A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Új partnerség az egyetemek modernizálásért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma {SEC(2009) 423 SEC(2009) 424 SEC(2009) 425} /* COM/2009/0158 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 2.4.2009 COM(2009) 158 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Új partnerség az egyetemek modernizálásért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma {SEC(2009) 423SEC(2009) 424SEC(2009) 425} A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Új partnerség az egyetemek modernizálásért: az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma(EGT-vonatkozású szöveg) 1. Egyre fontosabb téma Az egyetemek[1] hármas szerepükkel – a legmagasabb szintű oktatás, fejlett kutatás és úttörő innováció – az európai tudásháromszög középpontjában állnak. Megvan bennük a potenciál arra, hogy nélkülözhetetlen hajtómotorjai legyenek Európa azon törekveseinek, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává és társadalmává váljék. A közösségi szintű politikaalkotás ezt a 2005. októberi Hampton Court-i csúcstalálkozó óta ismeri el. Ugyanakkor egyértelmű: amennyiben ki akarják használni ezt a potenciált, változtatásra van szükség. „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: oktatás, kutatás és innováció” című 2006. májusi bizottsági közlemény[2] kilenc ilyen területet térképezett föl. Azóta a modernizációs program kiterjedt politikai megbeszélések tárgya lett, haladását pedig rendszeresen áttekinti a Tanács[3]. A Bizottság továbbá javasolta, hogy az egyetemek modernizációja legyen a lisszaboni stratégián belüli új oktatás- és szakképzés-politikai együttműködési keret egyik prioritást élvező témája[4]. A 2006-ban meghatározott programban kulcselem volt, hogy az egyetemeknek strukturált partnerséget kellene kialakítaniuk az üzleti világgal, hiszen „fontos gazdasági tényezővé is kell válniuk, amely képes jobban és gyorsabban reagálni a piaci igényekre, és tudományos és műszaki ismerteket erősítő partnerségeket kialakítani”. A közlemény azt tanácsolta, hogy a vállalkozások segíthetnék az egyetemeket tanterveik és kormányzási struktúráik átalakításában, illetve hozzájárulhatnának finanszírozásukhoz. A Bizottság ezen az alapon indította útjára az egyetemek és vállalkozások fórumát, mint a két világ közötti párbeszéd európai platformját. A fórum első találkozójára 2008 februárjában került sor, amelyet 2008 során három tematikus munkaértekezlet követett[5]. A második plenáris fórumra 2009 februárjában körülbelül 400 résztvevő gyűlt össze, és a különféle tematikus munkaértekezletek mellett sor került az addigi tanulságok levonására és egy vitára is a fórum munkájának lehetséges jövőbeni irányairól. A 2009 februári rendezvényen tapasztalt rendkívül magas részvétel arra mutat, hogy az érdekelt felek nagy jelentőseget tulajdonítanak a fórumnak. A résztvevők gyakran hivatkoztak a gazdasági recesszió kontextusára, amelyben a rendezvényre sor került, és kiemelték, hogy új nyomást éreznek a vállalatok és egyetemek közötti jobb kapcsolatok kiépítése felé, hiszen ezek a kapcsolatok az európai tudásháromszög megerősítésének eszközei lehetnek. Ez a közlemény erre a sürgősségérzésre próbál választ adni. 2. Eddigi tanulságok és előrelépés: a közlemény célja Az egyetemek és vállalkozások együttműködése két kultúrájában, értékeiben és küldetésében markánsan különböző közösséget érint. Európa-szerte léteznek példák a két oldal közötti sikeres együttműködésre, és a két terület között európai uniós programok is megkíséreltek partnerségeket létesíteni, rendesen olyan konkrét területeken megvalósuló partnerségekre fókuszálva, mint például a kutatás vagy a hallgatói mobilitás[6]. Az együttműködés szintje azonban