19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/70

—

kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy fejlessze tovább az Unió médiaműveltségre vonatkozó politikáját (a stratégia célkitűzéseket és az előrehaladás nyomon követését is beleértve), és fogadjon el egy, a médiaműveltségről szóló ajánlást, figyelembe véve az RB-nek ezt a véleményét, valamint a szubszidiaritás elvét. A következő MEDIA programot külön fejezettel kell kiegészíteni a médiaműveltségre vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan vagy alternatívaként az EU által finanszírozott kísérleti projekteket kellene indítani;

—

kiemeli, hogy az audiovizuális médiabeli szolgáltatásokról szóló irányelv 26. cikke értelmében kiadott jelentéseknek, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok kapcsolódó tevékenységeinek értékelniük kell az Európában, regionális szinten, a médiaműveltség terén fennmaradt különbségeket és az elért előrehaladást, továbbá be kell mutatniuk a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az egyéb érintett szereplők bevált gyakorlatait;

—

arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy támogassák a médiaműveltséget, és segítsék elő különösképpen a civil társadalom hozzájárulását. Azt ajánlja a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy a médiaműveltség terén alakítsanak ki olyan, a polgárok számára kidolgozott együttműködési projekteket a hivatalos és nem hivatalos oktatás és képzés területén, amelyek elsősorban a gyermekekhez, a fiatalokhoz, a fogyatékkal élő és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyekhez szólnak;

—

arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy játsszanak meghatározó szerepet kulturális és nyelvi örökségük kezelésében a kreatív online tartalom segítségével – mozdítsák elő az új vállalkozási modelleket a kreatív iparban és médiában, támogassák a médiaszervezetek által (társ)finanszírozott kreatív műveket, sőt, akár alkalmazzák az e-kormányzást;

—

kritikus álláspontot foglal el azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a kreatív online tartalom által képviselt feltörekvő ágazat kulturális és társadalmi következményeit: a javasolt ajánlásnak és az „online tartalommal foglalkozó platformnak” a kulturális sokféleségre is ki kell terjednie.

Előadó

:

Evangelia SCHINARAKI-ILIAKI (EL/PES), Héraklion megye prefektusa

1.

mivel feladata a társadalmi kohézió regionális szintű előmozdítása – és ez alapvetően a digitális konvergencia útján érhető el – üdvözli az Európai Bizottságnak a digitális környezetben megvalósuló médiaműveltségről, és ezen belül a médiaműveltség átfogó meghatározásáról szóló közleményének megjelenését. Ez a definíció ugyanis nem csupán az ezekhez a médiumokhoz való hozzáférés képességét és lehetőségét foglalja magában, hanem működésük megértését és tartalmuk kritikus értékelését is;

2.

támogatja az Európai Bizottság közleménye által kitűzött prioritásokat és célokat, és kifejezetten hangsúlyozza, hogy számára a médiaműveltség, illetve az erre való nevelés az alábbiakat jelenti:

3.

utalni kíván a Tanács 2008. május 21-i következtetéseire (2), és ehhez kapcsolódóan:

4.

emlékeztet arra, hogy már 2004-ben (3) arra kérte az Európai Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a médiaműveltség fejlesztésére az EU összes tagállamában, és mindnyájuk számára biztosítson egy minimális tájékoztatási szintet. Ebből a szempontból az RB örömmel látja, hogy az Európai Bizottság – a vizsgált közlemény által – elindította a médiaműveltségre vonatkozó közösségi politikát;

5.

arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy fejlessze tovább ezt a politikát (a stratégiai célokat tartalmazó programokkal és a haladás nyomon követésével) az EU többi intézményi szervével, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben, és erősítse meg együttműködését ezen a területen az UNESCO-val és az Európa Tanáccsal;

6.

kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy fogadjon el egy a médiaműveltségről szóló ajánlást, ahogyan azt a közlemény is említi, és vegye figyelembe ezt a véleményt, a szubszidiaritás elvét, valamint a médiaműveltséggel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, az EU helyi és regionális szintjén meghatározott kompetenciákat;

7.

elégedettségének ad hangot az Európai Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége kapcsán, hogy az új, audiovizuális médiabeli szolgáltatásokról szóló irányelv 26. cikke értelmében jelentéseket kell kiadnia; ugyanakkor megjegyzi, hogy ezekben a jelentésekben, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok idekapcsolódó tevékenységeiben értékelni kell majd az Európában, regionális szinten, a médiaműveltség terén fennmaradó különbségeket és az elért haladást, továbbá támogatni kell a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az érintett szereplők bevált gyakorlatait;

8.

