1.4.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 87/122

A.

mivel a videojátékok egyre népszerűbbek Európában, és piacuk gyorsan növekszik,

B.

mivel a videojátékok túlnyomórészt erőszakmentesek, és felhasználóik számára olyan szórakozást kínálnak, amely gyakran hozzájárul számos készség és ismeret fejlesztéséhez,

C.

mivel a videojátékok főként a kiskorúakra összpontosítottak a múltban, ezzel szemben manapság több videojátékot dolgoznak ki kifejezetten a felnőttek részére,

D.

mivel a videojátékok piaca globális,

E.

mivel a videojátékok értékesítésének korlátozására vagy betiltására vonatkozó intézkedésekről történő döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik,

F.

mivel a gyermekek lelki egészségének védelme megkívánja a határozott fellépést és a zéró tolerancia alkalmazását a videojátékokkal kapcsolatos gyermekvédelmi előírások megszegésével szemben,

1.

üdvözli a fogyasztóknak – különösen a kiskorúaknak – a videojátékok használata tekintetében történő védelméről szóló, fent említett bizottsági közleményt;

2.

hangsúlyozza, hogy a játékágazat hozzájárul a lisszaboni menetrend célkitűzéseinek megvalósításához, és kiemeli számos játék multikulturális oldalát;

3.

hangsúlyozza, hogy a videojátékok fontos serkentők, amelyek szórakoztató jellegükön kívül oktatási célokra is felhasználhatók; úgy véli, hogy az iskoláknak figyelmet kell szentelniük a videojátékokra, továbbá a szülők és gyermekek tájékoztatására a videojátékok előnyeit és hátrányait illetően;

4.

hangsúlyozza, hogy a videojátékok legkülönfélébb korcsoportba és társadalmi rétegbe tartozó polgárok egyik legkedveltebb szabadidős tevékenységét jelentik; elismeri a videojátékok oktatási értékét, a tekintetben is, hogy megkönnyíti a kiskorúak számára az új technológiákkal való megismerkedést; mindazonáltal osztja a Bizottság azon aggodalmát, amely a videojátékok kiskorúak általi nem megfelelő használatának esetleges veszélyeivel kapcsolatos;

5.

úgy véli, hogy a videojátékok serkentik az ismeretszerzést, továbbá az információs társadalom szempontjából olyan fontos készségek elsajátítását, mint a stratégiai gondolkodás, a kreativitás, az együttműködés és az innovatív gondolkodás;

6.

hangsúlyozza a videojátékok gyógyászati előnyeit és azt, hogy különösen az úgynevezett „videojáték terápia” hatékonynak bizonyult a szélütéstől szenvedő páciensek, a traumatikus agysérültek, az izomproblémákkal küszködők és az autista gyermekek rehabilitációs kezelésében;

7.

úgy véli, hogy a videojátékokra vonatkozó, összehangolt címkézési szabályok biztosítják a címkézési rendszerek fokozott ismeretét, és ugyanakkor elősegítik a belső piac hatékony működését; ennélfogva üdvözli a Tanács és a Bizottság munkáját a videojátékokra vonatkozó uniós címkézési szabályok elfogadásának előmozdítása, valamint a gyermekeket célzó interaktív játékokról való önkéntes magatartási kódex létrehozása érdekében;

8.

megjegyzi, hogy a piaci körülmények jelentős mértékben változtak attól az időszaktól számítva, amikor a videojátékok túlnyomó részét üzletekben vásárolták meg, és számítógép vagy konzol segítségével játszották le, egészen napjainkig, amikor a játékok megvásárolhatók és letölthetők az internetről;

9.

megjegyzi, hogy a videojátékok lejátszhatók különböző platformokon, mint játékkonzolokon és személyi számítógépeken, de egyre inkább mobil eszközökön is, mint például mobiltelefonon;

10.

emlékeztet arra, hogy a videojátékok egyre inkább interaktív jellegűek vagy akár dinamikus tartalommal rendelkeznek, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a játékok részeit ők maguk fejlesszék ki; megjegyzi, hogy a felhasználóknak az egyes videojátékokba integrált közösségek tagjaiként egyre nagyobb lehetőségük van részt venni a fórumokon zajló vitákban, továbbá a szöveges vagy szóbeli csevegésben; emlékeztet a piacon végbemenő differenciálódásra, amely a kifejezetten felnőttek számára tervezett játékok számának növekedésével jár;

11.

