(1)

A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határozhat meg, amelyeket mellékletként csatolnak az eljárási szabályzathoz.

(1)

A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg, amelyeket mellékletként csatolni kell az eljárási szabályzathoz.

(1)

(2)

(3)

(1)

A 127. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésen az elnök megválasztásáig korelnökként a jelen levő legidősebb képviselő elnököl.

(1)

A 127. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésen az elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.

(2)

Amíg a korelnök elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a mandátumok vizsgálata.

(2)

Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a mandátumok vizsgálata.

(1)

Először az elnököt választják meg. A jelöléseket a szavazás valamennyi fordulója előtt a korelnöknek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak.

(1)

Először az elnököt választják meg. A jelöléseket a szavazás valamennyi fordulója előtt az elnöki feladatokat a 11. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak.

(2)

Amint az elnököt megválasztották, a korelnök átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat megnyitóbeszédet.

(2)

Amint az elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 11. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat megnyitóbeszédet.

(4a)

(2)

Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok munkájával kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlamenti Közlönyben a válaszokkal együtt közzéteszik.

(2)

Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok munkájával kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani , és arról a képviselőket tájékoztatni kell ; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni.

(1)

(2)

(1)

A 40. cikk sérelme nélkül az illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a Bizottság javaslata vagy bármely jogalkotási természetű dokumentum pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a pénzügyi tervvel .

(1)

A 40. cikk sérelme nélkül az illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a Bizottság javaslata vagy bármely jogalkotási természetű dokumentum pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi kerettel .

(1)

A Parlament az illetékes bizottság saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az EK-Szerződés 192. cikk második bekezdése értelmében felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a parlamenti képviselők többségének szavazatával fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslat benyújtására.

(1)

A Parlament az illetékes bizottság saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az EK-Szerződés 192. cikk második bekezdése értelmében felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségének szavazatával fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslat benyújtására.

(2)

A saját kezdeményezésű jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 131a. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz nem fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, kivéve , ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő; ugyanakkor alternatív állásfoglalási indítványokat elő lehet terjeszteni a 151. cikk (4) bekezdésének megfelelően. Ez a bekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 38a. vagy a 39. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentés az Elnökök Értekezlete által megállapított kritériumok szerint stratégiai jelentésnek tekinthető.

(2)

A saját kezdeményezésű jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 131a. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő , vagy legalább a parlamenti képviselők egytizede terjeszti elő . A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 151. cikk (4) bekezdésének megfelelően. Ez a bekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 38a. vagy a 39. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentés az Elnökök Értekezlete által megállapított kritériumok szerint stratégiai jelentésnek tekinthető.

—

az érintett bizottsági elnökök, előadók és a vélemények előadói közösen törekszenek a szöveg azon területeinek azonosítására , amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról;

—

az érintett bizottsági elnökök, előadók és a vélemények előadói közösen azonosítják a szöveg azon területeit , amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy a 47a. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni; a 179. cikk (2) bekezdésének második és harmadik mondata értelemszerűen alkalmazandó;

—

az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyeket a VI. melléklet alapján az illetékes bizottság elnöke – a társbizottság elnökével való konzultációt követően – a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozónak ítél, és amelyek nem mondanak ellent a jelentés többi részének . Az illetékes bizottság elnöke figyelembe veszi a harmadik franciabekezdés értelmében létrejött megállapodásokat;

—

az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak . Ha az illetékes bizottság és a társbizottság közös hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság elutasítja, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a Parlamentnek;

(3)

A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament véleményeként továbbítja a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

(3)

A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament álláspontjaként továbbítja a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

(1)

Ha a Bizottság javaslata nem szerzi meg a leadott szavazatok többségét, az elnök a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő parlamenti szavazást megelőzően a javaslat visszavonására kéri fel a Bizottságot.

(1)

Ha a Bizottság javaslata nem szerzi meg a leadott szavazatok többségét, vagy ha az elutasítására irányuló indítványt fogadnak el, amelyet az illetékes bizottság vagy legalább negyven képviselő nyújthat be, az elnök a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő parlamenti szavazást megelőzően a javaslat visszavonására kéri fel a Bizottságot

(2)

Ha a Bizottság visszavonja a javaslatot, az elnök a javaslatról szóló konzultációs eljárást tárgytalannak nyilvánítja és a Tanácsot erről tájékoztatja.

(2)

Ha a Bizottság visszavonja a javaslatot, az elnök az eljárást lezártnak nyilvánítja , és a Tanácsot erről tájékoztatja.

(3)

Ha a Bizottság nem vonja vissza javaslatát, a Parlament azt a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazás nélkül az illetékes bizottsághoz utalja vissza.

(3)

Ha a Bizottság nem vonja vissza javaslatát, a Parlament azt a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazás nélkül az illetékes bizottsághoz utalja vissza , kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának vagy egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára szavaz a jogalkotási állásfoglalásról .

