23.2.2010

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 45/1

A turizmus part menti régiókra gyakorolt hatása

P6_TA(2008)0597

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a turizmus part menti régiókra gyakorolt hatásának regionális fejlesztési szempontjairól (2008/2132(INI))

(2010/C 45 E/01)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—	tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletre (4),

—	tekintettel a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv),

—	tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (6),

—	tekintettel a repülőtéri díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontra vonatkozó, 2008. október 23-i álláspontjára (7),

—	tekintettel a Bizottság 2000. szeptember 27-i„A tengerparti övezet integrált kezelése: egy európai stratégia” című közleményére (COM(2000)0547),

—	tekintettel a Bizottság „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című 2007. október 19-i közleményére (COM(2007)0621),

—	tekintettel a Bizottság 2006. március 17-i„Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén” című közleményére (COM(2006)0134) és a Parlament e témában közzétett 2007. november 29-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel a Bizottság 2007. október 10-i„Az Európai Unió integrált tengerpolitikája” című közleményére (COM(2007)0575), valamint a Parlament e témában elfogadott, 2008. május 20-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel a Bizottság 2008. január 23-i„2020-ra 20–20% – Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára” című közleményére (COM(2008)0030),

—	tekintettel a Bizottság 2006. június 7-i„Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című zöld könyvére (COM(2006)0275),

—	tekintettel az Európai Tanács 2007. december 14-i brüsszeli ülésének elnökségi következtetéseire,

—	tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2008. május 20-i közös háromoldalú nyilatkozatára a minden év május 20-án megünneplendő „tengerek európai napjának” létrehozásáról,

—	tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—	tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0442/2008),

A.	mivel az EU hat part menti makrozónával rendelkezik, név szerint az atlanti, a balti, a fekete-tengeri, a mediterrán, az északi-tengeri és a legkülső régiókkal, melyek mindegyikének megvannak a sajátos területi erőforrásai és a turizmusról kialakított egyedi elképzelése;

B.	mivel az európai lakosság jelentős része a 89 000 kilométernyi európai partszakasz mentén él;

C.	elfogadva az európai tengerpolitika összefüggésében használt „part menti övezet” meghatározást, ti. a tengerparttól légvonalban számított 50 km-en belül elhelyezkedő part menti zónák vagy területek;

D.	mivel a part menti régiók nagy jelentőséggel bírnak az Európai Unió számára, tekintettel arra, hogy területükön nagy arányú gazdasági tevékenység összpontosul;

E.	figyelembe véve a part menti övezetek integrált kezelésének meghatározását és a turizmus e célkitűzés megvalósításában játszott szerepét;

F.	mivel a part menti régiók harmonikus fejlődése nem csak a part menti övezetek lakosságának válik javára, hanem az Európai Unió területén élő valamennyi személynek;

mivel a turizmus, mely e régiókban tipikusan a legfontosabb, a társadalmi és gazdasági fejlődéshez pozitívan hozzájáruló tevékenység, amennyiben növeli a GDP és a foglalkoztatás szintjét, ugyanakkor kedvezőtlen területi hatásokat is eredményezhet, melyek a tevékenység idényjellegű voltából, a képzetlen munkaerő alkalmazásából, a part menti és a szárazföldi régiók közti integráció hiányából, a gazdasági diverzifikáció elmaradásából vagy a természeti és kulturális örökség pusztulásából erednek;

mivel a 2007–2013 közöti időszakra vonatkozó különböző működési programokban gyakorlatilag sehol nem található kifejezett utalás a part menti övezetekre, melynek következtében a part menti idegenforgalomról nem állnak rendelkezésre az összehasonlítást lehetővé tevő, megbízható társadalmi-gazdasági és pénzügyi adatok;

mivel a part menti idegenforgalomról nem állnak rendelkezésre az összehasonlítást lehetővé tevő, megbízható adatok, és emiatt lehetséges, hogy alábecsüljük az ágazat gazdasági erejét, ami a tengeri környezet megóvásában rejlő gazdasági érték alulértékeléséhez, illetve a beruházások e cél elérésében betöltött szerepének túlértékeléséhez vezet;

