14.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 8/60

A.

mivel 2012 végéig az analógról a digitális földi televíziózásra való átállás a digitális technológia magasabb átviteli hatékonyságának eredményeképpen jelentős mennyiségű spektrumot fog az Európai Unióban felszabadítani, ami így lehetőséget kínál a rádiófrekvenciás spektrum újrakiosztására, és új lehetőségeket nyit meg a piaci növekedés és a minőségi fogyasztói szolgáltatások és választási lehetőségek bővülése előtt;

B.

mivel a rádióspektrum felhasználásának előnyei uniós szinten koordinált fellépés révén maximalizálhatók a hatékonyság szempontjából legoptimálisabb felhasználás biztosítása érdekében;

C.

mivel a rádiófrekvenciás spektrum a kulcsa a széles körű szolgáltatásnyújtásnak és a technológia által vezérelt piacok fejlődésének, amelyek értéke a becslések szerint az EU GDP-jének 2,2 % -a, és ezért – a lisszaboni stratégiával összhangban – a növekedés, a termelékenység és az európai uniós ipar fejlődésének kulcsfontosságú tényezője;

D.

mivel a rádiófrekvenciás spektrum egyrészt szűkös természeti erőforrás, másrészt közkincs, és annak hatékony felhasználása alapvető fontossággal bír a spektrumhoz való hozzáférés olyan különféle érdekelt felek számára történő biztosításában, akik ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat kívánnak nyújtani;

E.

mivel a spektrum nagy részét jelenleg analóg technológia szerinti katonai célokra használják és ezért a lakossági elektronikus kommunikációra rendelkezésre álló teljes spektrummennyiség ilyen nagyfokú megnövekedése ki fog terjedni erre a részre is a digitális átállást követően;

F.

mivel a tagállamoknak nincs közös menetrendje a digitális átállásra vonatkozóan; mivel több tagállamban a digitális átállásra vonatkozó tervek igen előrehaladott szakaszban vannak, míg néhány másik tagállamban az átállás már megtörtént;

G.

mivel a frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciójáról szóló bizottsági közlemény szerves része a Bizottság által az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozási keretének reformjáról 2007 novemberében elfogadott elektronikus hírközlési csomagnak;

H.

mivel a műsorfrekvenciák digitális műsorszolgáltatóknak történő (újra)kiosztása jelenleg számos tagállamban folyamatban van, és ennek eredményeként ezeket a frekvenciákat több évre osztják és ilyen módon blokkolják;

I.

mivel a technológiai semlegesség elengedhetetlen az együttműködtethetőség előmozdítása tekintetében, és a közérdek figyelembe vétele érdekében létfontosságú a rugalmasabb és átláthatóbb digitális átállási politikához;

J.

mivel a Tanács felhívta a tagállamokat, hogy a lehető legteljesebb mértékben végezzék el a digitális átállást 2012 előtt;

K.

mivel valamennyi tagállam közzétette a digitális átállásra vonatkozó javaslatait;

1.

elismeri az i2010 kezdeményezés – mint a megújult lisszaboni stratégia része – fontosságát, és hangsúlyozza, hogy a spektrumhoz való eredményes hozzáférés és annak hatékony felhasználása nagy jelentőséggel bír a lisszaboni célok elérésében; hangsúlyozza e tekintetben a szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés szükségességét a „digitális megosztottság” leküzdése érdekében;

2.

hangsúlyozza a digitális átállás szükségességét, amely az új információs és kommunikációs technológiák fejlődésével, valamint a digitális frekvenciatöbblettel együtt elő fogja segíteni a digitális megosztottság áthidalását és hozzá fog járulni a lisszaboni célkitűzések eléréséhez;

3.

tudomásul veszi a frekvencia-kiosztásra és -üzemeltetésre vonatkozó nemzeti szabályozások közötti eltéréseket; megjegyzi, hogy ezek az eltérések akadályozhatják a hatékonyan működő belső piac létrejöttét;

4.

hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet mértéke tagállamonként el fog térni a nemzeti körülményeknek köszönhetően, illetve a nemzeti média- és audiovizuális politikák függvényében;

5.

