[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.1.2009

COM(2009) 36 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Ma beruházni a holnap Európájába

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Ma beruházni a holnap Európájába

Tavaly ősz óta az Európai Unió kettős kihívással szembesült. A pénzügyi piacok válsága hirtelen visszaesést indított el az európai gazdaságban. Egyértelművé vált, hogy a munkanélküliség és a kieső jövedelmek révén a családok, vállalkozások és közösségek egész Európában megérzik a válság hatásait, és sürgős fellépésre van szükség a válság és következményeinek kezeléséhez. Ugyanakkor Európa sokkal inkább tudatára ébredt, hogy gazdaságának ereje és fenntarthatósága hosszú távon attól függ, hogy milyen sikeresen tudjuk meghonosítani a versenyképességet segítő eszközöket az európai gazdaság minden ágazatában, oly módon alakítva át azt, hogy szembe tudjon nézni az energiabiztonságból, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséből adódó kihívásokkal.

E felismerés eredményeként született meg a Bizottság novemberi javaslatára az európai gazdasági fellendülés terve[1], amelyet az állam- és kormányfők az Európai Tanács decemberi ülésén[2] hagytak jóvá. A terv azt mutatta be, hogy milyen módon hangolhatják össze politikáikat a tagállamok és az EU, és hogyan adható azonnali ösztönzés az európai gazdaságnak. A tervet gondosan úgy alakították ki, hogy az ösztönző hatást Európa hosszú távú célkitűzéseinek terén fejtse ki.

A fellendülési terv fontos részét képezte az a javaslat, hogy meghatározott stratégiai ágazatokban növeljék az uniós kiadásokat. A GDP 1,5 %-ában megállapított ösztönzőt mind nemzeti, mind uniós forrásokból – beleértve az uniós költségvetést is – kellett előteremteni. Az EU kiadásai nem érték el a megállapított kiadási plafont, ezért a Bizottság számításai szerint 5 milliárd eurót azonnal meghatározott célokra – például energia, szélessávú internet – irányíthatnak át. Ez egyrészt növelné az abba vetett hitet, hogy a beruházások nem szűnnek meg, másrészt elindítaná Európát a gazdaság jövőbeli megerősödésének útján. Az Európai Tanács decemberi ülésén a terv ezen aspektusai különleges támogatásban részesültek, és egyúttal azt is elismerték, hogy figyelembe kell venni a megfelelő földrajzi egyensúlyt.

December óta még egyértelműbbé vált, hogy cselekedni kell. Különösen az energiabiztonság fontossága és Európa hiányosságai rajzolódtak ki egyértelműen. Ennek következményeit több tagállamban is közvetlenül megérezték a háztartások és a vállalkozások. A gázkrízis hatásait azonban mindenki megérezte: destabilizálódott az EU és szomszédai közötti kapcsolat, és érezhetőbbé vált az EU külső ellátóktól való függésének enyhítése iránti igény.

Ez a közlemény meghatározza, hogy hová kell összpontosítani a beruházásokat. A közlemény mellé finanszírozási határozatjavaslatok is készültek az érintett területeken. A projekteket az alapján választották ki, hogy megfelelnek-e az EU stratégiai céljainak. Az uniós támogatással felgyorsítják a projekteket, és a lehető leggyorsabban intézkednek. Az Európai Tanács következtetéseivel összhangban biztosítják a földrajzi egyensúlyt. A Bizottság már benyújtott egy javaslatot a 2007–2013-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret olyan értelmű módosításáról, hogy az intézményközi megállapodással megállapított összegek változatlanul hagyása mellett bocsássanak rendelkezésre további pénzeszközöket az 1A. fejezetben.[3] A költségvetési hatósággal folytatott első egyeztetések alapján a Bizottság javasolja, hogy a 2. fejezet felső korlátja alatt 2008-ra fel nem használandó forrásokat csoportosítsák át az 1A. fejezetbe, amelyekkel így finanszírozható az energiaprojektekre javasolt 3,5 milliárd EUR összeg[4]. A szélessávú infrastruktúra fejlesztésére és a KAP állapotfelmérése során azonosított kihívások kezelésére javasolt 1,5 milliárd EUR a 2. fejezetben marad, és annak keretében bocsátják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap rendelkezésére.

