31.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 76/6

—

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok rendkívül fontos szerepet játszanak az Európai Kutatási Térségben, mivel politikájukat a polgárokhoz közelítik, és jobban ismerik az érintettek valós helyzetét,

—

támogatja annak a közösségi jogi keretnek a bevezetését, amelyet a tagállamok szorgalmaztak azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azoknak az európai kiválósági infrastruktúráknak a kiépítését és hatékony alkalmazását, amelyek serkentik a kutatást, és végső soron javítják Európa versenyhelyzetét a harmadik országokkal szemben,

—

a kutatási infrastruktúra transznacionális jellegének garantálása érdekében azt javasolja, hogy amennyiben az ilyen infrastruktúra tagjai helyi vagy regionális önkormányzatok, akkor legalább három, különböző tagállamhoz tartozó helyi vagy regionális önkormányzatról legyen szó anélkül, hogy ezzel azt is előírnák, hogy honnan származzon az adott infrastruktúra többi tagja,

—

arra biztat, hogy különösen vegyék figyelembe az európai területi együttműködési csoportosulást mint másik lehetséges jogi eszközt az európai szintű kutatási infrastruktúrák kiépítéséhez. Ennek alapján egyértelműbb és konkrétabb idevonatkozó hivatkozásokat kellene megfogalmazni az új tanácsi rendelet 5. és 9. preambulumbekezdésében,

—

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a közös kutatási programok komoly ösztönzőinek számítanak, hiszen mivel mind technológiai-tudományos, mind pedig vállalati szempontból jobban ismerik a sajátos helyi körülményeket, pontosabb ismeretekkel rendelkeznek a stratégiai területeken történő együttműködés iránti igényekről is,

—

úgy véli, hogy a decentralizált kutatási infrastruktúrák révén maximális regionális és helyi hatást kell elérni, illetve az ERI-knek fontolóra kell venniük azt a lehetséges segítséget, melyet az infrastruktúrák európai virtuális hálózatának kiépítése jelenthet számukra.

Előadó

:

Iñaki AGUIRRE ARIZMENDI (ES/ALDE), külpolitikai főtitkár, Baszkföld Autonóm Közösség

1.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok rendkívül fontos szerepet játszanak az Európai Kutatási Térségben, mivel politikájukat a polgárokhoz közelítik, és jobban ismerik az érintettek valós helyzetét. Az RB szerint a régióknak ezért stratégiai szerepet kell vállalniuk az EKT megerősítésére és kibővítésére irányuló kezdeményezésekben. Ez még inkább vonatkozik azokra a kezdeményezésekre, melyek célja komoly kutatóintézetek felállítása innovatív környezetben, valamint együttműködés kialakítása kutatási kérdésekben;

2.

üdvözli a két ismertetett kezdeményezést, és úgy véli, hogy ezek nagyban hozzájárulnak az EKT elmélyítéséhez és kiszélesítéséhez. Az Európai Kutatási Térség: Új perspektívák című véleményében (1) az RB már jelezte, hogy meg kell tenni a szükséges lépéseket az EKT létrehozására irányuló folyamat serkentésére, hiszen az EKT hozzájárul ahhoz, hogy Európa a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává váljon;

3.

úgy véli, hogy alapvető igazgatási egységként – mind területi, mind pedig gazdasági értelemben – mindenképpen tekintetbe kell venni a helyi és regionális önkormányzatokat, egyben hangsúlyozza, hogy az európai régiók és települések kulcsfontosságú szerepet játszanak az új lisszaboni menetrend végrehajtásában, mely arra szolgál, hogy innovációorientált stratégia révén ösztönözze a versenyképesebb európai gazdaságot;

4.

kiemeli, hogy minden európai régió egyedi vállalati struktúrával, fejlettségi és szakosodási szinttel rendelkezik. Ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat, amikor a régiókban alkalmazzák a globális versenyképesség javítására szolgáló intézkedéseket. Ennek kapcsán biztosítani kell, hogy bizonyos régiók olyan sajátosságai, mint amilyen például a legkülső fekvés, ne jelentsenek majd kizáró okot ERI-k kiépítésének kérelmezésekor. Ennek alapján intézkedéseket kell hozni azt biztosítandó, hogy a legkülső régiók is hozzáférjenek az infrastruktúrák ilyen virtuális hálózatához;