J.	mivel a part menti övezetekbe irányuló uniós finanszírozásra vonatkozó információk hiányában nehéz számszerűsíteni a strukturális alapok part menti turizmusra gyakorolt valódi hatását, miközben köztudott, hogy azokat nagymértékben igénybe veszik erre a célra;

K.	mivel a turizmus az EU különböző politikáinak metszőpontjában áll, amelyek jelentős hatással vannak arra a képességére, hogy jelentősen hozzájáruljon a társadalmi és területi kohézióhoz;

L.	mivel a minőség tekintetében a strukturális alapok képesek hozzájárulni a part menti régiók fejlődéséhez, a helyi gazdaság dinamizálása, az idényhez kötöttség csökkentése, a magánbefektetések ösztönzése és a fenntartható turizmus előmozdítása révén;

M.	mivel hatásuk leginkább az olyan területeken mutatkozik meg, mint a legkülső régiók kis szigetei vagy azok a part menti területek, ahol a fő gazdasági ágazatot a part menti turizmus jelenti;

mivel a part menti területeket jelentős mértékben meghatározza földrajzi elhelyezkedésük, és mivel olyan strukturális stratégiát tesznek szükségessé, amely számol sajátos jellemzőikkel, figyelembe veszi a szubszidiaritás elvét, valamint egy olyan döntéshozatali folyamat szükségességét, amely következetesen jár el a különböző ágazatok tekintetében;

mivel ezenkívül a part menti régiók a legtöbb esetben egyben távol eső területek is, például kis szigetek, a legkülső régiók vagy olyan part menti területek, amelyek csak kis mértékben veszik ki a részüket az idegenforgalomból és idényen kívül nehezen megközelíthetők, ahol a területi kohézió megerősítése érdekében javítani kell az infrastruktúrákat, rendszeres összeköttetést kell kiépíteni a part menti szakasz és a belső területek között, és a beruházásoknak kedvező területi marketing és integrált gazdasági fejlesztési stratégiák révén ösztönözni kell a gazdasági tevékenységek idegenforgalmi csúcsidényen kívüli fenntartását;

tekintettel arra, hogy a part menti területek, melyek – bár azonos problémákkal néznek szembe – nem rendelkeznek olyan, a helyzetre szabott eszközökkel, amelyek lehetővé tennék a strukturált megközelítést és a legtöbb esetben külön, és egymástól elszigetelten dolgozó fontosabb szereplők közti hatékonyabb kommunikációt;

Q.	mivel a hatóságok helyi és regionális szinten akkor tudnak a valós problémákat orvosló integrált megoldásokat találni és alkalmazni, ha együttműködnek a magánszférával, és úgy a környezeti, mind a közösségi érdekeket figyelembe veszik;

mivel a politikai eszközök megteremtése elősegíti majd az integráltabb és fenntarthatóbb fejlesztési stratégiák létrejöttét, miközben a természeti és kulturális erőforrások megóvása, a társadalmi szükségletek kielégítése és az etikus idegenforgalom mintáinak ösztönzése révén javítja a gazdasági versenyképességet;

tekintettel arra, hogy az ilyen eszközök javíthatnák ezeken a területeken a foglalkoztatás minőségét és segíthetnék az idényhez kötöttség csökkentését a turizmus különböző formái és egyéb tengeri vagy part menti tevékenységek összekapcsolásával, ami lehetővé tenné, hogy a kínálatot a modern turizmus elvárásaihoz és követelményeihez igazítsák, és szakképzést igénylő munkahelyeket teremtsenek;

mivel az 1080/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott célkitűzés (európai területi együttműködés) együttműködési projektek finanszírozása és az ágazati szereplők és a part menti területek közti partnerségi hálózatok kialakítása révén hatékonyan járulhat hozzá a fenti prioritások megvalósulásához, ebben az összefüggésben hangsúlyozva, hogy az európai területi együttműködési csoportosulást olyan eszközként kell felhasználni, amely szilárd, a helyi és szociális partnereket bevonó együttműködések létrehozását teszi lehetővé a part menti régiók fenntartható fejlődésének vonatkozásában;

1. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom az Európai Unió part menti régiói társadalmi és gazdasági fejlődésének kulcsfontosságú tényezője és szorosan kapcsolódik a lisszaboni stratégiához; hangsúlyozza azt is, hogy a göteborgi stratégia célkitűzéseit szigorúbban figyelembe kellene venni a part menti idegenforgalmi tevékenységekre nézve;

2. ösztönzi a partokkal rendelkező tagállamokat, hogy vázoljanak fel különleges, nemzeti és regionális szintű stratégiákat és integrált terveket annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a turizmus idényhez kötöttségét a part menti régiókban, és hogy a helyi közösségek számára állandóbb foglalkoztatottságot és jobb életszínvonalat biztosítsanak; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a hagyományos idényjellegű tevékenységet végző vállalatok olyan cégekké történő kiterjesztésének fontosságát, amelyek az idegenforgalmi termékek diverzifikációja és az idegenforgalom alternatív formái (üzleti, kulturális, gyógy-, sport- és mezőgazdasági és tengerhez kötődő turizmus) révén az év teljes egészében képesek szolgáltatást nyújtani; megjegyzi, hogy a termékek és szolgáltatások diverzifikációja segíteni fog a növekedés és foglalkoztatás megteremtésében és a környezeti, gazdasági és társadalmi hatások csökkentésében;

3. hangsúlyozza, hogy fontos az ágazatban dolgozók jogainak megőrzése a minőségi álláshelyek megteremtése és a képesítési intézkedések ösztönzése révén, ami egyebek mellett a helyzethez igazított szakképzést, a stabil szerződéses kapcsolatok és a méltányos bérszint kialakításának előmozdítását, valamint a munkakörülmények javítását jelenti;

4. a szinergiák megteremtése és a következetes fellépés érdekében a part menti idegenforgalom integrált megközelítésének alkalmazását kéri a Közösség kohéziós, tenger-, halászati, környezeti, közlekedési, energia-, társadalmi és egészségügyi politikája összefüggésében; javasolja, hogy a Bizottság a 2010–2015 közötti időszakra szóló munkaprogramjának stratégiai célkitűzéseként ilyen integrált megközelítést vegyen figyelembe a part menti idegenforgalom fenntartható fejlődésének vonatkozásában, különösen az EU tengerpolitikájával kapcsolatosan, továbbá a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával kapcsolatban;

5. felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a part menti idegenforgalomért és regionális fejlesztésért felelős regionális és helyi hatóságok, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti partnerek teljes mértékű részvételét az ezen politikák értelmében létrehozott állandó struktúrákban és az ezen régiók közreműködésével zajló, határokon átnyúló együttműködési programokban;

6. hangsúlyozza a jól működő infrastruktúra és a sikeres idegenforgalmi régió közötti alapvető kapcsolatot, és kéri az illetékes hatóságokat, hogy úgy a turisták, mint a helyi lakosok érdekében készítsenek terveket a helyi infrastruktúra optimalizálására; ebben az összefüggésben hangsúlyozottan javasolja, hogy a partokkal rendelkező tagállamok tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy az infrastruktúra javítására irányuló új projektek, többek között az olajerőművek és más berendezések mindig a legújabb elérhető technológia szerint épüljenek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és hogy a megújuló energiaforrások használata révén javuljon az energiahatékonyság;

7. sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat hogy – különösen a határokon átnyúló part menti területeken – fejlesszék a fenntartható mobilitás csatornáit a helyi tömegközlekedésben, valamint a kerékpárutakat és a gyalogösvényeket, és e célból támogassák a jó gyakorlatok átadását;

