29.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/22

—

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak valamennyi szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben és hatékonyan bevonják az Európai Kutatási Térséggel (EKT) kapcsolatos kezdeményezések irányításába;

—

úgy véli, hogy az európai léptékű – a K+F-től a bevezetésig terjedő – IKT-projektekben benne rejlik annak a lehetősége, hogy jelentős társadalmi-gazdasági hasznot hajtsanak a hozzájuk kapcsolódó városok és régiók számára.

—

arra szólítja fel az Európai Bizottságot és a tagállami kormányokat, hogy tevékenyen ösztönözzék a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a kutatási és fejlesztési folyamatok különböző szakaszaiba, valamint az IKT-innovációknak a közszférában való felhasználását, mégpedig a legjobb európai gyakorlatok támogatásával, valamint tanácsadással és módszertani ajánlások megfogalmazásával;

—

erőteljesen hangsúlyozza a szolgáltatási ágazat kiemelt jelentőségét az IKT-k által kínált előnyök kiaknázásában, mivel az olyan ágazatok, mint a nagy- és kiskereskedelem, vagy a pénzügyi és üzleti szolgáltatások az IKT-kba beruházó legfontosabb szektorok közé tartoznak.

1.

rámutat, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT-k) egy mindenki számára nyitott információs társadalom alapját kell képezniük, és minden polgár igényeit ki kell elégíteniük, ideértve azokat is, akiket a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget. Ennek kapcsán az RB a növekedés biztosítása és az új vállalkozások ösztönzése érdekében mindig is szükségesnek tartotta a kutatásba történő beruházást helyi, regionális, nemzeti és európai szinten, és úgy véli, hogy az IKT-knak az innováció területén történő alkalmazásával megválaszolhatók kulcsfontosságú társadalmi-gazdasági kihívások;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak valamennyi szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben és hatékonyan bevonják az Európai Kutatási Térséggel (EKT) kapcsolatos kezdeményezések irányításába. Az IKT-kkal kapcsolatos kutatás terén kimagasló a régiók jelentősége. A régiók kulcsszereplői a regionális kutatási és innovációs stratégiák kidolgozásának, gyakran irányítanak kutatóintézeteket, egyetemek és más kutatási létesítmények működnek a területükön, és támogatják az innovatív környezeteket. Ezenkívül számos regionális kormányzati és közigazgatási szervnek van jogalkotási jogköre, és így maga kezeli a számára rendelkezésre bocsátott kutatási költségvetési forrásokat;

3.

rámutat, hogy az IKT-kat a fokozott versenyképesség és a hatékonyabb közszolgáltatások céljaira felhasználó, befogadó, regionális és szociális szempontból méltányos információs társadalmat jelentő e-integráció ösztönzését az RB az EU megújított lisszaboni stratégiáján belül az egyik fő célkitűzésként jelölte meg;

4.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok az e-integrációra vonatkozó „i2010” kezdeményezéssel kapcsolatos javaslatok fő címzettjei között találhatók, és döntő mértékben hozzájárulhatnak annak megvalósításához. A helyi és regionális szintű e-integráció javíthatja az emberek életminőségét, és ösztönözheti társadalmi-gazdasági tevékenységüket, ugyanakkor elősegítheti, hogy a regionális közszolgáltatások és a helyi vállalkozások hatékonyabbak és személyre szabottabbak legyenek. Ezért a helyi és regionális önkormányzatoknak a társadalom minden nemzedékét be kell vonniuk partnerként az életük könnyebbé és kényelmesebbé tételét célzó IKT-kezdeményezésekbe. Több eszköz is a régiók és a városok rendelkezésére áll annak biztosítására, hogy ezt a lehetőséget maradéktalanul ki lehessen használni;

5.