A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy gyorsan vizsgálják meg e javaslatokat, és szabadítsák fel az igényelt forrásokat a költségvetésből. Ez jelentősen hozzájárul majd az EU azon erőfeszítéseihez, hogy visszaterelje az európai gazdaságot a növekedés és prosperitás útjára, valamint megmutassa, hogy az Unió elkötelezett a jövő stratégiai fontosságú kihívásainak megoldása iránt.

Ruházzunk be ma a holnap energiájába

Az energia Európa egyik kulcsfontosságú problémájává vált. Decemberben az Európai Unió számos nagyjelentőségű határozatot hozott az Unió energiabiztonságának jövője érdekében. Ezek a következőkre irányulnak: képessé tenni az energiaszektort az üvegházhatású gázok csökkentésére, valamint biztosítani, hogy a megújuló energia képezze Európa energiamixének a többségét. Újévkor Európa gázkrízissel szembesült, amely rávilágított az ellátásbiztonsági kockázatokra. Nemcsak a behozatal diverzitása terén mutatkoztak meg a hiányosságok, hanem az is bebizonyosodott, hogy az EU nem képes arra, hogy az Unión belül oda csoportosítson át energiát, ahol arra a leginkább szükség van.

A szükséges változások elérése jelentős kötelezettségvállalást és beruházást igényel; a gazdasági visszaesés azonban hátráltatja e beruházás megvalósítását, hacsak nem teszünk további intézkedéseket. A hitelválság közvetlen hatást gyakorol arra, hogy Európa milyen gyorsan hajtja végre a szükséges változtatásokat. Fennáll a veszélye, hogy veszítünk a lendületből és a technológiai előnyből, és a mostani késlekedés árát később fogjuk megfizetni. A gazdasági fellendülés terve ezért különös hangsúlyt helyez az intelligens beruházások szükségességére, amelyek egyértelmű stratégiai célkitűzésekre irányulva ösztönzik a gazdaságot.

A Bizottság ezért javaslatot tesz egy három konkrét kezdeményezésből álló csomagra, amely az EU legfontosabb energetikai céljaira irányul. Először, támogatás a stratégiai összekapcsolódási projektek számára, az infrastruktúra egyes jelenlegi hiányosságainak orvoslása érdekében. Másodszor, beruházás a megbízható megújulóenergia-előállításba, vagyis a tengerparti szélerőművek fejlesztésének fenntartásába. Harmadszor, számos bemutató projekt a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának terén, hogy a kibocsátás csökkentésére való törekvés mellett az energiatermelők számára megmaradjon a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának lehetősége.

E kezdeményezések konkrét projekteknek nyújtanak célzott és pontos támogatást, amelyeket az elkövetkezendő években politikai kezdeményezéseken és nagyívű beruházásokon keresztül kell támogatni. Az EU azonban már most nagymértékben hozzájárulhat a megvalósításhoz.

Valamennyi projektet messzemenő jelentőségére való tekintettel választották ki: az egész EU ellátásának biztonságát javító infrastruktúra; valamint az egész európai energiaipar számára haladást jelentő technológiai és logisztikai előnyök. A projektek az európai stratégiai energiatechnológiai terv részeként a technológiai haladást szolgálják, különösen azáltal, hogy integrálják a szén-dioxid elkülönítésére és tárolására, valamint a szélenergiára irányuló európai ipari kezdeményezések eredményeit. A projektek az Európai Beruházási Bankkal való együttműködésen keresztül minden alkalmat megragadnak, hogy fokozzák az ösztönző hatást.

Az európai energiahálózatok összekötése

Az energiapolitika tavalyi stratégiai felülvizsgálata során meghatározták az ellátás biztonságára irányuló hatékony politika különböző összetevőit[5]. Az európai energiabiztonsági és -szolidaritási cselekvési tervben a következő szükségleteket emelték ki: a harmadik partnerektől származó ellátás stabilitása; az olaj- és gázkészletek hatékony kezelése, valamint válságkezelési mechanizmusok; keresletcsökkentő energiahatékonyság; valamint az EU saját energiaforrásainak lehető legjobb kiaknázása. A terv különösen arra mutatott rá, hogy az infrastruktúra az energiamix elengedhetetlen részét képezi, azonban a piac nem mindig képes ezen infrastruktúra biztosítására. A hálózatok összekötése mindenki számára kedvező: csökkenti a függőséget, és az egész belső piac javára növeli a versenyképességet.

