[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.11.2008

COM(2008) 741 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ fertőző betegségekkel kapcsolatos tevékenységei: a központ megalapítása óta elért pozitív eredmények, a jövőben tervezett tevékenységek és erőforrásigények

{SEC(2008) 2792}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ fertőző betegségekkel kapcsolato s tevékenységei: a központ megalapítása óta elért pozitív eredmények, a jövőben tervezett tevékenységek és erőforrásigények

Bevezetés

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az Európai Unió egyik ügynöksége, melynek feladata azoknak a veszélyeknek a figyelése, értékelése és jelentése, amelyeket a fertőző betegségek jelentenek az emberi egészségre. A Stockholmban található központ 2005 májusában kezdte meg működését.

Noha az EU-ban a közegészségügy továbbra is elsősorban a tagállamok kompetenciájába tartozik, az ECDC segítséget nyújt au európai nemzeti járványügyi hatóságok munkájához. A központ epidemiológiai információkat gyűjt az egész világról, és a fertőző betegségek kitörését figyelő, uniós hatáskörű sürgősségi riasztórendszert tart fenn. Minden jelentősebb fertőző betegségről uniós szintű statisztikát és elemzést készít. Amikor a riasztórendszer uniós szinten jelentős kitörést észlel, vagy amikor aggasztó tendenciát fedeznek fel a statisztikákban, az ECDC gyorsan értékelést készít arról, hogy mindez milyen szintű veszélyt jelent Európában a közegészségügyre nézve. Amennyiben uniós szintű, tudományos szaktanácsot igénylő kérdések merülnek fel, az ECDC egész Európából összegyűjti a tanácshoz szükséges szaktudást és szakismeretet. A tagállamok kérésére az ECDC szakértőket küld a helyszínre, akik segítséget nyújtanak a nemzeti hatóságoknak a betegség megfékezésében. Az ECDC valamennyi tevékenysége során szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal és más partnerekkel – mint például az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) – a betegségek megelőzése és megfékezése, valamint annak érdekében, hogy megállapításairól tájékoztassa az európai közegészségügyi szakemberek közösségét és a szélesebb körű európai közönséget.

Az ECDC tevékenységéről készült független értékelés eredménye azt mutatja, hogy legfontosabb partnerei – a Bizottság és a tagállamok – nagyra értékelik a központ által nyújtott szolgáltatásokat, és úgy vélik, jelentős szerepet játszik a fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Mindazonáltal a központ jelenleg még a fejlődés korai szakaszában van. Az általa nyújtott alapszolgáltatások hasznosak, ám nem elégítik ki teljes mértékben partnerei összes igényét és elvárását. Például további átfogó munkára van szükség az uniós szintű járványfelügyeleti adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javításához. Az ECDC által a tagállamok közegészségügyi kapacitásának kiépítése érdekében végzett munka egységesítést és fejlesztést igényel, és a központ jelenleg még csak igen korlátozott szakértői támogatást tud nyújtani az egyes nemzeti hatóságoknak. Emellett a fertőző betegségek elleni hatékony megelőző intézkedésekre vonatkozó ismeretanyag összegyűjtésével kapcsolatban is sok még a tennivaló.

2007-ben az ECDC – valamennyi tagállam, az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből álló – igazgatósága a központ tevékenységét 2013-ig meghatározó, többéves stratégiai programot[1] fogadott el, amely a 2013-ig elvárt eredményeket és az ehhez szükséges erőforrásokat tartalmazza részletesen. Noha a program jelentős mértékű beruházást igényel, mindezt a fertőző betegségek gazdasági és emberekre gyakorolt hatásának fényében kell vizsgálni.

A hatékony, uniós szintű együttműködés fokozhatja a betegségek megelőzése és megfékezése érdekében Európa-szerte tett erőfeszítéseket és a jelentősebb járványokkal kapcsolatos felkészültséget, továbbá biztosíthatja, hogy a rendszeresen kitörő járványokat gyorsan megfékezzék. Ezért bölcs beruházás növelni az Unió kapacitását ezen a területen.

1. A jelen közlemény célja

E közlemény a mellékelt pénzügyi kimutatással együtt arról kíván áttekintést nyújtani, hogy az ECDC mit végzett el a megalapítása óta eltelt három évben, és mik a jövőbeni fejlesztési tervei. Ennek keretében a közlemény különösen az alábbiakra összpontosít:

- az ECDC 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves stratégiai programjában annak érdekében meghatározott prioritások, hogy a központ betölthesse Európa fertőző betegségek elleni védelmének megerősítésére vonatkozó feladatát

- a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv

- a központról készített külső értékelés eredményének elemei

- A központ által fennállásának első évei alatt Európa számára teremtett többletérték

2. JELENLEGI MEGBÍZATÁS

Az ECDC-t létrehozó 851/2004/EK rendelet szerint „a Központ feladata a fertőző betegségek által az emberi egészségre jelentett fennálló és újonnan megjelenő veszélyek azonosítása és értékelése, valamint ezekről való tájékoztatás. Olyan ismeretlen eredetű járványok kitörése esetén, amelyek a Közösségen belül terjedhetnek, illetve a Közösség területét elérhetik, a Központnak kellő felhatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a járványkitörés forrásának megtalálásáig saját kezdeményezésére, azt követően pedig a megfelelő, nemzeti vagy közösségi szintű illetékes hatóságokkal együttműködve járhasson el.”

