[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.10.30.

COM(2009)617 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

20. ÉVES JELENTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL (2008) [SEC(2009) 1495]

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A végrehajtás elemzése 4

3. Összhang és koordináció 8

4. Értékelések 10

5. Ellenőrzések 11

6. A Bizottság munkáját segítő bizottságok 13

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

20. ÉVES JELENTÉS A SRTUKTURÁLIS ALAPOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL (2008)

E jelentés a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendelet 45. cikke (2) bekezdésében foglaltak szerint készült. A strukturális alapok (2000–2006) keretében 2008 folyamán támogatott tevékenységeket mutatja be.

Részletesebb információk az e jelentés mellékletét képező bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.

1. BEVEZETÉS

2008 a kilencedik év volt a 2000–2006-os programozási időszakhoz kapcsolódó programok és projektek végrehajtásában. 2008-ban összesen 718[1] programot kezeltek.

A strukturális alapok 2000–2006-os programjainak és projektjeinek végrehajtása, valamint a lezárásukra való felkészülés mellett 2008 folyamán a Bizottság jelentős részt vállalt a 434 darab (317 ERFA, 117 ESZA)[2] 2007–2013-as program tervezésében és programozásában is.

Folytatódtak a strukturális alapok által társfinanszírozott programok és projektek minőségének javítására irányuló erőfeszítések; e célok között szerepel a programok megbízható pénzügyi irányítása is. A partnerségi modell, a jobb pénzügyi irányítás, ellenőrzés és értékelés nagyon jó eredményeket hozott, és hozzájárult a társfinanszírozott programok és projektek felelősségteljes kormányzásához.

A 2000–2006-os időszak 1. és 2. célkitűzés alá tartozó programjainak utólagos értékelése várhatóan 2009 végéig lezárul. Az ESZA-programok utólagos értékelése a tervek szerint 2010 elején befejeződik. Az URBAN és az INTERREG közösségi kezdeményezés utólagos értékelése szintén megkezdődött 2008-ban. Az EQUAL közösségi kezdeményezés utólagos értékelése 2009 elején indult. A HOPE-ra vonatkozó utólagos értékelés kiszervezése 2008 végén megkezdődött.

A tapasztalatcsere többek között az interregionális és városi hálózatok segítségével, valamint a 2008 februárjában megrendezett „Régiók a gazdasági változásért” című konferencián keresztül kapott ösztönzést. Utóbbin első alkalommal ítélték oda a RegioStars-díjakat a jó gyakorlatnak minősülő innovációs projekteknek.

A Régiók Bizottságával és 216 európai régió és város részvételével „A régiók és városok európai hete” nyílt napok program formájában sor került a kohéziós politikával kapcsolatban valaha megrendezett legnagyobb eseményre, amely a „régiók és városok egy kihívásokkal teli világban” téma körül zajlott.

A 2008 júniusában Mariborban és a 2008 szeptemberében Le Havre-ban tartott magas szintű konferencia megszervezésével a szlovén és a francia elnökség is elismerte az ESZA fontos szerepét.

2. A végrehajtás elemzése

2.1. A költségvetés végrehajtása

2.1.1. ERFA

A romló gazdasági környezet ellenére 2008 a költségvetés végrehajtása tekintetében jó év volt. A kifizetéseknél a végrehajtás összesített szintje a regionális programokra és projektekre a tagállamok részére átutalt 15,1 milliárd EUR-val elérte a 99,9 %-ot (ami megegyezik a 2007-es és a 2006-os eredménnyel). A kifizetési előirányzatoknál a végrehajtás szintje minden célkitűzés esetében magasabb volt az eredetileg tervezettnél: 11,5 milliárd EUR-t fizettek ki az 1. célkitűzésre, 2,4 milliárd EUR-t a 2. célkitűzésre, 1 milliárd EUR-t az INTERREG III-ra és 0,2 milliárd EUR-t a többi programra (URBAN, innovációs tevékenységek, PEACE).

A 2000–2006-os programok 2008-as végrehajtása meghaladta az eredeti előrejelzéseket (a tervezett 9,2 milliárd EUR helyett 15,1 milliárd EUR-t fizettek ki). 2008 végén az előző évekből származó, még kifizetendő kötelezettségvállalások (RAL) összege 12,6 milliárd EUR volt, szemben az előző év végén fennálló 27,7 milliárd EUR-val. Ez a 2000–2006-os időszak összes kötelezettségvállalásának 9,7 %-át jelenti, és 20 milliárd EUR éves átlaggal számolva 7 hónapnyi kötelezettségvállalásnak felel meg.

