19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/19


A Régiók Bizottsága véleménye – Kibocsátáskereskedelmi rendszer

(2008/C 325/04)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a légi közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való felvételéről szóló jogszabály elfogadását, valamint a tengeri szállítási ágazatot a lehető leghamarabb vonja be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe;

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az irányelv nem ösztönzi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a hulladékgazdálkodási ágazatban, amely mind a kibocsátások, mind a területkezelés szempontjából kifejezetten problémás ágazat;

azt javasolja, hogy a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek legalább 30 %-át a tagállamok a következő célokból biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatoknak: a megújuló energiaforrások használatának, valamint az energiahatékonyságnak az ösztönzése a végfelhasználók esetében, a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2020-ra 20 %-ban megújuló forrásból származó energiát fog felhasználni, valamint a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2020-ig az energiahatékonyságot 20 %-kal növeli; az üvegházhatású gázok csökkentése a kibocsátáskereskedelembe nem tartozó ágazatokban, főként a közlekedési és a hulladékgazdálkodási ágazatban;

intézkedéseket javasol egyes fokozott energiafelhasználású iparágak támogatására következményes kibocsátás esetén;

az Európai Bizottság legkésőbb fél évvel ezen irányelv hatálybalépése után valamennyi illetékes szociális partnerrel és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően elemző jelentést terjeszt elő konkrét javaslatokkal a nagy energiafelhasználású ágazatok és részágazatok CO2-kibocsátása relokalizációjának megelőzésére.

Előadó

:

Pietro MARRAZZO (IT/PES), Lazio tartomány elnöke

Referenciaszöveg

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének javítása és kiterjesztése céljából történő módosításáról

COM(2008) 16 végleges – 2008/0013 (COD)

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános ajánlások

1.

Emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok döntő módon hozzájárulnak az európai kezdeményezések sikerességéhez, és meghatározó szerepet játszanak a környezetvédelmi, ipari és energetikai politikák végrehajtásában;

2.

egyetért a „szennyező fizet” elv alkalmazásával, amelyet minden, környezettel és éghajlattal kapcsolatos közösségi politikában a gyakorlatban is végre kell hajtani; a javak és szolgáltatások környezeti költségeinek internalizációja ugyanis lényegi eleme a megfelelő, a fenntartható fejlődés elveihez igazodó, kiegyensúlyozott és környezetbarát közpolitikáknak;

3.

nagyra értékeli ezért az Európai Bizottság által a hatékony szén-dioxid-piac megteremtése érdekében már megtett erőfeszítéseket, amely piac a szabad tárgyalások rendszerének keretei között képes meghatározni „egy tonna szén-dioxid környezetszennyezésének árát”;

4.

az eddig elért eredményekkel, valamint a rendszer első működési szakaszában (2005–2007) tapasztalt problémákkal összhangban kedvezően fogadja az ETS (Emission Trading Scheme; kibocsátáskereskedelmi rendszer) hozzáigazítására és naprakésszé tételére vonatkozó javaslatot;

5.

úgy véli, hogy az elért haladás ellenére folytatni kell a kibocsátáskereskedelmi rendszer hosszú távú átláthatóságának és megbízhatóságának erősítését, és oda kell figyelni a javasolt intézkedések által elérhető társadalmi és környezeti megtakarításokra, főként regionális és helyi szinten;

A kibocsátáskereskedelmi rendszerhez való hozzáigazítással kapcsolatban

Technikai kiigazítások

6.

emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság által javasolt egyszerűsítés, mely magában foglalja a kisebb ipari létesítmények kizárásának, és a tüzelőberendezések meghatározása világossá tételének lehetőségét is, hozzájárul a teljes szén-dioxid-piac megbízhatóságához, hatékonyságához és átláthatóságához;

7.

arra kéri mindazonáltal az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa, hogy a lehetséges adópolitikai eszközökre való általános utaláson (szénadó) kívül melyek azok a tagállamok által elfogadható egyenértékű intézkedések, amelyeket a kis létesítmények kibocsátásának csökkentése érdekében követni kellene;

8.

megállapítja, hogy a kibocsátási egységek árverésen való értékesítése tekintetében helyénvaló lenne a teljesen ingyenes kiosztásról áttérni a folyamatos és fokozatos nyilvános árverés általi értékesítésre; kiáll amellett, hogy védelmet kell nyújtani a kevésbé jómódú társadalmi rétegek számára az ipari termékek és az egyéb energiahordozók árának, illetve az elektromos díjaknak az esetleges növekedésével szemben, valamint segíteni kell őket otthonuk energiahatékonyságának növelésében;

