27.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 137/43

A.

mivel az iskolai oktatás megszervezése, tartalmának meghatározása, valamint reformja a tagállamok felelősségi körébe tartozik, mivel az információcsere és a helyes gyakorlatok egymással való megosztása, továbbá a közös kihívások terén történő együttműködés kiváló eszköz a reformok támogatására, mivel a Bizottság fontos szerepet játszik ezen együttműködés megkönnyítésében,

B.

mivel az Európai Unióban bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások, az egységes piacot befolyásoló tényezők, valamint a globalizált gazdaságban rejlő új lehetőségek és az általa támasztott igények egy sor új kihívást teremtenek valamennyi nemzeti oktatási rendszer számára, ami az oktatás és képzés területén fokozottan szükségessé teszi az európai szintű együttműködést,

C.

mivel az EU-ban működő oktatási rendszerek teljesítménye között fennálló jelentős eltérések növelhetik a tagállamok gazdasági és társadalmi fejlettsége közti egyenlőtlenségeket és veszélyeztethetik a lisszaboni stratégiai célok megvalósítását,

D.

mivel rendszeres intézkedésekre van szükség az oktatásnak a „tudásháromszögben” (kutatás, innováció és oktatás) betöltött szerepének megerősítésére, melynek vonatkozásában az Unió támogatja a jövőbeli fejlesztés, versenyképesség és társadalmi kohézió hosszú távú stratégiáját és az oktatás felvételét a lisszaboni folyamat keretében zajló tárgyalások következő körének prioritásai közé,

E.

mivel a referenciaértékek fontos eszközei a reformok továbbvitelének, mivel lehetővé teszik a jól megfogalmazott közös célok irányába tett előrelépések mértékének számszerű kifejezését,

F.

mivel a Tanács három, az iskolai oktatásra vonatkozó referenciaértéket fogadott el a 2010-es évre, amelyek magukban foglalják az iskolából történő lemorzsolódást, az olvasási, írási és szövegértési készséget és a felső középfokú végzettség megszerzését, mivel az e referenciaértékek irányába tett előrelépés még mindig nem elégséges,

G.

mivel az alapvető készségek és kulcskompetenciák valamennyi fiatal általi elsajátítása, valamint az oktatás során szerzett tudásszint fejlesztése alapvető fontosságú a lisszaboni menetrend céljainak elérése szempontjából,

H.

mivel a fiatalok oktatás során szerzett tudásszintje közvetlen hatást fejti ki a későbbi foglalkoztatási kilátásaikra, társadalmi részvételükre, további tanulmányaikra vagy képzésükre, valamint jövedelmükre,

I.

mivel a nők oktatása különösen nagy hatást gyakorol a közösségek tanulmányi teljesítményére; mivel a lányok nem teljes vagy nem megfelelő oktatása nem csak rájuk van kihatással, hanem e hátrányokat a következő generációk felé is közvetíti,

J.

mivel az egyenlőtlenségek és a lemorzsolódás magas társadalmi és gazdasági költségekkel jár, és romboló hatással van a társadalmi kohézióra, és mivel az iskolai szegregáció minden formája a nemzeti oktatási rendszerek egészének színvonalát gyengíti,

K.

mivel jelenleg az oktatási intézményekben két alapvető tendencia – a multikulturalizmus és az osztálykülönbségek növekedése – alakult ki, amelyek következményeként az iskolai erőszak riasztó mértékű növekedése figyelhető meg, melyet az iskolai környezetben megjelenő rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások kísérnek, melyhez az oktatási rendszer által tett megfelelő válaszlépések, a tanulóknak nyújtott támogatás, illetve a kapcsolattartási mechanizmusok hiánya járul,

L.

mivel az inkluzív oktatási modellek elősegítik a hátrányos helyzetben lévő tanulócsoportok és a különleges oktatási igényekkel rendelkező tanulók integrálását, továbbá növelik a különböző háttérből származó tanulók közötti szolidaritást,

M.

