[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 15.9.2009

COM(2009) 473 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A VÍZUMINFORMÁCIÓS RENDSZER (VIS) 2008. ÉVI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL (a 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat 6. cikkében meghatározott kötelezettség alapján előterjesztett dokumentum)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Vízuminformációs Rendszer (VIS) továbbfejlesztéséről

Az elért eredményekről szóló jelentés: 2008 . január – december (COM (2009)473)

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A projekt jelenlegi állása 3

2.1. A vizsgált időszak alatt elért eredmények 3

2.1.1. A VIS jogi kerete 4

2.1.2. A VIS átütemezése 5

2.1.3. A központi rendszer kifejlesztése – tennivalók 5

2.1.4. A biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszer (BMS) kifejlesztése 6

2.1.5. A helyszínek előkészítése és a hálózat 6

2.1.6. Tesztelés és a kapcsolódó célkitűzések 7

2.1.7. Nemzeti tervezés és koordináció 8

2.1.8. A VIS barátai 8

2.1.9. A rendszer kiterjesztése a konzuli képviseletekre és a határátkelőhelyekre 9

2.2. A Bizottság projektmenedzselő tevékenysége 9

2.2.1. Tervezés és költségvetés 9

2.2.2. Kockázatkezelés 10

2.2.3. A projektmenedzsment-igazgatóság (PMB) 10

2.3. A SIS II Bizottság ülései 10

2.3.1. SISVIS Bizottság 11

2.3.2. Változtatáskezelő Tanács (CMB) 11

2.3.3. Tesztelési Tanácsadó Csoport (TAG) 11

2.3.4. VIS Mail Szakértői Csoport (VIS MEG) 11

3. Következtetések és kilátások 12

1. BEVEZETÉS

E jelentés tárgya a Bizottság által 2008-ban (januártól decemberig) a Vízuminformációs Rendszer (VIS) fejlesztésével összefüggésben elvégzett munka. Ez sorrendben az elért eredményekről szóló ötödik jelentés[1], amelyet a Bizottság a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat[2] 6. cikkével összhangban terjeszt a Tanács és az Európai Parlament elé. A határozat úgy rendelkezik, hogy a VIS rendszer kifejlesztéséért – a SIS II Bizottság segítségével[3] – a Bizottság felel, míg a nemzeti rendszerek adaptálása és/vagy kifejlesztése a tagállamok feladata. 2007-ben a SISVIS Bizottságot[4] azért hozták létre, hogy segítse a Bizottságot a SIS II és a VIS projektek operatív fázisával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó végrehajtási hatáskörök gyakorlásában. A SISVIS Bizottság első, VIS alakuló ülésére 2008. novemberében került sor, a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló 767/2008/EK rendelet (VIS-rendelet) hatálybalépése után[5].

2. A PROJEKT JELENLEGI ÁLLÁSA

2.1. A vizsgált időszak alatt elért eredmények

A legfontosabb tevékenységek összefoglalása

A beszámolási időszak végén a több tagállammal is folytatott előzetes megfelelési vizsgálat – a sikeres gyári átvételi vizsgálatot (FAT) követően – a második szakaszában tartott.

A francia elnökség idején létrejött a „VIS barátai” csoport annak érdekében, hogy nyomon kövesse a nemzeti VIS projekteket és kapcsolatot teremtsen a miniszteri és a szakértői szintek között, ezáltal biztosítva a tagállamok által végzett továbbfejlesztés közvetlen közelről való figyelemmel kísérését.

A változtatáskezelő tanácsot 2008 májusában hozták létre azzal a céllal, hogy biztosítsa az előírások állandóságát, és tanácsot adjon minden olyan előterjesztett változtatási igénnyel kapcsolatban, amely befolyásolja a VIS műszaki előírásait.

Létrehozták a tesztelési tanácsadó csoportot is, annak érdekében, hogy a tagállamokkal megbeszéléseket folytasson és megállapodjon a teszteléssel kapcsolatos valamennyi kérdésről.

A vizsgált időszak alatt a VIS-re és a biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszerre (BMS) irányulóan több változtatás végrehajtását kérelmezték az operatív rendszerteszt (OST) elvégzése előtt. Nyilvánvalóvá vált, hogy e változtatások végrehajtásához további időre van szükség. A „VIS barátai” csoport tanácsára a COPERER 2008 decemberében megállapodott abban, hogy e végleges változtatások figyelembevétele érdekében a VIS projektet újra kell ütemezni , ugyanakkor biztosítani kell azt, hogy a VIS 2009-ben megkezdhesse működését[6].

