6.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 117/101

A.

mivel az EU-nak az AKCS-országokkal meglévő kereskedelmi kapcsolata – amely az utóbbinak nem kölcsönös alapon biztosított preferenciális hozzáférést az EU piacaihoz – 2008. január 1-jétől nem felelt meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak,

B.

mivel a GPM-ek olyan, a WTO-val összeegyeztethető megállapodások, amelyek célja a regionális integráció támogatása és az AKCS-gazdaságok világgazdaságba történő fokozatos integrálásának előmozdítása, ekként mozdítva elő fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésüket, és hozzájárulva az AKCS-országokban a szegénység felszámolására irányuló általános erőfeszítéshez,

C.

mivel a GPM-eket egy olyan hosszú távú kapcsolat kialakítására kell használni, amelynek keretében a kereskedelem támogatja a fejlődést,

D.

mivel a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság azt jelenti, hogy a fejlődő világ számára a kereskedelempolitika fontosabb lesz, mint korábban bármikor,

E.

mivel a megállapodásokban szereplő összetett és széleskörű kötelezettségvállalások országos és regionális hatásai igen lényegesek lehetnek,

F.

mivel a GPM elkerülhetetlenül megszabja a Cariforum és más kereskedelmi partnerek közötti jövőbeli megállapodások, valamint a térség által a tárgyalásokban képviselt álláspont hatályát és tartalmát,

G.

mivel minden egyes Cariforum-államnak megvan a saját liberalizációs menetrendje, amelyek bizonyos szinten egymást átfedik és idővel összeérnek, és így regionális menetrenddé fejlődnek; mivel a Karibi-közösség (Caricom) célja az egységes piac kialakítása 2015-re,

H.

mivel az áruimportokra kivetett nem tarifális korlátozások megszüntetésének teljes hatása sokkal nagyobb lehet, mint a tarifák megszüntetése,

I.

mivel a kiigazított kereskedelmi szabályokat a kereskedelemmel kapcsolatos segítségnyújtás megnövekedett támogatásának kell kísérnie,

J.

mivel az EU stratégia célja, hogy a fejlődő országok azon kapacitását támogassa, hogy az új kereskedelmi lehetőségek előnyeit kihasználják,

K.

mivel a 139. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata kimondja: „E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely sérti a Felek és az aláíró Cariforum-államok azon képességét, hogy előmozdítsák a gyógyszerekhez való hozzáférést”,

L.

mivel a GPM tartalmaz egy, a fejlesztési együttműködésre vonatkozó nyilatkozatot, de jogilag kötelező érvényű finanszírozási kötelezettségvállalásokat nem,

1.

hangsúlyozza, hogy a GPM-ek csak abban az esetben lehetnek kielégítők, ha elérik az alábbi célokat: eszközöket adnak az AKCS-országoknak a fenntartható fejlődéshez, elősegítik a világkereskedelemben való részvételüket, megerősítik a regionális fejlődés folyamatát, fellendítik az Európai Unió és az AKCS-országok közötti kereskedelmet és elősegítik az AKCS-országok gazdaságának diverzifikálását;

2.

emlékeztet arra, hogy a GPM-nek nemcsak szerkezetében és tartalmában, hanem végrehajtásának módjában és szellemében is támogatnia kell a Cariforum-államok fejlesztési célkitűzéseit, politikáit és prioritásait;

3.

hangsúlyozza, hogy a GPM-nek hozzá kell járulnia a millenniumi fejlesztési célok (MFC-k) eléréséhez;

4.

felhívja a Bizottságot arra, hogy tegye egyértelművé álláspontját a meglévő adóparadicsomok visszafogásának célkitűzéséről; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a CARIFORUM 14 aláíró országából nyolcan szerepelnek az OECD adóparadicsom-listáján, és hogy a CARIFORUM GPM (122. cikke) előírja valamennyi belföldi számára a folyószámla-liberalizációt, (a 123. cikk) a befektetők számára a tőkeszámla-liberalizációt, illetve (a 103. cikk B-6 pontja) a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatások szinte korlátlan tevékenységét, beleértve a „vagyonkezelői szolgáltatásokat” és a származékos termékek tőzsdén kívüli kereskedelmét;

5.

hangsúlyozza, hogy az EK-Cariforum GPM fő célja, hogy a fejlesztési célok, a szegénység mérséklése és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása által hozzájáruljon a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez;

6.

felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent a dohai fejlesztési menetrendről szóló tárgyalások újraindítása érdekében, és biztosítsa, hogy a kereskedelemliberalizálási megállapodások továbbra is a szegény országok fejlődését mozdítsák elő;

7.

