[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 17.12.2009

COM(2009) 687 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

a menekültügy és bevándorlás területét érintő tagállami intézkedésekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. október 5-i tanácsi határozat 4. és 5. cikke alapján

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 3

2. TEVÉKENYSÉG 3

3. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS 4

4. A TOVÁBBÍTOTT INFORMÁCIÓ 4

5. ÉRTÉKELÉS 9

6. KÖVETKEZTETÉSEK 10

MELLÉKLET: 12

1. BEVEZETÉS

A Bel- és Igazságügyi Tanács a 2005. április 14-i ülésén elfogadott következtetéseiben a migrációs és menekültügyi politika tagállami felelősei közötti kölcsönös tájékoztatási rendszer létrehozására szólított fel. E kérést követően a Bizottság 2005 októberében előterjesztett egy, a menekültügy és a bevándorlás területét érintő tagállami intézkedésekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi határozattervezetet[1]. A határozatot (2006/688/EK) a Tanács 2006. október 5-én fogadta el[2].

A határozat létrehoz egy rendszert a tagállamok közötti biztonságos információcsere és konzultáció céljából a tagállamok által meghozni szándékozott, vagy a közelmúltban meghozott nemzeti intézkedések vonatkozásában, amennyiben ezek az intézkedések nyilvánosan hozzáférhetők, és várhatóan több tagállamra vagy az Európai Unió egészére jelentős hatást gyakorolnak.

A határozat 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság évente a tagállamok által közölt leglényegesebb információkat összefoglaló átfogó jelentést készít. Ezt a jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell küldeni, és ez képezi a nemzeti menekültügyi és bevándorlási politikákról szóló, miniszteri szintű viták alapját.

Az 5. cikk szerint a Bizottság a hatálybalépés után két évvel, majd azt követően rendszeresen értékeli a mechanizmus működését. Szükség esetén módosításokat is javasolhat.

Figyelemmel arra, hogy a mechanizmus működésének értékelésére megszabott kétéves időszak ezzel párhuzamosan telik, a Bizottság célszerűnek tartja a jelentéskészítési (4. cikk) és az értékelési (5. cikk) feladatok egyetlen dokumentumban történő egyesítését. Ez lehetővé teszi majd egy átfogó beszámoló előterjesztését a kölcsönös tájékoztatási mechanizmusról (a továbbiakban: KTM).

2. TEVÉKENYSÉG

A határozat 2006. november 4-én lépett hatályba. Maga a mechanizmus 2007 áprilisában kezdte meg működését. A határozat 3. cikkének megfelelően a Bizottság létrehozott egy különleges érdekcsoportot a webalapú CIRCA (Kommunikációs és Információs Forrásközpont) hálózat platformján, és hozzáférést biztosított a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartóknak.

2008. szeptember végére valamennyi tagállam kijelölte nemzeti kapcsolattartóit. Körülbelül 60 nemzeti szakértő kapott hozzáférést, a tagállamok által igényelt hozzáférések száma pedig tagállamonként egy és öt között mozgott.

A nemzeti kapcsolattartók támogatása és a hálózat szakértőkkel történő megismertetése érdekében a Bizottság 2007 februárjában rendezett egy CIRCA-képzést, amelyet újabb képzés követett egy 2007 decemberi munkaértekezlet keretében. Az utóbbi fórumként szolgált a rendszer működése első hat hónapjának előzetes elemzésére is. Egy harmadik, e jelentés lehetséges tartalmával foglalkozó munkaértekezletre 2008 áprilisában került sor.

Ezzel egyidejűleg a bevándorlási és menekültügyi bizottságban a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat a tagállamok által továbbított leglényegesebb információkról. A bizottság egy kérdőív alapján megvitatta a mechanizmus használatának fejlesztési módjait. 2009. június 8-i ülésén a bizottság a jelentés és az értékelés elkészítéséről is tájékoztatást kapott. A jelentés tisztán ténymegállapító részét ellenőrzés céljából megküldték a KTM kapcsolattartók részére.

3. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS

2007 áprilisa és 2009. szeptember 30-a között 16 tagállam továbbított információt a KTM-en keresztül. Az információk 45 különböző intézkedést érintettek. A tájékoztatások közel 50 %-a (21) elfogadott jogszabályokra utalt, míg jogszabálytervezetekre csupán négy közlés vonatkozott. Összesen kilenc darab, öt tagállamtól származó közlemény szólt politikai szándékokról és hosszú távú programozásról. 11 tagállam nem szolgáltatott információt (lásd a Mellékletet). Habár bizonyos időszakokban megnövekedett az információcsere intenzitása, 2009-ben csupán négy közleményt továbbítottak a KTM-en belül.

Az információkat nem mindig egységes formátumban közölték. A határozat 2. cikkének (2) bekezdése szerint az információt a határozathoz mellékelt adatlap felhasználásával kell közölni, és amikor csak lehetséges, a teljes szöveghez vezető internetes linket is fel kell tüntetni. Egyes esetekben azonban a tagállamok nem használták az adatlapot, és csupán a kérdéses intézkedés szövegének közlésére szorítkoztak. Ez pedig megnehezíthette az információ hatékony befogadását, tekintettel arra, hogy az érdekelt tagállamok nem tudták azonnal felismerni az intézkedés lényegét, illetve lehetséges hatását. A kitöltött adatlapok tartalmában is megfigyelhetők különbségek. Míg egyes adatlapok meglehetősen átfogó (ugyanakkor tömör) hozzájárulást tartalmaznak, mások csak felületes leírásra szorítkoznak, amely nem minden esetben ad képet az intézkedés jellegéről.

Emellett néhány esetben csak a kérdéses intézkedés angol címét tüntették fel, míg adatlapot nem is mellékeltek, és a szöveget kizárólag az eredeti nyelven közölték. Ez pedig az információ meg nem értésének veszélyét is magában hordozhatta. Fontos megemlíteni, hogy a határozat melléklete szerint a tagállamoknak az intézkedés teljes elnevezését, rövid leírását, valamint észrevételeiket és megjegyzéseiket is le kell fordítaniuk az Európai Unió intézményeinek egyik, a sajátjukétól eltérő hivatalos nyelvére.

4. A TOVÁBBÍTOTT INFORMÁCIÓ

Politikai szándékok és hosszú távú programozás

2007. április 20-án az Egyesült Királyság két, a belügyminisztérium által 2007 márciusában elfogadott dokumentumot küldött: „Az Egyesült Királyság határainak biztosítása – A jövőre vonatkozó elképzeléseink és stratégiánk” és „A szabályok alkalmazása – Bevándorlási jogszabályaink betartásának biztosítására és végrehajtására vonatkozó stratégia”. Ezek a dokumentumok a brit hatóságok új hozzáállását határozzák meg a határpolitika és a bevándorlási szabályok végrehajtása területén.

2007. június 25-én Spanyolország tájékoztatást nyújtott az „ Állampolgárságra és integrációra vonatkozó stratégiai terv”-ről, amely a 2007-2010 évekre vonatkozó, integrációval kapcsolatos spanyol megközelítést mutatja be.

2008. április 17-én Románia tájékoztatást adott a 2007–2010-es Nemzeti Bevándorlási Stratégia jóváhagyásáról szóló kormányhatározatról.

2007. április 13-án Hollandia közölte a korábbi idegenrendészeti törvény következményeit rendező politikai rendelet elfogadására irányuló szándékát.

Hollandia 2008. augusztus 1-jén az igazságügyminiszter és helyettese által a menekültek jogállásáról szóló 1951-es egyezmény 1F. cikke alkalmazásának elemzéséről a Parlament elnökéhez írt levélről is tájékoztatást nyújtott. A 2008. június 9-i levél az 1951-es egyezmény 1F. cikkével kapcsolatos holland politika értékeléséből levont következtetéseket tartalmazza.