2.1.1. A VIS jogi kerete

Bár 2007 júniusában politikai megállapodás jött létre az Európai Parlament és az IB-Tanács között a „VIS jogalkotási csomagról”, amely a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló rendeletből (VIS-rendelet)[7], valamint egy harmadik pillérhez tartozó tanácsi határozatból[8] áll, a jogi aktusokat hivatalosan csak 2008 júniusában, a két parlamenti fenntartás visszavonása után, fogadták el.

A 767/2008/EK rendelet meghatározza a VIS céljait és funkcionális elemeit, valamint a rendszerhez kapcsolódó feladatköröket. Emellett megállapítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmekre és az azokkal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjét szabályozó feltételeket és eljárásokat. A megbízható adatellenőrzés és személyazonosítás biztosítása érdekében a VIS-rendszerben feldolgozandó adatok közé tartoznak a vízumkérelmező alfanumerikus adatai, fényképei és ujjlenyomatai is.

A 2008/633/IB határozat tárgya az a konzultációs célú hozzáférés, amelyet a Vízuminformációs Rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol számára biztosítanak a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében.

A két jogi aktus közzétételére a Hivatalos Lap 2008. augusztus 13-i számában került sor, hatálybalépésük dátuma pedig 2008. szeptember 2.

A fent említett jogi aktusok elfogadása azt jelentette, hogy megkezdődhetett a technikai előírások véglegesítése, és a 2007-ben politikai szinten elfogadott jogszabálytervezet alapján elvégzett továbbfejlesztés – a terveknek megfelelően – az új menetrend szerint folytatódhatott. Mielőtt azonban a VIS megkezdheti működését, a Közös Konzuli Utasítást[9] és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexet[10] is módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a konzuli képviseleteken és határátkelő-helyeken végzett VIS műveleteket. A beszámolási időszak végén mindkét módosító jogi eszközzel kapcsolatban politikai megállapodás született. A beszámolási időszak alatt folytatódott a vízumkódexre vonatkozó javaslatról[11] szóló vita is, de a kódex elfogadására eddig nem került sor.

2.1.2. A VIS átütemezése

A 2007 szeptemberében elfogadott, felülvizsgált ütemezés értelmében – amely a jogalap elfogadása miatt a központi rendszeren elvégzendő valamennyi technikai jellegű változtatást figyelembe vette – a központi VIS-nek 2009 júniusára kellett készen állnia arra, hogy megkezdhesse működését. Az e határidőig hátralevő munkálatok a beszámolási időszak egészében folytatódtak, az említett ütemezést pontról pontra betartották, és a jóváhagyott terv értelmében szinte valamennyi fontos szakasz megvalósult. A VIS nemzeti projektmenedzserei között lévő tagállami szakértőkkel és a változtatáskezelő tanács (lásd a 2.3. szakaszt) ülésein folytatott eszmecserék során a tagállamok több olyan változási kérelmet[12] is benyújtottak, amely nemcsak a VIS és a biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszer (BMS) továbbfejlesztését befolyásolta volna, hanem a műszaki előírások frissítését is szükségessé tette volna. A változtatáskezelő tanács novemberben javaslatot tett arra, hogy e változtatásokat még a VIS üzembe helyezése előtt végre kellene hajtani; e megközelítést a SIS II Bizottság jóváhagyta. Mivel a fejlesztési fővállalkozó számításai szerint a változások a VIS továbbfejlesztését hat hónappal késleltetnék, a változtatáskezelő tanács és a SIS II Bizottság ajánlásait megvitatásra és véleményezésre a „VIS barátai” csoporthoz továbbították. E csoport első, decemberi ülésén megerősítette a tagállamok azon egyhangú óhaját, hogy e változtatásokat végre kell hajtani a VIS üzembe helyezése előtt. A COREPER 2008-as utolsó ülésén azzal a kéréssel fordult a Bizottsághoz, hogy készítse el a VIS működésének részletes, naprakész és a fent említett változtatásokat tartalmazó ütemezését, és a műveletek határidejét tolja ki 2009 végére.

