Az európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv (2007–2010)

P6_TA(2008)0624

Az Európai Parlament 2008. december 18-i állásfoglalása az európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési tervről (2007–2010) (2008/2098(INI))

(2010/C 45 E/05)

Az Európai Parlament,

1.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését, és ismételten kiemeli a mobilitás jelentőségét az EU munkaerőpiacának megerősítése és a lisszaboni célkitűzések megvalósítása szempontjából, legyen szó akár a munkaerőpiacon belüli, akár a tagállamok és régiók közötti mobilitásról; támogatja a cselekvési terv elindítását, és kéri, hogy rendszeresen tájékoztassák az ennek keretében megvalósítandó tevékenységek előrehaladásáról;

2.   üdvözli a Bizottságnak a mobilitás méltányos alapokon – többek között az illegális foglalkoztatás és a szociális dömping megakadályozásával – történő előmozdítására irányuló kezdeményezését;

3.   üdvözli a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem biztosított kellő időt a Parlament számára, hogy véleményt nyilváníthasson a javaslattal kapcsolatban az ajánlás elfogadása előtt;

4.   megjegyzi, hogy az Önkéntesség európai éve hatékony eszköz lenne a fiatal önkéntesek Európa-szerte megvalósuló mobilitásáról szóló tanácsi ajánlásban foglalt fellépések végrehajtására;

5.   úgy véli, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell a munkavállalók mobilitásának valamennyi közösségi politikába történő bevezetését, különösen azokba, amelyek a belső piac kiteljesítésével, a munkavállalók védelmével, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályokkal és a nem biztonságos munka elleni védelemmel kapcsolatosak, és amelyek kihathatnak az uniós mobilitásra vagy küzdhetnek a megkülönböztetés ellen; kéri a Bizottságot, hogy kezelje a foglalkoztatási mobilitást elsőbbséget élvező horizontális politikaként, amely a tagállamokban magában foglalja a közösségi politikák valamennyi vonatkozó területét, és minden szinten bevinja a hatóságokat;

6.   hangsúlyozza, hogy a munkavállalók mobilitása azon az alapvető elven alapul, amely biztosítja a személyek szabad mozgását a belső piac keretében, az EK-Szerződésben foglaltak szerint;

7.   kéri a Bizottságot, hogy a foglalkoztatási mobilitás további ösztönzésére hosszú távú mobilitási stratégiát készítsen, amely figyelembe veszi a munkaerőpiac igényeit, a gazdasági trendeket és az EU bővítési kilátásait, hiszen csak egy hosszú távú stratégia tudja egyszerre garantálni a munkaerő szabad áramlásának konfliktusmentességét, és megfelelő módon kezelni az agyelszívás jelenségét;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a szabad mozgásra vonatkozó jog gyakorlásával élni kívánó mobil női munkavállalók különleges igényeit és tegyen konkrét lépéseket annak érdekében, hogy az európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv négy terültén ezeket az igényeket kielégítsék;

9.   sürgeti a Bizottságot, hogy tegye prioritássá az adminisztratív gyakorlatok egyszerűsítését és a nemzeti intézmények és hatóságok közötti adminisztratív együttműködést azok összekapcsolódását lehetővé téve, mivel a tagállamok közötti problémák hatékony megoldásában döntő szerepet játszik e szervek kapcsolata; ezenkívül úgy véli, hogy a tagállamoknak szigorúan fel kell lépniük a földrajzi mobilitás korlátai, illetve az azt nehezítő minden jogi és adminisztratív akadály ellen európai, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint a szakmai előmenetel során a mobilitáshoz kapcsolódó tapasztalatok, társadalombiztosítási vagy nyugdíjjogosultság el nem ismerése ellen, különösen a kis- és középvállalkozások körében;

10.   úgy gondolja, hogy a Bizottság cselekvési terve foglalkozik a mobilitás főbb aspektusaival, azonban több fellépésre van szükség, különösen az oktatási rendszerek és a munkaerőpiac közötti kapcsolat szorosabbá tétele, a mobilitásról szóló, megfelelő tájékoztatás biztosítása, a mobilitásra az idegennyelv-oktatáson keresztül felkészülő munkavállalók és családjuk által megszerzett nyelvismeretek szinten tartása tekintetében, valamint nem utolsósorban a szakképzés és a tanulási rendszerek területén;