országonként, egyetemenként és tudományterületenként rendkívül hullámzó. Ezen kívül ez az együttműködés a két érintett ágazatban csak korlátozott mértékben befolyásolta a kormányzást vagy a szervezeti kultúrát. Kevés egyetemnek van az egész intézményre kiterjedő stratégiája a vállalkozásokkal való együttműködésre; amelyeknek pedig van, azok alig néhány tagállamban koncentrálódnak. A jogszabályi és pénzügyi keretek sok országban még mindig nem jutalmazzák – vagy egyenesen akadályozzák – a vállalkozásokkal való együttműködésre irányuló egyetemi erőfeszítéseket. Ennek a közleménynek a céljai a következők: - Számvetés azzal, amit a fórum és a többi megfelelő európai szintű tevékenység első évéből tanulni sikerült az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés kihívásairól és akadályairól, a megoldandó kérdésekről, valamint a szélesebb körű felhasználásra érdemes bevált gyakorlatokról és megközelítésekről. A munkának ezt a vonatkozását hosszabban kifejti egy bizottsági szolgálati munkadokumentum. - Javaslattétel a fórum munkájának következő lépéseire. - Konkrét kísérő intézkedések felvázolása az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés erősítésére. 3. Kérdéskörök és kihívások A fórumon felmerült elképzelések 6 fő téma körül foglalhatók össze. Az alábbi szakaszok mindegyike tartalmaz egy keretes szöveget is, amely egy-egy bevált gyakorlatot emel ki. 3.1. Új tanrend a foglalkoztathatóságért A gazdaságok versenyképessége egyre jobban függ attól, mennyire áll rendelkezésre képzett és vállalkozó szellemű munkaerő. Az Új munkahelyekhez új készségek elnevezesű kezdeményezés[7] megerősítette, hogy az EU magasan képzett és vállalkozó szellemű diplomások iránti igénye az elkövetkező években tovább fokozódik. Ugyanekkor a fórumon részt vevő vállalkozások arról számoltak be, hogy az egyetemet elhagyó diplomások kompetenciái nem felelnek meg a munkaadó vállalkozások által keresett képesítéseknek. Kétségkívül a foglalkoztathatóság kihívása volt a fórum előtt álló legfontosabb kérdés, amelyre a közös gondolkodás újra és újra visszatért. Konszenzus volt abban, hogy a tanterveket és a tanulási módszereket átfogóan meg kell változtatni, valamint szükség van a következőkre: - transzverzális és alkalmazható képességek, valamint alapvető gazdasági és technológiai fogalmak felvétele a tanrendbe a minden képesítési szinten. A tanrendnek „T-alakúnak” kellene lennie: gyökerezzék a konkrét akadémiai tudományágban, eközben pedig álljon kölcsönhatásban és működjék együtt a többi tudományágban és szektorban található partnerekkel; - jobb vizsgáztatási módszerek, amelyek az eddigieknél inkább a tanulás és a kompetenciák felmérésére irányulnak; - a felvételi profilok és a tanulási megközelítések nagyobb diverzifikálása annak érdekében, hogy a nem hagyományos hátterűek – többek között a tanuláshoz visszatérő felnőttek – tehetsége is alkalmazható legyen; - az oktatási és kutatási programok nagyobb interdiszciplinaritása és transzdiszciplinaritása. Ebben a tekintetben a fórum résztvevői gyakran hivatkoztak arra a módra, ahogyan az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) jövőbeli működése ezeket a megközelítéseket integrálni fogja. Erre úgy tekintettek, mint ami utat fog mutatni az ilyen megközelítéseknek a felsőoktatásban történő szélesebb körű alkalmazása felé. A kívánt nagyságrendű és ütemű tanrendváltozásra csak akkor van lehetőség, ha az egyetemek belső struktúrája keretet biztosít ennek lehetővé tételére és jutalmazására. A belső minőségbiztosításnak és a külső akkreditációs rendszereknek nagyobb figyelmet kellene szentelniük a tanulási programok társadalmi és gazdasági relevanciájának. Az akkreditációs ügynökségekben a tanulóknak, illetve az üzleti világ és általában a társadalom képviselőinek is reszt kellene venniük. Az üzleti világ képviselői számos akkreditációs ügynökségnél szerepelnek a döntéshozatalban, például a német ACQUIN, az ír HETAC vagy a francia CTI esetében. Az utóbbi mérnöki tantervekért felelős, és azonos számú tagja van a felsőoktatásból és az üzleti világból; a transzverzális készségek és a hallgatóknak a gazdasági ágazattal való kapcsolata alapkövetelmény az akkreditációhoz. (Lásd: szolgálati munkadokumentum, 5.2.4. szakasz.) 