A Bizottság közleménye a nátrum-kromátra, a nátrium-dikromátra és a 2,2',6,6'-tetrabróm-4,4'-izopropilidén-difenolra (tetrabróm-biszfenol-A) vonatkozó kockázatértékelési eredményekről és kockázatcsökkentési stratégiákról

A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (1) értelmében kötelező adatokat szolgáltatni, prioritásokat meghatározni, kockázatot értékelni és – szükség esetén – kockázatcsökkentő stratégiákat kidolgozni a létező anyagok tekintetében.

A 793/93/EGK rendelet értelmében az alábbi anyagok értékelésre szoruló elsőbbségi anyagoknak minősülnek, a 793/93/EGK rendeletben megállapított elsőbbségi anyagok harmadik és negyedik listájáról rendelkező 143/97/EK (2), illetve 2364/2000/EK bizottsági rendelettel (3) összhangban:

Az említett rendeleteknek megfelelően kijelölt referens tagállamok – a létező anyagok embert és környezetet érintő kockázatainak becslésére vonatkozó elvek megállapításáról szóló, 1994. június 28-i 1488/94/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban – befejezték az említett anyagok embert és környezetet érintő kockázatainak értékelését és – a 793/93/EGK rendeletnek megfelelően – stratégiát javasoltak a kockázatok csökkentésére.

A toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság (SCTEE) és az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (SCHER) konzultáción vett részt és véleményt bocsátott ki a referens tagállamok által elvégzett kockázatelemzések tekintetében. A szóban forgó vélemények megtalálhatók az említett bizottságok honlapján.

A 793/93/EGK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a kockázatértékelés eredményeit és a javasolt kockázatcsökkentési stratégiát közösségi szinten kell elfogadni, és a Bizottságnak közzé kell tennie őket. Ez a közlemény – a kapcsolódó 2008/454/EK bizottsági ajánlással együtt (5) – ismerteti a kockázatértékelések eredményeit (6) és a fent említett anyagok kockázatainak csökkentésére irányuló stratégiákat.

Az ebben a közleményben szereplő kockázatértékelési eredmények és kockázatcsökkentési stratégiák összhangban vannak a 793/93/EGK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően létrehozott bizottság véleményével.

(6) Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása, megtalálható a Kémiai Anyagokkal Foglalkozó Európai Hivatal internetes oldalán:

MELLÉKLET

1. RÉSZ

CAS-szám: 7775-11-3		Einecs-szám: 231-889-5
Molekulaképlet:	Na2CrO4
Einecs-név:	Nátrium-kromát
IUPAC-név:	Nátrium-kromát
Referens tagállam:	Egyesült Királyság
Osztályozás (1):	Carc. Cat 2; R45 Muta. Cat 2; R46 Repr. Cat 2; R60-61 T+; R26 T; R25-48/23 C; R34 Xn; R21 R42/43 N; R50-53

A kockázatértékelés az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott öt hasonló króm (VI)-vegyület életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatot vette alapul, amelyet a referens tagállam a Bizottsághoz benyújtott kockázatértékelő jelentésében (2) ismertetett.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – azt állapította meg, hogy a szóban forgó öt króm (VI)-vegyületet az Európai Közösségben elsősorban más króm (VI)- és króm (III)-vegyületek alapanyagaként használják fel fakonzerváló anyagokban, fémkezelő termékekben, viasz és K-vitamin előállításához, valamint színezékek és katalizátorok összetevőjeként.

Ezenkívül felhasználják őket oxidánsként pamutszínezésre, a fényképezésben, korróziógátlóként hűtővízben, valamint aktív szén előállításához is.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A. Emberi egészség

A kockázatértékelés következtetése szerint a

MUNKAVÁLLALÓI

kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. Ez a következtetés az alábbiak miatt az összes expozíciós forgatókönyvre érvényes:

—	légzőrendszeri irritáció kockázata,

—	szem- és bőrirritáció kockázata,

—	heveny toxicitás kockázata rövid ideig tartó, fokozott mértékű belégzés esetén,

—	bőrtúlérzékenység kialakulásának kockázata,

—	foglalkozási asztma kockázata,

—	reprodukciós (termékenységi és fejlődési) toxicitás kockázata többszöri belégzés esetén,

—	mutagén és rákkeltő hatás kockázata.

