15.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 9/56

A.

mivel az egészség a legbecsesebb dolgok egyike, és mivel célunk az egészség biztosítása mindenki számára, továbbá mivel az egészség magas szintjét kell biztosítani;

B.

mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében az áll, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetés, és mivel a 35. cikk kimondja, hogy mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez, és hogy biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét;

C.

mivel az egészségügy fejlődésének pozitív hatása, hogy egyre többen élnek egyre hosszabb ideig;

D.

mivel az Európai Unióban és azon túl is egyre nagyobb mértékben fenyegeti az egészséget a rák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a reumás betegségek, a mentális betegségek, a túlsúly és az elhízással kapcsolatos problémák, az alultápláltság és a nem megfelelő táplálkozás, továbbá a HIV/AIDS növekvő előfordulása, a környezet rossz minősége és bizonyos betegségek újbóli megjelenése a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek következtében, és az új kihívások, fokozván az igényt a megelőzés, a hivatalos és nem hivatalos egészségügyi ellátás és gondozás, valamint a betegség utáni rehabilitáció iránt;

E.

mivel a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező új egészségügyi veszélyek, úgymint a világszintű járványok, a fertőző betegségek új tünettípusai, a trópusi betegségek és a biológiai terrorizmus, valamint az éghajlatváltozás és a globalizáció – különösen a vízellátás, az élelmezés, a fokozódó szegénység és a migráció terén megjelenő – következményei, valamint az olyan létező veszélyek, mint a környezetszennyezés egyre komolyabb problémát jelentenek;

F.

mivel a támogató egészségügyi rendszerek az európai szociális modell alapelemei, és a közérdekű szociális és egészségügyi szolgáltatók közérdekű feladatot látnak el, ami jelentősen hozzájárul a társadalmi igazságossághoz és a szociális kohézióhoz;

G.

mivel a népesség elöregedése változásokat okoz a tünettípusokban, fokozva az igényt a hivatalos és nem hivatalos egészségügyi ellátás és gondozás iránt, és megnehezítve az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát, továbbá mivel külön figyelmet kell szentelni az állami és a magánszektor által végzett kutatás és innováció támogatásának, és mivel különösen néhány tagállamban határozott politikákra van szükség az élet kezdeti szakaszainak támogatása érdekében;

H.

mivel a tagállamok között és azokon belül is nagy egyenlőtlenségek állnak fenn az egészségügyi ellátásban;

I.

mivel a polgárok egyre nagyobb mértékben közös és hatékony fellépést várnak az egészségügy terén;

J.

mivel a szubszidiaritás elvének szigorú figyelembevétele mellett ugyanakkor tiszteletben kell tartani a tagállamok egészségüggyel kapcsolatos hatásköreit és jogukat arra, hogy eldöntsék, milyen egészségügyi szolgáltatásokat tartanak megfelelőnek, beleértve a különböző irányítási rendszereket és annak tiszteletben tartását, hogy a tagállamok hogyan közelítik meg az állam vagy a magánszféra által biztosított egészségügyi szolgáltatások kérdését;

K.

mivel etikai aggályok esetén a tagállamok hatáskörén belül marad annak meghatározása, hogy egy adott szolgáltatás egészségügyi szolgáltatásnak tekinthető-e vagy sem;

L.

mivel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem azon egészségügyi területek egyike, ahol az EU-nak egyértelműen lehetősége van a fellépésre;

M.

mivel vannak olyan területek, ahol a tagállamok egyedül nem tudnak eredményesen fellépni, és mivel az Európai Unió elkötelezett egy olyan közös egészségügyi politika mellett, amellyel hozzáadott értéket tud nyújtani (pl. információk és bevált gyakorlatok cseréje);

N.

mivel az egészségügyi beruházások alapvető fontosságúak a humántőke fejlesztése szempontjából, és közvetett hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira;

O.

mivel nehéz megállapítani az egészségügy terén zajló munkafolyamatok és munkaprogramok számát;

P.

mivel a betegségmegelőzés terén vannak kiaknázatlan lehetőségek,

Q.