2.1.3. A központi rendszer kifejlesztése – tennivalók

A legfontosabb tennivalók és számos tesztelési feladat sorozatos megismétlése[13] a beszámolási időszak alatt folytatódott. Áprilisban sor került a teljes funkcionális részletes műszaki előírások és az interfészvezérlési dokumentáció (ICD)[14] elfogadására áprilisban került sor, valamint rögzítették a funkcionális és szerkezeti előírások alapadatait . A terveknek megfelelően szeptember végén elkészült a részletes műszaki előírások (DTS) végleges változata – amely a az architektúrára vonatkozó szempontok és a műszaki előírások mellett a működési előírásokat is tartalmazta – . Mivel azonban 2008-ban megállapodás jött létre arról, hogy végre kell hajtani a kérelmezett változtatásokat , a részletes műszaki előírások és az interfészvezérlési dokumentáció egyaránt frissítésre szorul annak érdekében, hogy tükrözze e változtatásokat. Az ICD/XSD 1.76-os verzióján alapuló CD-szimulátor második kiadását októberben bocsátották a tagállamok rendelkezésére; ez a verzió már tartalmazta a szeptemberben sikeresen levezényelt gyári átvételi vizsgálat (FAT) a után eszközölt javításokat is.

2.1.4. A biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszer (BMS) kifejlesztése

A Tanács és az Európai Parlament között a VIS-rendeletre és az azzal kapcsolatos határozatra vonatkozóan létrejött politikai megállapodást követően A fejlesztési fővállalkozó elvégezte annak a kiegészítő rendszerfejlesztési munkának az elemzését, amely egyrészt ahhoz szükséges, hogy a VIS teljes mértékben megfeleljen a jogi keretnek, másrészt ahhoz, hogy összekapcsolható legyen a biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszerrel (BMS).. A BMS szerződés felfüggesztésének[15] április 1-jei feloldását követően a gyári átvételi vizsgálat (FAT) elvégzése érdekében a BMS-környezetet összekapcsolták a VIS-szel.

A biometrikus funkciók szoftvercsomagját is azonnal a tagállamok rendelkezésére bocsátották. Az év során a tagállamok megkapták az ujjlenyomat-rögzítő berendezéseikhez használandó szoftvercsomagokat, és a biometrikus elemek nemzeti végrehajtásához a BMS webes portálját is lehívták. 2008-ban meghívásra több csoport is meglátogatta a MBS Bemutatótermet/Demonstrátort, amely szimulálja a VIS konzuli képviseleteken és határátkelőhelyeken történő használatát. A tagállami delegációk, az Európai Parlament tagjai és Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke, valamint kabinetjének tagjai számára modell segítségével bemutatták a biometrikus vízumkérelmek gyakorlati kérdéseit és munkafolyamatát.

2008-ban kidolgozták a 2006/648/EK bizottsági határozat által meghatározott minimális előírásokat kiegészítő, az ujjlenyomatok felbontására, valamint biometrikus azonosítás és ellenőrzés céljából való felhasználására vonatkozó műszaki előírásokat meghatározó végrehajtási intézkedések tervezetét . Ezeket a SISVIS Bizottság várhatóan 2009-ben vitatja meg.

A BMS rendszermegoldások tesztelésének (SST) első része a beszámolási időszak végére lezárult, de a pontosságra és teljesítményre vonatkozó tesztelés 2009-ben is folytatódik. Ugyancsak folytatódott a soron következő tesztelés előkészítése és az eszközök továbbfejlesztése. Legutolsó, 2008-as ülésükön a VIS nemzeti projektmenedzserek útmutatót kidolgoztak ki az ujjlenyomatok BMS rendszerrel történő feldolgozásának legjobb gyakorlatáról, amelyet tagállamok is megkaptak.

2.1.5. A helyszínek előkészítése és a hálózat

Februárban felállították a VIS központi egységét és tartalék központi egységét a franciaországi Strasbourgban, illetve az ausztriai Pongauban . A központi egység és a tartalék központi egység közötti kapcsolat április 1-jén, jóval a szerződésben rögzített időpont előtt létrejött. A hardver telepítése a két helyszínen a tervek szerint vette kezdetét, és július végére be is fejeződött.

A hálózat telepítése 2008 januárjában kezdődött el, amikor minden tagállamhoz eljuttatták a helyszíni felmérésre vonatkozó kérdőívet. Márciusra valamennyi – összesen 48 – látogatásra sor került, és az áramkörök telepítése egész tavasszal folytatódott, bár hogy hat helyszínt tagállami kérésére év végéig felfüggesztettek. A hálózat telepítése a tagállami helyszíneken a tervnek megfelelően június végére teljesen befejeződött, négy fő, helyszín és öt tartalék helyszín kivételével, ami a készültség terén mutatkozó hiányosságokkal magyarázható.