elismeri, hogy a digitális földi televíziózás fokozottabb spektrumhatékonysága lehetővé kell, hogy tegye kb. 100 MHz digitális frekvenciatöbblet újbóli kiosztását a mobil szélessávú és más szolgáltatások (pl. közbiztonsági szolgáltatások, RFID és közúti biztonsági alkalmazások) javára, biztosítva egyúttal, hogy a műsorterjesztő szolgáltatások továbbra is virágozzanak;

6.

megállapítja, hogy jelenleg a legtöbb tagállam le van maradva más fejlett országok mögött az új generációs kommunikációs infrastruktúrába való befektetés tekintetében, és hangsúlyozza, hogy a szélessávú kapcsolat és az internet fejlesztésében a vezető szerep elérése kulcsfontosságú az Európai Unió versenyképessége és kohéziója számára a nemzetközi színtéren, különösen az interaktív digitális platformok fejlesztése és új szolgáltatások – például az elektronikus kereskedelem, elektronikus egészségügyi, elektronikus oktatási és elektronikus kormányzati szolgáltatások – kifejlesztése tekintetében; hangsúlyozza, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten nagyobb beruházásokkal kellene ösztönözni innovatív termékek és szolgáltatások igénybevételét; hangsúlyozza, hogy a szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket nem szabad kizárólag a digitális frekvenciatöbbletre koncentrálni;

7.

meggyőződése, hogy a fokozott technológiai konvergenciának köszönhetően hamarosan az új – innovatív technológiákat és szolgáltatásokat tartalmazó – „multi-play” csomagokat lehet felkínálni, ugyanakkor megállapítja, hogy ezen új kínálatok kialakulása alapvetően az értékes spektrum, valamint a zökkenőmentes együttműködtethetőséget, összekapcsolhatóságot és lefedettséget lehetővé tevő új interaktív technológiák – például a mobil multimédia-technológiák, szélessávú vezeték nélküli hozzáférésű technológiák – rendelkezésre állásától függ;

8.

megjegyzi, hogy a technológiai konvergencia mára valósággá vált, új eszközöket és lehetőségeket biztosítva a hagyományos szolgáltatásoknak; hangsúlyozza, hogy a korábban műsorszórásra fenntartott frekvenciákhoz való hozzáférés lehetővé teheti új szolgáltatások megjelenését, feltéve, hogy a spektrumot a lehető leghatékonyabban kezelik a jó minőségű digitális műsorok szolgáltatásával való interferencia elkerülése érdekében;

9.

felhív a tagállamok közötti szoros együttműködésre egy olyan hatékony, nyílt és versenyképes elektronikus hírközlési belső piac megvalósítása érdekében, amely lehetővé fogja tenni új hálózati technológiák alkalmazását;

10.

hangsúlyozza az innovációt, új technológiákat, új szolgáltatásokat és új belépőket bátorító európai uniós környezet stratégiai jelentőségét az európai versenyképesség és kohézió fokozása érdekében; hangsúlyozza, hogy kiemelkedően fontos a végfelhasználóknak szabad választási lehetőséget biztosítani a termékek és szolgáltatások vonatkozásában a piacok és technológiák dinamikus fejlődésének eléréséhez az Európai Unióban;

11.

hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet egyedi lehetőséget kínál az Európai Uniónak olyan új szolgáltatások fejlesztésére, mint a mobil televízió és a vezeték nélküli internet-hozzáférés, valamint arra, hogy világelső legyen a mobil multimédiás technológiákban, áthidalva a digitális megosztottságot és új lehetőségeket teremtve az állampolgároknak, a szolgáltatásoknak, a médiának, az Európai Unió kulturális sokszínűségét gazdagítva;

12.

felhívja a tagállamokat – szuverenitásuk e tekintetben történő teljes körű tiszteletben tartása mellett –, hogy elemezzék a digitális átállás hatását a katonai célokra használt spektrumok vonatkozásában, és adott esetben osszák újra azt az adott digitális frekvenciatöbbletet új polgári alkalmazásokra;

13.

elismeri, hogy az uniós szintű koordináció ösztönözné a fejlődést, lendületet adna a digitális gazdaságnak és valamennyi polgár számára elérhető és egyenlő hozzáférést biztosítana az információs társadalomhoz;

14.

sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban szabadítsák fel a digitális frekvenciatöbbletet, ily módon lehetővé téve az uniós polgárok számára, hogy kihasználják az új, innovatív és versenyképes szolgáltatások előnyeit; hangsúlyozza, hogy az erre irányuló igény aktív együttműködést tesz szükségessé, hogy felülemelkedjenek a tagállamok között a digitális frekvenciatöbblet hatékony (újra)elosztásában nemzeti szinten meglévő akadályokon;

15.

hangsúlyozza, hogy a műsorszolgáltatók a pluralista és demokratikus alapelvek védelmében alapvető fontosságú tényezők, és erősen hiszi, hogy a digitális frekvenciatöbblet lehetővé teszi az állami és magán-műsorszolgáltatók számára, hogy jóval nagyobb számban kínáljanak közérdekű műsorokat a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint, ideértve a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítását is;

16.