mivel a fejlett iskola-előkészítő oktatás jelentősen hozzájárul a hátrányos helyzetben lévő csoportok (pl. alacsony jövedelmű vagy kisebbségi háttérrel rendelkező gyermekek) integrálásához, továbbá hozzásegíthet az általános készségszint növeléséhez, csökkenti az oktatási különbségeket, és alapvető fontosságú az igazságosság növelése és a lemorzsolódás csökkentése szempontjából,

N.

mivel az iskolák kulcsfontosságúak a gyermekek társadalmi élete, oktatása, és személyes fejlődése szempontjából; valamint olyan értelemben, hogy közvetíti számukra a demokratikus társadalomban való részvételhez és az aktív állampolgári léthez szükséges tudást, készségeket és értékeket,

O.

mivel a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági válságban az oktatás és a továbbképzés kulcsszerepet játszik az innovatív készségek és szakismeretek fejlesztésében és az ismeretek szabad áramlásának biztosításában, melyek a gazdasági fellendülés és a munkaerőpiac konszolidálásának ideális eszközei; megjegyezve ugyanakkor, hogy az oktatás és továbbképzés területére vonatkozó szakpolitika elsődleges célja nem a piaci szükségleteknek és a foglalkoztathatósági kritériumoknak való megfelelés, hanem annak biztosítása, hogy a tanulók elsajátítsák az egységes oktatási kritériumoknak megfelelő, átfogó standard ismereteket és ennek eredményeként kifejlett, érett személyiséggé váljanak,

P.

mivel a tanterveknek, valamint az oktatási és értékelési módszereknek lehetővé kell tenniük minden egyes fiatal számára a kulcskompetenciák elsajátítását, illetve a benne rejlő lehetőségek kiteljesítését; mivel a gyermekek fizikai és szellemi jóléte, valamint a kellemes tanulási környezet alapvető fontosságú a pozitív tanulmányi eredmények szempontjából,

Q.

mivel az általános jellegű oktatás, amely olyan tantárgyakat is magába foglal, mint a képzőművészet vagy a zene, ösztönző lehet az önmegvalósítás, az önbizalom, a kreativitás és az innovatív gondolkodás fejlesztése szempontjából,

R.

mivel az oktatásra szánt kiadásokat különösen azon területekre kell összpontosítani, ahol a legnagyobb javulás érhető el a tanulók teljesítményében és fejlődésében,

S.

mivel a tanulók eredményeit befolyásoló iskolai környezeten belül az oktatás minőségét a legfontosabb tényezőként ismerik el,

T.

mivel a mobilitás és a csereprogramok elősegíthetik az interkulturális, nyelvi, szociális, valamint az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó kompetenciák elsajátítását, továbbá fokozzák úgy a tanárok, mint a tanulók motivációját, illetve hozzájárulnak a tanárok pedagógiai készségeinek fejlesztéséhez,

U.

mivel az iskolák egyedül csupán egy részét képezik a szereplők azon csoportjának, akik kollektív felelősséget vállalnak a fiatalok oktatásáért,

V.

mivel fejlődésük hatékony és hosszú távú nyomon követése érdekében értékelési kultúra kialakítására van szükség az oktatási és képzési rendszerekben,

W.

mivel a Parlament az említett 2005. szeptember 8-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, különösen a bővítéssel és annak hatásaival kapcsolatos kihívásoknak való megfelelés érdekében meg kell reformálni az Európai Iskolák irányításának rendszerét,

1.

üdvözli a fent említett, 2008. július 3-i bizottsági közleményt, és azon területeket, amelyeken a jövőben együttműködést javasol;

2.

üdvözli a Bizottság fent említett, 2008. december 16-i közleményét, valamint az abban ajánlott intézkedéseket;

3.

helyesli azt a nézetet, hogy az iskolai oktatásnak a központi prioritások között kell szerepelnie a lisszaboni stratégia következő ciklusában;

4.