Az ún. „n+2” szabályt 2008-ban nem kellett alkalmazni a 2006-os kötelezettségvállalásra. Az „n+2” szabály miatt a 2000–2006-os programozási időszakhoz kapcsolódóan visszavonandó teljes összeg az operatív programok zárásakor kerül majd meghatározásra.

A teljes időszakra vonatkozóan 2008 végéig a tagállamok részére összesen 118 milliárd EUR-t fizettek ki. Az összes tagállamra nézve ez a teljes 129,4 milliárd EUR-s keret 91 %-os felhasználásának felel meg.

A pénzügyi válsággal összefüggésben és a Bizottság által javasolt gazdaságélénkítő csomag keretében 6 (vagy 12) hónappal meghosszabbították az egyes programokat, amennyiben az adott tagállam élt ezzel a lehetőséggel. A 2000–2006-os időszak 379 programja közül 281 darab 90 %-os ERFA-támogatású program esetében (74 %) éltek az elszámolhatósági időszak meghosszabbításának lehetőségével.

2.1.2. ESZA

A gazdasági és pénzügyi válság miatti rendkívüli körülmények ellenére 2008 az ESZA költségvetési végrehajtása szempontjából elfogadható év volt.

A 2000–2006-os programozási időszak tekintetében a kifizetési előirányzatok felhasználása 2008-ban 6,394 milliárd EUR-t tett ki, ami az éves kifizetési keret 98 %-ának felel meg. A célkitűzésenkénti 2008-as felhasználás a 2. célkitűzésnél elért 90,91 %-tól az 1. célkitűzésnél teljesített 100 %-ig terjed.

A 2008 végén fennálló kötelezettségvállalások összesen 6,4 milliárd EUR-t tettek ki (szemben a 2007-es 12,9 milliárd EUR-val). Ez a 2000–2006-os összes kötelezettségvállalás 9,3 %-ának felel meg.

Az ún. „n+2” szabályt 2008-ban nem kellett alkalmazni. Az „n+2” szabály miatt a 2000–2006-os programozási időszakhoz kapcsolódóan visszavonandó teljes összeg az operatív programok zárásakor kerül majd meghatározásra.

A teljes időszakra vonatkozóan 2008 végéig a tagállamok részére összesen 62,2 milliárd EUR-t (a teljes keret 90,7 %-a) fizettek ki.

A vonatkozó jogszabályok értelmében a 2000–2006-os időszak kifizetéseit 2008 végéig lehetett teljesíteni. A pénzügyi válsággal összefüggésben és a Bizottság által javasolt gazdaságélénkítő csomag keretében 6 (vagy 12) hónappal meghosszabbították az egyes programokat, amennyiben az adott tagállam élt ezzel a lehetőséggel. A Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság felelősségi körébe tartozó 91 program közül 68 esetében döntöttek az elszámolhatósági időszak meghosszabbítása mellett.

2.1.3. EMOGA

Az EMOGA Orientációs Részlegéből 2008-ban összesen 2 milliárd EUR-t fizettek ki. A 2000–2006-os időszak vidékfejlesztésre szánt EMOGA kifizetési előirányzatainak pénzügyi végrehajtása 97,2 %-ot ért el (számításba véve az EMOGA költségvetési sorokon rendelkezésre álló összes közösségi forrást, beleértve azt a 0,19 milliárd EUR-s tételt is, amelyet 2008 végén a strukturális alapokhoz nem kapcsolódó egyéb költségvetési sorokról csoportosítottak át). A költségvetésben eredetileg szereplő kifizetési előirányzathoz képest a végrehajtás mértéke eléri a 100 %-ot.

Az egyik programban szereplő 0,14 millió EUR összegen kívül 2008-ban nem volt a 2000–2006-os időszakhoz kapcsolódó, vidékfejlesztési programokra szánt kötelezettségvállalás.

2008 végén az előző évekből származó, fennálló kötelezettségvállalások összege 1,8 milliárd EUR volt, szemben a 2007-es 3,9 milliárd EUR-val.

