[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.1.2009

COM(2008) 904 végleges

2007/0198 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak

a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel kialakított közös álláspontjáról

2007/0198 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján a Tanácsnak

a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel kialakított közös álláspontjáról

1. ELŐZMÉNYEK

A javaslat továbbítása az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz: (COM(2007) 531- 2007/0198/COD) | 2007. 09. 9. |

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: | 2008. 04. 22. |

A Régiók Bizottsága véleménye: | 2008. 04. 10 |

Az Európai Parlament véleménye (első olvasat): | 2008. 06. 18. |

A közös álláspont egyhangú elfogadása: | 2009. 01. 09 |

2. A BIZOTTSÁG JAVASLATÁNAK CÉLJA

A javaslat része az EU belső villamosenergia- és földgázpiacáról szóló harmadik jogalkotási csomagnak (harmadik energiapiaci csomag), amely két irányelvet és három rendeletet foglal magában.

A jogalkotási csomag elsődleges célja az, hogy az Unió polgárai és ipara érdekében létrehozza a piac teljes megnyitásához és az Európai Unió egységes villamosenergia- és földgázpiacának megteremtéséhez szükséges szabályozási keretet. Ez elő fogja segíteni az áraknak a lehető legalacsonyabb szinten való tartását, és növelni fogja a szolgáltatás színvonalát, valamint az ellátásbiztonságot.

Ez a következő főbb intézkedéseken keresztül történik:

- A független nemzeti szabályozó hatóságok által biztosított hatékonyabb szabályozói felügyelet;

- Ügynökség létrehozása a nemzeti szabályozó hatóságok közötti hatékony együttműködés és a határokon átnyúló ügyekben való döntéshozatal biztosítása érdekében;

- Kötelező együttműködés a hálózatüzemeltetők között az energia Európában való szállításával kapcsolatos szabályok harmonizálása és a beruházások tervezésének összehangolása érdekében;

- Az energia termelésének és szállításának hatékony szétválasztása az érdekütközések kiküszöbölése, a hálózati beruházások előmozdítása és a diszkriminatív piaci magatartások megelőzése érdekében;

- Fokozott átláthatóság és a kiskereskedelmi piac megfelelőbb működése;

- Fokozottabb szolidaritás és regionális együttműködés a tagállamok között az ellátásbiztonság növelése érdekében.

3. MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS ÁLLÁSPONTRÓL

3.1. Általános megjegyzések

A harmadik energiapiaci csomagot alkotó öt szövegtervezettel kapcsolatban elfogadott tanácsi közös álláspontok a Bizottság javaslatának minden olyan lényeges elemét tartalmazzák, amelyek szükségesek a belső földgáz- és villamosenergia-piac megfelelő működésének biztosításához, és – általánosabban – a fentebb felsorolt alapvető célok megvalósításához. Ezért a Bizottság a közös álláspontot általában véve támogatni tudja (lásd alább a 3.2. pontot).

Az első olvasat középpontjában a Tanácson belüli egyetértés létrehozása állt. Az Európai Parlament által elfogadott módosításokat ezért formálisan nem építették be a közös álláspontba. Az erre irányuló tárgyalásokra a második olvasat során kerül sor. Néhány, az Európai Parlament által elfogadott módosítást azonban a közös álláspontban figyelembe vettek (lásd alább a 3.3. pontot). A Bizottság véleménye szerint több, a közös álláspontban egyelőre nem szereplő módosítást figyelembe kell majd venni a második olvasat során (lásd alább a 3.4. pontot).

