15.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 247/78

A.

mivel az éves eljárás e szakaszában az Európai Parlament az intézmények költségvetési becsléseire, illetve saját Elnökségének a 2009-es költségvetést illető javaslataira vár;

B.

mivel megállapodás született egy olyan kísérleti jellegű gyakorlatról, amelynek keretében az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között az egész 2009-es költségvetési eljárás során megerősített együttműködést és kapcsolatokat fognak fenntartani;

C.

mivel az 5. fejezet felső összeghatára 2009-ben 7 777 000 000 EUR (5), ami 2008-hoz képest 4,3 %-os növekedést jelent;

D.

mivel az Európai Parlament 2008-as költségvetése 1 452 517 167 EUR, ami ebben az évben az 5. fejezet 19,68 %-át teszi ki;

1.

hangsúlyozza, hogy 2009 nagy horderejű változások éve lesz a Parlament számára, és úgy véli, hogy ennek tükröződnie kell költségvetési eljárásában is; úgy gondolja, hogy ez új lehetőséget jelent annak biztosítására, hogy politikai prioritásait megfelelően finanszírozzák, illetve hogy azokat egyúttal meg is vizsgálják a lehetséges megtakarítások megállapítása, valamint a költségvetés fenntarthatóságának garantálása érdekében;

2.

úgy véli, hogy az erőforrások leghatékonyabb felhasználásához ragaszkodva az alábbi főbb kihívásoknak kell megfelelni:

3.

tudomásul veszi a Parlament önkéntes 20 %-os részesedése kérdésének felvetését az Elnökség dokumentumában; emlékeztetni kíván arra, hogy több egymást követő költségvetés többletet mutatott az év végén, és – bár kész elismerni, hogy bizonyosan szükség lesz többletráfordításokra a 2009-es különleges igények fedezésére – felül kívánja vizsgálni az összes kiadási tételt a 20 %-os részesedésen belül;

4.

azon a véleményen van, hogy a költségvetés elkészítésekor a mértékletességre való törekvés előnyt jelent, noha ez más körülmények között nem feltétlenül érvényes; ezért üdvözli a főtitkár azon szándékát, hogy alaposan megvizsgáljon minden kiadást, mielőtt részletes javaslatokat tesz; ragaszkodik ahhoz, hogy az elkövetkező becsléstervezetek a lehető legközelebb álljanak az igazgatásnak és az Elnökségnek az Európai Parlament kiadásaira vonatkozó végső javaslatához, különösen most, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság elfogadta az új kísérleti egyeztetési eljárást; úgy hiszi, hogy egy ilyen megközelítés pozitív üzenetet jelent az Európai Unió adófizetői felé, illetve jó szolgálatot tesz majd a Parlament többéves pénzügyi kerete (TPK) felülvizsgálatának előkészítése során; úgy véli, hogy ezt a vizsgálatot az első olvasat előkészítése előtt időben le kell folytatni;

5.

hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a pénzügyi plafon alakulását továbbra is gondosan nyomon kell követni a 2009–2013-as többéves pénzügyi keretből hátralévő idő alatt, különösen mivel az éves kiigazítás előre meghatározott arány (+ 2 %) szerint történik, és a tényleges inflációban bekövetkező bármilyen eltérés hatást gyakorol a tartaléksávra; felhívja az összes intézményt, hogy gondosan mérjék fel költségvetési szükségleteiket a jelenlegi TPK-ban rendelkezésre álló pénzeszközök fényében;

6.

ezzel kapcsolatban azt is fel szeretné tárni, hogy miként tudnak a különböző intézmények a költségvetés keretén belül alkalmazkodni a változó személyzeti szükségletekhez; megjegyzi, hogy a Bizottság – a többi intézménnyel ellentétben – a működési programokból (azaz nem az 5. fejezetből) finanszírozza a személyzeti költségek egyre nagyobb hányadát, rendszerint úgy, hogy kiszervezéssel ügynökségeket hoz létre; elismeri, hogy a Parlament nem tud ilyen lehetőségekhez folyamodni és valamennyi szükségletét az 5. fejezetből kell finanszíroznia;

7.

üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti megerősített együttműködésre irányuló 2008-as kísérleti jellegű gyakorlatot, amelynek egy egyszerűbb költségvetési eljárást kellene tesztelnie, illetve lehetővé kellene tennie, hogy minden jelentős pénzügyi következménnyel járó parlamenti kérdésről kellő időben és átláthatóbb módon folytassanak konzultációt; hangsúlyozza, hogy a kísérleti időt körültekintően értékelni kell, mielőtt hosszabb távra szóló döntés születik;

8.