A programozási időszak utolsó éve 2006 volt, így a visszavonásokra vonatkozó „n+2” szabályt 2008-ban nem kellett alkalmazni. A 2000–2006-os programok zárására vonatkozó bizottsági iránymutatásokkal összhangban az esetleges ilyen visszavonások összegének kiszámítására záráskor fog sor kerülni.

2.1.4. HOPE

A költségvetés 2008-as végrehajtása kiválónak mondható. A tagállamoknak kifizetett 320 millió EUR-val a kifizetések összesített végrehajtási szintje elérte a 97,8 %-ot. A kifizetési előirányzatok végrehajtási szintje az alábbiak szerint alakult: 195,7 millió EUR-t fizettek ki az 1. célkitűzésre, és 124,3 millió EUR-t a nem az 1. célkitűzés alá tartozó programokra. A 2000–2006-os időszak 2008. évi végrehajtása 320 millió EUR-t tesz ki, szemben az eredeti 269 millió EUR-s előrejelzéssel.

A HOPE esetében a 2008 végén fennálló kötelezettségvállalások összege 449,3 millió EUR (2007-ben 812,5 millió EUR). Ez a 2000–2006-os összes kötelezettségvállalás 11,3 %-ának felel meg.

A teljes időszakra vonatkozóan 2008 végéig a tagállamok részére összesen 3 515,2 millió EUR-t fizettek ki. Az összes tagállamra nézve ez a teljes 3 935,8 millió EUR-s keret 89,3 %-os felhasználásának felel meg.

2.2. A programok végrehajtása

2.2.1. 1. célkit űzés

Az 1. célkitűzésbe tartozó programok az alapvető infrastruktúrát fejlesztő projektekre (41,4 %) helyezték a hangsúlyt: az összes forrás több mint (51,9 %) felét közlekedési infrastruktúrára fordították. Az 1. célkitűzés forrásainak több mint egyharmadát (33,3 %) a termelési környezetbe fektették be, továbbra is a kkv-k és a kisiparosok támogatására (28,3 %) összpontosítva. A humán erőforrással kapcsolatos projektek az 1. célkitűzésbe tartozó régiók forrásainak 23,2 %-át teszik ki. Az e téren végrehajtott főbb támogatási tevékenységek csaknem egyenlő mértékben oszlottak meg a munkaerő-piaci politikák (31,3 %) és az oktatás és szakképzés (30,9 %) között.

2.2.2. 2. célkit űzés

A 2. célkitűzésbe tartozó régiókban a programok továbbra is főként a termelési környezetre helyezték a hangsúlyt: a pénzügyi forrásoknak több mint felét (55,5 %) fordították erre a kategóriára. E területen belül a kkv-k és a kisiparosok számára nyújtott támogatás volt a legmeghatározóbb (55,8 %). A második legfontosabb támogatott terület az alapvető infrastruktúra volt, amelyre a 2. célkitűzés forrásainak 29,7 %-át fordították. Az 1. célkitűzésbe tartozó programokkal ellentétben pénzügyi szempontból a területek tervezése és rehabilitációja volt a legfontosabb (45,4 %). A humán erőforrás kategóriában (a 2. célkitűzés régióiban az összes beruházás 10,2 %-a) a fő beruházási területeket a munkaerő-rugalmasság, vállalkozási tevékenység, innováció, valamint az információs és kommunikációs technológiák (30,5 %) képezték.

2.2.3. 3. célkit űzés

Az ESZA-programok végrehajtásánál 2008-ban továbbra is az Európai Foglalkoztatási Stratégia állt a középpontban – különösen a munkaerőpiaci foglalkoztathatóság (31,3 %), az egész életen át tartó tanulás (az oktatás és a szakképzés adta a kiadások 22,3 %-át), a társadalmi befogadás (20,7 %) és az esélyegyenlőség elősegítését célzó intézkedések (6,4 %). Továbbra is jelentős különbség volt az EU-15 és az EU-10 között a programoknak a pénzügyi végrehajtás tekintetében történő konkrét megvalósításában: az EU-15 országaiban folytatódott a régóta futó programok végrehajtása, míg az EU-10 néhány tagállama számára jelentős nehézséget okoz egyes projektek és intézkedések elindítása.

2.2.4. Az 1. célkit űzésen kívül eső halászat

Az 1. célkitűzésen kívül eső HOPE-programok a feldolgozásra és a marketingre összpontosítottak (25,2 %). A második legjelentősebb intézkedés a szakmabeliek tevékenységeinek támogatása (15,4 %) volt, amit az akvakultúra (12,4 %) követett. A selejtezésre fordított kiadás 2008-ban 11 %-ot tett ki.

