[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.7.2008

COM(2008) 459 végleges

2008/0150 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság){SEC(2008) 2266}{SEC(2008) 2267}

INDOKOLÁS

1) A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat indokai és célkitűzései

A cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelv[1] 4. cikkével, valamint a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelv[2] 4. cikkével összhangban az Európai Bizottság négyévente köteles megvizsgálni az egységes piac zavartalan működését, a jövedéki adókulcsok reálértékét és a Szerződés átfogó céljait. A vizsgálatnak ki kell terjednie a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelv[3] vonatkozó rendelkezéseire is. A dohánygyártmányok jellemzőire tekintettel különös figyelmet érdemelnek az egészségpolitikai megfontolások.

Ez az irányelvjavaslat a hatályos közösségi szabályozás számos ponton történő jelentős módosítására tesz javaslatot a jelenlegi szabályok korszerűsítése és egyszerűsítése érdekében, átláthatóságuk növelése és az egészségügyi szempontok nagyobb mértékű beépítése céljával. Ezen túlmenően a javaslat kitér a finomra vágott (cigarettasodrásra szánt) dohányra kivetett jövedéki adók és a cigarettákra kivetett jövedéki adók összehangolására is.

A javasolt módosítások a Bizottság mélyreható vizsgálatának eredményeit tükrözik. A vizsgálatból levont következtetéseket a Bizottság csatolt jelentése tartalmazza.

- Általános háttér

A korábban kifejtettek szerint mind a 92/79/EGK 4. cikke, mind a 92/80/EGK irányelv 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a jövedéki adók kulcsait és szerkezetét négyévente felül kell vizsgálni.

E rendelkezéseknek megfelelően 1995 szeptemberében a Bizottság előterjesztette első jelentését [4] . A jelentés leszögezte, hogy általában véve eddig csupán csekély mértékű közelítés történt, de azt a következtetést vonta le, hogy részletesebb elemzésre és az érdekelt felekkel folytatott konzultációra van szükség, mielőtt a jogszabály módosításáról döntés születik.

A második jelentés szerint , amelyet a Bizottság 1998 májusában terjesztett elő[5], a hatályos közösségi szabályozásban mindössze néhány technikai módosításra van szükség, és arra a következtetésre jutott, hogy a jövedéki adó szerkezete és kulcsai változtatás nélkül fenntarthatók. A jelentéshez elkészült az érvényes dohányszabályozás módosítására irányuló és a javasolt technikai módosításokat tartalmazó irányelvjavaslat is. A javaslatot a Tanács 1999. július 29-én az 1999/81/EK irányelvként fogadta el. Egy tanácsi jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatban azonban számos tagállam kérte a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a dohánytermékekre kivetett jövedéki adók kulcsainak és szerkezetének lényegesen mélyrehatóbb felülvizsgálatát.

2001 márciusában a Bizottság előterjesztette harmadik jelentését[6]. A jelentéshez lényeges módosításokat bevezetni kívánó irányelvjavaslat is készült. Cigaretták esetében a Bizottság a legkeresettebb árkategóriába tartozó cigarettákra kivetett 57%-os minimumterhen kívül 1000 cigarettánként 70 EUR összegű tételes jövedéki minimumadó kivetését javasolta a tagállamok eltérő adószintjeinek további egymáshoz közelítése érdekében. A Bizottság javaslata a cigarettákhoz hasonló adózás alkalmazását javasolta a versenyző dohánytermékek, így a finomra vágott dohány esetében is. A javaslatot a Tanács 2002. február 12-én 2002/10/EK irányelvként fogadta el. A Tanács azonban csupán 64 EUR összegű minimumadó bevezetésébe egyezett bele, és nem hangolta össze a finomra vágott dohányra kivetett minimumadókat a cigarettára kivetette minimumadókkal. Emiatt a Bizottság több tagállam kérésére a 2002/10/EK irányelvvel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette a Tanács jegyzőkönyvében: „A Bizottság kijelenti, hogy a 92/79/EGK, illetve a 92/80/EGK irányelv 4. cikkének értelmében benyújtandó következő felülvizsgálati jelentésében elegendő számú indokot terjeszt majd elő a finomra vágott dohány és a cigaretták jövedéki adószerkezete közötti összehangolási lehetőség átfogó vizsgálatára” .

Ez a felülvizsgálat a negyedik, amely újfent jelentős változtatásokat irányoz elő a hatályos közösségi szabályozásban az érvényes szabályok korszerűsítése és a szereplők egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása céljából. Ezen kívül a közegészség védelme kulcsfontosságú kérdés e felülvizsgálat során, mivel 2005. június 30-án az Európai Unió aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, és több tagállam is követeli az emberi egészség magasabb szintű védelmét, valamint ebből következően magasabb európai jövedéki minimumadók kivetését a dohányra. Végezetül a fent említett javaslat kitér a finomra vágott (cigarettasodrásra szánt) dohányra kivetett jövedéki adók és a cigarettákra kivetett jövedéki adók összehangolására is.

- Hatályos rendelkezések a javaslattal szabályozott területen

A jelenleg hatályos rendelkezéseket a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv tartalmazza.

Ezeket az intézkedéseket 1993. január 1-jén vezették be. A belső piac kiteljesítéséről szóló 1985. évi fehér könyvvel elkezdődött megbeszélések eredményeként születtek meg. Ebben a dokumentumban a Bizottság a dohánygyártmányok jövedéki adójának teljes harmonizációjára tett javaslatot. A Tanács azonban úgy döntött, nem teszi magáévá ezt a megközelítést, ezért a harmonizáció csupán az adózási szerkezetek és adókulcsok összehangolására szorítkozott.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Ez a javaslat összhangban áll az Európai Unió fő politikáival és célkitűzéseivel.

