[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.9.2008

COM(2008) 576 végleges

2008/0182 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK és a 2005/56/EK tanácsi irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentési és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008) 2486}{SEC(2008) 2487}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. Általános háttér

A Bizottság 2006-ban elfogadta az aktualizált egyszerűsítési programot[1], amelynek célja az adminisztratív költségek mérése és az európai vállalkozások gazdasági tevékenységét szükségtelenül akadályozó adminisztratív terhek csökkentése. Az Európai Tanács tavaszi ülése 2007 márciusában[2] jóváhagyta a cselekvési programot és célját, amely szerint 2012-re az adminisztratív terhek 25%-kal csökkennek.

Ezt követően a Bizottság 2007 júliusában közleményt adott ki, amelyben meghatározta a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területére vonatkozó egyszerűsítési javaslatait[3]. 2007 márciusában és 2008 áprilisában továbbá a Bizottság két gyorsított eljárású javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy a közösségi joganyag kismértékű módosításával az adminisztratív terhek gyors csökkenése valósuljon meg. Az elsőt 2007 novemberében fogadták el[4]. A 2007. júliusi közlemény egyes elemeit átvevő második javaslatot[5] az Európai Parlament és a Tanács még vizsgálja. Ez a javaslat a közleményben bemutatott további egyszerűsítési lehetőségeket, valamint a konzultációs folyamat során kapott egyéb javaslatokat tartalmazza.

1.2. A kezdeményezés indoklása és célkitűzései

A kezdeményezés célja, hogy az európai társasági jogi irányelvekből adódó adminisztratív terhek csökkentésével hozzájáruljon az uniós társaságok versenyképességének fokozásához oly módon, hogy ennek más érdekelt felekre ne legyen jelentősebb kedvezőtlen hatása.

A kezdeményezés a részvénytársaságok egyesüléséről szóló harmadik irányelvre (78/855/EGK tanácsi irányelv[6]) és a részvénytársaságok szétválásáról szóló hatodik irányelvre (82/891/EGK tanácsi irányelv[7]) összpontosít, amelyek a belföldi egyesülések és szétválások szabályaival foglalkoznak. Ezenkívül a határokon átnyúló egyesülésekről szóló irányelvet (az Európai Parlament és a Tanács 2005/56/EK irányelve a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről[8]) két ponton összhangba kell hozni a belföldi egyesülésekre vonatkozó szabályok módosításával. Főként technikai módosításokra van szükség továbbá a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló második irányelv (77/91/EGK tanácsi irányelv[9]) kapcsán.

A harmadik és a hatodik irányelv jelenleg számos részletes jelentési kötelezettséget tartalmaz, amelyet az egyesülésben/szétválásban érintett társaságoknak teljesíteniük kell, és amelyek jelentős költségekkel terhelik őket. Bizonyos esetekben a második irányelvvel való összefüggés a költségek további emelkedéséhez vezethet. Emellett az irányelvekben a részvényesek ügyletekkel kapcsolatos részletes tájékoztatására előírt eszközöket 30 évvel ezelőtt dolgozták ki, és így nem veszik figyelembe a mai technológia adta lehetőségeket. Ez szükségtelen költségekhez és túlzott mértékű papírhasználathoz vezet, amit el lehet kerülni. Végezetül a többi irányelvnek, különösen a második irányelvnek a hitelezők védelme területén az elmúlt években történt módosítása a különböző irányelvek között bizonyos ellentmondásokhoz vezetett.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Konzultáció az érdekelt felekkel

A javaslat és az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálat a 2007. júliusi közlemény elfogadását követő széles körű konzultációs eljáráson alapul.

A Versenyképességi Tanács 2007. november 22-én következtetéseket fogadott el, amelyben üdvözölte az egyszerűsítésre irányuló kezdeményezést[10]. Az Európai Parlament 2007. május 21-én jelentést fogadott el, amely tükrözi az európai társasági jog egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését célzó kezdeményezés széles körű támogatottságát[11]. A harmadik és a hatodik irányelv egyéb lehetséges módosításaira tekintettel a jelentés megerősíti a további aktualizálás szükségességét, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy kellően figyelembe kell venni az érdekelt felek, így a befektetők, tulajdonosok, hitelezők és alkalmazottak érdekeit, és hogy ezen a területen a harmonizációnak tartalmi javulást kell hoznia.

Ezenkívül 2007. október közepéig 18 tagállam kormánya, egy EGT-ország kormánya és 110 érdekelt fél nyújtotta be a közlemény felhívásának megfelelően, a javaslatra vonatkozó írásbeli véleményét. A kormányoktól és érdekelt felektől érkező észrevételek összesen 23 országból származtak, ebből 22 uniós tagállam. A tagállamoktól és az érdekelt felektől 2007 júliusa és decembere között beérkezett véleményekről szóló jelentés rendelkezésre áll a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság weboldalán: http://ec.europa.eu/internal_market/company/simplification/index_en.htm.

