|
27.5.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CE 137/25 |
2009. április 2., csütörtök
Az európai lelkiismeret és a totalitarizmus
P6_TA(2009)0213
Az Európai Parlament 2009. április 2-i állásfoglalása az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról
2010/C 137 E/05
Az Európai Parlament,
tekintettel az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1948. december 9-i 260(III)A határozatára a népirtásról,
tekintettel az EU-Szerződés 6. és 7. cikkére,
tekintettel az EU alapjogi chartájára,
tekintettel a 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (1),
tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a kommunista totalitárius rendszerek által elkövetett bűnök nemzetközi elítélésének szükségességéről szóló, 2006. január 25-i 1481. számú állásfoglalására,
tekintettel augusztus 23-nak a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapjává nyilvánításáról szóló 2008. szeptember 23-i nyilatkozatára (2),
tekintettel számos korábbi állásfoglalására az alapvető jogok tiszteletben tartásáról és a demokráciáról, például: 2005. május 12-i állásfoglalása a második világháború 1945. május 8-i európai befejeződésének hatvanadik évfordulójáról (3), 2008. október 23-i állásfoglalása holodomorról való megemlékezésről (4), és 2009. január 15-i állásfoglalása Srebrenicáról (5),
tekintettel a világ számos részén felállított ún. „igazság és igazságtétel” bizottságokra, amelyek segítettek az önkényuralmi és totalitárius rendszereket megélt embereknek felülemelkedni a közöttük kialakult nézeteltéréseken és elérni a megbékélést,
tekintettel az elnöke és a képviselőcsoportok által 70 évvel Franco tábornok spanyolországi államcsínye után, 2006. július 4-én tett nyilatkozatokra,
tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
|
A. |
mivel a történészek egyetértenek abban, hogy a történelmi tényeket nem lehet teljes mértékben objektív módon értelmezni, és objektív történelmi narratívák nem léteznek; mivel azonban a hivatásos történészek tudományos eszközöket alkalmaznak a múlt tanulmányozására és a lehető legnagyobb mértékű pártatlanságra törekednek, |
|
B. |
mivel egy politikai testületnek vagy politikai pártnak sincs kizárólagos joga a történelem értelmezésére, és e testületek vagy pártok nem állíthatják magukról, hogy objektívek, |
|
C. |
mivel a történelmi tények hivatalos politikai értelmezését nem szabad valamely parlament többségi határozataival előírni; mivel egy parlament nem hozhat törvényeket a múltról, |
|
D. |
mivel az európai integrációs folyamat egyik legfőbb célja az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának jövőbeni biztosítása, és mivel az EU-Szerződés 6. és 7. cikke e cél elérésére megfelelő mechanizmusokat írt elő, |
|
E. |
mivel a történelem félreértelmezése táptalaja lehet a kirekesztő politikának, és így gyűlöletet és rasszizmust szíthat, |
|
F. |
mivel Európa tragikus múltjának emlékeit életben kell tartani az áldozatoknak való tiszteletadás, a bűnösök elítélése és az igazságon és megemlékezésen alapuló megbékélés megalapozása érdekében, |
|
G. |
mivel Európában a XX. században a totalitárius és a tekintélyelvű rendszerek több millió áldozatot deportáltak, börtönöztek be, kínoztak és gyilkoltak meg; mivel ugyanakkor a holokauszt egyedülállóságát el kell ismerni, |
|
H. |
mivel Nyugat-Európa uralkodó történelmi tapasztalata a nácizmus volt, miközben Közép- és Kelet-Európa országai emellett mind a kommunizmust, mind a nácizmust megélték; mivel elő kell segíteni, hogy jobban megértsük a diktatúrák e kétféle örökségét ezen országokban, |
|
I. |
mivel az európai integráció kezdettől fogva válasz volt a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére, és módot adott az Európában tapasztalható mély megosztottság és ellenségeskedés együttműködés és integráció általi leküzdésére, a háború befejezésére és az európai demokrácia megszilárdítására, |
|
J. |
mivel az európai integráció folyamata sikeres, és eredményeként olyan Európai Unió született, amely magában foglalja a második világháború végétől az 1990-es évek elejéig kommunista rezsimek uralma alatt élő közép- és kelet-európai országokat; és mivel Görögország, Spanyolország és Portugália – melyek hosszú ideig tartó fasiszta rendszerek rabságában éltek – korábbi csatlakozása hozzájárult a demokrácia megszilárdításához Dél-Európában, |
|
K. |
mivel Európa csak akkor lesz egységes, ha közös véleményt tud kialakítani történelméről, ha közös örökségként tudja elismerni a nácizmust, a sztálinizmust és a fasiszta és kommunista rendszereket, valamint őszinte és érdemi vitát tud folytatni az e rendszerek által az elmúlt évszázadban elkövetett bűnökről, |
|
L. |
mivel az újraegyesített Európa 2009-ben ünnepli a közép- és kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlásának és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját, ami lehetőséget nyújt a múlt fokozott tudatosítására és a demokratikus polgári kezdeményezések szerepének elismerésére egyaránt, továbbá lendületet ad az összetartozás és a kohézió érzésének erősítéséhez, |
|
M. |
