[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.2.2009

COM(2009) 64 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatát elősegítő többéves közösségi program végrehajtásának végső értékelése

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatát elősegítő többéves közösségi program végrehajtásának végső értékelése

1. BEVEZETÉS

E közlemény a (2005–2008-as időszakra szóló) Biztonságosabb internet plusz nevű többéves program (a továbbiakban: a program) végső értékelését ismerteti.

A program az erről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatban[1] foglaltaknak megfelelően az internet és az új online technológiák különösen a gyermekek számára biztonságosabb használatának előmozdítását és a jogellenes és a végfelhasználó számára nemkívánatos tartalmak elleni küzdelmet tűzte ki célul.

A program négy évig, 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig tartott, és 45 millió eurós referencia-költségvetéssel rendelkezett.

A programot négy fő cselekvési irányvonal mentén hajtották végre:

- a jogellenes tartalmak elleni küzdelem;

- a nem kívánt és káros tartalmak elleni fellépés;

- biztonságosabb környezet előmozdítása;

- a tudatosság erősítése.

Az ezt megelőző, Biztonságosabb internet cselekvési tervhez képest az alkalmazási kört kiterjesztették új online technológiákra, beleértve a mobiltelefonokra létrehozott és szélessávú tartalmat, az online játékokat, az egyenrangú készülékek közötti (peer to peer) fájlátvitelt és a valós idejű kommunikáció valamennyi formáját, mint a chatszobák és az azonnali üzenetküldés, azzal az elsődleges céllal, hogy a javítsák a gyermekek és kiskorúak védelmét. A program a jogellenes és káros tartalmak és magatartásformák szélesebb körével, így a rasszizmussal és az erőszakkal is foglalkozott.

A program végrehajtásának legfőbb eszközéül a nyilvános ajánlattételi felhívások alapján kiválasztott projektek társfinanszírozása szolgált. Ennek alapján az egyes cselekvési irányvonalak keretében projektek széles körét finanszírozták, amelyeket adott esetben nem támogatott tevékenységek egészítettek ki.

A program társfinanszírozza az INSAFE-hálózatot, amely a gyermekek, családok és iskolák körében a tudatosság erősítésére irányuló tevékenységet folytató tudatosságnövelő csomópontokból, valamint segélyvonalakból áll, ahol a gyermekek kifejezhetik az internetes technológiák használatával kapcsolatban felmerülő aggályaikat, valamint a forródrótszolgálatok alkotta INHOPE-hálózatot, amely lehetővé teszi az internethasználók számára illegális tartalmak bejelentését[2].

A program emellett a különböző érdekelteket, így kutatókat, nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat) és a bűnüldöző szerveket összehozó tematikus hálózatokat is támogat a párbeszéd elősegítése és a legjobb gyakorlatok cseréje érdekében, valamint a jogsértő anyagok bűnüldöző szervek általi elemzésének javítását célzó projekteket és a gyermekek, a szülők és a jogsértők internethasználatának különböző aspektusaira vonatkozó ismeretek bővítését szolgáló projekteket. Az „EU Kids Online” projekt új ismeretekkel szolgál a gyermekek és szülők veszélyekre és biztonságra vonatkozó tapasztalatait illetően, egy következő projekt pedig az összehasonlítható adatoknak az iménti projektben megállapított hiányát igyekszik majd orvosolni. Egy második projekt a felnőtt bűnözés kvalitatív kutatása révén bővíteni fogja a gyermekek internettel összefüggő szexuális bántalmazására vonatkozó ismereteket[3].

A program keretében két Eurobarométer-felmérést végeztek annak érdekében, hogy feltérképezzék az uniós polgárok jogsértő és káros tartalmakhoz való hozzáállását és az önmaguk védelmére vonatkozó ismereteit, 2008 őszén pedig újabb felmérésre kerül majd sor.

A Bizottság ezen kívül tanulmányt készített a szűrőszoftverek hatékonyságáról. A program további eredményei között említhető, hogy februárban világszerte megtartják a Biztonságosabb Internet Napot, amelyben 2008-ban 56 ország vett részt. A Bizottság az önszabályozás ösztönzése érdekében lefektette az ágazat és a civil társadalom közötti párbeszéd alapjait. A mobiltelefon-ágazatban 2007-ben elfogadták a fiatal tizenévesek és a gyermekek biztonságosabb mobiltelefon-használatáról szóló európai keretmegállapodást. Az éves Biztonságosabb Internet Fórum az aktuális kérdések megvitatására szolgáló elismert találkozóhely az érdekeltek számára.