Az európai háztartások és vállalkozások gázellátásának jelenlegi válsága élesen rávilágított az infrastruktúra fontosságára. Teljesen egyértelművé vált az európai energiaellátás sérülékeny volta és az a tény, hogy hiány esetén nincsenek egyértelmű alternatívák. Néhány tagállam kísérletet tett ugyan arra, hogy pótolja a más rászorulóknál mutatkozó hiányt, az ezt lehetővé tévő kapcsolódási pontok azonban gyakran hiányosnak bizonyultak. Így a válság rámutatott az összekapcsolódásban fennálló súlyos hiányosságokra. Az infrastruktúra ezen problémái hosszú távon költségekkel járnak az európai versenyképességre nézve: szűkülnek a legolcsóbb energiaimporthoz való hozzáférési lehetőségek, valamint az európai vállalatok és fogyasztók lehetőségei arra, hogy az Európában rendelkezésre álló legkedvezőbb árú energiát használják fel. Ez tartósan hátráltatja az európai növekedést.

Ezzel egyidejűleg a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság fékezi az energiainfrastruktúrát javító projektek végrehajtását. A hitelválság következményeit éppúgy megszenvedik az energiavállalatok, mint a többiek, és fennáll a veszélye annak, hogy leállnak a legfontosabb, stratégiai érdekű projektek – kivéve, ha közfinanszírozású beruházásokkal biztosítékot nyújtunk a hitelezőknek, hogy ezeket a projekteket érdemes támogatni.

Ezért a Bizottság javasolja, hogy a fellendülési tervben meghatározott ösztönzőből 1,5–2 milliárd euróval teremtsék elő a kulcsfontosságú stratégiai összekapcsolódási pontok megvalósításához szükséges forrásokat. Az energiapolitika stratégiai felülvizsgálata során számos stratégiai energiaprioritást határoztak meg a hiányosságok megszüntetésére és a lehetőségek kiaknázására: a balti hálózat-összekapcsolás, déli földgázfolyosó, cseppfolyósított földgáz, valamint a földközi-tengeri, közép- és délkelet-európai, illetve északi-tengeri szélerőmű-hálózat. A projekteknek figyelembe kell venniük az EU fő energiahálózatain kívül eső kis szigetek különleges igényeit is.

Az energiapolitika stratégiai felülvizsgálatát a Bizottság arra használta, hogy iránymutatást adjon a projektek kiválasztásához, és arra törekedett, hogy azok közvetlenül megfeleljenek az ellátásbiztonság és a diverzifikáció célkitűzéseinek. A projektek földrajzilag az Unió minden térségében zajlanak. Hasznuk nem csak a helyszínül szolgáló tagállamokban érezhető majd, hanem az egész Unióban: egyrészt az energiabiztonság egészére gyakorolt stratégiai jelentőségük, másrészt a pályáztatási, illetve a kulcsfontosságú technológiák kínálatában nyíló lehetőségek révén. E projektek azonnali ösztönzést adnak a gazdaságnak, és megerősítik azt a jövőre.

A javaslat mintegy 20 gáz- és villamosenergia-projektnek nyújtana támogatást, amennyiben a kedvezményezettek teljesítik a projektek hatékony megvalósítására vonatkozó lényeges feltételeket. Ezek közé tartozik, hogy hozzanak a gázkrízis során kiemelkedő egyik konkrét hiányosság, a földgáz nyugat-keleti irányú áramlásának biztosításában mutatkozó nehézségek megoldására irányuló rendelkezést[6]. Fontos, hogy e projektek olyan érettségi fokon álljanak, hogy gyorsan kezdődhessen a munka. Fontos az is, hogy a tagállamok – szükség esetén – vállaljanak felelősséget az eljárások és engedélyezések felgyorsítása érdekében.

A tengerparti szélerőművek következő generációja

Az EU által decemberben kitűzött, megújuló energiával kapcsolatos célok között központi helyet kapott az az igény, hogy útjára indítsuk a szükséges technológiákat. A szélenergia kulcsfontosságú lesz a célkitűzés megvalósításához, amint azt az európai stratégiai energiatechnológiai terv is tartalmazza. A szélenergia-ipar célja, hogy 2020-ra 12–14 %-kal részesedjen az EU villamosenergia-termeléséből, amelynek több mint negyedét a tengerparti szélerőművek biztosítanák. E tendenciának a tervek szerint folytatódnia kell. Továbbra is a tengerparti szélerőmű telepek növekednének a legnagyobb mértékben az ágazatban. Mivel a határokon átnyúló tengerparti és tengeri övezetekben zajló projekteknél sok esetben határokon átnyúló infrastruktúrára van szükség, és a tengerparti szélerőművek technológiai és logisztikai komplexitása miatt az EU különleges szerepet játszik abban, hogy ösztönözze a beruházások számára kevésbé vonzó területeken való befektetést.

