19.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 224/1

A.

mivel 2009 nyarát Dél-Európában ismét pusztító futótüzek és árvizek jellemezték, több tagállamot, legkülső régiót, tagjelölt országot és az EU közvetlen szomszédait is érintve, és emberi szenvedést, legalább 11 személy halálát, valamint súlyos anyagi és környezeti károkat okoztak,

B.

mivel az idei nyár tűzvészei az Európai Erdőtűz-információs Rendszer szerint Európában együttesen több mint 315 000 hektárnyi erdős és növényzettel borított területet érintettek, és felszólítva a Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsásson uniós forrásokat az érintett területek rendelkezésére,

C.

mivel az aszály és az elhúzódó tűzvészek felgyorsítják Európa kiterjedt déli területeinek elsivatagosodását – az elmúlt évtizedben az eltűnt európai erdők területe meghaladta az évi 400 000 hektárt – és ezzel súlyosan veszélyeztetik az érintett települések lakosságának életminőségét, és kihatnak a mezőgazdaságra, állattenyésztésre és az erdőállományra,

D.

mivel az elkövetkezendő évtizedekben az enyhítésre irányuló globális erőfeszítéseink ellenére elkerülhetetlenül növekedni fog a föld átlaghőmérséklete, és ez különösen nagymértékben sújtja majd az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás tekintetében rendkívül veszélyeztetett Dél-Európát, ahol már 2007-ben korábban sosem látott kiterjedésű erdőtüzek tomboltak, amelyek az adott év szélsőséges meleghullámainak közvetlen eredményei voltak,

E.

mivel az Európa-szerte megjelenő természeti és ember okozta katasztrófák gyakorisága, súlyossága, összetettsége és hatása az elmúlt évek során gyorsuló ütemben nőtt, valamint a katasztrófák emberéletek és vagyontárgyak elvesztését okozták, rövid és hosszú távon igen súlyos hatásaik vannak az érintett térségek gazdaságára, beleértve a természeti és kulturális örökség megsemmisülését, a gazdasági és társadalmi infrastruktúra elpusztulását és a környezetben okozott kárt (a futótüzek esetében ez a természetes élőhely és biodiverzitás elvesztését, a mikroklíma hanyatlását és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás emelkedését jelenti),

F.

tekintettel a természeti katasztrófák káros gazdasági és társadalmi következményeire a helyi és regionális gazdaságok tekintetében, mind az idegenforgalomhoz hasonló ágazatokban, mind a termelőtevékenység vonatkozásában általában,

G.

mivel a megelőzés rendkívüli jelentőséggel bír a természeti, műszaki és környezeti katasztrófák elleni védelemben,

H.

mivel a tűzvészek jelenségét a következő tényezők is súlyosbítják: a vidéki területek folyamatos elnéptelenedése és hagyományos tevékenységeik feladása, az erdők nem megfelelő karbantartása, számos nagy kiterjedésű erdőségben csupán egyetlen erdei fafajta található, nem megfelelő fafajták telepítése és valódi megelőzési politika hiánya, szándékos gyújtogatás esetén pedig a büntetések nem elég súlyosak, s mindez az illegális építkezést tiltó és az erdők visszatelepítését előíró törvények nem megfelelő végrehajtásával párosul,

I.

mivel néhány tagállam továbbra sem rendelkezik teljes földnyilvántartással, megfelelő erdészeti nyilvántartással és erdőtérképekkel, ami a leégett területeken való illegális építkezést tiltó törvények nem megfelelő végrehajtásával együtt olyan hiányosság, amely a földhasználat módosításához és az erdőterületek újraosztályozásához vezet építkezések és pénzügyi spekuláció céljából,

J.

mivel a közösségi polgári védelmi mechanizmust az utóbbi néhány évben többször ismételten beindították,

K.

mivel az eredeti keletkezési helyüktől kiinduló terjedési gyorsaságuk és váratlan irányváltoztatási képességük révén a természeti katasztrófáknak is lehet a Dél-Európában egyre gyakoribb erdőtüzekhez hasonló határokon átnyúló dimenziója és ezért rugalmas, gyors, összehangolt és többoldalú válaszra irányuló erőfeszítést igényelnek; tekintettel ugyanakkor a súlyos kárra, amelyet a tulajdonban, az emberéletekben, a gazdasági tevékenységekben és a regionális környezetben okozhatnak a katasztrófák,

L.

mivel a Parlament – álláspontjának 2006. májusi elfogadása óta – többször sürgette a Tanács elnökségeit, hogy hozzanak határozatot az új Szolidaritási Alapról szóló rendeletről,