úgy véli, hogy a digitális frekvenciatöbbletnek lehetőséget kellene biztosítania a műsorszolgáltatók számára, hogy fejlesszék és bővítsék szolgáltatásaikat, ezzel egyidejűleg pedig figyelembe vegyenek más lehetséges társadalmi, kulturális és gazdasági alkalmazásokat, például az arra a célra tervezett új és nyitott szélessávú technológiákat és hozzáférési szolgáltatásokat, hogy áthidalják a digitális megosztottságot, egyúttal nem engedve teret az együttműködtethetőség akadályainak;

17.

hangsúlyozza az Európai Unióban a spektrum összehangolt használatára vonatkozó megközelítés előnyeit a méretgazdaságosság és az egymással együttműködő vezeték nélküli szolgáltatások kifejlesztése szempontjából, valamint a szétaprózódás elkerülése érdekében, ami e szűkös erőforrás nem optimális felhasználásához vezet; úgy ítéli meg, hogy bár a spektrum hatékony kihasználásához szorosabb együttműködés és fokozottabb rugalmasság szükséges, a Bizottságnak és a tagállamoknak megfelelő egyensúlyt kell teremteniük a rugalmasság és a harmonizáció mértéke között, figyelemmel a digitális frekvenciatöbbletből eredő maximális előnyök kihasználására;

18.

megállapítja, hogy a digitális frekvenciatöbblet hatékony elosztása megvalósítható a jelenleg az ultramagas frekvenciasávon (UHF) frekvenciaengedélyekkel rendelkező szereplők akadályozása nélkül is, valamint hogy a jelenlegi műsorterjesztési szolgáltatások folytatása és kiterjesztése eredményesen elérhető, ugyanakkor pedig biztosítható az, hogy az új mobil multimédiás és szélessávú, vezeték nélküli hozzáférésű technológiáknak alapvető spektrumforrásokat osszanak ki az UHF sávban azért, hogy új interaktív szolgáltatásokat nyújtsanak az uniós polgároknak;

19.

úgy véli, hogy a frekvenciák kiosztása céljából tartott árverések esetében a tagállamoknak közös megközelítést kell elfogadniuk az árverések feltételeire és módjaira, valamint a keletkezett erőforrások elosztására vonatkozóan; felszólítja a Bizottságot, hogy ezen elgondolások mentén terjesszen elő iránymutatásokat;

20.

hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet kiosztásakor a fő irányadó elvnek annak kell lennie, hogy a közérdeket szolgálják, biztosítva a legjobb társadalmi, kulturális és gazdasági értéket a jobb és földrajzilag szélesebb körű szolgáltatásnyújtást és a polgároknak szóló digitális tartalmat illetően, és hogy ne csak az állami bevételeket maximalizálják, hanem védjék az audiovizuális médiaszolgáltatások jelenlegi felhasználóit, valamint tükrözzék a kulturális és nyelvi sokszínűséget is;

21.

hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet egyedülálló lehetőséget biztosít az Európai Unió számára, hogy kialakítsa a világban vezető szerepét a mobil multimédia technológiák terén, valamint hogy ugyanakkor áthidalja a digitális megosztottságot az információk, az ismeretek és a szolgáltatások megnövekedett áramlásával, amely szolgáltatások összekötik egymással az összes uniós polgárt, és amelyek új lehetőségeket nyújtanak a média, a kultúra és az Európai Unióban valamennyi területen meglévő sokszínűség tekintetében;

22.