A programról szóló határozat 5. cikke értelmében a Bizottság a program befejezésekor végső értékelő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a program végrehajtása során elért eredményekről.

Az értékelést egy független szakértőkből álló háromfős testület[4] folytatta le a 2008. május és július közötti időszakban, az érintett bizottsági szolgálatokkal[5] való szoros együttműködésben.

2. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA

Az értékelés a következő szempontokra terjedt ki: a program célkitűzéseinek relevanciája, a végrehajtás prioritásai és eszközei, a program hatékonysága, eredményei, hatása, fenntarthatósága, valamint hogy hogyan egészítik ki egymást egyéb, az Európai Unión belüli és kívüli, valamint nemzeti kezdeményezésekkel.

3. AZ ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE

Az értékelők megállapították, hogy a program sikeresen megvalósította a programról szóló eredeti határozatban és az azt követő éves munkaprogramokban megjelölt célkitűzéseket. Számos intézkedéssel hozzájárult a biztonságosabb internethasználat lehetővé tételéhez, és hatása jelentős. Az érdekeltektől érkezett visszajelzések egyértelműen elismerőleg szólnak a programról, különösen a program keretében az ismeretek megosztására biztosított lehetőségekről, és hangsúlyozzák a munka folytatódásának jelentőségét.

Az értékelők közelebbről arra a következtetésre jutottak, hogy

A Bizottság a változó kihívásokhoz és igényekhez tudta igazítani a program prioritásait , és a program keretében sikerült biztosítani, hogy a témák és intézkedések megfeleljenek a program által érintett dinamikus társadalmi és műszaki környezetnek.

A program földrajzi alkalmazási köre szempontjából a program szintén kellő időben és eredményesen reagált. Azzal, hogy a program az új tagállamokat is bevonta tevékenységeibe, hamar tükrözni tudta az EU gyors földrajzi bővülését.

A program emellett – mivel nemrég óta a gyermekek és fiatalok megkérdezésére helyezi a hangsúlyt, és biztosítja, hogy mind jogaik, mind véleményük a program minden területén prioritást élvezzenek – nagy mértékben releváns.

A programot hatékony és eredményes módon irányították. Szinte minden tagállamban működnek már forródrótszolgálatok és a tudatosságnövelő csomópontok, számos tematikus hálózatot hoztak létre, és folytatódik a munka olyan területekre vonatkozó műszaki megoldások kifejlesztése terén, mint például a képfelismerés. A program tágabb célkitűzéseit illetően azonban nehezebb számszerűsíteni az eredményesség pontos szintjét, ezért az ezt követő kezdeményezések keretében – a támogatott tevékenységek eredményességének és hatásosságának biztosítása érdekében – fontos lenne több mérhető adatot gyűjteni és elemezni.

A program jelentős eredményeket tudott felmutatni. Amellett, hogy az európai és Európán kívüli döntéshozók napirendjén folyamatosan kiemelt helyen tartotta a biztonságosabb internet kérdését, az európai kontextuson kívül is cselekvésre ösztönző tényezővé vált. A hasonló kihívásokkal szembenéző más országok nagyon hasznosnak és ösztönzőnek tartják a program keretében összegyűjtött tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat. Az INHOPE rendkívül széles körű nemzetközi tagsága szintén a program tágabb internetes közösségben élvezett elismertségéről tanúskodik.

Számos érdekelt nagyra értékelte a program által kínált hálózatépítési lehetőséget, hangsúlyozva a tényt, hogy a program olyan ágazatok közötti együttműködést tesz lehetővé, amelyek egyébként nem dolgoztak volna össze, például a nagyobb távközlési szolgáltatók és a nem kormányzati szervezetek.

