14.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 8/75

A.

mivel a közösségi médiumok nonprofit szervezeteket takarnak, amelyek az általuk kiszolgálni kívánt közösség felé tartoznak elszámolással;

B.

mivel a nonprofit elv azt jelenti, hogy az ilyen médiumok elsődleges célja a köz- és/vagy magánérdekű tevékenységek folytatása gazdasági vagy pénzbeli haszon nélkül;

C.

mivel a közösség felé való elszámoltathatóság azt jelenti, hogy a közösségi médiumoknak tájékoztatniuk kell a közösséget intézkedéseikről és döntéseikről, ezeket meg kell indokolniuk, és esetleges helytelen magatartás esetén a közösségi médiumokat szankcionálni kell;

D.

mivel a tagállamok között jelentős különbségek vannak a közösségi média elterjedése és hatása területén, amelyek azon tagállamokban a legkiterjedtebbek, amelyek egyértelműen elismerik azok jogi helyzetét, és tisztában vannak hozzáadott értékeikkel;

E.

mivel a közösségi médiumok nyitottak arra, hogy a közösségek tagjai részt vegyenek a tartalom létrehozásában, és ezáltal inkább a médiumok műsorai előállításában való tevékeny, önkéntes részvételt támogatják, mint a passzív médiafogyasztást;

F.

mivel a közösségi médiumok nagyon gyakran nem a társadalom többségét képviselik, hanem inkább olyan különféle meghatározott kisebb, sok esetben helyi vagy regionális bázisú célcsoportokat szolgálnak ki, amelyeket az egyéb médiumok nem vesznek figyelembe;

G.

mivel a közösségi médiumok – kiváltképp a helyi tartalom forrásaként – átfogó, mégis nagy mértékben el nem ismert szerepet töltenek be a médiapiacon, és mivel ösztönzik az innovációt, a kreativitást és a tartalom sokféleségét;

H.

mivel a közösségi médiumok kötelesek világosan meghatározott megbízatást bemutatni – mint például társadalmi haszon biztosítása –, amelynek az általuk előállított tartalomban is tükröződnie kell;

I.

mivel a közösségi médiumok egyik fő gyengesége Európában az, hogy ezeket sok nemzeti jogrendszer jogilag nem ismeri el, és mivel ráadásul egyelőre egyik vonatkozó közösségi jogszabály sem foglalkozik a közösségi médiumok kérdésével;

J.

mivel egy gyakorlati kódex bevezetése a jogi elismerésen kívül tisztázná a szektor helyzetét, eljárásait és szerepét is, amely a függetlenség biztosítása, valamint a helytelen viselkedés megelőzése mellett hozzájárulna a szektor biztonságához is;

K.

mivel az internettel a szektor egy új lehetőségeket és kihívásokat tartogató új korszakba lépett, és mivel az analógról a digitális átvitelre való átállás költségei jelentős terhet rónak a közösségi médiumokra;

L.

mivel 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd európai évének jelölték ki, amely azt jelenti, hogy az uniós médiumoknak rendkívül fontos szerepet kell játszaniuk, egy különösen alkalmas megjelenési és információs eszközt biztosítva a kisebb kulturális egységek számára a társadalmon, mint egészen belül, valamint a kultúrák közötti párbeszéd 2008-ban történő, és azt követő folytatása érdekében;

M.

mivel a közösségi médiumok a polgárok felhatalmazásának, valamint azok civil társadalomban való tevékeny részvétele ösztönzésének fontos eszközei, mivel gazdagítják a társadalmi vitát, amely a belső (gondolati) pluralitás eszközét jelenti, és mivel a tulajdon koncentrációja fenyegetést jelent a közösséget alkotó valamennyi csoport számára, a helyi érdekeltségű témák alapos médialefedettsége tekintetében;

1.

hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok hatékony eszközök a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi integráció és a helyi azonosságtudat erősítésére, ami magyarázza a szektor változatosságát;

2.

rámutat arra, hogy a közösségi médiumok hozzájárulnak meghatározott érdekcsoportok azonosságtudatának erősítéséhez, miközben egyidejűleg lehetővé teszik e csoportok tagjai számára, hogy érintkezésbe kerüljenek más társadalmi csoportokkal, és ezért fontos szerepet játszanak a társadalomban a tolerancia és a pluralizmus előmozdításában, és segítik a kultúrák közötti párbeszédet;

3.

azt is hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok támogatják a kultúrák közötti párbeszédet a nagyközönség oktatásán, a negatív sztereotípiák elleni küzdelmen és a tömegmédia által közvetített, a kirekesztéssel fenyegetett társadalmon belüli közösségekkel – pl. bevándorlókkal, romákkal és egyéb etnikai valamint vallási kisebbségekkel – kapcsolatos kép javításán keresztül; hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok a bevándorlók integrálásának egyik meglévő eszközét képezik, és emellett lehetővé teszik a társadalom hátrányos helyzetű tagjai számára, hogy a számukra fontos vitákba való beleszólással aktív résztvevőkké váljanak;

4.

rámutat arra, hogy a közösségi médiumok jelentős szerepet játszhatnak a képzési programokban a külsős szervezetek – beleértve az egyetemeket – és a közösség képzetlen tagjai bevonásával, és a munkatapasztalat-szerzés értékes középpontjaként; rámutat arra, hogy az emberek digitális, webes és szerkesztési ismeretek terén történő, a közösségi médiumok tevékenységében való részvétel útján megvalósuló képzése hasznos és átvihető ismereteket nyújt;

5.

rámutat arra, hogy a közösségi médiumok a helyi kreativitás katalizátoraként működnek, mivel nyilvános fórumot biztosítanak a művészek és kreatív vállalkozók számára új elképzeléseik és koncepcióik kipróbálásához,

6.