2.2.5. Közösségi kezdeményezések

2.2.5.1. INTERREG

2008 végéig a 81 INTERREG III/Szomszédság program keretében 15 000 olyan projektet és hálózatot választottak ki, amelyek célja a nemzeti határok, a nyelvi korlátok és kulturális különbségek negatív hatásainak mérséklése, a határ menti térségek fejlesztése, a stratégiai fejlesztés és a területi integráció Közösségen belüli növelésének támogatása, valamint a szomszédos országokkal megvalósuló integráció javítása. A regionális fejlesztési politikák és eszközök hatékonyságához a bevált gyakorlatok átadása és a tapasztalatcsere is hozzájárult.

A 81 INTERREG/Szomszédság program végrehajtása 2008-ban is jól haladt, a kifizetési szint elérte a 85 %-ot. Az együttműködési programok és projektek sajátos és összetettebb jellegéből adódóan az „n+2” szabály alkalmazása miatt bizonyos programok esetében elkerülhetetlen volt a kötelezettségvállalások visszavonása, ami visszafizetések formájában összesen 3,74 millió EUR-t jelentett.

2.2.5.2. EQUAL

Az EQUAL közösségi kezdeményezés programjait a legtöbb tagállamban adminisztratív szempontból lezárták. Csupán néhány tagállam kérte az elszámolhatóság végső időpontjának 2009-ig történő meghosszabbítását, hogy nagyobb lehessen a felhasználás aránya és folytatódjanak az egyenlőség megteremtésére irányuló tevékenységek.

Az EQUAL keretében megvalósuló tevékenységeiket a tagállamok többsége a projekteredmények megszilárdítására, dokumentálására és összegezésére, valamint tájékoztatásra, például a tapasztalatok megosztásáról vagy az EQUAL-jogszabályoknak és megközelítésnek az ESZA 2007–2013-as operatív programjaiba való integrálásáról szóló zárókonferenciákra összpontosította. Utóbbi megvalósulhat például áthelyezéssel, a tematikus nemzeti hálózatok fenntartásával, a transznacionális és innovációs projektek támogatásával vagy például az ESZA-menedzserek tanulási hálózataiban való aktív részvételre irányuló kötelezettségvállalással.

2.2.5.3. URBAN

Az éves jelentések, a monitoring bizottságok és az éves ülések formájában 2008-ban is folytatódott az URBAN közösségi kezdeményezést végrehajtó 71 operatív program irányítása. A monitoring bizottságokon, a jelentési folyamatokon és a két kísérleti „Fast Track” hálózat szoros nyomonkövetésén keresztül folytatódott az URBACT I program irányításával kapcsolatos munka. Az URBACT II program szintén egyike a Régiók a gazdasági változásért kezdeményezés fő eszközeinek; célja a bevált gyakorlatok és innovatív ötletek gyorsabb megvalósítása.

2.2.5.4. LEADER+

A LEADER+ közösségi kezdeményezést az alábbi 3 tevékenység alkotja: helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása az állami és a magánszféra közötti partnerség keretében, a vidéki területek közötti együttműködés, illetve a hálózatépítés. A 2000–2006-os időszakra az EU-15 számára 73 LEADER+ programot hagytak jóvá. Az újonnan csatlakozott EU-tagállamok dönthettek arról, hogy beépítik-e a LEADER+ típusú intézkedéseket az 1. célkitűzésbe tartozó saját EMOGA-programjaikba.

A LEADER+ nemzeti hálózatok jórészt befejezték tevékenységüket 2008-ban. A programozási időszak végén a fő tevékenységet az ismeretek terjesztése és a know-how átadása jelentette. 2008-ban az Európai LEADER+ Megfigyelőközpont második és harmadik kiadványában összesen ötven bevált gyakorlatot mutatott be.

2.2.6. Innovációs tevékenységek

2.2.6.1. ERFA

A Regionális Politikai Főigazgatóság 181, az innovációs tevékenységekhez tartozó regionális programot irányított (ebből 2008. december 31-ig összesen 124-et zártak le, 39-et 2008-ban), amelyek hozzájárultak a stratégiai innováció előmozdításához a régiókban azáltal, hogy olyan innovatív módszerekkel és gyakorlatokkal kísérleteztek, amelyek célja az innováció szintjének növelése és a közösségi támogatások minőségének javítása az alábbi három témában: tudás- és technológiai innováció, információs társadalom és fenntartható fejlődés.