3. A fő eredmények (2005–2007)

Áttekintés

Fontos tudomásul venni, hogy a járványfelügyelet és a sürgős riasztás területén az ECDC a megalapítása előtt már létező rendszerekre épített. A fertőző betegségekre (HIV-re/AIDS-re és TBC-re) vonatkozó, európai szintű adatgyűjtést szolgáló első hálózatokat az ECDC tevékenységének megkezdése előtt már több mint egy évtizeddel létrehozták. Amikor az ECDC 2005-ben megkezdte működését, már összesen 17 járványügyi célra kifejlesztett felügyeleti hálózat gyűjtötte az adatokat a különböző betegségekről vagy betegségcsoportokról. Mindegyiknek megvolt a maga szerkezete, jelentési rendszere és adatbázisa. Az indulási szakaszban az ECDC számára az jelentette az egyik legnagyobb kihívást, hogy integráltabb rendszerre térjen át a fertőző betegségekre vonatkozó, EU-szintű adatgyűjtés terén. Az ECDC fokozatosan átvette az említett hálózatok tevékenységeit, és „egyablakos” rendszert hozott létre az uniós szintű adatok számára.

A sürgős riasztások terén 2007 óta az Európai Bizottság nevében az ECDC kezeli az EU emberi egészséget fenyegető veszélyekre vonatkozó korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszerét (EWRS). Ebben a biztonságos rendszerben a tagállamok egészségügyi hatóságai riaszthatják egymást olyan betegségek kitörése kapcsán, amelyek a határokon is átterjedhetnek. Noha a rendszer már több éve létezik, az ECDC a járványügyi adatok – a médiából és más, nem hivatalos forrásból, az egész világon gyűjtött információk – elemzésének, valamint a már azonosított veszélyek gyors elemzésének képességével bővíti lehetőségeit.

Az európai egészségügyi biztonság terén új eredménynek számít, hogy az ECDC képes kockázatértékelést végezni, és tudományos szaktanácsot adni az EU-szintű döntéshozatalhoz. 2003-ban, amikor a SARS az egész világon és az összes uniós ország számára aggodalomra adott okot, nem létezett olyan mechanizmus, amellyel egységesen értékelni lehetett volna, hogy mekkora kockázatot jelent Európa számára, vagy tanácsot lehetett volna adni a szükséges válasz mértékét illetően. A tagországok eltérő véleményen voltak arra vonatkozóan, hogy az érintett országokból az EU-ba belépőket kell-e SARS ellen szűrni, és hogy az EU polgárait le kell-e beszélni arról, hogy a Távol-Keletre utazzanak. Az, hogy ilyen intézkedésekkel kapcsolatban sikerüljön egységes álláspontra jutni, a következő miatt fontos: tekintettel az uniós tagországok közötti nyitott határokra, az EU-ba belépők szűrése csak akkor lehet hatásos, ha minden tagállam részt vesz benne.

Amellett, hogy megfelelő kapacitással és rendszerekkel rendelkezik ahhoz, hogy reagáljon a vészhelyzetekre, az ECDC abban is együttműködik a Bizottsággal és a tagállamokkal, hogy fokozzák az Unió járványokkal kapcsolatos felkészültségét, valamint megerősítsék a lakosság egészségét fenyegető, legfontosabb fertőző betegségek megelőzésére és megfékezésére szolgáló átfogó rendszereket. Ezek az elemek – azaz a felkészültség fokozása, valamint a közegészségügyi ismeretek növelése – az Unió szintjén új tevékenységnek számítanak. Jóllehet már az ECDC megalapítása előtt is finanszírozták közegészségügyi szakemberek képzését az EU közegészségügyi programjának keretében, az ECDC jelentősen bővítette ezt a kapacitásnövelési funkciót.

A központ kötelessége feltérképezni a tényeken alapuló közegészségügyi ismeretek terén létező jelentős hiányosságokat, és az ilyen hiányosságok felismerése rendszeresen részét is képezi az ECDC által adott tudományos szaktanácsnak és tudományos szakvéleménynek. A közegészségügyi orientációjú kutatások iránti ilyen igények kielégítése érdekében a központ szorosan együttműködik az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósággal (az egészségügyi programban) és a Kutatási Főigazgatósággal (főleg a keretprogramban).

Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósággal folytatott koordináció keretében kéthavonta videokonferencia formájában megrendezett hivatalos megbeszélésekre is sor kerül az ECDC és az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság C3-as részlegének részvételével a nyomon követéssel járó munkaprogramok megosztása érdekében. A Kutatási Főigazgatósággal folytatott koordinációt az ECDC igazgatójának a Kutatási Főigazgatóság tanácsadó bizottságában való tagsága biztosítja (különösen azért, hogy a Kutatási Főigazgatóság által kiadott ajánlattételi felhívásokban figyelembe vegyék az ECDC szakértői által meghatározott, közegészségügyi témájú kutatási igényeket). Emellett a Bizottság és az ECDC munkatársai gyakran kapcsolatba kerülnek egymással számos olyan kezdeményezés kapcsán, ahol a kutatási igényeket vitatják meg; két példa erre a közelmúltból a tuberkulózis megállapítására szolgáló új diagnosztikai eszközök szükségességéről szóló megbeszélés, valamint egy másik, az influenza átadására vonatkozó kutatás iránti igényről szóló megbeszélés.

Ezekkel a hivatalos és nem hivatalos mechanizmusokkal az ECDC-nek az a célja, hogy tevékenységi területein szinergiákat érjen el, és elkerülje az átfedéseket más, közösségi finanszírozású programokkal.

A központ értékelése

A központ külső értékelésére 2007 májusában nyílt ajánlattételi felhívás keretében adtak megbízást azzal a céllal, hogy vizsgálják meg: a) szükséges-e a központ hatáskörét kiterjeszteni egyéb közösségi szintű közegészségügyi tevékenységre, különösen az egészségügyi felügyeletre, és b) a további ilyen felülvizsgálatok ütemezését (851/2004/EK rendelet 31. cikke).

A zárójelentést[2] 2008 szeptemberében nyújtották be az igazgatóságnak. Az értékelést végzők azt a következtetést vonták le, hogy „az ECDC jó eredményt ért el, különösen ha a hátterét is figyelembe vesszük, nevezetesen, hogy még csak két éve működik”. A jelentés azt a következtetést vonja le, hogy „ az ECDC léte indokoltnak tekinthető, most már elkezdheti elmélyíteni tevékenységeit ”, és megerősíti, hogy „ a központ jelentős szerepet játszik a fertőző betegségek elleni küzdelemben, sikerült a tudományos kiválóság független központjaként elismertetnie magát, partnerei úgy vélik, a különösen hasznos információkkal és kapcsolatokkal többletértéket teremt, és egyértelműen jelen van a nemzetközi porondon” . Az értékelést végzők számos megoldandó kérdést is meghatároztak, különösen a különböző érintett szereplők között a kockázatokról adott tájékoztatás terén történő együttműködés továbbfejlesztését, valamint a Bizottság, az ECDC és a tagállamok kockázatértékeléssel és kockázatkezeléssel összefüggő szerepének és felelősségi körének a tisztázását.

A külső értékelők többek között azt javasolják az ECDC-nek, hogy különösen a vezetői információs rendszerek továbbfejlesztésével, a funkcionális egységek és a horizontális, betegség-specifikus programok közötti koordináció fokozásával és a követendő eljárások pontosabb meghatározásával növelje tovább a hatékonyságot.

Az ügynökség megbízatásának esetleges módosítását illetően a külső értékelő jelentés arra a következtetésre jut, hogy az ECDC-nek arra kell összpontosítania, hogy a jelenlegi feladatok kiforrottá váljanak, ami lehetőséget ad a központnak arra, hogy a jelenlegi megbízatás keretein belül új tevékenységekbe kezdjen.

4. A kihívások (2007–2013)

A megbízatás teljesítése a többéves stratégiai program megvalósítása révén

A központ igazgatósága az ECDC-t létrehozó rendelet 14. cikke (5) bekezdésének d) pontjával összhangban 2007 júniusában elfogadta a 2007–2013-re szóló többéves stratégiai programot, amely keretet biztosít megbízatásában meghatározott feladatai megvalósításához. A központ 2007-re és 2008-ra szóló éves munkaprogramját ennek megfelelően alakították ki. Az első éves járványügyi jelentéssel összefüggésben az Unióban a fertőző betegségekről készült helyzetelemzés révén a központ meg tudta határozni, hogy melyek azok a kulcsfontosságú problémák, amelyekkel Európa szembenéz. A többéves stratégia ezekre kereste a megoldást.

Hét operatív célt sikerült meghatározni. A munka számos kiemelt intézkedés keretében fog folyni. Az alábbi táblázat a többéves stratégiai program fő tengelyeit foglalja össze, valamint azt, hogy az ECDC jelenlegi működési struktúrája mely részének felelnek meg.