mivel az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia erősödik, az antibiotikumok pedig egyre kevésbé hatnak, és mivel a rezisztencia foka az EU-n belül változó, és ennek oka az eltérő hozzáállás az antibiotikumok alkalmazásához és ellenőrzéséhez (bizonyos tagállamokban más tagállamokhoz képest 3-szor, 4-szer annyi antibiotikum fogy), és mivel az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia európai probléma tekintettel arra, hogy a fokozott mobilitás, beleértve a turizmust is, növeli a rezisztens baktériumok terjedésének kockázatát, ezért felügyelni kell az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazását, valamint ösztönözni kell körültekintő használatukat, továbbá, mivel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az az illetékes ügynökség, amely ezeket a tevékenységeket koordinálja;

R.

mivel az egészségügyi kiadások 40 %-a az egészségtelen életmódhoz kapcsolódik (például alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód és nem megfelelő étrend miatt);

S.

mivel a hatékony munkahelyi egészségvédelem és biztonság megelőzheti a munkahelyi baleseteket, gátolhatja a foglalkozási megbetegedések megjelenését és csökkentheti a munkához kapcsolódó okokból tartósan fogyatékkal élő személyek számát;

T.

mivel a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) nem védi megfelelő módon a munkavégzésük során a reprodukció szempontjából káros anyagoknak kitett európai uniós polgárokat;

U.

mivel a helytelen táplálkozás – amely jelentős számú uniós polgárt érint, köztük a kórházban ápoltak megközelítőleg 40 %-át és a gondozást biztosító intézményekben élő idős emberek 40–80 %-át – az európai egészségügyi rendszerek számára az elhízásból és a túlsúlyból adódó kiadásokhoz hasonló összegekbe kerül;

V.

mivel az egészség nem csak az alkoholfogyasztástól, a dohányzástól, a mozgásszegény életmódtól, a táplálkozástól és hasonló külső tényezőktől függ, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni sok betegség pszichoszomatikus dimenziójának, valamint annak, hogy miért szenvednek egyre többen depresszióban és más mentális zavarban;

W.

mivel a tagállamoknak fokozottan támogatniuk kell a krónikus betegségekben szenvedő és/vagy fogyatékkal élő emberek segítését annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben integrálódhassanak a társadalomba;

X.

mivel sok tagállamban az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet mielőbbi aktív lépéseket tesz szükségessé az egészségügyi szakemberek toborzása és megtartása érdekében, illetve, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak az eltartottak fizetség nélküli gondozását biztosító rokonok és barátok támogatására;

Y.

mivel az EU egészségügyi stratégiáján belül több figyelmet kell szentelni az új technológiát használó hosszú távú gondoskodásnak, a krónikus betegségekben szenvedő személyek ellátásának és az otthoni egészségügyi ellátás idős és fizikai vagy lelki fogyatékossággal élő emberek számára történő biztosításának, valamint az őket gondozó személyeknek nyújtott szolgáltatásoknak, és mivel ebben az összefüggésben szinergiákat kell keresni az egészségügyi szolgáltatások és a szociális szolgáltatások között;

1.

üdvözli a Bizottság fent említett, a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó, európai uniós egészségügyi stratégiáról szóló fehér könyvét, és támogatja az abban lefektetett értékeket, elveket, stratégiai célokat és egyedi intézkedéseket;

2.

felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egészségügy terén jelenleg zajló munkát annak érdekében, hogy megállapítsa, mely munkafolyamatok teremtenek értéket a Közösség és a tagállamok számára; e munka részeként felhívja a Bizottságot annak meghatározására, hogy az egészségügy területén mely munkamódszerek és gyakorlatok képeznek hozzáadott értéket a tagállamokban zajló munka számára, és melyeket kellene jobban koordinálni;

3.

úgy véli, hogy mivel az egészséget új veszélyek fenyegetik, az egészségüggyel kulcsfontosságú politikai kérdésként kell foglalkozni a lisszaboni stratégia szellemében, amelybe beletartozik, hogy a polgárok számára megfelelő és a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást kell nyújtani az egészséges és versenyképes munkaerő biztosítása érdekében;

4.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a fehér könyv nem tűz ki konkrét, számszerűsíthető és mérhető célokat, amelyek megvalósítása révén kézzelfogható eredmények születhetnének, és javasolja ilyen célok lefektetését;

5.

hangsúlyozza, hogy az egészségügyi ellátáshoz hatékony szakpolitikai támogatásra van szükség a tagállamokban és az Európai Unióban, valamint világszerte valamennyi területen („egészség minden politikában”) és minden szinten;