2.2.6.2. ESZA

2008 folyamán lezárták a még fennmaradó 2004-es innovációs tevékenységeket, és számos 2005-ös és 2006-os projektet is befejeztek. A 2005-ös és a 2006-os körben kiválasztott, még futó projekteket, továbbá az ismeretek terjesztéséhez kapcsolódó másik két projektet a Foglalkozatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság irányította. A főigazgatóság előadást is tartott a 2006-os projektek szervezőinek, és a nyomonkövetési hálózat elindításával kapcsolatban együttműködött a Regionális Politikai Főigazgatósággal, bevonva a korábbi innovatív projektek előterjesztőit, többek között Németországban.

3. ÖSSZHANG ÉS KOORDINÁCIÓ

3.1. Más közösségi szakpolitikákkal való összhang

3.1.1. Versenypolitika

Az állami támogatási politikával összefüggésben 2008-ban nem volt említésre méltó jelentősebb fejlemény.

3.1.2. Bels ő piac

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapokból finanszírozott intézkedések megfeleljenek a közbeszerzési irányelveknek. Amennyiben a Bizottság tudomást szerez a közösségi jogszabályok bármilyen megsértéséről, vagy erre az ellenőrzés során derül fény, a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket. Bevezették a közbeszerzési jogszabályok és az építési koncessziós szerződések odaítélésének új keretszabályozását annak érdekében, hogy mind a magánszektor, mind pedig az állami szektor számára nagyobb jogbiztonságot nyújtsanak.

3.1.3. Környezetvédelmi politika

Ami a folyamatban lévő programokat illeti, a városi szennyvíz, a vízellátás és a hulladékgazdálkodás terén a hangsúly továbbra is a közösségi vívmányoknak való megfelelésre, illetve a biológiai sokféleségre helyeződött. További fontos támogatási terület volt az öko-innováció és a szennyezett talaj rehabilitációja. A környezetbarát közlekedésbe és energiaforrásokba történő beruházásokon keresztül, valamint annak proaktív módon történő biztosítása révén, hogy a projektek megfeleljenek a környezetvédelmi jogszabályoknak, folytatódott a fenntartható fejlődés támogatása.

3.1.4. Közlekedéspolitika

A közlekedés terén meghatározott közösségi prioritásoknak az „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni” című fehér könyv, illetve annak 2006-ban közölt félidős felülvizsgálata szerinti megvalósításához továbbra is elsősorban a kohéziós programok jelentik a legfontosabb közösségi pénzügyi forrást. Ennek megfelelően az alapokat transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) projektjeihez, valamint a komodalitást, az energiahatékony közlekedést, az intelligens közlekedési rendszereket és a városi közlekedés mobilitását támogató projektekhez használták fel.

3.1.5. Nemek közötti egyenl őség

A Bizottság a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségre vonatkozó ütemterv végrehajtásán dolgozott, ami a Bizottság e téren történő elkötelezettségét tükrözi. A nemek közötti egyenlőség és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve több területet érintő kérdések, amelyek a 2007-2013-as programozási időszak valamennyi programjához kapcsolódnak. A strukturális alapok keretében a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó magas szintű csoport 2007 júniusában megrendezett ülése rámutatott arra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a nemek közötti egyenlőség érvényesítését szolgáló szervek a programok kidolgozásában és végrehajtásában.

3.2. Az eszközök koordinációja

3.2.1. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap

A 2000–2006-os időszakban a strukturális alapokból valamennyi 25 tagállam kapott támogatást, míg 13 tagállam a kevésbé gazdag országokat támogató Kohéziós Alapból nyújtott támogatásban is részesült. A támogatott projektek duplikálódásának elkerülése érdekében a strukturális alapokat gondosan összehangolták egymással, valamint a Kohéziós Alappal (különösen az ERFA esetében).

3.2.2. A strukturális alapok és az EBB/EBA

A Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap a 2007–2013-as programozási időszak egyes projektjeinek végrehajtásának segítése céljából felállított JASPERS, JEREMIE és JESSICA kezdeményezések elindításával megerősítették együttműködésüket.