mivel fontos emlékezni azokra, akik tevőlegesen ellenálltak a totalitárius uralomnak, és akiknek a totalitárius korszak hőseiként kell bevonulniuk az európaiak emlékezetébe – elszántságuk, eszményeikhez való hűségük, becsületességük és bátorságuk miatt, |
|
N. |
mivel az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rezsim fosztotta meg őket szabadságuktól, kínozta vagy gyilkolta meg őket bármilyen okból, |
|
1. |
fejet hajt az európai totalitárius és antidemokratikus rendszerek áldozatai előtt, és tisztelettel adózik mindazoknak, akik a zsarnokság és elnyomás ellen küzdöttek; |
|
2. |
ismételten elkötelezi magát egy olyan békés és virágzó Európa mellett, amely az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság értékeire és az emberi jogok tiszteletben tartására épül; |
|
3. |
hangsúlyozza a múlt emlékezete megőrzésének fontosságát, mert igazság és emlékezet nélkül nincs megbékélés; ismételten megerősíti, hogy egységesen fellép bárminemű ideológiai háttérből fakadó önkényuralmi rendszer ellen; |
|
4. |
emlékeztet arra, hogy Európában a legutóbbi emberiség elleni bűntettre és népirtásra még 1995 júliusában került sor, és hogy állandó készenlétre van szükség a demokráciaellenes, idegengyűlölő, önkényes vagy totalitárius eszmék és irányzatok elleni küzdelem érdekében; |
|
5. |
hangsúlyozza: ahhoz, hogy Európa jobban tudatában legyen a totalitárius és demokráciaellenes rezsimek által elkövetett bűntetteknek, támogatni kell Európa viharos múltjának dokumentálását, az erről szóló tanúvallomásokat, mert emlékezet nélkül nincs megbékélés; |
|
6. |
sajnálja, hogy húsz évvel a közép-kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlása után egyes tagállamokban még mindig indokolatlanul korlátozva van a személyes jellegű vagy a tudományos kutatásokhoz szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés; hiteles erőfeszítést kér minden tagállam részéről a levéltárak, köztük a korábbi belbiztonsági szolgálatok, titkosrendőrségek és hírszerző ügynökségek irattárai megnyitására, ugyanakkor lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat ne váljon politikai célú visszaélések tárgyává; |
|
7. |
határozottan és egyértelműen elítéli a totalitárius és tekintélyelvű rendszerek által az emberiség ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt és az emberi jogok súlyos megsértéseit; együttérzését, megértését és szenvedéseik elismerését fejezi ki e bűncselekmények áldozatai és családjaik felé; |
|
8. |
kijelenti, hogy az európai integráció mint a békesség és megbékélés modellje, Európa népeinek szabad választását jelenti a közös jövő melletti elkötelezettségre, és hogy különösen nagy az EU felelőssége a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában és fenntartásában, az EU határain belül és kívül egyaránt; |
|
9. |
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az európai történelem tanításának megerősítésére, illetve az európai integráció történelmi teljesítménye és a tragikus múlt, illetve napjaink Európai Uniójának békés és demokratikus társadalmi rendje közötti éles ellentét hangsúlyozására; |
|
10. |
úgy véli, hogy a történelmi emlékezet méltó életben tartásához szükség van az európai történelem átértékelésére és a modern Európa valamennyi történelmi vetületének Európa-szerte történő elismerésére; |
|
11. |
e tekintetben kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassa és védje meg az olyan nem kormányzati szervezetek fellépéseit, mint például az Oroszországi Föderációban működő Memorial, amely aktívan kutatja és gyűjti a sztálinista idők alatt elkövetett bűnökre vonatkozó dokumentumokat; |
|
12. |
ismételten támogatásáról biztosítja a megerősített nemzetközi igazságszolgáltatást; |
|
13. |
felszólít az európai emlékezet és lelkiismeret platformjának létrehozására, amely a totalitárius rendszerek történetére szakosodott nemzeti kutatóintézetek közötti kapcsolatokat és együttműködést támogatná, valamint felszólít a totalitárius rendszerek áldozatai európai dokumentációs központjának/emlékművének létrehozására; |
|
14. |
felszólít a jelenlegi megfelelő pénzügyi eszközöknek a fent vázolt témák szakmai történeti kutatásának támogatása érdekében történő megerősítésére; |
|
15. |
kéri, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák valamennyi totalitárius és önkényuralmi rendszer áldozatainak – méltósággal és pártatlanul megtartandó – európai emléknapjává; |
|
16. |
meggyőződése, hogy a kommunista totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények nyilvánosságra hozatalának és értékelésének végső célja a megbékélés, amelyet a felelősség elismerése, a bocsánatkérés és az erkölcsi megújulás ösztönzése révén lehet megvalósítani; |
|
17. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek, a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unióval társult országok kormányainak és parlamentjeinek és az Európa Tanács tagállamai kormányainak és parlamentjeinek. |
(1) HL L 328., 2008.12.6., 55. o.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0439.
(3) HL C 92. E, 2006.4.20., 392. o.
(4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0523.
(5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0028.