Egyértelműnek tűnik azonban, hogy jelenleg a hiányzó finanszírozás kétségessé teszi a tengerparti szélerőművek építésére irányuló projektek fejlődését. A folytatásra kész projekteknél fennáll a veszélye a késésnek, és néhány gyártónak ebből kifolyólag már munkahelyeket kellett megszüntetnie. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy mintegy 0,5 milliárd eurót fordítsanak az ebben az ágazatban zajló projektekre. A projekteket annak alapján választották ki, hogy az EU képes-e hozzáadott értéket biztosítani az első fejlődési szakaszokon már túllévő projekteknek – különösen azáltal, hogy a versenyképesség javítása érdekében ösztönzi a regionális együttműködést, valamint a fejlett technológiákba való beruházás révén ösztönözve az új generációs szélturbinák, valamint a technológia gyors elterjedését biztosító infrastruktúra és logisztika fejlődését.

A jövő tiszta energiaforrásai

A jövő egyik kulcsfontosságú technológiájának tekintik a szén-dioxid elkülönítését és tárolását (CCS). A CCS lehetővé tenné a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó, fenntartható energiatermelést, amely lényeges szerepet játszik abban a globális törekvésben, hogy 2050-ig a felére csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Európa előtt megnyílna annak a lehetősége is, hogy teljes mértékben ki tudja használja a saját szén-, kőolaj- és földgázkészletében rejlő lehetőségeket. A technológiafejlődés pedig hatalmas lehetőségeket nyitna meg az európai ipar előtt egy globális jelentőségű technológia piacán. A CCS azonban nagyon összetett technológia, és még sok évig tarthat, amíg eléri a gazdasági életképesség szakaszát.

Az Európai Tanács felismerte a CCS-ben rejlő lehetőségeket, és célul tűzte ki, hogy 2015-ig valósítsanak meg 12 bemutató projektet. A hitelválság tükrében még merészebbnek tűnik ez a célkitűzés. Az Európai Tanács az elmúlt év decemberében arról határozott, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer árveréseiből származó bevételekből biztosítja a CCS finanszírozását. Ezek a pénzeszközök azonban nem állnak azonnal rendelkezésre, és nem elegendőek ahhoz, hogy kellő számú bemutató projektet indítsanak útjára. A jelenlegi gazdasági helyzetben a befektetők óvatossága veszélyezteti az Európai Tanács által kitűzött célszámok elérését.

Emiatt a Bizottság azt javasolja, hogy gyorsítsuk fel a szóban forgó, kulcsfontosságú bemutató és infrastrukturális projektekkel kapcsolatos munkát. Öt projekt részesül támogatásban, ezek elindításához egyenként 250 millió eurónyi beruházásra van szükség. A projektek különböző technológiákra épülnek, és eltérő földrajzi feltételek mellett, más-más tagállamban valósulnak meg. Mindegyik projekt előrehaladott stádiumban van, ezáltal biztosítjuk, hogy a beruházás pozitív hatásai a lehető leghamarabb megmutatkozzanak. A bemutató projektek lényege többek között az, hogy az eredményeket más szereplők számára is elérhetővé tegyék: ennek megfelelően egyértelműen meghatározzák majd a kötelezettségeket.

A vidéki közösségek jövőjébe való beruházás

A vidéki közösségeket érintheti legsúlyosabban a gazdasági visszaesés. Gazdasági nehézségek idején megnő a lemaradásuk kockázata, és amikor a gazdaság visszatér a növekedési periódusba, ennek haszna lassabban mutatkozik meg.

