[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 17.4.2008 COM(2008) 194 végleges 2008/0083 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 68/151/EGK és a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek egyes meghatározott jogi formájú társaságok közzétételi és fordítási kötelezettségei tekintetében történő módosításáról (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008) 466}{SEC(2008) 467} INDOKOLÁS 1. Bevezetés 1.1. Háttér A szükségtelen és aránytalan adminisztratív költségek jelentősen megnehezítik a gazdasági tevékenységet. A Bizottság ezért 2005-ben programot indított az adminisztratív költségek mérésére és az adminisztratív terhek csökkentésére annak érdekében, hogy javuljon az uniós társaságok üzleti környezete, és az Unió gazdaságai képesek legyenek megfelelni annak az egyre fokozódó versennyel jellemezhető, globális üzleti környezet kihívásainak, amelyben működniük kell. A Bizottság felvázolta az ennek eléréséhez vezető utat, amikor 2006. november 14-én elfogadta az aktualizált egyszerűsítési programot[1], valamint az adminisztratív költségek mérésének és az adminisztratív terhek csökkentésének fő elemeit[2]. Mindkét program hangsúlyozta a kézzelfogható gazdasági előnyök létrehozásának szükségességét. A fentieket kiegészítette a 2007. január 24-én elfogadott cselekvési program[3], amely célul tűzte ki, hogy az uniós vállalkozások adminisztratív terheit 2012-ig 25%-kal kell csökkenteni[4]. A cselekvési programot az Európai Tanács tavaszi ülése 2007 márciusában jóváhagyta[5]. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az adminisztratív terhek csökkentése rendkívül jelentős szerepet játszik az európai gazdaság fellendítésében, különösen a kis- és középvállalkozások számára biztosítható előnyök révén. Kiemelte, hogy az Európai Unió és a tagállamok fokozott közös erőfeszítése szükséges az adminisztratív terhek EU-n belüli csökkentéséhez. 2007 márciusában a Bizottság számos gyorsított eljárású javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy a közösségi joganyag kismértékű módosításával az adminisztratív terhek gyors csökkenése valósuljon meg. Az Európai Tanács 2008. március 13-14-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy határozzon meg új, „gyorsított eljárású” jogszabályjavaslatokat az adminisztratív terhek csökkentése érdekében[6]. A Bizottság 2007. július 10-én közleményt[7] fogadott el, amelyben vázolta az egyszerűsítésre vonatkozó elképzeléseit a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén. Míg az említett közleményben körvonalazott bizonyos intézkedések alapos vizsgálatot és vitát igényelnek, egyértelművé vált, hogy néhány más, „gyorsított eljárású” intézkedés viszont gyors javulást tesz lehetővé az európai társaságok számára. E javaslat ez utóbbi, az első és a tizenegyedik társasági jog irányelvhez kapcsolódó intézkedéseket tartalmazza. 1.2. A jelenlegi kezdeményezés indoklása és célkitűzései A kezdeményezés célja, hogy rövid távon, az adminisztratív terhek csökkentésével hozzájáruljon az uniós társaságok versenyképességének fokozásához oly módon, hogy ennek más érdekelt felekre ne legyen jelentősebb kedvezőtlen hatása. Ezért a társasági jog területén azokat a tájékoztatási kötelezettségeket kell figyelembe venni, amelyek nem képviselnek jelentős hozzáadott értéket az információk felhasználói számára. Az első társasági jogi irányelv értelmében a társaságok kötelesek a nemzeti közlönyökben közzétenni bizonyos, a tagállam cégnyilvántartásába bejegyzendő információkat. Ilyen különösen a társaság alapításáról szóló tájékoztatás, az ezzel kapcsolatos későbbi változások és az éves beszámoló, amelyet évente közzé kell tenni. A legtöbb esetben az ilyen tájékoztatás nemzeti közlönyökben történő közzététele a társaságok számára többletköltséget jelent, anélkül, hogy valódi hozzáadott értéket biztosítana, hiszen a cégnyilvántartások információikat on-line módon is elérhetővé teszik. A javaslat célkitűzése ezért az, hogy a nemzeti jogban megszűnjön minden olyan további közzétételi követelmény, amely a társaságok számára többletköltséget jelent. A tizenegyedik társasági jogi irányelv kapcsán a javaslat foglalkozik a fióktelep nyilvántartása részére benyújtandó okiratoknak a nemzeti jog által előírt fordítási követelményeivel. Amikor egy fióktelepet bejegyeznek, a társaságoknak bizonyos, a cégnyilvántartásban szereplő információkat a fióktelep nyilvántartásába is be kell jegyeztetniük. Ez gyakran kétszeres költséget eredményez a társaságok számára, hiszen nemcsak arról kell gondoskodniuk, hogy bizonyos okiratokat lefordítsanak a fióktelep székhelye szerinti tagállam nyelvére, hanem néha túlzott követelményeknek is meg kell felelniük a fordítás hitelesítése és/vagy közjegyzői hitelesítése kapcsán. A cél az, hogy a fordítási és hitelesítési költségek a lehető legalacsonyabbra csökkenjenek. 