Hollandia ezenkívül 2008. szeptember 29-én megosztotta a tagállamokkal a „Modern migrációs politika tervezete” című dokumentumot is. A tervezetet 2008. június 27-én nyújtották be a holland parlamentnek, és az a holland kormánynak a Hollandiában letelepedni kívánó külföldiek beutazására és tartózkodására vonatkozó javaslatát tartalmazza.

Végül Hollandia 2009. február 12-én „A menekültügyi eljárás és a visszatérési politika hatékonyabbá tétele” című dokumentum elfogadásáról nyújtott tájékoztatást. Ez a dokumentum körvonalazza a kormány alaposabban kidolgozott és gyorsabb menekültügyi eljárásra vonatkozó tervét, amely a visszautasított menedékkérők visszatérését is előmozdítja.

2008. december 9-én Svédország a Svéd Migrációs Hivatal nemzetközi stratégiájának elfogadásáról tájékoztatott. Ez a dokumentum a teljes ügynökségre kiterjedő, átfogó nemzetközi stratégia, amelyet a főigazgató 2008 júniusában fogadott el.

Jogszabálytervezetek

A Hollandiában menedéket kérők legalizálására vonatozóan 2007. május 7-én és június 5-én érkezett további információ (amelyet a politikai szándékok között már korábban is jeleztek). A szabályozás szerint azok a külföldi állampolgárok, akik 2001. április 1-jét megelőzően nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet és 2001. április 1-je óta megszakítás nélkül Hollandiában éltek, hivatalból kapnának tartózkodási engedélyt. Az engedélyt a szabályozás szerint nem kapnák meg azok a külföldiek, akik veszélyt jelentenek a közrendre vagy a nemzetbiztonságra. A szabályozás értelmében azok a külföldiek sem kapnának engedélyt, akik a különböző eljárásokban hamis személyazonosságot vagy állampolgárságot adtak meg, és személyazonosságuk vagy állampolgárságuk hamis volta megállapítást nyert.

2007. május 3-án Olaszország tájékoztatást adott a bevándorlási és a külföldiekkel szemben támasztott feltételeket meghatározó szabályokat módosító törvénytervezetről, amely többek között magában foglal egy kedvezményes csatornát a (kutatás, tudomány, kultúra, művészet, igazgatás, színház, sport területén) magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók számára egy legfeljebb 5 évre szóló tartózkodási engedély gyors megszerzése érdekében, valamint hatékony visszatérési politikát célzó intézkedéseket is tartalmaz.

2007. november 8-án Olaszország bejelentést tett az illegális munkavállalók kizsákmányolása elleni harcot támogató jogszabálytervezettel kapcsolatos, 1201. számú szenátusi törvényről, amelynek célja a migráns munkavállalók védelmének megerősítése és a munkáltatókkal szemben alkalmazható jogkövetkezmények szigorítása.

2008. június 17-én a Cseh Köztársaság tájékoztatást nyújtott egy a jogszerű migrációval kapcsolatos javaslatról, amely bevezetné a „zöldkártyát” , és amelynek hatálybalépését 2009 közepére tervezték. A „zöldkártyát” olyan dokumentumnak szánták, amely egyesíti a munkavállalási és a tartózkodási engedélyt a Cseh Köztársaság területe vonatkozásában, és különleges esetekben munkavállalási célú hosszú távú tartózkodási engedélynek minősül.

Elfogadott jogszabályok

2007. március 8-án a Szlovák Köztársaság bejelentést tett a kiegészítő védelem fogalmát is tartalmazó új menekültügyi törvényben bekövetkezett változásokról. 2008. január 31-én a Szlovák Köztársaság a menedékjog további módosításairól tájékoztatott.

2007. július 2-án Magyarország a magyarországi új bevándorlási jogszabályról (a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényről) adott tájékoztatást. A 2007. július 1-jén hatályba lépett új jogszabály elsősorban a vonatkozó uniós jogalkotással, különösen a schengeni vívmányokkal történő harmonizációt szolgálja.