2008 volt a JASPERS (az európai régiók projektjeit támogató közös program) működésének első teljes éve. Az év végén a JASPERS keretében 280 megbízással foglalkoztak, és 2008-ban 82 megbízást teljesítettek, szemben a 2007-es 22-vel.

Az új JEREMIE kezdeményezés (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) – amelynek célja a kis- és középvállalkozások támogatásokhoz való hozzáférésének javítása a régiókban – 2008-as első éve sikeresnek bizonyult; mind a régiók, mind pedig az irányító hatóságok, valamint az üzleti és a banki ágazat is igénybe vette.

A JESSICA elnevezésű kezdeményezés (fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés), amely Európa városi területein a fenntartható beruházásokra, valamint a növekedés és foglalkoztatás előmozdítására fekteti a hangsúlyt, szemléletváltást valósít meg a strukturális alapokból történő támogatások nyújtásában: ösztönözi az „újrahasznosítható” támogatási módozatokat, ezzel egyidejűleg pedig a támogatásoktól való kizárólagos függőség megszűnését sürgeti.

4. Értékelések

A Bizottság 2008-ban is folytatta a kohéziós politika területén való döntéshozatal támogatására irányuló értékelések végzését.

Elvégezték az ERFA-társfinanszírozású innovációs projektek elemzését, amelyben a hangsúly a sikertényezőikre és a közös korlátokra és akadályokra helyeződött. A tanulmány különböző régiókból kiválasztott ERFA-társfinanszírozású projektek alapján mutatja be részleteiben az innovációt támogató mechanizmusokat. A tanulmány egyúttal kísérletet tesz olyan gyakorlati módszerek és eszközök megtervezésére és kipróbálására is, amelyek projektelemzések elvégzésére alkalmazhatók.

Folytatódott a 2000–2006-os időszak 1. és 2. célkitűzésének utólagos értékelése, azaz összesen tizenkettő, egymással összefüggésben álló munkacsomag keretében igyekeznek feltárni azokat a különböző szempontokat, amelyek hozzájárulnak a kohéziós politika eredményességéhez és hatékonyságához. A 2000–2006-os programok utólagos értékelését illetően 2008-ban lezárult a rendelkezésre álló információk relevanciáját és megbízhatóságát vizsgáló előzetes tanulmány. E tanulmányra alapozva 2008 végén megkezdődött az átfogó utólagos értékelés és további két tematikus utólagos értékelés.

A HOPE utólagos értékelésének kiszervezése 2008 végén megkezdődött.

Az URBAN és az INTERREG közösségi kezdeményezések utólagos értékelése is megkezdődött 2008-ban. Az EQUAL közösségi kezdeményezés utólagos értékelése 2009 elején indult.

A Bizottság másik fontos feladata az értékelés területén a tagállamoknak nyújtott módszertani iránymutatás és a tapasztalatcserék szervezése volt. Ehhez kapcsolódóan folyamatban van az EVALSED, azaz a társadalmi-gazdasági fejlődés értékelésére szolgáló online és interaktív eszköz frissítése.

5. Ellen őRZÉSEK

5.1. ERFA

Az 1994–1999 időszakra 57 programot (köztük egy INTERREG programot és két 2. célkitűzés alá tartozó 1994–1996-os programot) tartalmazó mintán végeztek záróellenőrzéseket, amelyek az EU-15 valamennyi országát érintették. 2008 végéig az 55 eljárásból 40-et lezártak, és megközelítőleg 258 millió EUR összegben folyamodtak pénzügyi korrekcióhoz. A fennmaradó 17 esetről 2009-ben fognak dönteni.

A 2000–2006-os időszakban elfogadott programoknál (az INTERREG nélkül) összesen 207 ellenőrzési látogatást (2008-ban 22-t) folytattak le, amelyek során megvizsgálták a tagállami irányítási és ellenőrzési rendszerek legfontosabb elemeit. Ezenkívül a programok lezárásáért felelős szerveknél 21 ellenőrzési látogatást tettek az ERFA-val kapcsolatban annak érdekében, hogy ellenőrizzék a tagállamok felkészülését a projektek lezárására, illetve hogy megállapítsák és mérsékeljék a zárással kapcsolatos kockázatokat. Az 51 INTERREG III programmal kapcsolatban a 2007-es tevékenységi jelentésben tett fenntartások nyomán alapos ellenőrzési tervet hajtottak végre, amely révén a 2007 végi nyolcról 2008 végére 23-ra nőtt az ellenőrzött programok száma, ami 54,1 %-os lefedettséget jelent a programok költségvetését tekintve.