Az EK-Szerződés 152. cikke előírja, hogy valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Ezért a dohánygyártmányok jellemzőire tekintettel az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében foglaltak számbavételével különös figyelmet szenteltek a közegészségügy és a termékek végső ára közötti összefüggésnek.

A dohányzás továbbra is messze a legjelentősebb elkerülhető halálok a Közösségben, a megbetegedések és a halálozások egyik fő előidézője: évente mintegy 650 000 dohányzással összefüggő haláleset történik az Európai Unióban.

Az adózás a megelőzésre és visszatartásra irányuló átfogó stratégia részét képezi olyan csökkentést célzó egyéb intézkedések mellett mint az árakon kívüli eszközök, a dohányfüstnek való kitettség elleni védelem, a tartalomszabályozás stb. Mindazonáltal a Világbank szerint a dohánytermékek árának növekedése a leghatékonyabb beavatkozás a dohányzás megelőzése érdekében. Egy 10%-os áremelés magas jövedelmű országokban hozzávetőleg átlagosan 4%-kal csökkenti a fogyasztást a felnőttek körében. Ennél is fontosabb, hogy a magasabb árak a fiatalokra vannak a legnagyobb hatással, mivel ők az idősebbeknél fokozottabban reagálnak az áremelésekre.

Ez a javaslat egy pénzösszegben kifejezett minimumadó kivetését és adóminimum megállapítását javasolja az Európai Unióban értékesített valamennyi cigarettára annak érdekében, hogy a cigaretták összes kategóriájában érvényesíthetők legyenek az egészségügyi megfontolások. A minimumkövetelmények növelése a dohányfogyasztásnak a következő öt évben történő visszaszorítását szolgálja, különösen azáltal, hogy nem engedi meghiúsítani egyes tagállamok dohányellenőrzési politikáját más tagállamok lényegesen alacsonyabb áraival. Ezen kívül a javaslat nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára az egészségvédelmi célok elérése érdekében a cigarettákra kivetett tételes adók és a jövedéki minimumadók megállapításában. Végül pedig a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányra kivetett adó minimumkulcsait és szerkezetét összhangba hozza a cigarettára alkalmazott adókulcsokkal és adószerkezettel annak érdekében, hogy visszaszorítsa a cigaretták vágott dohánnyal történő helyettesítését.

2) KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekelt felekkel

Ezt a jelentést széles körű konzultáció előzte meg. A Bizottság szolgálatai felkérték a tagállamok adóhatóságait, hogy egy kérdőív alapján nyilvánítsanak véleményt a dohánytermékekre kivetett jövedéki adó adókulcsai és szerkezetei átfogó felülvizsgálatáról. A válaszok alapján zajlottak a későbbi kétoldalú megbeszélések a nemzeti közigazgatási szervek és a Bizottság érintett osztályai között. Szövetségeket és egyéb érdekelt (szakmai, egészségügyi stb.) feleket is felkértek arra, hogy terjesszék elő álláspontjukat egy nyilvános internetes tanácskozás keretében. Szakvélemények összegyűjtésére és felhasználására is sor került.

Az érintett felekkel folytatott átfogó konzultáción kívül a hatásvizsgálat írásbeli állásfoglalásokat és cikkeket is figyelembe vett.

- Hatásvizsgálat

A Bizottság szolgálatai hatásvizsgálatot végeztek, amelynek során a dohánytermékek jövedéki adószerkezetének korszerűsítésére és átláthatóbbá tételére alkalmas lehetséges intézkedésekre összpontosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét szem előtt tartva különleges figyelmet fordítottak továbbá a közegészségügy és a termékek végső ára közötti összefüggésre, valamint a finomra vágott (cigarettasodrásra szánt) fogyasztási dohányra kivetett jövedéki adók szerkezetének és kulcsainak a cigarettákra kivetett jövedéki adókkal történő összehangolási lehetőségére.

A Bizottság négy megközelítést értékelt, amelyek alapján vizsgálhatók a dohányra kivetett adók különféle céljai.

Az első megközelítés szerint a Közösség szintjén nem történik további beavatkozás (ez az irányelvmódosítás nélküli lehetőség). Ezzel a hozzáállással nem oldható meg a dohánypiacra jelenleg jellemző határokon átnyúló vásárlás és csempészet okozta torzulások problémája, amely pénzügyi és egészségvédelmi következményekkel jár. Ráadásul nem ad választ a költségvetési bizonytalanság és a verseny torzulásaik kérdéseire sem, amelyeket a legkeresettebb árkategória („most popular price category”, MPPC) koncepciója vet fel. Nem kezeli a különböző dohánygyártmányok egymással történő helyettesítésével és a közöttük folyó verseny adóztatás miatti torzulásával kapcsolatos gondokat sem. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nem ezt a lehetőséget választja.

A második megközelítés abban áll, hogy kizárólag a cigarettákra kivetett jövedéki adók szerkezetét módosítja. A költségvetési bizonytalanság és a legkeresettebb árkategória fogalma miatti versenytorzulások elhárítása érdekében a hatásvizsgálat felmérte, milyen hatással jár, ha kiiktatjuk a minimumkövetelmények viszonyítási alapjául szolgáló „legkeresettebb árkategória” fogalmát. Ehelyett az Európai Unió minimumkövetelményei vagy az összes cigarettára vagy a súlyozott átlagárakra alkalmazhatók. Ezzel egyidejűleg felmérték, milyen hatással jár, ha nagyobb rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára a jövedéki adók szerkezetének nemzeti szintű kezelésében.

