[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 29.5.2009

COM(2009) 247 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az IDABC-program végrehajtásának végső értékeléséről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az IDABC-program végrehajtásának végső értékeléséről

1. Bevezetés

Az Európai Parlament és a Tanács határozata (IDABC-határozat)[1] az IDA és IDA II programok folytatásaként 2005. január 1-től útnak indította a közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére nyújtott interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatásokra vonatkozó ötéves programot (IDABC-program).

E közlemény célja, hogy ismertesse az IDABC-program végrehajtásának végső értékelésével kapcsolatos eredményeket és ajánlásokat. Az IDABC-határozat 13. cikkének (1) és (3)–(4) bekezdése írja elő az értékelés elvégzését, valamint azt, hogy az Európai Bizottság az értékelés eredményét az Európai Parlament és a Tanács részére továbbítsa.

A Bizottság az értékelést egy külső tanácsadó cég[2] bevonásával végezte el. A bizottsági szolgálatok és a tagállamok képviselői egy bizottsági irányítócsoporton és az IDABC-irányítóbizottságon (PEGSCO) keresztül járultak hozzá az értékelés módszertanának és következtetéseinek kidolgozásához.

A tanácsadó cég által készített teljes értékelő jelentés a http://ec.europa.eu/idabc/en/document/5707/3 internetcímen érhető el.

Az értékelési jelentés túlnyomórészt kedvezően nyilatkozott az IDABC-programról, megállapítva, hogy az összhangban van az Európai Bizottságnak az elektronikus kormányzatra vonatkozó, az i2010-stratégiában[3] megfogalmazott politikai prioritásaival és a kapcsolódó elektronikus kormányzati cselekvési tervvel. A program egyedülálló szerepet tölt be az európai integráció előmozdításában az interoperábilis közigazgatáson keresztül, és végrehajtásának értékelése alapján jó úton halad. A jelentés azonban tartalmaz a jövőbeni programigazgatás javítására irányuló javaslatokat is, amelyeket az utóprogram (ISA)[4] végrehajtása során szükséges figyelembe venni.

2. háttér

Az IDABC-program célja a páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások és az azok alapjául szolgáló interoperábilis telematikai hálózatok fejlesztésének és létesítésének elhatározása, támogatása és ösztönözése. A program az alábbiak révén járul hozzá az elektronikus kormányzat területén meghatározott célok eléréséhez:

- az információs technológiák szakpolitikai területeken történő bevezetésének további támogatása, különösen ha a jogi szabályozás ezt megkönnyíti,

- a közigazgatási rendszerek közötti, határokon átnyúló információcserét biztosító közös infrastruktúra kiépítése a hatékony kommunikáció érdekében,

- gazdasági szervezetek és állampolgárok részére biztosított, új típusú szolgáltatások kialakulásának az ösztönzése.

Ennek érdekében az IDABC-program két irányvonal mentén támogat fellépéseket (közös érdekű projektek és horizontális intézkedések), amelyek felsorolását azon folytatólagos IDABC-munkaprogram[5] tartalmazza, amelyet a Bizottság évente legalább egyszer módosít, miután az IDABC-irányítóbizottságon keresztül egyeztetett a tagállamokkal.

A közös érdekű projektek az európai uniós politikák területén belül megvalósuló olyan fellépések, amelyek a közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok számára nyújtott páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások létesítésével vagy javításával foglalkoznak. Az ilyenfajta – vagyis az európai uniós politikák követelményeinek megvalósítását és az európai közigazgatási rendszerek közötti együttműködés javítását szolgáló – fellépéseket a különböző európai uniós politikai területekért felelős szervezeti egységek, azaz a főigazgatóságok hajtják végre és az ágazati bizottságok követik nyomon. A program keretében elindított közös érdekű projektek részletes leírása az IDABC-munkaprogramban található.

A horizontális intézkedések olyan fellépések, amelyek a közös érdekű projekteket és általában az elektronikus kormányzatot hivatottak támogatni. Ezek az intézkedések egyfelől infrastrukturális szolgáltatásokat biztosítanak és tartanak fenn a Közösségen belüli közszolgáltatások számára. Az infrastrukturális szolgáltatások technológiai és szoftveres megoldásokat kínálnak és tartanak fenn, köztük hálózati szolgáltatásokat, valamint biztonsági szolgáltatásokat és iránymutatásokat. Az intézkedések másfelől az európai gazdasági szervezeteknek és állampolgároknak szánt horizontális páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások nyújtását kezdeményezik, teszik lehetővé és irányítják, beleértve a szervezési és koordinációs vonatkozásokat is. A horizontális intézkedéseket főként az Informatikai Főigazgatóság hajtja végre, szoros együttműködésben a többi bizottsági szolgálattal, és az IDABC-irányítóbizottság követi nyomon. A program keretében elindított horizontális intézkedések részletes leírása az IDABC-munkaprogramban található.