meggyőződése, hogy az átfogó GPM-eknek a dohai fejlesztési menetrendről szóló megállapodás kiegészítésének, nem pedig alternatívájának kell lenniük az AKCS-országok számára;

8.

rávilágít a régión belüli kereskedelem és a növekvő regionális kereskedelmi kapcsolatok szükségességének fontosságára annak érdekében, hogy a régióban biztosítani lehessen a fenntartható növekedést; hangsúlyozza a különféle regionális szervezetek közötti együttműködés és megegyezés fontosságát;

9.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság tárgyalási mandátuma ellenére, amelyet a Tanács 2002. június 17-én hagyott jóvá, és amelyben az szerepel, hogy a régióközi kereskedelembe való, a WTO rendelkezései alapján történő mihamarabbi bevonásuk érdekében a tárgyalások során figyelembe kell venni a legkülső közösségi régiók érdekeit, és hogy ebben a tekintetben különösen a GPM-eken keresztül lehet az e régióból származó termékeket támogatni, a regionális tanácsok által a Bizottságnak adott tájékoztatás szerint a legkülső régiók érdekeit sok tekintetben nem vették kellő mértékben figyelembe, és ennek eredményeképpen a közeljövőben nem kerülhet sor a legkülső régiók bevételére a régióközi kereskedelembe;

10.

ösztönzi a vámtarifák további csökkentését a kereskedelemben ma 15–25 százalékos részarányt képviselő fejlődő országok és regionális csoportok között, a dél-dél közötti kereskedelem, a gazdasági növekedés és a regionális integráció tovább fejlesztése érdekében;

11.

hangsúlyozza, hogy a valódi regionális piac létrehozása teremti meg a gazdasági partnerségi megállapodások sikeres végrehajtásának legfőbb alapját, és hogy a regionális integráció alapvető fontosságú az AKCS-országok társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából;

12.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás végrehajtása során megfelelő figyelmet kell fordítani a Cariforum-ban zajló integrációs folyamatokra, beleértve a felülvizsgált Chaguaramasi Szerződésben körvonalazott „Caricom egységes piac és gazdaság” (CSME) céljait és célkitűzéseit;

13.

tudatában van, hogy azok a Cariforum-államok, amelyek a Caricom tagjai, kötelezettségvállalásokat tettek a CSME keretében még nem teljes mértékben rendezett, illetve nem teljes körűen végrehajtott tárgykörökben, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat, egyéb szolgáltatásokat, a befektetést, a versenyt, a közbeszerzést, az elektronikus kereskedelmet, a szellemi tulajdont, az áruk szabad mozgását és a környezetvédelmet; felszólít arra, hogy e rendelkezések végrehajtása során kellően vegyék figyelembe a CSME-t e tárgykörökben, az EK - Cariforum GPM 4. cikkének (3) bekezdése szerint;

14.

sürgeti az érintett országokat, hogy az EK-val való együttműködés javítása érdekében adjanak egyértelmű és átlátható tájékoztatást országuk gazdasági és politikai helyzetéről és fejlődéséről;

15.

felhívja a Bizottságot, tegye egyértelművé a megnövelt kereskedelmi támogatási költségvetésben a felajánlott elsődleges forrásokból származó pénzeszközök tényleges elosztását az AKCS-régióban;

16.

kitart amellett – a támogatás hatékonyságára vonatkozó párizsi elvekkel összhangban –, hogy a támogatás többek között legyen a kereslet által vezérelt, és ezért kéri az AKCS-t, hogy terjessze elő, milyen további, a GMP-hez kapcsolódó pénzeszközökre van szükség, különös tekintettel a szabályozási keretekre, a védintézkedésekre, a kereskedelem elősegítésére, a nemzetközi egészségügyi, növényegészségügyi, illetve a szellemi tulajdonra vonatkozó normák betartásának támogatására és a GMP nyomon követési mechanizmusának meghatározására;

17.

emlékeztet a kereskedelmet célzó támogatásra vonatkozó uniós stratégia 2007 októberében történt elfogadására, amelyben kötelezettséget vállaltak a kereskedelemmel kapcsolatos összes uniós támogatásnak 2010-ig évi 2 milliárd euróra (2 000 000 000) történő növelésére (1 milliárd EUR a Közösségtől, 1 milliárd EUR a tagállamoktól); ragaszkodik ahhoz, hogy a Cariforum-államok ebből megfelelő és méltányos részt kapjanak;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé a pénzeszközök elosztását a régióban, és felhívja az EU-tagállamokat, hogy vázolják a 2008–2013. évi költségvetési kötelezettségvállalásokon túlmenő további finanszírozást;

19.