11.   felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan mozdítsák elő az idegennyelv-oktatást (különösen a felnőttek számára), hiszen a nyelvi korlát a munkavállalók és családjuk mobilitása elé háruló egyik legfőbb akadály;

12.   úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy az egyik tagállamból másikba költöző polgárok munkajogait és kollektív szerződéseit teljes mértékben tiszteletben tartják az adott állam állampolgárai és a nem állampolgárok közötti megkülönböztetés nélkül; úgy véli, hogy ennek érdekében a Bizottság intézkedéseinek arra kellene összpontosítaniuk, hogy a migráns polgárok számára egyenlő bánásmódot biztosítsanak, és azok ne váljanak olcsó munkaerővé;

13.   a képzés és a munkaerőpiac közötti szorosabb kapcsolat kialakítása érdekében, arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e témában forduljanak az ágazati tanácsadó bizottságokhoz; úgy véli, hogy az ipar és a kereskedelem rendszeres tájékoztatást nyújthat a mobilitás számára leginkább nyitott foglalkozásokról;

14.   úgy véli, hogy az összes területre kiterjedő hosszú távú foglalkoztatási mobilitás döntő szerepet játszhat a lisszaboni stratégia gazdasági növekedéssel és hatékonyabb foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzéseinek előmozdításában, amennyiben azt a munkavállalók szociális biztonságának és a szakszervezetek jogainak biztosításával ötvözik a tagállamok hagyományaival és szokásaival összhangban; véleménye szerint a foglalkoztatási mobilitás javulása az Európai Unióban – a munkakörülmények, az oktatási programok és a szociális védelmi rendszerek javítása mellett – választ jelenthet számos jelenlegi fejleményre, és jelentősen fokozhatja az erőfeszítéseket a globális gazdaság, az öregedő lakosság és a munkaerőpiac gyors átalakulása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a mobilitás szociális, gazdasági és környezeti vonatkozásait figyelembe kell venni;

15.   meggyőződése, hogy a foglalkoztatási mobilitás megfelelő eszköz a lisszaboni stratégia gazdasági és szociális dimenziójának megerősítésére, amelyet a lehető legjobban kell kidolgozni annak érdekében, hogy a megújult szociálpolitikai menetrend célkitűzései megvalósuljanak, és számos kihívással szemben fel lehessen lépni, úgymint a globalizáció, az ipar átalakulása, a technológiai haladás, a demográfiai fejlődés, valamint a migráns munkavállalók integrációja; meggyőződése továbbá, hogy az életpályák és ágazatok közötti (szakmai) mobilitás révén a munkavállalók korszerűsíthetik és átalakíthatják ismereteiket és képességeiket, ezáltal új karrierlehetőségeket aknázva ki;

16.   ismételten hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási mobilitás a lisszaboni stratégia célkitűzésein és a rugalmas biztonság terén a Bizottság 2007. június 27-i közleményében javasolt nyolc elven keresztül a belső piac hatékony működésének kulcsfontosságú eszköze; ezért kéri a tagállamokat, hogy egyrészről a rugalmas biztonság hangsúlyozása érdekében, másrészről a munkavállalók biztonságának védelmében hozzanak megfelelő intézkedéseket, szem előtt tartva a megújított szociális menetrend alapelveit a lehetőségekről, hozzáférésről és a szolidaritásról;

17.   felhívja a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy szüntessék meg a női munkavállalók mobilitása előtt álló akadályokat azáltal, hogy többek között egyenlő hozzáférést biztosítanak a kvalifikációt igénylő és magasabb pozíciókhoz, valamint biztosítják az egyenlő bérezést, a rugalmas munkaidőt, az egészségügyi ellátásokat és gyermekfelügyeleti szolgáltatásokat, a jó minőségű oktatási lehetőségeket, a hordozható nyugdíjjogosultságot és a nemi alapú sztereotípiák felszámolását;

18.   javasolja a tagállamoknak, valamint a regionális és helyi hatóságoknak, hogy „nőbarátabb” munkaerőpiac megteremtése, valamint a munkahelyi és családi élet jobb összeegyeztetése érdekében mozdítsák elő a különleges foglalkoztatást, képzést, valamint az oktatási, távoktatási és nyelvoktatási programokat;