örömmel látja, hogy a közlemény elismeri, hogy az informatikai innovációs termékek előállítói és felhasználói között, a kormányzás és a közigazgatás különböző pontjain folyó együttműködés szorosabbra fűzésének a tagállamok és a régiók a fő ösztönzői, ami a közszerveknek az információs és kommunikációs technológiák révén kielégíthető szükségleteire vonatkozó, közös útitervek létrehozásához kell, hogy vezessen. (1) Az RB már kifejtette azt az álláspontját, (2) hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak széles körű együttműködésben kellene részt venniük a közigazgatások közötti átjárhatóságnak és a közszolgáltatások hatékonyságának javítása érdekében;

6.

egyetért az Európai Bizottság azon következtetésével, mely szerint az innovatív megoldások felvevőpiacai kialakulásának elősegítését, valamint az átjárhatóságot és a közös szabványok elérését célzó erőfeszítések sikere az országos, regionális és helyi szintű hatóságok folyamatos támogatásán és részvételén múlik, és kívánatos, hogy ezeket a törekvéseket regionális és helyi szintű fellépés is kiegészítse; (3)

7.

üdvözli az Európai Bizottság azon törekvését, hogy egyszerűsítsék az eljárásokat és mérsékeljék az adminisztratív terheket annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék az innovatív vállalkozások – főként a helyi kkv-k – számára a helyi, országos és uniós szintű tevékenységekben való részvételt;

8.

úgy véli, hogy az európai léptékű – a K+F-től a bevezetésig terjedő – IKT-projektekben benne rejlik annak a lehetősége, hogy jelentős társadalmi-gazdasági hasznot hajtsanak a hozzájuk kapcsolódó városok és régiók számára. Az RB már hangsúlyozta, hogy az IKT-k fontos szerepet játszanak az Unió fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásában;

9.

szorgalmazza, hogy Európa használjon ki minden lehetőséget arra, hogy IKT-szolgáltatásokat fejlesszen ki az állami és a magánszektorban, és hogy az információs és kommunikációs technológiát így a helyi és regionális önkormányzatok által olyan területeken nyújtott szolgáltatások javítására alkalmazzák, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás, a munkahelyteremtés, a közrend, a biztonság vagy a szociális szolgáltatások. A helyi és regionális önkormányzatok és az IKT-fejlesztő kkv-k között az információs és kommunikációs technológiai közszolgáltatások terén folytatott, az EU által támogatott köz- és magánszféra közötti partnerség kiváló sarokköve lehet a helyi kompetenciák és ismeretek kifejlesztésének szerte az Unióban;

10.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vezető szerepet vállalhatnak, és vállalnak is az IKT-knak az energiahatékonyság fokozása terén történő felhasználásában, továbbá a bevált gyakorlatok megosztásával, projektpartnerek keresésével és a források elosztásával kapcsolatos helyi informatikai lehetőségek feltárásában;

11.

arra szólítja fel az Európai Bizottságot és a tagállami kormányokat, hogy tevékenyen ösztönözzék a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a kutatási és fejlesztési folyamatok különböző szakaszaiba, valamint az IKT-innovációknak a közszférában való felhasználását, mégpedig a legjobb európai gyakorlatok támogatásával, valamint tanácsadással és módszertani ajánlások megfogalmazásával;

12.

erőteljesen hangsúlyozza a szolgáltatási ágazat kiemelt jelentőségét az IKT-k által kínált előnyök kiaknázásában, mivel az olyan ágazatok, mint a nagy- és kiskereskedelem, vagy a pénzügyi és üzleti szolgáltatások az IKT-kba beruházó legfontosabb szektorok közé tartoznak; (4)

13.

megjegyzi, hogy az IKT-k az elmúlt évtizedben kulcsfontosságú technológiákká váltak, amelyek képesek a gazdasági és társadalmi tevékenység átalakítására, hozzájárulva ezáltal a fenntartható fejlődéshez és a versenyképesség növekedéséhez. Azonban az IKT-k fejlesztésére irányuló politikák önmagukban nem fognak jobb gazdasági teljesítményhez vezetni, (5) és nem hajthatók végre a helyi és regionális önkormányzatok aktív támogatása és részvétele nélkül;