8. javasolja, hogy a Bizottság úgy a területi kohézió, mint az integrált tengerpolitikára irányuló stratégiája keretében alkalmazzon egységes és holisztikus megközelítést a part menti idegenforgalom tekintetében, különösen ami a szigeteket, a szigeten elhelyezkedő tagállamokat, a legkülső régiókat és az egyéb part menti területeket illeti, mivel e régiók nagymértékben függenek az idegenforgalomtól;

9. ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fel a part menti idegenforgalmat a Strukturális Alapok következő programozási időszakára irányuló stratégiai iránymutatásokon belüli elsődleges céljaik, valamint az EU part menti régióira irányuló politikái közé, és hogy határozzanak meg egy olyan újító jellegű stratégiát, amely képes integrálni a part menti idegenforgalmi kínálatot;

10. ezért üdvözli a part menti régiók részvételét az INTERREG IV B. és C. programokban és projektekben, amelyek a nemzetközi és régióközi idegenforgalmi együttműködésre irányulnak, és felkéri őket, hogy hatékonyan használják ki az EU part menti régióknak szóló kezdeményezéseit és eszközeit (mint például a földközi-tengeri és balti-tengeri stratégiát, illetve a fekete-tengeri együttműködést); hangsúlyozottan javasolja, hogy Bizottság vegye jobban figyelembe a part menti régiókat a következő programozási időszakra szóló új INTERREG programokban;

11. tudomásul veszi a Régiók Bizottságának egy európai parti alap létrehozásával kapcsolatos véleményét, és felszólítja a Bizottságot, hogy a következő pénzügyi kerettel összefüggésben vizsgálja meg, hogyan lehet jobban összehangolni az összes olyan jövőbeli pénzügyi eszközt, amelyek a part menti régiókat érintő intézkedéseket fedeznek;

12. javasolja, hogy a part menti területek integrált fejlesztésének részeként hozzanak létre egy tudásbázist, melynek alapját egy – a 294/2008/EK rendeletben meghatározott Európai Innovációs és Technológiai Intézet és az 1982/2006/EK határozatban meghatározott hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram égisze alatt kialakítandó – európai ágazati hálózat képezi;

13. javasolja, hogy a partokkal rendelkező tagállamok a part menti területekkel kapcsolatos projektek kiválasztása és végrehajtása során a program szintjén alkalmazzanak integrált megközelítést, ennek érdekében használjanak ágazatközi módszereket és részesítsék előnyben a köz- és magánszféra közötti partnerségeket azért, hogy csökkenjen az érintett helyi hatóságokra nehezedő nyomás;

14. örömét fejezi ki a Bizottság által a part menti és tengeri turizmus vonatkozásában a fent említett, „fenntartható és versenyképes európai idegenforgalomról” szóló ütemtervében megfogalmazott elsődleges célokkal kapcsolatban; javasolja, hogy az európai turisztikai célállomások nemrégiben létrehozott portálján legyenek feltüntetve a part menti célállomásokkal és hálózatokkal, különösen a kevésbé ismert és kevésbé hirdetett célállomásokkal kapcsolatos információk, hogy azokat az EU határain kívül is, beleértve a regionális és helyi szintet is, reklámozni lehessen;

15. ennek fényében felkéri a Bizottságot, hogy a part menti idegenforgalmat és a viziturizmust kezelje kiemelt témaként 2010-ben „kiemelt európai célállomások” elnevezésű kísérleti projektje keretében;

16. sajnálattal állapítja meg, hogy a part menti területekre vonatkozó uniós kiadások átláthatóságának hiánya jelenleg lehetetlenné teszi a beruházások szintjének mennyiségi meghatározását vagy az ezen régiókban támogatott kezdeményezések hatásának elemzését; ebben az összefüggésben üdvözli a jövőbeni tengerpolitika azon rendelkezéséről szóló fent említett zöld könyvet, mely szerint létrehoznak egy adatbázist a tengeri régiókról, amely az összes közösségi támogatás (beleértve a strukturális alapokat is) kedvezményezettjeiről tartalmaz majd információkat; hangsúlyozza az ilyen kezdeményezések jelentőségét e terület átláthatóságának biztosítása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon megfelelő eszközöket ezen adatok elemzési és statisztikai célokra való elérhetővé tétele érdekében, és felhívja a tagállamokat, hogy teljesítsék a végső kedvezményezettek közzétételére vonatkozó kötelezettségeiket, átfogó képet adva így a jelenleg zajló projektekről;

17. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy készítsék el közösen a part menti területeket érintő, finanszírozásban részesülő projektek teljes listáját internetes közzétételre, így lehetővé téve a régiók számára, hogy mások tapasztalataiból tanuljanak, illetve azt, hogy a tudományos közösség, a part menti közösségek és egyéb érdekelt felek azonosítsák, ismertessék és maximalizálják a legjobb gyakorlatok helyi közösségeknek való átadását; ennek fényében javasolja egy olyan fórum létrehozását, ahol az érdekelt felek kapcsolatba léphetnek egymással és megoszthatják a bevált gyakorlatokat, valamint egy, a tagállamok képviselőiből álló munkacsoport megalakítását a part menti idegenforgalomra irányuló cselekvési tervek kidolgozására és az intézményi szintű tapasztalatcsere elősegítésére;

18. felhívja a Bizottságot, hogy ezt az internetes listát használja fel arra is, hogy bemutassa a polgároknak azokat az előnyöket, amelyeket Európa nyújt a part menti régiók számára, annak érdekében, hogy igazolja az EU-s támogatásokat, és pozitív képet adjon az EU-ról;

19. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Eurostat által folyamatosan összeállított, az EU part menti régióira vonatkozó társadalmi-gazdasági adatbázis az idegenforgalommal kapcsolatban megbízható, egységes és napra kész adatokat tartalmazzon, mivel ez alapvető fontosságú a közszférában hozott döntések szempontjából és lehetővé teszi a régiók és ágazatok közti összehasonlítást; javasolja, hogy a part menti tagállamok sürgősen hozzanak intézkedéseket a turizmus szatellitszámla területükön történő alkalmazása érdekében;

20. hangsúlyozza, hogy szoros kapcsolat áll fenn a környezet és a part menti turizmus között; és hogy az idegenforgalom fejlesztésére irányuló stratégiáknak gyakorlati intézkedéseket is tartalmazniuk kell az általános környezetvédelmi és környezeti irányítási politikával összhangban; ezért üdvözli, hogy a fenntartható fejlődés a minden strukturális intézkedés végrehajtására vonatkozó egyik alapelvként rögzítésre került a 2007 és 2013 közötti strukturális alapokról szóló 1083/2006/EK rendelet 17. cikkében, amelynek alkalmazását megfelelő ellenőrző tevékenységeken keresztül kellőképpen ellenőrizni kell; nyomatékosan javasolja, hogy hasonló rendelkezés kerüljön bele a következő programozási időszakokra szóló rendeletekbe is; hangsúlyozza, hogy ez fontos hozzájárulást jelentene az ökoturizmus támogatásához;

21. emélkeztet arra, hogy a part menti régiókat különösen érintik az éghajlatváltozás következményei és a tenger szintjének ebből következő emelkedése, a homok eróziója és a viharok gyakoriságának és erejének növekedése; ezért kéri, hogy a part menti régiók dolgozzanak ki az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatmegelőzési terveket;

22. hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásait a part menti idegenforgalomra; ezért felkéri a Bizottságot, hogy egyrészről építse be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló közösségi célkitűzéseket a közlekedési és idegenforgalmi politikába, másrészről ösztönözze azokat az intézkedéseket, amelyek megvédhetik a fenntartható idegenforgalmat az éghajlatváltozás következményeitől;

23. ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy fel kell mérni, hogy az idegenforgalom hogyan tud hozzájárulni a környezet védelméhez és megőrzéséhez; megállapítja, hogy az idegenforgalom megkönnyítheti a környezeti értékek tudatosítását egyrészt a nemzeti és regionális hatóságok, másrészt a turizmusszervezők és a szálloda- és étteremigazgatók összehangolt fellépése révén; ezért úgy ítéli meg, hogy ezekkel az intézkedésekkel a part menti régiókat kell megcélozni azok kiemelkedő turisztikai profilja miatt;

24. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom fejlesztése során mindig biztosítani kell a történelmi vonások és az régészeti kincsek védelmét, valamint a hagyományok és általában a kulturális örökség megőrzését, támogatva a helyi közösségek aktív bevonását;

25. kéri olyan ösztönzők alkalmazását, amelyek a part menti területek kulturális és természeti örökségének, valamint közösségeinek megőrzését biztosító fenntartható fejlődést helyezik előtérbe;

26. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel összhangban történő aktív végrehajtás a tengerre hatással lévő, part menti területekre vonatkozó projektek uniós támogatásának feltétele legyen;

27. kéri, hogy a Bizottság használjon fel minden megfelelő értékelési eszközt annak ellenőrzésére, hogy ezt az elvet alkalmazzák a part menti övezetekben a folyamatban lévő tervezés során, valamint a felelősség megosztását a különböző döntéshozatali szintek között;

28. hangsúlyozza, hogy a túlságos fizikai infrastrukturális beavatkozások következtében a part menti övezetekre nehezedő nyomás a part menti idegenforgalom fejlődésének és vonzerejének kárára válik, és úgy véli, hogy ezeket a szempontokat magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokkal elő lehetne mozdítani, ami nélkülözhetetlen a part menti régiók versenyképessége és a minőségi álláshelyek és szakképzettségek előmozdítása szempontjából; felkéri ezért a part menti régiókat, hogy részesítsék előnyben az alternatív beruházásokat, mint például az informatikai technológiákon alapuló szolgáltatásokba, a hagyományos helyi termékekkel kapcsolatos új lehetőségekbe és az idegenforgalmi ágazat alkalmazottainak magas szintű képzésébe való beruházásokat; kéri azt is, hogy dolgozzanak ki képzési programokat olyan szakképzett alkalmazottak kiképzése érdekében, akik képesek az idegenforgalmi ágazat egyre összetettebb és sokfélébb igényeinek megfelelni;

29. kéri a tagállamokat a tengerparti tájjal összeegyeztethető megfelelő városi és területhasználati politika kidolgozására;

30. hangsúlyozza, hogy a minőség magas szintje az EU idegenforgalmi ágazat fő komparatív előnye; felhívja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy értékeljék és javítsák tovább idegenforgalmi szolgáltatásaik minőségét, különös tekintettel a biztonságra, a teljes körű és modern infrastruktúrára, az érintett vállalatok szociális felelősségére és a környzetet tiszteletben tartó gazdasági tevékenységekre;

31. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tengeri klaszterekre irányuló politikájának tegye részévé a part menti idegenforgalom szempontjából fontos szolgáltatásokat és termelési ágazatokat, ezáltal lehetővé téve a tengert a versenyképesség és a fenntarthatóság növelése és a part menti gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében használók közötti gyümölcsöző kölcsönhatásokat; továbbá úgy véli, hogy a tengeri klaszterekkel kapcsolatos part menti szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk az orvosi, jóléti, oktatási, technológiai és sportlétesítményeket, mint a part menti területek fejlesztésének kulcsfontosságú elemeit;

32. felhívja a figyelmet a hozzáférhetőség fontosságára a part menti régiók fejlődése szempontjából; felkéri ezért a Bizottságot és a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a legjobb szárazföldi, légi és vízi szállítási kapcsolatok biztosítására; ismét felhívja az előbb említett szereplőket, hogy a számos régióban és kikötővárosban tapasztalható gyakori tengerszennyezésre való tekintettel ösztönözzék fokozottabban a kikötőben található hajók szárazföldi hálózat révén történő ellátását; felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg például a repülőtéri díjak csökkentésének lehetőségét, és mindezt a fent említett 2008. október 23-i álláspontjában meghatározott eljárással összhangban annak érdekében, hogy növeljék a part menti övezetek vonzerejét és elősegítsék azok versenyképességét; szintén e célból hangsúlyozza, hogy szükséges megerősíteni a légi közlekedési és repülőtéri biztonsági normák tiszteletben tartását, többek között a repülőterek közelében elhelyezkedő üzemnyagraktárak szükség esetén máshová történő elhelyezését;