2008. június 17-én a Bizottság elfogadta a nemzeti interfészek, valamint a nemzeti interfészek és a központi VIS közötti kommunikációs infrastruktúra kifejlesztési szakaszban alkalmazott fizikai architektúrájának és az azokra vonatkozó követelményeknek a meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i, 2008/602/EK bizottsági határozatot.

2.1.6. Tesztelés és a kapcsolódó célkitűzések

A beszámolási időszak alatt fontos előkészületek történtek a központi VIS tesztelésére a 2009 elején esedékes tagállami tesztekre vonatkozóan. A tagállamok a tesztelésért felelős menedzsereket áprilisban jelölték ki. Meghatározták azt a hat tagállamot, amelyek elsőként végzi el a megfelelőségi vizsgálatokat, és részt vesz az operatív rendszertesztben (OST)[16] Az előzetes rendszerelfogadási tesztelés (PSAT) elvégzéséhez további kilenc tagállamra van szükség[17]. Az OST-ban részt vevő tagállamok hálózati kapcsolatai júniusra felálltak, és voltak olyan tagállamok, amelyek szeptember végére befejezték nemzeti rendszerük fejlesztését, amikor az előzetes megfelelési vizsgálat a VIS működési területén kezdetét vette. Október eleje óta a tesztelési környezet valamennyi BME funkciót tartalmazza. A beszámolási időszak végére a hat OST-ország legalapvetőbb kapcsolódása létrejött, és már az alkalmazások kapcsolódási tesztjeinek végrehajtására készültek. 2008 végéig három OST-tagállam végezte el sikeresen a megfelelőségi vizsgálatot. Ezzel egy időben kezdetét vette az SST működését ellenőrző vizsgálat, amelyek teljesítményvizsgálatok követtek. A változások iránti kérelmek jóváhagyását követően a tesztelés egyes szakaszait újraütemezik. A rendszermegoldások tesztelésének (SST) második ismétlésére a kérelmezett változtatások végrehajtása után kerül sor, ezt közvetlenül az OST követi, majd a folyamatot a PSAT zárja oly módon, hogy a VIS 2009 decemberének végére üzemképessé nyilvánítható legyen.

2008 januárjában beérkezett a gyári átvételi vizsgálat (FAT) tesztelési tervét ismertető dokumentum (TDD), amelyet eljuttattak a tagállamokhoz. Az év során a tagállamoktól több funkcionális tesztelési eset is érkezett a FAT TDD-be való beépítés céljából. Maga a FAT augusztus 6-án vette kezdetét, és szeptember 29-ig összesen négy kampányciklusban zajlott. A FAT TDD októberben elkészült végleges (2.0) verziója tartalmazta a FAT-tesztek során eszközölt javításokat, és alapul szolgált a funkcionális SST előkészítéséhez is.

A Megfelelőségi Tesztek Protokollját (CTP) a politikai megállapodás nyomán létrejött jogi keretnek valamint a BMS-szel való integrációnak megfelelően frissítették, így annak új verziója márciusban készült el. A végleges, 2.10-es verziót áprilisban bocsátották a tagállamok rendelkezésére. A CTP-t a megfelelőségi vizsgálatok pontosításához és a megfelelőségi vizsgálathoz készülő tesztelési tervet ismertető dokumentum (CT TDD) kidolgozásához használják referencia-dokumentumként. Az októberben elkészült CT TDD részletesen ismerteti a tagállamok által a FAT TDD-t követő megfelelőségi vizsgálat kapcsán elvégzendő valamennyi tesztet. A tesztterv 2.30-as verzióját júliusban fogadták el.

Az SST nem funkcionális TDD-jének első tervezete áprilisban érkezett meg. Ezt a változatot a Bizottság szolgálatai és a tagállamok egy több hónapig tartó formális felülvizsgálat keretében minden részletre kiterjedően véleményezték. Néhány ideiglenes változat benyújtására sor került, de az SST TDD 1.00-ás verzióját szeptemberben bocsátották a tagállamok rendelkezésére. A nem funkcionális és a funkcionális verziók felülvizsgálatára az év második felében került sor, és az SST funkcionális tesztjei decemberben elkezdődtek. A TDD-hez képest tapasztalt bármilyen eltérés esetén az adott teszteket újból végrehajtják.

