[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 23.1.2008 SEC(2008) 48 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETőI ÖSSZEFOGLALÓJA {COM(2008) 13 végleges}{SEC(2008) 47} BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETőI ÖSSZEFOGLALÓJA A hatásvizsgálat, amelyhez e vezetői összefoglaló tartozik, A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli bemutatásának támogatásáról szóló bizottsági közleményről szóló bizottsági munkaprogram 2007/TREN/024 számú pontjához kapcsolódik. A hatásvizsgálat korábbi munkákra épít , különösen a „Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelőanyagokból”[1] című 2007. januári bizottsági közleményhez készített hatásvizsgálatra és magára a közleményre, amely számos kulcsfontosságú kérdést tisztázott az alábbiakkal összefüggésben: - a szén alapvetően fontos leendő szerepe az energiaellátásban, ez azonban attól függ, hogy a jövő szénhasználata összeegyeztethető-e a környezetvédelmi célkitűzésekkel; e tekintetben (a hatékonyság javításán túl) a szén-dioxid elkülönítésének és -tárolás technológiái bizonyultak az egyik lehetséges megoldásnak; - annak ténye, hogy jogi és szabályozási keretre van szükség ahhoz, hogy a szén-dioxid elkülönítését és -tárolást be lehessen vezetni az Európai Unióban és a nemzetközi színtéren is, ami e technológia további fejlődésének előfeltétele is; - annak szüksége, hogy a szén-dioxid elkülönítését és -tárolást hamar demonstrálják a nagy méretű erőművekben; - annak lehetősge, hogy a szén-dioxid elkülönítése és -tárolás 2020 tájára gazdaságossá váljék a széntüzelésű erőművekben a szén-dioxid elkülönítésével és -tárolással járó többletköltségek a kutatás-fejlesztés és a demonstráció révén elérhető csökkenése és az előre látható, kiszámítható árakat lehetővé tevő kibocsátáskereskedelmi rendszer révén; - annak lehetősége, hogy az Európai Unió exportálja a fosszilis tüzelőanyag fenntartható alkalmazásával kapcsolatos technológiákat, miután azokat Európában bemutatták. Ezért az Európai Tanács 2007. tavaszi ülésszakának következtetéseiben is jóváhagyott 2007. januári energiacsomag összefoglaló következtetéseinek megfelelően a hatásvizsgálat megalapozottnak tekinti azt az igényt, hogy az Unióban 2020-tól széles körben alkalmazzák a szén-dioxid elkülönítését és -tárolást. Továbbá a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvre tett bizottsági javaslathoz [2] készített tanulmányok a következőket erősítették meg: - a közeli jövőben létre lehet hozni a szén-dioxid elkülönítésével és -tárolással kapcsolatos jogi keretet, amely lehetővé teszi a geológiai tárolást, a helyszínek kiválasztásával és a szivárgás esetén felmerülő felelősséggel kapcsolatos kérdések tisztázását; valamint - a szén-dioxid- és -tárolás technológiájának figyelembe vételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében. Végezetül hatásvizsgálatok és a 2012 utáni kibocsátáskereskedelmi rendszerre és az európai stratégiai energiatechnológiai tervre (SET-terv) irányuló javaslatokhoz készített előkészítő munkák felvázolták a következőket: - a szén-dioxid elkülönítése és -tárolás a stratégiai fontosságú energiatechnológiák egyike, amely további kutatást-fejlesztést és demonstrációt igényel, hogy gyorsan a piacra kerülhessen, s ez a kutatás-fejlesztés és a demonstráció területén további közfinanszírozást tesz indokolttá; Megjegyzés: az Európai Unió által támogatott kutatási-fejlesztési tevékenységek eredményei és a fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó európai technológiai platform keretében[3] felhalmozódott tudás és tapasztalat alapján világosan meghatározták a szén-dioxid elkülönítésével és -tárolással kapcsolatos kutatás-fejlesztés prioritásait[4]; - a kibocsátáskereskedelmi rendszernek mint 2012 utáni kulcsfontosságú piaci alapú mechanizmusnak a szerepe a kibocsátás kerülésének ösztönzésében és a kibocsátáskereskedelmi rendszerben, valamint a szén-dioxid elkülönítésének és tárolási technológiának mint a bevett csökkentési lehetőségek egyikének