3.2. A vállalkozói szellem erősítése Az EU-ban a vállalkozói tevékenység viszonylag alacsony szintje [8] megkérdőjelezi, hogy Európa képes-e támogatni a növekedést és a munkahelyteremtést. A felsőoktatás előtt álló kihívás az, hogy olyan tanulási környezetet nyújtson, amely a tudás hasznosítása érdekében ösztönzi a függetlenséget, a kreativitást és a vállalkozói szellemű megközelítést. A kellő kultúraváltozás létrejöttében segítene, ha az egyetemről rendszeresen áramlanának a vállalkozásokhoz hallgatók és oktatók, illetve a campusokon állandó lenne az üzletemberek jelenléte. Ebből a szempontból jó példák a Marie Curie Initial Training Networks által finanszírozott posztgraduális képzési programok, amelyek a vállalkozói képességekre összpontosítanak. Ki kellene terjeszteni a vállalkozásokkal folytatott együttműködés jelenlegi formáit, például a konferenciákat, a gyakornoki programokat és az (egyéni vagy multidiszciplináris csoportokban végzett) projektmunkát. Értékesek lehetnének a tanterven kívüli lehetőségek is, például a junior tanácsadó vállalatok vagy az új üzleti kezdeményezésekhez (start-up, spin-off) konkrét elképzeléseket kidolgozó egyetemi hallgatók és oktatók számára testre szabott támogatást nyújtó inkubátor programok. Mindezeknek a tevékenységeknek már tanulmányaik korai szakaszában el kellene érniük a hallgatókat, és erősebben kellene integrálódniuk a tantervbe. Különösen fontosnak látszik, hogy a leendő iskolai tanárok és szakoktatók pozitívan tekintsenek az üzleti világra, mint a fejlődés, a munkahelyek és a jólét forrásara. A főbb következtetések: - az egyetemeken a vállalkozói kultúra fejlesztése mélyreható változásokat kíván az egyetemi kormányzásban és vezetésben; - a vállalkozási ismeretek oktatásának átfogónak és minden érdeklődő hallgató számára nyitottnak kell lennie az összes egyetemi tudományterületen, kellő figyelemmel mindkét nem bevonásának perspektívájára; - a vállalkozói ismeretek oktatásába az egyetemeknek vállalkozókat és üzletembereket is be kellene vonniuk, például kiváló vállalkozók számára vendégprofesszori helyek létesítésével; - ugyanígy a professzoroknak és az oktatóknak is tanulniuk kellene a vállalkozói ismeretek tanítását, és betekintéssel kellene rendelkezniük az üzleti világba. Az International Danish Entrepreneurship Academy (dán nemzetközi vállalkozóakadémia, IDEA) hálózat pénzügyi támogatással, mentorálással, kurzusokkal és hálózati lehetőségekkel ösztönzi a felsőoktatásban és a felsőfokú szakképzésben tanuló hallgatók vállalkozó kedvét. Az IDEA-t állami, területi és települési támogatásokból, továbbá magánforrásokból finanszírozzák. (Lásd: szolgálati munkadokumentum, 5.5.3. szakasz.) 3.3. Tudástranszfer: munkára fogni a tudást A tudás megteremtését tekintve Európa rendkívül termelékeny. Kihívás azonban az, hogyan lehetne javítani a közpénzből finanszírozott K+F hasznosítását és gyakorlati kiaknázását. Létezik ugyan néhány olyan program, amely erősíti azokat az átjárási lehetőségeket, amelyek segítségével az állami felsőoktatás és kutatás tudásteremtő képessége az innovációk piacra dobásáért együtt tud működni vállalkozásokkal, a két ágazat közötti tartós stratégiai együttműködés szintje azonban továbbra is túl alacsony. Az egyetemeknek stratégiákat kell