19.   felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti foglalkoztatási és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programjaikban tegyék prioritássá a foglalkoztatási és földrajzi mobilitást;

20.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban fenntartják a munkaerő-piaci korlátozásokat az új tagállamokból származó munkavállalókkal szemben, annak ellenére, hogy a gazdasági elemzések és a statisztikai adatok nem igazolják e korlátozásokat, és polgáraik és kormányaik félelmeit sem támasztják alá; felszólítja a Tanácsot, hogy gondoskodjon a közösségi intézmények, és különösen a Parlament nagyobb mértékű bevonásáról, és arról, hogy azok kövessék szorosabban nyomon a tagállamokat arra feljogosító eljárást, valamit annak indokolását, hogy átmeneti időszakot alkalmazzanak az új tagállamok polgárainak munkaerőpiacukhoz való hozzáférése tekintetében az adott tagállamok csatlakozását követő első évektől kezdődően;

21.   hangsúlyozza, hogy a munkavállalók mobilitására bizonyos munkaadóknak nem olyan lehetőségként kellene tekinteniük, amely révén csökkenthetik a béreket és a munkáltatói társadalombiztosítási járulékokat, vagy általában ronthatják a munkakörülményeket; sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket, amelyek nem csupán a megkülönböztetés minden formáját számolják fel, hanem a lehető legjobb körülményeket biztosítják a migráns munkavállalók és családjuk számára;

22.   aggodalmát fejezi ki a tagállamok által indított olyan kezdeményezések miatt, amelyek célja a bevándorlásra, illetve a munkavállalók szabad mozgása alapelvének értelmezésére és alkalmazására vonatkozó belső jogi keretük olyan irányban történő módosítása, amely ellentétes a hatályban lévő közösségi szabályok szövegével és szellemével; kéri az efféle gyakorlatok azonnali megszüntetését, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek összetett integrációs programokat az uniós polgárok integrációja és annak érdekében, hogy a szabad mozgás joga, adott esetben a származási tagállammal együttműködésben, az országukban valóban megvalósuljon;

23.   kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy működjenek együtt olyan polgárokra és családjaikra irányuló társadalmi visszaintegrálási programok kidolgozásában, megvalósításában, nyomon követésében és értékelésében, akik visszatérnek származási országukba, miután más tagállamban dolgoztak;

24.   elismeri, hogy míg a mobilitás a befogadó országok munkaerőhiányára választ jelenthet, a kibocsátó országokban munkaerőhiányt okozhat; felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy az inaktív népesség minden országban jelentős munkaerő-tartalékot kínál, melynek mobilizálása európai és tagállami szintű forrásokat egyaránt kíván;

25.   felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az Európai Unióban még mindig számos adminisztratív vagy jogi akadály áll a foglalkoztatási mobilitás, valamint a képesítések és a szakmai tapasztalat kölcsönös elismerése előtt; megerősíti azon elkötelezettségét, hogy megoldásokat találjon e problémákra, és kéri a Bizottságot, hogy gondosan kísérje figyelemmel a közösségi joggal össze nem férő korlátozásokat, és lépjen fel ellenük;

26.   arra ösztönzi a tagállamokat, hogy még az ellátó, közegészségügyi, szociális és adórendszerekre vonatkozó új nemzeti jogszabályok végrehajtása előtt készítsenek a foglakoztatási mobilitásból eredő esetleges problémákra rávilágító, szélesebb körű hatástanulmányt;

27.   úgy véli, hogy a határmenti munkavállalók különleges helyet foglalnak el az európai foglalkoztatási mobilitásban;

28.   határozottan kéri, hogy a tagállamok gyorsítsák fel az európai képesítési keretrendszer (EKK) megvalósításának folyamatát; úgy gondolja, hogy – jóllehet e hivatkozási rendszer harmonizációja 2010-re van előirányozva – az összes tagállamban történő gyorsított megvalósítása csökkentheti a munkavállalók előtt jelenleg álló akadályokat;

