[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 22.1.2008

COM(2008) 6 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) szóló, 2003. november 17-i 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a Forest Focus rendszer végrehajtásáról {SEC(2008) 30}

BEVEZETÉS ÉS A JELENTÉS TÁRGYA

Ez a jelentés eleget tesz a 2152/2003/EK rendelet 19. cikkében előírt jelentéstételi kötelezettségnek. Az említett rendelet az erdők állapotának széles körű, összehangolt, átfogó, és hosszú távú megfigyelését célzó közösségi rendszert (a továbbiakban: Forest Focus) hozott létre a 2003. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő négy éves időszakra.

A környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) szóló 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezte a szóban forgó rendeletet. Mivel a LIFE+ olyan intézkedéseket állapít meg, amelyek lefedik a korábban a Forest Focus hatálya alá tartozó területeket, a Bizottság nem javasolja a Forest Focus folytatását 2006 után.

A jelentés tárgya tehát a Forest Focus végrehajtási szakaszára korlátozódik.

A FOREST FOCUS RENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Háttér és célkitűzések

A Forest Focus korábbi jogszabályokon alapult, amelyek elsősorban a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló, és a Közösséget is mint részes felet kötelező, ENSZ EGB egyezmény (CLRTAP)[1] alapján az erdők egészségi állapotának megfigyeléséhez kapcsolódtak. A vonatkozó közösségi jogszabályok, így a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló, 1986. november 17-i 3528/86/EGK tanácsi rendelet[2] és a Közösség erdőinek tűz elleni védelméről szóló, 1992. július 23-i 2158/92/EGK tanácsi rendelet[3] 2002 végén lejártak.

A Forest Focus középpontjában az erdők légköri szennyezése és az erdőtüzek megfigyelése, az erdőtüzek okainak és hatásainak vizsgálata, és az erdőtüzek megelőzése állt. A rendszer emellett a talaj megfigyelésére, a szénmegkötésre, az éghajlatváltozás hatásaira, a biológiai sokféleségre, valamint az erdők védelmi funkciójára vonatkozó, új megfigyelési eszközök kialakításáról is rendelkezett, a megfigyelési tevékenységek hatékonyságának értékelésével együtt. E területeken a tagállamok 2008-ig bezáróan jelenleg is folytatnak vizsgálatokat, kísérleteket és demonstrációs projekteket.

A rendszer alapján több ezer mintavételi pontból és mintaterületből (I. és II. szint szerinti területek, lásd 1. lábjegyzet) álló hálózatot tartottak fenn rendszeres felmérések végzése és az erdei ökorendszerek folyamatos megfigyelése céljából.

Működés

A Bizottság feladatát a rendszer összehangolása, ellenőrzése és fejlesztése képezte, a tagállamok pedig kötelesek voltak kétéves nemzeti programokat készíteni a 2003–2004-es és a 2005–2006-os időszakra (ez utóbbi időszakot további két szakaszra, a 2005. és a 2006. évre osztották). A tagállamok jóváhagyásra benyújtották a Bizottsághoz e programokat, amelyekről előzetesen értékelést is készítettek.

Minden egyes tagállam köteles volt kijelölni a nemzeti program irányítására hatáskörrel rendelkező hatóságot. Belgium, Németország és Portugália országonként egynél több hatáskörrel rendelkező hatóságot jelölt ki, ezért a rendszert összesen 41 illetékes hatóság hajtja végre. Ez a szám (Málta kivételével) az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz új tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait is magába foglalja.

A Bizottság a rendszert végrehajtó nemzeti szervek kijelölésével, a nemzeti programokkal és költségvetésükkel kapcsolatban határozatokat[4] fogadott el, és e határozatokról értesítette a programban részt vevő tagállamokat. Ezt követően a Bizottság minden egyes nemzeti programidőszakra megállapodást kötött az illetékes tagállami szervekkel. E határozatok alapján a Bizottság a 2003–2006 közötti teljes időszakra vonatkozóan összesen 123 megállapodást kötött az illetékes szervekkel.