kialakítaniuk a szellemi tulajdon professzionális kezelésére. Ha így tesznek, az küldetésük számos vonatkozásának teljesítésében segítségükre lehet, például társadalmi-gazdasági hasznot teremthetnek a társadalom számára és a legjobb hallgatókat és kutatókat vonzhatják magukhoz. Az egyetemek támogatása és a tudástranszfer-tevékenységek koherensebb keretbe foglalása érdekében a Bizottság elfogadta a szellemi tulajdon kezeléséről a tudásátadás során, valamint az egyetemeknek és más állami kutatószervezeteknek szóló gyakorlati útmutatóról szóló ajánlást[9]. Az egyetemek és az ipar együttműködésével zajló kutatás és tudástranszfer jobb gyakorlataihoz kínál útmutatót a „Responsible Partnering” (felelős partnerség) kezdeményezés[10] is. Összefoglalva: - Az egyetemek és a vállalkozások közötti tudástranszfer ott működhet a legjobban, ahol megvan az együttműködés és a kölcsönös egyetértés kerete, amely partnerségekre, közös projektekre és személyek cseréjére terjed ki; - az egyetemeknek interdiszciplinaritást kellene biztosítaniuk, hiszen az egyetlen tudományágra kiterjedő (monodiszciplináris) megoldások ritkán adnak választ a valódi világ problémáira; - az egyetemeknek és az állami kutatószervezeteknek világos, hosszú távú stratégiával kellene rendelkezniük a szellemi tulajdonjogok kezelésére; - választ kell találni azokra a sajátos kihívásokra, amelyekkel az egyetemekkel partnerségre lépő kkv.-k szembesülnek. Az egyetemeknek a kkv.-kat is el kell érniük. Az egyetemek számára megkönnyítheti a kkv.-kkal való együttműködést, ha hozzáférnek egy tudástranszfer-irodához (vagy maguk rendelkeznek ilyennel), hiszen ezek kaput és kapcsolatot jelentenek az egyetemek és a magánszektor között. A twentei egyetem (Hollandia) tudásparkot és „vállalkozásgyorsítókat” (business accelerator) működtet, amelyek összekapcsolják az egyetemen előállított tudást a térség üzleti közösségével. Aki vállalkozást kíván indítani, azt az egyetem TOP (Temporary Entrepreneurial Positions) programja személyre szabott támogatásban részesíti. A vállalkozástulajdonosok számára az egyetem egy növekedési programot is kínál. Mindkét program tartalmaz képzési modulokat és hálózatteremtő tevékenységeket is. (Lásd: szolgálati munkadokumentum, 5.6.1. szakasz.) 3.4. Mobilitás: határokon át, vállalkozás és egyetem között Noha számos sikertörténet szól hallgatók kihelyezéséről, a 7. kutatási keretprogram (FP7) égisze alatt az ipar és az egyetemek közötti mobilitási programokról és együttműködési projektekről, de a két ágazat közötti kapcsolat, interakció és mobilitás általános szintje továbbra is túlzottan alacsony. Ezeknek valamennyi tudományterületen a tanulmányi programok szerves részeivé kellene válniuk és az európai kreditátviteli rendszerben (ECTS) is elismert kreditpontokat kellene adniuk az olyan gyakornoki és kutatói mobilitási programoknak és együttműködési projekteknek, amelyek lehetővé teszik a hallgatóknak, hogy – egyedül vagy interdiszciplináris csoportban egy vállalattal vagy vállalatnál – dolgozzanak. A mobilitásnak az egyetemek oktató és vezető személyzetére is ki kellene terjednie, hogy az egyetemek olyan hálózatokat építhessenek föl, amelyekből a jövőben a hallgatók számára gyakornoki és munkahelyek és projektek alakulhatnak ki. Ha a személyzet testközelből ismerkedne meg az üzleti élet valóságával, az segítene abban, hogy megértsék az ipar változó képzési és innovációs igényeit, és ezeknek elébe menjenek. Jelentős jogszabályi és adminisztratív akadályok állnak azonban az egyetemi személyzetnek a vállalkozások irányába történő mobilitása előtt, például a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek területén[11]. A másik irányban jelentősen javíthatja az egyetemek oktatási, kutatási és innovációs képességét, ha a vállalkozások erőteljesebben vennének részt az egyetemek irányítótestületeiben, kutatási programjaiban, felvételi testületeiben, tanterv-összeállításában, oktató tevékenységében és minőségbiztosítási rendszereiben. Jogszabályi vagy kulturális okokból számos országban ez is meglehetősen korlátozott. A haladás érdekében fontosak a következők: - szükséges, hogy az egyetemek és a vállalkozások népszerűsítsék és elismerjék a mobilitás értékét, annak minden formájában és minden szintjén. Különösen a kkv.