29.   üdvözli a Bizottság EUNetPaS-szal kapcsolatos kezdeményezését mint a tagállamok és az uniós érdekelt felek ösztönzésére tett első lépést, hogy erősítsék a betegek biztonsága terén folytatott együttműködést; ugyanakkor megjegyzi, hogy az EU területén még mindig eltérők az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szabályozások, és felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat és az egészségügyi dolgozókkal foglalkozó szabályozó hatóságaikat az információk megosztására, valamint az egészségügyi dolgozókra vonatkozó, egységes akkreditálási rendszerek létrehozására a betegek biztonságának az EU egész területére kiterjedő biztosítása érdekében;

30.   tudomásul veszi, hogy nem létezik a szakképesítések összehasonlítására, honosítására és elismerésére vonatkozó, uniós szintű keret, ami súlyosan akadályozza a nemzetközi mobilitást; üdvözli az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést;

31.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a munkaadók és a kereskedelmi képviselők lehető legnagyobb mértékű részvételét az európai képesítési keretrendszer végrehajtásában, valamint hogy ennek révén a szakképesítések elismerésére irányuló rendszer hatályba léphessen a munkaerőpiacon;

32.   felkéri a Bizottságot, a tagállamokat és az iparágakat, hogy kezdeményezzenek vitát a fizetési táblázatok és az európai képesítési keretrendszerben meghatározott különböző szintű szakképesítések összehangolása érdekében, hogy a munkavállalók képzettségének megfelelő bérszintekkel biztosítható legyen a foglalkoztatási mobilitás;

33.   tevékeny együttműködésre ösztönzi az oktatási szerveket a tagállamok által meghatározott normáknak megfelelő, formális, informális és nem formális oktatás révén szerzett végzettségek és szakmák kölcsönös elismerése terén; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a tagállamok teljes körűen alkalmazzák az európai képesítési keretrendszert és megfelelően nyomon kövessék a szakoktatásra és -képzésre vonatkozó kreditátváltási kezdeményezés (ECVET) eljövendő kezdeményezéseit, így a nemzeti oktatási rendszerek és az élethosszig való tanulási program szintjeibe történő besorolás lehetővé tegye a mobil munkavállalók számára képzésük folytatását; támogatja a Bizottság kötelezettségvállalását, amely szerint az Europass fejlesztésének a képesítések munkaadók általi könnyebb értelmezhetőségét kell megcéloznia; kiemeli az Euraxess szolgáltatások értékét;

34.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok nem biztosítanak kellő prioritást, illetve megfelelő forrásokat az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiák kidolgozása és megvalósítása számára; sürgeti a tagállamokat, hogy a strukturális alapokban, és különösen az Európai Szociális Alapban rendelkezésre álló forrásokat aktívabban használják fel az ilyen rendszerek kidolgozására és megvalósítására;

35.   felkéri a Bizottságot, hogy csökkentse a jogi és adminisztratív akadályokat, és kiemeli, hogy javulást kell elérni az elismerési rendszer és a társadalombiztosításhoz való jog megszerzése, illetve a nyugdíjak hordozhatóságának tekintetében;

36.   úgy véli, hogy a társadalombiztosítási rendszerek átjárhatósága jobban összehangolható a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 1408/71/EGK és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9), valamint a kétoldalú megállapodások alapján;

37.   sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az 1408/71/EGK rendeletet és a 883/2004/EK rendeletet (2009-től alkalmazandó), valamint a társadalombiztosítással és a bármely egyéb juttatással kapcsolatos ügyekre vonatkozó jogszabályokat; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy haladéktalanul foglalkozzon a társadalombiztosítással, nyugdíjjal és egészségüggyel foglalkozó petíciókban és panaszokban visszatérő problémákkal; támogatja a Bizottság európai betegbiztosítási kártya elektronikus változatának bevezetésére irányuló terveit; javasolja az E106 nyomtatvány elektronikus változatának bevezetését;

38.   kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU elismert önkéntes programjainak nem uniós résztvevőire vonatkozó vízumpolitikáját azzal a céllal, hogy különösen az EU szomszédos országaiból érkező önkéntesekkel kapcsolatban liberálisabb vízumrendszert vezessen be;

39.   úgy véli, hogy a mobilitás új formái miatt elemezni kell a hatályban lévő szabályozást, az előírások aktualizálása, valamint az európai foglalkoztatási piacon tapasztalható, új, rugalmas körülményekhez való hozzáigazítása céljából; figyelembe véve a munkavállalók jogainak biztosítása mellett a migráns munkavállalókat és családjukat sújtó további problémákat is; kiemeli ugyanakkor, hogy minden tagállamban ellenőrizni kell a munkavállalók szabad mozgására és a munkavállalók és családjuk tartózkodási jogára vonatkozó közösségi szabályozás hatékony megvalósítását; úgy véli, hogy adott esetben ajánlásokat kell készíteni a jogalkotási és operatív keretek javítására;

