19.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 279/65

—

tekintettel a Bizottság „Az iparpolitika félidős felülvizsgálata – Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” című közleményére (COM(2007)0374) és az azt kísérő belső munkadokumentumra (SEC(2007)0917),

—

tekintettel a Versenyképességi Tanács 2007. november 22-i és 23-i következtetéseire,

—

tekintettel a Bizottság „Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre – A modern kkv-politika félidős felülvizsgálata” című közleményére (COM(2007)0592),

—

tekintettel a Bizottság „Vezető piacok – egy kezdeményezés Európa számára” című közleményére (COM(2007)0860),

—

tekintettel a „Politikai keretek az EU gyáriparának megerősítésére – egy integráltabb iparpolitikai megközelítés felé” című, 2006. július 5-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az „Ideje felgyorsítani – a vállalkozások és növekedés Európájának létrehozása” című, 2006. november 30-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—

tekintettel a Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0167/2008),

A.

mivel a Bizottságnak az iparpolitikára vonatkozó félidős felülvizsgálata felméri az iparpolitika integrált megközelítésének végrehajtásában 2005-ig elért előrehaladást és meghatározza az elkövetkező években megteendő intézkedéseket;

B.

mivel az EU ipara a magánszektor K+F-fel kapcsolatos kiadásának több mint 80%-át teszi ki és az EU ipara által gyártott innovatív termékek teszik ki az EU kivitelének 73%-át, fontos szerepet játszva az EU tudásalapú gazdasággá való átalakulásában;

C.

mivel más régiókhoz – például az Egyesült Államokhoz vagy Ázsiához – képest az EU ipara az erőteljes piaci szabályozás miatt még mindig viszonylag lassan igazodik a változó piaci körülményekhez és az új technológiai fejleményekhez;

D.

mivel az olyan tendenciák, mint a globalizáció, a technológiai változás és a fenntartható fejlődés lényeges, de jelenleg még kiaknázatlan lehetőségeket kínálnak az EU ipara számára;

1.

üdvözli a Bizottságnak az intergrált iparpolitika végrehajtása terén elért haladást áttekintő közleményét és hangsúlyozza, hogy a lisszaboni célok eléréséhez elengedhetetlen egy virágzó ipari ágazat;

2.

megállapítja mind a horizontális, mind pedig az ágazatspecifikus intézkedések terén elért előrehaladást és üdvözli az élelmiszer-feldolgozásra és az elektrotechnikára vonatkozó új ágazati kezdeményezéseket;

3.

sajnálja, hogy gyenge kapcsolat van az uniós és nemzeti szintű iparpolitika között, és támogatja a Bizottság és a tagállamok e kapcsolat megerősítését célzó kezdeményezéseit;

4.

úgy véli, hogy az EU iparpolitikájának legfontosabb szerepe az, hogy létrehozza a vállalkozások fejlődésével, az ipari befektetéssel, az innovációval és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos megfelelő keretfeltételeket, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások igényeire;

5.

az a véleménye, hogy a szolgáltatások és az ipar területén nyitott és versenyképes belső piac hozzájárul az ágazat innovációs potenciáljához, és javítja annak versenyképességét; úgy véli, hogy a versenypolitikának döntő fontosságú szerepe van annak biztosításában, hogy a fogyasztóknak előnye származzon a nyitott európai piacból;

6.

hangsúlyozza a hatékony közbeszerzési rendszerek fontosságát az európai ipar versenyképessége szempontjából; úgy véli, hogy a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés fontos eszköz az európai vállalkozások innovációs képességének ösztönzésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy ennek fényében vizsgálják felül közbeszerzési politikáikat, és felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a legjobb gyakorlatok cseréjét e területen;

7.

üdvözli a Bizottság javaslatait, amelyek megerősítik a védelmi eszközök európai piacát, és javítják az EU védelmi iparának globális versenyképességét;

8.

ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza piacfelügyeleti tevékenységét az ipari és fogyasztói áruk ellátási láncát illetően, beleértve az ellátási lánc következő szintjén lévő forgalmazókat és kiskereskedőket is, hogy az ellátási lánc valamennyi szakaszában biztosítsa a versenyt;

9.

felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a belső piachoz való hozzáférést megnehezítő, felesleges adminisztratív akadályok megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit, egyszerűsítse és javítsa a szabályozási környezetet és csökkentse a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhet többek között annak biztosításával, hogy a Bizottságnak az adminisztratív teher csökkentésére irányuló cselekvési tervében meghatározott 13, prioritást élvező területen előrehaladást érnek el, valamint az adminisztratív akadályok megszüntetésére irányuló, gyorsított intézkedések (fast track) második csomagjának végrehajtásával;

10.

sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek előrelépést az adminisztratív teher csökkentésére vonatkozó, ambiciózus nemzeti célok – különösen a kis- és középvállalkozások növekedését és fejlődését ösztönző olyan célok, mint például az egyszerűsített beszámolási követelmények és mentességek – meghatározása és elérése felé;

11.

