15.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 247/25

A.

mivel a kultúra az egyén kiteljesedését és a társadalom javát szolgáló közjó, amely önmagában is cél, és amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatáshoz, és a társadalmi kohézióhoz, valamint a regionális és helyi fejlődéshez is, amint azt több közelmúltbeli tudományos tanulmány – többek között a KEA European Affairs által az európai kultúra gazdaságáról szóló, az Európai Bizottság számára készített tanulmány – bizonyítja;

B.

mivel a kulturális iparágak nem létezhetnének és nem erősíthetnék Európa kulturális és gazdasági értékét az összes művészeti ágban megjelenő, a filmkészítők, zeneszerzők, szerzők, képzőművészek és tervezők virágzó alkotói közössége által létrehozott új tartalmak nélkül;

C.

mivel a kulturális iparágak azok az iparágak, amelyek gazdasági jellegű többletértéket adnak a szellemi alkotásokhoz, ugyanakkor új értékeket hoznak létre az egyének és a társadalom számára; mivel e kulturális iparágak magukban foglalnak olyan hagyományos iparágakat, mint a mozi, a zene és a könyvkiadás, továbbá a média és a kreatív iparágak (pl. divat, design), a turizmus, a művészetek és az információs iparág;

D.

mivel a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményben szereplő meghatározás szerint a kulturális iparágak magukban foglalják az összes olyan javak és szolgáltatások létrehozását, gyártását és értékesítését végző iparágakat, amelyek sajátossága, hogy tartalmuk megfoghatatlan és kulturális jellegű; mivel a kulturális iparágak terméke általában szerzői jogok védelme alatt áll;

E.

ugyanakkor, mivel a kulturális és kreatív iparágak – ide értve a mikrovállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásokat, továbbá az egyéni előadóművészeket – nagyobb elismerést, különleges jogállás biztosítását és nagyobb támogatást igényelnek, hogy teljes mértékben hozzájárulhassanak a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez;

F.

mivel a kulturális iparágak sokféle tartalmat készítenek és terjesztenek, amelyek tájékoztatják, oktatják és szórakoztatják a polgárokat, s mivel ezen iparágak egyre inkább az új technológiákra, valamint az új digitális és audiovizuális formátumokra épülnek, és mivel az Európai Unió tagállamainak e téren ösztönző és tartalomszabályozó szerepet kell betölteniük, az eredeti tartalmak létrehozói számára igazságos és megfelelő ellentételezést biztosítva a szerzői és szomszédos jogok megfelelő és hatékony védelmén keresztül, így gondoskodva az európai kulturális iparágak működőképességének biztosításáról;

G.

mivel a mai információs és digitális technológiájú társadalomban új produkciós, terjesztési és fogyasztási formák jelennek meg, amelyek a kalózkodás ellen védendő új kulturális termékek és szolgáltatások létrejöttéhez vezetnek, és amelyek általában véve olyan vállalkozói és gazdasági modelleket tesznek szükségessé, amelyek biztosítják a kulturális tartalmú termékek hozzáférhetőségét, piacának megnyitását és sokszínűségét, ugyanakkor megőrzik a kulturális tartalmú termékek különleges jellegét a közönséges árukhoz képest és tisztességes jövedelmet biztosítanak a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára a szerzői jogi védelem alatt álló kulturális tartalom felhasználása után;

H.

mivel a kulturális termékek és szolgáltatások az egyéb termékektől és szolgáltatásoktól őket megkülönböztető sajátosságokkal rendelkeznek, és ezeket a sajátosságokat figyelembe kell venni az Európai Unió politikáinak kidolgozása és végrehajtása során;

I.

mivel a szerzői és szomszédos jogok megfelelő és hatékony védelme lényeges eszköz ahhoz, hogy az alkotók kreatív erőfeszítései igazságosan díjazhatók legyenek műveik kereskedelmi célú felhasználásának keretében, és mivel e védelem nélkülözhetetlen a kulturális iparágak fennmaradásához;

J.

