11.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/36


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA)

COM(2008) 583 végleges – 2008/0185 (COD)

2009/C 218/07

2008. október 14-én kelt levelében a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 156. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA)

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2009. január 29-én elfogadta véleményét. (Előadó: Antonello PEZZINI.)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. február 25–26-án tartott, 451. plenáris ülésén (a február 25-i ülésnapon) 130 szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB támogatja az ISA program elindítására irányuló európai bizottsági kezdeményezést, mert meggyőződése, hogy ez a program a jövőben hatékonyan és eredményesen biztosíthatja és megerősítheti az átjárhatóságot az európai egységes piac új, komplex rendszerein belül.

1.2

Az EGSZB a Szerződésben lefektetett szabadságjogok konkrét gyakorlásának garantálása szempontjából létfontosságúnak tartja az átjárhatósági mechanizmusok maradéktalan végrehajtását, az adminisztratív hatóságok és az intézmények, de egyúttal a polgárok, a vállalkozások és általában véve az egész szervezett civil társadalom érdekében.

1.3

Egyértelműen szükség van egy, a személyes és a gazdasági adatok védelmére irányuló specifikus stratégia megvalósítására, mint ahogyan azt az EGSZB véleményeiben (1) már több ízben is megerősítette: „az informatikai biztonság szempontja semmiféleképpen nem választható el a személyi adatok és a szabadságjogok védelmétől, mely jogokat az Emberi Jogok Európai Egyezménye szavatolja”.

1.4

Az EGSZB hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a felhasználók számára összekötött hálózatok álljanak rendelkezésre, amelyeket az egyéni, illetve ipari adatok védelmének szavatolása mellett értékesítenek. Jogi szinten minél hamarabb szükség van a nyomon követés, illetve a szankciók európai hálózatára azok ellen a felhasználók ellen, akik visszaélnek a hálózatokkal és az adatokkal; ennek során pedig a jogi eljárások átjárhatóságára is törekedni kell az Unión belül.

1.5

Az EGSZB szerint a meghozott intézkedések egyelőre nem elegendőek arra, hogy kiküszöböljék a piac széttöredezettségét, és tényleges összeurópai dimenziót kölcsönözzenek az egymással összekapcsolt, interaktív és könnyen hozzáférhető közigazgatási hatóságok rendszerének.

1.6

Az EGSZB kéri, hogy az ISA programra irányuló javaslat mögött szilárd európai kezdeményezés álljon, amely kötelező hatályú feladatokat ró mind a tagállamokra, mind az Európai Bizottságra, biztosabb és erőteljesebb lendületet adva a közös átjárhatósági kereteknek.

1.7

Létfontosságú, hogy az új európai átjárhatósági stratégia a közös keretszabályozással együtt meghatározza a közösségi politika prioritásait, intenzívebb erőfeszítésekkel támogatva a közös eszközöket, kereteket és szolgáltatásokat – a világos költségvetési előirányzatok mellett.

1.8

Az EGSZB véleménye szerint digitális konvergencia megteremtésére van szükség, amely szavatolja a következőket:

az eszközök, platformok és szolgáltatások teljes átjárhatóságát,

a biztonság és a megbízhatóság követelményeit,

a személyes adatok és jogok megfelelő kezelését,

a hozzáférhető és könnyű használatot,

a nyelvi szempontból is semleges informatikai rendszerek és műszaki struktúrák használatát,

kiemelt erőfeszítéseket a segítségnyújtás és a folyamatos képzés tekintetében a felhasználói területen, főként a gyengébb felek (2) irányában. A cél a „digitális kirekesztés” elkerülése, valamint a magas szintű biztonság, illetve a szolgáltatások felhasználói és nyújtói közötti bizalom megteremtése.

1.9

Az EGSZB szerint fokozni kell a többi közösségi programmal való összhangot és együttműködést, ami hozzájárulhat az összeurópai átjárhatóság terén újabb ötletek és megoldások megszületéséhez.

1.10

Az EGSZB emlékeztet a nyílt szoftverek jelentőségére, különösen az elektronikus adminisztráció területén, a biztonság és a tartósság garantálása, illetve egyúttal az információk és fizetési folyamatok bizalmassága szempontjából, hangsúlyozva a „forráskód” ismeretének fontosságát; és úgy véli, támogatni kell egy nyílt forrású szoftver használatát, amely lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára rendkívül értékes szoftver-megoldások tanulmányozását, alkalmazását, újraelosztását és újrafelhasználását.