3. Módszertan

Az értékelés több vizsgálati módszeren alapult (szekunder kutatás, online felmérések, interjúk, fókuszcsoport az IDABC-irányítóbizottság tagjaival és esettanulmányok), és az ágazati bizottságoknak, az IDABC-irányítóbizottságnak és az Európai Unió szolgálatainak összesen mintegy 300 képviselője bevonásával az érdekelt felek széles körét érintette.

4. Az értékelés szempontjai és a vizsgált kérdések

Az értékelés a következő szempontokra összpontosított:

- Relevancia: Milyen mértékben illeszkednek az IDABC-program célkitűzései és fellépései a nemzeti és európai uniós szinten felmerülő igényekhez és prioritásokhoz, mindenekelőtt pedig az i2010-programmal kapcsolatos, és általában véve a lisszaboni célkitűzésekben megfogalmazott igényekhez és prioritásokhoz? Milyen mértékben járul hozzá a program az alapvető politikai célkitűzések teljesítéséhez?

- Hatékonyság: Mennyire gazdaságos a különböző ráfordítások és fellépések teljesítménnyé és eredménnyé alakítása? A programnak mely vonatkozásai a leghatékonyabbak vagy legkevésbé hatékonyak, különösen a mozgósított források szempontjából?

- Eredményesség: Az IDABC-program eredményei és hatásai milyen mértékben járultak hozzá a program konkrét és általános célkitűzéseinek a teljesítéséhez? Meghatározhatók-e olyan szempontok, amelyek a többihez képest hatékonyabbak vagy kevésbé hatékonyak, és amennyiben igen, mi az ebből levonható tanulság?

- Gyakorlati haszon: Az IDABC-program fellépései, elért, illetve várt eredményei és hatásai mennyiben felelnek meg a célcsoportok igényeinek?

- Fenntarthatóság: Milyen mértékben van biztosítva az infrastrukturális szolgáltatások pénzügyi és működési fenntarthatósága? Milyen mértékben van biztosítva a horizontális páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások és a közös érdekű projektek fenntarthatósága?

- Koherencia: A fellépések milyen mértékben képeznek „holisztikus” megközelítést a program keretein belül, és mennyire sikerült szinergiát teremteni a program fellépései és egyéb, a páneurópai elektronikus kormányzati és infrastrukturális szolgáltatások területén megvalósuló közösségi tevékenységek között? A fellépések adott esetben milyen mértékben vannak hatással egyéb gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szakpolitikai területre?

A fenti értékelési szempontokhoz kapcsolódó konkrét kérdéseken túl az értékelés az alábbi két átfogó kérdést vizsgálta:

- az IDABC-program által támogatott fellépések jelenlegi előrehaladottsági állapota, valamint

- a tagállamokkal való koordinálás és a tagállamoknak a programba történő bevonása.

5. Megállapítások

5.1. Relevancia

Az értékelő jelentés következtetése szerint a korszerű informatikai és kommunikációs technológiák használatának támogatása, a közös megoldások és szolgáltatások fejlesztése és a bevált gyakorlatoknak a közigazgatási rendszerek közötti cseréjét lehetővé tévő platform biztosítása révén az IDABC-program hozzájárul az európai közszektor korszerűsítésére vonatkozó i2010-kezdeményezés megvalósulásához. Ezenkívül a programot hozzáigazították a manchesteri és a lisszaboni miniszteri konferencián[6] megfogalmazott új európai uniós politikai prioritásokhoz: több fellépését beillesztették az elektronikus kormányzati cselekvési tervbe[7], és számos olyan fellépést indítottak útjára – például az elektronikus közbeszerzéssel, azon belül az elektronikus megrendeléssel és számlázással, valamint az elektronikus aláírással kapcsolatban –, amely összhangban van e cselekvési tervvel. Az IDABC-program a határokon átnyúló interoperabilitás elismert közvetítőjévé vált. A program kilenc ágazati politika, különösen pedig az egészségügy és a fogyasztóvédelem, a statisztika, a foglalkoztatási és szociális ügyek és a mezőgazdaság[8] célkitűzéseinek megvalósításához járult hozzá.