üdvözli a tagállamok együttműködési megállapodását az iskolai oktatás kulcsfontosságú területein; sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki a lehető legnagyobb mértékben az egymástól való tanulás lehetőségét;

5.

sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy minden fiatal számára biztosítsák a továbbtanulás szempontjából lényeges alapvető készségek elsajátítását, és folytassák a fent említett 2006/962/EK ajánlás végrehajtására, valamint az előzőleg megállapított referenciaértékek elérésére irányuló erőfeszítéseket;

6.

aggasztja a tanulók olvasási, írási és számolási készségek tekintetében tapasztalható romló szintje, és sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést e tendencia megfordítására;

7.

ajánlja, hogy a tagállamok továbbra is fontoljanak meg stratégiákat az alapvető készségeken belül a nemi egyenlőtlenségek csökkentésére;

8.

sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a lemorzsolódás csökkentésére; hangsúlyozza, hogy mihamarabb azonosítani kell a veszélyeztetett tanulókat, és számukra kiegészítő támogatást, valamint iskola utáni tanulási tevékenységeket kell biztosítani, valamint támogatni kell őket az iskolai szintek közötti átmenet idején, és a rászorultaknak személyre szabott tanulási segítséget kell nyújtani;

9.

megjegyzi, hogy az Unióban élő fiatalok aggasztó mértékben nem képesek a megfelelő összpontosításra; kéri ezért a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt annak felmérése érdekében, hogy melyek a legfőbb okai az összpontosító képesség e hiányának;

10.

úgy véli, hogy az iskoláknak magas színvonalú oktatást kell nyújtaniuk minden gyermek részére, és nagyra törő célokkal kell rendelkezniük valamennyi tanuló számára, ugyanakkor minél több tanulmányi lehetőséget, valamint kiegészítő támogatást kell felkínálniuk az egyes tanulók különleges igényeinek figyelembevétele érdekében;

11.

felszólítja ezért a tagállamokat annak biztosítására, hogy oktatási szakpolitikáik alakítsanak ki egyensúlyt az egyenlő elbánás elve és a minőség között, és fektessenek hangsúlyt a hátrányos helyzetű tanulók és diákok szociális felemelkedésének elősegítését célzó intézkedésekre, igazítsák a tanulási folyamatot az ilyen tanulók egyéni szükségleteihez, és ezáltal biztosítsanak egyenlő esélyeket számukra az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében;

12.

sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy javítsák a hátrányos helyzetű csoportoknak a legmagasabb szintű követelményeknek megfelelő szakképzéshez és egyetemi tanulmányokhoz való hozzáférését, többek között megfelelő ösztöndíj-rendszerek kialakításával és megismertetésével;

13.

támogatja az inkluzív oktatási modelleket, amelyekben az iskolai közösségek a társadalmat tükrözik a sokszínűség tekintetében, elkerülve minden fajta elkülönítést;

14.

ezért felszólítja a tagállamokat, hogy kövessék az alapfokú oktatásban a roma osztályok/intézmények teljes deszegregációjára irányuló célt, valamint kövessék nyomon és szüntessék meg a roma gyerekek szellemi fogyatékkal élők számára kialakított osztályokba való elhelyezésének gyakorlatát;

15.

úgy véli, hogy a fiatalok számára fontos, hogy már iskolai, gimnáziumi és egyetemi éveik alatt felkészüljenek a munkaerőpiac változásaira való rugalmas reagálásra, (a munkaadók igényei ugyanis gyorsan változhatnak);

16.

kéri az iskolai tantervek korszerűsítését és tökéletesítését annak érdekében, hogy híven tükrözzék a mai társadalmi, gazdasági, kulturális és technikai valóságot, és szorosan kapcsolódjanak az iparhoz, az üzleti élethez és a munkaerő-piachoz;

17.

úgy véli ugyanakkor, hogy az oktatási rendszer reformjának a személyiség teljes és sokoldalú formálását, az emberi jogok és társadalmi igazságosság iránti tisztelet kifejlesztését, a személyes fejlődés és a szakmai előremenetel célját szolgáló egész életen át tartó tanulást, a környezetvédelmet és a személyes és kollektív jólétet kell szolgálnia; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az így megszerzett tudásnak a piaci igényekkel való összehangolása kétségkívül az oktatási rendszerek kiemelt feladatai közé tartozik, de nem alapvető és elsődleges célja;

18.

úgy véli, hogy az iskoláknak nem csupán a foglalkoztathatóság növelésére kell törekedniük, hanem minden fiatal számára esélyt kell adniuk a benne rejlő lehetőségek kiteljesítésére egyéni képességeivel összhangban; hangsúlyozza az olyan tanulási környezet kialakításának fontosságát, ahol a fiatalok elsajátíthatják azokat alapvető demokratikus készségeket, amelyek segítségével a civil társadalom aktív tagjaivá válhatnak;

19.

