14.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 8/18

A.

mivel a bolognai folyamat célja az európai felsőoktatási térség 2010-ig történő létrehozása, beleértve a felsőoktatási reformokat, a diákok és tanárok mobilitása előtt álló fennmaradó akadályok felszámolását, valamint az európai felsőoktatás minőségének, vonzerejének és versenyképességének javítását;

B.

mivel a diákok mobilitásának és az oktatás minőségének továbbra is a bolognai folyamat központi elemeinek kell maradniuk;

C.

mivel a diákok mobilitása új kulturális, társadalmi és felsőoktatási értékeket képez, és megteremti a személyes előrelépés, valamint a nemzeti és nemzetközi szintű felsőoktatási normák és foglalkoztathatóság növelésének lehetőségeit;

D.

mivel a diákok mobilitása számos diák, kutató és más munkatárs számára – különösen az újabb tagállamokban – főként az elégtelen ösztöndíjak miatt még mindig elérhetetlen, mivel az akadályok jól ismertek, és azokat a kapcsolódó vitában részt vevő érdekeltek közül többen ismételten jelezték;

E.

mivel külön figyelmet kell fordítani a diákok tanulásának, megélhetési költségeinek és mobilitásának megfelelő finanszírozására;

F.

mivel a Parlament következetesen költségvetési prioritásának tekintette a hallgatói mobilitást, és annak biztosítására törekedett, hogy az oktatással kapcsolatos közösségi programok megfelelő mértékű finanszírozásban részesüljenek; mivel az e kérdéssel kapcsolatos határozott álláspontja – a Tanács által a bizottsági javaslattal kapcsolatban bevezetett csökkentések ellenére – az egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus programokhoz elkülönített, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján és az új költségvetési eljárások szerint megtárgyalt költségvetési előirányzatok növeléséhez vezetett;

G.

mivel a diákok mobilitására vonatkozó, megbízható statisztikai adatokra van szükség a megfelelő politikák és intézkedések megfigyeléséhez, összehasonlításához és értékeléséhez, valamint kialakításához;

H.

mivel az önképzés és az informális tanulás elismerése az egész életen át tartó tanulás stratégiájának sarokköve, és ily módon a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulás fontosságát el kell ismerni ebben a folyamatban;

I.

mivel a külföldre utazással kapcsolatos választást semmilyen igazgatási, pénzügyi vagy nyelvi akadály nem hátráltathatja;

J.

mivel a mobilitás az idegennyelv-tanulásra és az általános kommunikációs készségek javítására ösztönöz;

K.

mivel sürgősen szükség van az egyetemeknek a minőség, a tanulmányi struktúra, az innováció és a rugalmasság tekintetében történő reformjára és modernizációjára;

L.

mivel az oktatás minősége éppoly fontos, mint a kutatás minősége és azt az egész Európai Unióban meg kell reformálni és korszerűsíteni kell; és mivel e két dimenzió szorosan összekapcsolódik;

M.

mivel a különböző nemzeti elismerési rendszerek a diákokkal szembeni egyenlő bánásmód, valamint az Európai Felsőoktatási Térségben és az európai munkaerőpiacon az előrehaladás jelentős akadályát képezik;

N.

mivel a mobilitást veszélyeztetheti mind az elvégzett képzések teljes és megfelelő elismerésének elmulasztása, mind a megszerzett fokozatok egyenértékűségének hiánya;

O.

mivel sürgősen szükség van arra, hogy egységes megközelítést hajtsanak végre, koordináljanak és támogassanak a bolognai folyamatot aláíró valamennyi ország körében;

P.

mivel a barcelonai folyamatnak olyan új, progresszív oktatási modellt kell kialakítania, amely garantálja a képzéshez való hozzáférést mindenki számára, és amelynek legfőbb célkitűzése az ismeretek és az értékek átadása, egy öntudatos és társadalmi egyenlőtlenségektől mentes, fenntartható jövőbeli társadalmat teremtve;

1.