A független érdekképviselőkből álló magas szintű munkacsoport 2008. július 10-én elfogadott jelentésében üdvözli a harmadik és a hatodik irányelvben foglalt jelentési kötelezettségek felülvizsgálatára tett bizottsági erőfeszítéseket, és olyan ambiciózus jogalkotási javaslatok előterjesztésére szólít fel, amelyek a részvényesek és hitelezők érdekeinek védelme mellett a lehető legnagyobb mértékben megvalósítják az e két irányelv esetében lehetséges tehercsökkentést.

A hatásvizsgálat alapjául szolgáló fő információforrás az adminisztratív költségek nagyszabású, szerződő felek konzorciuma által végrehajtott felmérése, amelyről a teljes végleges jelentést 2008. július 31-én nyújtották be. A jelentés alapja az EU standard költségmodellje. Ahol a felmérés nem nyújtott kielégítő vagy reprezentatív számadatokat, ott főként a tagállamoktól kapott kiegészítő információt használták fel az adatok kiegészítésére vagy korrigálására.

2.2. Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat jelzi, hogy a fent említett területeken a társaságoknak jelentős megtakarításokra van lehetőségük.

2.2.1. Jelentési kötelezettségek

A harmadik és hatodik irányelv jelentési kötelezettségei a következőkből állnak: (1) az ügyvezetés kötelezettsége az egyesülés/szétválás jogi és a gazdasági szempontjairól írásbeli beszámoló készítésére; (2) egy független szakértői jelentés, amely különösen a részvények javasolt cserearányát vizsgálja; és (3) egy közbenső mérleg, ha az éves beszámoló az egyesülési vagy szétválási terv készítésekor 6 hónapnál régebbi. Ezeket a dokumentumokat az egyesülésről vagy szétválásról döntő közgyűlésnek kell benyújtani.

A vezetőségi beszámoló és a közbenső mérleg tekintetében a hatásvizsgálat javasolja egyhangú lemondás bevezetését, ahogyan az a 2007/63/EK irányelvben a szakértői jelentés tekintetében történt. Ezzel elkerülhetőek a részvényesek érdekeit érő kedvezőtlen hatások, a részt vevő társaságok pedig megtakarítást érhetnek el.

Ezenkívül a javaslat tartalmazza a közbenső mérleg követelményétől való eltekintést, ha a társaság az átláthatóságról szóló irányelv[12] szerint féléves pénzügyi beszámolót készít.

Ezek az intézkedések a terhek enyhítésével a becslések szerint évente körülbelül 7,12 millió euró teljes megtakarítást jelentenek.

2.2.2. Egyesülés vagy szétválás során újonnan alapított vagy tőkét emelő társaságokat érintő intézkedések

Azokban az esetekben, amikor a művelethez új társaság alapítása vagy az átvevő társaságban tőkeemelés kapcsolódik, a szakértői jelentés követelménye jelenleg megkettőződik, egyrészt a hatodik irányelv, másrészt a második irányelv szabályai miatt. Az egyesülések és a nyilvános ajánlattételek esetében a második irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy mentesítsék a társaságokat az említett irányelv által előírt, a nem pénzbeli hozzájárulásokról szóló jelentés alól.

A hatásvizsgálat azt javasolja, hogy a szétválás esetére is terjesszék ki a tagállamok ezen lehetőségét. Az ezekkel a javasolt intézkedésekkel elérhető potenciális megtakarítás a becslések szerint évente 3,26–9,43 millió euróra tehető, attól függően, hogy hány tagállam él a biztosítandó lehetőséggel.

2.2.3. Az anyavállalatok és leányvállalatok közötti egyszerűsített egyesülésekkel és szétválásokkal kapcsolatos intézkedések

A tagállamoknak jelenleg lehetőségük van mentességet adni a közgyűlés összehívása és bizonyos jelentési és tájékoztatási kötelezettségek alól, ha az egyesülésre vagy szétválásra anyavállalatok és leányvállalataik közt kerül sor. Mindazonáltal csak néhány tagállam használja ki teljes vagy majdnem teljes mértékben ezt a lehetőséget.

A hatásvizsgálat következtetése alapján a tagállamokat kötelezni kellene arra, hogy lehetőséget biztosítsanak a társaságoknak az egyszerűsített egyesülésre/szétválásra. Az ezzel a lehetőséggel elérhető potenciális költségmegtakarítás a becslések szerint évente 153,5 millió EUR körül van.