Ez a megközelítés általánosságban csekély hatással lenne a dohánypiacokra és a tagállamok bevételeire. Az 57%-os szabály alkalmazása egyetlen érintett igazgatási költségeit sem növeli, akár az összes cigarettára, akár a súlyozott átlagárakra vonatkozik. Mindkét esetben egyszerűsödik azonban az ügyintézés a jelenlegi gyakorlathoz képest. Ha azonban csak a 64 EUR összegű minimumadót vetik ki az összes cigarettára, ez az Európai Unióban valamennyi cigarettára vonatkozóan egy minimális adószintet jelentene. Így a többi változatnál nagyobb mértékben csökkenne a tagállamok között az adók és az árak nagyságában mutatkozó különbség, és számottevő mértében beépülnének az egészségügyi szempontok is. Ezért ez a lehetőség elsőbbséget élvez a belső piac és az egészség szempontjából. Ugyanakkor az 57%-os szabálynak valamennyi cigarettára történő alkalmazása több tagállam esetében kötelező érték szerinti adó kivetésével járna, ez pedig nem lenne összhangban azzal a célkitűzéssel, amely a tagállamoknak nagyobb rugalmasságot kíván biztosítani a tételes és az értékarányos jövedéki adók közötti kapcsolat tekintetében. Ezért a kívánatos megoldás az 57%-os szabálynak a súlyozott átlagárakra történő alkalmazása.

A második megközelítés azonban nem veszi kellőképpen figyelembe az egészségvédelmi megfontolásokat.

A harmadik megközelítés a szerkezeti módosításokon kívül a cigarettára kivetett jövedéki adók minimumkulcsainak megváltoztatását foglalja magába . A hatásvizsgálat szimulálta a cigarettára kivetett jövedéki adók minimumkulcsainak növekedését az 57%-os mérték alkalmazása, illetve az 1000 cigarettára kivetett 64 EUR összegű adó esetén. Ebben az esetben is a pénzösszegben kifejezett minimumadó növelése bizonyult a legjobb eszköznek a cigarettaadók és -árak Közösségen belüli közelítése szempontjából, mind a belső piac mind a dohányellenőrzés tekintetében. Azonban ennek az értékhatárnak a megemelését össze kell kapcsolni az 57%-os minimumkövetelmény növelésével, amelyhez a jelenleg 101 EUR összegnél meghatározott mentesítési záradék módosítására van szükség. Az új változatban 122 EUR megállapítására volna szükség ahhoz, hogy lépést tartsunk a cigaretta után fizetendő jövedéki adóknak a belső piacon az utóbbi időben tapasztalt alakulásával, és ez hasonló hatást eredményezne, mint 2001-ben, vagyis a legmagasabb adót kivető öt tagállamot érintené.

A fentiekre tekintettel a Bizottság az adó növelésének többféle módját is fontolóra vette.

Ha a valamennyi cigarettára kivetett adóteher 90 EUR összegre és a súlyozott átlagár 63%-ára emelkedne, ez valószínűleg 10% keresletcsökkenést okozna 22 tagállamban. Ezen kívül előkészítené a jövedéki cigarettaadók további növelését azokban a tagállamokban, ahol már egyébként is magas az adó. Bulgárián és Románián kívül nem idézne elő túlzottan magas árakat a tagállamok helyi vásárlóerejéhez viszonyítva.

Végső soron a cigaretták tekintetében ez a megközelítés tűnik a legalkalmasabbnak a belső piac megfelelő működésének biztosítására, és egyben az egészség magas szintű védelmére.

A negyedik megközelítés a cigarettára és egyéb termékekre , különösen a finomra vágott dohányra kivetett jövedéki adók szerkezetének és minimumkulcsainak megváltoztatását jelenti, elkerülendő a cigarettának az alacsonyabb adótartalmú dohánytermékekkel történő helyettesítését.

A finomra vágott dohányra kivetett adók tekintetében a tagállamok közötti különbségek csempészethez és szomszédos országok esetében határokon átnyúló vásárláshoz vezetnek, illetve torzulásokat okoznak a belső piacon. Ráadásul a cigarettára és a finomra vágott dohányra kivetett adók közötti különbség a cigaretták dohánnyal való helyettesítéséhez vezet. Aligha indokolja bármi azokat a különbségeket, amelyek a Közösség szintjén az e termékekre alkalmazott minimumkulcsok között fennállnak. A tisztességes verseny szempontjából ez éppen úgy felvetődik, mint – mindkét termék ártalmas jellege miatt – az egészségvédelmi szempontok alapján. Ezért a finomra vágott, cigarettasodráshoz szánt dohány adójának minimumkulcsait összhangba kell hozni a cigaretták adókulcsával.

A finomra vágott dohány esetében a tagállamok választhatnak, hogy pénzben kifejezett tételes adómértéket vagy érték szerinti minimumkulcsot állapítanak-e meg. Mivel azonban a pénzösszegben kifejezett minimumkövetelmény a legkedvezőbb közelítő tényező, minden tagállamban kötelezővé kellene tenni (az érték szerinti minimumkulcson kívül) a cigarettákra kivetett, pénzösszegben kifejezett minimális adómértéket.

A finomra vágott dohány sajátos jellemzőit tekintetbe véve indokolt a finomra vágott dohány jövedéki adójának minimumát a cigarettára kivetett jövedéki minimumadó kétharmadában megállapítani. A finomra vágott dohány és a cigaretták közötti kétharmados kapcsolat betartása érdekében a pénzben kifejezett minimumkövetelményt kilogrammonként 43 EUR összegben, az érték szerinti minimumkövetelményt pedig 38%-ban kell megállapítani.