3.2. Részletes megjegyzések

A bizottsági javaslattól való főbb eltérések a következők:

3.2.1 A hálózati szabályzatok kidolgozása és módosítása

A közös álláspont a hálózati szabályzatok kidolgozását és módosítását illetően megváltoztatja a Bizottság javaslatát. Bevezet egy új koncepciót: az Ügynökség által készített keretjellegű iránymutatást, amelyet a hálózatirendszer-üzemeltetőknek az európai hálózati szabályzatok megfogalmazásakor alkalmazniuk kell. (a Bizottság értékelését lásd a 3.3. pontban)

3.2.2 Hálózati beruházási terv

A Bizottság javaslata szerint a villamosenergia-piaci ENTSO kétévente hálózati beruházási tervet készít. A Tanács ezt nem kötelező erejű, indikatív hálózatfejlesztési tervre változtatta. (a Bizottság értékelését lásd a 3.3. pontban)

3.2.3 Tarifák

A Bizottság javaslata szerint a hálózati díjakat a szabályozó hatóságok előzetesen hagyják jóvá. A Tanács a közös álláspontba beillesztette annak a lehetőségét, hogy csak a módszert kelljen előzetesen megállapítani, ami a Bizottság számára elfogadható.

3.2.4 Iránymutatások

A Bizottság az iránymutatások hosszú listáját javasolta, amelyek között mind a meglévő, mind az új témákkal foglalkozó, a hálózati szabályzatokon alapuló iránymutatások szerepeltek.

A Tanács először is kivette a szövegből a hálózati szabályzatok listáján már említett iránymutatásokra történő valamennyi kifejezett utalást. A Bizottság egyet tud érteni a jogi szövegezés e megoldásával.

A Tanács azonban az iránymutatások kidolgozásának lehetőségét is megszüntette. A Bizottság javaslata lehetővé tette a kiskereskedelmi piacra vonatkozó iránymutatás létrehozását. A tagállamok feladata, hogy határozzák meg az adatcsere és a szolgáltatóváltás eljárásait, de a Tanács a cikket áttette az irányelv szövegébe. Ugyanakkor megszüntette az iránymutatások kidolgozásának lehetőségét. A Bizottság mindkét változtatással egyet tud érteni, de úgy véli, hogy a közös álláspont szövegében megtartott összes iránymutatást szükséges megőrizni annak biztosításához, hogy a belső villamosenergia-piacon a jogilag kötelező erejű szabályok kijelölésének rendszere megfelelően működjön.

3.3. A közös álláspont azon elemei, amelyek tükrözik az Európai Parlament módosításait

A közös álláspont – azonos szövegezésben vagy a lényeget tekintve – az Európai Parlament több módosítását is tükrözi. Ezek a következők:

3.3.1 Az Ügynökség keretiránymutatások és szabályzatok kidolgozására irányuló hatásköre

Mind a Tanács közös álláspontja, mind az Európai Parlament módosítása (32. módosítás) változtat a Bizottság javaslatán a hálózati szabályzatok kidolgozási folyamatát illetően. A közös álláspont új koncepciót vezet be: az Ügynökség által készített keretjellegű iránymutatást, amelyet a hálózatirendszer-üzemeltetőknek az európai hálózati szabályzatok megfogalmazásakor alkalmazniuk kell.

A Bizottság támogatja az Ügynökség szerepének pontosabb meghatározását a szabályalkotási folyamatban. Az Ügynökség ahelyett, hogy véleményét csak azután nyilvánítaná ki, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők a szabályzatok szövegét megfogalmazták, előzetesen, meghatározott területekre vonatkozó keretirányelvek formájában fogja megállapítani a szabályzatokra vonatkozó követelményeket.

Az Európai Parlament azt is javasolja, hogy az Ügynökség kötelező hálózati szabályzatokat fogadjon el (14. módosítás), a Tanács ellenben kitart azon álláspontja mellett, hogy csak a Bizottság teheti a szabályzatokat kötelezővé. A Bizottság nem támogathatja a Parlament arra irányuló szándékát, hogy az Ügynökséget erősítse, hiszen ez ellentmond az Európai Bíróság által a Meroni ügyben hozott ítéletnek, amely szerint a Bizottság nem delegálhat más testületre mérlegelési joggal járó hatásköröket.

3.3.2 Az ENTSO konzultációs és figyelemmel kísérési tevékenysége

Mind a közös álláspont, mind az Európai Parlament módosításai változtatnak a Bizottság javaslatán a villamosenergia-piaci ENTSO konzultációs és figyelemmel kísérési tevékenységét illetően. A közös álláspont pontosítja az ENTSO szerepét az Ügynökség konzultációs és figyelemmel kísérési tevékenységéhez képest. A Parlament módosításai ugyanabba az irányba mutatnak, de túlságosan korlátozóak ahhoz, hogy az ENTSO konzultációs és figyelemmel kísérési tevékenysége részére elegendő tér maradjon.