helyének megerősítését. A hatásvizsgálat tehát a következő fönnmaradó kérdésre összpontosít: hogyan lehet összehangoltan és kellő időben demonstrálni a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának technológiáit Európában; amihez különösen a következőkre van szükség: - 2015-re felépíteni a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának főbb technológiáit alkalmazó demonstrációs erőművek első sorozatát, ezt követően működtetésük révén lehetőség nyílik gyakorlati következtetések levonására a szén-dioxid- és -tárolás technológiájának a villamosenergia-termelésben 2020 távlatában történő megvalósíthatóságáról és gazdaságosságáról. - ösztönözni az európai ipar tartós jelenlétét és közpénzekből hozzájárulni anyagi kötelezettségvállalásaikhoz, mivel a szén-dioxid elkülönítése és -tárolás technológiáját bemutató demonstrációs erőművek több beruházással és működtetési költséggel járnak mint a más technológiát alkalmazó társaik. - a demonstrációs erőfeszítésekkel párhuzamosan hamar elkezdeni a szén-dioxid elkülönítése és tárolása 2020 utáni tágabb körű alkalmazásának előkészítését; ez különösen vonatkozik a folyamatos kutatásra-fejlesztésre és a szén-dioxiddal kapcsolatos infrastruktúrára. A Bizottság által a hatásvizsgálat előkészítésekor végzett munkát a PwC készítette külső tanulmány segítette, amely azoknak az intézkedéseknek és lehetőségeknek az értékelésével foglalkozott, amelyek a piaci villamosenergia-termelésben 2015-ig 12 nagy léptékű demonstráció megtervezését, felépítését és működtetését segítik. Ez az értékelés több bejelentett, a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiájának nagy léptékű bemutatására vélhetően alkalmas demonstrációs létesítmény tervével kapcsolatos részben bizalmas adatokon alapul. A tanulmány fő következtetései támogatják azt az elgondolást, hogy a legmegfelelőbb választás az, ha az európai uniós koordinációt a tagállamok és más szereplők erőteljes kötelezettségvállalásával ötvözik, egyúttal nyomatékosan szorgalmazva európai uniós iránymutatások kiadását a nemzeti finanszírozási rendszerek összehangolására. Ezzel párhuzamosan egy újabb keletű, az európai közigazgatásoktól, villamosenergia-ipari vállalatoktól és az energiaágazat szereplőitől gyűjtött információn alapuló bizottsági felmérés 33 nagy léptékű demonstrációs létesítmény tervét azonosította (ebből hozzávetőleg 20-at terveznek a szén-dioxid-elkülönítés és tárolás technológiájával felszerelni, a többit egyelőre elkülönítésre felkészítettnek tervezik), amelyek különböző készültségi fokon vannak. E projektek jegyzéke a hatásvizsgálatról szóló jelentéshez van csatolva. A szén-dioxid elkülönítése és tárolása bemutatásának útjában álló legfőbb akadály a szóban forgó technológia jelenlegi ára, amely a jelenlegi körülmények között a villamosenergia-termelésben történő alkalmazását gazdaságtalanná teszi. A szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának technológiájával fölszerelt erőművek nagyobb befektetést igényelnek és jelentősebb működési költséggel járnak, mint a nem ezt a technológiát alkalmazó, azonos teljesítményű társaik[5]. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere piaci alapú eszköz, amely a várakozások szerint hosszú távon teljes mértékben ellensúlyozni fogja ezeket a többletköltségeket. Másfelől azonban a szén-dioxid nemrégiben tapasztalható alacsony és erőteljesen ingadozó ára mellett a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának többletköltségei nem ellensúlyozódnak kellőképpen. A probléma további kiváltói : a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiájának bemutatására szolgáló konfigurációk sokasága, a technológia bemutatására esélyes projektek közötti koordináció hiánya, az Európán kívüli hasonló törekvések közötti kommunikáció hiánya és a szén-dioxid elkülönítéséből és tárolásából fakadó előnyökről való csekély tájékozottság. A szakpolitika fő célkitűzése megfelelő számú nagy méretű, a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának technológiáját demonstráló létesítmény létrehozásának elősegítése. A fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó európai technológiai platform becslései szerint 10 vagy 12 demonstrációs erőműre van szükség ahhoz, hogy a szén-dioxid-elkülönítési technológiáknak, a tároló területeknek és a földrajzi elhelyezkedésnek a lehetséges változatait le lehessen fedni. Annak, hogy 2020-ra sikerüljön teljes mértékig bemutatni a szén-dioxid elkülönítés és -tárolás folyamatait technikai szempontból, mégpedig a valóságot tükröző költségekkel és egyéb gazdasági adatokkal, előfeltétele, hogy 2015-re kellő számú ilyen létesítmény épüljön és öt éven át működtessék őket. További célkitűzés az, hogy a demonstrációs projektekből és a párhuzamosan folyó kutatás-fejlesztés eredményeiből származó gyakorlati tapasztalatot a szóban forgó technológia költségeinek csökkentésére lehessen felhasználni. Több forrás szerint is a jövőben egyensúly alakul ki a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás költsége, valamint a szén-dioxid ára között, 25-30 eurós tonnánkénti szén-dioxid-ár mellett, és ez 2020 táján következne be. Sürgősen cselekedni kell most, mert a felkészülés, tervezés, az engedélyek beszerzése és a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiáját bemutató nagy léptékű demonstrációs projektek felépítése sok időt vesz igénybe. A szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiáját bemutató nagy léptékű demonstrációs projekteknek három fő hozadéka kell, hogy legyen: - a demonstrációs projektek összehangolása annak érdekében, hogy a szén-dioxid-elkülönítéséről és -tárolásáról koherens európai demonstrációs program valósulhasson meg, amely a szén-dioxid-elkülönítési technológiáknak, a tároló területeknek és a földrajzi elhelyezkedésnek számos kombinációját veti próba alá. - a szén-dioxid elkülönítésére és tárolására irányuló közfigyelem felkeltése és annak elősegítése, hogy Európa együttműködjék a szén-dioxid elkülönítésével és tárolásával kapcsolatos külföldi kezdeményezésekkel , mind azon más fejlett gazdaságokkal, amelyek a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiáját hamarosan be akarják vezetni a piacra, mind a fosszilis tüzelőanyagokat villamosenergia-termelésre felhasználni kívánó fejlődő gazdaságokkal. - az ipari kötelezettségvállalásokat és kezdeményezéseket kiegészítő, közpénzekből származó hozzájárulás biztosítása vagy az ezekhez történő hozzáférés elősegítése . A hatásvizsgálat a következő három politikai lehetőség et tárgyalja: - A 0. szakpolitikai lehetőség szerint nem volna változás a szakpolitikában . A bemutatás kizárólag ipari kezdeményezésektől függ, jóllehet néhány tagállamban és Norvégiában hozzáférhető lehet némi közpénzekből származó hozzájárulás a szén-dioxid elkülönítésére és tárolására. - Az 1. szakpolitikai lehetőség egy olyan mechanizmus létrehozását helyezi kilátásba, amely az európai uniós koordinációt ötvözi a tagállamok és más szereplők erőteljes kötelezettségvállalásának ösztönzésével . Ez a mechanizmus a projektek koordinációjának szerepét tölti majd be, miközben a villamosenergia-előállításukban a szénre és más fosszilis tüzelőanyagokra erőteljesen támaszkodó tagállamoktól várják majd el, hogy a közpénzekből származó hozzájárulás fő részét biztosítsák. A tagállamoktól érkező pénzügyi támogatás serkentése céljából a Bizottság bejelentheti, hogy kedvezően ítéli meg a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiáját bemutató demonstrációs projekteknek nyújtott állami támogatást (de ez nem mentesíti a tagállamokat a bejelentési kötelezettség alól, és nem változtat a későbbi eseti, alapos elbírálás eljárásán sem). - A 2. szakpolitikai lehetőség közös vállalkozás indítását helyezi kilátásba, amely egyaránt foglalkozna a projektek koordinációjával és a közpénzekből származó hozzájárulás nyújtásával. E célból a Bizottság javaslatot tehetne arra, hogy jelentős mértékben emeljék a tiszta széntechnológiákra, valamint a szén-dioxid elkülönítésére és tárolására a hetedik