úgy véli, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés ratifikációját követő megnövekedett felelősségét elsődleges szempontnak kell tekinteni a 2009-es költségvetés kidolgozása során, különösen ami a Tanáccsal egyenrangú jogalkotói szerepét illeti; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek a költségvetési hatóság egyik ágaként betöltött szerepe természetesen megmarad, azonban a kiadások osztályozásával és a költségvetési eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések változnak;

9.

úgy véli, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a képviselők maximális segítséget kapjanak feladataik ezen új keretek közötti teljesítéséhez, illetve létre kell hozni a megfelelő struktúrákat és létesítményeket, beleértve a megfelelő és könnyen hozzáférhető tárgyalási létesítményeket az egyes képviselők számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen változások nem jelentenek újdonságot a Parlament számára, valamint hogy a bővülő együttdöntési hatáskörök zökkenőmentesen integrálódtak struktúráiba az alapszerződések korábbi változásai után; érdeklődéssel várja a főtitkár által létrehozott, az emberi és pénzügyi erőforrásokkal foglalkozó munkacsoport megállapításait, különös tekintettel a parlamenti bizottságok megnöveke-dett jogalkotási szerepére és a Parlament más új feladataira adandó válasz tekintetében;

10.

nem gondolja azonban, hogy ez magától értetődően pénzügyi erőforrások kérdése, hanem inkább úgy véli, hogy folyamatosan keresni kell a munkaszervezés megfelelőbb és költséghatékonyabb módszereit, többek között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fő tevékenységekre, a személyzet lehetőség szerinti átcsoportosítására, a szolgálatok átszervezésére az új körülményekhez való igazodás érdekében, a modern technológiák jobb felhasználására, valamint a fokozottabb intézményközi együttműködésre;

11.

felkéri a főtitkárt, hogy elemezze részletesebben, mely feladatok és felelősségek tekinthetők a Lisszaboni Szerződésből következően valóban újaknak a jelenlegiekhez képest – amelyek esetlegesen új munkamódszereket is követelnek –, illetve melyek indokolhatnák az Elnökség iránymutatásokról szóló dokumentumában említett, új erőforrásokra irányuló kérelmeket; hangsúlyozza, hogy az új erőforrásokra irányuló kérelmekhez világos elszámolásokat kell mellékelni arról, hogy mit sikerült elérni a személyzet és a ráfordítások korábbi növelései révén, például a 2008-ban engedélyezett új „komitológiai álláshelyek” felhasználása és eredményei révén;

12.

hangsúlyozza továbbá a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport javaslataiból eredő, a 2009-es költségvetésre gyakorolt lehetséges hatás alapos elemzésének fontosságát, ami a Szerződés változásaival együtt bizonyosan befolyásolni fogja a munkamódszereket;

13.

látni kívánja a bizottsági titkárságok struktúrájának és kapacitásának értékelését annak biztosítása érdekében, hogy készek legyenek javítani jogalkotási munkájuk minőségén; meglepődéssel veszi tudomásul azon közelmúltbeli panaszokat, amelyek szerint a személyzetnek mindössze 6 %-a dolgozik a bizottságoknál és felkéri a főtitkárt, hogy még 2008. július 1-jét megelőzően mutassa be az emberi erőforrás-szükségletek félidejű értékelését, beleértve a különböző bizottságok igényeiről szóló pontos információkat, továbbá az igazgatásban dolgozó teljes személyzet (tisztviselők és más ügynökök) részletes szervezeti felépítését, valamint hogy javasoljon megfelelő megoldásokat (többek között átcsoportosítást) a jogalkotási főtevékenység megerősítése céljából;

14.

elismétli azon meggyőződését, hogy a tudásmenedzsment rendszer bevezetése – amely több információforrást, szöveget és referenciát tesz egyetlen helyen elérhetővé mind a képviselők, mind a személyzet számára – hasznos igazgatási eszközt eredményez; érdeklődéssel kíséri figyelemmel a nemrégiben erről az Elnökségen belül folytatott tanácskozást; korai eszme- és információcserére szólít fel, beleértve a költségbecsléseket is, ahogy azt már 2007-ben kérte; sürgeti az Elnökséget, hogy a költségvetési eljárás során határozzon a következő lépésekről;

15.

