25.8.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 200/5

—

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra kiemelt jelentőségű szerep hárul az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósulásával kapcsolatban;

—

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben, hatékonyan bevonják az EKT-val kapcsolatos kezdeményezések megvalósításába;

—

elismeri, hogy a tudomány és technológia területén együttműködésre van szükség az EU és a szomszédos országok között. Szomszédainknak nemcsak az EU kutatási keretprogramjában kellene részt venniük, hanem az Európai Kutatási Térség egyéb dimenzióiban is, amilyen a kutatási programok és az infrastruktúrák összehangolása, az ismeretek kölcsönös átadásának elvei és a kutatók akadálymentes mobilitása;

—

biztosítani kívánja a hetedik keretprogram, a strukturális alapok, a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) eszközeinek összehangolt felhasználását, mivel ez alapvetően fontos az EU versenyképességéhez, illetve a kohéziós, a kutatási, a felsőoktatási és az innovációs politika közötti nemzeti és regionális szintű kölcsönös szinergiákhoz, amint ezt több korábbi RB-vélemény megállapította.

Előadó

:

Jyrki Myllyvirta (FI/EPP), Lahti polgármestere

1.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra kiemelt jelentőségű szerep hárul az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósulásával kapcsolatban. A regionális kutatási és innovációs stratégiák kidolgozásának döntő fontosságú szereplői, gyakran igazgatnak kutatási intézményeket, és támogatják az innovatív környezeteket, mivel birtokában vannak a szükséges tapasztalatoknak. Ezenkívül a városi vagy regionális önkormányzatok általában jogalkotói hatáskörrel és saját kutatási költségvetéssel rendelkeznek, vagy más módon ösztönzik és társfinanszírozzák a kutatási és fejlesztési tevékenységeket. A sikeres és eredményes kutatási tevékenységek tervezésében és megvalósításában kulcsfontosságú a helyi és regionális szinten működő hatékony intézményrendszer megléte;

2.

ezért a helyi és regionális önkormányzatok az EKT elmélyítésére és mindenekelőtt kibővítésére irányuló politikák és kezdeményezések legfontosabb szereplői között vannak, különösen annak a koncepciónak az alapján, amely innovatív környezetekbe ágyazott erős kutatási és felsőoktatási intézményekre, valamint a kutatási tevékenységek terén végbemenő nemzetközi együttműködésre és e tevékenységek összehangolására helyezi a súlyt;

3.

hangsúlyozza a városoknak és régióknak az innovatív környezet kialakításában betöltött kiemelkedő szerepét. Intézkedéseik jelentős hatást gyakorolnak az Európai Kutatási Térség létrejöttére egyrészt a kutatók mobilitását tekintve – csak a sokoldalú, toleráns és innovatív környezet vonzza a kutatókat –, másrészt mint a kutatási infrastruktúra fejlesztésének központjai. Fontosak ebből a szempontból a helyi innovációs politikák, a technológiai központok, a vállalatindítási támogatások, a tudományos parkok és a kockázati tőke (1);

4.

úgy véli, hogy a javasolt kezdeményezés jelentősen hozzájárul az EKT elmélyítéséhez és kiszélesítéséhez. Az EKT: új perspektívák című véleményében (1) az RB hangsúlyozta, hogy meg kell gyorsítani az EKT létrehozását annak érdekében, hogy Európa a világ legdinamikusabb gazdaságává váljon (2);

5.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben, hatékonyan bevonják az EKT-val kapcsolatos kezdeményezések megvalósításába (2). A tudás és az innováció a gazdaság hajtóerejévé kell, hogy váljon; a helyi és regionális önkormányzatok EKT-ban való aktív részvétele termelékenység- és versenyképesség-növelő hatással rendelkezik;

6.

megjegyzi, hogy a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés területén különösen fontos szerepet játszanak a városok és a régiók. Kutatási politikáik keretében, támogató jellegű tervezési, strukturális és jogalkotói keretfeltételek révén a városok és a régiók lényegesen hozzájárulnak a kutatás terén az európai hozzáadott érték megteremtéséhez és egy életerős Európai Kutatási Térség kialakításához (1);

7.

örömmel fogadja a közleményt, különösen az EU tudományos és technológiai bázisának erősítésére és ipara versenyképességének fokozására vonatkozó célokat, valamint azt, hogy hozzá kíván járulni a globális kihívások „globális felelősségvállalás” keretében történő kezeléséhez;

8.

emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni azt a jóváhagyott elvet, amely szerint bevonják a „városokat és a regionális önkormányzatokat, valamint az érintetteket, így az egyetemeket, a kutatóintézeteket, a civil társadalmat és a vállalkozási szférát, amelyeknek aktívan részt kell venniük az EKT irányításában” (3), ezenkívül a szubszidiaritás és a változó geometria elvének tiszteletben tartására is ügyel;

9.

elismeri, hogy a tudomány és technológia területén együttműködésre van szükség az EU és a szomszédos országok között. Szomszédainknak nemcsak az EU kutatási keretprogramjában kellene részt venniük (4), hanem az Európai Kutatási Térség egyéb dimenzióiban is, amilyen a kutatási programok és az infrastruktúrák összehangolása, az ismeretek kölcsönös átadásának elvei és a kutatók akadálymentes mobilitása (5);

10.

hangsúlyozza a szomszédos országokkal történő tudományos és technológiai együttműködés jelentőségét, amely az uniós térségen belüli regionális fejlődésre is számottevő hatást gyakorolhat. Ez a jelentős tudományos és technológiai kapacitással rendelkező Oroszországon kívül olyan kelet-európai, balkáni és mediterrán országokra is vonatkozhat, amelyek nem tagjai az EU-nak;

11.