A két hálózat bővülése oly módon, hogy majdnem a teljes európai térséget és távolabbi országokat is lefednek, kétségkívül eredményt jelent. Az INSAFE-hálózat tagsága a 2006-os 21 országról 2008-ra 34 országra nőtt. Az INHOPE-hálózat hasonló mértékben bővült: a program időtartama alatt 13 tag csatlakozott, így az összes tagok száma 33-ra nőtt.

Egy másik jelentős eredmény abban rejlik, hogy a program az „EU Kids Online” hálózat keretében milyen mértékben ösztönözte a biztonságosabb internettel összefüggő kérdésekre vonatkozó kutatási eredmények összegyűjtését és elemzését.

Eredményes munka folyt az egyes ágazatokon belüli és ágazatok közötti párbeszéd ösztönzése, valamint a mobiltelefon-ágazat azon erőfeszítéseinek támogatása terén, hogy hatékony önszabályozó mechanizmusokat fogadjanak el a kiskorúak védelme érdekében.

A tudatosságnövelő intézkedéseket illetően a Biztonságosabb Internet Nap kétségtelenül sikernek tekinthető: az esemény a résztvevők számát és a földrajzi lefedettséget tekintve évről évre bővült, ennek során a hangsúly egyre inkább nemzetközi szintre helyeződött át, és az esemény tekintélyes sajtó- és médiavisszhangot váltott ki.

A program hatását illetően az Európa-szerte egységes megközelítés és egységes üzenet jelentős szerepet játszott a program nagy sikerében.

A program ismertségét azonban fokozni lehetne nagyobb mértékű internetes és interneten kívüli jelenléttel és népszerűsítéssel. Egy egységesebb „védjegy” kialakítása segítené a program identitásának és hitelességének megteremtését a különböző ágazatok, országok és régiók körében.

Magát a programot szilárd fenntarthatóság jellemzi. Fontos azonban a hálózatok működésének figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, továbbra is ez a modell a legmegfelelőbb. Az eredményesség és a hatékonyság növelése érdekében szükséges, hogy a forródrótszolgálatok, a tudatosság erősítéséért felelős csomópontok és a segélyvonalak nemzeti szinten közös csomópontokat alkossanak, ez azonban felveti azt a kérdést is, nem kellene-e egyetlen szervezetben egyesíteni a két (az INSAFE és az INHOPE) hálózatot, amely európaszerte összehangolná az összes tevékenységet.

A program számos, az EU-n belüli és kívüli kezdeményezést kiegészít, valamint kiegészíti a legtöbb tagállam nemzeti kezdeményezéseit is , különösen a jogsértő tartalmak elleni küzdelem, a médiaműveltség előmozdítása és a gyermekek jogainak erősítése terén.

Az érdekeltek egyértelműen hangsúlyt fektetnek a program katalizátorszerepének fontosságára a nemzetközi és nemzeti részvétel tekintetében. Ahol korábban nem volt nemzeti elköteleződés e téren, a program segített felvetni ezeket a témákat és asztalhoz ültetni az érdekelteket. Azokban az országokban, ahol egyes szervezetek már elkezdtek foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, a program segített a megközelítések összehangolásában, és hitelességet biztosított olyan szervezeteknek, amelyek egyébként csak nehezen tudták volna felhívni magukra a nemzeti hatóságok és az ágazati szereplők figyelmét.

4. AZ ÉRTÉKELÉS SORÁN MEGFOGALMAZOTT AJÁNLÁSOK

Az értékelő jelentés több ajánlást tesz, amelyeket a jövőbeli munkában célszerű figyelembe venni:

1. A gyermekek, fiatalok és más jogszerű internethasználók jogait és magánéletét védelemben kell részesíteni és a program valamennyi tevékenysége keretében támogatni kell. Még inkább be kell vonni a fiatalokat a megoldásokról folytatott vitákba, a megoldások tervezésébe és nyújtásába.

2. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy nemzeti szinten valamennyi érintett ágazat részéről biztosítsuk a program és az egyes projektek aktív támogatását és az azokban való részvételt. Ennek a különböző érdekcsoportokat összefogó európai szintű hálózatok létrehozásában kell megnyilvánulnia.

3. Politikai és operatív szinten egyaránt magas prioritást kellene biztosítani az európai és Európán kívüli harmadik országokkal való együttműködésnek, különösen a gyermekek bántalmazását ábrázoló jogsértő képek azonosítása, felkutatása és megsemmisítése tekintetében.