2.2.4. Közzétételi és dokumentációs kötelezettségek

A harmadik, a hatodik és a határokon átnyúló egyesülésekről szóló irányelv szabályai értelmében a társaságoknak az egyesülési vagy szétválási tervet be kell nyújtaniuk a cégnyilvántartáshoz, és közzé kell tenniük a nemzeti hivatalos lapban vagy egy központi elektronikus platformon. A harmadik és a hatodik irányelv továbbá előírja, hogy a részvényeseknek lehetőséget kell adni bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférésre a társaság székhelyén, és ezekről a dokumentumokról ingyenes másolatot kell rendelkezésükre bocsátani. A modern információs technológia mai eszközei azonban egyszerűbb és olcsóbb hozzáférést tesznek lehetővé az információkhoz és ezért számos újabb irányelv alkalmazza őket, így például a részvényesek jogairól szóló irányelv[13].

A hatásvizsgálat ezért azt ajánlja, hogy engedélyezett legyen a társaságok számára internetes oldaluk használata az információk közzétételére. Ez a lehetőség a becslések szerint évente több mint 3,5 millió EUR megtakarítási potenciállal rendelkezik.

2.2.5. A hitelezők védelme

A második irányelv[14] nem régi módosításai többek között az irányelvben foglalt hitelezővédelmi szabályokat pontosították abban az értelemben, hogy a hitelezőknek, ha biztosítékokat akarnak kapni, hiteles módon igazolniuk kell, hogy a társaság tőkéjével kapcsolatos művelet veszélyezteti követeléseik teljesítését. Az összhang érdekében a hatásvizsgálat a harmadik és a hatodik irányelv szabályainak ez irányú módosítását javasolja .

Ez a lehetőség várhatóan nem lesz lényeges hatással a társaságok költségeire.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. Jogalap

A javaslat jogalapja a Szerződés 44. cikke (2) bekezdésének g) pontja.

3.2. Szubszidiaritás és arányosság

Uniós szintű cselekvésre van szükség e problémák megoldásához, mivel a javaslatban tárgyalt jelentési és dokumentációs kötelezettségek uniós irányelvekből származnak. A javaslat által érintett néhány területen a tagállamoknak már lehetőségük van a társaságokra nehezedő kötelezettségek csökkentésére. Mindazonáltal, ahogyan azt javaslatot kísérő hatásvizsgálat és a Bizottság számára végrehajtott, az adminisztratív költségek széles körű méréséről szóló jelentés kimutatta, a tagállamok jelentős része egyelőre nem használja ki ezeket a lehetőségeket, jelentős költségmegtakarítási potenciáljuk ellenére. Annak érdekében, hogy minden társaság kihasználhassa a könnyítéseket, uniós szintű fellépésre van szükség.

A javasolt módosítások azokra a szükséges intézkedésekre korlátozódnak, amelyekkel az érintett területeken megszüntethetők a felesleges adminisztratív terhek, és a javaslatok arányosak ezzel a célkitűzéssel.

4. EGYSZERűSÍTÉS

A javaslatot az egyszerűsítést célzó gördülő program alapján a Bizottság 2008-ban fogadja el[15]. Az egyszerűsítés jelentős előnyöket hordoz magában. A jelentési kötelezettségek csökkennek, mivel a tagállamok és a társaságok rugalmasabban dönthetik el, hogy az egyes esetekben mely jelentésekre van valóban szükség A kettős jelentéstételhez vezető szabályokat eltörlik, és így a társaságok indokolatlan költségei megszűnnek. A közzétételi és tájékoztatási kötelezettségeket a technológiai fejlődéshez igazítják, ami a környezetre is kedvező hatással lesz. A harmadik és a hatodik irányelv hitelezővédelmi szabályait összhangba hozzák a társasági jogi vívmányok többi részének újabb módosításaival. Az ezekkel az intézkedésekkel elérhető potenciális megtakarítás a becslések szerint évente 172 millió euróra tehető.

5. AZ EGYES CIKKEK ISMERTETÉSE

1. 1. cikk: A harmadik irányelv módosítása

1.1. Az 1. pontban kiigazításra kerül azon társaságok listája, amelyekre a harmadik irányelv és – az 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő hivatkozás által – a hatodik irányelv is alkalmazandó, a Finnország nemzeti jogában bekövetkezett változás tükrözése érdekében.

1.2. A 2. pont alternatívát vezet be a társaságok számára az első irányelv közzétételi mechanizmusához. Az egyesülési terv a cégnyilvántartásba való benyújtás helyett közzétehető a társaság weboldalán vagy más weboldalon (különösen ha a társaságnak lehetősége van pl. egy üzleti szervezet weboldalát használni). Annak érdekében azonban, hogy a részvényesek és más érdekelt felek megtalálják a dokumentumot, közzé kell tenni az internetes oldalra mutató hivatkozást és linket az első irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett, a 2008. április 17-én a Bizottság által javasolt irányelvvel kötelezővé tett központi elektronikus platformon[16]. Tekintve, hogy egyes rendelkezések (például a harmadik irányelv 13. cikke és a hatodik irányelv 12. cikke a hitelezővédelem tekintetében) utalnak a közzététel dátumára, ezt a dátumot szintén közzé kell tenni a központi elektronikus platformon.