A cigarettákra kivetett adók javasolt emelése során alkalmazott fent említett 2:3 arány a finomra vágott dohányra alkalmazott minimumkulcsot öt év alatt 60 euróra, illetve 42%-ra növelné.

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt intézkedés összefoglalása

A Bizottság a következőket javasolja:

- Az Európai Unió jövedéki adóra vonatkozó minimumkövetelményeinek és az összes adóterhen belül a tételes jövedéki adó jelentőségének megállapításához ne a „legkeresettebb árkategória” fogalma szolgáljon alapul.

A minimumkulcsok viszonyítási alapjául szolgáló legkeresettebb árkategória nincs összhangban a belső piacra vonatkozó célkitűzésekkel, hiszen a tagállamok dohánypiacainak széttöredezéséhez vezet. A legkeresettebb árkategória fogalmának eltörlésével jelentősen leegyszerűsödnének a folyamatok, egyenlő versenyfeltételek jönnének létre a gyártók számára, és nagyobb hangsúlyt kapnának az egészségügyi szempontok. Ezért helyette javasoljuk az összes cigarettára alkalmazott minimumkövetelmény 64 EUR összegre emelését. Így a fennálló helyzet sokkal átláthatóbbá válna, és az Európai Unióban értékesített cigarettákra vonatkozóan létrejönne egy olyan minimumadó, amely bármely kategóriájú cigaretta tekintetében előmozdítaná a belső piac és az egészségvédelem érdekeit. Ezzel egyidejűleg javasoljuk, hogy a súlyozott átlagárak alapján történjék a többi minimumkövetelmény megállapítása. Ezzel megszűnne a legkeresettebb árkategória koncepciója miatt kialakult költségvetési bizonytalanság, valamint méltányos és semleges versenykörnyezet lenne biztosítható a dohányfeldolgozók számára.

Hasonló okokból kifolyólag nem szabad a továbbiakban viszonyítási alapként használni a legkeresettebb árkategória fogalmát a tételes jövedéki adó teljes adóterhen belüli jelentőségének mérésére (a 95/59/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése). Ehelyett a súlyozott átlagárat kell a viszonyítási alapul használni.

- A cigarettákra vonatkozó minimumkövetelmény a belső piac célkitűzéseivel és az egészségügyi szempontokkal összhangban fokozatosan növekedjen.

A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében nagyobb mértékű konvergenciára van szükség. A tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak az adószintek tekintetében. E cél elérése érdekében a minimumadókat növelni kell.

Az Európai Unióban a 2002 és 2006 közötti időszakban több, mint 10%-kal csökkent a cigarettafogyasztás. Ugyanebben az időszakban a cigarettákra kivetett jövedéki adók átlagosan mintegy 33%-kal emelkedtek. Ahhoz, hogy a következő öt évben hasonló csökkenést érhessünk el a fogyasztásban, a jövedéki adó további emelése lenne kívánatos. A Világbank által javasolt -0,43 tűréshatárt figyelembe véve 25%-os áremelésre van szükség ahhoz, hogy 10%-kal csökkenjen a kereslet. Egészségügyi szempontból az adóteher valamennyi cigarettára vonatkozó 90 EUR összegre, illetve a súlyozott átlagár 63%-ára történő emelése valószínűleg átlagosan 10%-os keresletcsökkenéshez vezetne 22 tagállamban, különösen azáltal, hogy védi a tagállamok által az adózási politika terén eddig elért eredményeket. Ezen kívül előkészítené a jövedéki cigarettaadók további növelését azokban a tagállamokban is, amelyekben már egyébként is magas az adószint.

Az emeléseket 5 év alatt, tehát legkésőbb 2013. december 31-ig bezárólag fokozatosan kell végrehajtani. Annak figyelembe vétele érdekében, hogy a csatlakozási okmányokban engedélyezett átmeneti időszakok számos tagállamban még nem jártak le, az ilyen tagállamok részére az átültetésre engedélyezett időszak a hátralévő átmeneti időszakok függvényében 1 vagy 2 évvel meghosszabbodik.

- A tagállamoknak nagyobb szabadságuk legyen a jövedéki adók tételes összetevője alkalmazásában, valamint a cigarettákra vonatkozó jövedéki minimumadó kivetésében.

Amint a Bizottság jelentésében megállapította, a belső piac, a költségvetés és az egészségvédelem szempontjából egyértelmű előnyökkel jár a tételes és a minimumértékben megállapított jövedéki adók kivetése, és nagyobb rugalmasság biztosítható azoknak a tagállamoknak, amelyek nagyobb mértékben vesztnek igénybe tételes jövedéki adókat vagy minimumadókat.

Az olyan helyzetek kialakulásának elkerülése érdekében, amikor az egyik tagállam tisztán tételes, egy szomszédos másik tagállam pedig tisztán értékarányos adózást alkalmaz, aminek következtében az előbbi tagállamból az utóbbiba prémium kategóriájú termékek áramlanak a határon keresztül, az ellenkező irányba pedig olcsó cikkek, kívánatos a jövedéki adó szerkezetének bizonyos konzisztenciát kölcsönözni. Ezért javasoljuk a teljes adóteher tekintetében az 5%–55% közötti sáv 10%–75%-ra történő szélesítését.

Ami a jövedéki minimumadókat illeti, a tagállamoknak nagyobb szabadságot kell engedni oly módon, hogy a továbbiakban nem esik korlátozás alá a legkeresettebb árkategóriára kivetett jövedéki minimumadó szintje, ahogyan az egyéb dohánytermékek esetében jelenleg történik.

- A cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányra kivetett adó minimumkulcsai fokozatosan zárkózzanak fel a cigaretták adókulcsához.