-knak kellene több gyakornoki programban részt venniük; - a jogszabályi kereteket úgy kellene módosítani, hogy támogassák és könnyítsék az egyetemek és a vállalkozások közötti mobilitást; - el kell ismerni és akkreditálni kell az oktatók, kutatók vagy hallgatók üzleti világ felé irányuló mobilitását. A valenciai ADEIT[12] olyan szervezet, amelynek kifejezett célkitűzése, hogy összekapcsolja az egyetemet társadalmi környezetével. Tevékenysége egyetemi hallgatók más szervezetekhez vagy vállalkozásokhoz történő kihelyezésére összpontosít. Az ADEIT évente 1500 hallgatót helyez ki vállalatokhoz, és a mindkét oldalon foglalkozik tutorképzéssel is. Ezen kívül oktatói gyakornoki programja is van, amelynek keretében az oktatók akár 100 órát dolgozhatnak vállalatoknál. (Lásd: szolgálati munkadokumentum, 5.4.4. szakasz.) 3.5. Az egyetemek megnyitása az egész életen át tartó tanulás előtt A foglalkoztathatóság javítása nem csupán azokra terjed ki, akik belépnek a munkaerőpiacra: ugyanilyen fontos – sőt a jelenlegi recesszió okozta munkahelyelvesztések fokozódásával talán még fontosabb – kihívás a már dolgozók kompetenciáinak továbbfejlesztése [13]. Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról szóló időközi jelentés azt mutatja, hogy az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttek száma[14] túl lassan és csupán néhány tagállamban növekszik. Amikor a hallgatói létszámok demográfiai okok miatt jó eséllyel csökkenni kezdenek, a továbbképzés szemlátomást rendkívül fontos potenciális lehetőséget jelent az egyetemeknek. Az egyetemek azonban csak a továbbképzési piac rendkívül kis része előtt nyílnak meg. Az egész életen át tartó tanulás irányába történő átfogó újraorientálódásra van szükség. A fórumon bemutatták és megvitatták az európai egyetemeknek az egész életen át tartó tanulásról szóló chartáját[15], amelyet az Európai Egyetemi Szövetség fogadott el. A dokumentum az egyetemek részéről 10 kötelezettségvállalást tartalmaz, többek között a tanuláshoz való szélesebb körű hozzáférést, a hallgatói népesség diverzifikálását és a tanulmányok vonzerejének fokozását, valamint a minőség kultúrájában zajló egész életen át tartó tanulás, valamint a helyi, regionális, országos és nemzetközi szint megerősítését. A továbbképzéshez szoros kapcsolatra van szükség az egyetem és az üzleti szféra között, ami lehetővé teszi, hogy az új/aktualizált ismeretek iránti keresletet helyi és regionális szinten megtalálják, majd kielégítsék. Rendkívül fontosak az alábbiak: - az egész életen át tartó tanulás teljes egészében integrálni kell az egyetemek küldetésébe és stratégiáiba; - a munkaerőpiacnak és a munkaadóknak értékelnie kell és el kell ismernie az ismeretek felfrissítését/továbbfejlesztését; - az egész életen át tartó tanulást a vállalkozásokkal partnerségben kell fejleszteni: az egyetemek önmagukban nem tudnak tervezni és szolgáltatni. Nyugat-Svédországban 3 egyetem személyre szabott távoktatási kurzusokat dolgozott ki kkv.-alkalmazottak számára, ami egyaránt növeli ezeknek a vállalkozásoknak és a régió egészének versenyképességét. A tanfolyamok a kkv.