14.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 8/26

A.

mivel jelenleg a pénzpiacokról szóló nemzeti és uniós szabályozás közvetve vagy közvetlenül, bár nem kizárólag a fedezeti alapokra és magántőke-befektetési alapokra is alkalmazandó;

B.

mivel a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell e szabályozás egységes végrehajtását és alkalmazását; mivel a hatályos jogszabályok minden további kiigazítását megfelelő költség/haszon elemzésnek kell alávetni, és annak megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie;

C.

mivel a Bizottság nem reagált minden szempontból pozitívan a Parlament korábbi kéréseire, többek között a fent említett 2004. január 15-i, 2006. április 27-i, 2007. július 11-i és 2007. december 13-i állásfoglalásaiban megfogalmazottakra;

D.

mivel a fedezeti alapok és a magántőke igen eltérő jellemzőkkel írhatóak le, és egyik fogalomra sem létezik egyértelmű meghatározás, de mindkettő inkább a jól tájékozott, mintsem lakossági fogyasztók által igénybe vett befektetési eszköz; mivel a termékspecifikus szabályozás szempontjából e két elem nem kezelhető egy kategóriaként;

E.

mivel a fedezeti alapok és a magántőke-befektetések egyre fontosabb olyan alternatív befektetési eszközök, amelyeknek nem csak jelentős és egyre növekvő a részesedése a globálisan vagyonkezelés alatt álló eszközökben, de új befektetési lehetőségek létrehozásával javítják is a pénzügyi piacok hatékonyságát;

F.

mivel több globális, EU-beli és nemzeti intézmény már jóval a jelenlegi pénzügyi válság előtt elemezte a fedezeti alapokkal és a magántőke-befektetésekkel kapcsolatos lehetséges aggályokat, ami a pénzügyi stabilitást, a kockázatkezelés szabványait, a túlzott eladósodottságot (tőkeáttétel), valamint a lekötött és az összetett pénzügyi eszközök értékelését illeti;

G.

mivel a Pénzügyi Stabilitási Fórum 2007-es elemzése megállapította, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályok az összes szereplő fokozott ellenőrzésével kezelhetők a legjobban;

H.

mivel a világ pénzügyi stabilitásáról szóló, 2008 áprilisi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap megállapította, hogy „senki nem tudta felmérni az intézmények széles körére – bankokra, monoline biztosítókra, állami pénzintézetekre, fedezeti alapokra – gyakorolt hatást, és a rendszertelen kiigazítás miatti járulékos kockázatokat”;

I.

mivel a lisszaboni menetrend megvalósítása a növekedésbe és a foglalkoztatásba való hosszú távú befektetést tesz szükségessé;

J.

mivel ehhez a hosszú távú befektetéshez jól működő, stabil, a reálgazdasághoz hozzájáruló pénzügyi piacokra van szükség az EU-ban és globálisan egyaránt, ami kizárólag egy versenyképes és innovatív pénzügyi ágazat Európai Unióban való jelenlétének biztosításával lehet elérni;

K.

mivel a fedezeti alapok és a magántőke-befektetési alapok az innovatív termékek iránti kereslet megteremtése, az árfeltárás segítése révén sok esetben likviditást biztosítanak, elősegítik a piac diverzifikációját és a piaci hatékonyságot;

L.

mivel a pénzügyi stabilitás jobb felügyeleti együttműködést is igényel, globális szinten is, amihez logikusan az EU jelenlegi felügyeleti rendszerének folyamatos javítása szükséges, beleértve a rendszeres információcserét és az intézményi befektetők fokozott átláthatóságát;

M.

mivel a Bizottságnak fel kellene tárnia az off-shore piaci szereplők globális szabályozásának lehetőségét;

N.

mivel a befektetők és a felügyeleti hatóságok felőli megfelelő szintű átláthatóság kulcsfontosságú az ilyen jól működő és stabil pénzpiacok biztosítása, valamint a piaci szereplők és termékek közötti verseny előmozdítása szempontjából;

O.

mivel a Bizottságnak ellenőriznie és elemeznie kell a fedezetialap- és a magántőke-műveletek hatásait, és fontolóra kell vennie a befektetések jövőbeli finanszírozási módjára, a kockázatkezelésre, az értékelési módszerekre, a menedzserek képesítésére, a lehetséges érdekellentétekre, a tulajdonosi szerkezet nyilvánosságra hozatalára és a fedezeti alapok nyilvántartásba vételére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv indítványozását;

P.

mivel a piaci tevékenység ellenőrzési céllal történő nyomon követésének biztosítására az illetékes felügyeleti szervek rendelkezésére kell bocsátani a fedezeti kockázattal és a hitelezési tevékenységgel kapcsolatos információkat;

Q.

mivel az alapkezelő ágazat a nagyobb átláthatóság érdekében tovább kell fejlessze a vállalatirányításra vonatkozó kötelező intézkedéseket, melyekről a nyilvánosságot is tájékoztatni kell; kéri az ellenőrzési mechanizmusok javítását;

R.

mivel a tagállamoknak a legjobb gyakorlat alkalmazásával biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatottak megszerzett vállalati nyugdíjai csőd ellen védve legyenek;

S.

mivel a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy a „prudens személy” elvének meghatározásába – amennyiben ez az elv a már meglévő közösségi jogszabályok része – vegye fel azt a követelményt is, hogy a befektetők kötelesek legyenek ellenőrizni, hogy az alternatív befektetési alap, amelybe befektetnek, megfelel-e az arra vonatkozó jogszabályoknak és az iparág legjobb gyakorlatra vonatkozó szabványainak;