1.11

Az EGSZB véleménye szerint meg kell erősíteni az átjárhatóságra vonatkozó európai keretszabályozást, olyan – több dimenziót átfogó – szemszögből, amely mind a közös vízióra alapozott politikai szempontokat, mind a jogalkotási harmonizáció jogi aspektusait, mind pedig a különböző technikai, nyelvi és szervezeti aspektusokat magába foglalja.

1.12

Az EGSZB szerint ki kellene dolgozni a közigazgatási szervek által kialakított átjárható „PEGS” szolgáltatások költség-haszon arányának kiszámítására szolgáló európai módszert.

1.13

Az EGSZB szerint egy erre irányuló tájékoztatási és képzési kampány elengedhetetlen feltétele volna a kezdeményezés sikerének. Az európai szintű társadalmi és civil párbeszéd és az online szolgáltatásokról rendszeresen megrendezendő összeurópai konferenciák is alapvető fontosságúak az egyes országok közigazgatásai munkájának népszerűsítése, támogatása és orientációja szempontjából, a közös fejlesztési keretben.

2.   Bevezetés

2.1   Az 1990-es évek eleje óta az információs és kommunikációs technológiák szektorában végbement gyors fejlődés mélyreható átalakulást eredményezett a közigazgatási hatóságok, a vállalatok és a munka világa, illetve a polgárok közötti interaktív együttműködés kontextusában. Az egységes európai piacon elért integráció szintje példa nélküli lendületet adott az elektronikus adminisztrációs szolgáltatások határokon átnyúló dimenziójának.

2.2   Az EGSZB-nek a közelmúltban is alkalma nyílt hangsúlyozni, hogy „a hatóságok digitális szolgáltatásokra való áttérése együtt jár azok korszerűsítésével a polgárok részére nyújtott szolgáltatások jobb minősége, nagyobb rugalmassága és teljesítőképessége, a közpénzek hatékony felhasználása, a költségcsökkentések, a felhasználóbarát jelleg, a hatóságok fokozottabb együttműködése, valamint a közigazgatási eljárások egyszerűsítése értelmében” (3).

2.3   A konvergencia és az átjárhatóság témája egyike az elektronikus adminisztrációra irányuló európai stratégia fő aspektusainak, amint azt 2005-ben a manchesteri nyilatkozat is kiemelte. (4)

2.4   Az EGSZB több alkalommal is kifejtette álláspontját e témáról (5), akárcsak számos olyan jogalkotási kezdeményezésről is, amelyek szükségszerű velejárója az átjárható struktúrák megléte, nevezetesen a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvről, a közbeszerzésről szóló 2004/18/EK irányelvről, a 2007/2/EK („INSPIRE”) irányelvről, illetve a közszektor információinak újrafelhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvről.

2.5   Az EGSZB ezen túlmenően számos alkalommal (6) támogatta azokat az egyedi kezdeményezéseket, amelyek keretében az Európai Bizottság útjára indította az adminisztratív hatóságok közötti – az új ISA program (2010–2015), vagyis az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről szóló határozatra irányuló javaslat korábbi fázisait alkotó – adatcsere-programokat (IDA I (1995–1999), IDA II (1999–2004) és IDABC (2005–2009).

2.6   Az EGSZB emlékeztetett arra, hogy „az információs rendszerek átjárhatósága, az információk megosztása és újrafelhasználása, valamint az adminisztratív eljárások összekapcsolása létfontosságú feltételei a jó minőségű, fennakadás nélküli és interaktív, felhasználóbarát e-kormányzati szolgáltatásoknak” (7), és kiemelte nevezetesen a következő elemeket:

az adminisztratív hatóságok és intézmények, és egyúttal a polgárok, a vállalkozások és általában a szervezett civil társadalom javára indított európai kezdeményezések megerősítésének fontosságát,

egy hatékony európai tanúsítási hatóság létrehozásának fontosságát, az információ-hozzáférés, illetve -csere megfelelő biztonsági szintjének biztosítása érdekében,

a maximális láthatóság, hozzáférhetőség és átjárhatóság biztosításának fontosságát a végfelhasználók irányában,

a felhasználók folyamatos továbbképzésére irányuló kezdeményezések különböző szinteken történő támogatásának szükségességét, valamint az említett hálózatokhoz kapcsolódó infrastruktúrák használatának engedélyezését szintén a folyamatos továbbképzés céljából,

a szóban forgó adatok érzékeny jellegére tekintettel a hálózatok magas szintű biztonságának szavatolását, megfelelő védőeszközök és adott esetben adatátviteli eljárások felhasználásával mind központi, mind tagállami szinten.