A Forest Focus négy éves időszakra szóló teljes költségvetése 65 millió euró volt, beleértve a tűzesetek megelőzésére szánt kilenc millió eurót. Az Európai Unió a nemzeti programok költségeihez a tevékenységi típustól függően 50–75%-os mértékben nyújtott pénzügyi hozzájárulást. Az I. melléklet éves lebontásban ismerteti a rendszer keretében hozott intézkedéseket.

A Forest Focus rendszerében az egyes nemzeti programok keretében folytatott tevékenységek a következőképpen csoportosíthatók (lásd az 1. és 2. ábrát):

- A. tevékenységek: projektkoordináció és projektirányítás , például a nemzeti program összehangolásával kapcsolatos tevékenységek,

- B1. tevékenységek: az I. szintű megfigyelési hálózat alapján elvégzett tevékenységek, például megfigyelési hálózati rendszer létrehozása és fenntartása,

- B2. tevékenységek: a II. szintű területeken az intenzív megfigyeléssel járó tevékenységek , például a lombkorona állapotának mérése,

- B3. tevékenységek: erdőtüzek megelőzése , beleértve az Európai Erdőtűz-információs Rendszert is. Ide tartoznak olyan tevékenységek is, mint például tűzvédelmi pászták létrehozására, az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) fenntartása és továbbfejlesztése, és a tudatosító kampányok,

- C. tevékenységek: vizsgálatok és demonstrációs projektek, például az erdőtüzek okainak és dinamikájának megállapítására irányuló vizsgálatok, megfigyelési tesztek szakaszai (lásd a mellékletben a vizsgálatokról készített listát).

[pic]

1. ábra: Költségvetési előirányzat a tevékenység típusa szerint. (A: projektkoordináció és –irányítás, B1: I. szintű megfigyelés, B2: II. szintű intenzív megfigyelés, B3: erdőtűz-megelőzés, C: vizsgálatok és demonstrációs projektek).

A Bizottság a Közös Kutatóközpont Főigazgatóságon keresztül a rendszert mind műszakilag, mind tudományosan támogatta, és ma is támogatja. A Bizottság tudományos koordináló szerve adatbázist hozott létre a rendszer adatgyűjtési szükségleteinek kielégítése érdekében. Az említett testület továbbá a tagállamok és a Parlament által kifejtett követelmények szerint létrehozta és továbbfejlesztette az Európai Erdőtűz-információs Rendszert (EFFIS). A Közös Kutatóközpont kezeli a Bizottság európai erdészeti adatközpontját.

Az ENSZ nemzetközi erdőmegfigyelési együttműködési programja (lásd az 1. lábjegyzetet) a Bizottsággal kötött támogatási megállapodás alapján biztosította a szakértői bizottságok működésének feltételeit, és kialakította az erdők állapota az I. és a II. szinten végzett megfigyelésének harmonizált módszereit és előírásait. A program keretében kidolgozták a közös megfigyelési kézikönyvet és a terepen történő mintavételhez, illetve a laboratóriumi elemzésekhez szükséges minőségbiztosítási/ minőségellenőrzési rendszereket. E feladatok ellátásában az ENSZ nemzetközi erdőmegfigyelési együttműködési programját hat, főként erdészeti kutatóintézetek közül kikerülő partner támogatta.

[pic] |

2. ábra: Költségvetési előirányzat a tevékenység típusa szerint 2003 és 2006 között. (A: projektkoordináció és –irányítás, B1: I. szintű megfigyelés, B2: II. szintű intenzív megfigyelés, B3: erdőtűz-megelőzés, C: vizsgálatok és demonstrációs projektek).