1.3. A 3. pont a 8. cikk b) pontját hozzáigazítja a 11. cikk (4) bekezdését érintő javasolt módosításhoz, amely alapján azon dokumentumok esetében, amelyeket jelenleg nem kell benyújtani a cégnyilvántartáshoz, de a részvényesek számára hozzáférhetővé kell tenni, a társaság szintén használhatja az internetes oldalát.

1.4. A 4. pont az új (2) bekezdésben hozzáigazítja ezt a rendelkezést a hatodik irányelv 7. cikke (3) bekezdésének párhuzamos rendelkezéséhez, amely alapján az ügyvezetés köteles tájékoztatni a közgyűlést az egyesülési terv elkészítésének időpontja és a közgyűlés időpontja között bekövetkezett változásokról. A cikk (1) bekezdésében megállapított jelentési kötelezettség és a tájékoztatási kötelezettség alóli mentesség egyaránt alkalmazható, ha valamennyi részt vevő társaság részvényese ebben megállapodott.

1.5. A 11. cikk 5. pontban javasolt módosításai az alábbiak biztosítására irányulnak:

- A társaságnak nem kell közbenső mérleget készítenie:

- ha az átláthatósági irányelv keretében köteles féléves pénzügyi beszámolókat készíteni és ezt ténylegesen megtette;

- ha az összes részvényes megállapodik abban, hogy nincs rá szükség.

- A szóban forgó cikk (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok másolatait e-mailen is el lehet küldeni, ha a részvényes általánosságban beleegyezett e kommunikációs mód használatába, például megadta a társaságnak az e-mail címét. Bár a jelenlegi szöveg nem zárja ki az elektronikus formátumú másolatot, eddig nem volt világos, hogy a társaság milyen feltételek mellett használhatja az elektronikus eszközöket. Eddig a részvényesek mindig ragaszkodhattak a papíralapú másolathoz, ami a rendelkezés javasolt módosítását követően nem így lenne;

- A társaság közzéteheti a dokumentumokat a weboldalán ahelyett, hogy a székhelyén tenné hozzáférhetővé. Ez a lehetőség megkönnyíti az eljárást a társaság számára és a dokumentumok könnyebben hozzáférhetővé válnak a nem honos részvényesek, és ha a társaság nyílt hozzáférést engedélyez az oldalhoz, a hitelezők számára is. Ha a dokumentumokat le lehet tölteni az oldalról, nem kell előírni a részvényesek saját másolathoz való jogát, figyelembe véve, hogy az elküldés folyamata (még ha elektronikus formában is) szükségtelen költségeket teremt a társaság számára.

1.6. A 6. pontban a javaslat alapján a harmadik irányelv szerinti hitelezővédelmi mechanizmust összhangba kell hozni a második irányelvbe a 2006/68/EK irányelvvel bevezetett mechanizmussal.

1.7. A 7. pont a 4. cikk (2) és (3) bekezdésére vonatkozó javaslat eredménye, miszerint a második irányelv jelentési kötelezettségeiből eredő mentességekről szóló összes rendelkezést abban az irányelvben kell összefogni.

1.8. A 8–12. pont célja az, hogy kötelezővé váljék a tagállamok számára a harmadik irányelv 24–29. cikkében foglalt jelenlegi lehetőség, amely alapján a tagállamok egyszerűsített egyesüléseket engedélyezhetnek. A 11. pont ezenkívül a 27. cikk megfogalmazásának egyszerűsítésére irányul.

2. 2. cikk: A hatodik irányelv módosítása

Az ebben a cikkben javasolt módosítások legtöbbje a harmadik irányelvben javasolt módosításokat tükrözi. A módosítások magyarázatául a fenti 1. pont szolgál. Csak a részvényesek jelentési kötelezettségekről való lemondási lehetősége esetében különbözik kismértékben a 3. és 5. pont szerinti javaslatok technikája (a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjára tekintettel) a harmadik irányelv esetében használt technikától, mivel a hatodik irányelvben ezek a lemondási lehetőségek a 10. cikkben összpontosulnak.

A 8. pont továbbá javasolja a 20. cikk c) pontjának törlését, figyelembe véve, hogy a 20. cikkben leírt helyzetben az összes részvényes részt vesz a szétválási terv létrehozásában. Ezért nincs szükség a jelenleg létező, közgyűlés összehívására vonatkozó kisebbség jog biztosítására.

3. 3. cikk: A határokon átnyúló egyesülésekről szóló irányelv módosítása

A 3. cikk 1. pontja tükrözi a harmadik és a hatodik irányelv módosításait az egyesülési terv közzététele tekintetében.

A 2. pontban a 15. cikk (2) bekezdéséhez javasolt kiegészítés annak a ténynek a figyelembe vételére irányul, hogy az 1. és 2. cikkben javasolt módosításokkal a tagállamok a jövőben már nem követelhetik meg minden esetben a szóban forgó rendelkezésben említett jelentéseket.

