30.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/61

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság gratulál az Európai Bizottságnak az „online technológiákkal” (1) kapcsolatos gyermekvédelmi kérdések megválaszolása terén végzett eddigi munkájához, hangsúlyozva, hogy a szociális partnerek, különösen a civil szervezetek által szervezett kampányoknak és az Európai Bizottság által megrendezett éves „Biztonságosabb internet” napoknak köszönhetően a lakosság egyre tájékozottabb a témában.

1.2

Az EGSZB maga is számos véleményt dolgozott ki ebben a kérdéskörben (2). Ezenfelül nemzetközi partneri együttműködést sürget, amely az alábbi célok elérését szolgálná:

1.2.1

nemzetközi adatmegosztás és ötletbörze a kormányok, bűnüldözési szervek, forródrótok (hotline), bankok/pénz- és hitelintézetek, gyermekekkel való visszaélés elleni tanácsadó központok és gyermekjóléti szervezetek, valamint az internetszolgáltatói ágazat között;

1.2.2

uniós és/vagy nemzetközi „munkacsoport” felállítása, amely háromhavonta ülne össze, és feladata az adatok, a szakértelem és a helyes gyakorlatok érintettek – ideértve a forródrótokat, igazságügyi szerveket, kormányokat és különösen a nemzetközi internetszolgáltatói ágazatot – közötti megosztásának elősegítése volna;

1.2.3

egy a gyermekekkel való szexuális visszaélést bemutató internetes tartalom elleni, forródrótok által végzett küzdelemre vonatkozó nemzetközi és uniós helyesgyakorlat-modell meghatározása és terjesztése;

1.2.4

a meglévő és a tervezett forródrótok áttekintése a nemrégiben elfogadott helyes gyakorlat fényében, és a forródrótok teljesítményének az értékelése új helyesgyakorlat-modellek alapján;

1.2.5

a programok által felhasználható pénzügyi és egyéb erőforrások elosztásának jövőbeli ésszerűsítése a forródrótok felülvizsgálata alapján;

1.2.6

a forródrótok részvétele az európai adatbázisprojektben;

1.2.7

a forródrótok és egyéb releváns szervezetek a nemzeti doménnév-nyilvántartókkal folytatott partneri együttműködésének ösztönzése azoknak a doménneveknek a törlésére, amelyek gyermekekkel való szexuális visszaélésre biztatnak vagy hozzáférést biztosítanak ilyen tartalomhoz;

1.2.8

együttműködés a „grooming” és a „cyber-bullying” (3) problémáinak tudatosításában, és útbaigazítás az illetékes bűnüldözési hatósághoz és adott esetben gyermekvédelmi intézményhez;

1.2.9

támogatási eljárások bevezetése az elemzők és a forródróthálózaton belül dolgozó képellenőrök számára;

1.2.10

a tagállamok e területre vonatkozó jogi keretei harmonizálásának biztosítása;

1.2.11

kapcsolatépítési iroda létrehozása az Európai Bizottság szintjén, melynek feladata független értékelés, a kutatás koordinációja, a programok végrehajtásának felülvizsgálata és ajánlások kidolgozása lenne;

1.2.12

éves szakértői kerekasztal szervezése a tudásátadás felgyorsítása céljából;

1.2.13

ifjúsági fórum létrehozása, hogy a kutatás és a jövőbeli programvégrehajtás során garantáltan figyelembe vegyék a gyermekek és a fiatalok nézeteit és tapasztalatait;

1.2.14

a finanszírozási források, pl. a Daphne és a „Biztonságosabb internet”-programok proaktív és együttműködő szellemű felhasználása;

1.2.15

állandó kapcsolattartás kialakítása az Egyesült Államok illetékes hatóságaival annak ösztönzése érdekében, hogy csökkenjen a gyermekekkel való szexuális visszaélést bemutató oldalakat tároló amerikai szerverek száma, és aktív transzatlanti adatcsere valósuljon meg.

