21.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 15/90

A.

mivel 2008. október 24-én lesz 13 éve, hogy Aung Szan Szú Kji-t, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) szervezet főtitkárát igazságtalan módon politikai fogolyként őrizetbe vették, mivel rajta kívül még 2 120 főt tartanak továbbra is embertelen körülmények között fogságban, pusztán azért, mert hangot adtak azon vágyuknak, hogy Burmában demokrácia legyen, és mivel az ENSZ újonnan kinevezett emberi jogi főbiztosa, Navanethem Pillay 2008. október 3-án hivatalosan felszólította a burmai katonai hatóságokat, hogy engedjék szabadon az összes politikai foglyot;

B.

mivel Aung Szan Szú Kji őrizetbe vételének évfordulóján ázsiai és európai országok vezetői találkoznak 2008. október 24–25-én az ASEM 7. csúcstalálkozóján, Kínában;

C.

mivel a burmai katonai junta szándékosan megtagad minden intézkedést az ország nyugati részén fekvő Csin tartományt fenyegető súlyos éhínség megelőzésére vagy kivédésére;

D.

mivel 2008 szeptemberében a burmai hatóságok ötnapos műveletsorozattal verték le a hat héttel korábban kezdődött, széles körű tiltakozásokat;

E.

mivel az emberi jogok helyzete tovább romlik, a politikai megtorlások még inkább elterjedtek, a katonai junta pedig nem tartotta be a 2007. szeptemberi „sáfrányos forradalmat” követően a nemzetközi közösségnek tett ígéreteit;

F.

mivel az Egyesült Államok 2003-ban betiltotta a Burmában készült ruhaneműk behozatalát, ugyanis ezeket tulajdonképpen rabszolgamunkával állítják elő, és mivel az Európai Unió Tanácsa mindezidáig nem tudott tagállamai között egyetértést teremteni az amerikaival azonos jellegű intézkedések meghozataláról;

G.

mivel az ENSZ főtitkára bejelentette, hogy lehetséges, hogy lemondja 2008 decemberére tervezett burmai látogatását, amennyiben az ország helyzetében az elkövetkező hónapok során nem áll be érzékelhető változás;

H.

mivel az ENSZ 2008. augusztusban jelentette, hogy a burmai katonai hatóságok hamisan kiszámított csereárfolyamok útján, csalárd módon elkobozzák a Burmának szánt humanitárius segélyek bizonyos százalékát;

I.

mivel a burmai hatóságok gátolják a szabad sajtóhoz való internetes hozzáférést, megakadályozzák a független hírforrások bejutását, és bebörtönzik az úgynevezett „internetes másképp gondolkodókat”, mivel ez utóbbiak megpróbáltak szabad hangot adni politikai nézeteiknek;

1.

elítéli azt, hogy folyamatosan fogságban tartják Aung Szan Szú Kji-t, aki a legutolsó, 1990-es demokratikus választásokon elért győzelme óta – megszakításokkal – házi őrizetben van, és ismételten követeli azonnali szabadon bocsátását;

2.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a politikai foglyok száma 1 300-ról 2 000-re nőtt a „sáfrányos forradalmat” követően, és azt, hogy a veterán újságíró és a Nemzeti Liga titkára, U Win Tin, illetve hat másik vezető 2008 szeptemberében történt szabadon engedése ellenére ezt követően 23 NLD-tagot tartóztattak le;

3.

kifogásolja a számos disszidens letartóztatását indokoló önkényes vádakat, valamint a politikai foglyok embertelen őrizeti körülményeit, amelyekbe a kínzás és a nehéz fizikai kényszermunka is beletartozik; mélységes aggodalmának ad hangot a politikai foglyok orvosi ellátásának rendszeres megtagadása miatt, és kéri, hogy újra engedélyezzék a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára a látogatásokat;

4.

sürgeti az ASEM-országokat, hogy csúcstalálkozójukon szólítsák fel közösen a burmai katonai hatóságokat az összes politikai fogoly szabadon bocsátására;

5.

határozottan elítéli a karen kisebbség, köztük a szomszédos Thaiföldön menedéket keresők ellen irányuló etnikai tisztogatást; e tekintetben felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást a juntára a civilek elleni katonai akciók beszüntetése érdekében, és növelje az érintett lakosságnak nyújtott humanitárius segítség mértékét, szükség esetén akár a határokon átnyúló mechanizmusok révén is;