üdvözli a képviselők számára biztosítandó egyéni tolmácsolással kapcsolatos kísérleti projektet, és várja ennek mielőbbi elindítását; megjegyzi, hogy első szakaszban ez a jogalkotási, illetve költségvetési eljárásokban részt vevő előadókra és/vagy árnyékelőadókra ‘vonatkozik’; felkéri a főtitkárt, hogy kövesse nyomon ezt a projektet annak 6 hónapos időtartama alatt, majd az első olvasat előtt megfelelő időben nyújtson be objektív költség-haszon elemzést;

16.

emlékeztet arra, hogy 2 millió EUR-t helyeztek tartalékba a 2008. évi költségvetési eljárás során az igazgatás arra való ösztönzése céljából, hogy kezelje elsőbbséggel a képviselőknek a hivatalos ülések alatt nyújtandó hatékonyabb nyelvi segítséget; felszólítja az igazgatást, hogy nyújtson tájékoztatást a meghozott intézkedésekről és a hivatalos ülések alatt nyújtott nyelvi szolgáltatásokban elért javulásról;

17.

várja a képviselőknek a Parlament könyvtárában nyújtandó analitikus szolgáltatással kapcsolatos kísérleti projekt eredményének elemzését és 2009-re vonatkozó hatásait; emlékeztet arra, hogy a 2008-as költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2007. március 29-i állásfoglalásában (6) a Parlament kérte annak lehetőségét, hogy az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokat feltegyék a Parlament intranetjére; rámutat arra, hogy ez a közzététel az átláthatóságot szolgálná, és a szolgáltatás valamennyi képviselő számára hasznos lehetne;

18.

hangsúlyozza, hogy 2009-ben európai választások lesznek, és ezt az elfogadandó költségvetés lényegi aspektusának tartja; megismétli azon meggyőződését, hogy az európai polgárokat megfelelően tájékoztatni kell az általuk megválasztott képviselők által végzett munkáról, valamint a Parlament politikai és jogalkotási szerepéről;

19.

különösen felhívja a figyelmet arra, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a decentralizált kommunikációs intézkedéseknek, amelyek a regionális és helyi médiát is bevonják; ezt költséghatékony módszernek tekinti a célzott információk eljuttatásához, továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy a képviselők vegyenek részt ilyen kezdeményezésekben;

20.

úgy véli, hogy a választási évvel kapcsolatos változások mindazonáltal a megfontolt pénzgazdálkodás összefüggésében vizsgálandók, és nem tekintendők automatikusan többletkiadásoknak, amelyek „az egyéb tevékenységeken túlmenően” merülnek fel; úgy véli, hogy a választási év igényli továbbá a tevékenységek és kiadások bizonyos mértékű összpontosítását az adott évben;

21.

ezzel összefüggésben figyelemmel fogja kísérni három főbb tájékoztatási jellegű projekt finanszírozását, amelyek a polgárok felé irányulnak, azaz a Látogatóközpontot és az audiovizuális központot, amelyek 2009-re válnak teljes mértékben működőképessé, valamint a web-tv projektet, amely valószínűleg 2008. július 1. előtt válik működőképessé; megjegyzi, hogy bár ez a terület már jelentős növekedést mutatott az elmúlt években, ugyanakkor úgy véli, hogy a kommunikációs politika keretében végzett beruházásokon keresztül a web-tv projekt hozzáadott értéket jelent majd, mivel egyszerű hozzáférést biztosít a Parlament tevékenységeihez valamennyi uniós állampolgár számára; rendszeres tájékoztatást kér, bizonyos teljesítménymutatók szerint összegezve az eredményeket;

22.

tudomásul veszi továbbá az elnökségi dokumentumban szereplő, az ‘Európai Történelem Háza’ projekt számára források elkülönítésére vonatkozó javaslatot, és a korlátozott pénzügyi mozgástér és a Parlament alapvető feladatai terén jelentkező növekvő szükségletek miatt várja a pénzügyi és költségvetési vonatkozások részletesebb elemzését, valamint a szakértői bizottság munkájának eredményét; kívánatosnak tartja olyan lehetőségek feltárását, amelyek révén e fontos projektet a Bizottság is támogatná;

23.

nagy jelentőséget tulajdonít az egységes képviselői statútumnak, amely 2009 második felében kerül majd bevezetésre; megjegyzi, hogy – figyelembe véve a legfeljebb tíz éven keresztül alkalmazható átmeneti rendelkezéseket – a többletkiadások ez idáig hozzávetőlegesek voltak, és üdvözli a főtitkár nyilatkozatát, amely szerint az összegeket felül fogják vizsgálni a költségvetési becslések elkészítésének fázisa előtt;

24.