33. felhívja a tagállamokat és a regionális önkormányzatokat, hogy segítsék elő a part menti területek kikötőinek és repülőtereinek az idegenforgalom igényeinek megfelelő revitalizációját, kellőképpen szem előtt tartva a környezet adta lehetőségeket, valamint a tájkép és természeti környezet védelmét;

34. hangsúlyozza, hogy a területi kohézió az EU egészét lefedő horizontális koncepció, amely gyarapíthatja a part menti területek és a hátország közti kapcsolatokat a part menti és a szárazföldi területek közötti kölcsönöshatás és meglévő kiegészítő jelleg következtében (pl. a parti tevékenységeknek a vidéki és városi turizmushoz való kapcsolása, az idényen kívüli idegenforgalmi elérhetőség javítása, a helyi termékek ismertebbé tétele, miközben ösztönzik azok diverzifikációját); megállapítja, hogy a jövőbeni tengerpolitikáról szóló zöld könyv külön hivatkozik a szigeti régiókra, elismerve, hogy sajátos fejlesztési kihívások állnak előttük; kiemeli, hogy a part menti régiók hasonló problémákkal szembesülnek, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe annak szükségességét, hogy a part menti turizmus a part menti övezetek integrált kezelésével és a tengerekre vonatkozó területrendezéssel párosuljon a területi kohézió jövőbeli megvalósítása során;

35. sürgeti a part menti régiók hatóságait és a helyi hatóságokat, hogy a tenger- és szárazföld alapú szomszédsági kapcsolatok vonatkozásában ösztönözzék az integrált területi marketing rendszereket és mozdítsák elő az egyenlőséget az idegenforgalmi fejlesztés és az utazások esetében az idegenforgalmi ágazat versenyképességének a versenyképesség egészének sérelme nélküli növelése érdekében;

36. ösztönzi a part menti régiókat, hogy vegyenek részt a régióközi együttműködésre irányuló – pl. a „Régiók a gazdasági változásért” elnevezésű kezdeményezés IV. témakörébe tartozó – projektekben, új, tematikus part menti idegenforgalmi hálózatok létrehozása és a meglévők további fejlesztése, valamint a know-how és a legjobb gyakorlatok cseréjének biztosítása céljából;

37. javasolja, hogy a nemzeti, regionális és helyi szinten érintett hatóságok együttműködési programjaik keretében tegyenek lépéseket a part menti turizmusra vonatkozó stratégiai projektek előmozdítása érdekében, technikai segítséget nyújtva a projektek támogatása érdekében és megfelelő pénzügyi támogatásban részesítve az ilyen fellépéseket, valamint ösztönözve a strukturális alapok felhasználását a fenntartható és környezetbarát idegenforgalom támogatására a part menti régiókban a konvergencia, a versenyképesség és a foglalkoztatás területén; ebben az összefüggésben meggyőződése, hogy különös figyelmet kell fordítani a kommunikáció és az információs technológiák fejlesztésére irányuló tevékenységekre;

38. felszólítja a Bizottságot, hogy tartson legalább egy, a part menti turizmust középpontba állító speciális rendezvényt, amelyre jövő évben, lehetőség szerint május 20-án, a tengerek európai napján kerülne sor, a partnerek közti kommunikáció, kapcsolatfelvétel és a legjobb gyakorlatok cserjének elősegítése érdekében, pl. az Európai Unió integrált minőségellenőrzési modelljének végrehajtása során; ebben az összefüggésben felkér minden felet, hogy a közvetlenül vagy közvetve a part menti turizmushoz kapcsolódó és közösségi támogatásban részesülő projektjeiket mutassák be;