úgy véli, hogy a legújabb tendenciák hangsúlyozzák a kiskorúak megfelelő védelme biztosításának fontosságát, többek között a káros tartalomhoz történő lehetséges hozzáférésük megakadályozása által;

12.

emlékeztet arra, hogy a szülői felügyelet egyre nehezebb, mivel az on-line videojátékokat nem forgalmazzák egyértelmű és könnyen olvasható címkével ellátott fizikai csomagolásban, és a gyermekek szüleik tudomása vagy beleegyezése nélkül letölthetnek koruknak nem megfelelő videojátékokat;

13.

megjegyzi, hogy – noha a videojátékokban előforduló erőszak nem vezet automatikusan erőszakos viselkedéshez – bizonyos szakértők szerint az erőszakos jeleneteknek való hosszú távú kitettség negatív hatást gyakorolhat e játékokat játszó személyekre, esetleg erőszakos cselekvésre sarkallva őket; ennélfogva megjegyzi, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni a játékok viselkedésre – és különösen a fiatalkorúak viselkedésére – gyakorolt hatásának vizsgálatakor;

14.

hangsúlyozza, hogy a függőség egyes játékosok esetében gondot jelent; felhívja a gyártókat, a kiskereskedőket, a szülőket, valamint a többi érintett felet, hogy tegyenek lépéseket a hasonló negatív hatások elkerülése érdekében;

15.

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi fejlesztések növelik az életkort hatékonyan ellenőrző rendszerek szükségességét a játékok és különösen az on-line játékok tekintetében;

16.

úgy véli, hogy a videojátékok felügyeletének megerősítésére vonatkozó különböző megközelítéseket meg kell vizsgálni, elismerve, hogy valószínűleg ezen rendszerek egyike sem garantálja teljes mértékben, hogy a gyermekek nem férnek hozzá a számukra nem megfelelő videojátékokhoz;

17.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az iparággal együttműködve vizsgálják meg a (mobil) konzolokba vagy készülékekbe és számítógépekbe beépíthető „piros gomb” kidolgozásának előnyét, amely meggátolja bizonyos játékok működését, illetve adott időszak alatt korlátozza a játékhoz vagy egyes részeihez történő hozzáférést;

18.

e tekintetben további erőfeszítésekre hív fel – ideértve annak lehetőségét, hogy egy akusztikus figyelmeztetést integráljanak az Egységes Európai Játékinformáció (PEGI) életkor alapú osztályozási rendszerébe – és számít arra, hogy a hivatásos játékágazat következetesen átveszi az online játékok hozzáférési modelljeit, annak biztosítása érdekében, hogy a kiskorúakat ne tegyék ki káros on-line tartalmaknak;

19.

hangsúlyozza a videojátékok on-line – ideértve a hitelkártyával vagy utalvánnyal történő – vásárlására vonatkozó megfelelő ellenőrző intézkedések fontosságát;

20.

úgy véli, hogy a videojátékok és különösen az on-line videojátékok terén végbement fejlesztések a videojátékok tartalma tekintetében megkívánják a közvélemény tudatosságának növelését, a szülői felügyeletet, valamint olyan eszközöket, mint a PEGI-rendszer; üdvözli az iparág munkáját az önszabályozás alkalmazása érdekében;

21.