40.   meg kívánja vitatni a társadalombiztosítási rendszerhez fűződő problémákat, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, illetve azt, hogy egyes esetekben a munkavállalók mobilitása szociális kedvezmények elvesztésével jár; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, szükség van-e a 883/2004/EK rendelet, az 574/72/EGK végrehajtási rendelet és a kapcsolódó adminisztratív gyakorlatok módosítására, hogy azok jobban megfeleljenek a munkavállalói mobilitás változásainak és új formáinak, köztük a rövid távú munkavállalói mobilitásnak;

41.   úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia az adómegállapodások és a szociális biztonsági rendszerekről szóló új rendelet (883/2004/EK rendelet) összehangolásának hiányából fakadó, mobilitást gátló tényezőket;

42.   támogatja a Bizottság cselekvési tervét, amelynek célja, hogy javaslatot tegyen a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv tökéletesítésére, mivel a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek egyre nagyobb bővülésével a munkavállalók számára kedvező hordozhatósági szabályokat kell kidolgozni; ennek fényében felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a foglalkoztatói nyugdíjak hordozhatóságáról szóló új javaslatot;

43.   úgy véli, hogy a (pl. gyermekekkel és/vagy eltartott családtagokkal rendelkező) családos férfi vagy női munkavállalók mobilitása nagymértékben függ a szolgáltatások elérhetőségétől és megfizethetőségétől (pl. gyermek- és idősgondozás, oktatási intézmények, napközi ellátóhelyek, különleges szolgáltatások); úgy véli ugyanakkor, hogy a foglalkoztatási mobilitásnak elő kell mozdítania az önmegvalósítást, és javítania kell az élet- és munkaminőséget;

44.   úgy véli azonban, hogy a nemzeti hatóságok közötti és az európai egészségbiztosítási kártya elektronikus verziójának bevezetésére vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje tökéletesítését célzó javaslatot az adatok megfelelő védelme mellett kell végrehajtani; a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e személyes adatokat kizárólag a szociális biztonsághoz kapcsolódó célokra használják, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az érintett fél kifejezett felhatalmazást adott; több információt szeretne erről a kezdeményezésről, és arról, hogy ez miként járul hozzá a foglalkoztatási mobilitás javításához; kéri a Bizottságot, hogy elemezze és támogassa egy olyan egységes európai kártya közeljövőben történő bevezetésének lehetőségét, amely tartalmazná a tulajdonosa által befizetett járulékokkal és az illető szakmai tevékenységeinek helyszínéül szolgáló tagállamokban fennálló szociális jogaival kapcsolatos összes információt;

45.   támogatja a TRESS-hálózat tevékenységeit, és kéri, hogy a hálózat folytassa a különféle mobilitási modellek tanulmányozását a közösségi jogalkotás ehhez való igazítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy e hálózatba vonja be a munkáltatókat és a szakszervezeteket, hiszen gyakran éppen a munkáltatók segítik a munkavállalókat a társadalombiztosítási hivatalos ügyintézés vagy az alkalmazásukhoz szükséges papírok beszerzése során; hangsúlyozza, hogy az EURES-féle adatbázisokhoz való hozzáférésnek a lehető legkönnyebbnek kell lennie, rendszeresen frissíteni kell őket, és biztosítani kell az információkhoz való minél szélesebb körű hozzáférést; úgy véli, hogy az EURES hálózatnak strukturális és intézményi szinten együtt kellene működnie a TRESS-hálózattal;

46.   továbbra is támogatja az EURES-hálózat hozzájárulását a munkavállalók Unión belüli mobilitásának előmozdításához; ajánlja, hogy az EURES szolgáltatásai között szerepeljen az egyes ágazatok specifikus internetes portáljairól és hálózatairól szóló tájékoztatás is, és javasolja, hogy a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében ez a hálózat működjön együtt más információszolgáltatókkal, különösen a tagállamok szakmai szervezeteivel és a nemzeti munkaügyi hatóságokkal, akik közvetlenül tudnak személyre szabott tanácsot adni a munkát keresőknek;