6.

felszólítja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon a Nargis ciklon által sújtott területeken a segélyek célba juttatását illetően a burmai katonai hatóságok által bevezetett valamennyi korlátozás eltörléséhez, valamint terjesszen be teljes körű jelentést az általa nyújtott segítség hatékonyságáról és a még szükséges segítség mértékéről;

7.

felhívja a burmai hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyenek eleget humanitárius kötelezettségeiknek, különösen Csin tartományban, a küszöbön álló éhínségre való tekintettel;

8.

megjegyzi, hogy az ENSZ-megbízottak az elmúlt húsz év során 37 alkalommal látogattak el az országba, ám egyetlen egy reformintézkedésre sem sikerült rávenni az SPDC-t (a burmai Állami Béke és Fejlődés Tanácsát), továbbá felhívja a figyelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökségének a Mianmari helyzetről szóló 2007. október 11-i nyilatkozatára (S/PRST/2007/37), melyet az SPDC szintén figyelmen kívül hagyott; felszólít, hogy a reformok vonatkozásában jelöljenek ki határidőket és az értékelést elősegítő referenciapontokat, továbbá felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, foglaljon állást arról, hogy ezek nem teljesülése esetén további lépéseket tesz Burma ellen;

9.

felszólítja a burmai kormányt, hogy fokozatosan vezesse be az emberi jogok az ENSZ-különmegbízott által követelt négy alapvető elemét, melyek: a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadság; a meggyőződésük miatt fogva tartottak szabadon bocsátása; átalakulás egy többpárti, demokratikus és civil kormánnyá; valamint a független és részrehajlástól mentes igazságszolgáltatás;

10.

felhívja az ENSZ főtitkárát, hogy a körülményektől függetlenül 2008 decemberében másodszor is látogasson el Burmába, annak érdekében, hogy személyesen kérje a politikai foglyok haladéktalan szabadon bocsátását és a Nemzeti Liga a Demokráciáért szervezetnek a 2010-es választások előkészítésébe való teljes körű bevonását, továbbá felhívja a főtitkárt annak hangsúlyozására, hogy az ENSZ követeléseit teljesíteni kell;

11.

felszólítja az Európai Tanácsot, hogy 2008. december 11–12-i ülésén vizsgálja felül a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és szigorításáról szóló 2008. február 25-i 194/2008/EK tanácsi rendeletet (7), terjessze ki a célzott szankciók körét a burmai katonai junta tulajdonában álló vagy ahhoz szorosan kötődő vállalatok, konglomerátumok és vállalkozások nemzetközi bankszolgáltatásokhoz történő hozzáférésére, állítsa le a burmai gyártású ruhaneműk importját, és vessen véget bizonyos tábornokok és családtagjaik üzleti lehetőségekhez, egészségügyi ellátáshoz, vásárláshoz és külföldön történő oktatáshoz való hozzáférésének;

12.

felszólítja a Bizottságot, hogy fejtse ki, milyen lépéseket kíván tenni az ENSZ azon beismerésével kapcsolatban, mely szerint a Burmának juttatott humanitárius segély bizonyos százaléka államilag támogatott, árfolyammal kapcsolatos nyerészkedésnek esik áldozatul;

13.

komoly aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatosan, hogy a 2007. szeptemberi békés tüntetésekhez kötődő halálesetek, letartóztatások és eltűnések kivizsgálására a burmai katonai hatság által felállított „nyomozó testület” munkája nem hozott eredményt, és felhívja a burmai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé egy ENSZ által jóváhagyott vizsgáló bizottság működését;

14.

sürgeti Kína, India és Oroszország kormányait, hogy vessék latba a burmai kormányzat vonatkozásában fennálló tekintélyes gazdasági és politikai befolyásukat annak érdekében, hogy jelentős javulást érjenek el az országban, és vessenek véget az ország fegyverekkel és egyéb stratégiai erőforrásokkal való ellátásának;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU burmai különmegbízottjának, a burmai Állami Béke és Fejlődés Tanácsának, az ASEAN- és ASEM-országok kormányainak, az ASEAN titkárságának, az ASEAN mianmari interparlamentáris képviselőcsoportjának, Aung Szan Szú Kji-nek, a Nemzeti Liga a Demokráciáért pártnak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az ENSZ mianmari emberi jogi különmegbízottjának.