mivel a kulturális iparágak és az alkotói közösségek nagymértékben hozzájárulnak a kulturális sokszínűség ösztönzéséhez, a fogyasztók számára a választék biztosításához, a vállalkozások sokféleségének növekedéséhez, a kultúrához való hozzáférés demokratizálásához, az európai identitáshoz és integrációhoz, valamint a kultúrák közötti párbeszédhez;

K.

mivel a kulturális iparágak nagymértékben hozzájárulnak a helyi és regionális fejlődéshez és kohézióhoz, mert vonzerőt jelentenek az idegenforgalmi befektetések számára, új, „helyi jellegű” áru- és szolgáltatáskategóriákat hoznak létre, és az új munkahelyek és gazdasági fejlesztési lehetőségek létrehozásával megakadályozzák a távoli vagy hátrányos helyzetű régiók szociális értelemben vett peremre szorulását;

L.

mivel a szerzők alapvető szerepet játszanak a kulturális iparágak tevékenységeiben, következésképpen megfelelő gazdasági, jogi és társadalmi környezetet kell biztosítani számukra, amely lehetővé teszi alkotói képességük kibontakozását;

M.

mivel a kulturális ágazat produktív és kreatív kapacitásainak megerősítéséhez a kultúrát szorosan össze kell kapcsolni az oktatással és a képzéssel;

N.

mivel a „Kultúra Európai Fővárosai” tapasztalat konkrétan szemlélteti a kulturális ágazat hozzájárulását egy város gazdasági és társadalmi életéhez, valamint lakói kiteljesedéséhez;

O.

mivel a kreatív ágazat számára nyújtott állami támogatások és egyéb szubvenciók nem luxusnak, hanem befektetésnek tekintendők, és mivel ezeket a közösségi versenyszabályozás szerint, továbbá a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló, az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv, valamint az EK-Szerződés 151. cikke és a kulturális sokféleség védelméről szóló UNESCO-egyezmény alapján kell értékelni;

P.

mivel ösztönözni kell a magán- és a közszféra befektetéseit, valamint a szponzorálást a kulturális ágazatban;

Q.

mivel a kulturális iparágakban a koncentráció kockázatot jelent a sokféleségre és a kulturális javak fogyasztóknak nyújtott választékára nézve;

R.

mivel a kreativitás Európában az innováció fejlesztésének egyik feltétele, és mivel az európai technológiai vállalatok számára előnyös volna az alkotókkal szimbiózisban vállalati pólusok keretében („klaszterekben”) végzett munka;

S.

mivel fokozottabban kell támogatni a kis- és mikrovállalkozásokat és ösztönözni kell hálózataikat, valamint az ilyen jellegű vállalkozások egyéni munkavállalóit, akik nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági javak létrehozásához, és mivel segíteni kell az alkotókat abban, hogy fejlesszék saját kreatív vállalkozási ismereteiket, és arra kell ösztönözni őket, hogy saját kreativitásukból éljenek meg;

T.

mivel a kreatív ágazat elaprózottsága Európában – mely csak részben magyarázható a nyelvi vagy nemzeti identitásban rejlő okokkal –, valamint a valódi európai dimenziójú kulturális iparágak hiánya korlátozza Európának a világban betöltött kulturális szerepét;

U.

mivel a kulturális sokféleség és az eszmék szabad áramlása az eredetiségben, az identitás sokféleségében és a férfiak és nők esélyegyenlőségében nyilvánul meg;

V.

mivel a nemek közötti esélyegyenlőség az Európai Unió alapvető értéke, amelyet a kultúra közvetít, és mivel ez az értékközvetítés az európai integráció ügyét szolgálja;

W.

mivel a kulturális iparágak területén a nemek közötti egyensúly még messze van a megvalósulástól;

X.

mivel a kulturális iparban dolgozó nők elsősorban a kis- és középvállalkozásokban töltenek be felelős beosztást, vagy akkor, ha ők maguk indítanak saját vállalkozást;

Y.

mivel a kulturális ipar kulcságazatát alkotó távközlés, internet, média, elektronikus kereskedelem és szoftverek terén rendkívül alacsony a nők részvétele (30 %), és e szektorban az új vállalkozások mindössze 20 %-át hozzák létre nők;

1.