5.2. ESZA

Három németországi (Brandenburg) projekt és a belgiumi (Flandria) záróigazolások ellenőrzésével az 1994–1999-es időszak záróellenőrzései befejeződtek. Ezzel megvalósultak az 1994–1999-es időszak záróellenőrzéseire vonatkozó célkitűzések: az összes tagállam és kellő számú program bevonása az ellenőrzésbe.

A 2000–2006-os időszakhoz kapcsolódóan 113 látogatást szerveztek az alábbi kategóriákban: a) 2007-es kockázatelemzésben kiválasztott, (részben vagy teljesen) kimaradt operatív programok ellenőrzései, b) a felfüggesztési eljárások keretében elfogadott cselekvési tervek végrehajtásával vagy az Európai Unió Számvevőszéke által végzett ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos nyomonkövetési kiküldetések, valamint c) a műveletekből vett minták ellenőrzése. Ezen felül öt látogatást tettek a 2000–2006-os zárások előkészítésére, 76 ellenőrzést végeztek a műveletek tételes vizsgálatára irányulóan (mintavételezéssel a nyilvántartások és helyszíni látogatások alapján), továbbá elvégeztek 18 nyomonkövetési ellenőrzést is 2008-ban.

5.3. EMOGA

Ami az 1994–1999-es időszakot illeti, az utólagos ellenőrzési program már 2006-ban befejeződött. Egy sor pénzügyi korrekciós eljárás van folyamatban. Az év folyamán a Bizottság három pénzügyi korrekciós határozatot fogadott el, amelyek tizenöt programot érintenek.

A 2000–2006-os időszakra vonatkozóan (EU-25) 2008-ban 26 programot ellenőriztek, amelyek a tervezett kiadások összesen 45,3 %-át fedték le. Az EMOGA orientációs részlege által támogatott 152 program közül 2000 óta összesen 92-t ellenőriztek 2000 óta eltelt időszak alatt. Az ellenőrzött programok a tervezett EMOGA-hozzájárulások 94,3 %-át, a programoknak pedig 60,6 %-át fedik le. Az év során a Bizottság három pénzügyi korrekciós határozatot fogadott el, amelyek három programot érintenek, és amelyek 18,8 millió EUR visszafizetését eredményezték.

5.4. HOPE

Az 1994–1999-es időszak programjai közül 2008 végére az ötvenkét programból ötvenet lezártak, kettőt pedig most zárnak le pénzügyi korrekcióról szóló határozattal (amelyet 2009 elején hoztak meg.) A lezárt vagy lezárás alatt lévő programok az összes 94,2 %-át teszik ki.

A 2000–2006-os időszak vonatkozásában 2008-ban végzett nyolc HOPE-ellenőrzés kilenc operatív programot érintett, és a 2000–2006-os időszak irányítási és ellenőrzési rendszerei hatékony működésének ellenőrzésére és nyomon követésére, valamint a programok zárásának előkészítésére összpontosított. A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság összesen 44 ellenőrzési látogatást bonyolított le, lefedve ezzel mind a 18 egy alapból finanszírozott programját, valamint 14 több alapból finanszírozott programot, amelyekhez 286,94 millió EUR támogatást nyújtottak (az eredeti 2000–2006-os költségvetés 6,92 %-a). A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) rendszerellenőrzései által érintett programok a 2000–2006-os időszakra vonatkozó eredeti HOPE-támogatások összesen 94 %-át fedték le. A 2008-ban alkalmazott pénzügyi korrekciók 1,65 millió EUR visszafizetését eredményezték.

Az ellenőrzésekből leszűrt tanulságok

Továbbra is fennáll az a kockázat, hogy a strukturális alapok programjainak irányítási és ellenőrzési rendszerei a tagállamok némelyikében jelentős hiányosságokkal küzdenek. Azokban az esetekben viszont, ahol a rendszer feltárt hiányosságai továbbra is fennállnak, a Bizottság most összegzi a korrekciós intézkedési tervek nyomonkövetését, esetleg felfüggesztési és/vagy pénzügyi korrekciós eljárásokat indított, amelyek 2009-ben fognak lezárulni.

