24.2.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 46/100

—

tekintettel a Közel-Keletről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Gázai övezet helyzetéről szóló 2006. november 16-i (1), a Közel-Keletről szóló 2007. július 12-i (2), a Gázai övezet humanitárius helyzetéről szóló 2007. október 11-i (3), valamint a Gázai övezet helyzetéről szóló 2008. február 21-i (4) állásfoglalására,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i 242. (S/RES/242(1967)), 1973. október 22-i 338. (S/RES/338(1973)) és 2009. január 8- 1860. (S/RES/1860(2009)) számú határozataira,

—

tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. augusztus 12-i Negyedik Genfi Egyezményre,

—

tekintettel az Izrael közösségi programokban való további részvételét jóváhagyó szavazás elhalasztására,

—

tekintettel az Európai Unió 2008. december 30-i nyilatkozatára a Közel-Kelettel kapcsolatban,

—

tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel 2008. december 27-én Izrael katonai offenzívát indított Gázában a Hamász által Dél-Izraelben végrehajtott rakétatámadásokra válaszul, azt követően, hogy a Hamász megszerezte az övezet ellenőrzését, illetve a tűzszünet összeomlását és a tűzszüneti egyezmény megújításának visszautasítását követően,

B.

mivel a legfrissebb jelentések szerint az izraeli hadművelet mintegy ezer halálos áldozatot követelt, közülük sokan gyerekek és nők, a hadműveletek következtében több ezren megsebesültek, házak, iskolák és egyéb kulcsfontosságú civil infrastrukturális létesítmények pusztultak el az izraeli hadsereg fellépése következtében,

C.

mivel a gázai határátkelőket a belépés és a kilépés tekintetében egyaránt tizennyolc hónapja zárva tartják, és a személyek és áruk mozgásának akadályozása hátrányosan érinti a lakosok mindennapi életét és tovább bénítja a Gázai övezet gazdaságát, és korlátozza a ciszjordániai helyzet számottevő javulását; mivel a Gázai övezetre érvényben lévő embargó kollektív büntetést jelent, és ez ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal,

D.

mivel a Gázai övezetben és Ciszjordániában élő palesztinok életkörülményeinek javítása, valamint a békefolyamat újjáélesztése és működő palesztin intézmények Gázában történő létrehozása kulcsfontosságú tényezői az izraeliek és a palesztinok közötti igazságos és tartós béke elérésére irányuló erőfeszítéseknek,

E.

mivel az Európai Unió által a palesztinoknak nyújtott jelentős pénzügyi támogatás fontos szerepet játszik abban, hogy igyekezzenek megelőzni a Gázai övezet és Ciszjordánia területén a humanitárius katasztrófát; mivel az Európai Unió – többek közt az Palesztin Menekültek Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA) programon keresztül – továbbra is humanitárius segítséget nyújt a Gázai övezetben,

1.

üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009. január 8-i, 1860. számú határozatának elfogadását és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sem Izrael, sem pedig a Hamász nem teljesítette az ENSZ-nek az ellenségeskedés beszüntetésére vonatkozó kérését; azonnali és tartós tűzszünetre szólít fel, amelynek magában kell foglalnia a Hamász Izrael területére irányuló rakétatámadásainak és Izrael gázai katonai fellépésének beszüntetését;

2.

egyetért azzal, hogy Gázában sürgősen szükség van a tartós tűzszünet fenntartását célzó intézkedésekre és garanciákra – ahogyan azt az 1860. sz. ENSZ biztonsági tanácsi határozat is előírja –, amely magában foglalja az izraeli csapatok kivonását, a határátkelők tartós megnyitását, a blokád megszüntetését és a csempészés és illegális fegyver- és lőszerkereskedelem megelőzését;

3.

felhív egy tárgyalások eredményeként létrejövő fegyverszünetre, amelyre a nemzetközi közösség által létrehozott olyan mechanizmus jelentene garanciát – a Kvartett és az Arab Liga koordinációjával –, amely magában foglalhatja egy többnemzetiségű erő helyszínre küldését egyértelmű mandátummal a biztonság helyreállítása és a tűzszünet tiszteletben tartásának biztosítása tekintetében Izrael és Gáza lakossága számára, külön megemlítve a gázai és egyiptomi határ ellenőrzését, amely fontos szerepet ró Egyiptomra; felkéri a Tanácsot, hogy gyakoroljon nyomást az erőszakos cselekmények megállítása érdekében; ösztönzi a nemzetközi közösség, főként Egyiptom és az Európai Unió által végrehajtott eddigi diplomáciai erőfeszítéseket;

4.

megdöbbenését fejezi ki a Gázában élő polgári lakosságot sújtó szenvedés miatt; mély sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a támadások során az eltalált célpontok között polgári és ENSZ-létesítmények is voltak; együttérzését fejezi ki az erőszakos cselekményeknek kitett gázai és dél-izraeli polgári lakosságnak;

5.

határozottan kéri az izraeli hatóságokat, hogy engedélyezzék humanitárius segítség és segélyek akadálytalan bejutását a Gázai övezetbe, és biztosítsák a segélyek folyamatos és megfelelő áramlását a humanitárius folyosókon; sürgeti az izraeli hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a nemzetközi sajtó számára a helyszíni események nyomon követését;

6.

felszólítja Izraelt, hogy a nemzetközi jognak és a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően teljesítse kötelezettségeit; felszólítja a Hamászt, hogy hagyjon fel a rakétatámadásokkal, és teljesítse saját kötelezettségeit azáltal, hogy elkötelezi magát azon politikai folyamat mellett, amelynek célja a Palesztinán belüli párbeszéd helyreállítása és a folyamatos tárgyalásokhoz való hozzájárulás;

7.

arra szólít fel, hogy az Európai Unió határozottabban és egységesebben tegyen politikai állásfoglalást, és felkéri a Tanácsot, hogy a konfliktus megoldása érdekében használja ki a lehetőséget az Egyesült Államok új vezetésével való együttműködésre egy, a két államos megoldáson alapuló megállapodás létrehozásával, amelynek célja egy új, békés, regionális biztonsági struktúra kiépítése a Közel-Keleten;

8.

hangsúlyozza a Palesztinán belüli, a palesztin társadalom valamennyi tagja közötti, a 2007. február 8-i mekkai megállapodáson alapuló megbékélésre irányuló erőfeszítések megújításának kiemelkedő fontosságát, amely magával vonja a korábbi megállapodások elfogadását, többek között Izrael létjogosultságának elismerését; és e tekintetben kiemeli, hogy állandó földrajzi kapcsolatra, továbbá békés és tartós politikai újraegyesítésre van szükség a Gázai övezet és Ciszjordánia között;

9.

hangsúlyozza, hogy csak a béke irányába tett tényleges előrelépés és a helyzet számottevő javulása tudja megerősíteni Ciszjordániában és a Gázai övezetben a Palesztin Hatóság legitimitását;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, a Palesztin Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, az izraeli kormánynak és a Kneszetnek, Egyiptom kormányának és parlamentjének, valamint az Arab Liga főtitkárának.