5.

felkéri a tagállamokat, hogy összehangoltan és régióikat bevonva döntsenek innovációs politikáikról, illetve azokról az intézkedésekről és eszközökről, melyekkel a régiók fejlődését akarják ösztönözni. Mindezt úgy, hogy a politika révén elért eredmények vegyék figyelembe a helyi és regionális szint igényeit is;

6.

egyetért az Európai Bizottság és a tagállamok által közösen, az érdekvédelmi csoportokkal és a polgárokkal együttműködve létrehozott Versenyképességi Tanács hosszú távú szemléleten alapuló következtetéseivel (2), melyek szerint javítani kell az EKT irányításán. Ennek kapcsán az RB kiáll azon szándéka mellett, hogy – a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva és kapcsolatot teremtve más oktatási, innovációs és kohéziós politikákkal – már a kidolgozási folyamat első szakaszától kezdve vonják be az összes érintett felet, és különösen a tudományos közösséget az EKT irányításába;

7.

arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy hatékonyan és teljes mértékben be lehessen vonni a helyi és regionális önkormányzatokat a vélemény tárgyát képező két kezdeményezés irányításába;

8.

támogatja annak a közösségi jogi keretnek a bevezetését, amelyet a tagállamok szorgalmaztak azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azoknak az európai kiválósági infrastruktúráknak a kiépítését és hatékony alkalmazását, amelyek serkentik a kutatást, és végső soron javítják Európa versenyhelyzetét a harmadik országokkal szemben;

9.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az ERI-tagság jellegének, illetve követelményeinek meghatározásakor a tagállamok, kormányközi szervezetek és harmadik országok mellett teljes jogú tagként vegye figyelembe a régiókat is. A régiókat nem az egyes tagállamok képviselőiként kell felfogni, hanem önálló igazgatási egységként, hiszen elegendő kapacitással és forrással, illetve fejlett tudományos-technológiai rendszerekkel rendelkeznek, és megfelelő módon képesek részt venni a jelentősebb kiválósági infrastruktúrák kiépítésére és bevezetésére szolgáló, megosztott vezetési folyamatban;

10.

a kutatási infrastruktúra transznacionális jellegének garantálása érdekében azt javasolja, hogy amennyiben az ilyen infrastruktúra tagjai helyi vagy regionális önkormányzatok, akkor legalább három, különböző tagállamhoz tartozó helyi vagy regionális önkormányzatról legyen szó anélkül, hogy ezzel azt is előírnák, hogy honnan származzon az adott infrastruktúra többi tagja;

11.

helyesli, hogy az európai kutatási infrastruktúrák a kutatási keretprogram és a strukturális alapok segítségével is finanszírozhatók. Az RB javasolja, hogy összehangolt módon egyéb finanszírozási forrásokat is alkalmazzanak – a tagállamokban elérhető állami és magánforrásokat egyaránt;

12.

javasolja, hogy európai szinten vezessenek be stratégiai koordinációs mechanizmusokat, amelyekkel bevonhatók a legfontosabb érdekcsoportok, és így biztosítható az ERI-t szolgáló koherens politika hatékony végrehajtása, olyan fontos témákra kiterjedve, mint a kezdeményezések értékelése és az új ERI-k helyszíneinek kiválasztásával járó problémák megoldása;

13.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy ösztönözni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek a szereplők közötti koordinációból indulnak ki, és céljuk a köztük levő információ- és ismeretáramlás megkönnyítése azáltal, hogy felerősítik azokat a kedvező hatásokat, amelyeket ezek a kezdeményezések gyakorolnak a különböző helyi és regionális önkormányzatok vállalati, tudományos, akadémiai és technológiai hálózataira. Ennek kapcsán az RB elismerését fejezi ki azért a kutatási infrastruktúrákat bemutató internetes portálért, amelyet az Európai Bizottság az Európai Tudomány Alapítvánnyal (ESF) közreműködve a közelmúltban hozott létre;

14.