A modern gazdaság egyik legfontosabb eszköze a szélessávú internet. A ma Európájában az internet nyitja meg az álláskeresés, a készségfejlesztés, az új piacok feltárása és a költségcsökkentés lehetőségeit. Az internet nélkülözhetetlen az iskolák, könyvtárak, kormányhivatalok, valamint vállalkozások számára. Kulcsfontosságú eszköz lett a modern gazdaság működtetésében. Vannak azonban még nem lefedett területek – olyan közösségek, amelyekben az alacsony lakosságszámra és a magas költségekre való tekintettel még nem építették ki a hálózatot. Sok olyan terület is van, ahol a korai szélessávú technológia korszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy a ma elvárt sebességgel használhassák az emberek az internetet. Az európai gazdasági fellendülési terv erre való tekintettel tűzte ki azt a célt, hogy olyan mértékben kell fejleszteni a szélessávú hálózatokat, hogy 2010-re megvalósuljon a 100 %-os nagy sebességű internet lefedettség. A terv kiemelte annak szükségességét is, hogy javítani kell a már létező hálózatok egy részének teljesítményét is: ennek érdekében ösztönözni kell az üvegszálas hálózatokba való versenypiaci beruházást, és frekvenciákat kell felszabadítani a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára.

Az EU a vidékfejlesztésen keresztül már elő próbálja segíteni a vidéki gazdaság növekedését és javítani a vidéki társadalom egészségét. A KAP állapotfelmérése számos új, az európai mezőgazdaság előtt álló nagyon fontos kihívást azonosított. Amennyiben a mezőgazdasági közösségek gyorsabban felvállalhatnák az említett kihívásokat, akkor előreléphetnének azok kezelésében, és felkészültebben várhatnák a gazdasági fellendülést. Ezáltal arra használhatnánk a fellendülési terv elsődleges célját, azaz az EU strukturális intézkedéseinek felgyorsítását, hogy a beruházások a válság korai szakaszában megvalósulhassanak.

A Bizottság ezért javasolja, hogy a meglévő vidékfejlesztési eszközzel kétféleképpen ösztönözzék a vidéki gazdaságot: először is 1 milliárd eurót kellene hozzáadni a vidékfejlesztési kiadásokhoz arra a konkrét célra, hogy a vidéki területeken fejlődjön a szélessávú infrastruktúra. Másodszor, 0,5 milliárd eurót kellene a KAP állapotfelmérése során azonosított új kihívások kezelésének gyorsítására biztosítani.

Az egyes tagállamokban rendelkezésre álló beruházási összeget a Bizottság az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 69. cikkének (4) bekezdésében foglalt elvek alapján határozza meg. A Bizottság szándékai szerint a jelenleg érvényes elosztási kulcs alapján határozza meg az összegeket.

A vidéki közösségek internethez való csatlakozása

A szélessávú hozzáférés ösztönzése már jelenleg is szerepel az EU vidékfejlesztési programjában. A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban (2007–2013 közötti programozási időszak)[7] különös hangsúlyt helyeztek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fontosságára a vidéki vállalkozásokban, valamint a vidéki területek társadalmi gazdasági fejlesztésében. Az IKT elterjedése és elfogadása kulcsfontosságú a vidéki területek újjáélesztéséhez, mivel a gazdasági tevékenység élénkítése segíti a gazdasági és társadalmi tevékenységek diverzifikálását, új online szolgáltatásokat hív életre, és elősegíti a digitális írástudás általánossá válását (az e-befogadást). Ily módon változtathatunk az IKT agrár-élelmiszeripari ágazatban való kismértékű elterjedtségén, és segíthetjük a vidéki idegenforgalomhoz hasonlóan gyorsan fejlődő ágazatokat.

Ehhez hasonlóan fennáll a veszélye, hogy gazdasági és társadalmi kirekesztődés következik be azokban a térségekben, ahol még mindig nagy az eltérés a városi és vidéki területek szélessávú lefedettsége között, illetve azokban, amelyek lemaradtak az internet-csatlakozásban. Emiatt stagnálhatnak a vidéki gazdaságok, valamint munkanélküliség és elvándorlás léphet fel.

Gazdasági visszaesés idején erősödik ennek a kockázata. Minél távolabbi, elszigeteltebb és kevésbé sűrűn lakott egy régió, annál inkább sújtja a szélessávú kapcsolat és internethozzáférés hiánya. Minél inkább elmarad egy régió a szélessávú kapcsolatra előírt célszámoktól, annál kevésbé valószínű, hogy rendelkezik a saját beruházásainak finanszírozásához szükséges jövedelemszinttel.