kutatási keretprogram alapján hozzáférhető uniós költségvetést a nagy méretű, szén-dioxid elkülönítése és -tárolás technológiáját bemutató nagy léptékű demonstrációs projektek társfinanszírozása céljából, avagy azt, hogy e célra elkülönített költségvetési tételt hozzanak létre. Megalakulása után a szóban forgó közös vállalkozás fogja az uniós forrásokat a demonstrációs projektekhez eljuttatni. Elvégezték az egyes szakpolitikai lehetőségek részletes hatásvizsgálatát (ld. a hatásvizsgálatról szóló jelentést) módszeresen ellenőrizve, milyen hatással vannak a következő paraméterekre külön-külön: - nagy léptékű demonstrációs erőművek létesítése 2015-ig a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás bemutatására; - a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás gazdaságosságának és technológiai sokféleségének növelése; - az energiaforrások sokfélesége és a villamos energia ára; - globális természeti környezet és légszennyezettség; - a gazdasági és társadalmi dimenzió, nemzetközi együttműködés és kutatás-fejlesztés. Ami a szén-dioxid-elkülönítésben rejlő lehetőségeket illeti, a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelv előkészítésekor elvégezték a következő forgatókönyv modellezését: „az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20%-os csökkentésének célkitűzése, 20% megújuló energiaforrás, a teljes mennyiség árverésen való értékesítése és a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás lehetővé tétele a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében”, és úgy becsülték, hogy a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás 2020-ra lesz gazdaságilag is életképes, 2030-ban a széntüzelésű kapacitásból 21 GW-nyi lesz felszerelve a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiájával; az elkülönített szén-dioxid mennyisége az EU 27 tagállamában 2020-ban elérheti a 7 Mt körüli mennyiséget és 2030-ban a 160 Mt-t, ami az energia- és gőzelőállításból származó kibocsátás 13%-ának felel meg majd. E modellezés a légszennyezettség csökkenésének várható kedvező hatásaira is rámutat. A hatásvizsgálat eredményei a következők: A 0. változat (nincs változás a szakpolitikában) eredményeként csak korlátozott számban valósulnak meg a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiáját bemutató demonstrációs projektek, így a bemutató tevékenységből kimarad számos, szén-dioxid-elkülönítéssel és -tárolással kapcsolatos technológia és sok potenciálisan érdeklődő tagállam és gazdasági szereplő. A szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás néhány kiválasztott technológiája 2020-ra bizonyos körülmények között például kedvező helyszíneken vagy országokban, ahol támogatásukra külön szakpolitikák léteznek (így van Norvégiában és így lehet az Egyesült Királyságban és Hollandiában) gazdaságilag életképessé válhat, ugyanakkor 2020-ra nem valósul meg kellő bemutatásuk ahhoz, hogy Európa-szerte széles körben elterjedhessenek. A 0. szakpolitikai változat szerint a szén-dioxid elkülönítésében rejlő lehetőségek nagyrészt megvalósulatlanul maradnak. Ha pedig az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló nyomás és a tüzelőanyag-piaci állapotok egyaránt a szénhez való ragaszkodást követelnék meg, és annak használatával összefüggésben a kibocsátott szén-dioxid mennyiségének radikális csökkentését, akkor az Európai Unió olyan helyzetben találhatná magát, hogy más földrészeken (az Egyesült Államokban, Japánban vagy akár Kínában) kifejlesztett szén-dioxid-elkülönítési és -tárolási technológiát kellene behoznia. Egy másik választás lehetne a szénről más tüzelőanyagra váltani, és ez valószínűleg az uniós energiaforrás-összetétel sokféleségének rovására történne, ami az ellátás biztonságára is kihatna. Kevésbé szélsőséges körülmények közepette a 0. változat egyszerűen csak a szén-dioxid-elkülönítési és -tárolási technológia bevezetésének késedelméhez vezet, ami veszélybe sodorja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó jelenlegi nagyra törő célkitűzéseket. A