A javaslat tartalmazza a cigarettaadók minimumkulcsainak szerkezetével összhangban álló kötelező tételes és értékarányos minimumkövetelmény bevezetését a finomra vágott dohányra. A finomra vágott dohány és a cigaretták közötti kétharmados kapcsolat betartása érdekében a pénzbeli minimumkövetelményt kilogrammonként 43 EUR összegben, az arányos minimumkövetelményt pedig 38%-ban kell megállapítani.

A cigarettákra kivetett adók javasolt emelése során alkalmazott fent említett 2:3 arány a finomra vágott dohányra meghatározott minimumkulcsot 60 EUR-ra, illetve 42%-ra növelné.

- A cigarettákon kívüli dohánytermékekre és a cigarettasodrásra szolgáló finomra vágott dohányra előírt minimumadókat igazítsák az inflációhoz.

A szivarokra, szivarkákra és a (cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányon kívüli) fogyasztási dohányra kivetett tételes jövedéki adókat a 2003–2007 közötti időszakban tapasztalt inflációhoz kell igazítani. Az Eurostatnak a harmonizált fogyasztói árindex 2003–2007 között mért évenkénti változására vonatkozó adatai alapján az infláció mértéke évi 2%, a teljes időszakra tehát hozzávetőleg 8%-ra tehető. A tételes minimumösszegek felszorzott és a következő egységre kerekített értéke a szivarok és szivarkák esetében 12 EUR, egyéb fogyasztási dohányok esetében 22 EUR.- Módosítsák a cigaretták, szivarok és egyéb fogyasztási dohánytermékek jelenlegi fogalommeghatározását.

- Módosítsák a cigaretták fogalommeghatározását.

Jövedéki adó szempontjából egy dohányrúd két darab cigarettának minősül, ha füstszűrő és szopóka nélkül hosszabb 9 cm-nél, de rövidebb 18 cm-nél, illetve három darab cigarettának tekintendő, ha füstszűrő és szopóka nélkül meghaladja a 18 cm-t, de nem éri el a 27 cm hosszat, és így tovább. A cigarettákra kivetett jövedéki adók csökkentése érdekében új, 18 cm hosszú rudakból álló, különálló füstszűrővel felszerelt termékek kerültek piacra. A rudakat három részre vágva illesztik a füstszűrőkbe. Így három cigaretta után két cigarettának megfelelő adót fizetnek. E tendencia leállítása érdekében egy dohányrudat két darab cigarettának kell tekinteni, ha füstszűrő és szopóka nélkül hosszabb 9 cm-nél, de rövidebb 12 cm-nél, illetve három darab cigarettának tekintendő, ha füstszűrő és szopóka nélkül meghaladja a 12 cm-t, de nem éri el a 15 cm hosszat, és így tovább.

- Módosítsák a szivarok fogalommeghatározását.

Több tagállam és a szakma is jelezte, hogy szivarként forgalmazott új termékek jelentek meg, amelyeknek színe a szivarokéval és szivarkákéval egyezik meg, és nem a cigaretták fehér színével, funkciójukat, ízüket és megjelenésüket tekintve azonban cigarettahelyettesítőknek minősítendők. Emiatt kívánatos a vonatkozó rendelkezést (a 95/59/EK irányelv 3. cikkének 3. pontját) teljes egészében törölni a szivar jelenleg hatályos definíciójából. Ezzel a módosítással biztosítható a szóban forgó termékek egységes adóztatása, illetve az alacsonyabb minimumkulcsoknak kizárólag a hagyományos szivarokra és szivarkákra történő alkalmazása.

- Módosítsák a pipadohány fogalommeghatározását.

A fogyasztási dohány fogalommeghatározását át kell alakítani annak érdekében, hogy az jobban megkülönböztesse a pipadohányt a finomra vágott dohánytól és kiküszöbölje a helytelen adóztatást. A javaslat szerint a pipadohány vágószélességét a jelenlegi 1 mm-ről 1,5 mm-re kell növelni.

- A dohány adóztatásához kapcsolódó intézkedéseket figyelemmel kell kísérni.

Mind a 92/79/EGK 4. cikke, mind a 92/80/EGK irányelv 4. cikke kimondja, hogy a Bizottság köteles rendszeres időközönként megvizsgálni a jövedéki adók szerkezetét és kulcsait. A vizsgálat elvégzéséhez azonban a Bizottságnak információra van szüksége a tagállamokban fogyasztás céljára forgalomba hozott dohánytermékek mennyiségéről és árairól. Annak érdekében, hogy a Bizottság a tagállamoktól hatékonyan és eredményesen gyűjthessen információt, a dohányadóztatásra vonatkozó új tájékoztatási szabályokkal és a szükséges statisztikai adatok meghatározásával is foglalkozik a javaslat.

- Jogalap

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés és különösen annak 93. cikke.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat megosztott közösségi és tagállami hatáskörbe tartozik. Ezért a szubszidiaritás elve alkalmazandó.

Bár az Európai Unió jelenleg érvényes minimumadói csökkentik a dohánytermékekre kivetett nemzeti jövedéki adók közötti eltéréseket, ez nem elegendő a fennálló jelentős mértékű különbségek kiküszöböléséhez, még annak ellenére sem., hogy a tagállamok ezen a téren egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészségvédelmi célkitűzésekre. Ezek a különbségek nagy mértékű határokon átnyúló vásárláshoz és csempészethez vezetnek, amely torzulásokat okoz a dohánypiaci versenyben, a viszonylag magas jövedéki adót kivető tagállamokat költségvetési forrásoktól fosztják meg, és aláássák az egészségpolitikai célkitűzéseket.