üdvözli, hogy a Tanács és a Bizottság elismerni készül a kultúra és a kreativitás központi szerepét, mint az európai polgárság előmozdításának, a kultúra polgárokhoz közelítésének, és a lisszaboni stratégia célkitűzései elérésének fontos tényezőjét, amely így még inkább alátámasztja az európai projekt fejlesztésének jelentőségét;

2.

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi „posztindusztriális gazdaság” keretében az Európai Unió versenyképességét a kulturális és kreatív ágazatoknak jobban meg kellene erősíteniük; ennek megfelelően felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan politikák számára biztosítsanak elsőbbséget, amelyek nem csupán a vállalkozói innovációra összpontosítanak, hanem a kulturális fellépések és a kreatív gazdaság innovációjára is;

3.

megjegyzi, hogy a kulturális iparágak a dinamikus tudásalapú gazdaság alapját képező, hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatások kulcsfontosságú szolgáltatói, ezért el kellene ismerni ezen iparágak lényegi szerepét az Európai Unió versenyképességének növelésében;

4.

úgy véli, hogy a kulturális iparágaknak, melyek a munkahelyteremtés fontos területei az Európai Unióban, különösen szükségük van a kreatív tehetség hasznosítására; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék az élethosszig tartó tanulás kreatív tehetséget ösztönző új, innovatív formáit;

5.

felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy pontosítsák, mit értenek a kultúra, a kreativitás és az innováció európai elképzelése alatt, és hogy dolgozzanak ki strukturált politikai intézkedéseket az európai kreatív iparágak tényleges fejlesztésének támogatására, és azokat illesszék be egy valódi európai kulturális stratégia keretébe; úgy véli, hogy ezért prioritás a kulturális iparágak és vállalatok ágazata identitásának a meghatározása;

6.

ennek megfelelően felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa e területen a szisztematikus statisztikai adatgyűjtést, hogy az Európai Unió és a tagállamok koherens és összehasonlítható statisztikai adatokkal rendelkezzenek, ami a kulturális és kreatív ágazat ösztönzéséhez szükséges célzott politikák kidolgozásához szükséges;

7.

felhívja a tagállamokat, hogy a nemzeti középfokú és felsőoktatási programokba – különösen a bölcsészettudományok, a művészetek és a kultúra területén – vegyék fel a vállalkozási ismereteket;

8.

kéri a Bizottságot és a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy nagyobb mértékben és jobban vegyék figyelembe Európa kulturális dimenzióját, különösen a kulturális iparágakat és az alkotókat az Európai Unió külkapcsolataiban, valamint az európai szomszédsági politika keretében és a világ más régióival folytatott párbeszéd főbb fórumain;

9.

úgy véli, hogy a kulturális iparágak virágzása nagy mértékben a határokon átnyúló mobilitás biztosításától függ, továbbá hogy az európai letartóztatási paranccsal kapcsolatos problémákat orvosolni kell és az adott területen konkrét szabályokat kell megállapítani, és e tekintetben megismétli a fent említett, a művészek társadalmi megítéléséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott kéréseket;

10.

üdvözli a kreatív személyek, termékek és szolgáltatások mobilitásának ösztönzésére irányuló ötletet, a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény szabályainak és elveinek tiszteletben tartása mellett, és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő zöld könyvet erre vonatkozóan, amely tükrözi az ágazat sajátosságát, vagyis azt, hogy egyszersmind kulturális és gazdasági javakat képes kínálni;

11.

hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni egy olyan szociális és gazdasági modellt, amely megfelelő szociális hálót nyújt a kreatív vállalkozók, elsősorban a független munkavállalóként a kulturális és a kreatív gazdaság ágazataiban működők számára, mivel ezekben az ágazatokban a részmunkaidős foglalkoztatás aránya máig magas, a munkafeltételek pedig nem stabilak;

12.

úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogok, valamint üzleti modellek valamennyi jogtulajdonos jogait tiszteletben tartó, határokon átnyúló közös, jól szervezett kezelése alapvető a kreatív potenciál optimális kiaknázása céljából, ugyanakkor tisztességes jövedelmet biztosít a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára;

13.

emlékezteti a Bizottságot a fent említett, 2007. március 13-i állásfoglalására, és olyan közösségi megközelítésre hív fel, amely figyelembe veszi a digitális kor sajátosságait, az európai kulturális sokszínűség, a szerény szerepet betöltő érintettek és a helyi repertoárok megőrzésének fontosságát az egyenlő bánásmód elve alapján;

14.

kéri a Bizottságot, hogy szisztematikusan és mielőbb alkalmazza teljes mértékben az EK-Szerződés 151. cikkének (4) bekezdését, hogy a kultúrát és a kulturális ágazatot figyelembe vegyék minden egyéb közösségi politikában is, mindenekelőtt a belső piacra, a versenyre, a kereskedelemre, a vállalatokra, valamint a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó politikákban, és hogy jobban vegye figyelembe a kulturális ágazat sajátos jellegét e politikák végrehajtásában, valamint a külpolitikában a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezménnyel összhangban a nemzetközi szerződések megkötésekor, proaktív szerepet vállalva és javítva a nemzetközi együttműködést;

15.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy leheljenek új életet a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezménybe, és teljes mértékben vegyék figyelembe az alapjául szolgáló elveket mind bel-, mind külpolitikájukban;

16.

felkéri a Bizottságot, hogy állítson fel szervezetet a kulturális és kreatív ágazatra hatást gyakorló tevékenységek és politikák összehangolásának fokozására, valamint hozzon létre a kultúrával és a kreatív gazdasággal foglalkozó munkacsoportot a kultúrának és a kreativitásnak az Európai Unióban az innovációra, a gazdasági növekedésre és a társadalmi fejlődésre gyakorolt hatását feltárandó, továbbá hogy a Parlamenttel együttműködve javasoljon konkrét intézkedéseket a közösségi politikák keretében;

17.

sürgeti a Bizottságot, hogy tekintettel a technológiák és a piacok gyors fejlődésére, valamint abból a célból, hogy a kulturális iparágak és az alkotók számára biztosítsa, hogy nyereséghez jutnak a digitális platformok fejlesztéséből, kulturális és gazdasági szempontból gondolja át a szellemi tulajdon sarkalatos kérdését, és kérje fel az ágazat valamennyi szereplőjét – mindenekelőtt a távközlési szolgáltatókat és az internetes szolgáltatókat –, hogy együtt találjanak a kisebb és nagyobb érintettek számára egyaránt méltányos megoldást, hogy egyensúlyt teremtsenek a kulturális tevékenységekhez és tartalmakhoz való hozzáférés és a szellemi tulajdon között oly módon, hogy a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára tisztességes, valódi díjazást, a fogyasztóknak pedig tényleges választást és kulturális sokszínűséget biztosítanak; e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális kalózkodás elleni küzdelemben a nem profitcélú fogyasztók üldözése nem megfelelő megoldás;

18.

felkéri a Bizottságot, hogy hozzon a fogyasztók, elsősorban az iskolába járó fiatalok irányában a szellemi tulajdonnal és általában az alkotás értékével kapcsolatban megelőzésre, képzésre és tudatosításra irányuló intézkedéseket, és ösztönözze a fogyasztókat a szellemi tulajdon tiszteletben tartására;

19.

különösen kéri a Bizottságot, hogy támogassa a digitális kor új vállalkozási modelljeinek létrehozására irányuló erőfeszítéseket, amelyek segítségével a fogyasztó leginkább hasznára fordíthatja az új technológiákat, a művészeti és kulturális alkotás díjazásához való legitim jog fenntartásával;

20.

kéri a Bizottságot annak megállapítására, hogy az internet teljesen megváltoztatta a kulturális termékek és szolgáltatások klasszikus használati módjait, és mindenképpen őrködni kell az online kulturális tartalmakhoz való hozzáférés akadálymentessége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége felett, túllépve a kizárólagos ipari és kereskedelmi logikán, biztosítva ezen kívül, hogy a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája tisztességes díjazásban részesüljön;

21.

úgy véli, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok reformja elengedhetetlen az alkotótevékenység előmozdításához és a kulturális művek fejlődésének támogatásához; ajánlja a párizsi egyezmény gondolatainak keretként történő alapul vételét az alkotói és fogyasztói érdekek közötti helyes egyensúly megtalálása céljából;

22.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásához és védelméhez szükséges forrásokat;

23.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak elismerésére, hogy az internet a kultúra kifejeződésének széles körű platformja és az ismeretekhez való hozzáférés és az európai kreativitásban való demokratikus részvétel eszköze, amely az információs társdalomban összeköti a generációkat, következésképpen felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek ellentétesek a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal, valamint az arányosság és a hatékonyság elvével, és eltérítő hatásuk van, mint például az internethez való hozzáférés megszakításának.

24.

sürgeti a Bizottságot, hogy a kalózkodás elleni küzdelemben érintett valamennyi szereplőt – beleértve a fogyasztókat is – vonja be a felelősségvállalásba, valamint indítson tudatosító és oktató kampányokat;

25.

elengedhetetlennek véli a kulturális és kreatív iparágak, valamint az alkotói közösségek megfelelő finanszírozását, és kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, javasoljanak vegyes finanszírozási formákat és pénzügyi garanciákat, és ösztönözzék a kulturális iparágak és alkotói közösségek számára kedvező szabályozási és adózási keretet, különösen adóhitelek és csökkentett héa-kulcsok alkalmazását az összes kulturális termékre, beleértve az interneten elérhető műveket is;

26.

hangsúlyozza, hogy az európai kreatív ágazat számára a nyílt részvételi modelleken és szabványokon – például a World Wide Web-en – alapuló informatikai megoldások terén fontosak az ingyenes infrastruktúrák, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen be stratégiát nyitottabb és egymással összekapcsolható informatikai infrastruktúrák létrehozására;

27.

szükségesnek véli, hogy a strukturális alapok, a kkv-knak szánt programok, valamint a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013) megkülönböztetett helyet és kellő finanszírozást biztosítson a kulturális és kreatív iparágak fejlődésének, ide értve az e téren működő kkv-ket és egyéni művészeti vállalkozásokat is, és megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy készítsen tanulmányt a kulturális és oktatási ágazat strukturális alapokból, valamint a hetedik keretprogramból való finanszírozásának hatásáról;

28.

ismételten hangsúlyozza az Európai Beruházási Bank i2i (Innováció 2010 Kezdeményezés) céljainak fontosságát, és felszólít e célok prioritásként való kezelésére; bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kutassák fel a pénzügyi támogatás további lehetőségeit a kulturális és kreatív ágazat kis- és középvállalkozásainak beindításához és növekedéséhez (például a hetedik keretprogram révén); ösztönzi a strukturális alapok igénybevételét a művészetek és a kulturális örökség hagyományos ágazatai, valamint a kulturális és innovatív iparágak támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy felügyelje ezeket a tevékenységeket és segítsen a helyes gyakorlatok terjesztésében;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kulturális iparágakhoz való hozzáférést a harmadik országokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, valamint Latin-Amerikával folytatott technikai segítségnyújtási programokkal kapcsolatosan;

30.

kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a kulturális iparágak, valamint az információs és kommunikációs technológiai iparágak közötti partnerségeket, ezáltal előmozdítva a lisszaboni stratégiával összefüggésben a kreatív és innovációs szinergiákat;

31.

kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy, a MEDIA programhoz hasonló program bevezetését, vigye sikerre az európai digitális könyvtárra irányuló kezdeményezésre vonatkozó intézkedéseket, ösztönözze és támogassa a zenei, színházi és kiadói ágazatot, hogy megkönnyítse a művek határokon átnyúló terjesztését, és első lépésként építsen be a „Kultúra” programba egy olyan mechanizmust, amely a nem audiovizuális kulturális iparágak számára lehetővé teszi a közösségi finanszírozásokhoz való hozzájutást a könyv népszerűsítésére irányuló (közös stand könyvvásárokon stb.), valamint a zenét és a szakmai képzést népszerűsítő fellépésekben is;

32.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a fordítások támogatását, mivel az európai kulturális programokra szánt költségvetés nem elegendő céljaik megvalósítására;

33.

úgy véli, hogy a minősítési, a gyakornoki és a képzési rendszerek javítása révén kell ösztönözni a kulturális és kreatív iparágakat, törekedve elsősorban a diákok kulturális és művészeti tudományágakban való valamennyi szinten történő képzésére, olyan képzés kialakítása céljából, amely felkészíti őket a szakmai életre, valamint nagyobb szinergiára serkentve az ágazat vállalatai és az iskolák között, és törekedve az azon tagállamok iskolái és intézményei közötti közeledés elősegítésére, amelyek már tettek ilyen irányú lépéseket; úgy véli, hogy további lépéseket kell tenni a művészeti tanulmányokat lezáró diplomák kölcsönös elismerése felé;

34.

hangsúlyozza a kulturális, kreatív és kézműves ágazatok bizonyos szakmáinak és szakismereteinek sajátos jellegét, amelyeknek fennmaradását megfelelő ismeretátadási módszerekkel kell biztosítani;

35.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a hagyományos szakismeretek értékének elismerésére, hogy ezáltal ösztönözzék az érintett ágazatokban a szakemberek mobilitását és munkához való hozzájutását az Európai Unióban;

36.

felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nők keresetének mértékére a kulturális szektorban annak biztosítása céljából, hogy a fizetési rendszerek ne eredményezzenek a fizetések tekintetében nemen alapuló megkülönböztetést;

37.

hangsúlyozza a kulturális iparágak fontos szerepét a nemi sztereotípiák elleni küzdelemben, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában és a mentalitás megváltoztatásában; felhívja a tagállamokat, hogy bátorítsanak és támogassanak minden ilyen irányú kezdeményezést a kulturális iparágakban;

38.

felhívja a tagállamokat és helyi hatóságaikat, hogy biztosítsanak jobb kommunikációt a kreatív iparágak és a pénzügyi szervezetek között vállalatirányítási tanácsadói, pénzügyi tanácsadói, információs és képzési konzultációs szolgáltatások kifejlesztésével a kulturális és kreatív ágazat kisvállalkozásai, vállalkozói és dolgozói számára;

39.

különös jelentőséget tulajdonít a 2007/65/EK irányelv rendelkezéseinek, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az irányelv időben történő átültetését, valamint a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az irányelv végrehajtásáról;

40.

kiemeli a széles körű, nagy sebességű, szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák által az új, innovatív kulturális szolgáltatások és tartalmak fejlesztése és terjesztése terén létrejött lehetőségeket a 27 EU tagállam vidéki és városi térségeiben egyaránt; ezenfelül felhívja a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a szélessávú hálózatok kiépítését a vidéki és periferikus területeken a digitális megosztottság leküzdése érdekében; megállapítja, hogy a technológiai előrelépések lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a kulturális tartalmakhoz hamarabb hozzáférjenek;

41.

emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat arra az álláspontra, amelyet mostanáig képviseltek a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások keretében az audiovizuális szolgáltatások vonatkozásában, és kéri, hogy a jövőben is folytassák ezt a WTO- és a GATS-tárgyalások keretében, ne tegyenek semmilyen liberalizációs ajánlatot és ne terjesszenek be semmilyen kérelmet sem az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozóan, és e szolgáltatásokat zárják ki a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetre vonatkozó záradék hatálya alól;

42.

üdvözli az Európai Parlament éves filmdíjának (Lux-díj) 2007-ben történt létrehozását a kultúrpolitika erősítésének, a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításának, a kulturális hagyományok őrzésének és a cserék támogatásának eszközeként; kéri, hogy ezzel a díjjal az európai filmművészet fejlődéséhez való hozzájárulásuk elismeréseképpen vegyék figyelembe a nők részvételét és kreativitását;

43.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az UNESCO-nak és az Európa Tanácsnak.