4. 4. cikk: A második irányelv módosítása

4.1. Az 1. pont ugyanazt a módosítást tartalmazza, amit a harmadik irányelvben javasoltak.

4.2. A 2. és 3. pont arra irányul, hogy a második irányelvben összpontosítsa a tagállamok által a nem pénzbeli hozzájárulásokról szóló szakértői jelentés követelménye alól adható mentesítés lehetőségét. Ugyanakkor a szétválások tekintetében is javasolt a mentesítés lehetősége az egyesülés szabályainak és e szabályoknak az összhangba hozása érdekében. Bár az egyesülésről és szétválásról szóló irányelvekben nem szerepel arra irányuló kötelezettség, hogy az irányelvek által előírt szakértői jelentéseket a hitelezők számára is hozzáférhetővé kell tenni (szemben a második irányelv 10. cikkében említett jelentéssel), a hitelezők a gyakorlatban hozzáférnek majd, különösen ha a jelentést az interneten teszik közzé.

Ha azonban a részvényesek élnek a lehetőséggel, hogy a harmadik, hatodik vagy a határokon átnyúló egyesülésekről szóló irányelv alapján a szakértői jelentésről lemondjanak, a hitelezővédelem megfelelő szintjének biztosítása érdekében továbbra is el kell készíteni a nem pénzbeli hozzájárulásokról szóló jelentést.

2008/0182 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK és a 2005/56/EK tanácsi irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentési és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 44. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[17],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[18],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[19],

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2007. március 8–9-én tartott ülésén egyetértett azzal, hogy a társaságok adminisztratív terheit 2012-ig 25%-kal kell csökkenteni annak érdekében, hogy javuljon a Közösség társaságainak versenyképessége.

(2) A társasági jogot tekintik az egyik olyan területnek, ahol a társaságokat jelentős számú tájékoztatási kötelezettség terheli, amelyek egy része már korszerűtlen vagy túlzott mértékű. Ezért indokolt felülvizsgálni ezeket a kötelezettségeket, és adott esetben – más érdekelt felek érdekeinek figyelembevételével – a lehető legkisebbre csökkenteni a Közösségen belül a társaságokra nehezedő terheket.

(3) A biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje megőrzésének és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv[20], és a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről szóló 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik tanácsi irányelv[21] hatályát a finnországi társasági jog változásainak figyelembe vétele érdekében módosítani kell.

(4) A társaságok weboldalai bizonyos esetekben a cégnyilvántartásokon keresztüli közzététel alternatíváját jelentik. A társaságoknak ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját weboldalukat használják az egyesülési és szétválási tervek és egyéb olyan dokumentumok közzétételére, amelyeket az eljárás során a részvényesek és a hitelezők számára elérhetővé kell tenni.

(5) Nincs szükség közbenső mérleg készítésére vonatkozó követelmény előírására olyan esetekben, amikor a jegyzett értékpapírok kibocsátója a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] szabályaival összhangban féléves pénzügyi beszámolókat tesz közzé.

(6) A 77/91/EGK irányelvben előírt független szakértői jelentésre gyakran nincs szükség, ha a 78/855/EGK irányelv és a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról szóló, 1982. december 17-i hatodik tanácsi irányelv[23] szabályai alapján is készíteni kell szakértői jelentést. A tagállamoknak ezért lehetőséget kell adni arra, hogy ezekben az esetekben felmentsék a társaságokat a második irányelv szerinti jelentési kötelezettség alól vagy rendelkezzenek arról, hogy mindkét jelentést készítheti ugyanaz a szakértő.

(7) Az anyavállalatok és leányvállalataik közti egyesülésnek kismértékű gazdasági hatása van a részvényesekre és a hitelezőkre. Ugyanez érvényes bizonyos szétválásokra is, különösen ha a társaságok olyan új társaságokká válnak szét, melyeket a szétváló társaság részvényesei a társasághoz fűződő jogaik arányában birtokolnak. Ezekben az esetekben ezért a 78/855/EGK és a 82/891/EGK irányelvekből eredő jelentési kötelezettségeket csökkenteni kell.

(8) Mivel ezen irányelv célját, azaz a Közösségen belül a részvénytársaságokra vonatkozó közzétételi és dokumentációs kötelezettségekhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését maguk a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(9) A 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK és a 2005/56/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk A 78/855/EGK irányelv módosításai

A 78/855/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 1. cikk (1) bekezdésének tizennegyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „– Finnországban: julkinen osakeyhtiö/publikt aktiebolag”.

2. A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

A bejelentést nem kell megkövetelni a társaságtól, ha legkésőbb a közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő folyamatos időtartamra elérhetővé teszi az egyesülési tervet saját internetes oldalán vagy bármely más oldalon. Ha valamely társaság kihasználja ezt a lehetőséget, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett központi elektronikus platformon közzéteszi az említett internetes oldalra mutató hivatkozást. A hivatkozásnak tartalmaznia kell az egyesülési terv internetes oldalon való közzétételének időpontját.”