14.

kiemeli annak szükségességét, hogy a szociális partnerek, a helyi és regionális önkormányzatok és a kormány együttműködjön annak biztosítására, hogy beinduljon az emberi erőforrások fejlesztésének, a szervezeti átalakításoknak, az IKT-knak és a termelékenységnek a kedvező körforgása, és hogy az IKT-kat hatékonyan fejlesszék és felhasználják. Az IKT-kkal kapcsolatos alapszintű ismeretek terjesztését, magas szintű képességek kialakítását, az egész életen át tartó tanulás ösztönzését, valamint az eredményes alkalmazásukhoz szükséges irányítási és hálózatépítési képességek növelését célzó politikák különösen fontosak, (6) és a helyi és regionális önkormányzatok alapvető kompetenciái közé tartoznak;

15.

teljes mértékben egyetért azzal az elképzeléssel, mely szerint az IKT-kutatói pálya eredményesebbé és – a legtöbb esetben – vonzóbbá tételének egyik fő tényezője a kutatók mobilitása, ezért hangsúlyozza, hogy:

16.

rámutat, hogy Európán kívülről is ide kell vonzanunk kiváló kutatókat, és ezért különösen jelentősek az EU mobilitási programjai, mint például a Marie Curie program, valamint az olyan intézkedések, amelyeket egyes régiókban hoztak a kutatók visszatérésének elősegítésére; (7)

17.

utal az EKT szakértői csoport azzal kapcsolatos következtetéseire, (8) hogy a nemzeti és regionális érdekképviselők egyre jelentősebb szerepet játszanak az olyan új, nagyszabású európai kezdeményezések kialakításában, mint amilyenek az ERA-NET rendszerek, az Eurostars, az Európai Technológiai Intézet (EIT) vagy a közös technológiai kezdeményezések és a klaszterek;

18.

azt javasolja, hogy valamennyi szereplő – így az EU, a tagállamok és a régiók – tárja fel az összes lehetséges módot arra, hogy miként egészíthetik ki egymást a meglévő politikák és együttműködési eszközök, és hogyan lehet bevezetni azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a létező koordinációs programok a lehető legteljesebb mértékben támogassák az IKT-kutatást. (9) Közelebbről, amint azt korábbi véleményeiben (10) már kifejezte, az RB a 7. kutatási keretprogram (FP7), a strukturális alapok és a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) összehangolt felhasználására szólít fel, mivel ez döntő fontosságú az EU versenyképessége, valamint a kohézió, a kutatás, a felsőoktatás és az innovációs politikák kölcsönös szinergiája szempontjából nemzeti és regionális szinten;

19.

szeretné kiemelni, hogy a fő uniós eszközök, így például az FP7, a strukturális alapok vagy a CIP összehangolása nem csupán politikai szándék kérdése, hanem a politikák koherenciája szempontjából is kihívást jelent. Ahhoz, hogy a többszintű és többszereplős programok esetében biztosítani lehessen a politikai koherenciát, hatékony és többszintű irányítási rendszerre van szükség; (11)

20.

rámutat, hogy milyen fontos a régiók számára, hogy a lehető legjobban használják fel a 7. kutatási keretprogram koordinációs eszközeit. Így ugyanis kutatási és innovációs rendszereikben kiválóságra, valamint európai vagy nemzetközi versenyképességre törekedhetnek. Ebbe beletartozik a kutatóintézetek, egyetemek, kkv-k és egyéb érintett szereplők közötti regionális hálózatépítés javítása, klasztereket, regionális technológiai platformokat és pólusokat hozva létre, továbbá segítve a regionális szereplőket abban, hogy bekapcsolódjanak az olyan uniós kutatási és innovációs együttműködési projektekbe és programokba, mint az ERA-Net rendszerek és az európai technológiai platformok; (12)

21.