úgy ítéli meg, hogy minden gyermek számára a legkisebb életkortól kezdve esélyt kell adni a zenei, művészi, manuális, fizikai, szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítására; ennélfogva határozottan úgy véli, hogy a zeneoktatásnak, a művészi, valamint a testnevelésnek az iskolai tanterv kötelező részét kell képeznie;

20.

meggyőződése, hogy – a 2002-es barcelonai Európai Tanács következtetéseivel összhangban – a gyermekeknek már korai életkorban el kell kezdeniük az idegen nyelvek tanulását; üdvözli az új referenciaértékre irányuló javaslatot, amely szerint középiskola alsó tagozatán a tanulók legalább 80 %-a minimum két idegen nyelvet tanuljon; hangsúlyozza a folyamatos idegennyelv-oktatás jelentőségét a középfokú oktatásban, a fiatalok magas szintű nyelvi ismereteinek biztosítása érdekében; kéri a tagállamokat, gondolkozzanak el annak lehetőségén, hogy az idegen nyelvek tanítására több anyanyelvi beszélőt alkalmazzanak;

21.

hangsúlyozza az IKT-készségek és a médiaműveltség terén történő oktatás fontosságát; fontosnak tartja, hogy a tanulókat felkészítsék az új kommunikációs és digitális technika használatára;

22.

nagyra értékeli a nemformális oktatás hozzájárulását, miáltal a fiatalok az iskolában szerzett ismereteiket kiegészítő értékes készségekhez juthatnak, és kéri az iskolákat, hogy működjenek szorosabban együtt a nemformális oktatást nyújtó – többek között ifjúsági – szervezetekkel;

23.

úgy ítéli meg, hogy a minőségi oktatás minden gyermek joga, és hogy e jog garantálásához vezető úton az első fontos lépés a tanulói jogokról szóló európai charta elfogadása volna;

24.

felhívja a tagállamokat és az illetékes regionális kormányokat, hogy fektessenek be az iskola-előkészítő oktatásba, és garantálják a megfelelően képzett tanárokkal és gondozókkal rendelkező, magas színvonalú iskolára felkészítő és gyermekgondozási intézményeket, továbbá biztosítsák a megfizethetőséget; támogatja az iskola-előkészítő oktatásban való részvételi arányra vonatkozó új referenciaértékre irányuló javaslatot;

25.

úgy véli, hogy a közoktatásnak továbbra is elsődlegesen államilag finanszírozott területnek kellene maradnia, amely hozzájárul a társadalmi egyenlőséghez és beilleszkedéshez; üdvözli ugyanakkor azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a gyümölcsöző együttműködés kifejlesztése a magánszektorral, továbbá a kiegészítő finanszírozás új lehetőségeinek feltárása;

26.

úgy véli, hogy a kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben lévő, különösen az EU szegényebb régióiban fekvő oktatási intézmények részesüljenek kiegészítő támogatásban;

27.

meggyőződése, hogy a korszerű infrastruktúrát, eszközöket és technológiát biztosító, jó minőségű tanulási környezet a magas színvonalú iskolai oktatás megvalósításának elengedhetetlen feltétele;

28.

úgy véli, hogy az oktatás megfelelő minősége és eredményei ezen kívül megkövetelik az igényes és szigorú tantervet és a tanulók rendszeres értékelését, amely az előrehaladásért való személyes felelősségre is kitér;

29.

felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szükséges autonómiát az iskolák számára annak érdekében, hogy találjanak megoldásokat a különleges kihívásokra, amelyekkel a helyi környezetben szembesülnek, továbbá a megfelelő rugalmasságot a tantervekben, az oktatási és értékelési módszerekben, egyúttal elismeri a képzési rendszerek összehasonlíthatósága biztosításának szükségességét Európában;

30.