6.

hangsúlyozza, hogy az egyetemesség, egyenlőség és szolidaritás általános elvei alapján el kell ismerni a férfiak és nők nagyobb beleszólási jogát az egészségükkel és egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos kérdésekbe, valamint a gyermekek jogát egészségük feltétel nélküli védelméhez;

7.

megjegyzi, hogy a WHO szerint a krónikus betegségek, különösen a szélütés és a szívbetegségek előfordulása fokozatosan megelőzi a fertőző betegségekét;

8.

a betegségek megelőzésére való törekvés jegyében javasolja az egészségügyi hatásvizsgálatok széles körű alkalmazásának bevezetését, tekintettel arra, hogy a különböző szintű döntéshozó testületek, helyi és regionális önkormányzatok, valamint a nemzeti parlamentek döntéseinek emberi egészségre gyakorolt hatása mérhető;

9.

hangsúlyozza, hogy a cselekvési terveknek elsősorban egyes betegségek okaival, valamint a világjárványok és a helyi járványok visszaszorításával és megelőzésével kell foglalkozniuk; hangsúlyozza, hogy léteznek nemtől függő betegségek, például a prosztatarák a férfiak esetében, illetve a méhnyakrák a nőknél, és ezekre vonatkozóan külön politikákat kellene kidolgozni;

10.

javasolja, hogy az ECDC megbízatását terjesszék ki a nem fertőző betegségekre is;

11.

javasolja, hogy a Bizottság kiemelt célként tűzze ki a tagállamok közötti és azokon belüli, valamint a különböző társadalmi csoportok – beleértve a férfiakat és a mentális egészségi problémákkal élő személyeket – közötti, elkerülhető egészségügyi egyenlőtlenségek és méltánytalanságok csökkentését; ezen kívül felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az olyan közösségi jogszabályokat, mint az átláthatóságról szóló irányelv (16);

12.

hangsúlyozza, hogy az egészségügyi méltánytalanságok csökkentését célzó fellépések közé kell tartoznia a célzott támogatásnak, a közoktatásnak és a megelőző programoknak;

13.

meggyőződése, hogy jelentősen fokozni kell a betegségmegelőzési erőfeszítéseket és – amennyiben hatékony termékek állnak rendelkezésre – a szervezett oltásokat; ennélfogva sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy 5 éves időszakra szóló, ambiciózus tervet a megelőző fellépésekről; egyetért azzal, hogy az egészségügyi kiadások – különösen a megelőzésre és a betegségek korai diagnosztizálására fordított kiadások – nem csak költséget jelentenek, hanem befektetést is képeznek, amelyet az egészségben eltöltött életévek számával mint lisszaboni strukturális indikátorral lehetne mérni;

14.

hangsúlyozza annak tényét, hogy az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapotát jelenti, nem csak a betegség és gyengeség hiányát;

15.

hangsúlyozza, hogy a hatékony betegségmegelőzési stratégia előfeltétele, hogy megbízható, független és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre az egészséges viselkedésmódokra, a betegségekre és a kezelési lehetőségekre vonatkozóan;

16.

hangsúlyozza, hogy a betegségmegelőzés szándéka nem vezethet olyan társadalmi hangulathoz, amely megakadályozza a krónikus betegségben szenvedő vagy fogyatékos gyermekek megszületését; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a krónikus betegségben szenvedő és/vagy fogyatékkal élő gyermekek szüleinek biztosított konkrét segítségnyújtást;

17.

hangsúlyozza továbbá, hogy az egészségügyi befektetések ösztönzése érdekében fontos megmérni az eddigi befektetések hatékonyságát és közzétenni az eredményeket;

18.

hangsúlyozza azt, hogy fontos jól szervezett, átfogó és hatékony szűrési programokat végrehajtani annak érdekében, hogy elősegítsék a betegségek korai felismerését és azonnali kezelését, és ezáltal csökkentsék az azokhoz kapcsolódó halálozások és megbetegedések számát;

19.