3.3.3 Az ENTSO költségei

Mind a közös álláspont, mind az Európai Parlament módosításai új követelményként állítják fel, hogy a szabályozó hatóságoknak jóvá kell hagyniuk az ENTSO költségeit, feltéve, hogy azok ésszerűek és arányosak.

3.3.4 A szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételek felhasználása

A Bizottság javaslata szerint a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételeket kötelező módon vagy a határkeresztező kapacitások megerősítésére, vagy hálózati beruházásokra kell fordítani. A Parlament 23. módosítása szintén ezt javasolja, de kiegészíti azzal, hogy az Ügynökség jóváhagyásával a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételek felhasználhatók a hálózati díjak csökkentésére. A közös álláspont ismét bevezette annak lehetőségét, hogy a szűk keresztmetszetekből származó bevételeket a díjak csökkentésére használják fel.

A Bizottság véleménye szerint a szűk keresztmetszetekből származó bevételeknek a díjak csökkentésére való felhasználása gyengíti az arra irányuló ösztönzést, hogy e bevételeket új infrastruktúrák építésére használják fel. A közös álláspont azonban a szűk keresztmetszetekből származó bevételeknek a határkeresztező kapacitások megerősítésére vagy hálózati beruházásokra való felhasználását egyértelműen előnyben részesíti a hálózati tarifák csökkentésével szemben. A Parlament módosítása a helyes irányba mutat. A Parlament módosításával kombinált közös álláspont, mint kompromisszumos megoldás elfogadható a Bizottság számára.

3.4. Az Európai Parlament Bizottság által elfogadott, de a Tanács által nem támogatott módosításai

3.4.1 Az Ügynökség beruházási tervekkel kapcsolatos hatásköre

A közös álláspont szerint az ENTSO 10 évre szóló, indikatív hálózatfejlesztési tervet fogad el. Az Ügynökség a tervet felülvizsgálja, és javasolhatja a Bizottságnak, illetve az ENTSO-nak annak módosítását. Az Európai Parlament azt javasolja, hogy az Ügynökség kötelező erejű hálózatfejlesztési tervet fogadjon el, amelyet az ENTSO készít el. A Bizottság nem érthet egyet azzal, hogy az Ügynökség mérlegelési joggal járó hatáskört kapjon a kötelező beruházási terv elfogadására. A Bizottság azonban el tudná fogadni, hogy az Ügynökség nem kötelező erejű beruházási tervet fogadjon el, vagy játsszon szerepet a nemzeti szabályozó hatóságok által elfogadott nemzeti beruházási tervek és az ENTSO 10 évre szóló hálózatfejlesztési terve közötti konzisztencia felügyeletében.

3.4.2 Műszaki együttműködés harmadik országokkal

A Parlament módosításai azt javasolják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség kísérje figyelemmel a harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetőivel való műszaki együttműködést.

3.4.3 A kapacitásbővítés adminisztrációs akadályainak felszámolása

A Parlament módosításai azt javasolják, hogy a tagállamok a rendszerösszekötői kapacitások bővítésének útjában álló adminisztrációs akadályok felszámolása érdekében vizsgálják felül eljárásaikat.

4. KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság azon a nézeten van, hogy a közös álláspont megtartja javaslatának főbb pontjait. A Bizottság úgy találja, hogy a közös álláspont a lényeges kérdésekben általában olyan megfelelő egyensúlyt biztosít és olyan működőképes kompromisszumot tükröz, amely a belső földgáz- és villamosenergia-piacot képessé teszi arra, hogy fennakadásmentesen működjön. A Bizottság véleménye szerint azonban az Európai Parlament által az első olvasatban elfogadott több módosítást a második olvasat során majd be kell illeszteni a mostani szövegbe.