9.

egyetért az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatával, hogy túl kell lépni az eddigi megközelítésen, amely nemzeti kiosztási tervek elfogadását az egyes tagállamokra bízta, és értékeli azt a megközelítést, mely szerint – az egységesség és a szolidaritás jegyében – közösségi szinten kell közös, az egész EU-ra érvényes célkitűzéseket meghatározni;

10.

osztja az Európai Bizottság a szén-dioxid elkülönítési, szállítási és geológiai tárolás folyamatainak a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való felvételére vonatkozó javaslatát, és megfelelő támogatást remél a vonatkozó, utólagos fejlesztéseket és befektetéseket igénylő technológiákkal kapcsolatos kutatásokhoz, feltéve, hogy értékelik a szén-dioxid-tárolásnak az érintett ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásait;

11.

emlékeztet az energetikai és környezetvédelmi kutatás szerepének fontosságára a kibocsátások csökkentésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, és reméli, hogy az irányelv hatékony eszköze lesz az állandó pénzügyi forrás biztosításának ezekhez a tevékenységekhez;

12.

amellett száll síkra, hogy újabb tevékenységi területek kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való bevonását ne csak az európai ipar versenyképességének a nemzetközi piacon való csökkenése fényében értékeljék, hanem az adott ágazat által okozott tényleges szennyezés és a technológiai javítások lehetőségeinek szempontjából is az érintett ágazatokban. Ennek során ellenőrizni kell, hogy a járulékos költségek végső fogyasztóra való terhelése mennyiben korlátozható;

13.

ebből kifolyólag arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a légi közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való felvételéről szóló jogszabály elfogadását, valamint a tengeri szállítási ágazatot a lehető leghamarabb vonja be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (lásd az RB 22/2008 sz. véleményének 65. pontját);

14.

üdvözli az új kibocsátáskereskedelmi rendszerben bevezetett együttműködést és szolidaritást a technológiailag fejlettebb (magasabb energiahatékonyságú ipari ágazatokkal rendelkező), illetve a fejlődésben elmaradott országok között, mely utóbbiakban a gazdaság több energiát fogyaszt, és amelyek növekedési rátáit ösztönözni kell;

Nemzetközi dimenzió az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

15.

értékeli az EU által eddig tett erőfeszítéseket a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon – legutóbb a Balin rendezett konferencián –, valamint a világszintű egységes stratégia meghatározásában való részvételre, különös tekintettel a gazdag, illetve a fejlődésben lévő országok által végrehajtandó erőfeszítések megosztásával kapcsolatban; reméli, hogy az eddig elért eredmények a későbbiekben megerősíthetők és fejleszthetők lesznek a következőkben megrendezésre kerülő poznani, illetve koppenhágai nemzetközi konferenciák keretében;

16.

kiegészítő intézkedéseket kér az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és a kibocsátáskereskedelmi rendszer tekintetében meghatározott célkitűzésekkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy ezek összhangban legyenek az összes kibocsátásnak a nemzetközi egyezményeknek megfelelő 30 %-os csökkentésével kapcsolatos célkitűzéssel;

17.

hangsúlyozza, hogy az elérni kívánt nemzetközi egyezménynek világszerte az érintett ágazatok azonos kezeléséhez kell vezetnie; ezért olyan minimális követelményeket kell meghatározni, amelyeket az egyezménynek teljesítenie kell ahhoz, hogy az irányelv szerinti értelemben nemzetközi egyezménynek számítson;

Újabb szabályozott tevékenységi területek

18.

hangsúlyozza, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe bevont új termelési ágazatok esetében megfelelő költség-haszon elemzésekre van szükség annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a versenytorzulások az előállított üvegházhatású gázok csökkentése miatt nem egységes ipari ágazatok között;

19.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az irányelv nem ösztönzi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a hulladékgazdálkodási ágazatban, amely mind a kibocsátások, mind a területkezelés szempontjából kifejezetten problémás ágazat;

20.

emlékeztet rá, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeivel történő kereskedelemmel párhuzamosan komoly erőfeszítéseket kell tenni mindenekelőtt a környezetbarát szállítási módokra való átállás érdekében. A nemzeti kormányoknak felelősséget kell vállalniuk ezen a téren, fejleszteniük kell a vasúti és a vízi közlekedési utakat, illetve általában véve is ösztönözniük kell az intermodális közlekedést;

A vállalatok versenyképessége és a fogyasztók védelme

21.