47.   úgy véli, hogy az EURES határokon átnyúló projekteknek prioritást kellene biztosítaniuk a határmenti hatástanulmányok elkészítésének és/vagy szemináriumok szervezésének, hogy a koordinálásról szóló 883/2004/EK rendelet hatálybalépésekor hatékony és hatásos legyen;

48.   támogatja a foglalkoztatási mobilitást illető cselekvési terv harmadik területe keretében az EURES intézményi képességeinek megerősítésére vonatkozóan kitűzött célokat; hangsúlyozza a munkaerőpiac sokféleségét és azt, hogy a munkavállalók valamennyi kategóriájához, illetve a bizottsági programban felsoroltakon túl a hátrányos helyzetű, de munkaerő-piaci szempontból kiaknázható tartalékot képező idősek és fogyatékkal élőkhöz, a más munkavállalókhoz képest speciális jogi helyzetben lévő munkavállalókhoz, az önfoglalkoztatókhoz, hosszabb kihagyás után ismét munkába álló munkavállalókhoz stb. igazított szolgáltatásokra van szükség; hangsúlyozza, hogy az EURES-hálózat révén rendelkezésre álló összes információt hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékkal élők számára;

49.   felkéri a tagállamokat, hogy munkaügyi hatóságaikon keresztül, a mobilitás erősítése érdekében biztosítsák az egyablakos ügyintézést minden munkavállaló számára, beleértve a külföldön munkát vállalni szándékozókat, hogy így egy helyen kaphassanak információt a külföldi munkavégzéshez kapcsolódó lehetőségekről, az adminisztrációs teendőkről, a szociális jogosultságokról, illetve a jogi feltételekről;

50.   támogatja az EURES átalakítását olyan mobilitással foglalkozó, általános információs portállá, amely a központi ügyfélszolgálat szerepét töltené be, ahol a potenciálisan mobil munkavállalók tájékoztatást kaphatnak a foglalkoztatási mobilitás összes vonatkozásáról, azaz nem csupán az álláshirdetésekről, a társadalombiztosításról, az egészségügyről, a nyugdíjról és a képesítések elismeréséről, hanem a nyelvi kérdésekről, a lakhatásról, a házastársak munkavállalásáról, a gyermekek iskoláztatásáról és általában a célországba történő beilleszkedésről; rámutat, hogy amennyiben szükséges, kiterjeszthető a harmadik országok polgáraira, beleértve azokat, akik még nem szerezték meg a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást;

51.   teljes mértékben támogatja a létező tájékoztatási mechanizmusokat, de ugyanakkor javasolja, hogy az összes érintett weboldalt, portált stb. ellenőrizzék a hatékonyság szempontjából, és szükség esetén a felhasználóbarát működés érdekében alakítsák át, csoportosítsák át vagy harmonizálják őket;

52.   felhívja a figyelmet a vidéken, szigeten, hegyekben és a külső régiókban élő polgárok EURES-hálózathoz való hozzáférésének kérdésére; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a lakosság eme rétegei számára az ezen a portálon elérhető információkhoz való hozzáférést;

53.   úgy véli, hogy a mobilitás területén újító projektek céljaira 2013-ig előirányzott 2 millió eurós kiegészítő költségvetés túl kevés, ahhoz képest, hogy minél több európai polgárt tájékoztatni kell az Unión belüli foglalkoztatási mobilitásról, valamint az Unióban a munkaerő mobilitását támogató különböző programtervezési dokumentumokban meghatározott célkitűzésekről;

54.   hangsúlyozza a munkavállalók, hallgatók, oktatók és kutatók mobilitásával kapcsolatos összehasonlítható és megbízható statisztikák szükségességét a Bizottság mobilitással kapcsolatos tudásának, valamint a fent említett cselekvési terv nyomon követésének javítására;

55.   úgy ítéli meg, hogy a lakosság nem kap elég tájékoztatást a külföldi munkavégzési időszakokból származó szakmai és karrierrel kapcsolatos előnyökről, illetve a külföldi munkavégzés munkaügyi és társadalombiztosítási feltételeiről, sem arról, hogy ez hogyan segíti elő az európai kulturális integrációt; támogatja a Bizottság erőfeszítését, hogy erről a tényezőről tájékoztassa a polgárokat;