kéri a főtitkárt, hogy mielőbb készítsen aktualizált költségvetési becslést e kiadásokra vonatkozóan, mivel az eredetileg vártnál több képviselő választja majd valószínűleg az új rendszert; kéri továbbá a juttatásokra vonatkozó új szabályok pénzügyi következményeinek aktualizálását, amely szabályokat az új statútummal párhuzamosan kellene megújítani;

25.

egyetért azzal, hogy elő lehetne irányozni egy ideiglenes összeget arra az eshetőségre, ha horvát megfigyelők érkeznének a Parlamentbe 2009 végén, és várja a pénzügyi következmények becslését;

26.

támogatja az Elnökök Értekezlete és az Elnökség ajánlásait, amelyek arra irányulnak, hogy biztosítsák a parlamenti asszisztensek költségtérítésére vonatkozó belső parlamenti szabályok következetes alkalmazását, és megbízzák a képviselői szabályzattal, az asszisztensi szabályzattal és a nyugdíjalappal foglalkozó elnökségi munkacsoportot, hogy sürgősséggel és részletesen vizsgálja meg az érvényben lévő szabályok működését, és az ügy fontosságára tekintettel terjesszen elő javaslatokat e szabályok módosítására; felhívja az Elnökségen belül felállított munkacsoportot, hogy az illetékes Bizottság szolgálataival együttműködve terjesszenek be a képviselők asszisztenseire vonatkozó szabályzatra irányuló javaslatokat, amelyet jóváhagyásra sürgősen, a francia elnökség alatt a Tanács elé kell utalni, hogy az új képviselői szabályzattal egy időben léphessen hatályba; úgy véli, hogy a javasolt szabályzat átlátható, egyenlő elbánást biztosít a képviselői asszisztensek számára, valamint elősegíti az adófizetéssel és a szociális jogokkal kapcsolatos kötelezettségek – mint a munkabérhez és a társadalombiztosításhoz való jogok – tiszteletben tartásának biztosítását; üdvözli az Elnökség 2008. március 10-i határozatát a képviselők parlamenti asszisztenseivel kapcsolatban, mivel ez jelenti az első lépést a 2007. október 25-i, a 2008. évi költségvetés-tervezetről szóló állásfoglalásban (7) megfogalmazott kérés teljesítése felé; felhívja az Elnökséget és a főtitkárt, hogy megfelelő időben, az első olvasat előtt tegyenek jelentést az előrehaladásról;

27.

üdvözli az épületekkel kapcsolatos politikára vonatkozó hosszú távú stratégiát megfogalmazó javaslat előkészítését, beleértve a 2009-es eljárás során elemezendő fenntartási költségek várható gyarapodását; különösen fontosnak tartja egyrészt a bérlésekből, másrészt a vásárlásokból eredő pénzügyi következményeket; szeretné, ha az év során ismertetésre és megvitatásra kerülnének az érvek; elismeri a főtitkárnak a közbeszerzési eljárások javítására irányuló, különösen a kartellezés és a monopolhelyzet kialakulását akadályozó intézményközi kezdeményezéseit; várja az újabb tájékoztatást, hogy a továbbiakban is szorosan nyomon követhesse a folyamatot;

28.

elismeri, hogy az elmúlt tíz évben jelentős megtakarításokat sikerült elérni az épületekkel kapcsolatos előlegfizetéseknek köszönhetően; úgy véli, hogy a Parlament hosszabb távú beszerzési politikáját a pénzügyi plafon korlátait, valamint a három munkahelyből adódó sajátos igényeket figyelembe véve kell értékelni; üdvözölné, ha a hosszú távú stratégia bemutatását vita követné e témában;

29.

ragaszkodik hozzá, hogy a környezetvédelmi szempontok kulcselemei legyenek e politikának; úgy véli, hogy tovább kell javítani az energiahatékonyságot, valamint a Parlament által elfoglalt összes épületben további elmozdulást kell elérni a zöld energiaforrások felhasználása irányába; elvárja az EMAS keretében tett kötelezettségvállalások tiszteletben tartását, és várja az EMAS cselekvési terv eredményeiről, a napelempanelek lehetséges használatáról, a Parlament járműparkja környezetbarátabb autókkal történő cseréjének lehetőségéről, valamint az új mobilitási pontról szóló részletesebb tájékoztatást, amelyet online módon is könnyen hozzáférhetővé kell tenni;

30.