Mivel a tagállamok adópolitikájának összehangolása nem vezetett a különbségek csökkenéséhez, káros volna, ha az Európai Unió nem lépne fel. Amint tehát a fentiekben kifejtésre került, a fennálló helyzet csak az érvényes rendelkezések megváltozatásával orvosolható. A változtatást pedig csak maga a közösségi jogalkotó, a módosítandó irányelvek szerzője végezheti el.

- Az arányosság elve

A javaslat a következő ok(ok) miatt felel meg az arányosság elvének:

E felülvizsgálat célkitűzései a hatályos irányelvek fent kifejtettek szerinti módosításával érhetők el a legmegfelelőbben.

A javaslat célja alapvetően az adók minimumkulcsainak emelése az adóügyi határoktól mentes belső piac megfelelő működésének biztosítása és a tagállamok egészségpolitikai célkítűzéseinek védelme érdekében. A minimumon felül a tagállamok saját belátásuk szerint vethetnek ki jövedéki adókat olyan szinten, amelyet nemzeti körülményeik alapján megfelelőnek tartanak. Ez a javaslat egyben nagyobb szabadságot is ad a tagállamok számára a cigarettát terhelő jövedéki adók szerkezetének megállapítása és jövedéki minimumadók kivetése terén.

Ezért a javaslat nem lépi túl az EK-Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.

- A jogi eszközök megválasztása

Javasolt jogi eszköz: irányelv. Mivel ezt a területet már számos irányelv szabályozza, a tagállamnak a fent kifejtett okoknál fogva továbbra is jelentős mozgásteret kell adni. Ezért az irányelvek módosításától eltérő eszközök nem felelnek meg a célnak.

4) KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A javaslat elfogadása elméletileg hatással lehet a hozzáadottérték-adóból származó saját bevétel kiszámítására. Ez a hatás azonban jelentéktelen mértékű, és semmiképpen nem lesz mérhető.

2008/0150 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS IRÁNYELVE

a dohánygyártmányokra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[7],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[8],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[9],

mivel:

(1) A cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelv[10] 4. cikkével, valamint a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelv[11] 4. cikkével összhangban mélyreható felülvizsgálatnak vetették alá a dohánytermékekre kivetett adók adókulcsait és szerkezetét. A felülvizsgálat kiterjedt a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelv[12] vonatkozó rendelkezéseire is.

(2) A belső piac megfelelő működésének biztosítása, s ezzel egyidejűleg az EK-Szerződés 152. cikkében előírt magas szintű egészségvédelem érdekében, szem előtt tartva, hogy a Közösség részes fele az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének, a szóban forgó tárgyban változtatásokat kell végrehajtani. A módosítások során figyelembe kell venni a különböző dohánytermékek adott helyzetét.

(3) A cigaretták tekintetében egyszerűsíteni kell az intézkedéseket a feldolgozók számára semleges versenyfeltételek kialakítása, a dohánypiacok szétszabdaltságának csökkentése és az egészségvédelmi célkitűzések elérése érdekében. E célból a legkeresettebb árkategória fogalmát ki kell iktatni, az árhoz kapcsolódó minimumadó alapját a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárnak kell képeznie, a pénzben kifejezett minimális tételes adónak pedig az összes cigarettára kell vonatkoznia. Hasonló okokból kell a súlyozott kiskereskedelmi átlagárat alapul venni a tételes jövedéki adóknak a teljes adóterhen belüli jelentőségének felméréséhez.

(4) Hatékonyabb eszközöket kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani, amelyekkel tételes vagy minimális jövedéki adókat vethetnek ki a cigarettára, és ezáltal egy minimális szintű adóterhet biztosíthatnak.

(5) A cigarettasodrásra szánt finomra vágott dohány tekintetében a közösségi minimumokat úgy kell kifejezni, hogy a cigaretták esetében kiváltotthoz hasonló hatást érjenek el. E célból rendelkezni kell arról, hogy a nemzeti adószinteknek mind a kiskereskedelmi ár százalékában kifejezett, mind pedig a meghatározott összegű minimumnak meg kell felelniük.

(6) Az árak és jövedéki adószintek változásait elemzésnek vetették alá, különösen a dohánytermékek messze legjelentősebb kategóriáját képező cigarettákét, valamint a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányét. Az elemzés kimutatta, hogy még mindig jelentős eltérések vannak a tagállamok között, és ez zavarhatja a belső piac működését. Az adók tagállamok közötti nagyobb mértékű közelítése elősegítené a csalás és csempészet visszaszorítását a Közösségben.

(7) A nagyobb mértékű összhang jótékony hatással lenne az emberi egészség védelmének biztosítására is. Az adók szintje a dohánytermékek árának lényeges tényezője, amely egyben a fogyasztók dohányzási szokásait is befolyásolja. A csalás és csempészet aláássa azt a hatást, amely az adókkal érhető el a cigaretta és a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány árában, és ezzel veszélyeztetik a dohányellenőrzési célok elérését.

(8) Az adókülönbségek és a fogyasztás csökkentése érdekében emelni kell a cigarettákra és cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohányra kivetett közösségi minimumadókat.

(9) Az emelés előtt a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány minimumadóját közelíteni kell a cigarettákra vonatkozó minimumokhoz annak érdekében, hogy a két termék között folyó és a megfigyelt fogyasztási szokásokban tükröződő verseny intenzitása, valamint ártalmas jellegük egyaránt felmérhetőbb legyen.

(10) Az egységes és méltányos adóztatás érdekében a cigaretták, szivarok, szivarkák és egyéb fogyasztási dohányok fogalommeghatározását úgy kell átfogalmazni, hogy a hosszuk alapján két vagy több cigarettát kitevő dohányrudak a jövedéki adó szempontjából kettő vagy több cigarettának minősüljenek, az a szivarfajta, amelyik számos tekintetben hasonlít egy cigarettához a jövedéki adó szempontjából cigarettának minősüljön, a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott dohány pedig a jövedéki adó szempontjából finomra vágott dohánynak minősüljön.