56.   kiemeli az Európai Parlament által 2007-ben indított, a fogyatékkal élő személyek számára szervezett gyakornoki programot, valamint a 2008 őszén a Bizottság szervezésében a fogyatékkal élők számára indult gyakornoki programot; úgy véli, hogy az ilyen pozitív intézkedések előmozdítják a fogyatékkal élő személyek mobilitását és jelentős mértékben hozzájárulnak a munkába történő bevonásukhoz; felkéri a tagállamokat, hogy támogassák és mozdítsák elő a megfelelő bevált gyakorlatokat nemzeti, regionális és helyi szinten;

57.   felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak támogatniuk kell és meg kell osztaniuk egymással a mobilitási cselekvésekre vonatkozó legjobb gyakorlatokat és a kölcsönös tanulási kereteket, amelyeket az EU Kohéziós Alapja, különösen az Európai Szociális Alap finanszíroz;

58.   úgy véli, hogy a foglalkoztatási mobilitásról szóló információ tagállamokon belüli minél szélesebb körű terjesztése érdekében az online szolgáltatások mellett a tájékoztatás kiegészítő lehetőségeit is fel kell tárni és alkalmazni kell mind a tagállamokban, mind az EU régióiban; úgy véli, hogy létre kell hozni az EURES-hez kapcsolódó, foglalkoztatási mobilitással foglalkozó telefonos ügyfélszolgálatot, amely a munkavállalók konkrét kérdéseire azonnali válaszokkal szolgál az adott nemzeti nyelven és legalább még egy európai nyelven;

59.   továbbra is támogatja az olyan tevékenységeket, mint például az állásbörzék, a figyelmet az Unió területén található munkalehetőségekre felhívó Európa-napok, vagy a foglalkoztatási mobilitási európai partnerségek; ugyanakkor úgy véli, hogy az ilyen tevékenységekre fenntartott költségvetési keret nem elég az e téren folytatott európai fellépések népszerűsítésének célkitűzéséhez mérten;

60.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy tegyenek különbséget a művészek sajátos mobilitása és általában az uniós munkavállalók mobilitása között, figyelembe véve az előadóművészet természetét, illetve annak a sajátos munkavállalási rendszer miatti rendhagyó és kiszámíthatatlan jellegét;

61.   elismeri egyes, a kultúra vagy a sport területéhez tartozó mesterségek sajátos jellegét, ahol mind a földrajzi, mind a szakmai mobilitás lényeges; felkéri mind a Bizottságot, mind pedig a tagállamokat, hogy figyelmesen elemezzék ezt a helyzetet és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket, különösen, ami az említett ágazatokban dolgozók szociális jogait illeti, úgy, hogy mobilitásukat ne gátolják adminisztratív akadályok;

62.   üdvözli, hogy a Bizottság cselekvési terve tartalmaz a harmadik országok állampolgárai helyzetének javítására irányuló intézkedéseket; azt javasolja, hogy az integrált munkaerő mobilitási politika mindig legyen tekintettel a harmadik országból származó polgárok migrációjára;

63.   hangsúlyozza, hogy a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett szoros együttműködésre van szükség a nemzeti hatóságok között az igazságszolgáltatás és az adózás terén tapasztalható egyenlőtlenségek azonosítása és felszámolása érdekében;

64.   alapvető fontosságúnak tekinti annak tudatosítását, hogy a foglalkoztatási mobilitás elé gördített akadályokkal, valamint a vonatkozó közösségi jogszabályok megsértésével kapcsolatban panasz tehető és petíció nyújtható be;

65.   támogatja és bátorítja a méltányos mobilitás fogalmának gyakorlati megvalósítását, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa ennek végrehajtását, például a be nem jelentett munka és a munkakörülmények romlásának megakadályozása érdekében a munkavállalókat és munkáltatókat képviselő szervezetek bevonásával;

66.   kéri, hogy a vállalatok támogassák a munkavállalók mobilitását, például a rugalmas munkaidőn és a távmunkán keresztül;