Az ECDC 2007–2013-re szóló többéves stratégiai programjának céljai | Az ECDC struktúrája (és hivatkozás az alapító rendeletre) |

2013-re |

1. „Az ECDC jelentős mértékben hozzájárul a fertőző betegségekre és az egészségre gyakorolt hatásukra, a meghatározó tényezőkre, a megelőzésükre és megfékezésükre szolgáló módszerekre, valamint a megelőzési és felszámolási programok eredményességét és hatékonyságát fokozó tervezési jellemzőkre vonatkozó tudományos ismeretek gyarapításához.” | Betegség-specifikus programok: a. Légúti fertőzések (influenza és TBC); b. Nemi úton terjedő fertőzések, többek között HIV és vér útján terjedő vírusok; c. Élelmiszer eredetű, illetve szennyezett víz okozta betegségek és zoonózisok; d. Új és kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek; e. Védőoltással megelőzhető betegségek; f. Antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia és egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések; (2119/98/EK határozat 2. cikke) |

2. „Az ECDC lesz az Európai Unióban a fertőző betegségek felügyeletének központja, valamint az irányadó hivatkozási pont a tagállamok felügyeleti rendszereinek megerősítése szempontjából.” | Felügyelet (5. cikk (11) bekezdés) |

3. „Az ECDC megszilárdítja a tudományos kiválóság és vezetés tekintetében közegészségügyi partnerei körében szerzett hírnevét, és az ECDC a fertőző betegségekre vonatkozó tudományos adatok és tanácsok jelentős forrásává válik a Bizottság, az Európai Parlament, a tagállamok és állampolgáraik számára.” | Tudományos tanácsadás (6. cikk) |

4. „Az Európai Unióban az ECDC lesz az a központ, amelyhez segítségért lehet fordulni a fertőző betegségek jelentette új fenyegetések – többek között a biológiai anyagok szándékos terjesztésével és ismeretlen eredetű betegségekkel összefüggő fenyegetések – felismeréséhez, értékeléséhez, kivizsgálásához és a rájuk vonatkozó összehangolt válaszadáshoz.” | Felkészültség és reagálás (8., 10. cikk) |

5. „2013-ra az Európai Unióban az ECDC lesz az a központ, amelyhez segítségért lehet fordulni a fertőző és az ismeretlen eredetű betegségek megelőzésére és megfékezésére vonatkozó kapacitás oktatás révén történő növeléséhez és kiépítéséhez.” | Képzés (9. cikk) |

6. „2013-ra az ECDC-től származó tájékoztatás lesz a maga területén Európában a fő irányadó, független tudományos és szakmai információforrás, és az ECDC lesz az Európai Unióban az a központ, amelyhez segítségért lehet fordulni a fertőző betegségekkel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó tájékoztatáshoz.” | Egészségügyi tájékoztatás (11. és 12. cikk) |

7. „Az ECDC-nek a fertőző betegségekkel kapcsolatosan strukturált együttműködési programja lesz valamennyi tagállammal, a Bizottsággal és az Európai Unió többi érintett ügynökségével, szoros partneri kapcsolatot fog ápolni a WHO-val és más meghatározott, regionális és világszintű partnerekkel.” | Partnerségek (4., 5., 10. és 12. cikk) |

8. „Kormányzást, vezetést, racionalizált irányítást, szervezetet biztosítani, kiválóságra törekedni a szolgáltatások nyújtása és a központ működési tevékenységeinek előmozdítása során, biztosítani, hogy az emberi és pénzügyi erőforrásokkal megfelelően és hatékonyan gazdálkodjanak, és jó munkakörnyezetet teremteni a központban.” | Az igazgató hivatala és az adminisztráció |

A tervbe vett, kiemelt tevékenységek és az ezekből következő személyzeti létszámigény

A fejlesztés szempontjából az ECDC számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy mind az 55, az ECDC felelősségi körébe tartozó betegségcsoportban biztosítani tudja a megfelelő szakértelmet, ahol még nem áll rendelkezésre. Ezért a létszámnövekedés nagy része a betegség-specifikus programokban várható, és a funkcionális egységek kapacitásnövelése is a betegségcsoportokra vonatkozó szakértelem növelésére összpontosít.

Az ECDC feladatainak végrehajtásához ráadásul speciális szakértelemre van szükség, főként orvosdoktorokra van igény, ezért megfelelő besorolást[3], valamint technikai és adminisztratív támogatást kell ajánlani, hogy teljes mértékben szakértői szerepükre tudjanak összpontosítani.