JELENTÉSTÉTEL

A tagállamok a Forest Focus keretében gyűjtött éves adatok és az adatokhoz csatolt éves jelentések a Bizottság részére való megküldésével (és nyilvánosságra hozatalával[5]) tettek eleget éves jelentéstételi kötelezettségeiknek. A program 2003 és 2004 közötti első időszakára vonatkozó időközi jelentések mostanra már beérkeztek a Bizottsághoz. A végleges jelentéseket az egyes nemzeti programok befejezésekor kell benyújtani, és ez a szóban forgó programidőszak végét követően akár három évig is eltarthat. A késedelem elsősorban a vizsgálatok befejezésének szükségességével magyarázható. Ezenkívül a rendszert végrehajtó illetékes szerveknek rendszeresen tájékoztatniuk kell a Bizottságot a program végrehajtásában általuk elért előrehaladásról.

A Forest Focus-szal kapcsolatos jelentéstétel összességében az Európai Bizottság és az ENSZ nemzetközi erdőmegfigyelési együttműködési programja (ICP Forest) által közzétett éves jelentésekkel, továbbá számos tudományos publikációval (lásd: http://www.icp-forests.org/Reports.htm) teljesül, amelyek a nemzeti erdészeti és környezetvédelmi szakpolitikák számára tájékoztatásul szolgálnak. Az ENSZ nemzetközi erdőmegfigyelési együttműködési programja jelentéseinek elkészítését és közzétételét a Bizottság támogatási megállapodás keretében társfinanszírozza.

A VÉGREHAJTÁS RÉSZLETES SZEMPONTJAI

Erdőtüzek

1998-ban a Bizottság és a tagállamok az erdőtüzekkel foglalkozó állandó, nem hivatalos szakértői csoportot hoztak létre azzal a céllal, hogy az információcsere fórumaként szolgáljon, kifejlessze az erdőtüzek kockázatának értékeléséhez szükséges magas szintű módszereket, és európai szinten térképezze fel a leégett területeket. A következő években e tevékenységek eredményeként a Közös Kutatóközpont létrehozta az Európai Erdőtűz-információs Rendszert (EFFIS)[6]. Forest Focis rendszer további támogatást nyújtott az EFFIS részére. E támogatás folyamatosságát a Környezetvédelmi Főigazgatóság és a Közös Kutatóközpont közötti igazgatási megállapodás biztosította. A tagállamok által gyűjtött adatok tárolását és elemzését, valamint a tűzesetekkel kapcsolatos tevékenységek európai szintű összehangolását az EFFIS keretében végzik, amely a tűzkockázatot illetően napi előrejelzést biztosít, éves szinten elemzi a tűzkockázat alakulását, és értékeli a legutóbbi tűzesetekkel érintett időszakot, ilyen módon megállapítva a tüzesetek az Európai Unió területén belüli és kívüli kezelésében és az ezek elleni küzdelemben mutatkozó esetleges hiányosságokat. Az EFFIS tevékenységeit a Bizottság hangolja össze a végfelhasználók – főképp a tagállamok polgári védelmi és erdészeti szolgálatai – tájékoztatása érdekében. Az EFFIS-t emellett az Európai Szolidaritási Alaphoz pénzügyi támogatásért benyújtott kérelmekben közölt, erdőkárokkal kapcsolatos igények értékeléséhez is felhasználják[7]. Az erdőtüzekkel foglalkozó szakértői csoport a nemzeti hatóságok – ideértve a polgári védelmet is – szakértőiből áll. A csoport az egyetlen EU-szintű, tűzszakértőkből álló közös hálózat, amelynek valamennyi tagállam és néhány, a tűzesetek komoly kockázatával fenyegetett EU-n kívüli mediterrán ország a tagja. Ez az Európai Unióval szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködés azért jelent számottevő értéket, mert a tűzesetek megelőzésére irányuló határokon átnyúló intézkedések és a tűzoltás során nyújtott kölcsönös segítségnyújtás a tűz kockázatának közös európai feltérképezésén alapul.

A Forest Focus lehetővé tette a tűz megelőzésére irányuló strukturális intézkedések, így erdősávok, vízvevő helyek és tűzérzékelő állomások építését és finanszírozását, amennyiben az 1257/1999/EK vidékfejlesztési rendelet[8] nem nyújtott támogatását, illetve ha nem estek a nemzeti és regionális vidékfejlesztési programok hatálya alá.