-k számára kulcsfontosságú kérdésekre irányulnak, mint például jobb gyártási technikák, gazdaság, logisztika, termékfejlesztés és „Total Production Management”. A tanfolyamokon részt vevő legtöbb alkalmazott negyvenes éveiben jár, és korábban nem tanult egyetemi szinten. (Lásd: szolgálati munkadokumentum, 5.3.2. szakasz.) 3.6. Jobb egyetemi kormányzás A fórum nemzeti, regionális és intézményi szinten egyaránt összpontosított a kormányzásra, mint amely az egyetemek és vállalkozások közötti eredményes együttműködés előfeltétele. Nemzeti szinten változásokra van szükség a jogszabályokban, a finanszírozási szabályozásban és az ösztönző struktúrákban, amelyek nem támogatják az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködést, sőt egyes esetekben kifejezetten ellenségesen viszonyulnak hozzá. Ennek az együttműködésnek az egyetemek átfogó stratégiájának részévé kellene válnia, és be kellene illeszteni a fejlesztéstervezésbe és a célkitűzések meghatározásába is. Az iparral folytatott együttműködést a karrier előrehaladása és a bérezés szempontjából ugyanolyan fontosnak kellene elismerni, mint a publikálást és a hasonló felsőoktatási feladatokat. Fontos szereplők a köztes szervezetek vagy az üzleti szövetségek, mert jó kapcsolatot jelenthetnek az egyetemek és a vállalatok – különösen a kkv.-k – között. Az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködést ezen kívül számos európai, nemzeti és regionális szerv és ügynökség támogatja, amelyek hatékony struktúráknak bizonyulhatnak a területen elérendő haladás szempontjából. Az Egyesült Királyságban a Council for Industry and Higher Education (CIHE) megvizsgálja azokat a tanulmányi kérdéseket, amelyek érintik az ország versenyképességét és szociális kohézióját, és megpróbálja elősegíteni az üzleti világ és a felsőoktatás közötti szorosabb munkát és egyetértést. Németországban a Stifterverband für die Deutsche Wissenschaft az ipar közös kezdeményezése a kutatás és a felsőoktatás támogatására. Kapcsolatokat teremt az egyetemek és a felsőoktatáson kívüli kutatóintézmények között, összeköti a tudományos és a gazdasági világot, és az egységes európai oktatási és kutatási térség létrehozását ösztönzi. Spanyolországban a Conocimiento y Desarrollo (CYD) Alapítvány célja az egyetemi kormányzás, elszámoltathatóság és irányítás javítása, az egyetemek, a vállalati szféra és a társadalom közötti kapcsolatok erősítése, valamint a vállalkozói és innovatív kultúra előmozdítása az egyetemi oktatók és hallgatók között. (Lásd: szolgálati munkadokumentum, 5.1.1. szakasz.) Az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés különösen fontosnak látszik a regionális fejlesztés szempontjából[16]. Az Egyesült Államokban és Európában számos innovatív régió épül az egyetemek, a vállalkozások és a kormányzat hármas partnerségére, amely a politikai orientációra és a finanszírozásra szolgál. Finnországban az e-Tampere program kapcsolja össze Tampere város 2012-es jövőképét számos kkv.-vel és nagyobb vállalattal, illetve 2 egyetemmel. Mintegy 400 helyi, regionális, országos és nemzetközi projektet indított az egyetemi kutatás, a vállalkozások és a kormányzat szoros technológiai, gazdasági és társadalmi együttműködésének segítségével. (Lásd: szolgálati munkadokumentum, 6.1. szakasz.) A főbb következtetések az alábbiak: - az országos és regionális keretfeltételeknek támogató környezetet kell biztosítaniuk az egyetemek számára ahhoz, hogy együttműködésbe kezdjenek vállalkozásokkal; - az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködést be kell építeni az intézményi stratégiákba: a végrehajtás szempontjából lényeges a vezetés és az emberi erőforrások eredményes kezelése; - a kormányzásnak biztosítania kell, hogy az egyetem küldetésével, szerepével és stratégiájával összhangban álló ösztönzők és értékelési rendszerek jöjjenek létre. 