üdvözli a PEGI Online rendszer létrehozását, amely a PEGI logikus továbbfejlesztése, és az interneten keresztül elérhető videojátékokkal foglalkozik, mint a letöltött vagy online játékok; támogatja ennek további, a Bizottság általi társfinanszírozását a Safer Internet program keretében, amelynek célja, hogy az internet és egyéb új on-line technológiák gyermekek általi biztonságos használatával kapcsolatos kérdéseket kezeljen; felhívja a Bizottságot, hogy a Safer Internet program keretében támogassa a videojátékok kiskorúakra gyakorolt hatásainak rendszeres tanulmányozását;

22.

üdvözli az Európai Tanács munkáját a videojátékokra vonatkozó útmutatások létrehozása, valamint általánosságban az internet biztonságosságával kapcsolatos ismeretek előmozdítása érdekében a gyermekek körében;

23.

úgy ítéli meg, hogy nemzeti tájékoztató és tudatossági kampányokat kell szervezni a fogyasztók – különösen a szülők – számára annak érdekében, hogy segítsenek nekik olyan videojátékokat választani, amelyek megfelelnek gyermekeik korának és tudásbeli igényeinek, és elkerülhessék a nem megfelelően címkézett termékeket; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg a legjobb gyakorlatokat e tekintetben;

24.

úgy véli, hogy a játékok osztályozására vonatkozó PEGI-rendszer fontos eszköz, amely vásárlás során fokozza az átláthatóságot a fogyasztók, különösen a szülők számára, lehetővé téve, hogy megfontoltan döntsenek arról, hogy megfelelő-e a játék gyermekek számára; mindazonáltal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fogyasztók és különösen a szülők nem rendelkeznek elegendő tájékozottsággal a videojátékokat, illetve azok lehetséges hatásait illetően a gyermekekre nézve;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az on-line videojátékok biztonságosabb játékkörnyezetének kialakításához, ideértve olyan innovatív módszerek kidolgozását, amelyek megakadályozzák, hogy a kiskorúak hozzáférjenek a számukra nem megfelelő tartalommal rendelkező on-line videojátékokhoz;

26.

felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is szorosan működjenek együtt annak érdekében, hogy előmozdítsák a kiskorúak védelmét; felhívja a videojátékokat és konzolokat előállító ágazat képviselőit, hogy folytassák erőfeszítéseiket a PEGI és PEGI on-line rendszerek további fejlesztése és különösen az életkor-besorolásra és címkézésre vonatkozó kritériumok rendszeres frissítése érdekében, továbbá aktívabban reklámozzák a PEGI-t és növeljék meg az azt aláírók listáját; ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy egyetlen nemzeti osztályozási rendszert sem dolgoznak ki oly módon, hogy az a piac szétaprózódásához vezessen;

27.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a fogyasztóvédelmi szervezetekkel és a többi érintett féllel annak érdekében, hogy tájékoztató kampányok révén a fogyasztók – különösen a fiatalkorú fogyasztók és a szüleik – tudatosságát növeljék az érvényben lévő osztályozási rendszerek, különösen a PEGI-rendszer vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy ezen információ iskolákban történő biztosítása alapvető fontosságú;

28.

arra buzdítja a tagállamokat, hogy indítsanak tájékoztatási kampányokat a szülők és tanárok számára a generációk közötti műszaki ismeretbeli különbségek áthidalása érdekében, továbbá azzal a céllal, hogy előmozdítsák a PEGI és a PEGI on-line rendszereket, valamint az új technológiák, többek között a videojátékok biztonságosabb és tudatosabb használatát;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy rövid időn belül könnyítse meg a legjobb gyakorlatok cseréjét az illetékes nemzeti oktatási hatóságok között, annak érdekében, hogy a játékműveltség bekerüljön az általános és középiskolák oktatási célkitűzései közé; felhívja valamennyi érintett felet a tapasztalatok és információk rendszeres cseréjére annak érdekében, hogy a legjobb gyakorlati megoldásokat fejlesszék ki a videojátékok vonatkozásában;

30.