M.

mivel 2002-es létrehozása óta a Szolidaritási Alap összesen több mint 1,5 milliárd EUR pénzügyi támogatást nyújtott,

N.

mivel a Számvevőszék szerint a Szolidaritási Alap „elérte alapvető célkitűzését, azaz kinyilvánította a tagállamok közötti, válsághelyzetben mutatott szolidaritást”, ugyanakkor a legfontosabb probléma továbbra is az, hogy az alapot – mint a válságkezelés eszközét – nem lehet elég gyorsan mozgósítani,

O.

mivel a Bizottság elismeri, hogy szükség van a Szolidaritási Alap mozgósítására vonatkozó feltételek átláthatóságának és egyszerűségének javítására,

P.

mivel az Európai Parlament 1995 óta számos egymást követő állásfoglalást nyújtott be, amelyekben sürgősen a dél-európai erdőtüzek megfékezésére irányuló európai uniós kezdeményezésekre szólított fel, amelyeket vagy nem valósítottak meg, vagy félbehagytak,

1.

biztosítja részvétéről és mély szolidaritásáról az életüket vesztettek rokonait és az érintett területek lakosságát, valamint tiszteletét fejezi ki a hivatásos a tűzoltók, katonák szakemberek és önkéntesek előtt, akik fáradhatatlanul és bátran dolgoztak a tűz eloltásán, az életek megmentésén és az idei nyár természeti katasztrófái okozta károk mérséklésén;

2.

helyteleníti, hogy nem hajtották végre a természeti katasztrófákról szóló, korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott ajánlásokat;

3.

megjegyzi, hogy az erdőtüzek által okozott károkat meg lehetett volna előzni, ha egyes tagállamok hatékonyabb megelőzési politikákat, valamint a megfelelő földhasználattal és állapotmegőrzéssel kapcsolatos jogszabályokat dolgoztak volna ki és hajtottak volna végre;

4.

úgy véli, hogy a Bizottságnak javaslatot kellene előterjesztenie a természeti katasztrófák leküzdésére irányuló európai stratégia kidolgozására, amely stratégia a kockázatmegelőzés kötelező megközelítését tartalmazza, és az egész Unióban jelentkező katasztrófák összes típusára vonatkozó egységes cselekvési jegyzőkönyvet hoz létre; ezenkívül úgy véli, hogy ennek a stratégiának különös figyelmet kell fordítania az alacsony népsűrűségű szigetekre és távoli régiókra;

5.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az árvízkockázat kezelésére irányuló intézkedéseik a megelőzésre összpontosítsanak; úgy véli, hogy az ilyen – a természettel együtt, s nem ellene dolgozó – intézkedések óvnák a lakosságot, a tulajdont és a környezetet, valamint elősegítenék a környezeti szempontból fenntartható vízgazdálkodás megvalósítását, s emellett a biodiverzitásra irányuló uniós célkitűzések elérését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós stratégiáját;

6.

sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető legrugalmasabb módon és haladéktalanul mozgósítsa az EU jelenlegi Szolidaritási Alapját az idei nyár természeti katasztrófái áldozatainak való segítségnyújtás érdekében;

7.

sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a súlyos károkat szenvedett régiók helyreállítását, nyújtson támogatást az érintett területek természetes élőhelyeinek helyreállítására, igyekezzen újraindítani a munkahelyteremtést, és hozzon megfelelő intézkedéseket a munkahelyek és egyéb bevételi források elvesztése miatt felmerülő szociális kiadások ellensúlyozására;

8.

üdvözli a többi tagállam részéről az érintett területek számára a közösségi polgári védelmi mechanizmus keretében felajánlott együttműködést és segítséget, támogatja az erdőtüzek elleni küzdelmet célul kitűző kísérleti projekt folytatását és felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen számoljon be a tagállamok közötti együttműködés erősítésére irányuló kísérleti projektről és az EU gyorsreagálási képességével kapcsolatos előkészítő intézkedésről, továbbá felszólítja, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat az erdőtüzekre és egyéb jellegű katasztrófákra is kiterjedő, valódi, közösségi reagálási képesség létrehozására;

9.

hangsúlyozza e kérdés rendkívüli sürgősségét, és ebből adódóan szorgalmazza egy olyan hatékony európai erő létrehozását, amely vészhelyzetekben azonnal reagálni tudna, ahogy azt a fent említett Barnier-jelentés javasolta; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai együttműködési képességre, amely gyorsabban tud reagálni a természeti katasztrófákra;

10.

úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évek és a közelmúlt tapasztalatai rámutatnak arra, hogy tovább kell erősíteni a Közösség polgári védelmi/megelőzési készenléti és reagálási képességét a dél-európai erdőtüzek és egyéb futótüzek tekintetében, és határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket e célból a súlyos katasztrófák által sújtott országok iránti európai szolidaritás látható kifejezése érdekében; támogatja azokat a tevékenységeket, amelyek a tagállamok polgári védelmi felkészültségének megerősítésére irányulnak, különösen a szakértők és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a gyakorlatokra és a felkészültségre vonatkozó projektek révén;

11.

elismeri a Megfigyelési és Tájékoztatási Központ hozzájárulását a polgári védelmi segítségnyújtás mozgósításához és koordinálásához a vészhelyzetek során;

12.

hangsúlyozza a tagállamok egyéni felelősségét a polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási intézkedések, valamint elsődleges felelősségüket a tüzek megelőzése és oltása tekintetében, felkéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket egy olyan független, állandó európai különítmény felállítása érdekében, amely szélsőséges erdőtüzek és más katasztrófák esetében a legjobb felszereléssel és szakértelemmel segíti a tagállamokat és az érintett régiókat; e tekintetben megjegyzi, hogy a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy más forrásokból – köztük a magánszférából – hogyan biztosíthat további képességeket a súlyosabb vészhelyzetekben történő gyors reagálás szavatolása érdekében;

13.

mélységes sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a közelmúltban hasonló nagyságrendű tüzek által sújtott tagállamokban ilyen nagyszámú és ilyen súlyos veszteség következett be; ennek következtében szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul vizsgálják felül a megelőzésre és a felkészülésre irányuló intézkedések megfelelő mivoltát annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges tanulságok levonhatók legyenek, és a jövőben a tagállamokban a hasonló szerencsétlenségek megelőzhetők, illetve pusztító következményeik korlátozhatók legyenek; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy kérjen tájékoztatást a tagállamoktól a természeti katasztrófák kezelésére vonatkozó operatív programjaikról a tapasztalatcsere érdekében, valamint az azonnali intézkedésekre, az adminisztratív és operatív szervek munkájának összehangolására és a szükséges emberi erőforrásokra és felszerelésekre vonatkozó következtetések levonása céljából;

14.

fájlalja, hogy oly sok erdőtűz feltehetőleg szándékos gyújtogatás révén lobbant lángra, és különösen aggasztónak találja, hogy egyre gyakrabban a gyújtogatás bűncselekménye felelős az európai erdőtüzekért; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy szigorítsák és alkalmazzák a környezet megrongálásáért, különösen az erdőtüzeket okozó bűncselekményekért kiszabott büntetéseket, és úgy véli, hogy a felelősség megállapítására irányuló gyors és hatékony vizsgálat, amelyet arányos büntetés követ, visszatartó hatású lehet a gondatlan vagy szándékos magatartás tekintetében;

15.

követeli, hogy a közösségi támogatások visszafizettetésével szankcionálják azon tagállamokat, amelyek nem erdősítik újra teljes mértékben az érintett területet, vagy engedélyezik a földhasználat módosítását valamilyen spekulatív fejlesztési vagy turizmussal kapcsolatos projekt számára;

16.

elítéli az illegális építkezések legalizálásnak gyakorlatát a védett és a nem engedélyezett területeken;

17.

rámutat arra, hogy a gyújtogatók, különösen azok, akik hasznot húznak az újjáépítésből és az erdős területek elpusztításából, ösztönzőt látnak az ilyen területeket pontatlanul meghatározó és nem megfelelően védelmező jogszabályokban és/vagy a törvénytelen építkezéseket tiltó jogszabályok erélytelen alkalmazásában; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy újraerdősítési programok révén biztosítsák, hogy valamennyi leégett erdőterület maradjon erdő;

18.

az erdőtüzek korai felismerésére hatékonyabb módszerek kidolgozását kéri, a tűz elhárítására vonatkozó szakmai tudás tagállamok közötti átadásának javítására szólít fel, és sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a tapasztalatcserét a régiók és a tagállamok körében;

19.

méltányolja az Európai Unió, a tagállamok és más országok szolidaritását az érintett régiók iránt, ami az erdőtüzekből eredő vészhelyzetek során repülőgépek, tűzoltó felszerelések és szakértelem rendelkezésre bocsátásában, valamint a hatóságok és mentőszolgálatok számára nyújtott dicséretre méltó segítségben nyilvánult meg; úgy ítéli meg, hogy a fenti jelenségek mérete és következményei gyakran túlmutatnak a regionális és nemzeti méreteken és kapacitásokon, és mielőbbi hatékony európai szintű kötelezettségvállalásra szólít fel;

20.