5.2. Hatékonyság

A megkérdezett érdekelt felek szerint a program növekvő hatékonysággal teljesítette célkitűzéseit. A jelentés kitér arra, hogy program 2005-ben jelentős késedelmet szenvedett egyes fellépéseinek elhúzódó közbeszerzési eljárása miatt. A késedelmeket részben sikerült behozni, ami a folytatólagos munkaprogram által nyújtott – különösen a fellépések közti költségvetési átcsoportosíthatóságra vonatkozó – rugalmasságnak is köszönhető.

Az értékelő jelentés továbbá fontos fejlődésként emeli ki a finanszírozásnak a közös érdekű projektek és a horizontális intézkedések közti megoszlásában történt elmozdulást, ami közvetlenül tükrözi a közös érdekű projektek támogatásának csökkenő igényét. Az említett elmozdulás előrelátható volt, mivel a Közösség politikai kezdeményezései ma már többnyire együtt járnak az IKT-megoldások valamilyen mértékű használatával, ezért indokolt, hogy a kapcsolódó költségek fedezetéről is gondoskodjanak[9].

5.3. Eredményesség

Az értékelő csoport megállapította, hogy az IDABC által finanszírozott fellépések összességében hozzájárultak a közigazgatási rendszerek határokon átnyúló információcseréjét biztosító közös infrastrukturális szolgáltatások kiépítéséhez, és hogy az IDABC által finanszírozott tanulmányok magas hozzáadott értéket képviselnek. Számos érdekelt fél véleménye szerint a program általános eredményességét tovább növelhette volna, ha a kezdetektől fogva egy fölülről lefelé építkező stratégiával[10] rendelkezik. Másfelől azonban egy ilyen stratégiának az IDABC-program területére kellett volna korlátozódnia. A közös érdekű projekteket végrehajtó különböző politikai ágazatok saját hatáskörükön és stratégiai területükön belül járnak el.

Továbbá az is megállapítást nyert, hogy a különböző érdekelt felek nem kapnak rendszeres tájékoztatást a fellépések eredményéről és felhasználásáról.

5.4. Gyakorlati haszon

Az értékelők úgy találták, hogy a program figyelembe veszi az európai uniós közigazgatási rendszerek szükségleteit, és hogy egyetlen más program sem elégíti ki a határokon átnyúló elektronikus kormányzati szolgáltatások közös interoperábilis eszközeinek a fejlesztésére irányuló igényt. Az IDABC-irányítóbizottság tagjai megjegyezték, hogy a program húzóerőt képviselhet az elektronikus kormányzat területén belül, akár nemzeti szinten is. Az értékelők úgy találták, hogy az IDABC-program közvetettebb módon vette figyelembe a gazdasági szervezetek és az állampolgárok szükségleteit, elsősorban azért, mert a szubszidiaritás elve alapján a tagállamoknak kell biztosítaniuk a megfelelő szolgáltatásokat.

Az Európai Bizottság interakciós mechanizmusokat hozott létre az érdekelt felek részére megbeszélések, munkaértekezletek, fórumok és blogok formájában, azonban az értékelők úgy találták, hogy az érdekelt felek szükségleteinek és igényeinek megértése még tovább fejleszthető.

5.5. Fenntarthatóság

Míg a közös érdekű projektek hosszú távú pénzügyi és működési fenntarthatósága az ágazat keretein belül konkrét ágazati jogszabályok alapján van biztosítva, az IDABC horizontális intézkedéseinek fenntarthatóságát jelenleg kizárólag közösségi program tudja biztosítani. A fenntarthatóság biztosításáról az adott intézkedés tényleges felhasználása és hasznossága szerint döntenek. Ez tehát olyan lényegi elem, amelyet az utóprogram végrehajtása során figyelembe kell venni.

Az értékelés továbbá arra is rávilágított, hogy a tagállamok számára fontos kérdés a rendelkezésre álló források megfelelő felosztása az új alkalmazások fejlesztése és a meglévő alkalmazások fenntartása között, ezt tehát ugyancsak figyelembe kell venni az utóprogramban.