szén-dioxid-elkülönítési és -tárolási technológiák bevezetésének 7 éves késedelme a becslések szerint hozzávetőleg 100 Gt elkerülhetetlen szén-dioxid-kibocsátással járna az elkövetkező 50 év folyamán, aminek következtében a légköri szén-dioxid-koncentráció 10 milliomodrésszel emelkedik. Ez számottevő mérték, figyelembe véve azt, hogy milyen küzdelmet igényel az összes növekedésnek a jelenlegi szintnél 100 milliomodrésszel kisebb szint alatt tartása[6]. Az 1. szakpolitikai lehetőség (olyan mechanizmus létrehozása, amely az uniós koordinációt ötvözi a tagállamok és más szereplők erőteljes kötelezettségvállalásának ösztönzésével) a demonstrációs projektek hatékony koordinációját eredményezheti és kedvező környezetet teremthet a közpénzekből származó hozzájárulás nyújtásához. A Bizottság a mechanizmus egy részét gyorsan meg tudja valósítani a létező közösségi jogszabályok és a már elfogadott közösségi pénzügyi keretek segítségével. A Bizottság 2008-ban fel tud állítani egy a demonstrációs projektek minősítését segítő hálózatot[7]. A szén-dioxid-elkülönítéssel és -tárolással kapcsolatos egyéni projektek (függetlenül attól, hogy részt vesznek-e a hálózatban vagy sem) főként tagállami és vállalati forrásokra kell, hogy támaszkodjanak. Amennyiben a tagállamoktól érkező segítség közpénzek felhasználásával is jár, akkor még a kezdeti szakaszokban tisztáznia kell a Bizottságnak az állami támogatási kérdéseket. Erőteljes vállalati és tagállami kötelezettségvállalás segítségével hozzávetőleg tucatnyi. a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolás technológiáját bemutató nagy léptékű demonstrációs projektet lehet rendelni 2015-ig. Azt feltételezve, hogy e projektek a technológiai, földrajzi és szervezeti lehetőségek széles választékát lefedik, 2020-ra kimutathatóvá válik, hogy a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának technológiája gazdaságilag életképes, és széles körben alkalmazhatóvá válik Európában és harmadik országokban. Ennek eredményeképpen a szén-dioxid elkülönítésével és -tárolással kapcsolatos előnyök, amelyeket a következőképpen foglalhatók össze: „az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20%-os csökkentésének célkitűzése, 20% megújuló energiaforrás, a teljes mennyiség árverésen való értékesítése és a szén-dioxid-elkülönítés és -tárolá lehetővé tétele a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében” (lásd fent) megvalósíthatókká válnak. Ezen túlmenően Európa az efféle technológiák beszállítójává válhat a világpiacokon, ezáltal kereskedelmi lehetőségeket teremve az európai vállalatok számára. A 2. szakpolitikai lehetőség (amely közös vállalkozást hoz létre) esetén a legszembeszökőbb az előnyök és a hátrányok összecsapása. A közös vállalkozás a projektek koordinációjával és a pénzügyi támogatás biztosításával kapcsolatos legtöbb feladatot el tudja látni. Ez biztosítaná a leghatékonyabb eszközt a projektek koordinációjára és annak biztosítására, hogy a lehetőségek teljes választékát próbára tegyék szerte Európában. Ugyanakkor egy efféle mechanizmus számottevő uniós finanszírozást igényelne, amely egyszerűen nem áll rendelkezésre a jelenlegi közösségi pénzügyi keretekben. A fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó európai technológiai platform szerint egy efféle úttörő jellegű programhoz 9–16 milliárd euróra volna szükség. Ez az EU közpénzeiből 5 milliárd eurós nagyságrendű vagy azt is meghaladó hozzájárulást igényelne. A közös vállalkozás számára csak kisebb összegű uniós finanszírozást lehetne gyorsan hozzáférhetővé tenni a hetedik kutatási keretprogram költségvetésén belül a jelenleg a tiszta széntechnológiákra és a szén-dioxid elkülönítésére és tárolására szánt (100-200 millió eurós nagyságrendű) előirányzatból, de ekkora összeg nem elegendő egy átfogó demonstrációs program finanszírozására. A szén-dioxid elkülönítése és tárolása bemutatására szánt számottevő uniós finanszírozásról megállapodásra jutni igen hosszadalmasnak bizonyulhat, és ez több éves késedelmet