2.1.7. Nemzeti tervezés és koordináció

A beszámolási időszak alatt a Bizottság szolgálatai – a SIS II Bizottság keretében – tíz munkacsoport-találkozót szerveztek a tagállamok nemzeti projektmenedzserei számára, hogy mind a központi, mind a nemzeti projektekkel kapcsolatban megbeszéljék a tervezési kérdéseket, a kockázatokat és a tevékenységeket. A SIS II Bizottság munkájának támogatására egy külön tesztelési tanácsadó csoport is létrejött, a változtatáskezelő tanács (CMB) és a VIS Mail szakértői csoport mellett. Ez utóbbi csoportokat azért hozták létre, hogy megvitassák a teszteléssel, a rendszerelőírások változtatásaival, illetve a VIS Mail kommunikációs mechanizmusának kifejlesztésével kapcsolatos speciális szempontokat.

A központi VIS rendelkezésre állása mellett a rendszer működőképessé válása elsősorban a nemzeti projektek előrehaladásától függ. Az egyes országok eltérő körülményei miatt a tagállamok különböző mértékben haladtak előre a megvalósítással. A tagállamok fenti találkozókra elkészített havi jelentéseinek köszönhetően a nemzeti projektekről jobb minőségű, rendszerezettebb és használhatóbb információk állnak rendelkezésre. 2008-ban a tagállamok OST-, PSAT- vagy más tagállami státuszuknak megfelelően az elért eredményekről szóló havi szóló jelentésükben előrehaladásról számoltak be. Hat különböző szakaszhoz Az előrehaladásról hat különböző célkitűzéshez viszonyítva számoltak be, amelyek a következők: a hálózathoz és a rendszer alkalmazási területéhez való kapcsolódás készültségi foka, a megfelelőségi vizsgálatok elvégzése, az észak-afrikai konzuli képviseletek előkészítése és a VIS Mail segítségével elvégzett tesztelés. A Bizottság szolgálatai tájékoztatást kaptak a schengeni vívmányok teljes körét csak később alkalmazó országokban elért nemzeti szintű előrehaladásról is. A legtöbb tagállam folyamatosan úgy számolt be, hogy előrehaladásuk e célkitűzésekhez mérten terv szerint halad, de úgy tűnik, néhány tagállam számára nemzeti rendszerének továbbfejlesztése nehézségeket okoz. A tagállamok eltérő felkészültségi foka miatt fennáll annak a veszélye, hogy egyes tagállamok nemzeti rendszerei nem állnak fel ahhoz, hogy a jóváhagyott ütemtervnek megfelelően elvégezhessék a tesztelési feladatokat és rákapcsolódjanak a központi rendszerre.

2.1.8. A VIS barátai

A SCIFA 2008 szeptemberi ülésén a tagállamok illetékes miniszterei által kinevezett vezető tisztviselőkből munkacsoport jött létre azzal a feladattal, hogy a nemzeti VIS projekteket a VIS üzembe helyezéséig nyomon kövesse, és ezáltal többek között azt biztosítsa, hogy a tagállamok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy vízumhatóságaik (vagy a nevükben eljáró más tagállamok) a regionális bevezetésnek megfelelően begyűjtsék és a VIS-nek továbbítsák a vízumkérelmi adatokat t.

A csoport első ülésére a francia elnökség ideje alatt, decemberben, Párizsban került sor. Ezen az ülésen a megbeszélés tárgya az OST előtt végrehajtandó négy változtatási kérelem volt, a konzuli együttműködés, a regionális szintű végrehajtás, a projektszervezés és a tagállamoknak nyújtott támogatás mellett. A csoport azt tanácsolta a COREPER számára, hogy hagyja jóvá a tagállamok által kérelmezett változtatásokat, feltéve, hogy a VIS üzembe helyezéséig további kérelmeket nem fogalmaznak meg. Ez a VIS végrehajtási menetrendjét hat hónappal késlelteti. A „VIS barátai” csoport a VIS regionális bevezetésének koordinálásában, a konzuli képviseletek és a határátkelőhelyek üzleti folyamatainak és munkafolyamatainak szervezésében, a PR-kapcsolatokban (valamennyi érdekelt fél vonatkozásában),, valamint a statisztikák és jelentések elkészítésében is segítséget nyújt. A csoport emellett a Bizottsággal együttműködésben kidolgozza és nyomon követi azt az ellenőrző listát, amely a technikai jellegű, valamint a konzuli képviseletekhez és a határátkelőhelyekhez kapcsolódó előkészületekre irányuló tagállami tevékenységeket tartalmazza.