üdvözli annak lehetőségét, hogy a helyi önkormányzatoknak az IKT-kutatás támogatásában betöltött szerepe fokozott elismerésre kerüljön. A régiók és a városok elősegíthetik ugyanis új termékek piacra lépését, és ösztönözhetik az innovációt és a kutatást a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések révén;

22.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok az új, IKT-alapú megoldások keresletét is ösztönözhetik, és így új piacokat teremthetnek az európai kutatás számára. Ezenkívül a régiók és a városok a K+F-be történő beruházásaikat úgy alakíthatják, hogy támogassanak egyes nagy hatású területeket, ezen erőfeszítéseiket már létező vagy kialakulóban lévő helyi ipari vállalkozásokhoz és klaszterekhez kapcsolva, hozzájárulva ezzel a gazdasági hanyatlás és a kutatási-fejlesztési beruházások elégtelensége elleni küzdelemhez;

23.

rámutat, hogy általánosságban hiányzik a tevékenységek összehangolása számos különböző szinten, így az innovatív IKT-megoldásokkal kapcsolatos oktatás, innováció, kutatás, beruházás és marketing terén. E tekintetben a felhasználókra épülő innováció kulcsfontosságú javítási eszköz lehet, amelyet egyre több régióban és városban alkalmaznak Európa-szerte, és amely a K+F-beruházások és az új innováció piacra lépése fő motorjának bizonyult; ezért az RB arra szólít fel, hogy ez az elképzelés hangsúlyosabban jelenjen meg az európai bizottsági közleményben;

24.

aláhúzza annak jelentőségét, hogy szorosan kapcsolódjon össze a kutatás-fejlesztés az ipari gyakorlattal, ezért arra biztatja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyenek meg mindent annak elősegítésére, hogy a kutatás eredményei gyorsan átkerüljenek a mindennapos kereskedelmi és általános gyakorlatba;

25.

hangsúlyozza, hogy az IKT-kban új távlatokat nyitó kutatási és innovációs potenciál kiépítése csak a városok és a regionális önkormányzatok bevonásával sikerülhet. Fizikai közelségük folytán ők a tudás és az innováció fő katalizátorai Európában. Egyre több európai régió teszi a kutatást és az innovációt a közfinanszírozás egyik fő prioritásává; (13)

26.

megjegyzi, hogy a régiók kutatási politikáik keretében, az IKT-t támogató tervezés, valamint strukturális és jogalkotási keretfeltételek révén lényegesen hozzájárulnak az értéktöbblet megteremtéséhez a kutatás terén, és egy élő Európai Kutatási Térség kialakításához; (14)

27.

rámutat, hogy stratégiai szempontból a hálózatépítési és klaszterkezdeményezések továbbra is terjednek, és támogatásuk is fokozódik azzal a céllal, hogy a globális innovációs láncokhoz kapcsolódó, világszínvonalú csomópontok jöjjenek létre, és ezáltal a régiók közötti összeköttetések és együttműködés növekvő jelentőséget nyer mind az egyes országokon belül, mind közöttük; (15)

28.

felhívja a figyelmet arra a kimagasló szerepre, amelyet a városok és a régiók töltenek be az innovációs környezet kialakításában helyi innovációs politikák, technológiai központok, vállalatindítási támogatások, tudományos parkok és kockázati tőke révén; (16)

29.

üdvözli az Európai Bizottság által arra vonatkozóan javasolt stratégiát, hogy dolgozzanak ki és indítsanak el két-három teljesen új, iránymutató kezdeményezést a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákkal (FET) összefüggő kutatás terén, amely a kutatói közösségek jelentősebb, tudományágközi erőfeszítéseit közelebb viszi az alapvető áttöréshez az IKT-k határán;

30.

elismeri, hogy a közös programozás, amennyiben megfelelően strukturált és irányított, olyan mechanizmussá válhat, amely legalább annyira fontos, mint az EU keretprogramja a FET-kutatás ösztönzése szempontjából. Ennek a potenciálnak a teljes kihasználása érdekében az RB ismét fel kívánja hívni a figyelmet a köz- és magánpénzből történő kutatásfinanszírozás jobb összehangolásának növekvő szükségességére; (17)