megállapítja, hogy az Európai Bizottság még nem vizsgálta átfogóan a versenyképesség csökkenésének kockázatát az ipari ágazatokban, valamint hogy az új irányelv nem tartalmaz megfelelő támogató és védelmi intézkedéseket az európai gazdaságokkal kapcsolatban. Ebben a tekintetben rámutat a stabil és vonzó környezet jelentőségére a befektetések szempontjából, valamint annak szükségességére, hogy időben kezeljük a kibocsátások olyan országokba történő átirányításának kockázatát, amelyekben kevésbé kötelező érvényűek a környezetvédelmi jogszabályok és kisebbek a költségek (carbon leakage). Helyénvalónak tartaná, ha az Európai Bizottság a lehető leghamarabb az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztene az egész Közösségre kiterjedő és teljes mértékben összehangolt szabályozásokra vonatkozó javaslatokat a kibocsátási egységek ingyenes szétosztására vonatkozóan. A szabályozásnak különös figyelmet kell fordítani az energiaigényes ágazatok és alágazatok helyzetére, amelyek esetében jelentős a következményes kibocsátás (a szén-dioxid-kibocsátások áthelyeződésének) kockázata;

22.

azt ajánlja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges erőfeszítéseket megfelelően osszák meg az érintett ipari szereplők és a végső fogyasztók között, elkerülve annak veszélyét, hogy – főként bizonyos termelési ágazatokban – kizárólag ez utóbbiak viseljék az elfogadott stratégiák miatt előálló járulékos költségeket;

23.

megállapítja, hogy az Európai Bizottság javaslata nem fordít kellő figyelmet a kevésbé jómódú társadalmi rétegekre gyakorolt káros hatások elkerülésének szükségességére, főként az irányelv elektromos díjakra való lehetséges kihatásaival kapcsolatban. Arra kéri tehát az Európai Bizottságot, hogy jobban felügyelje a piacokat, erősítse meg a fogyasztók bizalmát és csökkentse a piac manipulálásának kockázatát;

24.

amellett foglal állást, hogy az ingyenes kibocsátási egységek szétosztása során méltányolják az egyes vállalatok által már elért kibocsátáscsökkentést; ennek során például az olyan létesítmények számára, amelyek az adott termelési ágazatban az egy termelési egységre eső legalacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapján viszonyítási pontot jelentenek, ingyenesen osszák ki valamennyi kibocsátási egységet;

A helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása

25.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok éllovas szerepét az éghajlatváltozás következményeinek kezelésében; ennek következtében megfelelően be kell vonni azokat valamennyi ellenstratégia és alkalmazkodási stratégia elfogadásába;

26.

felhívja az Európai Bizottság figyelmét annak szükségességére, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata során ne csak a nemzeti vagy nemzetközi szintű versenyképességre gyakorolt következményekre legyenek figyelemmel, hanem az EU-n belüli különböző régiók versenyképességét és vonzerejét fenyegető kockázatokra is;

27.

éppen ezért azt ajánlja, hogy megfelelően vegyék figyelembe a regionális fejlesztési politikák igényeit, és felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxidpiac nagyobb átláthatósága és jobb működőképessége érdekében bizonyos ipari létesítmények esetében átfogó átalakításokra lehet szükség, míg a kevésbé hatékony, vagy krízishelyzetben lévő létesítmények esetében azok termelési rendszerből való kizárása is lehetséges. Ilyen esetekben az ipari szerkezetátalakítási folyamatokat és az érintett munkavállalókat támogató tevékenységeket ajánl;

28.

a kibocsátáskereskedelmi rendszer erősítése és kiigazítása tekintetében elismeri, hogy az összes intézkedés nagyobb koherenciájára van szükség, valamint, hogy ambiciózusabb célkitűzések szükségesek, amelyek – az említett nemzetközi megállapodásoknak megfelelően – tartalmazzák az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 %-os csökkentésére vonatkozó célkitűzést 2020-ig;

29.

támogatja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok segítségével erősebben vonják be a közvéleményt az EU-nak a jelenlegi éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseibe. Az ilyenfajta tudatosságnövelő tevékenységek célja mind az egyének megfelelő viselkedésének ösztönzése, mind a közvélemény megismertetése a nagy ipari és technológiai kérdésekkel, amelyek gyakran az elfogadott stratégiák alapjait képezik;

30.

támogatja a helyi és regionális önkormányzatok tevékenysége erősítésének lehetőségét a képzés, valamint a végső felhasználóknak, illetve a kibocsátáskereskedelmi irányelv hatálya alá eső ipari kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tájékoztatás területén.