5.5. Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)

Az OLAF a strukturális alapok által finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatban 2008 folyamán 41 alkalommal tett ellenőrző látogatást a tagállamokban. Ebből 23 esetben helyszíni ellenőrzést végzett[3] (ezek során 31 alkalommal végeztek helyszíni ellenőrzést gazdasági szereplőknél), míg 18 esetben más célja volt, például információgyűjtés vagy a nemzeti hatóságok, illetve igazságügyi szervek támogatása.

2008-ban az 1681/94/EK[4] és az 1828/2006/EK rendeleteknek[5] megfelelően a tagállamok közel 3 869 esetben[6] összesen 528 647 682 EUR-t érintő szabálytalanságokról tájékoztatták a Bizottságot, amelyek az 1994–99-es, a 2000–2006-os és a 2007–2013-as programozási időszakokban társfinanszírozott intézkedésekkel voltak kapcsolatosak. 62 bejelentés vonatkozott az 1994–99-es programozási időszakra, és ezek pénzügyi hatása közel 11 millió EUR volt. A tagállamoknak a Bizottsághoz eljuttatott tájékoztatása szerint egyes esetekben nemzeti szintű közigazgatási és/vagy bírósági eljárást folytattak le, és 109 811 425 EUR-t visszafizettettek.

6. A Bizottság munkáját segít ő BIZOTTSÁGOK

6.1. Az alapok koordinációs bizottsága (COCOF)

Az alapok koordinációs bizottsága (COCOF) által 2008-ban megvitatott fő témák az alábbiak voltak: az operatív és a nem operatív technikai segítségnyújtás igénybevételéhez kapcsolódó programfinanszírozás, a 2000–2006-os INTERREG III programok zárása, a pénzügyi tervezés, a nagyprojektek, a jövedelemtermelő projektek, az energiahatékonyságra és a megújuló energiák használatára irányuló intézkedések támogathatósága, továbbá a tagállam által elvégzendő irányítási ellenőrzések bevált gyakorlatai.

6.2. Az ESZA-bizottság

Az ESZA-bizottság (a Szerződés 147. cikke szerinti bizottság) megvitatta a lisszaboni csomagot, a felülvizsgált szociális menetrendet, és véleményt fogalmazott meg az EU költségvetésének felülvizsgálatáról, különös figyelmet szentelve a teljes foglalkoztatottság és a szociális kohézió elérésének, továbbá az európai munkaerőpiac fejlődésének és a humántőke képzésének. Kikérték az ESZA-bizottság véleményét a területi kohézióról szóló zöld könyvről, illetve a strukturális alapokból, különösen az ESZA-ból származó támogatás maximalizálására irányuló bizottsági javaslattal kapcsolatban is, amelyet az európai gazdaságélénkítési terv részeként a válság kezelésére hoztak. Az ESZA szakmai munkacsoportja az ESZA-műveletek közbeszerzése, a 2000–2006-os programok zárása és az ESZA humánerőforrás-fejlesztési mintaprogramok területén folytatta a kölcsönös tanulásról szóló programját.

6.3. Az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság (STAR)

Az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság hét alkalommal ülésezett, és az 1268/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikke alapján kedvező állásfoglalást adott három módosításról, amelyek a bolgár (2 módosítás) és a horvát SAPARD vidékfejlesztési programokat érintik.

6.4. A Halászati és Akvakultúra-ágazati Strukturális Bizottság (CSFA)

2008 folyamán a bizottság véleményét számos kérdésben kikérték, ideértve az európai átláthatósági kezdeményezést és a strukturális alapokból vagy a Kohéziós Alapból társfinanszírozott kiadások a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés hiánya miatti pénzügyi korrekcióinak meghatározásáról szóló iránymutatásokat.

[1] A programok megoszlása a következõ volt: 1. és 2. célkitûzés: 226; 3. célkitûzés: 12; HOPE: 12 (az 1. célkitûzésen kívül), INTERREG: 81; URBAN: 71; EQUAL: 27; LEADER+ : 73; innovatív cselekvési programok: 181.

[2] Lásd a 2007–2013-as programozási idõszakra vonatkozó stratégiákról és programokról folytatott tárgyalások eredményeirõl szóló közleményt.

[3] 2185/1996/EK rendelet, HL L 292., 1996.10.15., 2. o.

[4] HL L 178., 1994.7.12., 43. o.

[5] HL L 371., 2006.12.27., 1. o.

[6] 2007: a bejelentett esetek száma 3 671; a bejelentések által érintett összeg 694 362 858 EUR.