örömmel nyugtázza, hogy az Európai Bizottság több tevékenysége irányul arra, hogy kiaknázza az egész Európában a médiaműveltséggel kapcsolatos helyi és regionális programok, valamint a párbeszédfórumok, különféle rendezvények és a bevált gyakorlatok cseréjét segítő hálózatok keretében szerzett tudást;

9.

kéri az EU intézményi szerveit, hogy a következő MEDIA programot egészítsék ki egy a médiaműveltségre vonatkozó külön fejezettel, hiszen jelenlegi kiadásában a program csak csekély mértékben járul hozzá ehhez a kérdéshez; ezzel párhuzamosan vagy alternatívaként kéri az Európai Bizottságot, hogy a médiaműveltség érdekében indítson el az EU által finanszírozott kísérleti projekteket;

10.

hangsúlyozza, hogy az EU létező programjai és kezdeményezései – például a biztonságosabb internet érdekében – nagyon korlátozott lehetőségeket nyújtanak a médiaműveltség terén bevált gyakorlatok fejlesztése és cseréje területén; ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy a felülvizsgálat alkalmával hangolja össze ezeket a programokat oly módon, hogy azok tartalmazzák a médiaműveltséghez kapcsolódó témákat is;

11.

arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy támogassák a médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezéseket, projekteket, programokat, melyek célja elsősorban:

12.

arra ösztönzi az állami hatóságokat, hogy segítsék elő különösképpen a civil társadalom hozzájárulását, mivel jelenleg kevés olyan szervezetük van, amely részt vesz a médiaműveltségről szóló vitában; ugyanakkor támogatja a tagállamok és a régiók szabályozó hatóságai részvételének fokozását is;

13.

elégedetten nyugtázza, hogy az Európai Bizottság közvetlen utalást tesz a helyi és regionális önkormányzatoknak az informális oktatás terén elindított kezdeményezések támogatásában játszott szerepére, de hozzáteszi, hogy sok esetben a helyi és regionális önkormányzatok felelősek a médiaműveltségnek a hivatalos oktatás minden szintjébe történő beépítéséért is;

14.

arra buzdítja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a médiaműveltséggel kapcsolatos témákat építsék be a tanárok és a nevelők képzésébe, az iskolai tantervekbe és az egész életen át tartó tanulásba, továbbá hogy támogassák az oktató jellegű médiumokat, és segítsék elő a tanulók és diákok multimédiás termékek használatára és előállítására irányuló képességeit;

15.

arra ösztönzi továbbá a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a médiaműveltség terén alakítsanak ki hosszú távú együttműködést a közszféra és a magánszféra érintett szereplői között az oktatás, valamint a hivatalos és nem hivatalos képzés területén (például a helyi/regionális újságok kiadói előmozdíthatják az oktatást a sajtóban és az elektronikus újságírást az iskolákban; a filmfesztiválok programján szerepelhetnek médiaműveltséggel kapcsolatos tevékenységek; valamint a médiaműveltség terén az állami audiovizuális csatornák és a hardver- és szoftvergyártók által szervezett kampányok);

16.

arra buzdítja a tagállamokat, hogy jobban támogassák a médiaműveltséget a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásnak (4), valamint a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben megfogalmazott európai parlamenti és tanácsi ajánlásnak (5) az alkalmazásával.

17.

tartja magát az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új irányelvvel kapcsolatos véleményében (6) kifejtett álláspontjához, amelyben azt kérte, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy bevezetnék a gyermekek számára sugárzott műsorok és a tv-híradók reklámokkal való megszakításának tiltását; álláspontját sajnos nem vették figyelembe. Ezenkívül egyet nem értésének ad hangot az Európai Bizottság megközelítésével kapcsolatban, amely szerint a médiaműveltség előmozdítása sokkal indokoltabb, mint a reklámok tiltása (7); nincs kétsége afelől, hogy javítani kell a polgárok médiaműveltségét, elsősorban a gyermekekét és a fiatalokét, továbbá racionális és kritikus megközelítést kell kialakítani a médiával szemben; az RB ugyanakkor aggodalmának adott hangot arra vonatkozóan, hogy a gyermekek vajon képesek-e megkülönböztetni a reklámot a műsortól, és helyesen értékelni a reklámok üzenetét; ezért támogatja a tagállamok szabályozó rendelkezéseinek szabályozását és megerősítését;

18.

osztja az Európai Bizottság álláspontját, amely szerint e területen szükség van a bevált gyakorlatok fejlesztésére és cseréjére. Ez vonatkozik a magatartási kódexek kidolgozására, és adott esetben az önszabályozási és a közös szabályozási keretek felállítására. Ugyanakkor szükség van a tartalomszolgáltatásokkal kapcsolatban a fogyasztói jogok védelmére, hogy a szolgáltatások minősége megfeleljen a hitelesség és az érvényesség szempontjainak;

19.