3. A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.”

4. Az 9. cikk helyébe a következő lép:

„9. cikk

(1) Az egyesülésben részt vevő társaságok mindegyikének ügyviteli vagy ügyvezetési szervei részletes írásbeli beszámolót készítenek, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülési tervet és különösen a részvények cserearányát.

Ha az értékelésnek különös nehézségei voltak, a beszámolóban ezeket ismertetni kell.

(2) Az egyes részt vevő társaságok ügyviteli vagy ügyvezetési szerveinek tájékoztatniuk kell társaságuk közgyűlését, valamint a többi részt vevő társaság ügyviteli vagy ügyvezetési szerveit – hogy azok tájékoztathassák saját közgyűlésüket – az egyesülési terv elkészítésének időpontja és az egyesülési tervről való határozathozatal céljából meghirdetett közgyűlések időpontja között az (aktív és passzív) vagyonban bekövetkezett bármely lényeges változásról.

(3) Amennyiben az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodnak, az (1) bekezdésben említett beszámoló és a (2) bekezdésben említett tájékoztatás nem kötelező.”

5. A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) adott esetben az egyesülésben részt vevő társaságok ügyviteli vagy ügyvezetési szerveinek 9. cikk szerinti beszámolója;”

ii. a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában nincs szükség közbenső mérlegre az alábbi helyzetek egyikében sem:

a) ha a társaság a 2004/109/EK irányelv 5. cikkével összhangban féléves pénzügyi beszámolót tesz közzé és azt ezzel a bekezdéssel összhangban a részvényesek számára hozzáférhetővé teszi;

b) ha az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodtak;”

b) A (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha a részvényes hozzájárul ahhoz, hogy a társaság elektronikus eszközöket használjon az információ továbbításához, a másolatok e-mail útján is biztosíthatók.”

c) A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A társaságnak nem kell az (1) bekezdésben említett dokumentumokat székhelyén hozzáférhetővé tennie, ha legkésőbb a közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő folyamatos időtartamra elérhetővé teszi azokat saját internetes oldalán.

A (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha az internetes oldal lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy az (1) bekezdésben említett időtartam alatt elektronikus másolatot mentsenek el az (1) bekezdésben említett dokumentumokról.”

6. A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ebből a célból a tagállamok jogszabályainak legalább arról kell rendelkezniük, hogy az ilyen hitelezők megfelelő biztosítékokat igényelhessenek, ha az egyesülésben részt vevő társaságok pénzügyi helyzete az ilyen védelmet szükségessé teszi, és ha ezek a hitelezők még nem rendelkeznek ilyen biztosítékokkal.

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az (1) bekezdésben és az első albekezdésben előírt védelem feltételeit. A tagállamoknak mindenképpen gondoskodniuk kell a hitelezők felhatalmazásáról arra, hogy a megfelelő közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz forduljanak megfelelő biztosítékokért, amennyiben hitelt érdemlően be tudják mutatni, hogy a tervezett egyesülés miatt követeléseik kielégítése veszélyben van, és azt, hogy a társaságtól nem kaptak megfelelő biztosítékokat.”

7. A 23. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

8. A 24. cikk a következőképpen módosul:

a) A második mondat helyébe a következő lép:

„Az ilyen jogügyletre a II. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

b) A szöveg a következő mondattal egészül ki:

„Mindazonáltal a tagállamok nem írhatják elő az 5. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában, a 9. és 10. cikkben, a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában, a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 20. és 21. cikkben meghatározott követelményeket.”

9. A 25. cikk a következőképpen módosul:

a) A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok nem írják elő a 24. cikk szerinti egyesülés közgyűlés általi jóváhagyását, ha az alábbi feltételek teljesülnek:”

b) A b) pont második mondatát el kell hagyni.

c) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.”

10. A 26. és 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

„A 24. és 25. cikk olyan jogügyletekre alkalmazandó, amelyekben egy vagy több társaság nem felszámolás útján megszűnik, és összes (aktív és passzív) vagyonát egy másik társaságra ruházza át, amennyiben a beolvadó társaság vagy társaságok 24. cikkben meghatározott összes részvénye és egyéb értékpapírja az átvevő társaság és/vagy olyan személyek tulajdonában van, akik ezeket a részvényeket és értékpapírokat saját nevükben, de az átvevő társaság számlájára birtokolják.

27. cikk

Az olyan egyesülések esetén, amelyek során egy vagy több társaságot egy olyan másik társasággal egyesül, amely e társaságok részvényei és egyéb, a közgyűlésen szavazati jogot biztosító értékpapírjai legalább 90 %-ának, de nem az összesnek a tulajdonosa, a tagállamok nem követelik meg az egyesüléshez való hozzájárulást az átvevő társaság közgyűlése részéről, ha a 8. cikk a), b) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.”