II.   JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK

1. módosító indítvány

1. cikk (5) bekezdés, (9. cikk)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

9. cikk

Közösségi kibocsátásiegység-mennyiség

A 2013-tól kezdve közösségi szinten évente kiadható kibocsátásiegység-mennyiség a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak közepétől kezdve lineárisan csökken. A szóban forgó mennyiség a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervekről elfogadott bizottsági határozatokkal összhangban a tagállamok által kiadott kibocsátási egységek átlagos évi teljes mennyiségéhez viszonyítva 1,74 %-os lineáris tényező szerint csökken.

A Bizottság – a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervekről elfogadott bizottsági határozatokkal összhangban a tagállamok által kiadott teljes mennyiségek alapján – 2010. június 30-ig közzéteszi a 2013. évre vonatkozó kibocsátási egységek abszolút mennyiségét.

A Bizottság a lineáris tényezőt legkésőbb 2025-ben felülvizsgálja.

9. cikk

Közösségi kibocsátásiegység-mennyiség

A 2013-tól kezdve közösségi szinten évente kiadható kibocsátásiegység-mennyiség a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak közepétől kezdve lineárisan csökken. A szóban forgó mennyiség a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervekről elfogadott bizottsági határozatokkal összhangban a tagállamok által kiadott kibocsátási egységek átlagos évi teljes mennyiségéhez viszonyítva 1,74 %-os lineáris tényező szerint csökken.

A Bizottság – a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervekről elfogadott bizottsági határozatokkal összhangban a tagállamok által kiadott teljes mennyiségek alapján – 2010. június 30-ig közzéteszi a 2013. évre vonatkozó kibocsátási egységek abszolút mennyiségét.

A Bizottság a lineáris tényezőt legkésőbb 2025-ben felülvizsgálja. A Bizottság legkésőbb 2018-ig felülvizsgálja az irányelvet a 2020 utáni időszakra vonatkozó továbbfejlesztés szempontjából.

Indokolás

Az irányelv javasolt módosítása a 2013–2020 közötti kereskedelmi időszakra vonatkozik. A 2020 utáni időszakot illető rendelkezések ezért nem helyénvalóak. Ehelyett az eddigi kereskedelmi rendszerhez képest lezajló mélyreható változások miatt általános felülvizsgálatra van szükség legkésőbb 2018-ban.

2. módosító indítvány

1. cikk (7) bekezdés (10. cikk (3) bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A (2) bekezdés alapján a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is – legalább 20 %-át a következő célokra kell felhasználni:

A (2) bekezdés alapján a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is – legalább 20 %-át 50 %-át a tagállamoknak, valamint helyi és regionális önkormányzataiknak a következő célokra kell felhasználniuk:

3. módosító indítvány

1. cikk (7) bekezdés (10. cikk (3) bekezdés f) albekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága megjegyzései

f)

a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelésére, például az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására;

f)

a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelésére, például kompenzációs intézkedések által az elektromos energia árának esetleges emelkedése esetére, valamint az segítségnyújtással otthonaik energiahatékonyságának és a hőszigetelésének javítására;

Indokolás

A kis jövedelmű háztartások esetében a kompenzációs intézkedések körébe a kifejezetten gazdasági jellegűeket is be kell vonni.

4. módosító indítvány

1. cikk (7)bekezdés, (10. cikk (3) bekezdés): új, (3a) bekezdés betoldása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága megjegyzései

 

3a   A (2) bekezdés alapján a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is – legalább 30 % -át a tagállamok a következő célokból biztosítják a helyi és regionális önkormányzatoknak:

a)

a megújuló energiaforrások használatának, valamint az energiahatékonyságnak az ösztönzése a végfelhasználók esetében, a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2020-ra 20 %-ban megújuló forrásból származó energiát fog felhasználni, valamint a Közösség azon vállalásának teljesítése céljából, hogy 2020-ig az energiahatékonyságot 20 %-kal növeli;

b)

az üvegházhatású gázok csökkentése a kibocsátáskeresked elembe nem tartozó ágazatokban, főként a közlekedési és a hulladékgazdálkodási ágazatban;

c)

a végfelhasználók megfelelő viselkedését ösztönző tájékoztató tevékenységek finanszírozása, amelyek célja az elektromos energia ára esetleges emelkedésének ellensú lyozása;

d)

képzési és információs tevékenységek finanszírozása, melyek célja az ipari kis- és középvállalkozások, valamint a dolgozók megfelelő viselkedésének elősegítése.