úgy véli, hogy a diákok mobilitásának növelését és a különböző oktatási rendszerek minőségét a bolognai folyamat 2010 utáni fő céljainak újrafogalmazása keretében prioritásokként kell kezelni;

2.

hangsúlyozza, hogy a diákok mobilitásának megvalósítása érdekében különböző politikai területeken kell lépéseket tenni; a mobilitással kapcsolatban több szempont is átlépi a felsőoktatás körét, és a társadalmi kérdések, a pénzügy, valamint a bevándorlási és vízumpolitikák alkalmazási körébe tartozik;

3.

üdvözli a tagállamok által a kormányközi együttműködés keretében az EU-n belüli oktatás minőségének és versenyképességének javítása érdekében tett erőfeszítéseket különösen a mobilitás támogatása, a képesítések elismerése és a minőségbiztosítás terén, különösen tekintettel a pénzügyi keret 1a. fejezetében rendelkezésre álló szűkös tartalékok miatti korlátozott mozgástérre;

4.

meggyőződése, hogy a folyamatban részt vevő valamennyi érdekelt fél által alkalmazott konzultációs módszernek folytatódnia kell: az intézményeknek és a diákok képviselőinek szorosan együtt kell működniük a mobilitás fennmaradó akadályai, valamint a bolognai folyamat minőségével és végrehajtásával kapcsolatos problémák kezelése érdekében;

5.

rámutat, hogy a bolognai folyamat végrehajtása során különös figyelmet kell szentelni az európai kutatási térséggel folytatott szoros és intenzív együttműködésnek és koordinációnak;

6.

ragaszkodik ahhoz, hogy a diákok mobilitásával és a diákok társadalmi-gazdasági profiljával kapcsolatban összehasonlítható és megbízható statisztikákra – például közös mutatókra, kritériumokra és referenciaértékekre – van szükség a jelenlegi adathiány leküzdése és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében;

7.

felszólítja az egyetemeket, hogy javítsák és egyszerűsítsék mind a hozzájuk érkező, mind a tőlük kiutazó diákoknak az Interneten és másként nyújtott tájékoztatást; felhívja az egyetemeket és a nemzeti Erasmus-hivatalokat, hogy működjenek együtt a diákok szervezeteivel annak érdekében, hogy minden szükséges információt kellő időben elérhetővé tegyenek; továbbá felhívja az egyetemeket, hogy az Erasmus egyetemi chartához való csatlakozásuk révén tett kötelezettségvállalásokkal összhangban támogassák a diákok jogait;

8.

hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a bolognai folyamat elérhesse célkitűzéseit, szükség van a viszonosságra a diákok és a kutatók áramlása tekintetében; hangsúlyozza a jelenlegi tendenciák és különösen az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokba irányuló gyenge mobilitás terén fennálló egyenlőtlenséget;

9.

rámutat az érkező diákok társadalmi, kulturális és nyelvi integrációját elősegítő mentori irányítás fontosságára;

10.

hangsúlyozza, hogy a nagyobb fokú nyelvismeret lényeges előny és a diákok mobilitásának egyik oka, és hogy fontos intenzív nyelvtanfolyamokat biztosítani az érkező diákok számára, az Erasmus tanulmányi időszakok előtt és/vagy azok ideje alatt,

11.

felhívja az uniós egyetemeket, hogy hajtsanak végre innovatív, széles körű és módszertani tantervi reformot, mivel a nagyra törő és jó minőségű tartalmi és szervezeti szerkezetátalakítás alapvető fontosságú a diákok mobilitása és a nagyobb mértékű rugalmasság szempontjából; valamennyi képzési programban „mobilitási tanulmányi időszak” bevezetésére szólít fel annak érdekében, hogy a külföldi tanulás lehetővé váljon a diákok számára;

12.

kéri, hogy helyezzenek hangsúlyt a doktoranduszok mobilitását előmozdító közös európai doktori programok és egy európai doktorátusi keret létrehozásának szükségességére;

13.

hangsúlyozza az oktatás minőségének és kiválóságának alapvető szerepét, hiszen a képzett tanárok minden tanulmányi területen történő fejlődése és folyamatos képzése kulcsfontosságúak a diákokat vonzó hatásuk és hatékonyságuk, valamint a bolognai folyamat célkitűzéseinek elérése szempontjából;

14.