(11) Annak elkerülésére, hogy a cigarettára, szivarra, szivarkára és a finomra vágott dohányon kívüli fogyasztási dohányokra kivetett közösségi minimumadók veszítsenek értékükből, szükség van a tételes, pénzösszegben kifejezett minimumadók emelésére.

(12) A 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 92/79/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1) A tagállamok kötelesek gondoskodni róla, hogy a cigarettára kiszabott (tételes és értékarányos) jövedéki adó mértéke legalább az értékesített cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 57%-a legyen. Ez a jövedéki adó 1000 darab cigarettára vonatkozóan a kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül nem lehet kevesebb, mint 64 EUR.

Azok a tagállamok azonban, amelyek a kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 101 EUR értékben állapítják meg az 1000 darab cigarettára kivetett jövedéki adót, nem kötelesek megfelelni az első albekezdésben előírt 57%-os követelménynek.

(2) 2014. január 1-től kezdve a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a cigarettára kiszabott (tételes és értékarányos) jövedéki adó mértéke legalább az értékesített cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának 63%-a legyen. Ez a jövedéki adó 1000 darab cigarettára vonatkozóan a kiskereskedelmi értékesítési átlagártól függetlenül nem lehet kevesebb, mint 90 EUR.

Azok a tagállamok azonban, amelyek a kiskereskedelmi értékesítési átlagár alapján legalább 122 EUR értékben állapítják meg az 1000 cigarettára kivetett jövedéki adót, nem kötelesek megfelelni az első albekezdésben előírt 63%-os követelménynek.

(3) A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat minden év január 1-jén kell megállapítani az n-1. évre vonatkozóan, a forgalomba bocsátott teljes mennyiség és az összes adót magában foglaló árak alapján.

(4) A 2. bekezdéstől eltérve e bekezdés második és harmadik albekezdése alkalmazandó.

Lengyelország, Magyarország és Szlovákia felhatalmazást kapnak arra, hogy legkésőbb 2014. december 31-ig léptessék hatályba a (2) bekezdés betartásához szükséges rendelkezéseket, amelyeket 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Románia, Bulgária, Litvánia, Észtország és Lettország felhatalmazást kapnak arra, hogy legkésőbb 2015. december 31-ig léptessék hatályba a (2) bekezdés betartásához szükséges rendelkezéseket, amelyeket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5) A tagállamok kötelesek fokozatosan emelni a jövedéki adókat annak érdekében, hogy esettől függően a (2) és a (4) bekezdésben megszabott határidőkre megfeleljenek a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek.

(6) A Bizottság évente egyszer közzéteszi az euro nemzeti pénznemekben megállapított értékét, amely a jövedéki minimumadó teljes összegére alkalmazandó.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt, október első munkanapján érvényes átváltási árfolyamok alkalmazandóak a következő naptári év január 1-jétől kezdve.”

2. A 2a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2a. cikk

(1) Ha egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárában változás következik be, és ezzel a jövedéki adó a 2. cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott szint alá csökken, az érintett tagállam legfeljebb a változás évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a jövedéki adó kiigazításától.

(2) Ha egy tagállam felemeli a cigarettákra kivetett hozzáadottérték-adó kulcsát, akkora összeggel csökkentheti a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett jövedéki adót, amekkora egyenlő a – szintén a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett – hozzáadottérték-adó növekményével, akkor is, ha az említett kiigazítás eredményeképpen a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár százalékában kifejezett jövedéki adó a 2. cikk (1) vagy (2) bekezdéseiben meghatározott szint alá süllyed.

A tagállamok azonban kötelesek a jövedéki adót legkésőbb a csökkentés évétől számított második év január 1-ig ismét az említett szintekre emelni.”

3. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1) A Bizottság négyévente egyszer köteles a Tanácsnak jelentést és szükség szerint javaslatot tenni az ebben az irányelvben megállapított jövedéki adókulcsokra, valamint a jövedéki adók 95/59/EK tanácsi irányelvben* meghatározott szerkezetére vonatkozóan.

A Bizottság jelentésében köteles szem előtt tartani a belső piac megfelelő működését, a jövedéki adók reálértékét és az EK-Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit.

(2) A tagállamok kötelesek a Bizottságot tájékoztatni minden olyan rendelkezésükre álló információról, amely az (1) bekezdés szerinti jelentés szempontjából lényeges.

(3) A Bizottság a 92/12/EGK** tanácsi irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban köteles összeállítani a jelentéshez szükséges statisztikai adatok jegyzékét.

* HL L 291., 1995.12.6., 40. o.

**HL L 76., 2001.3.23., 1. o.”

2. cikk

A 92/80/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdése a következő, nyolcadiktól a tizenegyedikig terjedő albekezdésekkel egészül ki:

„2010. január 1-jétől kezdve a tagállamok kötelesek a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra legalább az összes adót magába foglaló kiskereskedelmi ár 38%-ának és kilogrammonként legalább 43 EUR összegnek megfelelő jövedéki adót kivetni.

2014. január 1-jétől kezdve a tagállamok kötelesek a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányra legalább az összes adót magába foglaló kiskereskedelmi ár 42%-ának és kilogrammonként legalább 60 EUR összegnek megfelelő jövedéki adót kivetni.

A tagállamok kötelesek fokozatosan emelni a jövedéki adókat, hogy 2014. január 1-jéig elérjék a kilencedik albekezdésben megszabott új minimumkövetelményeket.