Ugyanezen a napon Magyarország a 2007. június 25-én elfogadott és 2008. január 1-én hatályba lépő új menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényről is bejelentést tett. Az új jogszabály elsősorban a vonatkozó EK irányelveknek (az elismerésről szóló irányelvnek, az eljárási irányelvnek és a befogadási irányelvnek) való megfelelést szolgálja, és bevezeti többek között a kiegészítő védelem fogalmát a magyar jogrendszerbe. Az új törvény angol nyelvű változatát 2007. december 21-én nyújtották be.

Végül 2009. augusztus 18-án Magyarország benyújtotta a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. Kormányrendelet és a 114/2007. Kormányrendelet szövegét, amelyek a 2007. január 1-jén hatályba lépett szabad mozgásról szóló törvényt hajtják végre.

2007. július 6-án Málta a harmadik országbeli állampolgárokat megillető családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK irányelvet a nemzeti jogba átültető új jogszabályról nyújtott tájékoztatást.

Ugyanezen a napon Lengyelország a munkaügyi és szociálpolitikai miniszter 2007. június 27-i, a külföldiek által munkavállalási engedély nélkül végezhető munkáról szóló rendeletet módosító rendeletéről tájékoztatott. Az új szabályoktól a külföldiek legális foglalkoztatásának elősegítését és a különösen a mezőgazdaságban és építőiparban jelentkező munkaerőhiány enyhítését várták. A rendelet 2007. július 5-én lépett hatályba.

Lengyelország emellett 2008. január 31-én a külföldiek által munkavállalási engedély nélkül végezhető munkáról szóló rendelet további módosításáról is bejelentést tett. A kezdeti (legfeljebb 3 hónapos) időtartamot egy 12 hónapos időszakon belül legfeljebb 6 hónapra növelték. A rendelet 2008. február 1-jén lépett hatályba.

Végül Lengyelország 2007. július 20-án a külföldiekről szóló törvényt (és néhány más törvényt is) módosító, 2007. május 24-én elfogadott törvényről tájékoztatott. E törvény célja a 2005/71/EK irányelv és a 2004/114/EK irányelv átültetése volt. A módosítás emellett egy eltörlési eszközt (legalizációt) is tartalmaz a legalább 1997. január 1-je óta folyamatosan a Lengyel Köztársaság területén illegálisan tartózkodó , a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül egyéves határozott időtartamra szóló tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó külföldiek számára. A törvény 2007. július 20-án lépett hatályba.

2007. szeptember 27-én Németország a német bevándorlási jogszabályokat módosító új jogszabályról tájékoztatott. E törvény fő célja tizenegy irányelv nemzeti jogba történő átültetése volt. Emellett a 2005. január 1-jén hatályba lépett tartózkodási törvényt is módosították az ál- és kényszerházasságok elleni harc; a belbiztonság megerősítése; a külföldiek integrációjának elősegítése (beleértve az eltűrt tartózkodás bevezetését a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriái számára) és a vállalkozást elindítani kívánók számára a Németországban történő letelepedés megkönnyítése érdekében.

Portugália 2007. november 6-án adott tájékoztatást új jogszabályokról (a 2007. július 4-én elfogadott 23/2007 törvényről és a 2007. november 5-én elfogadott 84/2007 rendeletről) amelyek megerősítik a külföldiek állam területére történő beutazása , az állam területén való tartózkodása , valamint az állam területéről történő kiutazása és kitoloncolása jogi kereteit . Ezzel a törvénnyel Portugália számos, különösen a jogszerű migrációról szóló irányelvet ültetett át a nemzeti jogba.

2008. március 12-én Szlovénia bejelentést tett a „nemzetközi védelmi törvény”-ről, amely 2008. január 1-én lépett hatályba. Ezzel a jogszabállyal Szlovénia átültette a menekültügyi irányelveket a nemzeti jogba. Az irányelvekben meghatározott kötelezettségeken kívül a törvény bevezet egy új fejezetet is a kvótákon alapuló tartós áttelepülésről .