újólag megismétli, hogy több transznacionális párbeszédre, valamint információ- és tapasztalatcserére van szükség a tanárképzés – beleértve az alapfokú tanítóképzés – konvergenciájának megkönnyítése és a folyamatos szakmai fejlődés hatékonysága érdekében;

15.

külön segítségnyújtást kell biztosítani a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaiból származó diákok számára, például olcsó és élhető szálláshelyek felajánlásával; az érkezést követően gyakran külön támogatásra van szükség;

16.

javasolja egy harmonizált európai diákigazolvány bevezetését a mobilitás megkönnyítése és a diákok számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szállások és a megélhetési költségek terén kedvezményekhez jussanak;

17.

felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy a támogatások egyszerű, rugalmas és átlátható odaítélési eljárásai, valamint a magas költségű úti célok és a rászoruló diákok esetén további pénzügyi támogatás révén biztosítsanak egyenlő és egyetemes hozzáférést a mobilitáshoz; létfontosságúnak tartja, hogy a diákok ezt a támogatást még indulásuk előtt megkapják, hogy ily módon elkerülhetővé váljon a rájuk háruló túlzott mértékű pénzügyi teher;

18.

üdvözli, hogy a költségvetési fegyelemről, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban előírt többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelhető az oktatás terén megvalósuló programok és különösen az Erasmus-ösztöndíjak tekintetében előirányzott pénzügyi keret növelése a program ellenőrzésének és értékelésének eredményeitől függően;

19.

rámutat, hogy a diákok mobilitása finanszírozásának új módjait, például kamatmentes kölcsönöket és/vagy átruházható kölcsönöket kell bevezetni és támogatni;

20.

felhívja az európai egyetemeket, hogy működjenek együtt a magánszektorral (pl. gazdasági vagy üzleti szervezetekkel, mint például kereskedelmi kamarákkal) annak érdekében, hogy minden ciklus folyamán (felsőfokú alapképzés, mesterfokozat, doktori fokozat) új és hatékony mechanizmusokat találjanak a diákok mobilitásának társfinanszírozására, ily módon javítva az oktatási rendszerek minőségét;

21.

javasolja, hogy a társaságok és egyetemek között folytassanak gyümölcsöző párbeszédet és kétirányú cserét annak érdekében, hogy innovatív partnerségeket alakítsanak ki és feltárják az együttműködés új módjait;

22.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai felsőoktatási térség létrehozása érdekében folytassák az európai referenciakeret (bolognai képesítési keretrendszer, az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere, a minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványok és iránymutatások, valamint a lisszaboni elismerési egyezmény) végrehajtását;

23.

hangsúlyozza ezért az átfogó, egységesített és hatékony kreditátviteli rendszer (ECTS) végrehajtásának sürgősségét annak érdekében, hogy a diákok és egyetemi tudósok képesítésének az egységes közös keretnek köszönhetően egész Európában könnyen átvihető legyen;

24.

hangsúlyozza, hogy a háromlépcsős fokozatrendszer (felsőfokú alapképzési fokozat, mesterfokozat és doktorátus) rugalmasabbá is válhatna, kiváltképpen ha a „3 + 2” rendszer helyett a „4 + 1” rendszert használnák az első és második lépcsőben; megjegyzi, hogy egyes tanulmányok esetében ez célszerűbb lehet a végzett hallgatók nagyobb mobilitása és foglalkoztathatóságának lehetővé tétele érdekében;

25.

a szakmai gyakorlatok és az egyetemek által jóváhagyott egyéb önképzésből eredő és informális mobilitási tapasztalatoknak ECTS-krediteket kellene kapniuk, és azokat a tananyag szerves részeként kellene elismerni;

26.

felhívja a tagállamok illetékes hatóságait és az európai egyetemeket, hogy ösztönözzék és támogassák a bevált gyakorlatok cseréjét és a tudatosságnövelő kezdeményezéseket;

27.

sürgeti a tagállamokat, hogy a vízumokról szóló uniós irányelvekkel összhangban könnyítsék meg a vízumeljárásokat és csökkentsék azok költségét a mobilis diákok számára, különösen a keletebbre fekvő tagállamok és tagjelölt országok esetében;

28.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.