|
14.6.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 149/14 |
A Bizottság közleménye a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő anyagok vonatkozásában: benzil-butil-ftalát (BBP), furfurol, perbórsav, nátriumsó
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2008/C 149/04)
A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (1) szabályozza az adatszolgáltatást, az elsőbbségi anyagok meghatározását, a kockázatértékelést és szükség esetén a létező anyagok kockázatainak korlátozására irányuló stratégiák kidolgozását.
A 793/93/EGK rendelet értelmében az alábbi anyagok értékelendő elsőbbségi anyagoknak minősülnek, a 793/93/EGK rendeletben megállapított elsőbbségi anyagok második és harmadik listájáról rendelkező 2268/95/EK (2), illetve 143/97/EK (3) bizottsági rendelettel összhangban:
|
— |
benzil-butil-ftalát (BBP), |
|
— |
furfurol, |
|
— |
perbórsav, nátriumsó. |
Az említett rendeleteknek megfelelően kijelölt referens tagállamok a létező anyagok embert és környezetet érintő kockázatainak becslésére vonatkozó elvek megállapításáról szóló, 1994. június 28-i 1488/94/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban befejezték az említett anyagokkal kapcsolatos, az embert és a környezetet érintő kockázatok értékelését és a 793/93/EGK rendeletnek megfelelően stratégiát javasoltak a kockázatok csökkentésére.
A toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság (a továbbiakban: SCTEE) és az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (a továbbiakban: EKKTB) konzultációt követően véleményt bocsátott ki a referens tagállamok által elvégzett kockázatértékelésekre vonatkozóan. Ezek a vélemények megtalálhatók a tudományos bizottságok weboldalán.
A 793/93/EGK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a kockázatértékelés eredményeit és a kockázatcsökkentésre javasolt stratégiákat közösségi szinten kell elfogadni és a Bizottságnak közzé kell tennie őket. Ez a közlemény a kapcsolódó 2008/447/EK bizottsági ajánlással (5) együtt teszi közzé a kockázatértékelések eredményeit (6) és a fent említett anyagok kockázatainak csökkentésére irányuló stratégiákat.
Az ebben a közleményben szereplő kockázatértékelési eredmények és kockázatcsökkentési stratégiák összhangban vannak a 793/93/EGK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének megfelelően felállított bizottság véleményével.
(1) HL L 84., 1993.4.5., 1. o.
(2) HL L 231., 1995.9.28., 18. o.
(3) HL L 25., 1997.1.28., 13. o.
(4) HL L 161., 1994.6.29., 3 o.
(6) Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása, megtalálható a Kémiai Anyagokkal Foglalkozó Európai Hivatal internetes oldalán:
http://ecb.jrc.it/existing-substances/
MELLÉKLET
1. RÉSZ
|
CAS-szám: 85-68-7 |
|
Einecs-szám: 201-622-7 |
|
Szerkezeti képlet: |
|
|
|
Einecs-megnevezés: |
Benzil-butil-ftalát |
|
|
IUPAC-megnevezés: |
Benzil-butil-ftalát |
|
|
Referens tagállam: |
Norvégia |
|
|
Osztályozás (1) |
Repr. Cat.2; R61 Repr. Cat.3; R62 N; R50-53 |
|
A kockázatértékelés a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben (2) leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.
A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként (több mint 95 %-ban) a polivinil-klorid (PVC) és más polimerek plasztizálószereként használják.
A fogyasztók és az ipar is felhasználja a BBP-vel plasztizált polimer anyagokat, például a padlóburkolókban, szigetelőanyagokban, festékekben, textilbevonatokban és ragasztóanyagokban. Kis mennyiségben a nem polimerek területén is használják, valamint kismértékű de lényeges felhasználási területe az élelmiszercsomagolás, ez a felhasználási mód a műszaki fejlődésnek köszönhetően az utóbbi években csökkent, mert az egyik élelmiszer csomagolási eljárás során (a regenerált cellulózfilmben) ma már nincsen szükség BBP-re. A jelentés szerint a BBP alacsony koncentrációban megtalálható továbbá a gyermekápolási cikkekben és gyermekjátékokban; azonban valószínűsíthetően ezekben a termékekben csak melléktermékként vagy szennyeződésként jelenik meg a BBP, és nem szándékosan került a termékekbe.
A BBP kémiailag nem kötődik a mátrixhoz, ezért ki tud migrálni a polimerből, és képes más (környezeti vagy biológiai) mátrixokba átjutni. A BBP polimer alapú termékekből kijuthat a használat során vagy a termék ártalmatlanítása után. A kibocsátás nagyságát számos tényező befolyásolja, például a hőmérséklet vagy az, hogy a terméket milyen fizikai, mechanikai hatások érik.
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A. Emberi egészség
A MUNKAVÁLLALÓKKAL, A FOGYASZTÓKKAL ÉS AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
Meg kell jegyezni, hogy a más ftalátok jelenlétével bekövetkező együttes expozíció halmozódó hatásaira nem terjedt ki a kockázatértékelés.
AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
B. Környezet
A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
|
1. |
További információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:
Az információs és/vagy vizsgálati követelmények a következők:
|
|
2. |
A kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. Azonban figyelembe kell venni a már jelenleg is alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
A FÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. Azonban figyelembe kell venni a már jelenleg is alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a földi szegmenssel (beleértve az üledéket is) kapcsolatos aggályok a nagy és kisméretű helységekben történő padlóburkolás és a feldolgozás, valamint a gyártás során a PVC-vel burkolt textilek és nem polimer típusú anyagok használata révén megvalósuló expozíció következtében. Azokkal a generikus forgatókönyvekkel kapcsolatban merülnek fel aggályok, amelyek az kibocsátási alapadatok felhasználásával készültek. |
A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA
A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében
A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében, és azokat alkalmazni kell. Ezen belül ajánlott:
|
— |
a 98/24/EK irányelvnek (3) megfelelően a BBP-re vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő létrehozása. |
A KÖRNYEZET tekintetében
Kívánatos lenne:
|
— |
A (környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló) 2008/1/EK tanácsi irányelv (4) szerinti engedélyezés és ellenőrzés megkönnyítése érdekében a BBP-nek „a rendelkezésre álló legjobb technológiákra” vonatkozó, jelenleg előkészítés alatt álló iránymutatásba történő belefoglalása. |
|
— |
A (forgalomba hozatalról és felhasználásról szóló) 76/769/EGK tanácsi irányelv hatályos rendelkezéseinek keretein belül megfontolni a BBP használatának korlátozását a (plasztizol padlóbevonatok előállítását és feldolgozását végző) polimereket BBP-vel feldolgozó, illetve PVC-bevonatú textilek előállítását és feldolgozását végző, valamint a BBP-t nem polimer típusú anyagok kapcsán használó üzemi létesítményekben, kivéve azokat a létesítményeket, amelyek nem bocsátanak ki BBP-t a környezetbe, vagy ahol a BBP kibocsátást megfelelően ellenőrzés alatt tartják. A megfelelő ellenőrzést el lehetne érni például a kibocsátandó levegő és szennyvíz hatékony kezelésével. A kibocsátás csökkentésének hatékonyságát dokumentálni kell annak érdekében, hogy ezt a tagállamok hatóságai később ellenőrizhessék. |
2. RÉSZ
|
CAS-szám: 98-01-1 |
|
Einecs-szám: 202-627-7 |
|
Szerkezeti képlet: |
|
|
|
Molekuláris képlet: |
C5H4O2 |
|
|
Einecs-megnevezés: |
Furfurol |
|
|
IUPAC-megnevezés: |
2-furaldehid |
|
|
Referens tagállam: |
Hollandia |
|
|
Osztályozás (5) |
Nincs |
|
A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.
A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot körülbelül 75 %-ban furán származékok gyártása során használják. A fennmaradó részt a finomítókban használják szelektív oldószerként. A jelentés szerint felhasználják továbbá a hőálló anyagok és peszticidek gyártásában, és kémiai nyomjelzőként a gázolajgyártásban (finomítókban). Használják továbbá a kozmetikai szerekben illatanyagként, és az analitikus kémiában reagensként. Az Egyesült Királyság tekintetében más felhasználási arányok fedezhetők fel, itt az anyag körülbelül 40 %-át műgyanták, koptatókerekek és hőálló anyagok előállítására használják.
Továbbá a kockázatértékelés megállapította az expozíció olyan, nem szándékolt forrásait is, amelyek nem az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusából erednek. Pontosabban a furfurol számos ételben (gyümölcsben, zöldségben, borban, kenyérben) és sok növény illóolajában megtalálható természetes illékony vegyület. A furfurol számos élelmiszerben nyomokban kialakul, csakúgy mint vegyi anyagok és tüzelőanyagok gyártása során keletkező hulladékok lebomlási melléktermékeként. A furfurol a szulfitcellulóz feldolgozásának folyamatából eredő fő szennyezőanyag a cellulóz és papírgyártásban, illetve az égő fa füstjéből is a környezetbe kerülhet. Az ezekből a nem szándékoltan megvalósuló expozíciókból eredő kockázatok a jelen átfogó kockázatértékelés határain túlnyúlnak, azonban az értékelés tartalmaz olyan információkat amelyek alapján fel lehet mérni ezeket a kockázatokat is.