2008. április 8-án a Cseh Köztársaság tájékoztatást adott a külföldiek Cseh Köztársaság területén való tartózkodásáról szóló 326/1999. törvénytári számú törvény 2007. december 21-én hatályba lépett módosításáról. A külföldiek Cseh Köztársaság területén való tartózkodásáról szóló törvény a legalapvetőbb olyan jogszabály, amely jogi rendelkezéseket tartalmaz a Cseh Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó , valamit az ország területére beutazó külföldiek jogainak és kötelezettségeinek , a vízumok, kitoloncolás stb. rendezésére. A főbb módosítások a 2005/71/EK irányelv és a 2001/51/EK irányelv átültetését, és a vízumot kérelmező külföldiek azon kötelezettségét érintik, hogy engedjék ujjlenyomat és fényképfelvétel készítését, valamint a cseh nyelvismeret igazolásának mint az állandó tartózkodási engedély iránti kérelem szükséges követelményének bevezetésére, és a Cseh Köztársaságban tartózkodáshoz szükséges engedély megszerzését célzó csalárd cselekményekkel („érdekházasságok”) kapcsolatos új szabályokra vonatkoznak.

Szintén 2008. április 8-án Svédország bejelentette a svéd külföldiekről szóló törvény és a külföldiekről szóló rendelet módosítását, amely már 2006 elején hatályba lépett. A külföldiekről szóló törvény többek között a külföldi személyek svédországi beutazásának, tartózkodásának és munkavállalásának feltételeiről, a vízumokról, a tartózkodás jogáról, menekültekről és egyéb védelemre szoruló személyekről, a harmadik országbeli állampolgárok számára adható „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásról, az őrizetről, a beutazás megtagadásáról és a kitoloncolási határozatok végrehajtásáról, a jogorvoslati eljárásokról, a hivatalból kirendelt jogi képviselőkről és az átmeneti védelemről tartalmaz rendelkezéseket. A külföldiekről szóló rendelet az útiokmányokról, a vízumokról, a tartózkodás jogáról, a tartózkodási engedélyekről, a munkavállalási engedélyekről, az ellenőrzésekről és kényszerítő intézkedésekről, a tájékoztatási kötelezettségről, a beutazás megtagadásáról és a kitoloncolásról tartalmaz előírásokat.

Ausztria 2008. április 16-án megküldte az Ausztriában történő letelepedésről és tartózkodásról szóló ( letelepedési és tartózkodási törvény – LTT) és a menedékjogról szóló (2005-ös menedékjogról szóló törvény ) szövetségi törvény szövegét. Mindkettő 2006. január 1-én lépett hatályba.

2009. augusztus 13-án Ausztria megküldte a menedékjogról szóló és a letelepedésről és tartózkodásról szóló törvény módosításai , valamint a 2009. április 1-én elfogadott külpolitikai törvény szövegét.

2007. május 10-én Görögország egy a harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriáira alkalmazandó legalizálási eljárás ról adott tájékoztatást A 3536/2007 törvény 18. cikkének 4. bekezdése a 2004. december 31-éig Görögországban élt, és az azóta Görögországban élő harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriáira vonatkozó legalizálási eljárásról rendelkezik, amennyiben nem jelentenek veszélyt a közrendre és a közbiztonságra. Az érintett személyeknek konkrét okiratokkal kell igazolniuk görögországi tartózkodásukat. Az említett állampolgárok házastársainak és kiskorú gyermekeinek önállóan kell megfelelniük az előírásoknak.