elismeri, hogy korlátozottak az európai kutatási infrastruktúrák kiépítésére szolgáló jelenlegi jogi formák, illetve azt, hogy európai szintű keretre van szükség az infrastruktúrák működésének javítása, valamint a transznacionális kutatás útjában álló akadályok hatékony felszámolása érdekében;

15.

emlékeztet arra, hogy nemzetközi, nemzeti és európai szinten is léteznek egyéb kiegészítő eszközök az ERI-khez. Igaz ugyan, hogy ezeket speciális céllal hozták létre, vannak azonban mások – mint például az európai területi együttműködési csoportosulás –, amelyek szélesebb körű célkitűzéssel működnek: itt a cél a területi együttműködés megkönnyítése és serkentése, hogy bizonyos területeken kiszélesítsék a gazdasági és társadalmi kohéziót. Az RB ezért azt ajánlja, hogy hangolják össze az ERI-ket ezzel és a többi, már létező eszközzel, hogy minél jobb hatásfokkal működjön valamennyi;

16.

arra biztat, hogy különösen vegyék figyelembe az európai területi együttműködési csoportosulást mint másik lehetséges jogi eszközt az európai szintű kutatási infrastruktúrák kiépítéséhez (3). Ennek alapján egyértelműbb és konkrétabb idevonatkozó hivatkozásokat kellene megfogalmazni az új tanácsi rendelet 5. és 9. preambulumbekezdésében;

17.

az európai kutatási infrastruktúrák jelenlegi földrajzi elhelyezkedésével kapcsolatban megjegyzi, hogy – alapvetően történelmi okokból – ezek a terület nyugati részén találhatók, és hogy úgy kellene őket megtervezni, hogy az Unió egész területén és lehetőség szerint a tagállamok között is egyenletesen legyenek elosztva. A létesítmények decentralizált elosztása arra irányul majd, hogy összhangba hozzák a regionális szinten jelentkező hasznot az új infrastruktúrák iránti európai szintű igényekkel. Mindezt meg lehetne erősíteni egy olyan virtuális hálózat révén, amely valamennyi létesítményt összeköti, külön hangsúlyt fektetve a kis és közepes méretű kutatási infrastruktúrákra, amelyek fontosak lehetnek egyrészt a tudás fejlesztése szempontjából a stratégiai területeken, másrészt pedig az érintett helyi és regionális önkormányzatok gazdasági és innovációs fejlesztése szempontjából;

18.

egyetért a Versenyképességi Tanács 2008. május 30-i következtetéseivel, amelyekben felkérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai régiókat és helyi önkormányzatokat a modern kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésben, ezek létrehozásában és bevezetésében. Az RB szerint az alábbi intézkedéseket lehetne meghozni ehhez:

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az ERI-khez kötődő innovatív környezet kialakításában, annál is inkább, mivel a regionális politikák komoly hatással járnak egyrészt a tudományos szakemberek vonzására, másrészt pedig az ERI-k támogatására, melyek a regionális fejlődés központjait jelentik. Az ERI-k így képesek arra, hogy komoly társadalmi-gazdasági hasznot eredményezzenek a hozzájuk kapcsolódó városokban és régiókban;

20.

helyesli, hogy az Európai Bizottság döntést hoz az ERI-kről. Az RB szerint így egyszerűbb és rövidebb lesz a folyamat annál, mintha az ERI-vel kapcsolatos döntéseket egyenként hozná meg a Tanács. Annak érdekében, hogy a szóban forgó döntéshozatali eljárás teljesen átlátható és jogszerű legyen, az RB azt javasolja, hogy fejtsék ki részletesen az Európai Bizottság értékelési szempontjait, és állítsanak fel egy irányítóbizottságot, melynek tagjai a tagállamok és/vagy adott esetben azoknak a régióknak, helyi és regionális önkormányzatoknak vagy azok szövetségeinek a képviselőiből kerülnének ki, melyek véleménye döntő az Európai Bizottság ERI-vel kapcsolatos döntései szempontjából. Azt is javasolja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki megfelelő koordinációs mechanizmusokat, melyek lehetővé teszik, hogy az irányítóbizottság munkájában részt vevő államok véleménye tükrözze az általuk képviselt helyi és regionális önkormányzatok állásfoglalását;