A munkaterhelés mutatói

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2008/2010 közötti változás %-ban | 2008/2010 közötti személyzeti létszámnövekedés |

1. cél (betegség-specifikus programok) | 89% a) |

EU betegség-specifikus terveinek száma (érvényben) | 0 | 1 | 2 | 5 | 400% |

DSP* tervek támogatására és országok megerősítésére irányuló kezdeményezések száma | 3 | 7 | 14 | 18 | 157% |

Országlátogatások száma | 4 | 7 | 10 | 15 | 114% |

DSP-útmutató dokumentumok | 3 | 5 | 9 | 12 | 140% |

*Betegség-specifikus programok |

a) további 16 fővel a létszám 34 főre emelkedik, köztük főként a prioritásként meghatározott területek – antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia, legionella-felügyelet, élelmiszer eredetű, illetve szennyezett víz okozta betegségek, influenza – szakértői, ahol ki kell alakítani vagy meg kell erősíteni a kapacitásokat. |

2. cél (felügyelet) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 45% b) |

TESSy* támogatás / tagállami képzés | 0 | 215 | 150 | 150 | -30%** |

A TESSy rendszerben jelentett betegségekről (47 betegségre) jobb minőségű adatok | 8 | 12 | 18 | 27 | 125% |

Jelentések száma | 2 | 4 | 8 | 11 | 175% |

Szakértői megbeszélések száma | 14 | 17 | 28 | 28 | 65% |

(koordinációs csoportok, felügyeleti munkacsoportok) |

*TESSy: Európai felügyeleti rendszer |

**A 2008-as bázisév egyben a TESSy bevezetésének éve is, ezért több képzésre került sor |

b) további 10 fővel a létszám 32 főre emelkedik, amely a koordinációs kapacitás és szakértelem továbbfejlesztéséhez szükséges annak érdekében, hogy minden hálózat az ECDC-hez kerüljön; ezek főként adatkezelési és általános felügyeleti szakértői pozíciók |

3. cél (tudományos tanácsadás) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 59% c) |

A tagállamoknak nyújtott tudományos szakvélemények és iránymutatás száma | 10 | 12 | 14 | 20 | 67% |

A Bizottság/EP Kérésére nyújtott sürgősségi szakvélemények száma | 8 | 20 | 30 | 30 | 50% |

Kritikus fontosságú tudományos megállapításokat tartalmazó hírek száma | 50 | 75 | 120 | 150 | 100% |

Szakértői megbeszélések száma | 7 | 10 | 25 | 35 | 250% |

Tudományos támogatás heti óraszáma | 100 | 150 | 180 | 200 | 33% |

c) további 10 fővel a létszám a – kivétel nélkül a munkaprogram kulcsfontosságú területeinek számító – tudományos szaktanácsadáshoz, a fertőző betegségeket meghatározó környezeti tényezőkre (éghajlatváltozás) és a betegségek jelentette gazdasági teher viselésének kapacitására vonatkozó munka bővítéséhez szükséges 27 főre emelkedik |

4. cél (felkészültség és reagálás) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 57% d) |

Figyelemmel kísért veszélyek | 168 | 300 | 350 | 400 | 33% |

Rögzített hírek | 1 360 | 2 400 | 2 800 | 3 200 | 33% |

Értékelt veszélyek | 142 | 250 | 300 | 330 | 32% |

Konkrét reagálást igénylő veszélyek | 66 | 110 | 130 | 150 | 36% |

A korai előrejelző és gyorsreagálási rendszerben/honlapon köröztetett veszélyértékelés | 9 | 16 | 18 | 20 | 25% |

d) további 8 fővel a létszám 22 főre emelkedik, hogy nőjön a felkészültség és reagálási képesség, bővüljenek a bioterrorizmusra vonatkozó ismeretek, fokozódjon a veszély-felismerési képesség és minden terület kellően le legyen fedve minden tagállamban |

5. cél (képzés) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 33% e) |

Az EPIET (európai intervenciós epidemiológiai képzési program) keretében képzett szakemberek száma | 18 | 19 | 22 | 27 | 42% |

Résztvevők a tagállamokból | 185 | 280 | 320 | 400 | 43% |

Képzési hetek száma | 15 | 20 | 23 | 26 | 30% |

e) további 2 fővel a létszám 8 főre emelkedik a képzési kapacitás bővítése érdekében |

6. cél (egészségügyi tájékoztatás) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 67% f) |

Nemzetközi találkozók száma | 4 | 6 | 7 | 75% |

Eurosurveillance előfizetők száma | 10 256 | 14 300 | 16 000 | 17 500 | 22% |

A Eurosurveillance kiadványban közölt cikkek száma | 254 | 310 | 335 | 360 | 16% |

Az interneten olvasható cikkek száma | 2 484 | 3 500 | 10 000 | 15 000 | 329% |

Az interneten több nyelven olvasható cikkek száma | 0 | 400 | 2 000 | 3 000 | 650% |

Közegészségügyi kampányeszközök száma | 1 | 2 | 3 | 3 | 50% |

Tudományos találkozókon felállított információs standok száma | 9 | 18 | 25 | 30 | 67% |