ösztönzi a Bizottságot, hogy alkalmazzon koherens megközelítést a kis- és középvállalkozásokkal szemben valamennyi uniós politikában azáltal, hogy megfelelően alkalmazza az ún. „gondolkozz először kicsiben” elvet;

12.

erőteljesen támogatja a ún. „kisvállalkozási jogszabályra” (Small Business Act) vonatkozó közeljövőbeli kezdeményezést; úgy véli, hogy először jogalkotási javaslat formájában kellene létrehozni, és új, konkrét kezdeményezéseket kellene tartalmaznia a kkv-kra nehezedő szabályozási teher csökkentésére, a kkv-k belső piachoz és közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére, valamint annak biztosítására, hogy a kkv-k megfelelően hozzáférjenek a finanszírozási forrásokhoz és a kutatási infrastruktúrához;

13.

hangsúlyozza a II. bázeli egyezmény (3) jelentőségét a banki magatartás és a bankok az iránti hajlandóságának befolyásolásában, hogy a viszonylag magas kockázatot jelentő ügyfeleknek – beleértve a kkv-kat – kölcsönt adjanak; ezt a fejleményt olyan eszköznek tekinti, ami hozzájárul a kkv-k vállalkozásorientált kutatásba való befektetésének és ilyen kutatás végzésének támogatásához;

14.

üdvözli a Bizottság által létrehozott partnerségi csoportokat, mint például a CARS 21 és a textilipari magas szintű munkacsoportot; úgy véli, hogy ezek a csoportok fontos fórumai az EU iparpolitikája erősítésének;

15.

hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni a kockázati tőke egész EU-ra kiterjedő piacát azáltal, hogy megszüntetik a leginnovatívabb európai kis cégekre irányuló kockázatitőke-befektetések előtt álló, meglévő szabályozási és adózási akadályokat;

16.

emlékeztet a modern szabványosítási rendszerek fontosságára, és ösztönzi a Bizottságot az új megközelítésű szabványok végrehajtásának felgyorsítására, ezzel egyidejűleg figyelembe véve a kkv-k igényeit és erősítve a kkv-k képviselőinek részvételét;

17.

azon a véleményen van, hogy az EU környezetvédelmi céljait nem szabad az iparra nézve fenyegetésnek tekinteni, hanem egy arra irányuló lehetőségnek kell látni, hogy megszerezzék az elsőként cselekvők előnyét és az EU iparát világelsővé tegyék a környezetbarát és társadalmilag elfogadható technológiák, termékek és szolgáltatások terén; hangsúlyozza azonban, hogy az új technológiák alkalmazásához az európai vállalkozások nemzetközi versenyképességét védő intézkedéseknek kell társulniuk;

18.

úgy véli, hogy az ipari fejlődés szorosan összefügg az európai szintű hatékony közlekedési infrastruktúra meglétével, továbbá a megfelelően teljesítő közlekedési infrastruktúra lehetővé teszi az ipari övezetek fejlődését, beleértve a városokon kívül esőket is, és a tagállamoknak képesnek kell lenniük a regionális fejlesztési alapok felhasználására annak érdekében, hogy az agglomerációkkal határos vidéki területeken ipari és technológiai parkokat hozzanak létre;

19.

úgy ítéli meg, hogy a Bizottság fenntartható iparpolitikára vonatkozóan javasolt cselekvési tervének egy, az alacsony szénigényű, valamint energia- és forráshatékony ipar felé való fokozatos átmenetre vonatkozó keretet kellene életbe léptetnie, ami hozzájárul az energia és az éghajlatváltozás területére vonatkozóan az Európai Tanács 2007. március 8-i és 9-i ülésén megfogalmazott célok eléréséhez; úgy véli, hogy a „vezető piac” kezdeményezés és a szabványokra vonatkozó cselekvési program ebben fontos szerepet játszhat;

20.

különösen hangsúlyozza a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés szükségességét EU-szerte, mind földrajzilag, mind pedig a projektek méretét illetően; úgy véli, hogy egy valóban kiegyensúlyozott megközelítés az egyetlen módja az uniós ipar fejlődése ösztönzésének, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos új lehetőségek biztosításának és az EU-beli sikeres régiók előmozdításának; úgy véli, hogy a „klaszterekre vonatkozó kezdeményezés” az innováció és a fenntartható regionális fejlődés erőteljes eszköze lehet;

21.