Indokolás

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó intézkedések terén szerepet kell adni a regionális és helyi önkormányzatoknak, és biztosítani kell ehhez a megfelelő finanszírozást.

Kiemelt szerepet kell biztosítani a régióknak és a helyi önkormányzatoknak a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság népszerűsítésében.

Finanszírozni kell azokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó helyi és regionális szintű intézkedéseket, amelyek a kibocsátáskereskedelmi irányelv alkalmazási körébe nem tartozó ágazatokat érintik: a hulladékgazdálkodási és a közlekedési ágazatot.

Finanszírozni kell a polgárok, valamint a kibocsátáskereskedelemi irányelv által nem érintett ipari szereplők képzésével és a tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységeket.

5. módosító indítvány

1. cikk (7) bekezdés (10. cikk (5) bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5.   Az árverések nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes lefolytatása érdekében a Bizottság 2010. december 31-ig rendeletet fogad el az árverések időütemezéséről, igazgatásáról és egyéb vonatkozásairól. Az árveréseket úgy kell megszervezni, hogy az üzemeltetők, különösen pedig a közösségi rendszer hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozások teljes mértékben részt vehessenek rajtuk, és az esetleges többi résztvevő ne lehetetleníthesse el az árverés lefolytatását. Ez az intézkedés ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, ezért [a 23. cikk (3) bekezdésében] előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5.   Az árverések nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes lefolytatása érdekében a Bizottság 2010. december 31-ig rendeletet fogad el az árverések időütemezéséről, igazgatásáról és egyéb vonatkozásairól. Az árveréseket úgy kell megszervezni, hogy az üzemeltetők, különösen pedig a közösségi rendszer hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozások teljes mértékben részt vehessenek rajtuk, és az esetleges többi résztvevő ne lehetetleníthesse el az árverés lefolytatását. A nemkívánatos spekulációs nyereségek elkerülésére az árveréseken való részvételt a tényleges piaci szereplőkre lehet korlátozni. Ez az intézkedés ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, ezért [a 23. cikk (3) bekezdésében] előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Indokolás

Mivel a kibocsátási egységekből előreláthatólag hiány lesz, fennáll a veszélye, hogy az árak pusztán spekulatív alapon aránytalan mértékben megnőjenek.

6. módosító indítvány

1. cikk (8) bekezdés, (10a. cikk (1) bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága megjegyzései

A (2)–(6) és a (8) bekezdéssel összhangban a Bizottság 2011. június 30-ig közösségi szintű, teljes mértékben harmonizált végrehajtási intézkedéseket fogad el a kibocsátási egységek harmonizált kiosztására vonatkozóan.

Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért [a 23. cikk (3) bekezdésében] előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni.

Az első albekezdésben előírt intézkedéseknek lehetőség szerint biztosítaniuk kell, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat és a kibocsátáscsökkentést, és ne ösztönözzön a kibocsátás növekedésére; ebből a célból a kiosztás során figyelembe kell venni a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a biomassza felhasználását, valamint az üvegházhatású gázok elkülönítését és tárolását. Villamosenergia-termelés céljából ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység.

Ha és amikor a Közösség olyan nemzetközi éghajlat-változási egyezményt köt, amely az üvegházhatású gázok tekintetében a Közösségben megvalósulóval összemérhető mértékű kibocsátáscsökkentésre kötelez, akkor a Bizottság a fenti intézkedéseket felülvizsgálja annak érdekében, hogy ingyenes kiosztásra csak akkor kerülhessen sor, ha az az egyezményre figyelemmel teljes mértékben indokolt.

A (2)–(6) és a (8) bekezdéssel összhangban a Bizottság 2011. június 30-ig közösségi szintű, teljes mértékben harmonizált végrehajtási intézkedéseket fogad el a kibocsátási egységek harmonizált kiosztására vonatkozóan.

Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért [a 23. cikk (3) bekezdésében] előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni.

Az első albekezdésben előírt intézkedéseknek lehetőség szerint biztosítaniuk kell, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat – ideértve a kapcsolt energiatermelést – és a kibocsátáscsökkentést, és ne ösztönözzön a kibocsátás növekedésére; ebből a célból a kiosztás során figyelembe kell venni a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a biomassza felhasználását, valamint az üvegházhatású gázok elkülönítését és tárolását. Villamosenergia-termelés céljából ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység. A többi ágazatban ezzel ellentétben lehetőség van ingyenes kibocsátási e gységek igénybevételére.