(1)

(2)

(3)

(1)

Ha az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet módosításai jóváhagyásáról, a Bizottság javaslatát azonban továbbiakban nem módosítja, vagy ha e két intézmény egyike sem módosította a Bizottság javaslatát , az elnök a plenáris ülésen bejelenti a javaslat végleges elfogadását.

(2)

(3)

(1)

(7)

(1)

Ha nemzetközi megállapodások – beleértve meghatározott területeket, mint például a pénzügyeket vagy a kereskedelmet érintő megállapodásokat – megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Bizottság a tárgyalási felhatalmazásra vonatkozó ajánlásairól teljes körűen – adott esetben bizalmas formában – tájékoztassa a Parlamentet .

(1)

Ha nemzetközi megállapodások – beleértve meghatározott területeket, mint például a pénzügyeket vagy a kereskedelmet érintő megállapodásokat – megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet , hogy jelentést készít, vagy egyéb módon figyelemmel kíséri az eljárást, és erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét . Szükség esetén más bizottságok véleményét kérheti a 46. cikk (1) bekezdése értelmében. A 179. cikk (2) bekezdése, a 47. cikk és a 47a. cikk megfelelően alkalmazandó.

(6a)

(3)

A Parlament nyilvántartást készít dokumentumairól. Az eljárási szabályzat mellékletében szereplő jogalkotási és egyéb dokumentumok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a nyilvántartáson keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint bevezetik a nyilvántartásba.

(3)

A Parlament nyilvántartást készít dokumentumairól. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a nyilvántartáson keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint bevezetik a nyilvántartásba.

(1)

A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek az elnöktől nyilatkozattételre. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, az elnök határozza meg.

(1)

A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg.

(1)

Az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó témában legfeljebb öt képviselő, 200 szót meg nem haladó terjedelmű írásbeli nyilatkozatot nyújthat be. Az írásbeli nyilatkozatokat a hivatalos nyelveken kinyomtatják és kiosztják. A nyilatkozatokat az aláírók nevével együtt nyilvántartásba veszik. A nyilvántartás nyilvános, és az ülések idején az ülésterem bejárata előtt, az ülések között pedig egy megfelelő, a Quaestorok Kollégiuma által meghatározott helyen rendelkezésre áll.

(1)

Az Európai Unió hatáskörébe tartozó olyan témában , amely nem képezi folyamatban lévő jogalkotási eljárás tárgyát, legfeljebb öt képviselő, 200 szót meg nem haladó terjedelmű írásbeli nyilatkozatot nyújthat be. Erre az elnök eseti jelleggel ad engedélyt. Az írásbeli nyilatkozatokat a hivatalos nyelveken kinyomtatják és kiosztják. A nyilatkozatokat az aláírók nevével együtt nyilvántartásba veszik. A nyilvántartás nyilvános, és az ülések idején az ülésterem bejárata előtt, az ülések között pedig egy megfelelő, a Quaestorok Kollégiuma által meghatározott helyen rendelkezésre áll.

(3)

Ha valamely nyilatkozatot a parlamenti képviselők többsége aláír, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, és az aláírók nevét közzéteszi a jegyzőkönyvben.

(3)

Ha valamely nyilatkozatot a parlamenti képviselők többsége aláírja, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, és az aláírók nevét a jegyzőkönyvben , a nyilatkozatot pedig elfogadott szöveg formájában közzéteszi .

(4)

Az ilyen nyilatkozatot az aláírók nevével együtt az ülés végén továbbítják a benne megnevezett intézményekhez. A nyilatkozat azon ülésnap jegyzőkönyvében szerepel, amelyen bejelentik. A jegyzőkönyvben történő közzététellel az eljárás lezárul.

(4)

Az eljárás a nyilatkozatnak az aláírók nevével együtt az ülés végén a címzettek részére történő továbbításával zárul le .

(1)

Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a beszédidő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz.

(1)

Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a beszédidő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz.

(1a)

(1b)

(2)

A beszédidőt az alábbi feltételek szerint osztják fel:

(2)

A beszédidőt a vita e részében az alábbi feltételek szerint osztják fel:

a)

a beszédidő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban osztják fel;

a)

a beszédidő első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban osztják fel;

b)

a következő részt a képviselőcsoportok között teljes taglétszámuk arányában osztják el;

b)

a következő részt a képviselőcsoportok között teljes taglétszámuk arányában osztják el;

c)

a független képviselők részére együttes beszédidőt állapítanak meg, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul.

c)

a független képviselők részére együttes beszédidőt állapítanak meg, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul.

(3)

Ha a teljes beszédidőt a különböző napirendi pontokra vonatkozóan együttesen osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontokra vonatkozó felosztásáról. Az elnök gondoskodik a beszédidő betartásáról.

(3)

Ha a teljes beszédidőt a különböző napirendi pontokra vonatkozóan együttesen osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontokra vonatkozó felosztásáról. Az elnök gondoskodik a beszédidő betartásáról.