felszólít a kereskedelmet célzó támogatási források méltányos arányának korai meghatározására és biztosítására; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és az EU tagállamainak kell biztosítaniuk azt, hogy e pénzeszközök többletforrásokat és nem pusztán az EFA szerinti finanszírozás átcsomagolását jelentsék, valamint azt, hogy meg kell felelniük a Cariforum prioritásainak, és hogy kifizetésüknek a lehető legnagyobb mértékben a Regionális Fejlesztési Alapon keresztül kell történnie, időben, előre jelezhető módon, valamint a nemzeti és regionális stratégiai fejlesztési tervekre vonatkozó végrehajtási menetrendekkel összhangban kell történniük; ajánlja a Bizottságnak és a Cariforum-államoknak, hogy hatékonyan használják fel ezeket a pénzeszközöket a vámbevételek kiesésének kompenzálását segítendő, valamint a versenyképesség és a fejlődés fokozása által támasztott igények kezelése érdekében;

20.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, mely pénzeszközök egészítik ki a 10. Európai Fejlesztési Alap szerinti finanszírozást; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi fejlesztési együttműködési rendelkezés – beleértve azok finanszírozását is – gyorsan, megfelelően és hatékonyan lépjen életbe;

21.

megállapítja, hogy a Bahamák, Antigua és Barbados esetében a kereskedelem liberalizációja miatt jelentkező bevételveszteséget erőteljesen előre ütemezték; elfogadja, hogy más Cariforum-államok esetében az EU kivitelének jelentős hányada vagy már mentes a kereskedelmi akadályoktól, vagy a liberalizáció nagyrészt a végrehajtási menetrend 10-15. évében megvalósul;

22.

hangsúlyozza, hogy – amennyiben szükséges – a vám- és kontingensmentes piaci hozzáférés akkor vezethet az áruexport jelentős növekedéséhez, ha azt a származási szabályok jelentősebb változásai kísérik; üdvözli e tekintetben a Bizottság közelmúltban tett nyilatkozatát, amely szerint a származási szabályok a 10. cikk alapján aktualizálhatók, a halmozódás elvével összhangban;

23.

felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján felmerülő szabadalmi alkalmazások és jogviták mennyiségéről; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson rendszeres jelentéseket a megállapodásban szereplő technológiaátadási kötelezettségvállalások végrehajtásáról; sürgeti a Bizottságot, hogy ne próbáljon a CARIFORUM-államok fejlettségi szintjének nem megfelelő szellemi tulajdonjogi normákat harmonizálni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy segítséget nyújtsanak a CARIFORUM-országoknak abban, hogy megfigyeljék a gyógyszeripari ágazatban a versenyellenes magatartást;

24.

sürgeti az átfogó gazdasági partnerségi megállapodásokról tárgyaló feleket, hogy tegyék teljes mértékben világossá a természeti erőforrásokkal való átlátható gazdálkodást, és határozzák meg a legjobb gyakorlatokat, amelyek ahhoz szükségesek, az AKCS-országok a lehető legnagyobb nyereséghez jussanak ezen erőforrások által;

25.

sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket ne használják az általános gyógyszerek beszállítói által előidézett jogszerű verseny meghiúsítására, és/vagy annak megakadályozására, hogy a kormányzati felvásárló jogalanyok általános készleteket vásárolhassanak;

26.

tiszteletben tartja a kétoldalú kereskedelmi védelmi intézkedésekről szóló fejezet szükségességét; felhívja mindkét felet, hogy kerülje az ilyen védintézkedések szükségtelen alkalmazását;

27.

tudomásul veszi az átfogó GPM-ben a fejlesztési együttműködésről szóló fejezet felvételét, amely az árukereskedelemben megvalósuló együttműködésre, a kínálati oldal versenyképességére, a vállalkozások megerősítését célzó infrastruktúrára, a szolgáltatások kereskedelmére, a kereskedelemhez kapcsolódó kérdésekre, az intézményi kapacitások kiépítésére és a fiskális kiigazításokra vonatkozik; felhívja mindkét felet, hogy tartsa magát a megállapodás szerinti kötelezettségvállaláshoz és a versenyre, illetve a közbeszerzésekre vonatkozó tárgyalásokat csak akkor zárják le, ha a kellő kapacitások már kiépültek;

28.

hangsúlyozza, hogy a GPM-megállapodásnak figyelembe kell vennie mindkét fél kis- és középvállalkozás sajátos érdekeit;

29.

felszólít arra, hogy az Európai Unió alkalmazza a legnagyobb kedvezmény elvét az összes AKCS szubregionális csoport körében;

30.