hangsúlyozza, hogy az egyik lehetséges mód, amelyen keresztül a digitális frekvenciatöbblet elősegítheti a lisszaboni célok megvalósulását, az a szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatások elérhetőségének javítása a polgárok és a gazdasági szereplők számára az egész Európai Unióban, továbbá a digitális megosztottság kezelése úgy, hogy előnyöket biztosítanak a hátrányos helyzetűek, valamint a külső és vidéki területek számára, és biztosítják az egyetemes lefedettséget a tagállamokban;

23.

helyteleníti, hogy az európai polgárok egyenlőtlenül férnek hozzá a digitális szolgáltatásokhoz, különösen a műsorszórás terén; megállapítja, hogy a vidéki és a peremvidéki régiók a digitális szolgáltatások kialakítását illetően különösen hátrányos helyzetűek (az azonnaliság, a választási lehetőség és a minőség tekintetében); sürgeti a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent, amire lehetőségük van, a digitális átállás gyors és minden polgár számára tisztességes módon történő lebonyolításának biztosítása érdekében;

24.

hangsúlyozza, hogy a digitális megosztottság nem csupán a vidéket érintő kérdés; hangsúlyozza, hogy egyes régi, magas épületekben az új hálózati infrastruktúrák beszerelése nehézségeket jelent; hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket a spektrum jelenthet a digitális megosztottság leküzdésében úgy a városi, mint a vidéki térségekben;

25.

hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet közreműködhet a polgároknak nyújtott jobb és egymással együttműködő társadalmi szolgáltatásokban, például az e-kormányzatban, az e-egészségügyben, az e-szakképzésben és az e-oktatásban, különös tekintettel a hátrányos helyzetű vagy elszigetelt területeken – például a vidéki és kevésbé fejlett területeken és szigeteken – élőkre;

26.

sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak további intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és az idős felhasználók, továbbá a sajátos társadalmi szükségletekkel élő felhasználók a digitális frekvenciatöbblet kínálta legtöbb előnyt kihasználhassák;

27.

megerősíti a közbiztonsági szolgáltatások társadalmi értékét és annak szükségességét, hogy az analóg szolgáltatások kikapcsolása eredményeként az UHF sáv átszervezéséből eredő spektrumrendszerbe beépítsék saját működési követelményeik támogatását;

28.

hangsúlyozza, hogy az európai digitális frekvenciatöbblet valamennyi előnyének kiaknázására irányuló politika fő prioritása annak biztosítása, hogy a fogyasztók magas színvonalú szolgáltatások igen széles skáláját élvezhessék, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják jogaikat, figyelembe véve a digitális átállással felszabaduló spektrum eredményes kiaknázását;

29.

hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblet új lehetőségeket teremt az audiovizuális és médiapolitikai célkitűzések számára; ezért meggyőződése, hogy a digitális frekvenciatöbblet kezelésére vonatkozó döntéseknek az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatos olyan általános érdekű célkitűzések előmozdítására és védelmére kell összpontosítaniuk, mint például a szólásszabadság, a médiapluralizmus, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség, illetve a kiskorúak jogai;

30.

bátorítja a tagállamokat az azzal kapcsolatos társadalmi, kulturális és gazdasági érték elismerésére, hogy hozzáférést biztosítanak az engedélyhez nem kötött felhasználók, különösen a kis- és középvállalkozások és a nonprofit szektor számára a digitális frekvenciatöbblethez, ily módon növelve a spektrumhasználat hatékonyságát az ilyen engedélyhez nem kötött felhasználások jelenleg használaton kívüli frekvenciákon („fehér tereken”) való koncentrálásával;

31.

lépésenkénti megközelítésre hív fel e téren; véleménye szerint az olyan kisebb hálózatokra – különösen helyi vezeték nélküli hálózatokra – gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni, amelyek jelenleg nem engedélykötelesek, és ösztönözni kell – különösen a vidéki területeken – a szélessávú kapcsolathoz való egyetemes hozzáférést;

32.

felhívja a tagállamokat a spektrumgazdálkodási hatóságok közötti fokozott együttműködésre vonatkozó intézkedések támogatására olyan területek megvizsgálása céljából, ahol az engedélyhez nem kötött, fehér térnek minősülő spektrum kiosztása lehetővé tenné az új technológiák és szolgáltatások kialakulását az innováció előmozdítása érdekében;

33.