Sajtóközlemények/nyilatkozatok száma | 40 | 45 | 50 | 60 | 33% |

Multimédiás hírek/internetes közvetítések száma | 7 | 5 | 8 | 12 | 140% |

f) további 10 fővel a létszám 25 főre emelkedik, ez lehetővé teszi az egészségügyi tájékoztatás megerősítését – amelyre a külső értékelők is felhívták a figyelmet – annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a kommunikáció, a tagállamok több tájékoztatást vegyenek át, javuljon a média és a nagyközönség tájékoztatása; elsősorban a tudományos tájékoztatás és az internetes szolgáltatások szakértőiről és szerkesztőkről van szó |

7. cél (partnerségek) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 50% g) |

Illetékes testületekkel ápolt kapcsolatok száma | 75 | 85 | 90 | 95 | 12% |

Találkozók/videokonferenciák a Bizottsággal/EP-vel/EU-szervekkel | 52 | 65 | 77 | 82 | 26% |

Találkozók/videokonferenciák a WHO-val | 18 | 24 | 30 | 30 | 25% |

Találkozók/videokonferenciák a tagjelölt országokkal | 0 | 10 | 18 | 24 | 140% |

g) további 2 fővel a létszám 6 főre emelkedik, felvételüket az illetékes testületek létrehozásának következtében megnövekedett munkaterhelés, valamint – többek között a szomszédságpolitika terén – az EU intézményekkel ápolt kapcsolat megerősítésének igénye teszi szükségessé |

8. cél (belső) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 35% h) |

A 8. célban szereplő mutatók inkább mennyiségi mint minőségi mutatók, melyek a működési követelményekre való válaszadás (idő és minőség tekintetében) megfelelő szintjére vonatkoznak. |

Az alábbiakban szerepel azonban néhány olyan használható mutató, amely a költségvetés és létszám növekedésétől függ: |

Kötelezettségek száma | 359 | 450 | 500 | 550 | 22% |

Kifizetések száma | 3 885 | 5 000 | 6 500 | 7 000 | 40% |

Elkönyvelt megbízatások száma | 660 | 810 | 950 | 1 050 | 30% |

Az informatikai és kommunikációs segélyszolgálat által naponta fogadott kérések száma | 15 | 35 | 50 | 55 | 57% |

Találkozók/szemináriumok stb. résztvevőinek száma | 1 571 | 1 704 | 1 800 | 1 950 | 14% |

Felvételi beszélgetések száma | 470 | 390 | 390 | 290 | -26%* |

*amint fel lesz töltve a létszám, kevesebb felvételre kerül majd sor, ám a fokozott képzési és fejlesztési igények miatt várható áthelyezés |

h) további 12 pozíció, melyből egy stratégiai irányítási szakértő, egy vezető tudós, egy ingatlangazdálkodási vezető, informatikai és kommunikációs rendszer- és biztonsági-üzletfolytonossági szakértők, akiknek a felvételét az ügynökség fejlődéséhez kötődő követelmények és különleges tevékenységi területe teszi szükségessé |

Erőforrás-fejlesztés

2. | Felügyelet | 13 | 22 | 10 | 32 |

3. | Tudományos tanácsadás | 12 | 17 | 10 | 27 |

4. | Felkészültség és reagálás | 11 | 14 | 8 | 22 |

5. | Képzés | 5 | 6 | 2 | 8 |

6. | Egészségügyi tájékoztatás | 7 | 15 | 10 | 25 |

7. | Partnerségek | 2 | 4 | 2 | 6 |

8. (belső) | Kormányzás, irányítás, Adminisztratív szolgáltatások | 8 20 | 8 26 | 2 10 | 10 36 |

Összesen | 90 | 130 | 70 | 200 |

* Ideiglenes alkalmazottak

A központ költségvetési előirányzatai már tartalmazzák a létszámnövekedés pénzügyi hatását. A közösségi költségvetésből várt támogatás mértéke teljes mértékben összhangban áll a Bizottság jelenlegi pénzügyi programozásával és a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel.

Millió euróban kifejezett összegek

Az ECDC költségvetése (folyó árakon) a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretben

Az alábbi táblázat a költségvetési elosztás változását mutatja a 2007–2013 közötti időszakban

Ezer euróban kifejezett összegek

17 03 03 01 | Nem kötelező | Differenciált | NEM | IGEN | NEM | 3b. |

17 03 03 02 | Nem kötelező | Differenciált | NEM | IGEN | NEM | 3b. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Működési kiadások[4] |

EGT/EFTA tagállamok | f | 0,604 | 0,935 | 1,000 | 1,450 | 1,500 | 1,530 | 1,550 | 8,569 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással együtt | a+c+d+e+f | 28,309 | 40,235 | 50,700 | 57,850 | 59,000 | 60,230 | 61,350 | 355,719 |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek[5] alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső személyi állományt) – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál

Nem alkalmazható.