tudatában van annak, hogy a Cariforum és más szubregionális csoportok a legnagyobb kedvezményt szelektív módon alkalmazzák az Európai Unió tekintetében;

31.

figyelemmel a GPM 5. cikkének a különleges és differenciált bánásmódra vonatkozó rendelkezéseire, és tekintettel a szegénység enyhítése céljának elérésére, a GPM megfelelő fejlesztési mutatóinak három kulcsfontosságú célt kell szolgálnia: idézze elő a GPM kötelezettvállalásainak végrehajtását a Cariforum országaiban, illetve jogosítsa mentességre őket; járuljon hozzá a GMP végrehajtásának a fenntartható fejlődésre és a szegénység enyhítésére gyakorolt hatása nyomon követéséhez; járuljon hozzá az EK kötelezettségvállalásainak végrehajtása nyomon követéséhez, különös tekintettel a kifizetésekre és az ígért pénzügyi és technikai támogatás hatékony biztosítására;

32.

rávilágít annak szükségességére, hogy az elvárt gazdasági és társadalmi eredmények méréséhez fejlődési mutatókat kell használni (ilyen például a szegénység enyhítése, a magasabb életszínvonal és a gazdaság nyitottsága) a GPM megvalósítása során;

33.

megállapítja, hogy a mezőgazdasági támogatásokra fordított közkiadások szintje között nagy különbség mutatkozik;

34.

megállapítja, hogy ez hátrányosan érinti az AKCS-országok gazdálkodóit, mivel csökkenti versenyképességüket belföldön és külföldön egyaránt, mert az EU-ban, illetve az Egyesült Államokban előállított termékekkel összehasonlítva reálértéken drágábban termelnek;

35.

támogatja ezért a megállapodás szerinti vámsorok kizárását, amelyek a mezőgazdasági árukra, illetve néhány feldolgozott mezőgazdasági termékre összpontosítanak, feltéve, hogy azokat elsősorban ezen országokban az induló ipari üzemek vagy érzékeny termékek védelmének szükségességére alapozzák;

36.

megfelelő és átlátható, egyértelmű szereppel és befolyással rendelkező ellenőrzési mechanizmusokat szorgalmaz a gazdasági partnerségi megállapodások hatásának nyomon követése érdekében az AKCS-országok nagyobb részvételével és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció mellett;

37.

kéri a Bizottságot, hogy támogassa a Cariforum-államokon belül egy független nyomon követési mechanizmus létrehozását, amely számára biztosítják a szükséges forrásokat, hogy elvégezze az annak meghatározásához szükséges elemzést, hogy milyen mértékben éri el a GPM a célkitűzéseit;

38.

fontosnak tartja, hogy a gazdasági partnerségi megállapodások végrehajtása során hozzanak létre egy megfelelő nyomon követési rendszert, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint a Fejlesztési Bizottság tagjaiból álló illetékes parlamenti bizottság koordinál, biztosítva az egyensúlyt a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság vezető szerepének fenntartása és a kereskedelmi és fejlesztési politikák átfogó következetessége között; úgy véli, hogy ennek a parlamenti bizottságnak rugalmas módon kell működnie és munkáját aktívan össze kell hangolnia az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűléssel;

39.

hangsúlyozza, hogy a Cariforum-államok parlamentjei és nem állami szereplői kulcsfontosságú szerepet töltenek be a gazdasági partnerségi megállapodások ellenőrzésében és irányításában; rámutat, hogy ennek érdekében részvételen alapuló megközelítés alapján egyértelmű menetrendet kell kialakítani az EU és a Cariforum-államok között;

40.

kéri az Európai Tanácsot, hogy folytasson konzultációt az Európai Unió Karib-szigeteken (Martinique, Guadeloupe, Guyana) található legkülső régióinak regionális tanácsaival a Cariforum-államok és az Európai Unió tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás ratifikálását megelőzően;

41.

üdvözli a fent említett megállapodás aláírásáról szóló együttes nyilatkozatot, valamint azt, hogy a megállapodás kötelező, átfogó felülvizsgálatát legkésőbb az aláírás időpontjától számított öt éven belül, majd azt követően ötévente elvégzik a megállapodás hatásának – beleértve a végrehajtás költségeit és következményeit is – meghatározása érdekében; rámutat, hogy a felek vállalták a megállapodás rendelkezéseinek módosítását és azok alkalmazásának megfelelő kiigazítását, amennyiben az szükséges; kéri, hogy a megállapodás bármilyen felülvizsgálatába a Parlamentet és a Cariforum-államok parlamentjeit is vonják be;

42.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU tagállamok és az AKCS-országok kormányainak és parlamentjeinek, az AKCS–EU Miniszteri Tanácsának és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.