21.

helyesli azoknak az adminisztratív, jogi és pénzügyi akadályoknak a felszámolását, amelyek az ebben a rendeletben az ERI-re vonatkozóan javasolt jogi formából adódnak. Mindez az adómentességet és a gyorsabb és rugalmasabb közbeszerzési eljárásokat érinti, amelyek az RB véleménye szerint elősegítik majd a nagy kutatási infrastruktúrák bevezetését, hatékonyabbá téve ezek tevékenységét és eredményeiket;

22.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a közös kutatási programok komoly ösztönzőinek számítanak, hiszen mivel mind technológiai-tudományos, mind pedig vállalati szempontból jobban ismerik a sajátos helyi körülményeket, pontosabb ismeretekkel rendelkeznek a stratégiai területeken történő együttműködés iránti igényekről is. Számos európai régió már részese és sikeres vezetője a kutatási programok koordinációjával és együttműködésével foglalkozó eszközöknek. Ilyenek például az ERA-NET projektek is. A Régiók Bizottsága javaslata azt járja körül, hogy ne csupán a tagállamok, hanem és elsősorban maguk a regionális közszervek legyenek a közös programmal kapcsolatos együttműködési megállapodások ösztönzői;

23.

céloz rá, hogy bele kellene foglalni a javaslatba, és megfelelően definiálni kellene a leghatékonyabb koordinációs mechanizmusokat annak érdekében, hogy hatékonyak legyenek a különböző európai helyi és regionális önkormányzatok közötti megállapodások;

24.

tudatában van annak, hogy ilyen jellegű programot kell javasolni, ugyanakkor úgy véli, hogy célravezető lenne, ha a program végrehajtása nem járna többletteherrel a tagállamok és a régiók számára, és ezért európai bizottsági támogatást irányoznának elő a program részére. Ez a támogatás nemcsak a megállapodások tető alá hozására terjedne ki, hanem az elkötelezettségre és a pénzügyi forrásokra is. Ez az anyagi elkötelezettség elengedhetetlen a program eredményességéhez. Az RB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a jövőben hozzon létre egy önálló alapot a tárgyalt kezdeményezés támogatására;

25.

javasolja, hogy további programok életre hívása előtt az EU és a tagállamok is használjanak ki megfelelő módon minden lehetőséget arra, hogy szinergiákat teremtsenek a transznacionális politikák és a már létező együttműködési eszközök között. Ehhez olyan mechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek garantálják, hogy a maximumot hozzák ki a már működő koordinációs programokból, pl. az ERA-NET-ből, a nyílt koordinációs módszerből, az európai technológiai platformokból stb.;

26.

elismeri, hogy szükség van arra, hogy az európai K+F és innováció területén dolgozó szereplők közötti koordinációra és együttműködésre épülő kezdeményezések szülessenek a lisszaboni stratégiában megfogalmazott célkitűzéssel, azaz hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő gazdaságává váljon. Úgy véli azonban, hogy ennek a koordinációnak alulról felfelé irányulónak kell lennie, amely figyelembe veszi a változó geometria és a szubszidiaritás elvét. Ennek kapcsán a régiók önkéntes részvételét a változó geometria elv irányába tett lépésként kell értelmezni;

27.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy közösen kell foglalkozni a nemzeti szintet meghaladó kihívásokkal, főleg mivel a helyi és regionális önkormányzatok azok, akik a legjobban ismerik a megoldandó problémákat, és a források, az emberek és az ismeretek összevonása szélesíti ki a lehetőségek körét arra, hogy megoldást találjunk a legösszetettebb tudományos-technológiai problémákra;

28.

azt kéri, hogy konszenzusos alapon, az idevonatkozó jogkörrel rendelkező régiók nagy számát figyelembe véve foglalkozzanak a közös program kiemelt témáival úgy, hogy közben konzultálnak a tudóstársadalommal és valamennyi érintett érdekvédelmi csoporttal;

29.

azt reméli, hogy jellege és a változásra való inspirálása miatt a program olyan gyakorlati, rugalmas és részletes fejlesztési folyamatot indít el, amelyben komoly szerep jut a kutatás regionális prioritásainak.