67.   felhívja a Bizottságot, hogy keresse meg az eszközöket azon összetett akadályok elhárítására, amelyek akadályozzák a munkavállalókat abban, hogy külföldi állásajánlatokat fogadjanak el, mint például a házastárs munkavállalásának nehézsége, a lakhelyváltoztatással járó magas költségek, nemek közötti bérkülönbségek, bizonyos adókedvezmények, az nemzeti nyugdíj-és egészségbiztosítási rendszerbe, illetve a munkanélküliek számára létrehozott biztosítási rendszerbe befizetett díjak elveszítésének kockázata vagy a nyelvi akadályok; hangsúlyozza az élethosszig tartó tanulás jelentőségét, különös tekintettel a nyelvtanulás fontosságára, amely elengedhetetlen a változó munkaerőpiac igényeihez való igazodáshoz;

68.   üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy nyomon kövesse 2005-ben benyújtott javaslatát és a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megőrzésének javítása révén a munkavállalói mobilitás elősegítésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelvre irányuló, 2007-ben benyújtott, módosított javaslatát;

69.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a népesség rászoruló csoportjainak mobilitását, és segítsék felszámolni az e csoportok előtt álló akadályokat több jó minőségű munkahely létrehozása, a megkülönböztetés elleni küzdelem, a társadalmi kirekesztés új formáinak kezelése, a nemek közötti egyenlőség támogatása, a család védelmezése, továbbá a munkához, a lakhatáshoz és a közlekedéshez való hozzáférés hatékony biztosítása révén;

70.   hangsúlyozza, hogy a gyermekes nők a férfiakhoz képest kevésbé mobilisak, és kéri, hogy ezen egyenlőtlenség kiegyensúlyozásának kompenzálása érdekében hozzanak megfelelő intézkedéseket;

71.   támogatja a SOLVIT-ot, mivel az gyors megoldást kínál a belső piaci problémákra, valamint a munkavállalók mobilitásával kapcsolatos kérdésekre; azt javasolja, hogy bocsássanak több forrást a SOLVIT rendelkezésére;

72.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a fiatalok szakmai mobilitását fejlesztő programokat; úgy véli, hogy ezeknek a programoknak a munkáltató és munkavállaló közötti viszonyon kellene alapulniuk, illetve az állandó tartózkodási helyül szolgáló országon kívül szerzett szakmai tapasztalatok, képességek és készségek, ideértve a nyelvismeretet is, jelentette többletértéken;

73.   úgy véli, hogy mivel a diákok és a tanárok mobilitása a foglalkoztatási mobilitás alapvető eleme, több figyelmet kell szentelni az olyan kezdeményezéseknek, mint a bolognai folyamat és az Erasmus, a Leonardo da Vinci és egyéb programok, amikor sor kerül az európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv végrehajtására;

74.   örömmel fogadja a Bizottság kezdeményezését, hogy a foglalkoztatási mobilitás európai szintű előmozdításában részt vevőkkel kíván konzultálni; úgy véli, hogy ez a párbeszéd növelni fogja az átláthatóságot, ösztönzi a kapcsolatok kialakítását, valamint a mobilitást elősegítő bevált gyakorlatok és innovatív megközelítések cseréjét, felgyorsítja a megfelelő mobilitás gyakorlatba ültetését, és megerősíti az erre alapozva kialakított elveket és értékeket;

75.   elismeri a Comenius, az Erasmus és a Leonardo programok hozzájárulását a fiatalok külföldi tanulmányainak megvalósulásához, és hangsúlyozza ezek jelentőségét a későbbi szakmai mobilitás szempontjából; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a programokhoz való hozzáférés kiszélesítésének lehetőségét, tekintettel a hátrányos helyzetű csoportok speciális igényeire;

76.   felhívja az európai iskolákat és egyetemeket, illetve kormányokat, hogy szilárdan kötelezzék el magukat a mobilitás jelentős fellendítése mellett, például a Bizottság által közleményében előrevetített érdekelti hálózatban való részvételükkel;

77.   úgy véli, hogy a magán- vagy állami vállalatok és oktatási intézmények közötti együttműködést erősíteni kell;

78.   utasítja elnökét, hogy juttassa el ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(2)  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(3)  HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

(4)  HL L 149., 1971.7.5., 2. o.

(5)  HL L 74., 1972.3.27., 1. o.

(6)  HL C 187. E, 2008.7.24., 159. o.

(7)  HL C 371., 2000.12.23., 4. o.

(8)  HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o.

(9)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.