Az anyagot nem vizsgálták meg kellőképpen a króm (VI)-vegyületek többszöri belégzése miatt a légutakban és a vesében jelentkező hatások szempontjából, és különösen a NOAEL-ek (megfigyelhető káros hatást nem okozó expozíciós szintek) és a dózis-válasz összefüggések megállapítása céljából. A szóban forgó anyagot azonban küszöbérték nélküli rákkeltőnek minősítették, ezért rendszerint olyan ellenőrző intézkedésekre van szükség, amelyeket további információk már nem befolyásolnak.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

FOGYASZTÓI

kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

mutagén és rákkeltő hatás kockázata bőrfelületi expozíció következményeként, amit a réz-króm-arzén (CCA) alapú anyaggal kezelt fajátékok száraz felületeinek érintése idézhet elő felnőtteknél és gyermekeknél, mivel e célcsoportok esetében nem határozható meg olyan küszöbérték, amely alatt nem áll fenn kockázat az emberi egészségre. Ugyanakkor a kockázatértékelés azt mutatja, hogy a kockázatok már most is alacsonyak. Ezt figyelembe kell venni a hatályos ellenőrzések alkalmasságának, illetve a további különleges kockázatcsökkentő intézkedések megvalósíthatóságának és gyakorlati alkalmazhatóságának megfontolásakor.

CCA-val kezelt nedves fafelületek érintésére vonatkozóan nem készült hivatalos kockázatjellemzés. Az Egyesült Királyságban a peszticidekről szóló rendelet (1986) egyik engedélyezési feltétele szerint CCA-val kezelt fa kizárólag teljesen száraz állapotban hozható forgalomba. Hasonló előírások az EU többi tagállamában is létezhetnek. Ha azonban az egyes tagállamok nem rendelkeznek különleges előírásokkal e téren, az emberi egészséget érintő minden vonatkozásban aggályok merülhetnek fel.

A kockázatértékelés következtetése szerint

A VIZSGÁLT ANYAGOKKAL A KÖRNYEZETI ÉRINTKEZÉSBE LÉPŐ EMBEREK ESETÉBEN

a kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

a mutagén és rákkeltő hatással kapcsolatban esetükben nem határozható meg olyan küszöbérték, amely alatt nem áll fenn az emberi egészség károsodásának kockázata. Ugyanakkor a kockázatértékelés azt mutatja, hogy a kockázatok már most is alacsonyak. Ezt figyelembe kell venni a hatályos ellenőrzések alkalmasságának, illetve a további különleges kockázatcsökkentő intézkedések megvalósíthatóságának és gyakorlati alkalmazhatóságának megfontolásakor.

A kockázatértékelés következtetése szerint az

EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal)

összefüggésben jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B. Környezet

A kockázatértékelés következtetése szerint a

LÉGKÖRI

kockázatokra vonatkozóan jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy vizsgálatokra vagy a jelenleg alkalmazandókon felüli kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

VÍZI ÉS A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMA

Vonatkozásában további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a gyártásból, színezékgyártásból, krómoxid-gyártásból, cserzősók előállításából és alkalmazásából, fakonzerváló szerek előállításából és alkalmazásából, kezelt fa használatából, fémkezelő termékek előállításából és fémkezelésből eredően az üledékes szegmenst érő kockázatok.

A következő információkra és/vagy vizsgálatokra van szükség:

—	toxicitás vizsgálata üledéklakó organizmusokban.

A környezeti kockázatok csökkentésére irányuló stratégia, valamint a kapcsolódó 2008/454/EK bizottsági ajánlás (3) végrehajtása várhatóan szükségtelenné teszi a további adatgyűjtést.

—

a színezékgyártás, krómoxid-gyártás, cserzősók előállítása és alkalmazása, fakonzerváló szerek előállítása és alkalmazása, kezelt fa használata, fémkezelő termékek előállítása és a fémkezelés következtében a ragadozók közvetett – a puhatestűeken alapuló táplálékláncon keresztüli – kitettségének hatására jelentkező szegmensfüggetlen kockázatok.