11. A 28. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok nem írhatják elő a 27. cikk szerinti egyesülés esetében a 9., 10. és 11. cikkben meghatározott követelményeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:”

12. A 29. cikk helyébe a következő lép:

„29. cikk

A 27. és 28. cikk olyan jogügyletekre is alkalmazandó, amelyekben egy vagy több társaság nem felszámolás útján megszűnik és összes (aktív és passzív) vagyonát egy másik társaságra ruházza át, amennyiben a beolvadó társaság vagy társaságok 27. cikkben említett részvényeinek és értékpapírjainak legalább 90 %-a, de nem az összes, az átvevő társaság és/vagy olyan személyek tulajdonában van, akik ezeket a részvényeket és értékpapírokat saját nevükben, de az átvevő társaság számlájára birtokolják.”

2. cikk A 82/891/EGK irányelv módosításai

A 82/891/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A bejelentést nem kell megkövetelni a társaságtól, ha legkésőbb a közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő folyamatos időtartamra elérhetővé teszi a szétválási tervet saját internetes oldalán vagy bármely más oldalon. Ha valamely társaság kihasználja ezt a lehetőséget, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett központi elektronikus platformon közzéteszi az említett internetes oldalra mutató hivatkozást. A hivatkozásnak tartalmaznia kell a szétválási terv internetes oldalon való közzétételének időpontját.”

2. A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó;”

3. A 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Adott esetben ebben a beszámolóban tájékoztatást kell nyújtani a 77/91/EGK irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében említett, a kedvezményezett társaságok számára adott nem pénzbeli hozzájárulásról, valamint arról a nyilvántartásról, amelyhez a beszámolót be kell nyújtani.”

4. A 8. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

5. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában nincs szükség közbenső mérlegre, ha a társaság a 2004/109/EK irányelv 5. cikkével összhangban féléves pénzügyi beszámolót tesz közzé és azt ezzel a bekezdéssel összhangban a részvényesek számára hozzáférhetővé teszi;”

b) A (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha a részvényes hozzájárul ahhoz, hogy a társaság elektronikus eszközöket használjon az információ továbbításához, a társaság a másolatokat e-mail útján is biztosíthatja.”

c) A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A társaságnak nem kell az (1) bekezdésben említett dokumentumokat székhelyén hozzáférhetővé tennie, ha legkésőbb a közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő folyamatos időtartamra elérhetővé teszi azokat saját internetes oldalán.

A (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha az internetes oldal lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy az (1) bekezdésben említett időtartam alatt elektronikus másolatot mentsenek el az (1) bekezdésben említett dokumentumokról.”

6. A 10. cikk helyébe a következő lép:

„10. cikk

A 7. és 8. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában és a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények nem alkalmazandók, amennyiben a szétválásban részt vevő társaságok összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak birtokosai ebben megállapodnak.”

7. A 12. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ebből a célból a tagállamok jogszabályainak legalább arról kell rendelkezniük, hogy az ilyen hitelezők jogosultak legyenek megfelelő biztosítékokra, ha a szétváló társaságnak és annak a társaságnak a pénzügyi helyzete, amelyre a követelést a szétválási terv alapján átruházzák, az ilyen védelmet szükségessé teszi, és ha ezek a hitelezők még nem rendelkeznek ilyen biztosítékokkal.

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az (1) bekezdésben és az első albekezdésben előírt védelem feltételeit. A tagállamoknak mindenképpen gondoskodniuk kell a hitelezők felhatalmazásáról arra, hogy a megfelelő közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz forduljanak megfelelő biztosítékokért, amennyiben hitelt érdemlően be tudják mutatni, hogy a tervezett szétválás miatt követeléseik kielégítése veszélyben van, és azt, hogy a társaságtól nem kaptak megfelelő biztosítékokat.”

8. A 20. cikk a következőképpen módosul:

a) A bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 6. cikk sérelme nélkül, a tagállamok nem követelik meg, hogy a szétváláshoz a szétváló társaság közgyűlése hozzájáruljon, ha a kedvezményezett társaságok együttesen a szétváló társaság összes részvényét birtokolják, és a következő feltételek teljesülnek:”

b) A b) pont második mondatát el kell hagyni;

c) A c) pontot el kell hagyni;

d) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése és a 10. cikk alkalmazandó.”

9. A 22. cikk a következőképpen módosul:

a) A (4) bekezdést el kell hagyni.

b) Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A tagállamok nem írják elő a 7. és 8. cikkben, és a 9. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában meghatározott követelményeket, ha az egyes új társaságok részvényeit a szétváló társaság részvényeseinek a társaság tőkéjéhez fűződő jogaik arányában osztják el.”