úgy véli, hogy az értékelés az oktatási rendszerek minőségi javításának hasznos eszköze; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy semmilyen értékelési és felbecsülési rendszer alapja sem lehet egyedül a tanulók mennyiségi eredménye és teljesítménye, ami az oktatási intézmények társadalmi hierarchiáját teremtené meg („többsebességes” oktatási rendszereket hozva magával), hanem maga a rendszer és az általa alkalmazott módszerek is, egyértelműen figyelembe véve azokat a sajátos társadalmi–gazdasági körülményeket, amelyekben az adott iskola működik;

31.

úgy véli, hogy az oktatás minősége és annak eredményei nagymértékben függenek az osztályteremben a tanár tekintélyének elfogadásától is;

32.

úgy véli, hogy a tanári kar összetételének a lehető legjobban kell tükröznie az európai társadalmak növekvő sokszínűségét annak érdekében, hogy szerepmodellt nyújtson valamennyi tanuló számára; bátorítja ezzel összefüggésben annak végiggondolását, hogy több férfit kellene bevonni a tanári hivatás gyakorlóinak sorai közé, különösen az alapfokú oktatásban;

33.

meggyőződése, hogy egyaránt szükség van az elméleten és gyakorlaton alapuló, magas színvonalú tanári alapképzésre, valamint a folyamatos szakmai továbbképzés összefüggő folyamatára, és támogatja azt annak érdekében, hogy a tanárok egész pályafutásuk során mindig a tudásalapú társadalom által aktuálisan megkívánt szakértelemmel és hozzáértéssel rendelkezzenek; úgy véli, hogy a tanárképzést és a toborozási politikákat oly módon kell megtervezni, hogy ezek a legalkalmasabb munkavállalókat vonzzák e pályára, továbbá a tanárok számára a feladataik fontosságával egyenértékű társadalmi elismerést, státuszt és javadalmazást kell biztosítani;

34.

határozottan szorgalmazza, hogy a lehető legtöbb tanuló és tanár kaphasson esélyt a mobilitásban, valamint iskolai partnerségi projektekben való részvételre; hangsúlyozza a Commenius-program fontosságát e tekintetben; hangsúlyozza, hogy a részvételre jelentkező iskolák adminisztratív terheit tovább kell csökkenteni; üdvözli a Comenius Régió felállítását; támogatja a mobilitásra vonatkozó új referenciaérték létrehozására irányuló javaslatot;

35.

javasolja, hogy a tanárokat – közöttük a művészeteket oktatókat – bátorítsák arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben éljenek az európai és nemzeti mobilitási programok által kínált lehetőségekkel, és hogy e mobilitás váljon továbbképzésük és szakmai előmenetelük szerves részévé;

36.

ajánlja a szülők bevonását az iskolai életbe, továbbá az életkörülményeknek és az iskolán kívüli tevékenységeknek a készségek és kompetenciák iskolában történő elsajátítására gyakorolt esetleges hatásának fokozott tudatosítását, elismerve, hogy az oktatási egyenlőtlenségeknek kizárólag az oktatáspolitika révén történő felszámolása sikertelennek bizonyult;

37.

határozottan ajánlja az iskola és a közösségek közötti partnerségek létrehozását az iskolai erőszak problémájának leküzdésére, amely azzal fenyeget, hogy az egész társadalomra kiterjed;

38.

úgy gondolja, hogy valamennyi iskolának elő kell mozdítania a demokratikus környezetben élésre való alkalmasságot, támogatva az iskolai tanácsokat és lehetővé téve a tanulók számára, hogy a szülőkkel, a tanárokkal és az iskolai tanácsokkal közösen felelősséget vállaljanak az iskoláért;

39.

kéri a tagállamok és a Bizottság szoros együttműködését annak előmozdítása érdekében, hogy az európai iskolák rendszerét bevezessék az egyes tagállamok oktatási rendszereibe; kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az európai iskolák bekapcsolódjanak az Eurydice-hálózat munkájába;

40.

kéri, hogy a Bizottság rendszeresen tegyen jelentést a két említett közlemény nyomán elért előrehaladásról, lehetővé téve az EU-ban működő oktatási és képzési rendszerek teljesítményének értékelését, különös tekintettel arra, hogy a tanulók mely mértékben sajátították el a kulcsfontosságú ismereteket és készségeket;

41.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.