30 emlékeztet arra, hogy az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló, 2007. október 25-i állásfoglalásában a Parlament kérte az igazgatást, hogy terjesszen be cselekvési tervet a Parlament tevékenységei által okozott CO2-kibocsátás csökkentésére és ellensúlyozására;

31.

kérni szeretne egy jelentést azon szabályozási és gyakorlati korlátozásokról, amelyek az uniós épületek, köztük a Parlament épületeinek indokolatlanul magas fenntartási költségeihez vezethettek; kéri, hogy a jelentés legyen átfogó az – akár a korlátozott piachoz bármilyen módon kapcsolódó, akár a költségvetési rendelet és a közbeszerzés miatti terhekhez vagy bármilyen egyéb vonatkozó tényezőhöz kapcsolódó – eredendő okok feltárása érdekében; kéri, hogy a szükségtelenül magas költségeket ajánló cégek feketelistára helyezését előíró szabályokat juttassák érvényre; úgy véli, hogy a Parlamentnek ebből a célból több házon belüli szakértelemre van szüksége, így megtakarításokat érhet el az épületekkel kapcsolatos költségvetésben;

32.

örömmel veszi tudomásul, hogy a külső irodák Bizottsággal való megosztásának (Európai Házak) gyakorlata jelenleg változás alatt áll annak jobb tükrözése érdekében, hogy az egyes intézmények a helyiségek mekkora részét foglalják el; gratulál a főtitkárnak az elmúlt évben kért, e tekintetben végzett munkához, és tájékoztatást kér a folyamat minden fázisában;

33.

úgy véli, hogy a munkaerő-ellátottság a legutóbbi bővítéseket követő jelentős növekedések után most már elérte a konszolidálódás fázisát; felhívja az összes szolgálatot és képviselőcsoportot, hogy a Parlament különböző részlegeire történő munkaerő-felvételről készítsenek részletes elemzést és indokolást, mielőtt bármilyen munkaerőigénnyel állnak elő vagy új posztot hoznak létre, és amikor csak kivitelezhető, éljenek a munkaerő-átcsoportosítás lehetőségeivel; úgy véli, hogy e költségvetési gyakorlatnak a hasonló erőfeszítések folytatását kell jelentenie 2008-ban, elismerve ugyanakkor a 2009-es különleges kihívásokat, valamint azt a tényt, hogy a munkaerő-átcsoportosítási lehetőségek évről évre változnak;

34.

ezért kész megfontolni az új álláshelyek iránti ésszerű kérelmeket, miután a vezetőség világos elemzést mutat be, amely magában foglalja a szükséges képzési és fejlesztési programokat is; üdvözli a főtitkár azon szándékát, hogy komoly erőfeszítéseket tegyen ezen a téren;

35.

úgy véli, hogy a költségvetés alapvető fontosságú eleme lesz az a korábban említett elemzés, amely azt vizsgálja, hogy mi tekinthető a Lisszaboni Szerződésből eredő valóban új feladatnak és felelősségnek, illetve hogy ez milyen pénzügyi következményekkel jár, többek között a létszámtervek tekintetében;

36.

felkéri az intézményeket, hogy realisztikus és költségalapú költségvetési kérelmeket nyújtsanak be, amelyek teljes mértékben figyelembe veszik a pénzügyi szigorúság, a hatékony erőforrás-gazdálkodás és az európai polgárok számára biztosítandó hozzáadott érték általános kontextusát;

37.

rendkívül foglalkoztatja, hogy a jövőben felállítandó Európai Külügyi Szolgálat miként integrálódik az uniós költségvetésbe általánosságban, illetve abban az esetben, ha e szolgálat vagy annak egy része a Tanács részlegébe kerül, akkor felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ennek következményeit illetően – ideértve az igazgatási és a működési költségek közötti választóvonalat – legyenek teljes mértékben átláthatóak és proaktívak;

38.

némi felindultsággal veszi tudomásul az építkezési költségek középtávon tapasztalható jelentős megnövekedését, és kéri valamennyi intézményt, hogy gondosan vizsgálják meg az összes ilyen tervet, és valamennyi finanszírozási tervet és/vagy megoldást nyílt és könnyen érthető formában mutassák be; elismeri, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlenül szükség van ilyenfajta – például jogi előírásokhoz kötődő, illetve a személyzet számára kielégítő körülmények teremtéséhez szükséges – ráfordításokra;

39.

kéri a 2009-es eljárásért felelős előadót, hogy tegyen személyes látogatásokat a Tanácsnál, a Bíróságnál, a Számvevőszéknél, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál, a Régiók Bizottságánál, az Ombudsmannál és az Európai Adatvédelmi Biztosnál, és hallgassa meg őket még a költségvetési becslések elkészítésének fázisa előtt, majd tegyen jelentést a Költségvetési Bizottságnak;

40.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak.