Az Európai Beruházási Bank 2006-os éves jelentése

P6_TA(2008)0132

Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank 2006-os éves jelentéséről (2007/2251(INI))

(2009/C 259 E/03)

Az Európai Parlament,

Általános észrevételek

1.   gratulál az EBB-nek 2006-os tevékenységi jelentéséhez és bátorítja, hogy folytassa az európai gazdaság fejlesztését támogató, valamint a növekedést, a munkahelyteremtést, a régiók közötti, illetve a társadalmi kohéziót ösztönző tevékenységeit;

2.   üdvözli az EBB átláthatóságát és teljes körű együttműködését az Európai Parlamenttel;

3.   kéri, hogy legalább évente szervezzenek tájékoztató ülést az EBB és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága között az Európai Fejlesztési Alap (EFA) beruházási eszközének végrehajtásáról, az EFA mentesítési eljárásával párhuzamosan;

Költségvetési ellenőrzés és gazdálkodás

4.   Kéri az EBB-t, hogy tegyen meg mindent az AAA minősítés megőrzése érdekében, mely garancia tevékenységére és kölcsöneinek legjobb kamataira, valamint hogy prudenciális politikáját ennek megfelelően alakítsa, anélkül azonban, hogy elhanyagolná a nagyon hosszú távú beruházásokat;

5.   hangsúlyozza, hogy az EBB a csalással és a korrupcióval szemben a zéró tolerancia politikáját folytatja, és üdvözli a vizsgálatok számának növekedését, valamint az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) folytatott megerősített együttműködést, kéri továbbá az EBB-t, hogy csalásellenes politikájának és eljárásainak kidolgozásakor fogadjon el az alábbiakat eredményező intézkedéseket:

6.   üdvözli a külső panaszok fogadásával és vizsgálatával foglalkozó panasziroda meglétét, valamint a jogorvoslati mechanizmust az európai ombudsmanon keresztül beérkezett panaszok kezelésére, üdvözli és aktívan támogatja az európai ombudsman és az EBB közötti párbeszédet, kéri az EBB-t, hogy utólagosan vizsgálja felül belső panaszmechanizmusát és hogy adjon ki a fellebbezési mechanizmusra vonatkozó új, az EBB által finanszírozott valamennyi műveletre kiterjedő iránymutatásokat;

7.   üdvözli az EBB-nek az átláthatóság biztosítására irányuló szándékát nyilvánosságra hozatali politikája keretében és azt, hogy nagy számú információt bocsát a nyilvánosság rendelkezésére, beleértve a támogatott projektek listáját és a projektekhez fűzött rövid tájékoztatót, ösztönzi az EBB-t, hogy fejlessze a projektek és programok reprezentatív mintájának utólagos értékelését végző Műveletek Értékelése elnevezésű részlegének tevékenységét;

A számviteli és prudenciális ellenőrzési mechanizmusok, valamint az eredmények mérésének mechanizmusai

8.   tudomásul veszi a külső ellenőrzés kedvező véleményét és az ellenőrző bizottság éves jelentésének következtetéseit, megismétli azirányú óhaját, hogy az EBB-re a hitelintézetek esetében alkalmazottakkal megegyező prudenciális szabályok és valódi prudenciális ellenőrzés vonatkozzanak, ugyanakkor megállapítja, hogy ezek a szabályok nem alkalmazandók a hasonló nemzetközi pénzintézetekre;

9.   kéri, hogy hozzanak létre egy független szabályozási missziót, mely felügyelné az EBB pénzügyi helyzetét és biztosítaná az eredmények pontos mérését, valamint a szakma által megkövetelt helyes magatartás szabályainak betartását; javasolja, hogy ezzel párhuzamosan erősítsék meg az EBB független ellenőrző bizottságának szerepét;

10.   javasolja, hogy az EBB kérje ki az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) véleményét e szabályozási misszióról, mely véleménynek pontosítania kell, hogy egy hivatalos európai bankszabályozó hatóság létrehozásáig ki tudná ellátni ezt a feladatot, javasolja, hogy vizsgáljanak meg minden lehetséges forgatókönyvet, beleértve például a CEBS, valamely nemzeti szabályozó vagy nemzeti szabályozók éves rotációs alapon történő bevonását;

11.   gratulál az EBB-nek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványoknak (International Financial Reporting Standards, IFRS) az EBB, valamint az Európai Beruházási Alap (EBA) konszolidált pénzügyi kimutatásaiba történő belefoglalására tett erőfeszítéseihez; ez utóbbi esetében a 2006-os pénzügyi év volt az IFSR számviteli standardok alkalmazásának első éve;

12.   osztja – amennyiben minden információt eljuttatnak a harmadik feleknek – az EBB fenntartásait az IFRS számviteli standardok alapokmány szerinti beszámolókra történő gyors alkalmazását illetően mindaddig, amíg az érintett tagállamok nem jutnak széles körű konszenzusra a valósérték-alapú elszámolás tekintetében, mely rendkívül nagy ingadozáshoz vezethet az EBB nem konszolidált pénzügyi eredményének meghatározásában;

13.   javasolja azonban e kérdés technikai felügyeletét, mely elsőrendű fontosságúvá válik a számviteli eredmények bemutatása, jóváhagyása és felhasználása terén a kockázati tőkével kapcsolatos műveletek fejlesztése, a kkv-k finanszírozása és az EU által az infrastruktúrája finanszírozására létrehozandó pénzügyi tervezés vonatkozásában;

14.   tudomásul veszi az EBB-nek a hitelkockázatok mérésére elfogadott módszertani választásait, melyek a hitelveszteségek terén a tapasztalatok hiányából eredő káros következmények ellensúlyozását célozzák, miközben felhívja a figyelmet a kockázatok minimumra csökkentését célzó megelőző intézkedések bevezetésének szükségességére, az európai politika céljainak végrehajtását biztosító pénzügyi források legnagyobb mértékű védelme érdekében,

15.   tudomásul veszi az e nehézségek leküzdésére a belső és külső paraméterek átültetési technikái alapján tett erőfeszítéseket, és kéri, tájékoztassák az EBB ügyfeleinek osztályozására és a hitelkockázatok értékelésére bevezetett új módszerekről, megjegyzi az értékpapírosítási műveletekkel kapcsolatban, hogy a jelenleg alkalmazott egyszerűsített megközelítést felül lehetne vizsgálni a jövőben;

16.   a Bázel II. alkalmazását illetően reméli, hogy az EBB képes lesz teljesíteni a küldetését 33,5 milliárd eurós saját tőkéjéből, és megőrizni a legjobbnak számító AAA minősítést;

Stratégia és célkitűzések

17.   üdvözli a 2007–2009-re vonatkozó új stratégiában elfogadott megközelítést, ideértve a hozzáadott érték növelését, a többek között a kis- és középvállalkozások és helyi önkormányzatok javát szolgáló tevékenységek terén történő kockázatvállalás fokozatos növekedését, az új pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a Bizottsággal folytatott együttműködés intenzívebbé tételét, fenntartás nélkül támogatja az EBB 2007–2009-re vonatkozó tevékenységi programját;

Új stratégiai prioritások és eszközök

18.   üdvözli, hogy a megbízható, versenyképes és fenntartható energia támogatása az EBB tevékenységi programjának fő elemei között szerepel, ideértve alternatív és megújuló energiaforrásokat, és felszólít környezetbarát finanszírozási kritériumok kidolgozására, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó uniós stratégiai céloknak megfelelően;

19.   üdvözli, hogy a fenntartható fejlődés alapvető követelmény marad az EBB számára, gratulál az EBB-nek a környezetvédelem, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdítása vonatkozásában végzett hitelezési tevékenység terén elért kitűnő eredményeihez, bátorítja az EBB-t környezetvédelmi és szociális politikájának megerősítésére jelenlegi standardjainak további javítása és naprakésszé tétele érdekében, különös tekintettel külső hitelezési tevékenységeire, kéri az EBB-t, hogy, pontosítsa elbírálási eljárásának céljait és módszertanát, és működése során a társadalmi és környezeti tényezők szélesebb körét vegye figyelembe, valamint biztosítsa e tevékenységek összhangját a fejlesztésről szóló európai konszenzussal és az ENSZ millenniumi fejlesztési célkitűzéseivel, különös tekintettel Afrikára; kéri, hogy az EBB folytasson aktív párbeszédet a civil társadalommal, többek között konzultációs eljárások révén

20.   gratulál az EBB-nek az EBB és a Bizottság között aláírt keretszerződésekhez: az RSFF (kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus) és az LGTT (a TEN-T közlekedési projektek hitelgarancia-eszköze); ösztönzi a Bizottságot és az EBB-t, hogy fejlessze jobban az uniós politikák támogatásához kapcsolódó eszközöket, egyidejűleg erőfeszítéseket téve a magántőke erőteljesebb mobilizálására az EBB prioritást élvező céljai elérésének teljes körű biztosítása érdekében;

A nagy infrastrukturális projektek finanszírozása

21.   emlékeztet arra, hogy bár tevékenységei kiegészítik a magánszektor tevékenységeit, az EBB-nek el kell kerülnie a versenyt a magánszektorral, amikor az európai projektek finanszírozásának támogatására törekszik;

22.   megismétli az EBB-nek szóló ösztönzését, hogy kezelje prioritásként a TEN-ek finanszírozását, beleértve azokat a határokon átnyúló infrastruktúrákat, melyek lehetővé teszik a nemzeti hálózatok összekapcsolását, ami lényeges a társadalmi kohézióra összpontosuló piacgazdaság kialakítása szempontjából, kéri az EBB-t a transzeurópai hálózatok finanszírozásával kapcsolatban, hogy kezelje prioritásként az alacsonyabb vagy negatív szén-dioxid kibocsátást biztosító közlekedési projekteket;

23.   javasolja, hogy a Bizottság – figyelembe véve az EBB emberi erőforrásainak minőségét, elfogulatlanságát és a nagy infrastruktúrák finanszírozásában szerzett tapasztalatait – bízza meg az EBB-t azzal a feladattal, hogy stratégiailag gondolja át az infrastruktúrák finanszírozását, figyelembe véve a kiegyensúlyozott regionális fejlődés szükségességét, nem zárva ki egyetlen hipotézist sem: szubvenciók, az EBB tagállamok által jegyzett tőkéjének felszabadítása, hitelek (ezen belül EBB-hitelek, például tagállami különleges hitelek által finanszírozottak (11)), olyan innovatív eszközök, mint például a TEN-T közlekedési projektek vagy a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus hitelgarancia-eszköze, a nem azonnal jövedelmező hosszú távú projektekre alkalmazott pénzügyi tervezés, a garanciarendszerek fejlesztése, egy beruházási szakasz létrehozása az EU költségvetésén belül, európai, nemzeti és helyi hatóságok közötti pénzügyi konzorciumok, magán- és közszféra közötti partnerségek stb.;

Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások

24.   kéri az EBB-t, biztosítsa, hogy elegendő kockázati tőkét bocsássanak a kkv-k rendelkezésére, melyek számára nehézséget okoz kockázati tőkéhez jutni, üdvözli a „mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források” (JEREMIE) kezdeményezés elindítását, melyet 2005-ben dolgozott ki a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága és az EBB annak érdekében, hogy a vállalkozások könnyebben hozzáférhessenek a pénzügyi tervezés eszközeihez, illetve ösztönzi a Versenyképesség és Innováció Programnak (CIP) a lisszaboni menetrend prioritásai keretében történő továbbfejlesztését;

25.   emlékeztet rá, hogy jóváhagyta, hogy az EU járuljon hozzá az EBA tőkeemeléséhez annak érdekében, hogy rendelkezésére bocsássa a megbízatása teljesítéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi kohéziós politika végrehajtásához szükséges pénzeszközöket;

26.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy jobban kell reagálni a piacon a kkv-k finanszírozása terén tapasztalható hiányosságokra, és arra ösztönzi a Bizottságot, az EBB-t és az EBA-t, hogy folytassák a közösségi pénzügyi eszközök diverzifikálását a kockázati tőke felsőbb (technológiatranszfer) és alsóbb (mezzanine tőke) szintjén is, valamint az „Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében” (COM(2007)0708) elnevezésű új kezdeményezés keretében támogassák a mikrohitel fejlesztését Európában;

Projektek összeállításának támogatása

27.   kiemeli az EBB szakértelmének szerepét a projektek összeállításában, többek között a „Közös segítségnyújtás projektek támogatására az európai régiókban” (JASPERS) programnak köszönhetően, emlékeztet arra, hogy az EBB fontos hozzáadott értéke abban rejlik, hogy – többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségeket segítő európai szakértői központ (EPEC) keretében – képes megtervezni a projektek illetve a köz- és magánszféra közötti partnerségek finanszírozását, és kéri az EBB-t, hogy a projektfelelősöket helyi szinten jobban tájékoztassa az EBB által nyújtható technikai segítségről;

28.   gratulál az EBB-nek ahhoz, hogy új irodákat nyit a tagállamokban, hiszen ez jobb láthatóságot biztosít majd számára, illetve közelebb hozza a projektfelelősöket – ami megkönnyíti a projektek végrehajtását –, és támogatni fogja az EBB-t abban, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait szervezetekkel, intézményekkel és helyi hatóságokkal a kiegyensúlyozott regionális fejlődést célzó uniós politika kedvező alakulásának, illetve az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott országok gyorsabb bevonása érdekében;

Műveletek az Európai Unión kívül

29.   megelégedéssel veszi tudomásul az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz (FEMIP) tevékenységei felülvizsgálatának kedvező eredményeit, e felülvizsgálat alapján üdvözli a Tanács azon felhívását, hogy fejlesszék tovább a FEMIP-et az euromediterrán partnerség erősítése érdekében, ezzel kapcsolatban reméli, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan az EBB-re ruházott hitelezési megbízás megfelelő költségvetési forrásokkal kiegészítve lehetővé fogja tenni a regionális gazdasági integráció folyamatának felgyorsítását;

30.   felhívja az EBB-t, hogy a fejlődő régiókban a támogatáshatékonyságról szóló, párizsi nyilatkozat elveinek megfelelően működjön, és biztosítsa az összhangot a fejlesztésről szóló európai konszenzussal, különösen hatékony támogatás nyújtása, a kölcsönös elszámoltathatóság erősítése, valamint mérhető fejlődési mutatók elfogadása révén;

31.   úgy véli, hogy a FEMIP-nek továbbra is olyan alapul kell szolgálnia, melyből bármely, a mediterrán térség továbbfejlesztésére törekvő európai kezdeményezés kiindulhat;

32.   ösztönzi az EBB-t, hogy folytassa azon politikáját, miszerint értékpapír-kibocsátásait különböző pénznemekben végzi, többek között a feltörekvő országok pénznemeiben, és eközben továbbra is biztosítsa magát az árfolyamkockázatokkal szemben;

*

* *

33.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvek.

(2)  HL C 287. E, 2007.11.29., 544. o.

(3)  HL L 107., 2007.4.25., 5. o.

(4)  C-15/00 sz. ügy, EBHT, 2003, I-07281. o.

(5)  HL L 414., 2006.12.30., 95. o.

(6)  HL L 162., 2007.6.22., 1. o.

(7)  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(8)  HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(9)  PE 379.207, IP/B/TRAN/IC/2006–184.

(10)  A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat az Európai Unió fejlesztési politikájáról: „Az európai konszenzus” (HL C 46., 2006.2.24., 1. o.).

(11)  Az EBB alapokmányának 6. cikke.