2008. május 15-én Görögország – a tanácsi határozat 2. cikkének (4) bekezdésére utalással – tájékoztatást nyújtott a 2004/38/EK irányelv átültetéséről szóló 106/2007 számú elnöki rendeletről. Ugyanezen a napon tájékoztatást nyújtottak a görög nyelv , valamint a görög történelem és kultúra egyes elemei ismeretének a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kérelmezni kívánó harmadik országbeli állampolgárok általi igazolásáról szóló, a 999/03-3-08 számú együttes miniszteri határozattal módosított 16928/17-8-07 számú együttes miniszteri határozatról.

Spanyolország 2008. szeptember 23-án a munkanélküli harmadik országbeli állampolgárok származási országba történő önkéntes visszatérésének támogatásáról szóló új jogszabályról tájékoztatott. A 2008. szeptember 19-én kelt 4/2008. kormányrendelettel elfogadott intézkedés lehetővé teszi járulékos munkanélküli segély két részletben történő fizetését azon harmadik országbeli állampolgár munkanélküliek számára, akik legálisan tartózkodnak Spanyolországban, és úgy döntenek, hogy önként visszatérnek a származási országukba. Az általános szabály szerint a munkanélkülieknek olyan harmadik ország állampolgárságával kell rendelkezniük, amellyel Spanyolország szociális biztonságra vonatkozó kétoldalú megállapodást kötött.

A legfelsőbb bíróságok jogerős határozatai

Információt nem nyújtottak be.

Jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt érintő vagy általános jellegű közigazgatási határozatok

2007. május 3-án Olaszország bejelentette a külföldi kiskorúak tartózkodásáról szóló belügyminiszteri és családpolitikai miniszteri irányelv, valamint a nem uniós állampolgár amatőr sportolók számára tartózkodási engedély kiadásáról szóló körlevél elfogadását.

Emellett Olaszország 2007. december 6-án tájékoztatást adott a belügyminiszter egy határozatáról is, amely a kizsákmányoló munkakörülményekkel szembesülő bevándorlók szociális védelme érdekében kiadott tartózkodási engedélyekről szól.

Spanyolország 2007. június 25-én tájékoztatást nyújtott a külföldiek számára a Spanyolországba történő beutazáshoz előírt gazdasági erőforrások méréséről szóló miniszteri rendeletről , valamint egy másik miniszteri rendeletről, amely a külföldieket magán- vagy turisztikai céllal Spanyolországba meghívó, magánszemélyektől származó meghívóleveleket szabályozza.

Emellett Spanyolország 2007. augusztus 2-án közölte a spanyol hajókra felvett harmadik országbeli állampolgárok spanyolországi tartózkodásra és munkavállalásra irányuló kérelmeinek kezelésére alkalmazandó eljárást meghatározó utasításokat is.

Végül Spanyolország 2008. január 17-én tájékoztatást adott a spanyol Minisztertanácsnak a Közösségen kívüli külföldi munkavállalók 2008. évi spanyolországi kvótáját megállapító, 2007. december 21-i határozatáról.

Egyéb

2007. november 2-án Hollandia tájékoztatást nyújtott az Államtanács közigazgatási jogi részlege egy határozatáról, amelyben az Európai Bíróság előzetes döntését kérik a 2004/83/EK irányelv 15. cikkének kezdő sorai és c) pontja hatályával kapcsolatos kérdésekben.

Svédország 2008. július 22-én tájékoztatást adott a Svéd Migrációs Hivatal főigazgatójának a dublini rendelet Görögország tekintetében történő alkalmazásáról szóló (2008 májusában elfogadott) iránymutatásáról.

Hollandia 2008. október 2-án megosztotta a tagállamokkal a menekültügy területén meghatározott származási országok tekintetében meghozott politikai döntéseket. A döntések az országra vonatkozó információknak a Hollandiában benyújtott menedékjog iránti kérelmek megvizsgálása során történő felhasználásával kapcsolatosak. 2009. augusztus 14-én rendelkezésre bocsátotta az ehhez a dokumentumhoz kapcsolódó új mellékletet is.