támogatja a médiaműveltségre vonatkozó programokat a kormányzás minden szintjén, akár köz-, akár magánfinanszírozással, ha azok átláthatóak, hogy így egyértelműen érzékelhető legyen, hogy milyen előnyökkel járnak a résztvevők (elsősorban a magánszektor) számára;

20.

arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy – a tagállamok és az EU támogatásával – mozdítsák elő az Európai Bizottság közleményében meghatározott prioritásokon alapuló tevékenységeket. E polgárok számára kidolgozott tevékenységek, melyek elsősorban a gyermekekhez, a fiatalokhoz, a fogyatékkal élő és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett személyekhez szólnak, az alábbiakat foglalják magukban:

21.

hangsúlyozza, hogy az európai audiovizuális örökséget integrálni kell a tagállamok, a régiók és a városok oktatás- és kultúrpolitikájába, és támogatni kell az európai audiovizuális szektor jövőjét jelentő fiatal alkotókat; ezzel összefüggésben az RB már korábbi véleményeiben (9) is azon az állásponton volt, hogy emelni kell a regionális és helyi audiovizuális fesztiválok pénzügyi és egyéb támogatását, hogy fokozni lehessen a fiatal európai alkotók műveinek nyújtott támogatást, és hogy javítani lehessen az audiovizuális szektor szakmai képzését a kevesebb audiovizuális terméket előállító és/vagy a földrajzi és nyelvi értelemben kisebb kiterjedésű országokban és régiókban;

22.

üdvözli az Európai Bizottságnak a kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről szóló közleményét, és egyetért azzal, hogy a kreatív tartalomszolgáltatásoknak az online környezetbe való átültetése nagyszabású változás, hiszen a digitális technológiák megkönnyítik az audiovizuális művek létrehozását, és lehetővé teszik a kreatív tartalom terjesztését egy határok nélküli audiovizuális piacon amellett, hogy eszközökkel, hálózatokkal és szolgáltatásokkal elősegítik a kreatív tartalomhoz való hozzáférést. A kreatív tartalom az online terjesztésű audiovizuális médiaszolgáltatásokat (filmet, televíziózást, zenét, rádiót), az online játékokat, a művek online kiadását, az oktatási célú tartalmat és a felhasználók által létrehozott tartalmat foglalja magában;

23.

hangsúlyozza, hogy több intézkedést kell hozni az európai kreatív tartalomban rejlő teljes potenciál mozgósítása érdekében, hiszen a cél az innovatív és magas színvonalú európai művek létrehozásának, rendelkezésre állásának és terjesztésének elősegítése, az európai kulturális sokféleség előmozdítása és az európai versenyképesség növelése;

24.

hangsúlyozza, hogy a felmerülő problémákat nem kizárólag az EU-nak, a tagállamoknak, a tartalom-előállító és -terjesztő vállalkozásoknak, a hálózatüzemeltető társaságoknak, a szerzői jogok birtokosainak, a fogyasztóknak és a független szabályozóknak kell megoldaniuk, hanem ebbe be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat is;

25.

kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy játsszanak meghatározó szerepet kulturális és nyelvi örökségük kezelésében, mozdítsák elő az új vállalkozási modelleket a helyi kreatív iparban és médiában, ösztönözzék a médiaintézmények és -szervezetek által (társ)finanszírozott kreatív műveket, és több csatornán keresztül nyújtott szolgáltatásokkal valósítsák meg az e-kormányzást (eGovernment);

26.

támogatja az Európai Bizottság közleményében bejelentett két alapvető kezdeményezést: a) az Európai Parlament és a Tanács kreatív online tartalomról szóló ajánlására vonatkozó javaslatot és b) „online tartalommal foglalkozó platform” elnevezésű vita- és együttműködési fórum létrehozását az érdekelt felek részvételével a kérdésről folyó párbeszéd elősegítése érdekében; kéri ezenkívül a helyi és regionális szint képviseletének biztosítását;

27.

kritikus álláspontot foglal el azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a kreatív online tartalom által képviselt feltörekvő ágazat kulturális és társadalmi következményeit, és nem javasolt olyan intézkedéseket, amelyekkel előmozdítható lenne a kulturális sokféleség, és mindenki számára biztosítva lenne az információs és kommunikációs technológiák előnyeihez való hozzáférés. Az RB ugyanis, ahogyan azt már az i-2010 témában írt véleményében (11) kifejtette, úgy véli, hogy az új digitális szolgáltatásokra és médiumokra, valamint a kreatív tartalomra vonatkozó politikákat nem szabad csupán gazdasági kritériumok alapján kidolgozni, hanem kulturális és társadalmi kritériumokat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően innovatív kreatív tartalmakkal kell szolgálni a társadalmi kohéziót és befogadást, különösen egyes kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok (nők, fiatalok, fogyatékkal élők) esetében;