ösztönzi a tagállamokat, hogy a fehér tér kiosztásával kapcsolatosan vizsgálják meg a spektrumhoz a nem kereskedelmi és oktatási szolgáltatók, továbbá közszolgálati feladatot ellátó helyi közösségek által történő, engedélyhez nem kötött nyílt hozzáférés igényeit;

34.

hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbblethez engedélyhez nem kötött felhasználók általi hozzáférés biztosítására való törekvés során figyelembe kell venni a kirekesztéssel fenyegetett társadalmi csoportok – különösen a fogyatékkal élő és idős felhasználók, illetve a speciális szociális igényű felhasználók – igényeit;

35.

elismeri az olyan új technológiák mint a WiFi és a Bluetooth előnyeit, melyek az engedélyhez nem kötött 2,4 GHz-es sávban működnek; elismeri, hogy az egyes szolgáltatásoknak adott frekvenciák felelnek meg a legjobban; úgy véli, hogy az alacsonyabb frekvenciákban kisebb mennyiségű, engedélyhez nem kötött spektrum kiosztása további innovációra ösztönözhet az új szolgáltatások terén;

36.

hangsúlyozza ezért, hogy a frekvenciák kiosztását átlátható módon kell végezni, figyelembe véve az új spektrum összes lehetséges felhasználóját és társadalmi hasznukat;

37.

ösztönzi a tagállamokat, hogy részletesen vizsgálják meg az elkövetkező években az analógról a digitális műsorszolgáltatásra való átállással felszabaduló spektrum társadalmi és gazdasági értékét;

38.

elismeri az ITU Genf-06 megállapodás (Regionális Rádiós Hírközlési Konferencia, 2006), a nemzeti frekvencia-kiosztási tervek és a 2007. évi Hírközlési Világkonferencia (WRC-07) határozatainak jelentőségét az UHF-sáv átszervezésében;

39.

felszólítja a tagállamokat, hogy közös módszertant követve 2009 végéig dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat a digitális frekvenciatöbblettel kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a digitális frekvenciatöbblettel kapcsolatos nemzeti stratégiák kidolgozásában, és uniós szinten ösztönözze a bevált gyakorlatokat;

40.

hangsúlyozza, hogy néhány tagállamban az átállás közelsége és a nemzeti átállási tervek közötti eltérések közösségi szintű választ igényelnek, amellyel nem lehet várni a reformirányelvek hatálybalépéséig;

41.

elismeri a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák a digitális frekvenciatöbblet felhasználását, azonban azt is megerősíti, hogy egy közösségi szinten összehangolt megközelítés nagymértékben növeli a frekvenciatöbblet értékét, és a leghatékonyabb módja annak, hogy elkerüljék a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti káros interferenciát;

42.

megismétli, hogy az uniós polgárok érdekében a digitális frekvenciatöbbletet a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben kell kezelni annak érdekében, hogy elkerüljék az egyre több polgár által igénybe vett, magas színvonalú digitális tévéadások szolgáltatásával való interferenciát és tiszteletben tartsák a fogyasztói jogokat és érdekeket, illetve a berendezések terén tett beruházásaikat;

43.

hangsúlyozza, hogy a tagállamok fontolóra vehetik a digitális frekvenciatöbblet következtében felszabadult frekvenciák kiosztása során a technológiai szempontból semleges értékesítéseket, egyúttal lehetővé téve a frekvenciákkal való kereskedést; úgy véli azonban, hogy ennek az eljárásnak teljes mértékben követnie kell az ITU rádiózási szabályait, a nemzeti frekvenciatervezést és a nemzeti politikai célkitűzéseket annak érdekében, hogy elkerüljék a nyújtott szolgáltatások közötti káros interferenciát; figyelmeztet a spektrum túlzott feldarabolásának veszélyére, ami a korlátozott erőforrások nem optimális felhasználásához vezet; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy egyetlen jövőbeli koordinált spektrumterv se akadályozza a jövőbeli innovációt;

44.

támogatja a digitális frekvenciatöbblet felhasználásának közös és kiegyensúlyozott megközelítését, ami lehetővé teszi mind azt, hogy a műsorszolgáltatók továbbra is felkínálhassák és bővíthessék szolgáltatásaikat, mind pedig azt, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók felhasználják ezeket az erőforrásokat új, egyéb fontos társadalmi és gazdasági felhasználásokra irányuló szolgáltatások elindítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a digitális frekvenciatöbbletet minden esetben technológiasemleges alapon kell kiosztani;

45.