Ha és amikor a Közösség olyan nemzetközi éghajlat-változási egyezményt köt, amely az üvegházhatású gázok tekintetében a Közösségben megvalósulóval összemérhető mértékű kibocsátáscsökkentésre kötelez, akkor a Bizottság a fenti intézkedéseket felülvizsgálja annak érdekében, hogy ingyenes kiosztásra csak akkor kerülhessen sor, ha az az egyezményre figyelemmel teljes mértékben indokolt.

Indokolás

Pontosítani kell, hogy a villamosenergia-termeléstől eltérő ágazatokban lehetőség van ingyenes kibocsátási egységek (teljes vagy részleges) igénybevételére.

7. módosító indítvány

1. cikk (8) bekezdés, (10a. cikk (3) bekezdés, kiegészítés új 3a. bekezdéssel)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága megjegyzései

A villamosenergia-termelők az általuk a 2004/8/EK irányelv értelmében vett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés révén, gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés tekintetében – a más hőtermelőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében – ingyenes kiosztásban részesülhetnek. 2013-tól kezdődően minden évben az e létesítmények számára e hőtermelés tekintetében kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani.

A villamosenergia-termelők az általuk a 2004/8/EK irányelv értelmében vett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés révén, gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés tekintetében – a más hőtermelőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében – ingyenes kiosztásban részesülhetnek az elkülönített termelésre vonatkozó teljesítményértékelés alapján. 2013-tól kezdődően minden évben az e létesítmények számára e hőtermelés tekintetében kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani.

8. módosító indítvány

1. cikk (8) bekezdés, (10a. cikk (5) bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága megjegyzései

A közösségi rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó létesítmények részére kiosztandó kibocsátásiegység-mennyiség kiszámításának alapját képező maximális kibocsátásiegység-mennyiség nem lehet nagyobb a 2005-től 2007-ig terjedő időszakban e létesítmények által kibocsátott, hitelesített kibocsátásadatokkal igazolt összmennyiségnél. Minden ezt követő évben az e létesítmények részére összesen kiosztott kibocsátásiegység-mennyiséget a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani.

A közösségi rendszerbe 2013-tól bekapcsolódó létesítmények részére kiosztandó kibocsátásiegység-mennyiség kiszámításának alapját képező maximális kibocsátásiegység-mennyiség nem lehet nagyobb a 2005-től 2007-ig terjedő időszakban e létesítmények által kibocsátott, hitelesített kibocsátásadatokkal igazolt összmennyiségnél történeti átlagánál. Minden ezt követő évben az e létesítmények részére összesen kiosztott kibocsátásiegység-mennyiséget a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani.

Indokolás

Pontosítani kell, hogy a kérdéses létesítmények, mivel 2008 és 2013 között nem tartoznak a kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazási körébe, nem rendelkezhetnek hitelesített kibocsátásadatokkal.

9. módosító indítvány

1. cikk (8) bekezdés, (10a. cikk (6) bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

6.   A 2013-tól 2020-ig terjedő időszakban a 9. és a 9a. cikkel összhangban meghatározott közösségi kibocsátásiegység-mennyiség öt százalékát el kell különíteni az új kibocsátók részére; az új kibocsátók számára az e cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott szabályokkal összhangban összesen legfeljebb ennyi kibocsátási egység osztható ki.

A kiosztandó mennyiséget a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani.

Villamosenergia-termelés céljából új kibocsátóknak nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység.

6.   A 2013-tól 2020-ig terjedő időszakban a 9. és a 9a. cikkel összhangban meghatározott közösségi kibocsátásiegység-mennyiség öt százalékát el kell különíteni az új kibocsátók részére; az új kibocsátók számára az e cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott szabályokkal összhangban összesen legfeljebb kiosztható ennyi kibocsátási egység mennyisége a közösségi ipar GDP-jének 2020-ra előre jelzett fejlődése alapján állapítandó meg osztható ki. A kiosztandó mennyisé g maximuma semmi esetre sem lépheti túl a 2013-tól 2020-ig terjedő időszakban a 9. és a 9a. cikkel összhangban meghatározott közösségi kibocsátásiegység-mennyiség öt százalékát ( 5 %).

A kiosztandó mennyiséget a 9. cikkben előírt lineáris tényezővel ki kell igazítani.

Villamosenergia-termelés céljából új kibocsátóknak nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység.