úgy véli, hogy a közösségi médiumok a tartalom létrehozásába és terjesztésébe való közvetlen bevonásukon keresztül hozzájárulnak ahhoz a célhoz, hogy javítsák a polgárok médiaműveltségét, valamint ösztönzi az iskolai közösségek megnyilvánulási lehetőségeit annak érdekében, hogy kifejlesszék a fiatalokban a polgári magatartásformát, elmélyítsék a médiával kapcsolatos műveltséget, valamint a közösségi médiumokban való részvétel során a későbbiekben is alkalmazható készségeket alakítsanak ki;

7.

hangsúlyozza, hogy a közösségi médiumok segítenek a médiapluralizmus erősítésében, mivel további nézőpontokat nyújtanak az adott közösség számára központi jelentőségű kérdések tekintetében;

8.

rámutat arra, hogy némely területeken – beleértve a távoli vidékeket – a közszolgálati és kereskedelmi médiumok megszüntetésének vagy hiányának, és a kereskedelmi médiumok helyi tartalmak csökkentésre irányuló tendenciájának fényében, a közösségi médiumok biztosíthatják a helyi hírek és információk egyetlen forrását, és a helyi közösségek egyetlen megnyilvánulási lehetőségét;

9.

üdvözli, hogy a közösségi médiumok jobban képesek megismertetni a polgárokkal a meglévő közszolgáltatásokat, és segíthetnek a nyilvános vitában való civil részvétel előmozdításában;

10.

úgy véli, hogy a különlegesen célzott közönség megszólításával a közösségi médiumok hatékonyan szolgálhatják az Unió polgárokhoz való közelítésének célját; továbbá azt is ajánlja, hogy a tagállamok dolgozzanak együtt tevékenyebben a közösségi médiumokkal a polgárokkal való szorosabb párbeszéd kialakítása érdekében;

11.

rámutat arra, hogy a közösségi médiumok jó minősége alapvető fontosságú a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása szempontjából, és hangsúlyozza annak tényét, hogy megfelelő pénzügyi források hiányában ezt a minőséget nem lehet biztosítani; megjegyzi, hogy a közösségi médiumok pénzügyi forrásai meglehetősen eltérőek, de általában elég szűkösek, és elismeri, hogy a kiegészítő finanszírozás és a digitális adaptáció lehetővé tenné a közösségi médiaszektor számára innovációs profiljának kibővítését, valamint új és létfontosságú szolgáltatások biztosítását, amelyek hozzáadott értéket biztosítanak a meglévő analóg kínálathoz;

12.

megállapítja, hogy a szektornak hiányzik a kellő támogatás ahhoz, hogy képes legyen jelentős erőfeszítést tenni annak érdekében, hogy javítsa képviseletét az Európai Unió és a nemzeti döntéshozók előtt, illetve javítsa az ezekkel való érintkezést;

13.

hangsúlyozza a közösségi médiumok politikai függetlenségének szükségességét;

14.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az állásfoglalásban szereplő tényezőket a közösségi médiumok következőképpen történő meghatározásakor:

15.

azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy ismerjék el jogilag a közösségi médiát mint külön csoportot a kereskedelmi és közszolgálati médiumok mellett, amennyiben még mindig hiányzik ez az elismerés, a hagyományos médiumok sérelme nélkül;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy a médiapluralizmus mutatóinak megtervezésekor vegye figyelembe a közösségi médiumokat a médiapluralizmus növelésére szolgáló alternatív, alulról jövő megoldásként;

17.

felhívja a tagállamokat, hogy a médiapluralizmus biztosítása érdekében aktívabban támogassák a közösségi médiumokat, amennyiben ez a támogatás nem válik a közszolgálati média kárára;

18.

hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet a helyi, regionális és országos hivatalok tölthetnek be a közösségi média támogatásában és fellendítésében megfelelő infrastruktúra biztosításával, olyan legjobb gyakorlatok cseréjét ösztönző programok keretében történő támogatással, mint például a „régiók a gazdasági változásért” című közösségi program (korábban: Interreg);

19.

kéri a tagállamokat, hogy tegyék elérhetővé mind az analóg, mind pedig a digitális televízió- és rádiófrekvencia-spektrumokat, figyelembe véve, hogy a közösségi médiumok által biztosított szolgáltatást nem alternatívaköltség vagy a spektrumkiosztás költségének igazolása alapján kell értékelni, hanem az általuk képviselt társadalmi érték alapján;

20.

elismeri, hogy egyrészt jóllehet, a szektornak csak kis része rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalatokkal ahhoz, hogy európai uniós támogatást kérjen és annak kedvezményezettjévé váljon, másrészt azonban a finanszírozással foglalkozó tisztviselők sincsenek tisztában a közösségi médiumok potenciáljával;

21.

elismeri, hogy a szektor számos sajátságos program megvalósításával jobban kihasználhatná a Közösség finanszírozási programjait, amennyiben azok hozzájárulnak a közösségi médiumok céljaihoz, így például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, csakúgy, mint az újságírók oktatásának és képzésének lehetőségét az egész életen át tartó tanulás program keretében, valamint egyéb programokat; azonban hangsúlyozza, hogy a finanszírozásnak elsődlegesen nemzeti, helyi és/vagy egyéb forrásokból kell származnia;

22.

sürgeti a közösségi médiumokat egy európai internetes fórum létrehozására, amelyen keresztül hasznos és fontos információkat lehetne terjeszteni a szektor számára, valamint a hálózati tevékenységek megkönnyítésére, és a legjobb gyakorlatok cseréjére;

23.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.