hangsúlyozza, hogy a spektrumpolitikának dinamikusnak kell lennie, és lehetővé kell tennie a műsorszolgáltatók és a hírközlési üzemeltetők számára új technológiák alkalmazását és új szolgáltatások kialakítását, amelyek révén továbbra is alapvető szerepet játszhatnak a kulturális és a médiapolitika célkitűzéseinek elérésében, egyúttal új, magas színvonalú hírközlési szolgáltatásokat nyújtva;

46.

a méretgazdaságosságot, az innovációt, az együttműködtethetőséget és a lehetséges páneurópai szolgáltatások nyújtását illetően hangsúlyozza azokat a potenciális előnyöket, amelyeket a koherensebb közösségi szintű, integrált spektrumtervezés jelent; ösztönzi a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve azonosítsák a digitális frekvenciatöbblet közös spektrum részsávjait a technológiasemleges alapon harmonizálható különböző alkalmazások csoportosítása céljából;

47.

úgy véli, hogy az UHF sávon belüli csoportosítás alapja egy alulról építkező megközelítés kell, hogy legyen, a nemzeti piacok sajátosságainak megfelelően, biztosítva, hogy közösségi szintű harmonizációra akkor kerül sor, amikor ez egyértelműen hozzáadott értéket teremt;

48.

a spektrum hatékonyabb felhasználása, valamint az innovatív és sikeres nemzeti, határokon átnyúló és páneurópai szolgáltatások megjelenésének elősegítése érdekében támogatja a közösségi szintű koordinált megközelítést, az UHF spektrum egy- és kétirányú szolgáltatások számára fenntartott különböző csoportjai alapján, figyelembe véve az ugyanabban a sávban működő hálózatok különböző típusainak együttes működéséből adódó potenciálisan káros interferenciát, a genfi ITU Regionális Rádiós Hírközlési Konferencia (RRC-06) és a és a 2007. évi Hírközlési Világkonferencia (WRC-07) eredményeit, valamint a meglévő engedélyeket;

49.

úgy ítéli meg, hogy a harmonizált spektrumnak a közösségi szinten sürgősségi szolgáltatásoknak szentelt része hozzáférést kell, hogy biztosítson a jövőbeli szélessávú technológiákhoz az emberi életnek a sürgősségi szolgáltatások részéről történő hatékonyabb reagálás útján való védelméhez szükséges információk megszerzése és továbbítása tekintetében;

50.

sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve végezzen megfelelő műszaki, társadalmi-gazdasági és költség-haszon tanulmányokat a közösségi szinten koordinálható vagy összehangolható részsávok méretének és jellemzőinek meghatározása céljából; emlékeztet, hogy az ilyen tanulmányoknak figyelembe kell venniük, hogy a frekvenciatöbblet nem statikus, és hogy a műszaki fejlődés folyamatos, így az új technológiák bevezetése során lehetővé kell tenni, hogy az UHF sávot a műsorszolgáltatáson és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokon túl új típusú, innovatív társadalmi, kulturális és gazdasági szolgáltatások is igénybe vehessék; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok járuljanak hozzá a világosan meghatározott és egymással együttműködtethető páneurópai szolgáltatások európai szinten harmonizálandó közös sávjainak azonosítását, valamint e sávok kiosztását célzó tanulmányokhoz;

51.

sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen együttműködést a tagállamokkal szomszédos országokkal annak érdekében, hogy azok hasonló frekvenciatérképeket fogadjanak el vagy hangolják össze frekvencia-kiosztásukat az Európai Unióval a távközlési alkalmazások működési problémáinak elkerülése érdekében;

52.

kéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot a nyílt forráskódú szoftverek felhasználói és az engedélyezési hatóságok közötti konfliktusokról a szoftver alapú rádiók tekintetében;

53.

kéri a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a vezeték nélküli mesh hálózat rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogi felelősség mérséklésére;

54.

felszólítja a Bizottságot, hogy a fent említett tanulmányok elkészültével, valamint a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoporttal és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletével folytatott konzultációt követően, a nemzeti sajátosságokat kellőképpen figyelembe véve nyújtson be javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a digitális frekvenciatöbblet felhasználására vonatkozó jobb közösségi szintű koordinációs intézkedések érdekében, a nemzetközi szinten elfogadott frekvenciatervekkel összhangban;

55.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.