5. ÉRTÉKELÉS

A tagállamok és a Bizottság[3] kiemelték, hogy a határellenőrzések eltörlése a schengeni térségben, a közös vízumpolitika, az EU tagállamai közötti szoros gazdasági és társadalmi kapcsolatok, valamint a közös bevándorlási és menekültügyi politikák kidolgozása azzal a következménnyel járnak, hogy a nemzeti bevándorlási politikák hatásai egyértelműen túlmutatnak a nemzeti határokon. Az egyik tagállamban nemzeti vagy regionális okokból megtett lépések rövid idő alatt hatással lehetnek egy másik tagállamra is. Ennek fényében a rendszeres információcsere lehetővé teszi a többi tagállam politikáinak jobb megismerését, közöttük a koordináció javítását, az új uniós jogalkotás minőségének befolyásolását és végül a kölcsönös ismeretek és bizalom növelését.

Megállapítható, hogy a KTM működésének gyakorlati tapasztalatai nem teljesítették ezeket az elvárásokat. Habár a szolgáltatott információ mennyisége nem lehet az értékelés egyedüli tényezője, nyilvánvaló, hogy az alkalmazásának mértéke nem tekinthető elégségesnek. Jóllehet a határozat 2. cikkének (1) bekezdése szerint az egyes tagállamok feladata annak értékelése, hogy saját nemzeti intézkedéseik várhatóan több tagállamra vagy az Európai Unió egészére jelentős hatást gyakorolnak-e, meglepő látni, hogy csupán az intézkedések kis hányadát ítélték e kategóriába tartozónak. Sőt, viszonylag jelentős számú tagállam soha semmilyen intézkedésről nem adott tájékoztatást a KTM-en keresztül (BE, BU, CY, DK, EE, FI, FR, IE, LV, LT, LU).

A KTM-en belüli információcsere lanyhulása szintén nyilvánvaló, annak ellenére, hogy a Bizottság számos alkalommal ösztönözte a tagállamokat a rendszer használatára. Nem világos, hogy az utóbbi időszakban miért használták olyan ritkán a KTM-et, annak ellenére, hogy a tagállamok a bevándorlási és menekültügyi belső politikáik területén tevékenyek maradtak. A Bizottság megjegyzi, hogy ezzel egyidejűleg kérdéseket tettek fel a más tagállamokban megvitatott vagy elfogadott esetlegesen távolabbra ható intézkedésekről, hiszen azokról nem közöltek tájékoztatást a KTM-en belül. Ez mutatja, hogy az információ hiánya valóban a bevándorlás és menekültügy területén folytatandó hatékony együttműködéshez szükséges kölcsönös bizalom kialakításának útjában állhat.

Külön aggodalomra ad okot az intézkedések elfogadást megelőző bejelentése. Csak négy jogszabálytervezetet és kilenc politikai szándékokat vagy hosszú távú programozást érintő intézkedést terjesztettek be. A döntéshozatali folyamat e szakaszában mutatott alacsony szintű aktivitás bizonyosan nem járul hozzá a nemzeti politikák összehangoltabb megközelítésének kialakítását segítő véleménycseréhez.

A Bizottság emlékeztet, hogy a KTM célja az volt, hogy az információcseréhez rugalmas, gyors és bürokráciamentes csatornát biztosítson, amely a titoktartási és adatvédelmi követelményeknek is megfelel. Ez hozzáadott értéket képvisel az EU-n belül létező egyéb fórumokhoz és mechanizmusokhoz képest, hiszen az utóbbiak nem mindig adnak lehetőséget az információ „valós időben” és eseti jelleggel történő átadásának biztosítására, abban az esetben, ha ez szükségessé válna.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

Az unión belüli információ- és eszmecsere fokozása az egyik módja a magas szintű politikai és gyakorlati szolidaritás biztosításának a közös bevándorlási és menekültügyi politika területén. Az elszigetelt nemzeti intézkedések csak gyengíthetik az európai összhangot és bizalmat[4].

Az információcsere előmozdításának szükségességét ezen a területen az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum is hangsúlyozta, amelyben a tagállamok megegyeztek a migrációval kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás fokozásában, szükség esetén a már meglévő eszközök javításával[5].