1.3

Partneri együttműködésre alapozva maximalizálható a szakértelem, a tudásterjesztés és a finanszírozás. És ami a legfontosabb, garantálható az érdekeltek és a szociális partnerek bevonása a jogellenes online tartalom minimalizálását és az ahhoz való hozzáférés csökkentését célzó átfogó uniós erőfeszítésekbe.

2.1

Az internetet és a többi kommunikációs technológiát (a továbbiakban: online technológiák) (4) eredetileg tudományos szakemberek és kutatók kommunikációs eszközének tervezték, mára azonban otthon, az iskolában, a cégeknél és a közigazgatásban is használatos szerte a világon.

2.2

A gyermekek már most – és egyre inkább – az online technológiák aktív felhasználói. Az online környezetben rejlő interaktivitási és részvételi lehetőségek mellett azonban komoly kockázatok leselkednek rájuk:

2.3

További tendenciák (lásd az I. mellékletet (5)):

2.4

A döntéshozókat, a jogalkotókat, a cégeket és a végfelhasználókat – különösen a szülőket, a gondviselőket és a nevelőket – állandóan foglalkoztatja az internetfelhasználóknak, és különösen a gyermekeknek a jogellenes és „káros” online tartalomtól és magatartástól való megóvása, valamint a jogellenes tartalom terjesztésének megfékezése.

2.5

Jogi szempontból alapvető, hogy különbséget tegyünk jogellenes és „káros” tartalom között, hiszen az ellenük való küzdelem eltérő módszereket, stratégiákat és eszközöket igényel. Az, hogy mi minősül jogellenesnek, országonként eltérhet: a hatályos nemzeti jogszabályok határozzák meg, és a bűnüldözési szervek, az egyéb kormányszervek és a megfelelő hatáskörökkel rendelkező forródrótok foglalkoznak vele.

2.6

Az EGSZB kéri, hogy tagállami szinten hajtsák végre a jogharmonizációs intézkedéseket, de legalább az alábbiakat, amelyek szerepelnek az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményében (6):

2.7

Léteznek ugyan bizonyos európai szintű normák, azaz különféle ajánlások és irányelvek tisztáznak egyes jogi kérdéseket, meg kellene azonban vizsgálni, hogy ezeket a gyakorlatban is alkalmazzák-e a tagállamok.

2.8

A „káros” tartalom alatt a szülők, tanárok és egyéb felnőttek által a gyermekekre potenciálisan károsnak tekintett tartalmat értjük. Az ilyen tartalom meghatározása országonként és kultúránként eltér, a pornográfiától és az erőszaktól kezdve a rasszizmuson, idegengyűlöleten, gyűlöletbeszéden és zenén, öncsonkításon, anorexián át az öngyilkosságot népszerűsítő oldalakig bármit magában foglalhat. Az EGSZB elismeri, hogy ilyen kérdésben nehéz nemzetközi együttműködést kialakítani, nemzeti szintű erőfeszítéseket azonban lehetne tenni a gyermekek megóvását segítő eszközök, módszerek és technológiák széles körű megismertetésére.

2.9

Az Európai Unió 1996 óta előfutárnak számít a gyermekek online védelmében, az ilyen irányú tevékenység leginkább az egymást követő „Biztonságosabb internet”-programokkal („Biztonságosabb internet” cselekvési terv 1999–2004, „Biztonságosabb internet plusz” 2004–2008) jellemezhető. Az Európai Bizottság közleményt fogadott el a „Biztonságosabb internet plusz” program 2005–2006. évi végrehajtásáról (7). Ezenfelül a 2007 áprilisa és júliusa között végzett hatásvizsgálat (8) megerősítette, hogy a meghozott intézkedések eredményesek voltak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új internetes technológiák és az egyre terjedő számítógépes bűnözés fényében ki kell igazítani őket.