Indokolás

Az új piaci résztvevők számára elkülönített kibocsátási egységek mennyiségét az ipar GDP-jének 2020-ra előre jelzett növekedése alapján kellene megállapítani. Az 5 %-os részesedés a közösségi ipar GDP-jének növekedésére irányuló előrejelzéshez viszonyítva túlságosan magas.

10. módosító indítvány

1. cikk (8) bekezdés, (10a. cikk (8) bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

8.   2013-ban, majd azt követően 2020-ig minden évben a következményes kibocsátás kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatokban működő üzemeltetők a (2)–(6) bekezdéssel összhangban meghatározott mennyiség 100 %-a erejéig ingyenes kiosztásban részesülhetnek.

8.   2013-ban, majd azt követően 2020-ig minden évben a következményes kibocsátás kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatokban működő üzemeltetők a (2)–(6) bekezdéssel összhangban meghatározott mennyiség 100 %-a erejéig ingyenes kiosztásban részesülhetnek. Ennek során előnyben kell részesíteni azokat a létesítményeket, amelyek egy termelési egységre vonatkoztatva a legkevesebb CO 2 -kibocsátásért felelősek (teljesítményértékelés).

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslata hátrányos helyzetbe hozza az olyan vállalatokat, amelyek önkéntes alapon már most is jelentős erőfeszítéseket tettek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Ha az ilyen vállalatok „tiszta” berendezéseit a „piszkos” létesítményekkel megegyezően kezelik az ingyenes kibocsátási egységek kiosztása során, az versenytorzulást eredményezne a Közösség területén ugyanazon ágazatban tevékenykedő vállalatok között. Ezért csak az igazságos, ha az elért csökkentést megfelelően figyelembe vesszük. A javasolt modell, amely szerint a 100 %-ban ingyenes kiosztás csak a „legtisztább” létesítmények számára jár, megvalósítható, átlátható és versenysemleges.

11. módosító indítvány

1. cikk (8) bekezdés, (10b cikk)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága megjegyzései

Intézkedések egyes fokozott energiafelhasználású iparágak támogatására következményes kibocsátás esetén

A Bizottság legkésőbb 2011 júniusáig – a nemzetközi tárgyalások eredményére és ezen eredményeknek a üvegházhatásúgáz-kibocsátás globális mérséklésére gyakorolt hatására figyelemmel, valamennyi érintett szociális partnerrel folytatott konzultációt követően – analitikai jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli azon, előzetesen meghatározott energiaigényes ágazatok és alágazatok helyzetét, amelyekben a következményes kibocsátásnak nagy a kockázata. A Bizottság a jelentés kíséretében javaslatot terjeszthet elő különösen:

az érintett ágazatok vagy alágazatok részére a 10a. cikk alapján ingyenesen kiosztandó kibocsátásiegység-mennyiség részarányának kiigazítására;

a 10a. cikknek megfelelően meghatározott ágazatokban vagy alágazatokban előállított termékek importőreinek a közösségi rendszerben való részvételére.

Annak meghatározása során, hogy milyen intézkedést célszerű hozni, a fentiek mellett figyelembe kell venni azokat az esetleges kötelező erejű ágazati megállapodásokat, amelyek globális szinten az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából jelentős nagyságú kibocsátáscsökkentést eredményeznek, nyomon követhetők, ellenőrizhetők, és olyan kötelező intézkedéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják a rendelkezések betartását.

Intézkedések egyes fokozott energiafelhasználású iparágak támogatására következményes kibocsátás esetén

Az Európai Bizottság legkésőbb fél évvel ezen irányelv hatályba lépése után valamennyi illetékes szociális partnerrel és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően elemző jelentést terjeszt elő konkrét javaslatokkal a n agy energiafelhasználású ágazatok és részágazatok CO 2 -kibocsátása relokalizációjának megelőzésére.

A Bizottság legkésőbb 2011 júniusáig – a nemzetközi tárgyalások eredményére és ezen eredményeknek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás globális mérséklésére gyakorolt hatására figyelemmel, valamennyi érintett szociális partnerrel folytatott konzultációt követően – analitikai jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli azon, előzetesen meghatározott energiaigényes ágazatok és alágazatok helyzetét, amelyekben a következményes kibocsátásnak nagy a kockázata. A Bizottság a jelentés kíséretében javaslatot terjeszthet elő különösen

az érintett ágazatok vagy alágazatok részére a 10a. cikk alapján ingyenesen kiosztandó kibocsátásiegység-mennyiség részarányának kiigazítására;

a 10a. cikknek megfelelően meghatározott ágazatokban vagy alágazatokban előállított termékek importőreinek a közösségi rendszerben való részvételére.