5.6. Koherencia

A programnak az elektronikus kormányzat területén megvalósuló egyéb közösségi tevékenységekkel való külső koherenciája egyre inkább biztosítva van. Az IDABC-program és a versenyképességi és innovációs keretprogramnak az IKT-politika támogatására vonatkozó programja[11] közötti együttműködés javult a félidős értékelés óta. Ennek ellenére számos érdekelt fél még mindig nem elég tájékozott a különböző programok és fellépések közt létező szinergiák és komplementaritások tekintetében.

A belső koherencia vonatkozásában az értékelők úgy ítélték meg, hogy a horizontális intézkedéseknek az egyes ágazatokat átfogó integrációja megfelelő, míg a közös érdekű projektek és a horizontális intézkedések közti koherencián javítani lehetne. Másrészt a horizontális intézkedések felhasználása a közös érdekű projekteken kívül széles körben, az IDABC-program tágabb keretein belül történik.

5.7. Az IDABC-program által támogatott fellépések jelenlegi előrehaladottsági állapota

A munkaprogram ötödik felülvizsgálata szerint az IDABC-program eddig 54 fellépést, 22 közös érdekű projektet és 32 horizontális intézkedést támogatott, összesen mintegy 110 millió EUR értékben (körülbelül 20 millió EUR-val a közös érdekű projekteket és mintegy 90 millió EUR-val a horizontális intézkedéseket).

Az értékelés megállapította, hogy a fellépések kidolgozása és végrehajtása zökkenőmentes volt, és ez ideig nem jelentkeztek komolyabb problémák. Mindazonáltal bizonyos fellépések végrehajtásában kisebb késedelem tapasztalható. Egyes horizontális intézkedések késedelmét részben az 5.2 pontban említett körülmények magyarázzák.

Mivel a legtöbb IDABC-fellépés megvalósítása még folyamatban volt az értékelési jelentés véglegesítésekor, felhasználásukat nem lehetett teljes mértékben kiértékelni. Az értékelők egyértelmű bizonyítékát látták a végrehajtott fellépések széles körben történő felhasználásának, és leírták, hogy az érdekelt felek bizonyosak abban, hogy a folyamatban lévő fellépések felhasználása megvalósul a végrehajtást követően.

5.8. A tagállamokkal való koordinálás és a tagállamoknak a programba történő bevonása

A tagállamok fontos szerepet játszanak a program irányításában és a jövőbeni irányokra vonatkozó javaslatok megfogalmazásában. Azáltal, hogy a nemzeti közigazgatási rendszerek képviselik magukat az IDABC-program irányítóbizottságában és a számos szakértői csoportban, a program a nemzeti elektronikus kormányzati politikák koordinációjának fórumává is vált. Ugyanakkor a nemzeti és európai prioritások stratégiai összehangolása nem mindig optimális, tekintettel arra, hogy jelenleg sok tagállam nem biztosít kiemelt elsőbbséget a határokon átnyúló interoperabilitásnak.

A programirányítás működésével kapcsolatban az értékelés azt állapította meg, hogy a tagállamok az utóbbi években számos javaslatot tettek a program jövőbeni irányaira vonatkozóan, amelyek a lehetőségekhez mérten elfogadásra kerültek még akkor is, ha a tagállamok korlátozott számban kezdeményeztek közvetlenül fellépéseket. Másfelől a tagállamok úgy érezték, hogy a folytatólagos munkaprogramra és az egyedi fellépésekre vonatkozó, a Bizottság és a tagállamok közti információcsere javításra szorul.

6. Következtetések és ajánlások

Összességében az értékelés arra a következtetésre jut, hogy a program összhangban van az Európai Bizottság elektronikus kormányzati politikai prioritásaival, egyedi szerepet tölt be az európai eszközökön belül az európai integráció az interoperábilis közigazgatási rendszereken keresztül történő előmozdítására, és fellépéseinek végrehajtása jó úton halad.

A program hatékonyságának és eredményességének javítására irányuló erőfeszítéseknek, amelyek megvalósítása már részben folyamatban van, az alábbiakra szükséges összpontosítaniuk:

- A program működésének stratégiai környezete[12].

- Az érdekelt felek kommunikációs eszközei[13].

- Nyomonkövetési módszerek kidolgozása[14].

Továbbá az értékelés a jövőbeni programok esetében a megfelelő szerződéses keretek kellő időben történő megteremtését javasolja annak érdekében, hogy a fellépések késedelmes elindulásának kockázata elkerülhető legyen[15].