2.10

Az új program célkitűzése az lesz, hogy előmozdítsa – különösen a gyermekek esetében – az internet és a többi kommunikációs technológia biztonságosabb használatát, és küzdjön a jogellenes tartalom és a jogellenes és „káros” online magatartás ellen, minden szinten elősegítve a gyermekek online biztonságával kapcsolatos együttműködést, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréjét, és ezáltal európai hozzáadott értéket biztosítson.

2.11

A program négy fő fellépésre oszlik majd, amelyek mindegyikének szerves része lesz a nemzetközi együttműködés ösztönzése:

2.12

Az EGSZB azonban kéri a „káros” és a „magatartás” fogalmának meghatározását és jogi tisztázását, különösen a nemzeti jogba történő átültetésre való tekintettel. Emellett további tisztázásra szorul a forródrótok szerepe, amelyek nem nyomoznak a gyanúsítottak után, és nem is rendelkeznek az ehhez szükséges hatáskörökkel (lásd a II. mellékletet (9)).

3.1

Az internet nincs nagy multinacionális vállalatok tulajdonában, illetve irányítása alatt, amelyek ellenőrizhetnék a tartalmat. Több százmillió oldalból áll, és a közzétevő személyek száma is igen magas, így a jogellenes tartalom nehezen ellenőrizhető, illetve irányítható. Ennek ellenére ha az érdekeltek összefognak, a jogellenes tartalom hozzáférhetőségének csökkentése érdekében fel lehet lépni akár helyi (otthoni), akár nemzeti, akár nemzetközi szinten (még a kibertérben is).

3.2

Az Internet Watch Foundation 2007 során világszerte lényegében 2755, gyermekekkel való szexuális visszaélést bemutató webhelyet talált; ezek 80 %-a kereskedelmi célú, amelyek a lelepleződés elkerülése érdekében gyakran nem saját szolgáltatójuknál, illetve régiójukban tárolják anyagaikat (10). Ezek a taktikák, valamint a bűncselekmények szövevényes, nemzetközi jellege miatt csak a bűnüldözési szervek, a kormányok és a nemzetközi internetszolgáltató ágazat szereplői közötti világméretű összefogással lehet eredményes a weboldalak, tartalmuk és az őket működtető szervezetek utáni nyomozás.

3.3

Az EGSZB elismeri, hogy a gyermekek védelme érdekében szükség van a „partnerségen alapuló megközelítésre”. A szociális partnereknek (ideértve a kormányt is), az online iparnak, a bűnüldözési szerveknek, a gyermekvédelemmel foglalkozó karitatív szervezeteknek, az üzleti szféra szereplőinek, a munkavállalói érdekképviseleteknek, a civil szervezeteknek (azon belül a fogyasztói szervezeteknek is) és a közvéleménynek együtt kell munkálkodnia azon, hogy fény derüljön a veszélyekre és kockázatokra, lehetővé téve a fiataloknak, hogy élvezhessék a szocializáció, a tanulás és az innováció eme forradalmi eszköze adta előnyöket.

3.4

Az Internet sokak számára az életminőség javulását jelentheti; különösen a fiatalok, az idősek és számos fogyatékkal élő esetében igaz ez. Egyedülálló kommunikációs eszközt jelent, illetve napjainkban egyre inkább „szociális hálózattá” is válik. Az életstílusban, a családban és a foglalkoztatási formákban bekövetkező változások egyre függetlenebb és elszigeteltebb időszakokat eredményeznek az emberek életében. A felhasználók védelme tehát – és itt elsősorban a sebezhető csoportokra, azokon belül is főként a gyermekekre gondolunk – olyan kiemelt szempont, amelyet nem lehet kizárólag az ő gondviselőikre háruló felelősségként felfogni.

3.5

Az új technológiák és szolgáltatások megjelenése kulcsfontosságú a világméretű innováció és üzleti prosperitás szempontjából. A fiatalok gyakran elsőkként ismerik fel a lehetőségeket és élnek ezekkel az innovációkkal. A fejlődéssel ugyanakkor visszaélés is jár, ami egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az ipar és az érintettek önszabályozó testületei elmélyült tudással rendelkeznek ezeket a technológiákat illetően, és lehetőségük van rá, hogy ellenlépéseket tegyenek a fenti visszaélés felszámolására. Az ismeretek megosztása, a figyelemfelkeltés, a felhasználók tájékoztatása arról, hogy hogyan tehetnek jelentést egyes weboldalakról, valamint – ahol lehetséges – az ilyen jellegű, illetve főleg a gyermekek elleni visszaélések megszüntetését szolgáló finanszírozás biztosítása az internetszolgáltatói iparban tevékenykedő vállalatok alapvető feladata, egyben társadalmi felelősségük része.

3.6

A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést bemutató tartalmak online terjedésével kapcsolatos probléma nagyságrendjére vonatkozóan számos becslés látott már napvilágot. Ahogy azonban az európai bizottsági jelentés is elismeri, nem állnak rendelkezésre uniós szintű statisztikai adatok. Erőfeszítéseket kellene tenni az olyan oldalakon történő mozgások és tevékenységek nyomon követésére, amelyek kapcsolatba hozhatók gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést bemutató tartalmak terjesztésével. Ezáltal az illetékes szervek és a bűnüldöző hatóságok hozzájuthatnának az ilyen tartalmak eltávolításához, illetve az ezek terjesztőivel szembeni eljárások megindításához szükséges információhoz.

3.7

Nemzeti szinten kell felállítani az ilyen szervezeteket, amelyeknek rendszeresen találkozniuk kell az Európai Bizottsággal, hogy kialakíthassák stratégiáikat. Egy uniós szintű platform, amelyben részt vennének az ipar, a kormány, a bank-/pénz- és hitelintézetek, a civil szervezetek, az oktatás szereplői, valamint a munkaadói és munkavállalói képviseletek, értékes eszközt jelenthetne a gyors elemzések és akciók Unió-szerte történő elvégzése szempontjából és az információnak az EU határain kívül történő terjesztésében, ami megkönnyítené a nemzetközi bűnüldözési együttműködést.

3.8

Az ismeretterjesztés fokozása érdekében ösztönözni kellene egy évenként megrendezésre kerülő uniós „szakértői találkozót”, melynek témái a technológia, a pszichoszociális tényezők és a bűnüldözés terén végbement fejlemények lennének. Az ezeken az üléseken levont következtetéseket el lehetne juttatni valamennyi tagállamhoz és platformrésztvevőhöz, hogy sor kerüljön azok adaptálására, integrálására, illetve nemzeti és helyi szintű alkalmazására.

3.9

Egy ún. „Kapcsolatépítési Iroda” (Networking Office) európai bizottsági szintű létrehozása, amely nem csupán európai, hanem világméretű projektek kutatásával foglalkozna, nagy segítséget jelentene a platformnak, hogy az ismeretek (a statisztikákat is ideértve) naprakészek és helytállóak legyenek, és így olyan, a problémák leküzdésére szolgáló, hatékony eljárások elterjesztésére nyíljon lehetőség, amelyek gyorsan továbbadhatók más aktív partnerek részére is. A látogatások szervezése és az ellenőrzés is az iroda feladatai közé tartozna. Az iroda a forródrótok független ellenőrzőjeként is szolgálhatna, és ellenőrizné az új projektekre vonatkozó kérelmeket, hogy ezáltal elkerülhető legyen a munka fölösleges megkettőzése, illetve biztosítható legyen a finanszírozási források hatékony és célszerű felhasználása. Az iroda ajánlást tehetne partnerségekre is. A kapcsolatépítési iroda feladata az lenne, hogy az új kihívások megjelenésével egy időben reagáljon azokra.

3.10

Az „ifjúsági fórum” kialakítása hasznosnak bizonyulhat a fiatalok bevonását, illetve az információknak a legvédtelenebb csoportok által használt szociális hálózatokhoz való eljuttatását illetően. A fiataloknak saját nyelvezetük van, és gyakran vonakodnak attól, hogy elfogadjanak valamilyen tekintélyt, ugyanakkor szívesen veszik szociális környezetükben levő kortársaik tanácsát. Figyelembe kell venni a gyermekek jogait, ezért be kell vonni a fiatalokat a folyamatba.