örömmel fogadja az FP7 és a CIP szomszédos országok számára történő megnyitására irányuló lépéseket, mivel ez további területi dimenzióval gazdagítaná ezeket a programokat;

12.

emlékeztet az EKT szakértői csoport azzal kapcsolatos következtetéseire (6), hogy a nemzeti és regionális érdekelt felek egyre jelentősebb szerepet játszanak az olyan új, nagyszabású európai kezdeményezések kialakításában, amilyen az ERA-NET, az Eurostars, az ETI vagy a közös technológiai kezdeményezés és a Cluster;

13.

biztosítani kívánja a hetedik keretprogram, a strukturális alapok, a versenyképességi és innovációs keretprogram, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) eszközeinek összehangolt felhasználását, mivel ez alapvetően fontos az EU versenyképességéhez, illetve a kohéziós, a kutatási, a felsőoktatási és az innovációs politika közötti nemzeti és regionális szintű kölcsönös szinergiákhoz, amint ezt több korábbi RB-vélemény megállapította (7);

14.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy erősíteni kell az európai kutatási, képzési és innovációs kapacitást, különösen a kutatási infrastruktúra, a kkv-k érdekében végzett kutatás, a regionális kutatásorientált klaszterek és az uniós „konvergenciarégiókban” rejlő kutatási potenciál felszabadítása, valamint a „tudomány a társadalomban” témával kapcsolatos kérdések és a nemzetközi együttműködés „horizontális” tevékenységei vonatkozásában (8);

15.

azt ajánlja, hogy bővítsék ki az innováció fogalmát, amely így magában foglalná a társadalom- és a humántudományokat, valamint ezek termékeny kölcsönhatásait az egyes települések városi és regionális kultúrájával;

16.

megjegyzi, hogy a kutatóintézetek és nemzetközi hálózatok szintjén a kritikus tömeg elérésének célja a vizsgálat tárgyától, a kutatási területtől és a résztvevőktől függ. Nem szabad univerzális megközelítést alkalmazni minden nemzetközi partnerségre;

17.

emlékeztet a zöld könyvben (5) kitűzött célra, amely szerint megfelelő egyensúlyt kell találni az intézményi és a piaci finanszírozás között. Korábbi véleményeiben kifejtett nézeteivel összhangban a Régiók Bizottsága az intézményi és a piaci finanszírozás megfelelő egyensúlyáról szóló vita folytatására szólít fel;

18.

mint már korábban említettük (1), a Régiók Bizottsága jobban bízik abban, ha a kutatók és kutatócsoportok maguk választják ki az érdekes, hasznos kutatási témákat, és önkéntesen (alulról felfelé építkezve), horizontálisan szerveződnek hálózatokba, mint a nehézkesen, felülről irányított folyamatokban és az ezekkel együtt járó ritualizált együttműködésben;

19.

koherens politikát sürget a többszintű és többszereplős, főként a harmadik országok bevonásával zajló programok esetében, ami hatékony többszintű irányítási rendszert feltételez (7);

20.

teljes mértékben egyetért azzal a gondolattal, hogy a kutatói mobilitás a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés kulcsfontosságú eleme, és ezzel kapcsolatban a következő pontokat emeli ki:

21.

hangsúlyozza, hogy Európán kívülről is ide kell vonzanunk kiváló kutatókat és oktatókat; ezért különösen jelentősek az EU mobilitási programjai, mint a Marie Curie-program, valamint üdvözli az olyan támogató intézkedéseket, amelyeket egyes régiókban tettek a kutatók visszatérésére irányuló programok keretében (1);

22.

egyetért a Versenyképességi Tanács 2008. május 30-i következtetéseivel, melyek felkérik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a helyi és regionális önkormányzatokat a modern kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésben, azok kiépítésében és megvalósításában. Az RB ennek kapcsán javasolta:

23.

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok jelentőségét a közös kutatási programok előmozdításában, a harmadik országokkal partnerségben végzettekében is, mivel közelebbi kapcsolatban állnak a sajátos helyi valósággal a tudomány, a technológia és a gazdaság tekintetében, ennélfogva tudják, hogy mikor szükséges az együttműködés a stratégiai fontosságú területeken (2). Egyes európai régiók már sikerrel működnek együtt a kutatási programok megvalósításához szükséges eszközök koordinálásában, így például az ERA-NET projekt esetében. A tagállamok mintájára a városoknak és a regionális önkormányzatoknak is közre kellene működniük az együttműködési megállapodások előmozdításában a közös programozás keretében (2);

24.

megjegyzi, hogy a közlemény nem veszi tekintetbe az összes helyi és regionális szempontot, és az Európai Bizottság nem jelentet meg hatásvizsgálatot ezzel a közleménnyel kapcsolatban. Jelen vélemény a helyi és regionális önkormányzatok hatásköreire hivatkozva ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen különös jelentőséggel bír a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés a városok és a régiók számára.