T.

mivel a zártkörű értékpapír-kibocsátás tagállamok általi meghatározásai között jelenleg tapasztalható különbségek akadályt jelentenek a belső piacra nézve, és arra ösztönöznek, hogy magas kockázatú termékeket szivárogtassanak be a lakossági piacra;

U.

mivel létre kellene hozni a magatartási kódexekkel kapcsolatos egymegállós rendszerű honlap létrehozását, beleértve a magatartási kódexeket betartók jegyzékét, a kódexek nyilvánosságra hozatalát és a megfelelés hiányának indokait; megállapítja, hogy a megfelelés hiányának okaiból tanulni is lehet; mivel ezt a honlapot az EU számára kell létrehozni, és nemzetközi szinten kell népszerűsíteni;

V.

mivel a globális pénzügyi stabilitásról szóló 2008. áprilisi jelentésében az IMF figyelmeztetett arra, hogy „a vállalati szektor adósságpiaca sebezhetőnek tűnik, mivel a nemteljesítési ráták makrogazdasági és strukturális tényezők együttes hatása miatt valószínűleg emelkedni fognak”;

W.

mivel a magántőke-befektetési ügyletek közelmúltbeli megszaporodása jelentékenyen növelte azon alkalmazottak számát, akiknek munkahelyét végső soron a magántőke-befektetési alapok ellenőrzik, kellő figyelmet kell fordítani a hatályos nemzeti munkajogra és a közösségi munkajogra (különösen a 2001/23/EK irányelv), amely akkor alakult ki, amikor a helyzet még más volt, mivel a nemzeti és a közösségi munkajogot megkülönböztetésmentesen kell alkalmazni, ideértve a munkavállalók felé azonos felelősséget viselő összes gazdasági szereplővel szembeni tisztességes és megfelelő bánásmódot;

X.

mivel sok jogrendszer szerint az üzemek tulajdonában lévő és ellenőrzése alatt álló fedezeti alap és magántőke nem jelenik meg munkaadóként, és ezért mentesül a munkaadókra vonatkozó jogi kötelezettségek alól;

Y.

mivel a rendkívüli adósságterhek esetében a társaságok magasabb kockázati profilt mutatnak;

Z.

mivel más szereplőkhöz hasonlóan összeférhetetlenség származhat a magántőke-befektetési vagy fedezeti alapok üzleti modelljéből vagy e vállalkozások és a pénzügyi piacok más szereplői közötti kapcsolatokból; a hatályos közösségi jogszabályok megerősítésére irányuló erőfeszítések nem korlátozódhatnak kizárólag a fedezeti alapokra és a magántőke-befektetési alapokra, és azoknak összhangban kell lenniük a globális normákkal, például az összeférhetetlenség kollektív befektetési formák és piaci közvetítők által történő kezeléséről szóló IOSCO-elvekkel;

AA.

mivel a fedezeti alapok és a magántőke-befektetési alapok vezetőinek javadalmazási rendszerei miatt felelőtlen kockázatvállaláshoz vezető, visszás ösztönzők születhetnek;

AB.

mivel a fedezeti alapok a hitelválsággal sújtott összetett strukturált termékek befektetői között voltak, így más befektetőkhöz hasonlóan maguk is veszteségeket szenvedtek;

AC.

mivel a jövőbeli pénzügyi válságok kockázatának minimalizálása érdekében, illetve a piacokon átívelő és a piaci résztvevők közötti erős kölcsönhatásokra, valamint a határokon átnyúló, illetve a szabályozott és a nem szabályozott piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek célkitűzése miatt a következetesebb és összehangoltabb általános érvényű szabályozás biztosítása érdekében számos kezdeményezés indult el az EU-ban és globális szinten, ideértve a tőkekövetelményről és a tőkemegfelelésről szóló irányelvek felülvizsgálatát és a hitelminősítő ügynökségekről szóló irányelvre irányuló javaslatot;

AD.

mivel az elvi alapú szabályozás megfelelő megközelítés a pénzügyi piacok szabályozása tekintetében, hiszen jobban igazodik a piac fejlődéséhez;

AE.

mivel uniós szintű fellépésre van szükség a pénzintézetekre és pénzpiacokra vonatkozó alábbi hét elv alapján:

AF.

mivel ez a fellépés, figyelembe véve a nemzetközi felügyeleti és szabályozási gyakorlatot, univerzális és átfogó, bizonyos méret felett az összes pénzintézetet felölelő jogalapot biztosítana;

1.

kéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 44. cikke, 47. cikkének (2) bekezdése vagy 95. cikke alapján 2008 végéig nyújtson be egy vagy több olyan jogalkotási javaslatot, amely lefedi az összes lényeges szereplőt és pénzpiaci résztvevőt, azon belül a fedezeti alapokat és a magántőke-befektetési alapokat, reagál a fenti AE. preambulumbekezdésben megfogalmazott elvekre, és követi a lenti részletes ajánlásokat;

2.

megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és a polgárok alapvető jogait;

3.

álláspontja szerint a kért javaslat vagy javaslatok lehetséges pénzügyi kihatásait uniós költségvetési előirányzatokból kell fedezni;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kapcsolódó részletes ajánlásokat a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.