4. További lépések A fórum működésének eddigi egyetlen éve máris fontos eredményekkel járt. A Bizottság üdvözli az elképzelések gazdagságát és az így létrejött gondolkodás minőségét. A politikai együttműködés és a programintézkedések révén egyaránt építeni fog erre a munkára, tovább segítve Európa egyetemeinek modernizációját. A Bizottság kétféle kísérő intézkedést javasol. Először is – válaszul a fórumrésztvevőknek a munka folytatására és elmélyítésére irányuló határozott kívánságára – kidolgozott a jövőre egy munkaprogramot. Másodszor a fórum számos olyan kérdéskört és potenciális cselekvési irányt határozott meg, amelyeket – elsősorban a gazdasági recesszió összefüggésében – a lehető leghamarabb figyelembe kell venni, és a foglalkoztathatóságra irányuló, egyetemek és vállalkozások közötti, partnerség javítására irányulnak. Egész sor konkrét intézkedésre született javaslat. A párbeszéd folytatása - A fórum továbbra is a plenáris ülések és tematikus szemináriumok által meghatározott szerkezetben fog működni. Ezen kívül létre fog jönni egy weboldal a tapasztalatok megosztására és terjesztésére, illetve a kommunikáció elősegítésére. - A fórum eddig eredményesen mozgósította a két világ – egyetemi és vállalati – képviselőit, köztük a közvetítő szervezeteket és az üzleti szövetségeket is. A partnerségnek azonban a nemzeti kormányok és a regionális hatóságok aktív részvételére is szüksége van. A következő szakaszban ezért erőteljesebben kellene bevonni a megfelelő állami képviselőket is. - Az eddig lezajlott párbeszéd és a többi területen zajló munka alapján a következő témákat kellene megvitatni: - annak biztosítása, hogy az egyetemi világ eredményesen adjon választ az „új munkahelyekhez új készségek” programra és a gazdasági recesszió által támasztott kihívásokra; - regionális fejlesztési partnerségek; - kkv.-kkel kötött partnerségek; - a tanulási megközelítések diverzifikálása és hídverés a felsőoktatás különféle típusai között; valamint - minőségbiztosítás és akkreditáció, mint az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés támogatásának eszközei. - A munka iránt az EU-n kívülről is sokan fejezték ki érdeklődésüket. A fórumnak még kifejezettebben nyitva kellene állnia az EU-n kívüli szereplők előtt (bár a gyakorlatban máris számos nemzetközi vállalat vesz részt), és nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a partnerországoktól elsajátítható tanulságokra. A partnerországokban található megfelelő állami hatóságokkal ápolt kapcsolatai révén a Bizottság népszerűsíteni fogja a fórum munkáját és a kérni fogja a hatóságok részvételét. Új partnerségek kialakítása - Az egyetemi kurzusok kialakításához és megtartásához a fórum a vállalkozások és az egyetemek közötti strukturált partnerség új formái mellett szállt síkra. Ezek a partnerségek követhetnék azokat a struktúrákat, amelyek a technológiai platformokon, a 7. kutatási keretprogramhoz tartozó, ipar és a felsőoktatás közötti Marie-Curie partnerségek és átjárási lehetőségek keretében, illetve az EIT égisze alatti tudás- és innovációs közösségek formájában alakultak ki. A Bizottság azt javasolja, hogy azonnal vizsgálják meg, hogyan lehetne ezeket a partnerségeket a megfelelő EU-programokon keresztül támogatni annak érdekében, hogy a Lifelong Learning program keretében 2010-ben közzé lehessen tenni ajánlattételi felhívásokat a vizsgáló intézkedésekre. - A vállalkozói oldal a fórumon több ízben felvetette, hogy ki kellene terjeszteni a platform témáját más oktatási és szakképzési területekre is, mégpedig a középiskolákra és a szakképzési intézményekre. A vállalkozások például egyértelműen jelentős potenciállal rendelkeznek a vállalkozási ismeretek tanítására[17]. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a jelenlegi programok – például a Leonardo da Vinci és a Comenius – és az európai iskolahálózathoz (European Schoolnet) hasonló kezdeményezések hogyan használhatók fel arra, hogy a vállalkozásokat és az iskolákat oktatási partnerségekbe csoportosítsák, illetve hogyan lehetne ezt az együttműködést egy európai koordinációs testülettel előmozdítani. A Bizottság szeretné felhívni az érdekelt feleket, hogy egy őszi konferencián vagy szemináriumon vizsgálják meg a vállalkozások, valamint az iskolák és a szakképzési intézmények közötti leendő együttműködési lehetőségeket. - Az egyetemek és a vállalkozások közötti EU-szintű párbeszédnek országos és regionális szinten is hasonló dialógusokat kellene ösztönöznie. A tagállamokkal folytatott oktatási és szakképzési politikai együttműködésének összefüggésében a Bizottság ösztönözni fogja a nemzeti hatóságokat, hogy hozzanak létre hasonló, nemzeti szintű párbeszédstruktúrákat. Meg fogja vizsgálni azt is, hogyan lehetne a strukturális alapokat ilyen típusú regionális kezdeményezésekre felhasználni. - A Bizottság össze fog állítani egy tanulmányt, amely felsorolja az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés terén létező bevált gyakorlatokat. Most jött el az ideje annak, hogy az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés erőteljes, új indíttatást kapjon: a gazdasági recesszió idején, amikor a diplomások egyre nehezebben találnak munkahelyet, a vállalkozásokra pedig egyre nagyobb versenynyomás nehezedik, még inkább prioritássá válik az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés gazdasági és társadalmi hozzáadott értéke. [1] Ebben a dokumentumban az „egyetemek” kifejezés valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozik, tekintet nélkül nevükre és a tagállamokban betöltött státuszukra. [2] COM(2006) 208 végleges. [3] A témák és a megtett intézkedések összefoglalását lásd: a Tanács 2007. november 23-i, az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálására vonatkozó állásfoglalásáról szóló bizottsági jelentés (COM(2008) 680, 2008. október 30.). [4] Az európai oktatási és képzési együttműködés aktualizált keretstratégiája (COM(2008) 865 végleges, 2008. december 16.). [5] Továbbképzés és egész életen át tartó tanulás (Brüsszel, 2008. június 30.), tantervfejlesztés és vállalkozói szellem (Tenerife, 2008. október 30–31.), tudástranszfer (Brüsszel, 2008. november 7.). [6] A felsőoktatás és a vállalkozások párbeszédét támogató EU-programok leírását lásd a szolgálati munkadokumentum 3. szakaszában. [7] COM(2008) 868. [8] Vö. szolgálati munkadokumentum, 2.3. szakasz: a Global Entrepreneurship Monitor 2007 azt mutatja, hogy Kínában 2–5-ször magasabbak a vállalkozói tevékenységet mérő mutatók értékei, mint az EU-országokban. [9] C(2008) 1329. [10] http://www.responsible-partnering.org/; – a vezető felsőoktatási és gazdasági szövetségek (EUA, EARTO, EIRMA és ProTon Europe) fejlesztése. [11] COM(2007) 317: Jobb szakmai előmeneteli lehetőségek és több mobilitás: európai kutatói partnerség. [12] http://www.adeit.uv.es [13] COM(2008) 868 végleges: Új munkahelyekhez szükséges új készségek. [14] Előrelépés a lisszaboni célok megvalósításában az oktatás és képzés terén. 2007. évi mutatók és referenciaértékek (bizottsági személyzeti munkadokumentum, SEC(2008) 2293). [15] European Universities' Charter on Lifelong Learning, 2008; ISBN: 9789078997009, EUA; http://www.eua.be. [16] Higher Education and Regions: Globally Competitive, Locally Engaged (felsőoktatás és régiók: globális versenyképesség – helyi elkötelezettség); OECD 2007. [17] A Bizottság éppen jelenleg állít fel egy vállalkozási ismeretek oktatásával foglalkozó magas szintű európai testületet az összes tagállam és az EGT-országok képviselőiből, hogy koherensebb megközelítések kialakítását támogassa.