2. Jogalap A javaslat jogalapja a Szerződés 44. cikke (2) bekezdésének g) pontja. A javaslat által módosítandó mindkét irányelv ezen a rendelkezésen alapul (a korábbi 54. cikk (3) bekezdésének g) pontja). 3. Szubszidiaritás és arányosság A probléma kezeléséhez uniós szintű cselekvésre van szükség, mert az első társasági jogi irányelv esetében az adminisztratív terheket jelentő kötelezettségek uniós előírásokból származnak. A tizenegyedik társasági jogi irányelv kifejezetten lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ilyen terheket rójanak a társaságokra. Az ismertetett körülmények között az adminisztratív terhek hatékony csökkentése csak a vonatkozó uniós előírások módosításával érhető el. Ezért indokolt az uniós szintű cselekvés. A javasolt módosítások azokra a szükséges intézkedésekre korlátozódnak, amelyekkel az érintett területeken megszüntethetők a felesleges terhek, és a javaslatok arányosak ezzel a célkitűzéssel. 4. Konzultáció az érdekelt felekkel A javaslat és az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálat a Bizottság közleményének 2007. július 10-i elfogadását követő széles körű konzultációs eljáráson alapul. A Versenyképességi Tanács 2007. november 22-én következtetéseket[8] fogadott el, amelyben üdvözölte az egyszerűsítésre irányuló kezdeményezést, az Európai Parlament Jogi és Belső Piaci Bizottsága pedig 2008. március 27-én egy jelentést fogadott el. A jelentés tükrözi az európai társasági jog egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését célzó kezdeményezés széles körű támogatottságát. Az Európai Parlament végleges jelentésének elfogadása 2008 májusára várható. Ezenkívül 2007. október közepéig 18 tagállam kormánya, egy EGT-ország kormánya és 110 érdekelt fél nyújtotta be a közlemény felhívásának megfelelően, a javaslatra vonatkozó írásbeli véleményét. A kormányoktól és érdekelt felektől érkező észrevételek összesen 23 országból származtak, ebből 22 uniós tagállam. A közleményt számos európai szervezet és szövetség is véleményezte. A tagállamoktól és az érintettektől 2007 júliusa és decembere között beérkezett véleményekről szóló jelentés rendelkezésre áll a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság weboldalán: http://ec.europa.eu/internal_market/company/simplification/index_en.htm. Az első és a tizenegyedik társasági jogi irányelvre vonatkozó javaslat gyorsított eljárásban történő kezelésre vonatkozó indítványt előterjesztették a tagállamok által kinevezett tagokból álló magas szintű nemzeti szabályozási szakértői csoportnak, ahol a javaslatot véleményező tagok többsége támogatta ezt az elképzelést. A kérdésről konzultáltak a független érdekképviselőkből álló magas szintű munkacsoporttal is, amely 2008. február 26-án elfogadott véleményében üdvözölte valamennyi javaslatot. 5. Hatásvizsgálat A javaslathoz kapcsolódó hatásvizsgálat jelzi, hogy a fent említett területeken a társaságoknak jelentős megtakarításokra van lehetőségük. 5.1. A korlátozott tagi felelősséggel működő társaságokra vonatkozó közzétételi követelmények A hatásvizsgálat becslése szerint a nemzeti közlönyökben való közzétételre vonatkozó jelenlegi szabályozásból eredő teljes legkisebb költség évente mintegy 410 millió EUR az éves beszámolók közzététele, illetve évi mintegy 200 millió EUR a nyilvántartásokban bekövetkezett változások közzététele kapcsán. Ezeket a költségeket a társaságoknál tovább növelik az információ közzétételre való előkészítésével kapcsolatban felmerülő belső költségek és egyes tagállamokban emellett a tájékoztatás újságokban való közzétételének költségei is. Ez utóbbi elemekkel kapcsolatban azonban megbízható számadatok nem állnak rendelkezésre. A hatásvizsgálat elismeri, hogy a közzétételi kötelezettség fontos hozzáadott értéket jelent a felhasználók számára, mivel lehetővé teszi, hogy ez utóbbiak időrendi sorrendben nyomon kövessék