üdvözli az Európai Unió erdőtüzeket oltó taktikai tartalék (EUFFTR) repülőgépeinek hozzájárulását – amely tartalékot 2009 nyarán hozták létre a nagyobb tüzekkel küzdő tagállamok megsegítésére; megállapítja, hogy ezt a kísérleti projektet a Parlament támogatásával hozták létre annak érdekében, hogy fokozzák a tagállamok közötti együttműködést az erdőtüzek leküzdése tekintetében, és a projekt az európai szintű növelt kapacitás kitűnő példájának bizonyult, amely vészhelyzetekben azonnali segítséget biztosít; hangsúlyozza e tekintetben, hogy folytatni kell ennek a kísérleti projektnek a fejlesztését és erősítését, mivel továbbra is hatalmas pusztításokkal járó események következnek be, mert a tagállamok és az EUFFTR képességei elégtelennek bizonyulnak;

21.

sajnálja, hogy a 2008-ban és 2009-ben már létrehozott, az EU gyorsreagálási képességével kapcsolatos előkészítő intézkedés vonatkozásában a Bizottság és a Tanács nem tervezett semmilyen pénzügyi kötelezettségvállalást 2010-re;

22.

úgy véli, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló új rendelet, mint a természeti katasztrófák által okozott problémák kezelésének rugalmasabb és hatékonyabb eszköze, létfontosságú; bírálja, hogy a Tanács meggátolta az e téren való előrehaladást, jogtalanul késleltetve a felülvizsgálatot, jóllehet a Parlament az álláspontját elsöprő többséggel fogadta el első olvasatban 2006 májusában;

23.

hangsúlyozza, hogy e kezdeményezés újjáélesztése jelentős haszonnal járhat az Alap gyakorlati működése tekintetében, kiterjesztheti az Alap alkalmazási körét, megszüntetheti az Alap regionális katasztrófákra vonatkozó kivételes aktiválását, több régió számára lehetővé teheti a segítségben való részesülést az Alap mozgósítására irányuló alacsonyabb károkozási küszöbérték bevezetése révén, és – ami rendkívül fontos – a kifizetések gyorsítása révén lehetővé teheti a katasztrófákra való gyorsabb reagálást;

24.

határozottan sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy maximális felelősséggel és késedelem nélkül keressék a kompromisszumot a Szolidaritási Alap felülvizsgálatára irányuló folyamat újjáélesztése érdekében arra törekedve, hogy erősebb és gyorsabb eszközt hozzanak létre, amely reagálni tud a globalizáció és az éghajlatváltozás okozta új kihívásokra; felszólítja a hivatalban lévő svéd elnökséget, továbbá az EU pénzügy-, környezetvédelmi, mezőgazdasági és regionális fejlesztési minisztereit, hogy haladéktalanul tegyenek gyors és határozott lépéseket;

25.

aggodalmát fejezi ki az egyre növekvő számú természeti katasztrófa miatt, amelyek a szakértők szerint elsősorban az éghajlatváltozásnak róhatók fel, és felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg egy ambiciózus nemzetközi megállapodás megkötéséért a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló, a részes felek közelgő ötödik konferenciáján, amely 2009. december 7. és 18. között a dániai Koppenhágában kerül megrendezésre;

26.

hangsúlyozza – a természeti katasztrófák valamennyi fajtájának feltartóztatása érdekében – a megelőző intézkedések javításának szükségességét azáltal, hogy közös stratégiai irányelveket állapítanak meg a tagállamok közötti jobb koordináció biztosítása, valamint a különböző közösségi eszközök (strukturális alapok, Szolidaritási Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és LIFE+, valamint a súlyos vészhelyzet esetén alkalmazott gyors intézkedési mechanizmus és felkészültségi eszköz) működőképességének és koordinációjának növelése érdekében, nem megfeledkezvén az egyéb meglévő eszközök, így a regionális célokra nyújtott állami támogatások vagy az Európai Beruházási Bankhiteleinek bevonásáról sem, amelyek célja a természeti katasztrófák által okozott károk enyhítése; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az erdőtüzek elleni védelemhez biztosított közösségi alapokról és arról, hogy felhasználásuk megfelelő volt-e;

27.

felszólít a regionális koordinációs mechanizmusok vidékfejlesztési programokba való bevezetésére a megelőző intézkedések hatékonyságának fokozása érdekében;

28.

hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani az EU pénzeszközeihez való hozzájutást a mezőgazdasági területek áradásokat és tűzvészeket követő helyreállításához, valamint növelni kell tűzvédelmi pásztákra és az árvízvédelmi fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzügyi támogatást; hangsúlyozza az erdőtüzek és áradások állatokra és állatállományra gyakorolt végzetes hatását;

29.