2010. január 1-jétől a százalékban, kilogrammonkénti összegben vagy adott tételszámban kifejezett árura kivetett jövedéki adónak legalább a következőkkel kell egyenlőnek lennie:

a) szivarok és szivarkák esetén az összes adót magába foglaló kiskereskedelmi ár 5%-ával vagy 1000 tételként vagy kilogrammonként 12 EUR összeggel;

b) a cigarettasodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohánytól eltérő fogyasztási dohányok esetén az összes adót magába foglaló kiskereskedelmi ár 20%-ával vagy kilogrammonként 22 EUR összeggel.”

2. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1) Négyévente egyszer a Bizottság köteles a Tanácsnak jelentést vagy szükség szerint javaslatot tenni az ebben az irányelvben megállapított jövedéki adókulcsokra vonatozóan.

A Bizottság jelentésében köteles szem előtt tartani a belső piac megfelelő működését, a jövedéki adók reálértékét és az EK-Szerződés szélesebb körű célkitűzéseit.

(2) A tagállamok kötelesek a Bizottságot tájékoztatni minden olyan rendelkezésükre álló információról, amely a jelentés szempontjából lényeges.

(3) A Bizottság a 92/12/EGK** tanácsi irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban köteles összeállítani a jelentéshez szükséges statisztikai adatok jegyzékét.

* HL L 76., 1992.3.23., 1. o.”

3. Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A Bizottság évente egyszer közzéteszi az euro nemzeti pénznemekben megállapított értékét, amely a jövedéki minimumadó összegeire alkalmazandó.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt, október első munkanapján érvényes átváltási árfolyamok alkalmazandóak a következő naptári év január 1-jétől kezdve.”

3. cikk

A 95/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. cikk

Tulajdonságaik és a szokásos fogyasztói elvárások alapján a következő dohányzásra alkalmas és arra szánt dohányáruk minősülnek szivarnak, illetve szivarkának:

a) azok a dohányrudak, amelyeknek külső burkolata természetes dohánylevél;

b) a tisztított keverékdohányból készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, hegyes végű szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő külső burkolólevélből álló dohányrudak, amelyeknek darabsúlya – füstszűrő illetve szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm, és amelynek a hossztengely legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert.”

2. A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki adó szempontjából egy darab (1) bekezdés szerinti dohányrúd két darab cigarettának minősül, ha füstszűrő és szopóka nélkül hosszabb 9 cm-nél, de rövidebb 12 cm-nél, illetve három darab cigarettának tekintendő, ha füstszűrő és szopóka nélkül meghaladja a 12 cm-t, de nem éri el a 15 cm hosszat, és így tovább.”

3. A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) az első bekezdésben az „1 milliméter” kifejezés helyébe az „1,5 milliméter” kifejezés lép;

b) a második bekezdésben az „1 milliméter” kifejezés helyébe az „1,5 milliméter” kifejezés lép;

4. A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azok a termékek, amelyek részben dohányon kívüli anyagokat is tartalmaznak, de egyébként megfelelnek a 3. cikkben meghatározott feltételeknek, szivarnak és szivarkának minősülnek.”

5. A 16. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. cikk

(1) A jövedéki adó tételes összetevője nem lehet annak a teljes adótehernek a 10%-ánál alacsonyabb, illetve 75%-ánál magasabb, amely a következők együttes összege:

a) tételes jövedéki adó;

b) a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárra kivetett értékarányos jövedéki adó és hozzáadottérték-adó.

A súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárat minden év január 1-jén kell megállapítani az n-1. évre vonatkozóan, a forgalomba bocsátott teljes mennyiség és az összes adót magában foglaló árak alapján.

(2) Ha egy tagállamban a cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának változása miatt a jövedéki adó tételes összetevője a teljes adóteher 10%-a alá süllyed vagy 75%-a fölé emelkedik, akkor az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az érintett tagállam legfeljebb a változást évét követő második év január 1-jéig tartózkodhat a jövedéki adó kiigazításától.

(3) A 8. cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok kizárhatják a vámokat a cigaretták értékarányos jövedéki adójának számítási alapjából.

(4) A tagállamok jövedéki minimumadót vethetnek ki a cigarettákra.”

6. A 17. cikket el kell hagyni.

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2009. december 31-én megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 316., 1992.10.31., 8. o. A legutóbb a 2002/10/EK irányelvvel (HL L 46., 2002.2.16., 26. o.) módosított irányelv.

[2] HL L 316., 1992.10.31., 10. o. A legutóbb a 2002/10/EK irányelvvel (HL L 46., 2002.2.16., 26. o.) módosított irányelv.

[3] HL L 291., 1995.12.6., 40. o. A legutóbb a 2002/10/EK irányelvvel (HL L 46., 2002.2.16., 26. o.) módosított irányelv.

[4] COM(95)285 végleges, 1995.9.13.

[5] COM(98)320 végleges, 1998.5.15.

[6] COM(2001)133 végleges, 2001.3.14.

[7] HL L …, […].o.

[8] HL L …, […].o.

[9] HL L …, […].o.

[10] HL L 316., 1992.10.31., 8. o. A legutóbb a 2003/117/EK irányelvvel (HL L 333., 2003.12.20., 49. o.) módosított irányelv.

[11] HL L 316., 1992.10.31., 10.o. A legutóbb a 2003/117/EK irányelvvel (HL L 333., 2003.12.20., 49. o.) módosított irányelv.

[12] HL L 291., 1995.12.6., 40. o. A legutóbb a 2002/10/EK irányelvvel (HL L 046., 2002.2.16., 26. o.) módosított irányelv.