A Bizottság a stockholmi programra figyelemmel kiadott közleményében[6] azt is jelezte, hogy a legalizálások tekintetében javítani kell a tagállamok közötti kommunikációt.

Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hatékony kommunikáció nélkülözhetetlen alkotóeleme kell, hogy maradjon az EU bevándorlási és menekültügyi politikái további fejlesztésének, amely területen az információcsere iránti igény csak fokozódni fog. Ahogyan azonban jelenleg működik, a KTM nem tűnik képesnek arra, hogy egyedül elérje ezt a célkitűzést.

A KTM viszonylag rövid működésére tekintettel a Bizottság nem tartja szükségesnek, hogy az 5. cikknek megfelelően módosításokat is javasoljon a határozatban. Nincs ugyanis bizonyíték arra, hogy a határozat nem megfelelő alkalmazásának okai az előírásai megfogalmazásában rejlenének. A fent említett munkaértekezletek alapján az is leszögezhető, hogy a CIRCA hálózat használata nem okozott jelentős technikai problémákat.

A Bizottság a jövőben kívánatosnak tartja a KTM működésének egyszerűsítését, általánosabb keretbe foglalva azt. Alkalmas keret adódik az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum végrehajtásának ellenőrzésére irányuló nyomonkövetési módszer elindításával, amely a Bizottság Tanácshoz intézett éves jelentésével zárul majd. A nyomonkövetési módszerre vonatkozó első jelentést 2010-ben teszik közzé, majd 2011-ben ki fogják bővíteni, hogy a stockholmi programhoz és az azt kísérő cselekvési tervhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokra is kiterjedjen[7].

Tehát a mostani jelentést követően a jelenleg a KTM útján közölt információkat a paktum végrehajtásáról szóló éves bizottsági jelentésben fogjuk biztosítani a következő években.

MELLÉKLET:

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL KÖZÖLT INFORMÁCIÓK

Tagállamok: | Közigazgatási határozat | Elfogadott jogszabályok | Jogszabálytervezetek | Bírósági határozatok | Egyéb | Politikai szándékok, hosszú távú programozás | Összesen |

Ausztria | 2 | 2 |

Belgium | 0 |

Bulgária | 0 |

Ciprus | 0 |

Cseh Köztársaság | 1 | 1 | 2 |

Dánia | 0 |

Észtország | 0 |

Finnország | 0 |

Franciaország | 0 |

Németország | 1 | 1 |

Görögország | 3 | 3 |

Magyarország | 4 | 4 |

Írország | 0 |

Olaszország | 3 | 2 | 5 |

Lettország | 0 |

Litvánia | 0 |

Luxemburg | 0 |

Málta | 1 | 1 |

Hollandia | 1 | 3 | 4 | 8 |

Lengyelország | 3 | 3 |

Portugália | 1 | 1 |

Románia | 1 | 1 |

Szlovákia | 1 | 1 |

Szlovénia | 1 | 1 |

Spanyolország | 4 | 1 | 1 | 6 |

Svédország | 2 | 1 | 1 | 4 |

Egyesült Királyság | 2 | 2 |

Összesen | 7 | 21 | 4 | 0 | 4 | 9 | 45 |

[1] COM(2005) 480 végleges

[2] HL L 283., 2006.10.14., 40. o.

[3] Lásd például: az Európai Bizottság közleménye: A közös bevándorláspolitika kialakítása, COM (2007)780 végleges.

[4] Lásd: A Bizottság közleménye: Közös bevándorláspolitika Európa számára: elvek, fellépések és eszközök, COM(2008) 359 végleges.

[5] A Tanács 13440/08. számú dokumentuma.

[6] A Bizottság közleménye: A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában COM (2009) 262/4.

[7] A Bizottság közleménye: Az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum végrehajtásának ellenőrzésére irányuló nyomonkövetési módszerről COM(2009) 266 végleges.