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

Az Európai Uniót számos fertőző betegség veszélyezteti – olyan betegségek, amelyek a belátható jövőben is veszélyt jelentenek az emberi egészségre. Mivel az emberek, állatok és áruk manapság már szinte szabadon mozoghatnak az Unióban, egyre szükségesebb, illetve magától értetődőbb, hogy egységes fellépéssel kell megelőzni a betegségek terjedését. Míg a megelőzés és az egészségügyi ellátás terén továbbra is többségében a szubszidiaritás elve érvényesül, az összehangolt fellépés támogatásához egyértelműen szükség van egy olyan központra, mint az ECDC.

A lakosságnak okozott szenvedés mellett a fertőző betegségek a nemzeti költségvetésekre is súlyos gazdasági terhet rónak: az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok a kórházi benntartózkodást meghosszabbító és különleges orvosi eljárásokat igénylő fertőzéseket okoznak; a becslések szerint az új, országos influenza-járványok a GDP több százalékpontjának megfelelő gazdasági veszteséget okoznak az érintett országokban; a HIV-fertőzés kezelése több tagállamban is jelentős költséget jelent. Még a fertőző betegségek megelőzésének is ára van: az Unió egész területén szinte minden gyermek fél tucat védőoltást kap, aminek szintén nem elhanyagolható a költsége.

Az ECDC számára a legjobb és legköltséghatékonyabb megelőzési módszerek kidolgozásában és a tagállamoknak ezek végrehajtásához nyújtott segítségben való közreműködés jelenti a kihívást. A végső cél egy-egy betegség felszámolása, amely – mint a himlő 30 évvel ezelőtti felszámolása példázza – jelentős gazdasági nyereséggel jár. Noha ez sok betegség esetében nem lehetséges, a kanyaró felszámolása az EU-ban például egyértelműen elérhető cél.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A közösségi szintű részvétel többletértékét és a tagállamok fokozott együttműködésének szükségességét egy 2003-as javaslat indokolta meg, amely az ügynökség megalapításához vezetett. Az ECDC azóta megbízatásának valamennyi területén igazolta a várakozásokat.

Az ECDC uniós szintű közreműködésének többletértéke a fertőző betegségek megelőzését és megfékezését alátámasztó bizonyítékok egységes elemzésében és áttekintésében áll. Az illetékes testületekkel együtt meghatározza a hiányosságokat, és segít a közegészségügyi kutatási terv kialakításában és megalapozásában. Az európai szintű felügyeletre vonatkozó, összehangolt módszer révén egységesíteni és költséghatékonyabbá lehet tenni az adatgyűjtést, ennek eredményeként pedig összehasonlítható adatokkal lehet ellátni a politikai döntéshozókat a hatékony betegségmegelőzésre és -megfékezésre szolgáló eredményes intézkedésekről.

A központ a tényeken alapuló beavatkozásokra építve a jó gyakorlatok cseréjéhez is keretet biztosít a tagállamok közötti együttműködéshez. Az ECDC központilag, az egész Unió számára dolgozza ki az értékeléseket és iránymutatást, amire különösen az e területen korlátozott kapacitással rendelkező vagy kis országok támasztanak igényt.

A felkészültséggel kapcsolatosan végzett munka keretében a központ rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a nemzetközi járványügyi helyzetről: ez a tevékenység idővel kiválthatja az egyes országok által végzett erőforrás-igényes járványügyi adatgyűjtést. A közegészségügyi események gyors értékelésével az ECDC a több tagállamot érintő veszélyekre adott, összehangolt válaszadást is elősegítheti.

A központ által a tagállamok adott területen működő hivatalos szakértői számára szervezett különböző tanfolyamokon oktatott, uniós szinten egységes módszerekből mind az felügyeleti, mind a reagálási funkciók profitálnak.

Az ECDC támogatja a Bizottságot a kockázatokra vonatkozó tájékoztatásra szolgáló, aktív hálózat fejlesztésében, mivel ha „békeidőben” erős kommunikációs hálózatokat hoznak létre, a jövőben jelentős egészségügyi válságokra reagálva az európai és nemzeti szintű tájékoztatást időszerűnek, megbízhatónak, következetesnek és hitelesnek tekintik majd.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A központ hozzájárul a közegészségügyi program célkitűzéseinek eléréséhez (a közösségi költségvetés 17 03. fejezete)

A központ rövid- és középtávú célkitűzései a közleményben említett módon a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves stratégiai programban jelennek meg

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Az ECDC-től várt minőségi szakszolgáltatások (amelyeket átlátható eljárások eredményeként kell nyújtania) rövid távú eredménymutatókon alapuló, gondos felügyeletet igényelnek.