okozna. Ennek következtében csak csekély számú, a szén-dioxid elkülönítése és tárolása technológiáját bemutató demonstrációs létesítmény épül meg 2015-re, így 2020-ra nem lehet elérni Európában az efféle technológiák teljes körű bemutatását. A kedvezőtlen hatások hasonlóak a be nem avatkozás lehetőségénél látottakhoz, legalábbis hosszú és rövid távon. Hosszabb távon, amennyiben a közös vállalkozás megvalósul, az 1. lehetőséggel járó legtöbb előny meg tud valósulni. [1] COM(2006) 843. [2] Hivatkozás az irányelvtervezetre és hatásvizsgálatára. [3] Az Unió támogatta projektekben (az 5. és a 6. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram, a Carnot program, a Szén- és Acélipari Kutatási Alap keretében), valamint a nemzeti és ipari kezdeményezések keretében végzett kutatási-fejlesztési munka tette lehetővé, hogy a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának technológiája eljusson arra a szintre, amelyen jelenleg számos ipari folyamatban alkalmazzák őket. Ugyanakkor azonban hozzá kell őket igazítani a nagy méretű létesítményekben való alkalmazáshoz. Az európai fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó technológiai platform (KEF TP) stratégiai kutatási menetrendjében úgy becsüli, hogy erre mostantól 2020-ig egy milliárd euró kutatás-fejlesztési pénzre lesz szükség. [4] A fő pontok a következőek: az erőművek hatékonyságát javítani; csökkenteni a szén-dioxid elkülönítésének hátulütőit a hatékonyságra nézve, csökkenteni a pénzügyi költségeket (oly módon, hogy a szén-dioxid elkülönítésének költségeit tovább lehessen csökkenteni a ki nem bocsátott szén-dioxid tonnái nyomán); a szén-dioxid elkülönítésének újító jellegű eljárásait fejleszteni; új anyagokat köztük membránokat fejleszteni ki; az erőművi elemeket jobban integrálni, ezzel egyidejűleg fokozni az erőművek hozzáférhetőségét; értékelni Európa szén-dioxid-tároló kapacitását; a tárolás biztonságát és a szivárgás tekintetében a tároló területeket monitoringolni; és hosszú távon biztosítani a tárolás állandóságát. [5] A Climate Change Capital Ldt (CCC) cég 2007 nyarán készített egy igen részletes elemzést, amelyben több forrás felhasználásával felmérte a költségtartományokat. Arra a megállapításra jutott, hogy a széndioxid elkülönítésével és tárolásával kapcsolatos többletköltségek fedezésére a demonstrációs projekteknek 1076-1705 eurót kell kapniuk előzetes előzetes tőkejuttatás formájában, avagy a tárolt szén-dioxid minden tonnája után 25-67 euró folyamatos működési támogatást. Egy 400 MW-os, a széndioxid elkülönítésének és tárolásának technológiájával felszerelt erőmű feltehetőleg évi 2,5 Mt szén-dioxidot tárol évente. További részletek a teljes hatásvizsgálatban találhatók. [6] Forrás: 2008 Shell Scenarios to 2050. [7] Az eddig lefolytatott konzultációk alapján a Bizottság előzetes véleménye szerint a következő kritériumokat kellene használni a hálózatban részt vevő projektek kiválasztásakor: (a) legalább 300 MWe teljesítmény, fosszilis tüzelőanyagok számottevő felhasználása (de megengedett pl.biomassza együttégetése) többfunkciós létesítmény esetén a villamosenergia-termelő elemnek az összteljesítményhez képest legalább 250 MW teljesítménynek megfelelő részt kell kitennie; (b) a projekt koncepciójába belefoglalni a villamosenergia-termelésben megvalósuló fenntartható fosszilistüzelőanyag-felhasználás mindenféle vonatkozását, így például a hatékony villamosenergia-termelést (a hozzáférhető legjobb technológiáknak megfelelően), a szén-dioxid elkülönítése, szállítása és a hosszú távú biztonságos tárolás céljából a talaj alá fecskendezése; (c) a felhasznált fosszilis tüzelőanyagok széntartalma legalább 85%-ának elkülönítését és tárolását célzó intézkedések; (d) 2015 vége előtti megrendelés; (e) a megvalósítandó projekt iránti egyértelmű elkötelezettség szemléltetése (pl. a projektre vonatkozó mérnöki tanulmány felmutatása); (f) kész legyen a projektre vonatkozó információt megosztani , a szellemi tulajdonjog (SzTJ) védelmének megfelelő módon.