2.1.9. Kiterjesztés a konzuli képviseletekre és a határátkelőhelyekre

A Közös Konzuli Utasítás tervezett módosításai szerint a tagállamoknak a konzuli képviseleteiken vízumkérelmet benyújtóktól biometrikus azonosítókat, azaz arcképet és tíz ujjlenyomatot kell begyűjteniük. A konzuli képviseletekre való kiterjesztésre történő felkészülés érdekében a vízumkérelmezők biometrikus adatainak felvételére, tárolására és ellenőrzésére vonatkozó kísérleti projekt (BIODEV II) a beszámolási időszakban tovább folytatódott, sőt 2009 márciusának végéig meg lett hosszabbítva. A projekt meghosszabbításában a BIODEV II résztvevőinek fele vesz részt (Franciaország, Belgium, Németország és Ausztria). Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a személyzet széleskörű képzése szükséges ahhoz, hogy a kérelmezőktől jó minőségű ujjlenyomatot lehessen felvenni, továbbá lehetséges, hogy többször meg kell ismételni a felvételt, hogy csökkenthető legyen a meghiúsult nyilvántartásba vételek aránya.

A módosított Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint a tagállamok a VIS-nek az első konzuli körzetben történő érvénybe lépése után húsz nappal készen kell, hogy álljanak arra, hogy minden külső határátkelőhelyen a VIS használatával ellenőrizzék az összes vízumbirtokost, hogy szerepelnek-e a VIS-ben. Az Egyesült Királyság elnöksége alatt elfogadott tanácsi következtetések meghatározták, hogy az első konzuli körzet Észak-Afrika lesz, és hogy azt követően a VIS kiterjesztését két éven belül be kell fejezni a meghatározott régiókban, melyek sorrendjét a komitológia határozza meg.

2.2. A Bizottság projektmenedzselő tevékenysége

2.2.1. Tervezés és költségvetés

A 2008. évi általános költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok 20 millió EUR-t tettek ki, amelyből 2 000 000 EUR a tartalékok közé került. A 2008. év során a kiadások fő elemeit a biometrikus azonosítást célzó további fejlesztések, a projektirányítási és minőségbiztosítási célú külső segítség, a fejlesztési szakasz hasznosítási költségei és a VIS (a jogi szövegek fejlődése és a tagállami változtatási kérelmek miatti) változásai jelentették. A beszámolási időszak végéig a VIS-re előirányzott teljes összeg 88,21%-át lekötötték, és a kifizetési előirányzatok 95,13%-át ki is fizették. A VIS a 18.02.05. számú költségvetési tételbe tartozik.

Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok – 2008

Rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok | Felhasznált | Összesen (%) | Rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok | Felhasznált | Összesen (%) |

18 745 376,30 EUR | 16 535 020,04 EUR | 88,21% | 14 657 396,30 | 13 943 795,81 | 95,13% |

2.2.2. Kockázatkezelés

A bevált gyakorlatnak megfelelően a három kockázati naplóban a projekttel kapcsolatos kockázatokat meghatározzák, értékelik és folyamatosan nyomon követik. A szerződés hatálya alá tartozó tevékenységekkel (központi rendszer kifejlesztése, segítségnyújtás és képzés) kapcsolatos kockázatokat a fejlesztési fővállalkozó értékeli. A nemzeti projektek kockázatait a tagállamok követik nyomon. A Bizottság szolgálatai emellett értékelik a projekt globális kockázatait, többek között a fejlesztési fővállalkozó feladataival, a nemzeti projektekkel, a működési helyszínek előkészítésével és a jogszabályok elfogadásával kapcsolatosakat. A kockázatokat magas, közepes vagy alacsony szintűként kategorizálják. A Bizottság a nemzeti projektmenedzsment-találkozók és a projektmenedzsment-igazgatósági ülések keretében rendszeresen megvitatja a kockázatokat a tagállamokkal.