meggyőződése, hogy mivel az Európai Unió magas egészségügyi és élelmiszerbiztonsági normákat ír elő, alapvetőnek kell lenniük a polgárok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést biztosító jogainak és a saját egészségükért való felelősségüknek egész életük során, s arra szólít fel, hogy eszközöljenek további befektetéseket az egészségügyi ismeretekről szóló kutatásokba annak érdekében, hogy meghatározzák, mi a legmegfelelőbb stratégia e kérdés kezeléséhez a népesség egyes csoportjain belül; egészséges életvitelre ösztönzi a társadalom valamennyi rétegét;

20.

hangsúlyozza, hogy az „egészséges életmód” fogalmát (azaz az egészséges étkezést, az élvezeti szerek mértékletes alkalmazását és a megfelelő fizikai aktivitást) ki kell egészíteni a pszichoszociális szempontokkal (azaz a munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtésével); hangsúlyozza, hogy az egészséges életstílus magában foglalja a jó mentális és fizikai egészséget is, és hogy ezek a versenyképes gazdaság fenntartásában is jelentős tényezők;

21.

elvárja a Bizottságtól, hogy kiemelt figyelmet fordítson az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságára, és ezzel összefüggésben a gyógyszeripar szerepére és felelősségére is;

22.

üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy alapvető egészségügyi értékeket határozzon meg és létrehozza az egészségügyi mutatók rendszerét (nemzeti és helyi szinten), továbbá ösztönözze az egészségismereti programokat és az egészségügyi problémák megelőzését célzó programokat;

23.

hangsúlyozza, hogy az emberi test és az emberi testrészek pénzügyi nyereség forrásává tételének tilalmát – ahogy az az Európai Unió Alapjogi Chartájának 3. cikkében is szerepel – alapelvnek kell tekinteni az egészségügy terén, különösen a sejtek, szövetek és szervek adományozása és átültetése területén;

24.

üdvözli a Bizottság szándékát, hogy – az „egészség mindenkinek” koncepció szellemében – népszerűsíti az egészséget és a betegségmegelőzést valamennyi korcsoportban; hangsúlyozza az egészséggel kapcsolatos fő kérdések –, úgymint a táplálkozás, az elhízás, az alultápláltság, a fizikai aktivitás, az alkohol-, kábítószer- és dohányfogyasztás, valamint a környezeti kockázatok, ide értve a munkahelyi és otthoni levegőszennyezést – a férfiak és nők közötti egyenlőség elvével összhangban való kiemelésének szükségességét, támogatást nyújtva az egészséges idősödéshez és csökkentve a krónikus betegségek terhét;

25.

arra biztatja a Bizottságot, hogy holisztikusabb szemlélettel tekintsen a táplálkozásra, és az elhízás mellett tegye az alultápláltságot is kulcsfontosságú prioritássá az egészségügy területén, és azt ahol csak lehet, építse bele a Közösség által finanszírozott kutatásba, az oktatásba és a jó egészségügyi állapot előmozdítására irányuló kezdeményezésekbe, valamint az uniós szintű partnerségekbe;

26.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU egészségügyi stratégiája keretében törekedjenek a fogyatékosság fogalmának közös meghatározására vonatkozó iránymutatások kidolgozására – e fogalomba beletartozhatnak a krónikus vagy daganatos betegségben szenvedő személyek is –, és addig is azok a tagállamok, amelyek ezt eddig nem tették meg, a lehető leghamarabb cselekedjenek annak érdekében, hogy a fogyatékosságra vonatkozó nemzeti definíciójuk a krónikus vagy daganatos betegségben szenvedő személyekre is vonatkozzon;

27.

kéri továbbá, hogy tulajdonítsanak elsőrendű fontosságot annak, hogy a fogyatékkal élő személyek számára egyenlő hozzáférést biztosítsanak az egészségügyi ellátáshoz, és hogy ez a finanszírozásban is tükröződjön;

28.

hatékony intézkedéseket kér az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem érdekében, beleértve azt, hogy az antibiotikumokat tegyék vénykötelessé, dolgozzanak ki iránymutatásokat az antibiotikumok felírásának csökkentésére és korlátozzák azt azon esetekre, ahol ténylegesen szükséges az antibiotikum alkalmazása, tegyenek erőfeszítéseket a markervizsgálatok javítására, ezáltal ösztönözve az antibiotikumok óvatosabb alkalmazását, és adott esetben dolgozzanak ki higiéniai szabályzatokat; kéri, hogy fordítsanak fokozott figyelmet a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumra; rámutat arra, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) kellene nyomon követnie és értékelnie az iránymutatások és a szabályzatok alkalmazását;