a nyilvántartás adatainak változásait. A tagállamokban alkalmazott különböző rendszerek összehasonlítása azonban azt jelzi, hogy ennek a célkitűzésnek az eléréséhez nem szükséges, hogy a társaságokat többletköltség terhelje. Figyelembe véve azokat a becsléseket, amelyek szerint jelenleg az európaiaknak már több mint 50%-a használja az internetet[9], az elektronikus úton, azaz a cégnyilvántartás weboldalán időrendi sorrendben történő közzététel elegendő e cél eléréséhez. Ahogy számos tagállam (például Dánia és Finnország) példája is jelzi, az említett közzétételnek nem kell a társaságokat terhelő további díjakat eredményeznie. A hatásvizsgálat ajánlásának megfelelően ezért biztosítani kell, hogy a közzététel a jövőben ne jelentsen többletköltséget a társaságok számára. 5.2. A korlátozott tagi felelősséggel működő társaságok fióktelepeinek fordítással kapcsolatos kötelezettségei A fióktelepek fordítással kapcsolatos kötelezettségeinek a jelenlegi szabályozás alapján felmerülő külső költségeit a hatásvizsgálat a rendelkezésre álló információk alapján 3,36 millió euróra becsli az alapszabály és a társaság fennállásáról szóló tanúsítvány lefordítása, valamint évi 16,8 millió euróra az éves beszámoló lefordítása esetében. A becslések szerint a fenti két esetben csak a hitelesítés költségei évi 300 000 eurót, illetve évi 1,5 millió eurót tesznek ki. Ezekhez a külső költségekhez hozzá kell még adni a fordítás, illetve a hitelesítés megszerzése érdekében felmerülő költségeket. Ez utóbbi költségek szintjére vonatkozóan jelenleg nem áll rendelkezésre információ. A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy még ha a tagállamok a harmadik felek érdekeit figyelembe véve fenn is tartják a hitelesített fordítás előírásának lehetőségét, megfelelőnek kell tekinteni egy másik tagállamban hitelesített fordítást. Annak figyelembevételével, hogy néhány tagállam nemzeti jogában nem használta ki teljes mértékben a hitelesített fordítás előírásának lehetőségét, aránytalannak tűnik annak elfogadása, hogy más tagállamok többszörös – néha akár közjegyző általi – hitelesítést írnak elő. Ha egy fordítást egy másik tagállamban hivatalosan kinevezett, hites fordító, vagy más, az adott tagállamban a kért nyelven elkészített fordítás hitelesítésére felhatalmazott személy hitelesített, akkor feltételezhető annak megfelelő megbízhatósága. 6. AZ EGYES CIKKEK ISMERTETÉSE 1. cikk: Az első társasági jogi irányelv módosítása Az 1. cikk az első társasági jogi irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, jelenleg választható közzétételi módokat alapul véve új minimumkövetelményeket állapít meg. Ez a minimumkövetelmény figyelembe veszi azt a tényt, hogy minden területen egyre elterjedtebb az elektronikus eszközök használata. Mivel a rendelkezés csak minimumkövetelményt állapít meg, a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az információk elektronikus úton, időrendi sorrendben elérhetők legyenek, de dönthetnek arról, hogy ezen felül előírják-e további közzétételi eszközök (például nyomtatott formában megjelenő nemzeti hivatalos lap, országos vagy regionális napilapok) igénybevételét. A 3. cikk (4) bekezdésének új második albekezdése azonban egyértelművé teszi, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közzététel semmilyen esetben ne jelentsen külön díjfizetési kötelezettséget a társaságoknak. 2. cikk: A tizenegyedik társasági jogi irányelv módosítása Az (1) bekezdés fenntartja azt a jelenlegi lehetőséget, hogy a tagállamok előírhatják egy társaság bizonyos okiratainak fordítását és a fordítás hitelesítését. Egyértelművé teszi, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolás kérhető annak a tagállamnak a nyelvén, ahol a fióktelep található; ezt jelenleg a legtöbb tagállam előírja. A második mondat azonban kimondja, hogy ezek a követelmények akkor is teljesülnek, ha a benyújtott fordítást egy olyan személy hitelesítette, aki egy másik tagállamban hatályos hitelesítési szabályok értelmében erre jogosult. A (2) bekezdés megállapítja, hogy a fióktelep székhelye szerinti tagállam által előírt nyelven kiállított igazolásokat a szóban forgó állam cégnyilvántartásának el kell fogadnia. A (3) bekezdés tisztázza, hogy a tagállamok az (1) és (2) bekezdésben meghatározott alakiságokon kívül nem írhatnak elő egyéb más alaki követelményt. Ez a rendelkezés többek között a már hitelesített dokumentumok közjegyző általi hitelesítésére vonatkozó követelményekre vagy más módon történő felülhitelesítésére terjed ki, például a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló, 1961. október 5-i Hágai Egyezményben szabályozott ún. apostille (hitelesítési tanúsítvány) használatára. Nem érinti azonban a társaság fennállásának igazolásához előírt tanúsítványra (apostille) vonatkozó szabályokat. 