A beszámolási időszak során a legkritikusabb azonosított kockázati tényező az volt, hogy a fejlesztési fővállalkozó nem képes a megkívánt minőségben a megállapodott ütemtervben szereplő határidőn belül teljesíteni a kötelezettségeket. Kritikus kockázatot jelentettek a további változtatási kérelmek és a nemzeti rendszereken belüli késések is. Egy harmadik fő kockázati tényező az a lehetőség volt, hogy a Közös Konzuli Utasítás módosítása funkcionális változásokat okozhat a VIS-ben. A vállalkozó részéről további kockázatot jelent többek között a tesztelési szakasz összehangolása és az életbe léptetés menedzselése a VIS és a BMS között. A tagállamokhoz kötődő kockázati tényezők egyike azzal kapcsolatos, hogy készen állnak-e a tesztelési szakaszra. A Bizottság és a fejlesztési fővállalkozó szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy mérsékeljék e kockázatokat és csökkentsék a projektre gyakorolt hatásukat.

2.2.3. A projektmenedzsment-igazgatóság (PMB)

2008-ban a PMB tíz alkalommal találkozott, hogy – az előző és következő tagállami elnökségek mellett – a projektben érdekeltekkel, a fejlesztési fővállalkozóval és a minőségbiztosítási vállalkozóval is megvitassa a projekt irányításával kapcsolatos kérdéseket és kockázatokat.

2.3. A SIS II Bizottság ülései

A SIS II Bizottság a 2008. évben hét ülést tartott, amelyeken megtárgyalták a VIS fejlesztésével kapcsolatos eredményeket.

A SIS II Bizottság rendszeres ülésein kívül a Bizottság szolgálatai – a részletes technikai kérdések megvitatására, valamint annak érdekében, hogy beszámoljanak a központi projekt alakulásáról – tagállami szakértőkből és projektvezetőkből (NPM) álló munkacsoportokat is szerveznek (lásd: a 2.1.7. szakaszt).

2.3.1. SISVIS Bizottság

2008-ban a SISVIS Bizottságot[18] azért hozták létre, hogy segítse a Bizottságot a SIS II és a VIS projektek operatív fázisával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó végrehajtási hatáskörök gyakorlásában. A SIS II Bizottságtól eltérően a két projekt nem egyazon ütemtervben szerepel, hanem a tagállami szakértők különböző felállásban üléseznek. A VIS-rendelet hatálybalépését követően összeülhetett a SISVIS Bizottság első ülése a VIS formációban. Erre novemberben került sor, az ülés megvitatta az eljárási szabályzatot és a VIS Mail specifikációk tervezetét. Továbbra is feladata a 2009. év folyamán a szabályok végrehajtásával kapcsolatos komitológiai döntések meghozatala.

2.3.2. Változtatáskezelő Tanács (CMB)

A CMB-t a beszámolási időszak során mint a SISVIS Bizottság (VIS formáció) tanácsadó munkacsoportját hozták létre. Javaslatokat tesz a VIS konfigurációkezelésére a tesztelést is magába foglaló fejlesztési szakaszban, a VIS NPM ülésein folytatott további tárgyalások céljából, és beszámol a SISVIS Bizottságnak (VIS formáció).

2.3.3. Tesztelési Tanácsadó Csoport (TAG)

A TAG-ot a beszámolási időszak során mint a SISVIS Bizottság (VIS formáció) tanácsadó munkacsoportját hozták létre. A TAG biztosítja, hogy a teszteléssel kapcsolatos problémák kezeléséhez és megoldásához strukturált folyamatot alkalmazzanak, és tanácsot ad a VIS tesztelési kampányok lefolytatásával kapcsolatban. Javaslatokat tesz a VIS tesztelésére minden tesztelési szakasz során, különösen amikor abban a tagállamok is közvetlenül részt vesznek.

2.3.4. VIS Mail Szakértői Csoport (VIS MEG)

Az informális VIS Mail Szakértői Csoportot februárban, a VIS NPM ülés keretében hozták létre, hogy támogassa a VIS kommunikációs mechanizmusa (VIS Mail) megvalósítását, amely a VIS infrastruktúráját használja majd, és amelyet egy központi levéltovábbító egység és a nemzeti levelezőszerverek alkotnak majd.