2.7   Az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című, 2007. november 20-i európai bizottsági közleményt kísérő munkadokumentumok – melyről az EGSZB is kifejtette álláspontját (8) – számos utalást tartalmaznak az elektronikus adatcsere keretében alkalmazható átjárhatósági eszközökre: a SOLVIT online hálózatra; a belsőpiaci információs rendszerre (IMI); a veszélyes anyagokra vonatkozó közösségi gyorstájékoztatási rendszerre (RAPEX); az élőállatok nyomon követését és az állatok betegségei esetén való gyors reagálást biztosító TRACES rendszerre.

2.8   Ugyanakkor több tanulmány (9) is rámutatott arra, hogy számos akadály gátolja a közigazgatási hatóságokat a tökéletes határokon átnyúló, illetve szektorok közötti átjárhatóság megvalósításában: a koordináció hiánya, a szervezeti rugalmasság hiánya, az intézmények felelősségi körei közötti különbségek, az eltérő jogi keretek, a kulturális és politikai koncepciók sokfélesége, az iparággal való párbeszéd elégtelensége, az elért eredmények elégtelen hasznosítása, a soknyelvűséghez kapcsolódó akadályok.

2.8.1   Ezekhez az akadályokhoz hozzáadódnak a biztonsággal és a magánélet védelmével, valamint az adminisztratív eljárások tagállamok közötti elégtelen integrációjával kapcsolatos problémák. A vámok rendszerét is jobban össze kellene hangolni a hálózaton keresztül, ahogyan azt az EGSZB is több ízben kérte.

2.9   Az EGSZB szerint éppen ezért tovább kell fokozni a koordinációs erőfeszítéseket az összekapcsolhatóság, az átjárhatóság és az elérhetőség előmozdítása érdekében, hogy maradéktalanul élvezhessük a határok nélküli európai gazdasági térség előnyeit, amelynek közös nevezőjét a közös sajátosságok és megoldások, illetve a nyílt társadalmi normák hatékony használata alkotják.

3.   Az Európai Bizottság javaslata

3.1

A Bizottság javaslata – az ISA (az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök) program elindításán keresztül – egy hatékony és eredményes határokon átnyúló és szektorok közötti elektronikus együttműködést kíván elősegíteni az európai közigazgatási hatóságok között, lehetővé téve számukra, hogy olyan elektronikus szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek hozzájárulnak a közösségi politikákhoz és tevékenységekhez, különös tekintettel az egységes piacra, elkerülve a tagállamokon belüli különféle elektronikus akadályok kialakulását.

3.2

Az ISA program célja támogatni és előmozdítani a következőket:

közös keretrendszerek létrehozása és fejlesztése a határokon és ágazatokon átnyúló átjárhatóság támogatása terén,

a javasolt vagy elfogadott közösségi jogszabályok IKT vonatkozásainak értékelése, valamint az IKT-rendszerek végrehajtásának megtervezése e jogszabályok végrehajtásának támogatása terén,

a meglévő közös szolgáltatások működtetése és fejlesztése, valamint új közös szolgáltatások létrehozása, alkalmazása, működtetése és fejlesztése,

a meglévő újból hasznosítható általános eszközök fejlesztése, valamint új újból hasznosítható általános eszközök létrehozása, biztosítása és fejlesztése.

3.3

Az ISA program megvalósítására előterjesztett pénzügyi keretet a Bizottság a 2010–2015 közötti időszakra 164,1 millió euróban állapította meg, melyből a 2007–2013 közötti pénzügyi programozás értelmében 103,5 millió eurót a 2013. december 31-én véget érő időszakban, a fennmaradó 60,6 milliót pedig a két utolsó évben, 2014-ben és 2015-ben kell felhasználni.