2008/0083 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 68/151/EGK és a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek egyes meghatározott jogi formájú társaságok közzétételi és fordítási kötelezettségei tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 44. cikke (2) bekezdésének g) pontjára, tekintettel a Bizottság javaslatára[10], tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[11], a Szerződés 251. cikkében[12] megállapított eljárásnak megfelelően, mivel: 1. Az Európai Tanács 2007. március 8-9-én tartott ülésén egyetértett azzal, hogy a társaságok adminisztratív terheit 2012-ig 25%-kal kell csökkenteni annak érdekében, hogy javuljon a Közösség társaságainak versenyképessége. 2. A társasági jogot tekintik az egyik olyan területnek, ahol a társaságokat jelentős számú tájékoztatási kötelezettség terheli, amelyek egy része már korszerűtlen vagy túlzott mértékű. 3. Ezeket a tájékoztatási kötelezettségeket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy más érdekelt felek érdekeinek figyelembevételével a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni a Közösségen belül a társaságokra nehezedő terheket. 4. Az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1968. március 9-i 68/151/EGK tanácsi irányelv[13] (első tanácsi irányelv) értelmében a korlátozott tagi felelősséggel működő társaságoknak bizonyos, a tagállamok központi nyilvántartásába, kereskedelmi nyilvántartásába vagy cégjegyzékébe bejegyzendő információkat közzé kell tenniük. Számos tagállam előírja, hogy ezeket az információkat a nemzeti hivatalos lapban kell közzétenni, valamint néha ezen felül nemzeti vagy regionális napilapban is. 5. A legtöbb esetben a közzétételi kötelezettségek a társaságok számára többletköltséget jelentenek anélkül, hogy valódi hozzáadott értéket biztosítanának, hiszen a cégnyilvántartások információi on-line módon is elérhetők. Azok a kezdeményezések, amelyek célul tűzik ki, hogy ezek a nyilvántartások az egész Közösségben könnyen elérhetők legyenek, tovább csökkentik ezen információknak egy nemzeti hivatalos lapban vagy más nyomtatott médiában történő közzétételének szükségességét. 6. Azért, hogy a felhasználók számára könnyű hozzáférhetőséget biztosító közzététel költséghatékony legyen, a tagállamoknak kötelezővé kell tenniük egy központi elektronikus platform használatát. Biztosítaniuk kell, hogy a társaságok számára ebben az összefüggésben előírt közzététel és bármely más közzétételi kötelezettség nem jelenti további díj megállapítását a cégnyilvántartásba történő bejegyzés költségén felül. 7. A valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó egyes meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK tanácsi irányelv (tizenegyedik tanácsi irányelv)[14] értelmében a társaságra vonatkozó bizonyos információkat közzé kell tenni. Az a tagállam, ahol a fióktelep található (a továbbiakban: a fióktelep székhelye szerinti tagállam) ennek megfelelően jelenleg megkövetelheti bizonyos számú okirat lefordítását a Közösség valamely más hivatalos nyelvére. 8. A fióktelep székhelye szerinti tagállam részére fenn kell tartani ezt a lehetőséget, valamint annak a lehetőségét, hogy néhány meghatározott esetben előírja a fordítás hitesítését, amennyiben harmadik fél érdekében szükséges a fordítás kellő mértékű megbízhatóságának hitelesítés révén történő biztosítása. 9. Egy fordítás kellően megbízhatónak tekintendő akkor is, ha azt egy másik tagállamban hivatalosan kinevezett, hites fordító, vagy más, az adott tagállamban az előírt nyelven készített fordítás hitelesítésére felhatalmazott személy hitelesítette. Ebben az esetben a fióktelep székhelye szerinti tagállam nem írhat elő saját szabályai alapján további hitelesítést. 10. Ugyanez alkalmazandó akkor, ha a fióktelep bejegyzéséhez előírt okiratokat a társaságot bejegyző nyilvántartás ki tudja állítani a Közösség egy, a fióktelep székhelye szerinti tagállam által előírt hivatalos nyelvén. Ebben az esetben sem indokolt további hitelesítés. 