A következő információkra és/vagy vizsgálatokra van szükség:

—	krómfelhalmozódás vizsgálata és a króm jellegének meghatározása a nem hal szervezetekben, valamint krómot tartalmazó zsákmányt fogyasztó szervezetekben egyéb formában található króm mérgező hatásának vizsgálata.

A környezeti kockázatok csökkentésére irányuló stratégia, valamint a kapcsolódó 2008/454/EK ajánlás végrehajtása várhatóan szükségtelenné teszi a további adatgyűjtést.

A kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

a gyártásból (kizárólag vízi, egyetlen helyen), színezékgyártásból, krómoxid-gyártásból, cserzősók előállításából és alkalmazásából, fakonzerváló szerek előállításából és alkalmazásából, kezelt fa használatából, fémkezelő termékek előállításából és fémkezelésből eredően a vízi és szárazföldi környezetet érintő kockázatok.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ÉLŐ MIKROORGANIZMUSOK

esetében a kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a színezékgyártásból, krómoxid-gyártásból, cserzősók előállításából és alkalmazásából, fakonzerváló szerek előállításából, kezelt fa használatából, fémkezelő anyagok előállításából és fémkezelésből eredően a szennyvíztisztító telepek működését érintő kockázatok.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó hatályos közösségi szintű jogszabályok, különösen a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokról szóló 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) rendelkezései általában véve megfelelőnek tekinthetők a kockázatok szükséges mértékre való csökkentéséhez, ezért ezeket alkalmazni kell.

Ajánlások az említett kereten belül:

—	a 98/24/EK irányelvnek (5), illetve a 2004/37/EK irányelvnek megfelelően a króm (VI)-vegyületekre vonatkozó munkavédelmi expozíciós határértékek közösségi szintű meghatározása,

—	a 98/24/EK irányelvnek megfelelően a króm (VI)-vegyületekre érvényes élettani határértékek közösségi szintű meghatározása.

A FOGYASZTÓK és a VIZSGÁLT ANYAGOKKAL KÖRNYEZETI ÉRINTKEZÉSBE LÉPŐ EMBEREK tekintetében

—

a fogyasztók, illetve a vizsgált anyagokkal a környezeten keresztül érintkező személyek védelmére vonatkozó, hatályos jogszabályok, különösen a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK tanácsi irányelv és a CMR-anyagok vonatkozásában a 76/769/EGK tanácsi irányelv elégségesnek tekinthetők a fogyasztókkal kapcsolatban azonosított kockázatok kezelésére.

A KÖRNYEZET tekintetében

—	bizottsági megfontolásra javasolt a króm felvétele az elsőbbségi anyagok átdolgozott listájára (a 2000/60/EK vízpolitikai irányelv X. melléklete szerint),

—

különösen a króm (VI)-vegyületeknek a bőrök és nyersbőrök cserzésével foglalkozó üzemekben króm (III)-cserzősókká történő redukálásával kapcsolatban ajánlatos a bőrök és nyersbőrök cserzésével foglalkozó üzemekre vonatkozó „rendelkezésre álló legjobb technológiák” referenciadokumentum következő módosításakor megfelelő utalást tenni arra, hogy a króm (III)-cserzősók előállítása céljából az üzemen belül végzett króm (VI)-vegyületredukálás nem tekinthető követendő gyakorlatnak,

—	bizottsági megfontolásra javasolt a szennyvíziszap és a talaj króm (VI)-tartalmára vonatkozó határértékek, valamint a szennyvíziszap felhasználását szabályozó 86/278/EGK irányelv alkalmazásában az éves környezeti terhelésre vonatkozó határétékek megállapítása,

—

a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló közösségi szintű jogszabály (98/8/EK irányelv) keretei általában véve megfelelőnek tekinthetők a króm (VI)-vegyületeket tartalmazó fakonzerváló anyagok használatával, illetve a króm (VI)-vegyület alapú fakonzerváló anyagokkal házilag kezelt faanyagok használatával járó kockázatok csökkentéséhez.