29.

felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét, hogy a betegek jólétének és életminőségének biztosítása érdekében fontos a kutatás támogatása és a krónikus betegségek megelőzésének, korai felismerésének és megfelelő kezelésének elősegítése;

30.

elismeri az egészségügyi ápolók és az egészségügyi szolgáltatás alapvető szerepét, ezért kéri, hogy fordítsanak figyelmet az ápolók támogatására és az ápoltak mellett az ő egészségük védelmére is irányuló politikákra;

31.

megállapítja, hogy annak érdekében, hogy az egész Európai Unióban elősegítsék az egészségügyi szakemberek mobilitását és biztosítsák a betegek biztonságát, a tagállamok és az egészségügyi szakemberekkel foglalkozó szabályozó szerveik közötti információcsere alapvető fontosságú;

32.

az EU egészségügyi stratégiája keretében a bevált gyakorlatok hatékonyabb cseréjére szólít fel az Európai Unión belül az egészségügyi ellátás valamennyi területén, különösen a szűrési programokkal, valamint a súlyos betegségek, például a daganatos megbetegedés diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatban;

33.

úgy véli, hogy az Európai Uniónak további lépéseket kell tennie az egészségügyi dolgozók munkahelyi balesetekkel és sérülésekkel szembeni védelmére, amennyiben ezek szükségessége tudományos vagy orvosi szempontból igazolt;

34.

sürgeti a Bizottságot, hogy a 2004/37/EK irányelv módosítására irányuló, soron következő javaslatába foglalja bele a reprodukció szempontjából káros anyagokat;

35.

helyesli a fent említett 2008. január 15-i állásfoglalásban megfogalmazott fellépést, és sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a Parlament véleményét, hozza meg a kért intézkedéseket és tegye meg a szükséges kezdeményezéseket, köztük:

36.

sajnálatának ad hangot, amiért a Parlament többszöri és külön kérése ellenére a Bizottság még nem tett javaslatot a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) módosítására, amelynek célja a tűkkel és éles orvosi eszközökkel végzett munkával járó, az egészségügyi munkavállalókat fenyegető súlyos kockázatok kezelése; felszólítja a Bizottságot, hogy az ajánlati felhívás (2007/S 139-171103) segítségével gyorsítsa fel a hatásvizsgálat lezárását és kéri, hogy az európai egészségügyi dolgozóknak a fent említett 2006. július 6-i állásfoglalásával összhangban kerüljön sor a megfelelő módosítás elfogadására jóval a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt;

37.

úgy véli, hogy a közösségi környezetvédelmi jogszabályok rendkívül hiányos alkalmazása is hátrányosan érinti az európai polgárok egészségi állapotát;

38.

hangsúlyozza, hogy bizonyos helyzetekben az európai polgárok olyan egészségügyi problémákkal küzdenek, mint a levegőszennyezés, és ez olyan jelentős egészségügyi veszélyt jelent, amely hatással van a gyermekek megfelelő fejlődésére és csökkenti az EU-n belüli várható élettartamot (18);

39.

meggyőződése, hogy az egészséges életmód családokban, iskolákban, kórházakban, gondozást biztosító intézményekben, munkahelyeken és a szabadidő eltöltését szolgáló helyeken történő népszerűsítése alapvető fontosságú a sikeres betegségmegelőzésben és a megfelelő mentális egészség fenntartásában; elismeri, hogy a család kulcsfontosságú az „egészséges életstílus” modelljének kialakításában, amely modell a későbbi életszakaszban gyakran továbbadódik;

40.

felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 3. cikkére, amelynek értelmében a jogalkotó szerveknek elsőbbséget kell biztosítaniuk a gyermekek érdekeinek, amelynek egyik módja az elegendő hosszúságú szülési és szülői szabadság, az egészségvédelem és az anyaság alatt az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, különös tekintettel a szülő jelenlétének és gondoskodásának, valamint az anyatejjel való táplálásnak a csecsemő lelki és testi fejlődésére gyakorolt hatására;

41.

hangsúlyozza, hogy a terhes és szoptató nők egészségügyi ellátásán, illetve a terhesség és a szoptatás alatti alkohol- és kábítószer-fogyasztás és dohányzás veszélyeiről való tájékoztatáson javítani kell;