11. A tagállamok a hitelesítésen kívül nem írhatnak elő az okirat nyelvére vonatkozó más alaki követelményt. Különösen a már hitelesített fordítás közjegyző általi hitelesítésére vonatkozó előírások haladják meg a megfelelő megbízhatóságot nyújtó követelményeket. 12. Mivel e rendelet célját, azaz a Közösségen belül egyes meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó közzétételi és fordítási kötelezettségekhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését maguk a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. 13. A 68/151/EGK és a 89/666/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 68/151/EGK irányelv módosítása A 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A 2. cikkben említett okiratok és adatok közzététele egy központi elektronikus platform segítségével történik, amely révén a közzétett információ időrendi sorrendben hozzáférhető. A tagállamok biztosítják, hogy a társaságokat ne terhelje külön díj a központi elektronikus platform révén történő közzététel kötelezettsége, vagy az említett okiratokra és adatokra vonatkozóan a tagállamok által előírt további közzétételi kötelezettség miatt.” 2. cikkA 89/666/EGK irányelv módosítása A 89/666/EGK irányelv 4. cikke helyébe a következő rendelkezés lép: „4. cikk (1) A fióktelep székhelye szerinti tagállam előírhatja, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a 3. cikkben említett dokumentumokat a Közösség más, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett nyilvántartás hivatalos nyelvétől eltérő hivatalos nyelvén tegyék közzé, és ezen dokumentumok fordítását hitelesítsék. Egy fordítás akkor is hitelesnek tekintendő, ha bármely más tagállam közigazgatási vagy igazságügyi hatóságai által elfogadott eljárással hitelesítették. (2) A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett igazolást a tagállamok elfogadják azon a nyelven, amelyen azt e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétették. (3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett dokumentumok fordítására vonatkozóan nem írnak elő más, az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenő alaki követelményt.” 3. cikkÁtültetés a nemzeti jogba (1) A tagállamok legkésőbb 2010. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el. 4. cikkHatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 5. cikkCímzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök[pic][pic][pic][pic][pic][pic] [1] A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” (COM(2006)689, HL C 78., 2007.4.11., 9. o.). [2] A Bizottság 2006. november 14-i munkadokumentuma – „Az adminisztratív költségek mérése és az adminisztratív terhek csökkentése az Európai Unióban” (COM(2006)691). [3] A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” (COM(2007)23, a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). [4] COM(2007)23. [5] A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései – 7224/07 dokumentum, 1. köv. [6] A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései – 7652/08 dokumentum, 1. köv. [7] A Bizottság közleménye a társaságok számára biztosított egyszerűsített üzleti környezetről a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén (COM(2007)394), a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). [8] 15222/07 DRS, 48. tanácsi dokumentum. [9] Forrás: Internetworldstats, www.internetworldstats.com/stats9.htm#eu.Már a 2005-ös „Information Society Benchmarking Report” (Teljesítményértékelő jelentés az információs társadalomról) (elérhető a http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/benchmarking/051222_final_benchmarking_report.pdf internetes oldalon) is megállapította: „Az internet-hozzáférés folyamatosan növekszik, a háztartásokra vonatkozó 2004-es közösségi felmérés szerint az Európai Unióban a háztartások 43%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. A felmérés alapján a 16-77 év közötti népességen belül a rendszeres internetezők – tehát akik hetente legalább egyszer használják a világhálót – aránya némileg alacsonyabb, 38%”. [10] HL C […]., […].,[…]. o. [11] HL C […]., […].,[…]. o. [12] HL C […]., […].,[…]. o. [13] HL L 65., 1968.3.14., 8. o. A legutóbb a 2006/99/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 137. o.) módosított irányelv. [14] HL L 395., 1989.12.30., 36. o.