2004-ben a tagállamok és az erdészeti ágazatban működő főbb nem kormányzati szervezetek képviselői erdőtűz-megelőzési szakértőkből álló ad hoc munkacsoportot hoztak létre. A csoport feladat az, hogy javaslatokat tegyen a Bizottságnak az erdőtűz-megelőzési politikák 2006 utáni kezelését illetően.

Az említett munkacsoport többek között javasolta[9], hogy a LIFE+ és a vidékfejlesztési rendeletek a környezet tűz elleni védelmével kapcsolatban külön rendelkezéseket állapítsanak meg. Ez a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan mindkét jogszabályi keretben megvalósult. A LIFE+ rendelkezik az erdőtüzekkel kapcsolatos tájékoztató és tudatosító kampányokról, továbbá a tűzmegelőzéssel foglalkozó szakemberek képzéséről. A vidékfejlesztési politika rendelkezik a tűzmegelőzésről és a helyreállítási intézkedésekről. Ezenkívül a munkacsoport stratégiai tervezési eszközként és az erdőtüzek megfigyelésének központi elemeként támogatta az EFFIS-t. A Forest Focus támogatását is élvező EFFIS munkája 2010 végéig biztosított az Európai Parlament erdővédelmi és erdőmegőrzési támogatásának köszönhetően.

A Bizottság 2000 óta, a szakértői csoporttal szoros együttműködésben éves jelentést ad ki az erdőtüzekről[10], amelyben ismerteti a leginkább érintett tagállamok tűzesetekre vonatkozó statisztikáit (lásd a mellékletben a „tűzesetek száma” és a „leégett területek” című táblázatokat).

Az erdők állapotára és más környezeti szempontokra vonatkozó megfigyelés – értékelő jelentés

Bár számos, a Forest Focus keretében elkezdett vizsgálat 2008 előtt nem fog lezárulni, a Bizottság külső szakértők bevonásával elkezdte az értékelést, nevezetesen a 2005 folyamán végzett programirányítási és erdőmegfigyelési tevékenységeket illetően. Az értékelést a Forest Research kutatóintézet (Egyesült Királyság), illetve a Finn Erdőkutatási Intézet (Finnország) végezte (lásd: http://ec.europa.eu/environment/forests/pdf/final_report.pdf).

Az értékelő jelentés a következő megállapításokat tette:

A program irányítása költséghatékony volt, de a több illetékes hatóságot is kijelölő tagállamokban az igazgatási teher nőtt.

A megfigyelési tevékenységeknek (az I. és II. szintű mintaterületeken) nemcsak a levegőszennyezés következtében az erdők egészségi állapotában bekövetkező változásokkal, hanem a jelenségek szélesebb körével, így az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel és az erdők védelmi funkciójával kapcsolatos tényezőkkel is foglalkozniuk kell.

A nemzeti erdészeti felmérésekből származó adatokat az erdők megfigyelése során figyelembe kell venni.

A megfigyelési rendszer folytatását biztosítani kell.

A jelentés rámutat továbbá arra, hogy a Forest Focus rendelet lejártával megszűnik a tagállamok azon kötelezettsége, hogy az erdők megfigyelését összehangoltan, EU-szinten végezzék, ezért a jövőbeli, koordinálatlan tevékenységek elkerülése érdekében szükséges egy olyan EU-szintű keret létrehozása, amely lehetővé teszi a hatékony irányítást, az adatrögzítést, az elemzést, a minőség-ellenőrzést és a jelentéstételt.

A Bizottság rámutat arra, hogy bár erre az értékelésre a végrehajtás korai szakaszában került sor, a megfigyelési tevékenységek kibővítésére vonatkozó fő ajánlások már bekerültek a LIFE+ alkalmazási körébe.

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az erdők megfigyelésével kapcsolatos tevékenységek folytatását az EU 2007–2011 közötti időszakra szóló erdészeti cselekvési terve[11] is tartalmazza. A cselekvési terv 8. kiemelt intézkedése egy európai erdészeti megfigyelőrendszer létrehozására tesz javaslatot. Az EU erdészeti cselekvési tervéről szóló tanácsi következtetések[12] szintén az európai erdészeti megfigyelőrendszer továbbfejlesztése iránti egyértelmű tagállami elkötelezettséget mutatják.