42.

hangsúlyozza, hogy a reproduktív és a szexuális egészség vonatkozásában fokozni kell a lakosság tudatosságát a nem kívánt terhességek megelőzése és a nemi úton terjedő betegségek elkerülése, valamint a meddőséggel összefüggő társadalmi és egészségügyi problémák mérséklése érdekében;

43.

támogatja a betegségek meghatározott típusaira irányuló intézkedéseket, és meggyőződése, hogy a hatékonyság növelése érdekében megfelelő munkamódszereket és szervezetet kell találni az intézményközi együttműködés javítására;

44.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe, milyen mértékben tudnak hozzájárulni az integrált szociális és egészségügyi politikák (a szociális szempontú egészségügyi szolgáltatások) a modern szemléletmód kialakításához az egészség elősegítése és védelme terén, különösen a népesség leginkább kiszolgáltatott rétegei – például a fiatal gyermekek, és a nem önellátó személyek – számára;

45.

úgy véli, hogy kutatási programokra irányuló erőfeszítései során az EU-nak fokozott figyelmet kell fordítania az olyan fontos, de gyakran elhanyagolt betegcsoportokra, mint a mentális egészségügyi problémákkal küzdők és a férfiak;

46.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai uniós egészségügyi stratégia keretében aknázzák ki jobban egyrészt a tudományos és technológiai kutatás közötti szinergiákat, különösen a jelenleg alulfinanszírozott egészségügyi területeken végzett újfajta kutatások tekintetében, másrészt az új orvosi ágazatok és terápiák fejlődését, hogy ezek a terápiák mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, mivel rendkívül pozitív hatásuk lehet az uniós polgárok egészségi állapotára, valamint a rendszer hatékonyságának növelése szempontjából;

47.

üdvözli a Bizottság által javasolt azon megközelítést, melynek célja a gyógyszerhamisítás elleni hatékony küzdelem, és arra biztatja a Bizottságot, hogy segítse elő vagy egy nemzetközi megállapodás kidolgozását e témában, vagy azt, hogy kiegészítő jegyzőkönyvet csatoljanak az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez (Palermói Egyezmény);

48.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden fontos betegségcsoport vonatkozásában hozzanak létre olyan kiválósági központot, amely hivatkozási, tájékoztató és iránymutató pontként szolgál a betegek és családjaik, az orvosok, az ápolók, az ágazat és mások számára;

49.

kiemeli, hogy a regionális és helyi egészségügyi hatóságoknak sok tagállamban gyakorta feladata az egészségügyi ágazat tervezése, irányítása, üzemeltetése és fejlesztése, és gyakran viselik az ágazati pénzügyi felelősséget is, alaposan ismerik és értik az egészségügyi ágazatot, és alapvető fontosságú partnerek az egészségügyi politika formálásában és végrehajtásában;

50.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a gyógyfürdőkúrák felépülést és egészségmegőrzését segítő elismert kedvező hatását;

51.

kéri a Bizottságot, hogy támogassa az e-egészségügy, az új egészségügyi technológiák és az orvosi eszközök felhasználók szükségleteiből kiinduló innovációjának fejlesztését;

52.

üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre uniós szintű strukturált együttműködési mechanizmusokat, és a civil társadalom közreműködésével teremtsék meg az érdekeltek közötti szorosabb együttműködést; hangsúlyozza, hogy a partnerségekbe be kell vonni a munkaadói és munkavállalói szervezeteket;

53.

kéri a tagállamokat, a regionális és a helyi hatóságokkal együtt, hogy a bevált módszerek cseréjének fejlesztése érdekében éljenek az együttműködési mechanizmussal; kéri a Bizottságot, hogy játsszon kezdeményező szerepet az ilyen bevált módszereken alapuló iránymutatások és ajánlások kidolgozásában;

54.

egyetért azzal, hogy az európai uniós egészségügyi stratégia alapján végrehajtandó intézkedéseket a meglévő pénzügyi eszközökből kell támogatni a jelenlegi pénzügyi keret (2007–2013) végéig, további költségvetési következmények nélkül;

55.

felkéri a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak, hogy nemzeti egészségügyi stratégiáikba azok kidolgozásakor vegyenek fel más, nem a közegészségügy területéhez kötődő projektekben teljesítendő prioritásokat is;

56.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.