39. úgy véli, hogy a vízi idegenforgalom elősegítése, az ágazathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek előmozdítása révén is, hozzásegíti az Unió polgárait fenntarthatóbb szokások és nagyobb környezettudatosság kifejlesztéséhez; felkéri ezért a tagállamokat, hogy a part menti övezeteikben támogassák az e célú beruházásokat;

40. továbbá felszólítja a Bizottságot egy, a part menti területekre irányuló turizmus uniós finanszírozásával kapcsolatos gyakorlati útmutató elkészítésére, hogy a pénzeszközöket kereső érdekelt felek számára megkönnyítse a tájékozódást;

41. elismeri, hogy a tengeri körutazások növekvő száma jelentős hozzájárulást jelent a part menti közösségek fejlődéséhez, amennyiben sikerül egyensúlyt találni a kockázatok és az előnyök, illetve a szárazföldi beruházások rögzített költségei és a tengeri körutazások szervezőinek szükséges rugalmassága között, valamint a környezeti megfontolásokat megfelelően figyelembe veszik;

42. felhívja a Bizottságot a bevált gyakorlatok alkalmazására törekvő part menti közösségek támogatására, és a különösen a tengeri körutazások és általában a part menti turizmus által teremtett többletérték jobb kiaknázására;

43. felszólítja a part menti régiókat, hogy hozzanak létre és támogassák a regionális és helyi fejlesztési ügynökségeket, melyek segítséget nyújtanak majd az ugyanazon a területen tevékenykedő szakemberek, intézmények, szakértők és adminisztrációk egymás közti, illetve tagállamok közötti hálózatba kapcsolásához, és konzultációs és tájékozódási lehetőséget biztosítanak az állami, illetve magánszférához tartozó potenciális kedvezményezettek számára;

44. javasolja, hogy a part menti tagállamok az együttműködési projektek utólagos finanszírozásának vonatkozásában vegyék figyelembe a fenntarthatóságot, és nemcsak pénzügyi tekintetben, hanem a partnerek közti együttműködés folyamatossága és az érintett helyi szolgáltatásokkal való kapcsolat szempontjából is;

45. javasolja, hogy a part menti tagállamok biztosítsák a kiválasztott projektek széles körben ismertté tételét, és egyszerűsítsék a pénzeszközökhöz való hozzáférés eljárásait annak érdekében, hogy a magánfinanszírozók számára vonzóvá tegyék a part menti turizmusban rejlő lehetőségeket és elősegítsék a hatóságok és a magánszektor szereplői közti partnerségek, különösen a KKV-k kialakítását; javasolja a tengeri és part menti turizmus rekreációs hatásainak ismertetését az egészséges flóra és fauna biztosításának összefüggésében (elősegítve az ökoturizmust, a horgászturizmust, a bálnamegfigyelést stb.); úgy véli, hogy ezek a célkitűzések részét képezhetik a május 20-i Európai Tengerészeti Napnak;

46. felszólítja a környezetvédő csoportokat, a tengerhez kötődő gazdasági ágazatokat, a kulturális szervezeteket, a tudományos közösséget, a közösségi szervezeteket és a helyi lakosokat, hogy vegyenek részt a projekt valamennyi szakaszában, beleértve annak nyomon követését is, a projekt hosszú távú fenntarthatósága érdekében;

47. végül felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a part menti területek felé irányuló közösségi finanszírozás e területek regionális fejlődésére gyakorolt hatásának mértékét, a legjobb gyakorlatok terjesztése és a különböző szereplőket összekötő partnerségi hálózatok támogatása céljából, amire egy, a fenntartható part menti turizmust megfigyelő központ közreműködésével kerülne sor;

48. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Régiók Bizottságának.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 1. o.

(2) HL L 210., 2006.7.31., 19. o.

(3) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(4) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(5) HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

(6) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0517.

(8) HL C 297. E, 2008.11.20., 184. o.

(9) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0213.