28.

megállapítja, hogy a kreatív online tartalomra vonatkozó politika és jogalkotás terén meg kell teremteni az egyensúlyt a tartalom mint kulturális érték jelentősége és a tartalom mint gazdasági érték jelentősége között. A kultúra, az audiovizuális eszközök és az információs és kommunikációs technológiák ágazatainak egymástól való kölcsönös függősége miatt az ipar, a kreatív vállalkozások és az online tartalom szempontjait figyelembe vevő, koherens politika kidolgozására van szükség;

29.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a kulturális sokféleség védelmét építse bele az online tartalom kereteibe, és ennek érdekében vizsgálja meg a következőket:

30.

célja egy pluralista európai társadalom kulturális sokféleségének és identitásának biztosítása a jövőbeli digitális környezetben, és ezért emlékeztet a korábban már elhangzottakra (13):

31.

osztja az Európai Bizottság gazdátlan művekkel kapcsolatos aggodalmát, továbbá azzal kapcsolatban is, hogy számos művész továbbra sem szívesen engedélyezi műveinek interneten történő közzétételét, mivel attól tart, hogy az illegális másolatok miatt azok ellenőrizhetetlenné válnak. Ez akadályozza az európai kreatív művek új piacának kialakulását, csakúgy mint a kulturális sokféleség digitális környezetben történő megvalósulását. Az RB ezért kéri a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy segítsék elő az érintett felek közötti párbeszédet, hiszen a cél, hogy megfelelő megoldásokat találjunk a szerzői jogok birtokosai és az internetes terjesztők közötti megállapodásra, továbbá, hogy megerősítsük elkötelezettségüket az Online Filmművészet Európai Chartájának (European Film Online Charter 2006) megalkotása mellett;

32.

ellentmondást érzékel az online tartalomszolgáltatók azon lehetősége között, hogy az egész világ közönségéhez szólhatnak és aközött, hogy a szellemi tulajdonjogok hagyományosan egy meghatározott földrajzi területre szólnak; szintén ellentmondást észlel a között a politikai-kulturális célkitűzés között, mely szerint fokozni kell az európai kreatív tartalom cseréjét és terjesztését, és aközött, hogy a szerzői jogok sok tulajdonosa csak korlátozott számú tagállamban kívánja az engedélyeztetést elérni, holott ez az engedélyezés gazdasági érdekükben állna;

33.

ezzel kapcsolatban elégedett az Európai Bizottság azon törekvésével, hogy egyértelműbbé tegye a létező mechanizmusok javítására irányuló döntéseit – ideértve a több területre vonatkozó felhasználási engedélyeket –, mielőtt megkezdené ennek az összetett témának a vizsgálatát, amire majd a bejelentett ajánlástervezetben kerül sor;

34.

kiemeli, amint azt már előző véleményében is tette (14), az Európai Bizottság hozzájárulását a digitális jogok kezelése keretének kidolgozásához, és felkéri az érintett feleket, hogy tartsanak közös megbeszéléseket, melyek során a szerzői jogok birtokosainak közös álláspontra kellene jutniuk az interoperabilitás fokával kapcsolatban;

35.

úgy véli, hogy jóllehet a régebbi európai kulturális örökség nagy részét már nem védik szellemi tulajdonjogok, és így hozzáférhetőek az interneten, az újabb kulturális örökséget érintő szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok reformja különösen fontos (15);

36.

támogatja az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy együttműködési eljárásokat (magatartási kódexek) indít el a szolgáltatók és a hozzáférést biztosítók, a tartalom előállítói, a szerzői jogok birtokosai és a fogyasztók között, hogy biztosíthatóak legyenek a fogyasztók számára kedvező intézkedések, hiszen a cél az intellektuális művek megfelelő védelme, az alkotók jogainak tiszteletben tartása, a kalózkodás és az illegális másolatok elleni küzdelem;

37.

kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy támogassák azokat a hivatalos és informális intézkedéseket, amelyekkel tájékoztatni lehet és fel lehet hívni a figyelmet a szerzői jogoknak az online tartalom rendelkezésre állása szempontjából érzékelhető jelentőségére;

38.

azt javasolja az EU intézményi szerveinek, hogy a kreativitás és az innováció európai éve (2009) keretében tervezzenek olyan helyi és regionális szintű fellépéseket, amelyek kapcsolódnak a kreatív online tartalomhoz való hozzáférés, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása és a kalózkodás elleni küzdelem témáinak ismeretéhez és megértéséhez;

39.

úgy gondolja, hogy az európai intézmények által a kreatív online tartalom előállításának és terjesztésének fejlesztésére és előmozdítására szervezett eseményeknek kapcsolódniuk kell a médiaműveltség érdekében indított kezdeményezésekhez.