4. Fokozott párbeszédet és együttműködést kellene teremteni a Biztonságosabb internet plusz programhoz hasonló célokat szolgáló vagy a programmal való együttműködés lehetőségeit rejtő uniós kezdeményezések között annak érdekében, hogy a szinergiahatások és az innováció új területeit azonosítsuk és javítsuk az egyes programok hatékonyságát.

5. A jövőbeli megoldásoknak továbbra is figyelembe kell venniük a nemzeti, kulturális, nyelvi és társadalmi-demográfiai tényezőket, különösen az új, tagjelölt és csatlakozó országok esetében annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések relevánsak és megalapozottak legyenek.

6. A program technikai tudásbázisát tovább kell erősíteni a naprakész tudás és hitelesség magas szintjének fenntartása érdekében.

7. A programnak valószínűleg előnyére szolgálna egy egységesebb „védjegy”, amelyhez a saját és a partnerhonlapokra és más forrásokra vonatkozó minőségbiztosítási intézkedések kapcsolódnának. Európa-szerte proaktívabb módon kellene élni a sajtó és a média kínálta lehetőségekkel.

8. Két kulcsterületen tovább kellene bővíteni a rendelkezésre álló ismereteket: maguk a gyermekek és fiatalok problémás, kockázatot jelentő és bűncselekményt megvalósító online magatartása, és az INHOPE által a jogsértő tartalmakat illetően azonosított tendenciák alapjául szolgáló okok terén.

9. Újra át kellene gondolni a két hálózat (INHOPE és INSAFE) szerepét annak érdekében, hogy biztosítható legyen, ezek jelentik a legmegfelelőbb mechanizmust a nemzeti csomópontok munkájának koordinálására. Meg kell fontolni azt a kérdést, nem kellene-e összeolvasztani e két hálózatot, hogy tükrözzék a forródrótszolgálatok, a tudatosságnövelés és a segélyvonalak egyesített tevékenységére helyezett fokozott hangsúlyt, és megfelelően kezelni lehessen a program körének tervezett kiterjesztését a számítógépes zaklatásra és a szexuális visszaélés előkészületére.

10. Magas prioritást kellene biztosítani a forródrótszolgálatok ismertségének növelése számára, mivel ezek még mindig csak kevéssé ismertek. Figyelmet kell fordítani a segélyvonalak ismertségére is, hogy az európai polgároknak megfelelő kapcsolattartókat biztosítsunk, valamint a tágabb hatókörű kérdések kezelése révén a forródrótszolgálatok tevékenységének kiegészítése érdekében.

11. A program tevékenyebben bevonhatná az ágazat képviselőit. Prioritást kellene biztosítani az európai internetszolgáltatók közös magatartási szabályzata elfogadásának a mobilhálózat-üzemeltetők által aláírt keretmegállapodás mintájára.

5. A BIZOTTSÁG MEGJEGYZÉSEI ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

A Bizottság tudomásul veszi a program végső értékelésének eredményeit, és az ajánlásokat figyelembe fogja venni az ezt követő program tervezése során és megszilárdítja az ajánlásokban említett területeken már elért haladást.

Az értékelő jelentésre adott válaszai fényében a Bizottság felhívja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, hogy:

12. vegyék tudomásul a program sikeres végrehajtását;

13. támogassák a Bizottságot a Biztonságosabb internet program ismertségének növelésére irányuló törekvésében, és ösztönözzék a biztonságosabb internethasználattal összefüggő kérdésekről szóló párbeszéd folytatódását.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 854/2005/EK határozata, közzétéve: HL L 149., 2005.6.11., 1. o.

[2] A jelenleg tárgyalás alatt álló projekteket is figyelembe véve 2008 végére 25 tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában együttvéve 27 tudatosságnövelő csomópont, 21 segélyvonal és 24 forródrótszolgálat fog működni.

[3] A program keretében társfinanszírozott projektek teljes listája megtalálható a http://ec.euroapa.eu/saferinternet címen.

[4] A szakértőket egy 2008 tavaszán kiírt meghívásos ajánlati felhívás alapján nevezték ki.

[5] DG INFSO C.3. és E.6. csoport.