4.   Általános megjegyzések

4.1

Az EGSZB meggyőződéssel támogatja a kibővített egységes európai piac optimális működését és hatékonyságát biztosító kezdeményezéseket, és létfontosságúnak tartja a Szerződésben lefektetett szabadságjogok konkrét gyakorlásának garantálása érdekében az átjárhatósági intézkedések maradéktalan végrehajtását, az adminisztratív hatóságok és az intézmények, de egyúttal a polgárok, a vállalkozások és általában véve az egész szervezett civil társadalom érdekében.

4.2

Az EGSZB szerint a három egymást követő többéves program megvalósítása ellenére (IDA I, IDA II és IDABC) a meghozott intézkedések egyelőre nem elegendőek ahhoz, hogy kiküszöböljék a piac széttöredezettségét, és tényleges összeurópai dimenziót biztosítsanak az egymással összekapcsolt közigazgatási hatóságoknak, lehetővé téve számukra, hogy akadályoktól és megkülönböztetéstől mentes szolgáltatásokat nyújtsanak a piac egységének megóvása, valamint az európai polgárok és vállalkozások jogainak teljes körű gyakorlása érdekében az egész Unió területén.

4.3

Az EGSZB támogatja az ISA program elindítására irányuló kezdeményezést, feltéve, hogy az nem merül ki az 1993-tól napjainkig egymást követő programok egyszerű meghosszabbításában, illetve újrafinanszírozásában, hanem valódi és hatékony „európai átjárhatósági stratégiát” illetve „európai átjárhatósági kereteket” (10) garantál, ami két nélkülözhetetlen eleme az integrált egységes piacnak, illetve a megújított lisszaboni stratégiában hirdetett versenyképes és fenntartható európai gazdaságnak.

4.4

Az EGSZB kéri, hogy az ISA programra irányuló javaslat mögött szilárd európai kezdeményezés álljon, amely kötelező hatályú feladatokat ró mind a tagállamokra, mind az Európai Bizottságra, biztosabb és erőteljesebb lendületet adva az európai stratégiának és a közös átjárhatósági kereteknek, melyek biztonságos és átlátható közös csatornákat biztosítanak az állami és magánszereplők, illetve a belföldi és határokon túli ügyfelek számára.

4.5

Az EGSZB létfontosságúnak tartja, hogy az új európai átjárhatósági stratégia a közös keretszabályozással együtt meghatározza a közösségi politika prioritásait, garantálva az irányelvjavaslatok, illetve a készülőben lévő rendeletjavaslat tényleges végrehajtását.

4.6

Az EGSZB elégtelennek ítéli a többi közösségi programmal való összehangolásra és együttműködésre irányuló erőfeszítéseket, melyek elősegíthetnék újabb ötletek és megoldások megszületését összeurópai átjárhatóság terén – különös tekintettel (az ITK területén stratégiai jelentőségű támogatást nyújtó) innovációs és versenyképességi keretprogramra, illetve a 7. európai kutatási és fejlesztési keretprogramra –, és egy átjárhatósággal foglalkozó programközi bizottság felállítását javasolja, amely az érintett programok irányítási felelőseit fogná össze az ajánlati felhívások szinergiában történő kidolgozása céljából.

4.7

Az EGSZB véleménye szerint valahányszor az állami adminisztrációs hatóságok új működési kereteket fejlesztenek ki, a tervezéstől kezdve – az új műszaki és normatív szabványok mintájára – előzetes bejelentési mechanizmusokon keresztül ellenőrizni kellene azok teljes összeférhetőségét az összeurópai átjárhatóság elveivel (11). Az átjárhatóság legfőbb akadálya kulturális okokban gyökerezik: egyes adminisztratív szervek még nem állnak készen, és nincsenek meggyőződve az európai átjárhatóság kereteibe illeszkedő nyílt, innovatív technológiai megoldások átvételének szükségességéről.

4.8

Az EGSZB szerint egy erre irányuló tájékoztatási és képzési kampány elengedhetetlen feltétele volna a kezdeményezés sikerének, éppúgy, ahogy az online szolgáltatásokról rendszeresen megrendezendő összeurópai konferenciák, melyek összehasonlító tanulmányok alapján értékelnék az egyes, különböző szintű közigazgatási szervek teljesítményét, és biztosítanák a munkaprogram folyamatos ellenőrzését és orientációjának módosítását.