Ezt a rendszert úgy alakították ki, hogy elsődlegesen azt vizsgálja: az ECDC munkája eléri-e azokat a pozitív változásokat, amelyeket az alapító rendelet és a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves stratégiai program célul tűz ki. A többéves stratégiai program kezdetén meghatározott mutatókat terjesztettek az igazgatóság elé, amelyeket az el is fogadott (2008 márciusába). Egész időszak alatt ezeket a mutatókat alkalmazzák majd a célok irányába történő előrehaladás mérésére, amelyek kulcsfontosságú információkat fognak szolgáltatni 2013-ban a célok megvalósítási fokának végleges értékeléséhez. Ezeknek a mutatóknak a kidolgozása során az alábbi alapelveket követték:

Minden egyes célhoz egy sorozat mutató tartozik , amelyeket úgy választottak ki, hogy az általuk közvetített információból egyértelműen kiderüljön: elérték-e/milyen mértékben érték el a célként kitűzött eredményt.

Minden egyes kritériumot világosan és a lehető legtömörebben kell megfogalmazni

Igyekeztek úgy minimalizálni a kritériumok számát, hogy azért minden egyes területen értékelni lehessen az elért eredményt

A kritériumoknak reálisan és ésszerű mértékű munka ráfordításával mérhetőnek kell lenniük

Minden egyes mutató esetében elemezték a javasolt adatforrást, a hozzáférhetőségét és megbízhatóságát, továbbá az adatok szisztematikus gyűjtésére és elemzésére szolgáló információs rendszert alakítottak ki az ECDC-nél.

A 2007–2013 közötti időszakra szóló program felénél (azaz 2010-ben) az igazgatóság értékeli az elért haladást. A többéves stratégiai program által 2013-re elért eredményeinek végső értékelését úgy időzítik majd, hogy az igazgatóság már ezen eredmények birtokában dönthessen a következő, azaz a 2014-2020 közötti időszakra szóló többéves stratégiai programról.

Végül az ECDC munkatársai minden év végén szisztematikusan értékelni fogják az adott éves munkaprogram megvalósítását, együttesen értékelve az eredmények minőségét és a megvalósítási folyamat hatékonyságát. Ennek az értékelésnek a legfontosabb pontjai bekerülnek majd az igazgató által az igazgatóságnak készített éves jelentésbe.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Nem alkalmazható.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A központ külső értékelésére 2007. május 20-án adtak megbízást a 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ben leírtak szerint.

„31. cikk: Legkésőbb 2007. május 20-ig a Központ a Bizottsággal történt egyeztetést követően az igazgatótanács által kiadott írásbeli megbízással elkészítteti az elért eredményeinek független külső értékelését. Az értékelés az alábbiakat vizsgálja:

a) szükséges-e a Központ hatáskörét kiterjeszteni egyéb közösségi szintű közegészségügyi tevékenységre, különösen az egészségügyi felügyeletre;

és

b) a további ilyen felülvizsgálatok ütemezése.

A központ nyílt ajánlati felhívást tett közzé. Az írásbeli megbízást a Bizottság egyetértésével az igazgatótanács munkacsoportja kötötte meg. A megbízott az elmúlt hónapokban több mint 80 beszélgetést folytatott a kiemelt partnerekkel (EU intézményekkel és ügynökségekkel, nemzetközi szervezetekkel, EU felügyeleti hálózatoknál, nemzeti felügyeletet ellátó intézményeknél, nemzeti egészségügyi minisztériumokban és az ECDC munkatársaival).

Ennek az első külső értékelésnek a következtetései a http://ecdc.europa.eu/en/About_us/Key_documents/ internetes oldalon olvashatók.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

A központ független külső értékelésére ötévente adnak megbízást.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A csalás, a korrupció és egyéb törvénytelen tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1703/1999/EK rendelet rendelkezéseit korlátozás nélkül kell alkalmazni az ügynökségre.

Az ügynökség aláírta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi egyezményt.

A finanszírozásra vonatkozó döntések, valamint az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és jogi eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat azoknál, akik az ügynökségtől pénzügyi támogatást kaptak, és azoknál a megbízottaknál, akik kiutalták.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Lásd a közlemény 4. pontjában az ECDC 2007–2013. közötti időszakra vonatkozó célkitűzéseit tartalmazó táblázatot. A célonként külön-külön megadott, várható eredményekről külön szerepel egy áttekintés a bizottsági munkaanyagban, amely részletesen bemutatja a központ továbbfejlesztését a 2009–2013 közötti programozási időszakban.

8.2. Igazgatási kiadások

A fellépésnek nincs kihatása a közösségi költségvetés igazgatási kiadásaira, és a Bizottság sem rendel hozzá emberi erőforrásokat.

Az ügynökség igazgatási költségeit, beleértve a személyzeti költségeket, a működési költségvetés 17 03 03 01. számú tételéből finanszírozzák.

[1] http://ecdc.europa.eu/en/About_us/Key_documents/Documents/ECDC_MAS_.pdf

[2] http://ecdc.europa.eu/en/About_us/Key_documents/

[3] A központ kötelezettséget vállalt arra, hogy a többéves személyzeti tervek keretében megfelelő mértékben és részletesen dokumentálja a jövőbeli személyzeti terveket, és összhangba állítja őket a Bizottság iránymutatásaival

[4] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[5] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.