31.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a tagállamoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk a számos, létező, nemzeteket átfogó politikai eszköz és együttműködési mechanizmus közötti szinergiák optimalizálására és fokozására, és azokat igazítsák ki az Európai Kutatási Térségnek megfelelően; (18)

32.

ismételten hangsúlyozza, hogy a regionális és európai kutatási programokat koordináló ERA-Net rendszerek értéke bebizonyosodott, és azok továbbfejlesztendők, (19) és hozzáteszi, hogy e rendszerek sikere az érintettek széles körének – köztük a helyi és regionális önkormányzatoknak – a bevonásából ered;

33.

további lépések megtételére szólít fel az európai technológiai platformok nyitottságának és átláthatóságának fokozására, továbbá az iparon és a kutatói közösségen kívüli egyéb érintett szereplők, így a helyi és regionális önkormányzatok, a civil szervezetek és a kkv-k részvételének biztosítására; (20)

34.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok rendkívül fontos szerepet játszanak az Európai Kutatási Térségben, mivel helyi szintű érdekképviseletet látnak el, közel hozzák ezt a politikát az európai polgárokhoz, és jól ismerik az érintettek mindennapi problémáit. Az RB szerint ezért a régióknak stratégiai szerepet kell vállalniuk az EKT megerősítésére és bővítésére irányuló kezdeményezésekben, különösen azokban, amelyek célja komoly kutatási létesítmények felállítása innovatív környezetben, valamint együttműködés kialakítása kutatási kérdésekben; (21)

35.

megismétli az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak tett javaslatait arra vonatkozóan, hogy támogatni kellene a regionális és helyi önkormányzatokat a korszerű kutatási infrastruktúra kérelmezésében, kidolgozásában és megvalósításában. Ezek a javaslatok a következők:

36.

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok jelentőségét a közös kutatási programok előmozdításában (ideértve a harmadik országok részvételével zajlókat is), mivel azok közelebbi kapcsolatban állnak a konkrét helyi valósággal a tudomány, a technológia és a gazdaság tekintetében, ennélfogva tudják, hogy mikor szükséges az együttműködés a stratégiai fontosságú területeken; (24)

37.

úgy véli, hogy a – jelenleg 35, az európai érdekek alapján kulcsfontosságú és az elkövetkező 10–20 év során kidolgozandó projektet tartalmazó (25) – európai útiterv végrehajtása és finanszírozása számottevő mérföldkő az Európai Kutatási Térség létrehozásában;

38.

emlékeztet arra, hogy a kiválóság kritériumának előtérben kell állnia az európai útiterv végrehajtásakor, és folyamatosan sürgeti a az új tagállamokat, hogy jobban vegyenek részt ebben a kezdeményezésben; (26)

39.

egyetért az EKT szakértői csoport ajánlásaival, (27) amelyek szerint az ESFRI-nek tovább kellene javítania a nagyléptékű páneurópai kutatási infrastruktúrák értékelésére vonatkozó módszereit, elsősorban az eljárások átláthatósága és az érintettek bevonása tekintetében;

40.

rámutat, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatoknak az ESFRI-útiterv végrehajtásába és felülvizsgálatába való teljes bevonására, különös tekintettel a projektek között meghatározandó elsőbbségi rendre, valamint az útiterv és hasonló nemzeti/regionális szintű, fizikailag is létező és virtuális létesítményeket egyaránt átfogó tevékenységek között kialakítandó összhangra;

41.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az elektronikus tudomány által kínált lehetőségekről a lehető legszélesebb közönség tájékoztatást kapjon, beleértve nyilvános adatbázisok létrehozását és népszerűsítését is az elektronikus tudomány terén található legjobb gyakorlatokról, példákról és rendelkezésre álló sikeres megoldásokról, és biztosítani kell a vonatkozó információ elérhetőségét az EU valamennyi hivatalos nyelvén;