4.9

A digitális konvergencia előfeltételei az eszközök, platformok és szolgáltatások átjárhatósága, a biztonság és a megbízhatóság, a személyes adatok és jogok megfelelő kezelése (12), a hozzáférhető és könnyű használat, és a nyelvi szempontból semleges informatikai rendszerek és műszaki struktúrák használata, kiemelt erőfeszítések a folyamatos képzés tekintetében a felhasználói területen, főként a gyengébb felek irányában, a társadalmi kirekesztés jelenségeinek elkerülése érdekében.

4.10

Az EGSZB emlékeztet a nyílt szoftverek fontosságára, főként az elektronikus adminisztráció területén, „a szoftverek biztonsága és tartóssága, illetve az információk és fizetési módok bizalmas voltának szavatolása érdekében”, és hangsúlyozza „a forráskód ismeretének fontosságát a kód, a stabilitás és a biztonság érdekében, még a kódot kiadó személy eltűnése esetén is” (13).

4.11

Az EGSZB szerint ki kellene dolgozni a közigazgatási szervek által kialakított átjárható „PEGS” szolgáltatások (14) költség-haszon arányának kiszámítására szolgáló európai módszert, amely nemcsak a beruházások megtérülését, a környezeti és rugalmassági előnyöket és az adminisztratív terhek enyhítését venné figyelembe, hanem – főként – ezek globális értékét, amely az egységes piacot életképesebbé és megbízhatóbbá teszi a polgárok és a vállalkozások számára.

4.12

Az EGSZB véleménye szerint meg kell erősíteni az átjárhatóságra vonatkozó európai keretszabályozást, olyan – több dimenziót átfogó – szemszögből, amely mind a közös prioritásokra alapozott politikai szempontokat, mind a jogalkotási harmonizáció jogi aspektusait, mind pedig a különböző technikai, nyelvi és szervezeti aspektusokat magába foglalja.

4.13

Az EGSZB úgy véli, hogy szociális téren jó gyakorlat lenne a nemzeti közigazgatások számára, ha az EUPAN/TUNED (15) informális párbeszéd keretein belül európai szintű párbeszédet kezdeményeznének az érdekelt közigazgatási egységek személyzetével annak érdekében, hogy a polgárok megfelelő információk birtokában vehessenek részt a folyamatban.

4.14

Ami a GPSCM (16) konceptuális modell keretében az Európai Bizottság és a tagállamok által meghatározott – meglévő és új – általános eszközöket illeti:

világosan meg kell határozni az adattulajdonosok, az adatszolgáltatók és a felhasználók szerepét, jogait és felelősségi körét, közös és határokon átnyúló dimenzióban, együttesen alkalmazott, szabványos és egységes koncepció alkalmazásával,

a közigazgatási hatóságoknak saját átjárhatósági rendszerük kialakítására irányuló erőfeszítéseik szerves részeként át kell venniük a rendszert, a határokon átnyúló forgalom közös teljesítményértékelési rendszereivel összhangban,

meg kell teremteni, illetve meg kell erősíteni a magas szintű biztonságot, illetve a szolgáltatások felhasználói és nyújtói közötti bizalmat garantáló nemzeti azonosító, hitelesítő és tanúsítási infrastruktúrákat.

4.15

Az EGSZB szerint közös kereteket kell meghatározni a CEN, a CENELEC és az ETSI által e területre vonatkozóan kidolgozott nyílt technikai és normatív szabványok számára, melynek köszönhetően azok minden érdekelt félre alkalmazhatóvá válnának.

4.16

Az EGSZB szerint támogatni kell egy nyílt forrású szoftver használatát, mivel ez lehetővé tenné olyan szoftver-megoldások tanulmányozását, alkalmazását, újraelosztását és újrafelhasználását, amelyek mind a költséghatékonyság, mind a szabványalkalmazás ellenőrzése, mind pedig a funkcionális előnyök szempontjából rendkívül értékesek a közigazgatósági szervek számára, túllépve a licencek és szerzői jogok, a megoldások hosszú távú életképessége, illetve a helyi igényekhez való alkalmazkodás szabta korlátokon.

Kelt Brüsszelben, 2009. február 25-én.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Mario SEPI


(1)  Vö. a CESE sz., A biztonságos információs társadalom című véleménnyel, előadó: Antonello PEZZINI, HL C 97., 2007.4.18., 21. o.