6.1. A program működésének stratégiai környezete

A program politikai pozíciójának erősítése és nemzeti szintű ismertségének javítása érdekében az értékelés a program nyilvánosságának növelését javasolja[16].

Az IDABC utóprogramra (ISA) vonatkozó javaslatban[17] a Bizottság azt tanácsolta a tagállamoknak, hogy az irányítóbizottsági tagokat az informatikáért felelős országos vezető tisztségviselő szintjén nevezzék ki. Mindez összhangban van az értékeléssel, az ugyanis az IDABC-irányítóbizottság a szakpolitikai és szervezeti irányítás vezető képviselőinek magasabb szintű bevonása általi megerősítésére tesz javaslatot.

A Bizottság – szoros együttműködésben a tagállamokkal – jelenleg az ISA-program alapját képező európai interoperabilitási stratégia kialakításán dolgozik. Az európai interoperabilitási stratégián kívül a jelenleg véglegesítés alatt álló európai interoperabilitási keretrendszer is az ISA-program alapjául szolgál. Ez összhangban van az értékeléssel, az ugyanis azt javasolja, hogy a Bizottság dolgozzon ki olyan stratégiai keretrendszert, amely az Európán belüli interoperabilitás és adatcsere problémaelemzésén alapul, magában foglalja az érdekelt felek elemzését, jövőképet fogalmaz meg, és tartalmazza a célok és célkitűzések stratégiai meghatározását[18].

Az európai interoperabilitási stratégiában megfogalmazott prioritásokat a program teljes időtartamát (hat év) lefedő folytatólagos ISA-munkaprogram alapjául szolgáló konkrét fellépések követik. Az említett munkaprogramban a különböző prioritásokhoz és a fejlesztési és működési tevékenységekhez kapcsolódó források elosztásának a meghatározása és elfogadása a tagállamok szoros együttműködésével történik[19].

6.2. Az érdekelt felek kommunikációs eszközei

Az értékelés kiemeli, hogy az érdekelt felekkel, különösen a politikai ágazatokkal, a tagállamokkal vagy akár az IKT-ágazattal folytatott párbeszédhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs és konzultációs mechanizmusok kialakítása. Ezeket a mechanizmusokat kellene használni például a különböző fellépések fenntarthatóságáról[20] szóló, a tagállamokkal folytatott megbeszélések során.

A Bizottság a jövőbeni ISA-program keretein belül folytatja és fokozza az IDABC-program által tett kommunikációs erőfeszítéseket. A program prioritásait és tevékenységeit szolgáló és a különféle érdekelt feleket[21] (úgymint a közigazgatás különböző szintjeit, az ipart, a szabványügyi szervezetet és a nyílt forráskódú közösségeket) célba vevő kommunikációs stratégia kidolgozására kerül sor. Kihasználva a legmegfelelőbb kommunikációs és konzultációs mechanizmusokat, a Bizottság az érintett témákkal kapcsolatban be fogja vonni az érdekelt feleket az ISA-program tevékenységeibe. E cél érdekében a Bizottság megbeszéléseket, munkaértekezleteket és konferenciákat fog szervezni, valamint folytatni fogja tudatosságnövelő tevékenységeit. A Bizottság ezenfelül igénybe fogja venni az online platformokat is, amelyek kiterjedt közösségek kiépítését teszik lehetővé, és fórumot teremtenek az érdekelt felekkel és a felek közti megbeszélésekre. Az érintett érdekelt felek átfogó és teljes körű bevonásának biztosítása érdekében a Bizottság továbbra is élni fog a nyilvános konzultáció lehetőségével, és amennyiben szükségesnek ítéli, megerősíti annak használatát[22].

6.3. Nyomonkövetési módszerek kidolgozása

A Bizottság az ISA-javaslatban[23] mutatókat határozott meg az ISA-program általános és konkrét célkitűzéseire és elvárt eredményeire vonatkozóan. Az ISA-program jövőbeni teljesítményének mérését a Bizottság e mutatók alapján fogja végezni. Mindezzel összhangban az értékelés azt ajánlja, hogy a programhoz kapcsolódóan a Bizottság hozzon létre olyan nyomonkövetési eszközt, amely a program által finanszírozott fellépések stratégiai céljain és célkitűzésein alapul[24].