2. RÉSZ

CAS-szám: 10588-01-9		Einecs-szám: 234-190-3
Molekulaképlet:	Na2Cr2O7
Einecs-név:	Nátrium-dikromát
IUPAC-név:	Nátrium-dikromát
Referens tagállam:	Egyesült Királyság
Osztályozás (6):	O; R8 Carc. Cat 2; R45 Muta. Cat 2; R46 Repr. Cat 2; R60-61 T+; R26 T; R25-48/23 C; R34 Xn; R21 R42/43 N; R50-53

Ezenkívül felhasználják őket oxidánsként pamutszínezésre, a fényképezésben, korróziógátlóként hűtővízben, valamint aktív szén előállításához is.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A. Emberi egészség

A kockázatértékelés következtetése szerint a

MUNKAVÁLLALÓI

kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. Ez a következtetés az alábbiak miatt az összes expozíciós forgatókönyvre érvényes:

—	légzőrendszeri irritáció kockázata,

—	szem- és bőrirritáció kockázata,

—	heveny toxicitás kockázata rövid ideig tartó, fokozott mértékű belégzés esetén,

—	bőrtúlérzékenység kialakulásának kockázata,

—	foglalkozási asztma kockázata,

—	reprodukciós (termékenységi és fejlődési) toxicitás kockázata többszöri belégzés esetén,

—	mutagén és rákkeltő hatás kockázata.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

FOGYASZTÓI

kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

mutagén és rákkeltő hatás kockázata bőrfelületi expozíció következményeként, amit a réz-króm-arzén (CCA) alapú anyaggal kezelt fajátékok száraz felületeinek érintése idézhet elő felnőtteknél és gyermekeknél, mivel esetükben nem határozható meg olyan küszöbérték, amely alatt nem áll fenn kockázat az emberi egészségre. Ugyanakkor a kockázatértékelés azt mutatja, hogy a kockázatok már most is alacsonyak. Ezt figyelembe kell venni a hatályos ellenőrzések alkalmasságának, illetve a további különleges kockázatcsökkentő intézkedések megvalósíthatóságának és gyakorlati alkalmazhatóságának megfontolásakor.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

A VIZSGÁLT ANYAGOKKAL KÖRNYEZETI ÉRINTKEZÉSBE LÉPŐ EMBEREK tekintetében

a kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

A kockázatértékelés következtetése szerint az

EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal)

összefüggésben jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy vizsgálatokra vagy a jelenleg alkalmazandókon felüli kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B. Környezet

A kockázatértékelés következtetése szerint a

LÉGKÖRI

kockázatokat tekintve jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy vizsgálatokra vagy a jelenleg alkalmazandókon felüli kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

VÍZI ÉS A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMA tekintetében

További információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a gyártásból, színezékgyártásból, krómoxid-gyártásból, cserzősók előállításából és alkalmazásából, fakonzerváló szerek előállításából és alkalmazásából, kezelt fa használatából, fémkezelő termékek előállításából és fémkezelésből eredően az üledékes szegmenst érintő kockázatok.

A következő információkra és/vagy vizsgálatokra van szükség:

—	toxicitás vizsgálata üledéklakó szervezetekben.

A környezeti kockázatok mérséklésére irányuló, a II. részben található stratégia, valamint a kapcsolódó 2008/454/EK ajánlás (3) végrehajtása várhatóan szükségtelenné teszi a további adatgyűjtést:

—

A következő információkra és/vagy vizsgálatokra van szükség:

—	krómfelhalmozódás vizsgálata és a króm jellegének meghatározása a nem halak szervezetében, valamint krómot tartalmazó zsákmányt fogyasztó szervezetekben egyéb formában található króm mérgező hatásának vizsgálata.

A környezeti kockázatok mérséklésére irányuló stratégia, valamint a kapcsolódó 2008/454/EK ajánlás végrehajtása várhatóan szükségtelenné teszi a további adatgyűjtést.

A kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

A kockázatértékelés következtetése szerint a

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ÉLŐ MIKROORGANIZMUSOK

esetében a kockázatok mérséklése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a színezékgyártásból, krómoxid-gyártásból, cserzősók előállításából és alkalmazásából, fakonzerváló szerek előállításából, kezelt fa használatából, fémkezelő anyagok előállításából és fémkezelésből eredően a szennyvíztisztító telepek működését érintő kockázatok.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó hatályos közösségi szintű jogszabályok, különösen a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokról szóló 2004/37/EK irányelv (4) rendelkezései általában véve megfelelőnek tekinthetők a kockázatok szükséges mértékre való csökkentéséhez, ezért ezeket alkalmazni kell.

Ajánlások az említett kereten belül:

—	a 98/24/EK irányelvnek (5), illetve a 2004/37/EK irányelvnek megfelelően a króm (VI)-vegyületekre vonatkozó munkavédelmi expozíciós határértékek közösségi szintű meghatározása,

—	a 98/24/EK irányelvnek megfelelően a króm (VI)-vegyületekre érvényes élettani határértékek közösségi szintű meghatározása.

A FOGYASZTÓK és a VIZSGÁLT ANYAGOKKAL KÖRNYEZETI ÉRINTKEZÉSBE LÉPŐ EMBEREK tekintetében

—

A KÖRNYEZET tekintetében

—	bizottsági megfontolásra javasolt a króm felvétele az elsőbbségi anyagok átdolgozott listájára (a 2000/60/EK vízpolitikai irányelv X. melléklete szerint),

—

különösen a króm (VI)-vegyületeknek a bőrök és nyersbőrök cserzésével foglalkozó üzemekben króm (III)-cserzősókká történő redukálásával kapcsolatban ajánlatos megfelelő utalást tenni arra a bőrök és nyersbőrök cserzésével foglalkozó üzemekre vonatkozó „rendelkezésre álló legjobb technológiák” referenciadokumentum következő módosításakor, hogy a króm (III)-cserzősók előállítása céljából az üzemen belül végzett króm (VI)-vegyületredukálás nem tekinthető követendő gyakorlatnak,

—	bizottsági megfontolásra javasolt a szennyvíziszap és a talaj króm (VI)-tartalmára vonatkozó határértékek, valamint a szennyvíziszap felhasználását szabályozó 86/278/EGK irányelv alkalmazásában az éves környezeti terhelésre vonatkozó határétékek megállapítása,

—

a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló közösségi szintű jogszabály (98/8/EK irányelv) rendelkezései általában véve megfelelőnek tekinthetők a króm (VI)-vegyületeket tartalmazó fakonzerváló anyagok használatával, illetve a króm (VI)-vegyület alapú fakonzerváló anyagokkal házilag kezelt faanyagok használatával járó kockázatok csökkentésére.

3. RÉSZ

CAS-szám: 79-94-7		Einecs-szám: 201-236-9
Szerkezeti képlet:
Einecs-név:	2,2',6,6'-tetrabróm-4,4'-izopropilidén-difenol (tetrabróm-biszfenol-A)
IUPAC-név:	2,2',6,6'-tetrabróm-4,4'-izopropilidén-difenol
Referens tagállam:	Egyesült Királyság
Osztályozás (7):	Nincs

A kockázatértékelés az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott vegyület életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatot vette alapul, amelyet a referens tagállam a Bizottsághoz benyújtott kockázatértékelő jelentésében (2) ismertetett.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – megállapította, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként műanyagokban használják égéskésleltető reagens- és adalékanyagként. Égéskésleltető reagensként (a polimer anyaghoz vegyileg kötötten) elsősorban epoxi- és polikarbonát-gyantákban, égéskésleltető adalékként pedig akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) alapú műgyantákban alkalmazzák.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A. Emberi egészség

A kockázatértékelés következtetése szerint a

MUNKAVÁLLALÓK és a VIZSGÁLT ANYAGOKKAL KÖRNYEZETI ÉRINTKEZÉSBE LÉPŐ EMBEREK tekintetében

jelenleg nincs szükség további információkra és vizsgálatokra vagy a jelenleg alkalmazandókon felüli kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A kockázatértékelés következtetése szerint az

EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal)

kapcsolatban jelenleg nincs szükség további információkra és vizsgálatokra vagy a jelenleg alkalmazandókon felüli kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B. Környezet

A kockázatértékelés következtetése szerint a

LÉGKÖRI

kockázatokat tekintve jelenleg nincs szükség további információkra vagy vizsgálatokra vagy a jelenleg alkalmazandókon felüli kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

VÍZI ÉS A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMA tekintetében

További információkra és vizsgálatra van szükség.