A VIS MEG havonta ülésezik, legalább tíz tagállam vesz részt benne. Azután, hogy a VIS NPM ülésén 2008 áprilisában a VIS Mail megvalósításával kapcsolatban magas szintű tervben és stratégiában állapodtak meg, felvázolták a VIS Mail Specifikációkat. A tervezet végső változatát októberben informálisan támogatta a VIS NPM. A VIS Mail Specifikációkra vonatkozó határozattervezetet benyújtották a SISVIS Bizottságnak (VIS formáció), amelyet felkérnek majd, hogy a 2009. év elején nyilvánítson véleményt a határozatról.

A VIS Mail Specifikációk elkészítésével párhuzamosan a csoport megtárgyalta a rendszer megvalósításának részletes tervét is. A tagállamok számára a teszteléshez szükséges dokumentációt részben a központi levéltovábbító vállalkozója (VIS hálózati vállalkozó), részben a VIS MEG szolgáltatja. A Bizottság és a tagállamok munkáját a hálózati vállalkozóval együttműködésben a támogatási és minőségi segítségnyújtó vállalkozó támogatja.

3. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK

A 2008. évet az elfogadott jogi keret elemzésén alapuló új ütemterv megvalósítása, valamint a BMS-nek a VIS-be történő beépítéséhez szükséges feladatok elvégzése jellemezte. A beszámolási időszakban a munka nagy részét a rendszer műszaki előírásainak véglegesítése és a tesztelési feladatok előkészítése jelentette. Sor került a sikeres gyári átvételi vizsgálatokra és folytak a tagállamokkal kapcsolatos megfelelőségi vizsgálatok előkészületei. A VIS barátai megalapításával tovább erősödött a tagállamokkal való politikai szintű együttműködés. A VIS 2007-ben elfogadott ütemtervét központi szinten betartották, és teljesíthető lett volna, ha az év vége felé a tagállamok nem kérik egyhangúlag négy változtatás bevezetését. E változtatások miatt a tevékenységek határidejét hat hónappal meg kellett hosszabbítani. Minden érdekelt fél szorosan együttműködik annak érdekében, hogy 2009-ben ez a cél megvalósuljon.

[1] A negyedik jelentést lásd a következő dokumentumban: A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A vízuminformációs rendszer (VIS) 2007. évi továbbfejlesztéséről, COM(2008) 714 végleges, 2008.11.10.

[2] HL L 213., 2004.6.15., 5. o.

[3] A SIS II és a VIS projekt fejlesztési szakaszaira egységesen alkalmazandó, a 2424/2001/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében létrehozott komitológiai eljárási keret (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.).

[4] A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság.

[5] A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) – HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[6] A részleteket lásd a 2.1.2. szakaszban.

[7] A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) – HL L 218., 2008.8.13., 60. o.

[8] A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (VIS határozat) – 11077/07 sz. tanácsi dokumentum.

[9] A diplomáciai és konzuli képviseletek számára kibocsátott, a vízumokra vonatkozó Közös Konzuli Utasításnak a biometrikus adatok bevezetésével, valamint a vízumkérelmek fogadása és feldolgozása megszervezésének rendelkezéseivel kapcsolatos módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat – Intézményközi akta: 2006/0088 (COD).

[10] A határellenőrzés, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 105., 2006.4.13. 1. o.

[11] A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat tervezete, COM (2006) 403 végleges.

[12] E változtatások a VIS biometrikus elemekkel való kiegészítésére vonatkoztak, konkrétan arra, hogy a VIS-ben legyen lehetőség négynél kevesebb ujjal végzett azonosításra és ne kelljen pontosan megjelölni a rendszerben az azonosításra használt ujjat, illetve ujjakat. A két másik változtatási kérelem a VIS végfelhasználói szerepmátrixának frissítésére valamint a 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat értelmében a harmadik pillérbe tartozó hatóságok hozzáférési jogainak kiterjesztésére vonatkozott.

[13] Lásd a 2.1.6. szakaszt.

[14] A DTS 1.22-es és az ICD 1.72-es verziója.

[15] A szerződést 2007-ben függesztették fel a VIS jogalapjának késedelmes elfogadása és ennek az általános ütemtervre gyakorolt hatása miatt.

[16] Az év végén született döntés alapján az operatív rendszertesztet elvégző hat ország a következő: Észtország, Németország,, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovénia .

[17] A PSAT-ot elvégző országok – a nemzeti előkészületek stádiumától függően – változhatnak, de e jelentés szövegezésekor a következő országok tartoztak ide: Ausztria, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia.

[18] A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanács rendelet 51. cikkének (1) bekezdésével létrehozva.