üdvözli, hogy a kohéziós politika jelentős mértékben hozzájárul a verseny biztosításához az ipari ágazatban, és ösztönzi a tagállamokat, hogy az Európai Regionális Alap és az Európai Szociális Alap keretében végrehajtott befektetéseiket továbbra is összpontosítsák azokra a területekre, amelyek előmozdítják a humántőkét, a kutatást, az innovációt, a vállalkozói szellemet és a kis- és középvállalkozások támogatását;

22.

rámutat arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és a munkanélküliség elkerülése érdekében sürgősen figyelembe kell venni a környezetvédelmi jogszabályoknak az EU energiaigényes iparágai nemzetközi versenyképességére gyakorolt hatását; ezzel kapcsolatban sürgeti a Bizottságot, hogy tevékenyen mozdítsa elő és támogassa az olyan globális ágazati megállapodások létrehozását, amelyek az egész világon csökkenthetik egyes iparágak környezeti hatását, miközben azonos mozgásteret biztosítanak;

23.

támogatja a Bizottságot abban az indítványában, hogy kiterjedt és szigorú hatástanulmánynak vessék alá valamennyi új jogalkotási javaslatot, megvizsgálva különösen azt, hogy a egyes javaslatoknak van-e kedvezőtlen következménye a belső piac működésére vagy az európai ipar versenyképességére a fenntarthatósági elv szerint;

24.

felhívja a figyelmet a nyersanyagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jelenlegi fejleményekre; rámutat arra, hogy az EU jó néhány fém esetében teljes mértékben a behozataltól függ; felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon egy, a nyersanyagokhoz való fenntartható hozzáférés biztosítására, a forráshatékonyság javítására és a feltárási technológiák fejlesztésének támogatására irányuló, integrált megközelítést; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és gyorsítsák fel az Európai Tanács által az energiabiztonság és az EU energiaforrásainak diverzifikálása szempontjából közösségi érdekűként bejelentett projektek megvalósítását;

25.

emlékeztet a foglalkoztatásban az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások felé való elmozdulás által előidézett fontos strukturális változásra; ennélfogva támogatja azt a tervezett ipari és szolgáltatási kezdeményezést, amely elemezni fogja a szolgáltatási ágazatokat és az ipari versenyképességre gyakorolt hatásukat; felhívja a Bizottság figyelmét különösen az ipar számára nyújtott szolgáltatások – és különösen a tudásigényes üzleti szolgáltatások – minőségének, termelékenységének és értékének javítására;

26.

üdvözli a Bizottság szerkezetátalakításról szóló kezdeményezését, amely meg fogja könnyíteni a tagállamok között a legjobb gyakorlatok cseréjét; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy a „Szerkezetátalakítások és foglalkoztatás – A szerkezetátalakítások előkészítésével és nyomon követésével a foglalkoztatás fejlesztéséért: az Európai Unió szerepe” című 2005. évi közleményének (COM(2005)0120) felülvizsgálata során támogassa az uniós szintű kiterjedt partnerségek és a tagállamok szakértői között az információk és legjobb gyakorlatok cseréjét szolgáló hálózatok létrehozását;

27.

felhívja a figyelmet arra, hogy folyamatos kiemelt beruházásra van szükség az oktatás, a képzés és a kutatás terén, valamint arra is, hogy az ipari fejlődés és az EU termékeinek versenyképessége az emberi erőforrások minőségétől és az új termékekkel kapcsolatos globális innovációtól függ;

28.

hangsúlyozza, hogy az EU exportjának 73%-át kitevő innovatív termékek jelentősen erősítik az Unió versenyelőnyét; megállapítja azonban, hogy az EU-nak még mindig lemaradása van az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben az innováció – főként a vállalkozási K+F – terén; úgy véli ennélfogva, hogy a közösségi finanszírozási programokat – mint például a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramot, a versenyképességi és innovációs keretprogramot és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet – a lehető legteljesebb mértékben ki kell aknázni; e tekintetben üdvözli a „vezető piac” kezdeményezést és a szabványokra vonatkozó cselekvési programot, mint ami hozzájárul az innovatív termékek és szolgáltatások vonatkozásában a piaci potenciál felszabadításához; sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben nyilvánítsa ki a jobb szabályozás melletti elkötelezettségét, és óva int attól, hogy egyes technológiai megoldásokat előnyben részesítsenek másokkal szemben;

29.

úgy ítéli meg, hogy az innovációnak az EU egészében való fellendítése érdekében nélkülözhetetlen a találmányokkal kapcsolatos tevékenységek támogatása és e tevékenységek eredményeinek védelme; ennélfogva rámutat a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó átlátható, egyszerűsített és ténylegesen végrehajtott politika jelentőségére; felszólítja a Tanácsot, hogy intézkedjen egy közösségi szabadalom lehető leghamarabbi bevezetéséről és felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is küzdjön a hamisítás ellen és dolgozzon az e területre vonatkozó, főként európai modelleken alapuló, globális megoldásokon;

30.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.