A LIFE+ szerinti javaslatok még nem érkeztek be, azonban elképzelhető, hogy tartalmazni fognak a felmérésekért felelős nemzeti erdészeti hatóságok bevonására irányuló indítványokat. A LIFE+ projekt alapú, önkéntes részvételre épülő rendszer, ezért a jövőben a megfigyelést inkább egyes szakpolitikai kérdésekre, így az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleségre és az erdők védelmi funkcióira kell összpontosítani a Forest Focus rendszerére jellemző, a levegőszennyezéssel kapcsolatos hagyományos paraméterek alapján végzett sorozatos megfigyelések folytatása helyett.

A rendszer irányítását illetően a Bizottság jelzi, hogy a programonkénti átlagos pénzügyi kötelezettségvállalás mértéke alacsony. A 2003–2004-es időszakban ez szerződő felenként megközelítőleg 0,5 millió eurót tett ki, és a konkrét összegek 20 000 és 2,7 millió euró között mozogtak. 2005-ben az átlagos ráfordítás 0,4 millió euró volt, 20 000 és 2,1 millió euró közötti egyedi támogatási összegekkel. 2006-ban pedig az átlagos ráfordítás 0,4 euró volt, 28 000 és 2,1 millió euró közötti egyedi összegekkel. Az egyes illetékes hatóságok ennek megközelítőleg 7 %-át szánták a nemzeti programok összehangolására és irányítására.

[1] A levegőszennyezés erdőkre gyakorolt hatásának felmérésére és megfigyelésére irányuló nemzetközi együttműködési program a (ICP Forests) 1985-ben indult a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében kötött egyezmény értelmében, és kiváltó oka a levegőszennyezés erdőkre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásainak fokozódó társadalmi tudatosodása volt. Az ICP Forests az Európai Bizottsággal együttműködésben az európai erdők állapotát figyeli meg, és két különböző megfigyelési intenzitási szintet alkalmaz. Az első hálózat (I. szint) alapjául kb. 6000 mintaterület szolgál egy egész Európára kiterjedő, 16 x 16 km-es, szisztematikus transznacionális hálózat keretében. Az intenzív megfigyelési szint Európa kiválasztott erdei ökorendszereiben kb. 800 II. szintű mintaterületből áll. Az említett I. és II. szintű mintaterületeket a Forest Focus program is alkalmazza. Az ICP Forests programnak jelenleg 40 ország a részese. Lásd még: http://www.icp-forests.org/Political.htm

[2] HL L 326., 1985.11.21., 2. o.

[3] HL L 217., 1992.7.31., 3–7. o.

[4] 2003–2004. évi határozat: a Bizottság C(2004)4901 végleges határozata

2005. évi határozat: a Bizottság C(2006)874 végleges határozata

2006. évi határozat: a Bizottság C(2006)2466 végleges határozata

[5] Bár az adatok közzétételét és terjesztését az illetékes szervekkel több alkalommal is megvitatták, a kérdésben nem született megállapodás. Az adatok ezért nem állnak a nagyközönség rendelkezésére, és csak az adattulajdonosoktól szerezhetők be.

[6] Az EFFIS célja fontos információk biztosítása az európai erdők tűz elleni védelméről, és mind a tűzeseteket megelőző, mind az ezeket követő állapotokra kitér: http://effis.jrc.it/wmi/viewer.html

[7] A Tanács 2002. november 11-i 2012/2002/EK rendelete, HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

[8] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[9] http://ec.europa.eu/environment/forests/wgffp.htm,

[10] http://forest.jrc.it/documents/2006/ForestFiresInEurope2005.pdf

[11] COM(2006) 302 végleges, 2006.6.15.

[12] A Tanács következtetései az EU erdészeti cselekvési tervéről, 2007–2011. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2758. ülése. 2006. október 24–25.