleges exportáló tagállam közötti adatcserét. Ezen adatcsere-rendszer beindításának határidejét az automatikus import- és exportazonosító rendszer bevezetése terén elért haladáshoz kell igazítani.

- Egyéb módosítások: a Tanács közös álláspontjában számos, csupán technikai vagy szövegezési módosítást vezetett be. Egyes módosítások a javaslat újraszerkesztéséhez és következésképpen a preambulumbekezdések és néhány cikk esetében a bekezdések újraszámozásához vezettek.

4. KÖVETKEZTETÉS

A Tanács közös álláspontjában szereplő módosításokat a Bizottság elfogadhatónak tartja, kivéve a „behozatali kontingensekre” vonatkozó adatok gyűjtésének eltörlését; ez utóbbiak megléte mellett kitart a Bizottság.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 450/2008/EK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.).

[2] A „Rotterdam-effektus” azt jelenti, hogy egy külkereskedelmi ügyletet az uniós statisztika céljaira első alkalommal egy nem uniós tagállamból az Unió egy tagállamába irányuló behozatalkor jelentenek be akkor, amikor az áruk átlépték az Unió határát, és szabad forgalomba lettek bocsátva. E statisztikai nyilvántartás az Extrastat részét képezi. Az azt követő áruszállítást az említett uniós tagállamból abba az uniós tagállamba, mely a végleges tényleges importáló ország, feladásként (export) és érkezésként (import) rögzítik e két uniós tagállam között az Intrastatban. A „Rotterdam-effektus” a közösségi kivitel esetében is fennáll, de kisebb mértékben. A „Rotterdam-effektus” az e jelenségnek kitett uniós tagállamok kivitelét és behozatalát növeli meg.