3. cikk A 2005/56/EK irányelv módosítása

1. A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés szerinti bejelentést nem kell megkövetelni a társaságtól, ha legkésőbb a közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő folyamatos időtartamra elérhetővé teszi az egyesülési tervet saját internetes oldalán vagy bármely más oldalon. Ha valamely társaság kihasználja ezt a lehetőséget, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett központi elektronikus platformon közzéteszi az említett internetes oldalra mutató hivatkozást. A hivatkozásnak tartalmaznia kell az egyesülési terv internetes oldalon való közzétételének időpontját.”

2. A 15. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha egy társaság, amely a beolvadó társaság közgyűlésében szavazati jogot biztosító részesedések legalább 90 %-val, de nem teljes egészével, és egyéb értékpapírokkal rendelkezik, beolvadással hajt végre határokon átnyúló egyesülést, a független szakértő vagy szakértők jelentései, valamint az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok csak olyan mértékben szükségesek, amennyire azt az átvevő társaság számára, vagy a beolvadó társaság számára irányadó tagállami jogszabályok előírják, a 78/855/EGK irányelvvel összhangban.”

4. cikk A 77/91/EGK irányelv módosításai

A 77/91/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (1) bekezdésének tizennegyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „– Finnországban: julkinen osakeyhtiö/publikt aktiebolag”.

2. A 10. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a cikket új társaság egyesülés vagy szétválás útján történő alapítására, ha elkészül a 78/855/EGK tanácsi irányelv[24] 10. cikke, a 82/891/EGK tanácsi irányelv[25] 8. cikke vagy a 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[26] 8. cikke szerinti szakértői jelentés.

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy az első albekezdésben említett esetekben alkalmazzák ezt a cikket, rendelkezhetnek arról, hogy az e cikk szerinti jelentést és a 78/855/EGK irányelv 10. cikke szerinti jelentést, a 82/891/EGK irányelv 8. cikke szerinti jelentést vagy a 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerinti jelentést ugyanaz a szakértő vagy szakértők készíthetik el.”

3. A 27. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a (2) bekezdésben foglaltakat, ha a jegyzett tőke emelésére egyesülés, szétválás vagy részvények vásárlására, illetve cseréjére szóló nyilvános ajánlat, illetve azon társaság részvényeseinek kifizetése céljából kerül sor, amelyet beolvasztanak, szétválasztanak illetve amelyre a részvények vásárlására vagy cseréjére szóló nyilvános ajánlat vonatkozik.

Egyesülés vagy szétválás esetében azonban ez csak akkor alkalmazható, ha elkészül a 78/855/EGK irányelv 10. cikke, a 82/891/EGK irányelv 8. cikke vagy a 2005/56/EK irányelv 8. cikke szerinti szakértői jelentés.

Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy egyesülés vagy szétválás esetén alkalmazzák a (2) bekezdést, rendelkezhetnek arról, hogy az e cikk szerinti jelentést és a 78/855/EGK irányelv 10. cikke szerinti jelentést, a 82/891/EGK irányelv 8. cikke szerinti jelentést vagy a 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerinti jelentést ugyanaz a szakértő vagy szakértők készíthetik el.”

5. cikk Átültetés a nemzeti jogba

1. A tagállamok legkésőbb 2011. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

6. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] COM(2006)689 végleges, HL C 78., 2007.4.11., 9. o.

[2] A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései - 7224/07 dokumentum 1. köv.

[3] COM(2007) 394, a Hivatalos Lapban nem tették közzé.

[4] Az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról, HL L 300., 2007.11.17., 47. o.

[5] COM(2008) 194, a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

[6] HL L 295., 1978.10.20., 36. o.

[7] HL L 378., 1982.12.31., 47. o.

[8] HL L 310., 2005.11.25., 1. o.

[9] HL L 26., 1977.1.31., 1. o.

[10] 15222/07 DRS 48 tanácsi dokumentum.

[11] A6-0101/2008

[12] A szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelv, HL L 390., 2004.12.31., 1. o.

[13] Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban, HL L 184., 2007.7.14., 17. o.

[14] Az Európai Parlament és a Tanács 2006/68/EK irányelve (2006. szeptember 6.) a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról, HL L 264., 2006.9.25., 32. o.

[15] COM(2008) 33, a Hivatalos Lapban nem tették közzé, 23. o.

[16] Lásd az 5. lábjegyzetet.

[17] HL C […]., […]., […]. o.

[18] HL C […]., […]., […]. o.

[19] HL C […]., […]., […]. o.

[20] HL L 26., 1977.1.31., 1. o.

[21] HL L 295., 1978.10.20., 36. o.

[22] HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

[23] HL L 378., 1982.12.31., 47. o.

[24] HL L 295., 1978.10.20., 36. o.

[25] HL L 378., 1982.12.31., 47. o.

[26] HL L 310., 2005.11.25., 1. o.