A finanszírozás három fő területre koncentrálódhatna:

- Új szélessávú infrastruktúra – ideértve az összekötő (backhaul) hálózatokat – létrehozása (pl. vezetékes, földi vezeték nélküli, műholdas rendszer vagy e technológiák kombinációja);

- A meglévő szélessávú infrastruktúra korszerűsítése (pl. fokozott megbízhatóság, gyorsaság, kapacitás, elérhetőség, jobb minőségű szolgáltatás stb.);

- Passzív szélessávú infrastruktúra (pl. mélyépítési munkák, úgymint vezetékcsatornák vagy egyéb hálózati elemek, pl. sötétszál stb.) lefektetése, akár más jellegű infrastruktúrával (energia-, közlekedési, víz- és csatornahálózat stb.) együtt is.

A finanszírozást „A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások” elnevezésű 321. intézkedés keretében nyújtanák. A beruházás kiegészítené a kohéziós politika keretében több vidéki területen már folyamatban lévő szélessávú hálózati fejlesztéseket, és azokra épülne.

Az elkövetkező hetekben a Bizottság további részleteket tesz közzé a vidéki szélessávú hozzáférés ösztönzését elősegítő szakpolitikai lehetőségekről[8]. E kezdeményezés az EU új szélessávú stratégiájával párhuzamosan bontakozik ki. Az utóbbi célja, hogy keretet biztosítson a szélessávú infrastruktúra Európai Unión belüli fejlesztéséért folyó tevékenységeknek. A kezdeményezés céljai a következők: a nemzeti és regionális hatóságok közötti koordináció megteremtése, az infrastruktúrák összekapcsolásának támogatása a lehető legjobb felhasználás érdekében, valamint a bevált gyakorlatok megosztása[9]. A vidékfejlesztés, az IKT/szélessávú internet politika és a strukturális alapok helyes egyensúlya révén jó összehangolás esetén elkerülhető a többszörös támogatás, és elérhetjük a tényleges változtatáshoz szükséges ösztönzést.

Az ilyen jellegű kezdeményezéseknek összhangban kell állniuk az EK-Szerződésben foglalt állami támogatási szabályokkal. Az állami támogatási szabályok ösztönzik a jól tervezett állami beavatkozásokat, amelyek a legalkalmasabbak a szélessávú infrastruktúra hiányának vagy korlátozottságának orvoslására a szóban forgó régiókban. A szabályok biztosítják, hogy az állami beavatkozások indokoltak és arányosak legyenek.

A jövőbeli kihívások kezelése

A közös agrárpolitika 2003-as reformjának végrehajtásával kapcsolatos állapotfelmérés több fontos, az európai mezőgazdaság előtt álló új kihívást azonosított: az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás, a biodiverzitás és a tejipari ágazat szerkezetátalakítása 2008 novemberében a mezőgazdasági miniszterek megegyeztek, hogy vidékfejlesztési programjaik keretében – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szabályai szerint – további forrásokat fordítanak e kihívások kezelésére. E kiegészítő források azonban csak 2010. januártól, egyes tagállamok esetében pedig csak 2013-tól állnak rendelkezésre[10].

Ennek felgyorsítása segítené a beruházásokat, és lehetővé tenné a fontos stratégiai prioritásokon folyó munka megkezdését. Különösen az EU-12 számára lenne hasznos e munka 2009-es megkezdése.

*****

Az e közleményben meghatározott beruházások jelentősen hozzájárulnak majd a gazdasági válság kezeléséhez, valamint ahhoz, hogy Európa erősebbé és versenyképesebbé váljon a jövőben. A Bizottság arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a javaslatokat és fogadja el azokat.

[1] COM(2008) 800.

[2] Az Európai Tanács december 11–12-i következtetései, Brüsszel.

[3] COM(2008) 859, 2008.12.10.

[4] 1,5 milliárd EUR 2009-re és 2 milliárd EUR 2010-re.

[5] COM(2008) 781, 2008.11.13.

[6] Például, hogy kiküszöböljük azt a nemrégiben bekövetkezett esetet, amikor Ausztriából nem tudtak gázt juttatni Szlovákiába, és hogy hozzájáruljunk a bolgár és román hálózatok összekapcsolásához.

[7] A Tanács 2006/144/EK határozata (2006. február 20.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról.

[8] „ A vidéki területek IKT-ellátottságának javítása ” című közleményben.

[9] A www.broadband-europe.eu európai szélessávú portálon szintén megoszthatók a bevált gyakorlatok és közzétehetők az európai szintű pályázatok, ezenfelül a portál segítheti a rendelkezésre álló költségvetés optimalizálását is.

[10] Romániára és Bulgáriára ez egyáltalán nem vonatkozik.