[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 9.10.2008

COM(2008)625 végleges

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő aláírásáról

INDOKOLÁS

1. Az Európai Közösség részes fél olyan, a véletlen tengerszennyezésről szóló regionális megállapodásokban – például a bonni megállapodásban, a barcelonai vagy a helsinki egyezményben –, amelyek megkönnyítik a tagállamok közötti, e téren való kölcsönös segítségnyújtást és együttműködést az Északi-tengeren, a Földközi-tengeren és a Balti-tengeren. Az Aragon olajszállító tartályhajó által Madeira partjainál 1990-ben okozott jelentős olajszennyezést követően Portugália kezdeményezte az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás megkötését, amely együttműködési rendszert hoz létre a szerződő felek között a balesetből származó szennyezés esetére, valamint saját vészhelyzeti rendszer és tervek kidolgozására és végrehajtására kötelezi őket. A megállapodás hatálya az Atlanti-óceán északkeleti területére terjed ki, amelynek határát a szerződő államok kizárólagos gazdasági övezetének külső határa, valamint más olyan regionális megállapodások területi hatálya képezi, mint az Északi-tenger olajjal és más káros anyagokkal való szennyezése elleni küzdelemről szóló együttműködési megállapodás (bonni megállapodás) vagy a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény (barcelonai egyezmény).

2. A lisszaboni megállapodást Portugália, Spanyolország, Franciaország, Marokkó és az Európai Közösség írta alá 1990. október 17-én. A Portugália, Franciaország, és az Európai Közösség általi megerősítés ellenére a Nyugat-Szahara határaival kapcsolatos politikai vita miatt Spanyolország és Marokkó nem ratifikálta a megállapodást, mert a területi hatályáról szóló 3. cikk c) pontja úgy rendelkezett, hogy: „délen a Marokkói Királyság felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek déli határa.”

3. A lisszaboni megállapodás 3. cikke c) pontját módosító kiegészítő jegyzőkönyvről való megállapodást követően Portugália, Spanyolország, Franciaország és Marokkó 2008. május 20-án Lisszabonban aláírta a jegyzőkönyvet. A Közösséget felkérték, hogy a többi szerződő féllel együtt írja alá a jegyzőkönyvet.

A fentiekre tekintettel helyénvaló a Közösség részéről aláírni az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, figyelemmel kötelező hatályának későbbi időpontban való elismerésére is.

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

mivel:

1. Az Európai Közösség részes fél az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodásban (lisszaboni megállapodás)[2].

2. A Nyugat-Szahara határaival kapcsolatos politikai vita akadálya volt annak, hogy Spanyolország és Marokkó megerősítse a lisszaboni megállapodást. Az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyve, amely módosítja a lisszaboni megállapodás 3. cikkének c) pontját, megoldja ezt a vitát.

3. Helyénvaló az Európai Közösség nevében aláírni az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, figyelemmel kötelező hatályának későbbi időpontban való elismerésére is,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje azt a személyt vagy személyeket, aki vagy akik – kötelező hatályának későbbi időpontban való elismerésére is figyelemmel – jogosult vagy jogosultak a Közösség nevében aláírni az Atlanti-óceán északkeleti partjainak és vizeinek szennyezés elleni védelméről szóló együttműködési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, és átruházza rá vagy rájuk az e célból szükséges hatásköröket.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL C

[2] Az 1993. október 20-i 93/550/EGK tanácsi határozat.