E következtetést az alábbiak indokolják:

—

a tetrabróm-biszfenol-A bizonyos körülmények mellett anaerob édesvízi és tengeri üledékekben biszfenol-A vegyületté bomlik le. Az itt felsorolt következtetéseket felül kell vizsgálni, ha majd elegendő adat áll rendelkezésre a jövőbeni vízi hatásokat illetően, és meg lehet határozni a biszfenol-A becsült hatásmentes koncentrációjának (PNEC) értékét,

—

egy további lehetséges metabolit/bomlástermék – a tetrabróm-biszfenol-A bisz(metil-éter) – a szűrőfeltételek alapján valószínűleg biológiailag felhalmozódó és mérgező anyagnak (PBT) minősíthető. Bár a jelen tanulmányok eredményei nem szolgálnak egyértelmű következtetésekkel, a megfogalmazott vélemény szerint nem számottevő bomlástermék. Figyelembe véve, hogy bizonyos alkalmazásokra vonatkozóan már megfogalmazódott a kockázatcsökkentő intézkedések iránti igény (amely intézkedések várhatóan már mérséklik a kiindulási anyag okozta környezeti terheket), az ajánlás jelenleg még nem tart szükségesnek további fellépést e téren,

—

a kockázatot értékelő arányszám tengeri élőhelyek esetében egyes alkalmazásoknál lehetséges kockázatokat jelez. Tengeri szervezetek esetében a toxicitásra vonatkozó további adatgyűjtés szükségességét akkor kell értékelni, ha már rendelkezésre állnak az édesvíz és az édesvízi üledékek elemzése alapján a kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó következések.

A környezeti kockázatok mérséklésére irányuló stratégia, valamint a kapcsolódó 2008/454/EK ajánlás (3) végrehajtásának hatására várhatóan elégséges mértékben csökken a vizsgált anyagok koncentrációja a vízi és szárazföldi ökoszisztémában, amely egyúttal szükségtelenné teszi a további adatgyűjtést.

A kockázatok csökkentése érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:

—

a becsült környezeti koncentráció (PEC)/becsült hatásmentes koncentráció (PNEC) arány 1-nél nagyobb a felszíni vizek és üledékek esetében azokon a vegyítési helyeken, ahol a tetrabróm-biszfenol-A vegyületet égéskésleltető adalékanyagként használják akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) alapú műgyantákban,

—

a PEC/PNEC arány 1-nél nagyobb a szárazföldi szegmens esetében, ahol a tetrabróm-biszfenol-A vegyületet égéskésleltető adalékanyagként alkalmazzák akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) alapú műgyantákban a vegyítési és konverziós helyeken. A konverziós helyeket illetően levonható következtetés annak függvénye, hogy a szennyvíziszapot mezőgazdasági művelésű területeken terítik-e (ha nem, nem állapítható meg kockázat). Az értékelés szerint az ABS-vegyítő telephelyek esetében kockázat áll fenn, a szennyvíziszap terítésének tényétől függetlenül.

A kockázatértékelés következtetése szerint a

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ÉLŐ MIKROORGANIZMUSOK

—	a kockázatértékelés tanúsága szerint nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A kockázatcsökkentésre irányuló stratégia következtetéseit a kapcsolódó 2008/454/EK ajánlás rögzíti.

(1) Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 125. o.) állapítja meg.

(2) Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Kémiai Anyagokkal Foglalkozó Európai Hivatal honlapján:

http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(3) HL L 158., 2008.6.18.

(4) HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

(5) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(6) Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 125. o.) állapítja meg.

(7) Ezt a vegyi anyagot jelenleg nem tartalmazza a 67/548/EGK irányelv I. melléklete.