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A. Emberi egészség
A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
az ismételt belégzési expozíció következtében a légutakat érintő szisztémás és helyi hatásokkal kapcsolatos aggályok valamennyi forgatókönyv esetén, |
|
— |
szisztémás hatásokkal kapcsolatos aggályok, a gyártási folyamatok során a tisztításból és karbantartásból eredő ismételt bőrfelületi expozíció következményeként, |
|
— |
fejlődési hatásokkal kapcsolatos aggályok, a gyártási folyamatok során a tisztításból és karbantartásból eredő ismételt bőrfelületi és belégzési expozíció következményeként, |
|
— |
rákkeltő hatással kapcsolatos aggályok az ismételt bőrfelületi és belégzési expozíció következményeként, valamennyi forgatókönyv esetén. |
A FOGYASZTÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
ismerve az anyag tulajdonságait, a fiziko-kémiai tulajdonságaiból eredően nem kell kockázattal számolni. |
B. Környezet
A LÉGKÖRREL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
FÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
további információkra van szükség ahhoz, hogy a furfurol földi ökoszisztémát érintő toxikus hatásait megfelelően jellemezni lehessen. A talajban a becsült környezeti koncentráció (PECsoil) nagyobb, mint a még károsan nem ható koncentráció (PNECsoil) az „előállítás hőálló anyagok gyártásához” és „használat köztitermékként a peszticidgyártásban” forgatókönyveknél. A földi PNEC-et az egyensúly megoszláson alapuló módszerrel állapítják meg, és így vizsgálatok elvégzésével van lehetőség ezt a PNEC-et finomítani, |
|
— |
azonban a földi szegmensre vonatkozóan mégsem javasoljuk vizsgálatok elvégzését, mert a helyi vízi szegmensre vonatkozóan javasolt kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazni, és ezek elméletileg lefedik a földi szegmenst is. |
A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a vízi szegmenssel kapcsolatos aggályok az ásványi olaj és tüzelőanyag gyártásban a kémiai nyomjelzők előállításából, a hőálló anyagok gyártásához történő előállításból és a peszticidgyártásban a köztitermékként való használatból eredő expozíció következtében. |
A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA
A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében
A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak a munkavállalók tekintetében az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében; e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.
Ezen belül kívánatos lenne:
|
— |
a 98/24/EK irányelvnek (3) megfelelően a furfurol vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő létrehozása. |
A KÖRNYEZET tekintetében
|
— |
kívánatos lenne a (környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló) 2008/1/EK irányelv (4) szerinti engedélyezés és ellenőrzés megkönnyítése érdekében a furfurolnak „a rendelkezésre álló legjobb technológiákra” vonatkozó, jelenleg előkészítés alatt álló iránymutatásba történő belefoglalása. |
3. RÉSZ
|
CAS-szám: 11138-47-9 |
|
Einecs-szám: 234-390-0 |
|
Az anhidrid formát jelölő szám, ami lefedi a mono- és tetrahidrátot is. |
||
|
Szerkezeti képlet: |
|
BHO3 · H2O · Na (monohidrát) |
|
|
BHO3 · 4H2O · Na (tetrahidrát) |
|
|
Einecs-megnevezés: |
Perbórsav, nátriumsó |
|
|
IUPAC-megnevezés: |
Nátrium-perborát |
|
|
Referens tagállam: |
Ausztria |
|
|
Osztályozás (6) |
Nincs |
|
A kockázatértékelés (2) a Bizottsághoz a referens tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.
A kockázatértékelés a nátrium-perborát és a lebomlási terméke, a hidrogén-peroxid kockázatainak értékelésére terjed ki. Az átfogó kockázatértékelési jelentés nem terjedt ki a bórsav mint lebomlási termék kockázatainak értékelésére.
A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben a nátrium-perborát mono- és tetrahidrátját főleg oxidáló és fehérítőszerként használják mosószerekben (háztartási és ipari célokra használt mosószerekben is), tisztítószerekben (folteltávolító szer a fehérítést elősegítő tablettákban például az automata mosogatógépekben) és kozmetikai készítményekben (műfogsor tisztító szerek). A mosodai alkalmazásokban hagyományos és a nagyteljesítményű kompakt mosóporokban is használják a perborátokat.
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A. Emberi egészség
A MUNKAVÁLLALÓKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
a kockázatok csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a felső légutakat érintő helyi hatásokkal és a fejlődést érintő káros hatásokkal kapcsolatos aggályok a nátrium-perborát gyártása során megvalósuló belégzési expozíció következtében. |
A FOGYASZTÓKKAL ÉS AZ ANYAG KÁROSÍTÓ HATÁSÁT KÖRNYEZETI HATÁSKÉNT ELSZENVEDŐ EMBEREKKEL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
AZ EMBERI EGÉSSZÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságokkal) kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
B. Környezet
A LÉGKÖRREL, A VIZI és A FÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMEKBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy
jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatokra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetést az alábbiak indokolják:
|
— |
a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem kell számolni kockázattal. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők. |
A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA
A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében
A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében; e jogszabályokat tehát alkalmazni kell.
(1) A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30., 1. o., módosította: HL L 216., 2004.6.16., 125. o.).
(2) A kockázatértékelési jelentés és egy összefoglalója megtalálható a Kémiai Anyagokkal Foglalkozó Európai Hivatal internetes oldalán:
http://ecb.jrc.it/existing-substances/
(3) HL L 131., 1998.5.5., 11. o.
(4) HL L 24., 2008.1.29., 8. o.
(5) A 67/548/EGK irányelv I. melléklete jelenleg nem tartalmazza ezt a vegyi anyagot.
(6) A 67/548/EGK irányelv I. melléklete jelenleg nem tartalmazza ezt a vegyi anyagot.