A jövőbeni ISA-program egyedi fellépéseinek nyomon követése céljára a Bizottság várhatóan az IKT-projektek irányításánál használt belső bizottsági módszertan szerint alakítja ki az egyes fellépések szakaszait és mérföldköveit. Az említett módszertan megkönnyíti az ISA-projektek folyamatos nyomon követését és mérését, valamint egyszerűbbé teszi az érdekelt felek rendszeres tájékoztatását a folyamatban lévő fellépések előrehaladásáról, például a fellépések kezdetekor meghatározott teljesítménymutatók alapján. Az IDABC-program esetében jelenleg használt online jelentéstételi gyakorlat továbbra is megmarad, és egy olyan megoldással egészül ki, amely folyamatos nyomon követést tesz lehetővé. A fenti tevékenységek összhangban vannak az értékelés ajánlásával, amely az érdekelt felek rendszeres tájékoztatásának szükségességét fogalmazza meg a folyamatban lévő fellépések előrehaladásával[25], valamint azok fenntarthatóságával[26] kapcsolatban. Végezetül a fellépések végrehajtása továbbra is a közbeszerzés szabályai szerint történik, s ezzel összefüggésben a Bizottság arra fog törekedni, hogy a szükséges szerződéses keretek az ISA-program elindulását megelőzően kellő időben létrejöjjenek[27].

A jövőbeni program és fellépései értékeléséhez a Bizottság továbbra is a kialakult és bevált értékelési eljárását és módszerét fogja követni.

7. Következtetések

Az értékelés számos megállapítása és ajánlása egyértelműen támogatja azokat az irányokat, amelyeket a Bizottság az ISA-programmal kapcsolatban követ.

Mindez különösen a tagállamok képviselőinek a programirányítás magasabb szintjén történő bevonására és a stratégiai keretrendszer kidolgozására vonatkozó ajánlásokat érinti; ezen ajánlások mindegyike szerepel a Bizottságnak az ISA-programra vonatkozó javaslatában.

A Bizottság más ajánlásokról is úgy véli, hogy az ISA-program sikeres megvalósításának előfeltételeit fogalmazzák meg, így az érdekelt felek irányítására és a kommunikációra vonatkozó stratégiának, valamint a nyomonkövetési rendszernek a meghatározására vonatkozó további ajánlások.

A Bizottság valamennyi ajánlást megfontolja az ISA-program végrehajtásával kapcsolatban és – amennyire az időkeret azt lehetővé teszi – az IDABC-program hátralévő idejében még végrehajtandó fellépések esetében is.

[1] A páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC) szóló, 2004. április 21-i 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, HL L 144., 2004.4.30. (lásd HL L 181., 2004.5.18., 25. o. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2004/l_181/l_18120040518en00250035.pdf).

[2] Deloitte Consulting.

[3] http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm.

[4] Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó bizottsági javaslat, COM(2008)583.

[5] C/2008/1881, lásd: http://ec.europa.eu/idabc/en/document/5101.

[6] http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/conferenceshttp://archive.cabinetoffice.gov.uk/egov2005conference/http://www.egov2007.gov.pt/.

[7] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52006DC0173:HU:NOT.

[8] A versenypolitika, oktatás és képzés, vállalkozáspolitika, környezetvédelem és belső piac mellett.

[9] Ez az egyik fő oka annak, hogy a Bizottság az utóprogramban csak a horizontális fellépésekre javasol összpontosítani.

[10] Az európai interoperabilitási stratégia kidolgozására vonatkozó feladatot az IDABC-munkaprogram 5. számú, 2008. tavaszi felülvizsgálata foglalja magában.

[11] http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/index_en.htm.

[12] 1., 2. és 3. ajánlás.

[13] 4., 5., 10. és 11. ajánlás, valamint az 1. és 8. ajánlás vonatkozásai.

[14] 6., 7. és 8. ajánlás.

[15] 9. ajánlás.

[16] 1. ajánlás.

[17] Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló európai parlamenti és tanácsi javaslatra vonatkozó bizottsági javaslat, COM(2008)583.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008PC0583:HU:NOT.

[18] 2. ajánlás.

[19] 3. ajánlás.

[20] 8. ajánlás.

[21] 4. ajánlás.

[22] A fentiek az 1., 5. és 10. ajánlást veszik figyelembe.

[23] A COM(2008)583 melléklete.

[24] 6. ajánlás.

[25] 7. ajánlás.

[26] 8. ajánlás.

[27] 9. ajánlás.