úgy véli, hogy létfontosságú a vidéki környezet strukturális problémáinak figyelembevétele (demográfiai visszaesés, művelt földterületek elhagyása, erdőirtás és az erdőbirtokok nagymértékű elaprózódása);

30.

úgy véli, hogy meg kell erősíteni a polgári védelmi és a környezetvédelmi politika között fennálló kapcsolatot annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a környezetvédelmi jogszabályokban szereplő megelőző intézkedéseket, és összehangolt uniós megközelítést lehessen biztosítani a katasztrófa-megelőzés és –csökkentés tekintetében; hangsúlyozza azonban, hogy nincs semmilyen terv a nemzeti polgári védelmi és katasztrófamegelőzési hatáskörök uniós iránymutatások általi felváltására vagy gyengítésére;

31.

úgy véli, hogy az EU Szolidaritási Alapja mobilizálásához szükséges eljárásokat felül kell vizsgálni a támogatás kifizetésének felgyorsítása érdekében; úgy ítéli meg, hogy e célból a közvetlen kár kezdeti felbecslésén alapuló előlegfizetési rendszert lehetne kifejleszteni, melyben a további kifizetések a teljes közvetlen kár végső kiszámításától és a katasztrófa miatt hozott megelőzési intézkedések meglétének bizonyításától függnének;

32.

felkéri a Bizottságot, hogy mutasson előrelépést a tagállamokkal kölcsönösen megállapított megelőző intézkedésekről szóló tájékoztató és oktató kampányok tekintetében, a környezeti katasztrófák kockázatainak és következményeinek – különösen a leginkább veszélyeztetett területeken való – mérséklése érdekében, azáltal, hogy a nyilvánosságot tájékoztatják a környezettel való törődés és a természeti erőforrások megőrzésének szükségességéről; szorgalmazza továbbá, hogy a Bizottság és a tagállamok hozzanak intézkedéseket, ideértve a lakossági tudatosság erősítését, a víz, a talaj és a biológiai erőforrások fenntarthatóbb felhasználása és a jobb hulladékgazdálkodás – amelynek hiánya gyakran a tűz oka – támogatása érdekében;

33.

hangsúlyozza, hogy a súlyos környezeti és gazdasági következmények mellett a dél-európai tüzek jelenlegi gyakorisága – az EU-ban leégett teljes terület csaknem 95 %-a a Földközi-tenger térségében található – állítólag közvetlenül összefügg az éghajlatváltozás e területen súlyosbodó hatásaival (erózió és talajveszteség, elsivatagosodás, valamint az üvegházhatású gázok, többek között a CO2 kibocsátásának növekedése);

34.

ezért a dél-európai erdei ökoszisztémák megőrzésével kapcsolatos olyan integrált uniós stratégiát kér, amely szavatolja a megelőzésre, a tetemes gazdasági és környezeti károk ellensúlyozására, illetve az ökoszisztémák teljes helyreállítására irányuló intézkedések elégséges finanszírozását, továbbá finanszírozást biztosít a dél-európai erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása és hatásainak enyhítése számára;

35.

hangsúlyozza, hogy teljes mértékben figyelembe kellene venni, hogy a földközi-tengeri régiók erdei ökoszisztémái súlyosan ki vannak téve az éghajlatváltozásnak; felkéri a Bizottságot, hogy a közös agrárpolitika által biztosított mezőgazdasági-környezetvédelmi intézkedések között vezessen be különleges beavatkozásokat, amelyek az erdőtüzek terjedésének megelőzésére és elkerülésére irányulnak, és az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatékonyabb kezelése érdekében komolyan fontolja meg az erdőkről szóló közös politika bevezetését; sürgeti a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló javaslatában adjon prioritást a Dél-Európában jelentkező aszályok és erdőtüzek megelőzésének és leküzdésének;

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, valamint a tüzek és árvizek által érintett térségek regionális hatóságainak.