(3a)

(3b)

(3c)

(4)

A következőkről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: a jegyzőkönyv , az eljárási indítványok, a végleges napirendtervezet vagy a napirendtervezet módosítása.

(4)

A következőkről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: az ülések jegyzőkönyve , az eljárási indítványok, a végleges napirendtervezet vagy a napirendtervezet módosítása.

(4a)

(5)

A jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az előadó általi előterjesztését követően kell meghallgatni. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából.

(5)

A jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az előadó általi előterjesztését követően kell meghallgatni. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából.

(6)

Az EK-Szerződés 197. cikkének sérelme nélkül az elnök a Bizottsággal és a Tanáccsal a beszédidő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik.

(6)

Az EK-Szerződés 197. cikkének sérelme nélkül az elnök a Bizottsággal és a Tanáccsal a beszédidő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik.

(7)

Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez mellékelnek.

(7)

Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez mellékelnek.

(1)

Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel, illetve normatív értékkel bíró részre osztható.

(1)

Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható.

(1)

A 99. cikk (4) bekezdésében és a 100. cikk (5) bekezdésében megállapított eseteken kívül név szerint szavaznak, ha azt bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban kéri a szavazást megelőző este, kivéve ha az elnök más határidőt állapít meg.

(1)

A 99. cikk (4) bekezdésében , a 100. cikk (5) bekezdésében és a 159a. cikkben megállapított eseteken kívül név szerint szavaznak, ha azt bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban kéri a szavazást megelőző este, kivéve, ha az elnök más határidőt állapít meg.

(2)

A név szerinti szavazás egy, sorsolás útján kiválasztott képviselő nevével kezdve, betűrendben történik. Az elnök utolsóként adja le szavazatát.

(2)

A név szerinti szavazás az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történik. Ha a rendszer műszaki okok miatt nem használható, a szavazás egy, sorsolás útján kiválasztott képviselő nevével kezdve, betűrendben történik. Az elnök utolsóként adja le szavazatát.

(4)

A titkos szavazás során leadott szavazatot kettő-hat , sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg.

(4)

A titkos szavazás során leadott szavazatot kettő–nyolc , sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg , kivéve, ha elektronikus szavazásra kerül sor .

(1)

Az ülésekről készült, a Parlament határozatait és a felszólalók nevét tartalmazó jegyzőkönyvet legalább fél órával a következő délutáni ülés megkezdése előtt kiosztják.

(1)

Az ülésekről készült, a Parlament ügymenetének és határozatainak részleteit és a felszólalók nevét tartalmazó jegyzőkönyvet legalább fél órával a következő délutáni ülés megkezdése előtt kiosztják.

(2)

Az ülések délutáni időszakának megkezdésekor az elnök a korábbi ülés jegyzőkönyvét jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti.

(2)

Az ülések délutáni időszakának megkezdésekor az elnök a korábbi ülés jegyzőkönyvét jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti.

(3)

Ha a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogás merül fel, a Parlament szükség esetén határoz a kért változtatások figyelembevételéről. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban egy-egy képviselő legfeljebb egy percre kaphat szót.

(3)

Ha a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogás merül fel, a Parlament szükség esetén határoz a kért változtatások figyelembevételéről. A témával kapcsolatban egy-egy képviselő legfeljebb egy percre kaphat szót.

(4)

A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá és a Parlament irattárában őrzik. A jegyzőkönyvet egy hónapon belül kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)

A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá, és a Parlament irattárában őrzik. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetik.

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(2)

Ha egy állandó bizottság egy kérdés vizsgálatára vonatkozóan megállapítja illetékessége hiányát, illetve kettő vagy több állandó bizottság illetékességének összeütközése esetén az illetékesség kérdését a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül az Elnökök Értekezletéhez utalják. A Bizottsági Elnökök Értekezletét tájékoztatják és az ajánlást tehet az Elnökök Értekezletének . Az Elnökök Értekezlete az illetékesség kérdésével kapcsolatban az utalástól számított hat munkahéten belül hoz határozatot . Egyéb esetben a kérdést határozathozatal céljából a következő ülés napirendjére tűzik.

(2)

Ha egy állandó bizottság egy kérdés vizsgálatára vonatkozóan megállapítja illetékessége hiányát, illetve kettő vagy több állandó bizottság illetékességének összeütközése esetén az illetékesség kérdését a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül az Elnökök Értekezletéhez utalják. Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezlete javaslatára, vagy ilyen javaslat hiányában saját elnöke javaslatára hat héten belül hoz határozatot . Ha az Elnökök Értekezlete ezen időszakon belül nem hozza meg döntését, az ajánlás elfogadottnak tekintendő .

(1)

(2)

(3)

(6a)

(1a)

ca)

a Parlament megfelelő szervei által elfogadott iránymutatások és magatartási kódexek (XVIa., XVIb. és XVIe. melléklet).