(2)  „Gyengébb felek” alatt a következőket értjük: vagy azok a fiatal és idős felhasználók, akik kevéssé felkészültek a hálózat adatainak használatára, vagy azok, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközzel a hálózathoz való hozzáféréshez.

(3)  Lásd a CESE sz. i2010 eGovernment cselekvési terv c. véleményt, előadó: Bernardo HERNÁNDEZ BATALLER, HL C 325., 2006.12.30., 78. o.

(4)  Lásd http://archive.cabinetoffice.gov.uk/egov2005conference/documents/proceedings/pdf/051124declaration.pdf

(5)  Lásd a CESE sz., MODINIS tárgyú véleményt, előadó: Daniel RETUREAU HL C 61., 2003.3.14., 184. o.; a CESE sz., Az IKT–MODINIS program meghosszabbítása c. véleményt, előadó: Daniel RETUEAU HL C 28., 2006.2.3., 89. o; a CESE sz., Végleges jelentés a 2002 eEurópáról tárgyú véleményt, előadó: Christoforos KORYFIDIS, HL C 220., 2003.9.16., 36. o; a CESE sz., Hálózati és információs európai ügynökség tárgyú véleményt, előadó: Göran LAGERHOLM, HL C 220., 2003.9.16., 33. o.; a CESE sz., i2010: európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért c. véleményt, előadó: Göran LAGERHOLM HL C 110., 2006.5.9., 83. o; a CESE sz., Elektronikus hozzáférhetőség c. véleményt, előadó: Miguel Ángel CABRA de LUNA HL C 110., 2006.5.9., 26. o; a CESE sz. Cybertevékenységek/Go Digital tárgyú véleményt, előadó: Thomas McDONOUGH, HL C 108., 2004.4.30., 23. o.; és a CESE sz., Az elektronikus hírközlő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó EU-keretszabályozás c. véleményt, előadó Thomas McDONOUGH, HL C 97., 2007.4.28., 27. o.

(6)  Lásd a CESE sz., Elektronikus adatcsere (IDA) tárgyú véleményt, előadó: Bento GONÇALVES HL C 214., 1998.7.10., 33. o.; a CESE sz., Az IDA változásai tárgyú véleményt, előadó: Giannino BERNABEI HL C 80., 2002.4.3., 21. o.; a CESE sz. Elektronikus kormányzással kapcsolatos szolgáltatások tárgyú véleményt, előadó: Antonello PEZZINI, HL C 80., 2004.3.30., 83. o.

(7)  Lásd a CESE sz., Elektronikus kormányzással kapcsolatos szolgáltatások tárgyú véleményt, előadó: Antonello PEZZINI, HL C 80., 2004.3.30., 83. o.

(8)  Lásd a CESE sz., Egységes piac a 21. századi Európa számára c. véleményt, előadó: Brian CASSIDY, társelőadók: Raymond HENCKS és Claudio CAPPELLINI, a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(9)  Lásd www.egovbarriers.org.

(10)  Lásd a COM(2008) 583 végleges számú határozatjavaslat 8. cikkét.

(11)  Lásd a műszaki és szabványügyi harmonizáció új megközelítéséről szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalást (HL C 136., 1985.6.4., 1. o.): „Egy gyors, megfelelő szintű közösségi konzultáció jóváhagyása a 83/189/EGK irányelv célkitűzéseivel összhangban”.

(12)  Lásd a CESE sz., A hálózatok biztonsága/elektronikus kommunikáció tárgyú véleményt, előadó: Daniel RETUREAU, HL C 48., 2002.2.21., 33. o.

(13)  Lásd a CESE sz., A számítógépen megvalósított találmányok szabadalmaztatásának lehetősége tárgyú véleményt, előadó: Daniel RETUREAU, HL C 61., 2003.3.14., 154. o.

(14)  PEGS = Pan-European e-Government Services (páneurópai e-kormányzati szolgáltatások).

(15)  EUPAN: European Public Administration Network (közigazgatási szervek európai hálózata), az EU közigazgatásában dolgozó főigazgatók informális hálózatának aktuális elnevezése. TUNED: Trade Union Network for European Dialog.

(16)  GPSCM = Generic Public Services Conceptual Model (közszolgáltatási általános konceptuális modell).