Annak meghatározása során, hogy milyen intézkedést célszerű hozni, a fentiek mellett figyelembe kell venni azokat az esetleges kötelező erejű ágazati megállapodásokat, amelyek globális szinten az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából jelentős nagyságú kibocsátáscsökkentést eredményeznek, nyomon követhetők, ellenőrizhetők, és olyan kötelező intézkedéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják a rendelkezések betartását.

Indokolás

A cél az, hogy a régiók és a helyi önkormányzatok szerepet kapjanak a következményes kibocsátás kockázatának kitett ágazatok és alágazatok értékelésében. Ezáltal korlátozható a szóban forgó vállalatokat – különösen a kkv-kat – sújtó veszteség kockázata a versenyképesség és a munkahelyek területén.

Éppen a nagy energiafelhasználású ágazatokba történő befektetések igényelnek rendszerint sok tőkét és hosszú beindulási időt, ezért az érintett vállalatok számára még fontosabbak a megbízható és kiszámítható keretfeltételek. Az a terv, hogy csak 2011-ben gondolkozzanak el azon, miként lehet kezelni a nagy energiafogyasztású ágazatok különleges helyzetét, nem felel meg az érintett vállalatok tervezési biztonságra irányuló jogos követelésének. A jövendő keretfeltételeket illető bizonytalanság már most is bizonyíthatóan beruházások elhalasztásához, sőt, harmadik országokba való áthelyezéséhez vezet. Felhívjuk ezért az Európai Bizottságot, hogy mielőbb tekintse át a helyzetet, és tegye közzé terveit.

12. módosító indítvány

1. cikk (21) bekezdés (27. cikk (1) bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága megjegyzései

1.   A tagállamok kivehetik a közösségi rendszerből a 25 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű olyan tüzelőberendezéseket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – az előző 3 év egyikében sem éri el a 10 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, és amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket:

(a)

értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja az alkalmazandó egyenértékű intézkedéseket;

(b)

megerősíti, hogy nyomonkövetési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 10 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő;

(c)

megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja a 10 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, valamint ha az egyenértékű intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi a rendszerbe;

(d)

az a), a b) és a c) pontban előírt információkat észrevételek megtétele céljából nyilvánosságra hozza.

1.   A tagállamok – a berendezések tulajdonosának véleményét is figyelembe véve – kivehetik a közösségi rendszerből a 25 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű olyan tüzelőberendezéseket, amelyeknek az illetékes hatóság részére bejelentett kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – az előző 3 év egyikében sem éri el a 10 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, és amelyek olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek egyenértékű módon fognak hozzájárulni a kibocsátás csökkentéséhez, . A tagállamok ezeket az intézkedéseket a regionális és helyi önkormányzatokkal együttműködésben, az Európai Bizottság által elfogadott specifikus iránymutatások alapján hozzák.

2.   Az (1) bekezdésben említett berendezéseket ki lehet zá rni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből azzal a feltétellel, hogy az adott tagállam teljesíti a következő feltételeket:

(a)

értesíti a Bizottságot minden érintett létesítményről, és megadja az alkalmazandó egyenértékű intézkedéseket;

(b)

megerősíti, hogy nyomonkövetési rendelkezések biztosítják annak megállapítását, hogy a létesítmények bármelyike bármely naptári évben – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – 10 000 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő vagy annál több kibocsátást idéz-e elő;

(c)

a regionális és helyi önkormányzatokkal folytatott konzultáció után megerősíti, hogy ha bármely naptári évben bármely létesítmény kibocsátása – a biomasszából származó kibocsátás nélkül – eléri vagy meghaladja a 10 000 tonna szén-dioxid-egyenértéket, valamint ha az egyenértékű intézkedések már nincsenek hatályban, a létesítményt visszaveszi a rendszerbe;

(d)

az a), a b) és a c) pontban előírt információkat észrevételek megtétele céljából nyilvánosságra hozza.

Indokolás

A módosítás célja, hogy tájékoztatást lehessen szerezni a kibocsátás csökkentése érdekében regionális szinten hozott intézkedésekről, mivel az ilyen kis berendezések esetében a működési engedély megadása a régiók hatáskörébe tartozik.

Kelt Brüsszelben, 2008. október 8-án.

a Régiók Bizottsága

elnöke

Luc VAN DEN BRANDE