hangsúlyozza, hogy jelenleg számos tagállam nem rendelkezik szabályokkal annak biztosítására, hogy a kiskereskedők kizárólag felnőttek számára értékesítsék az erőszakos tartalmú játékokat, és felhívja az internetkávézók tulajdonosait, hogy akadályozzák meg a gyermekeket abban, hogy helyiségeikben korhatáros játékokat játsszanak; hivatkozik a 2008. december 9-én nyilvánosságra hozott „Az internet gyermekek általi biztonságosabb felhasználása felé az Európai Unióban – szülői perspektíva” című Eurobarométer-felmérésre (3), amelyből kiderül, hogy a 6 és 17 év közötti gyermekek 3,2 %-a internetkávézókban – felnőtt felügyelete nélkül – fér hozzá az internethez; úgy véli, hogy szükség van egy közös megközelítés kialakítására a kiskereskedőkre és az internetkávézók tulajdonosaira vonatkozó szigorú szankciók tekintetében; ezért felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak megelőzésére, hogy a gyermekek korhatáros játékokat vásároljanak vagy ezekkel játsszanak, például ellenőrizzék személyazonosságukat; támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy egy egész Európára érvényes magatartási kódexet vezessenek be a videojáték-kiskereskedőkre és előállítókra nézve, az erőszakos tartalmú és káros videojátékok kiskorúak számára történő értékesítésének megakadályozása érdekében;

31.

felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak külön polgári és büntetőjogi jogszabályokat az erőszakos tv-, video- és számítógépes játékok árusításáról; úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az on-line játékokra, melyek elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat célozzák meg profitszerzés céljából;

32.

felszólítja a Bizottságot, hogy egyedi jogalkotási intézkedéseken keresztül akadályozza meg az on-line játékok olyan tisztességtelen kereskedelmi tevékenységekre történő, visszaélésszerű felhasználását, mint amilyenek azok a tevékenységek, amelyek tisztességtelenül bírják rá a kiskorú felhasználókat arra, hogy jogi kötelezettségvállalásokat tegyenek (pl. automatikus előfizetéseken vagy emeltdíjas telefonvonalakat hívó, rosszindulatú tárcsázó programokon keresztül), és amelyek versenyellenes reklámüzeneteket továbbítanak (pl. termékmegjelenítés vagy más rejtett marketinges technikák);

33.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy világszerte működjenek együtt más hatóságokkal a nemzetközi iránymutatások, címkézési rendszerek és magatartási kódexek elfogadásának ösztönzése érdekében, hogy előmozdítsák a videojátékok és on-line játékok globális osztályozási rendszerének kialakítását;

34.

úgy véli, hogy az iparágat ösztönözni kell az önszabályozó rendszerek további fejlesztésére és javítására, és hogy jelenleg nincs szükség uniós szintű jogszabályokra ezen a területen;

35.

emlékeztet a médiának a szülői felelősség növelésében, illetve abban betöltött fontos szerepére, hogy a felnőtteknek szóló videojátékok reklámozását a gyermekek által kevésbé nézett műsoridőre korlátozzák;

36.

úgy véli, hogy a videojátékok betiltásáért felelős hatóságoknak tájékoztatniuk kellene a többi tagállam megfelelő hatóságát és automatikus figyelmeztető üzenet útján nyilvánosságra kellene hozniuk a tilalmat a PEGI-rendszerben;

37.

felhívja a Bizottságot, hogy a MEDIA program és a nemzeti adómentességi mechanizmusok keretében támogassa az új fejlesztéseket a kreatív tudáson alapuló gazdaság e gyorsan növekvő ágazatában, különösen a videojátékok oktatási, multimédiás és kulturális elemeinek támogatásával, valamint megfelelő képzési lehetőségek és tanfolyamok segítségével;

38.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat az osztályozó intézmények közötti esetleges érdekellentétek megelőzése, valamint az ilyen szervezetek iparághoz kapcsolódó érdekcsoportoktól való függetlenségének megóvása érdekében;

39.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.