3.11

Olyan hatékony modellre van szükség, amelyben az érintettek készek megosztani az internetes bűnözés új és világszerte terjedőben levő formáihoz való alkalmazkodáshoz szükséges információkat, illetve hajlandók az ismeretek megosztására.

4.1

A forródrótok helyes működésének gyakorlata:

4.1.1

Illegális online tartalmak értékelésében képzett és elismert elemzők.

4.1.2

Potenciálisan illegális online tartalmak felderítésében járatos elemzők.

4.1.3

Valódi partnerségen alapuló megközelítési mód, amelyben minden jelentős nemzeti érintett szerepet vállal: a kormány, a bank-/pénz- és hitelintézetek, a bűnüldözési szervek, a családügyi szervezetek, gyermekekkel foglalkozó karitatív szervezetek és különösen az internetszolgáltatói ipar.

4.1.4

Ön- és társszabályozó forródrótok, amelyek valódi, hatékony partneri kapcsolatokat ápolnak a nemzeti internetszolgáltatói iparral, és betartanak bizonyos magatartási kódexet.

4.1.5

A bármilyen nemzeti cég által tárolt illegális online tartalmak bejelentés nyomán történő eltávolítása világszerte.

4.1.6

Részvétel a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést bemutató URL-eket tartalmazó központi európai adatbázisban.

4.1.7

Annak elérése, hogy a nemzeti internetszolgáltatók hálózati szinten blokkolják a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléssel kapcsolatba hozható weboldalakat, hogy ezzel is védjék a felhasználókat az ilyen oldalak véletlen megjelenítésétől.

4.1.8

A forródrótoknak kiterjedt weboldalakat kell működtetniük az adott ország nyelvén. Ezeken anonim alapon működő, egyszerű bejelentési mechanizmusokat kell biztosítani, és az olyan kérdésekhez (pl. grooming és cyber-bullying), amelyek nem tartoznak az oldal hatáskörébe, más forródrótokra vagy szakirányú szervezetekre történő egyértelmű útbaigazítást kell feltüntetni.

4.1.9

Figyelemfelkeltés a forródrót funkciója és egyéb idevonatkozó kérdés iránt.

4.1.10

Európai és nemzetközi adatok tanúsága, vizsgálati eredmények és szakismeretek cseréje.

4.1.11

Az érintettekkel folytatott európai és nemzetközi partnerségekben való részvétel adatok, vizsgálati eredmények és közös ötletek cseréjéhez az ilyen bűncselekmények határokon átnyúló jellegének leküzdése érdekében.

4.1.12

Európai és nemzetközi szintű fellépés a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést bemutató internetes tartalmak eltávolítása és az ezek terjesztői utáni nyomozás érdekében, bárhol a világon tárolják is ezeket a tartalmakat.

4.1.13

Az olyan tagállami és nemzetközi szervek támogatása, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy nemzetközi szinten küzdjenek az ilyen weboldalak ellen és megkönnyítsék a nemzetközi bűnüldözési hatóságok közötti együttműködést.

4.1.14

Az iránymutatások terjesztése a munkaadók, tanárok, szervezetek, szülők és gyermekek körében, például a brit rendőrség CEOP központjának (Child Exploitation and Online Protection Centre) „ThinkuKnow” oktatási programjához hasonlóan.

4.1.15

Az internetfelhasználók tudatosságának növelése, főként nemzetközi online társaságok támogatásával vagy velük együttműködve.

4.1.16

A szervezeteknek az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) tagjának kell lenniük annak érdekében, hogy a jó gyakorlatoknak a forródrótok és az ipar közötti, nemzetközi szintű megosztását fel lehessen használni tartalmak eltávolítására (11).

4.1.17

A jelentéstételi eljárásoknak egyszerűeknek kell lenniük, biztosítaniuk kell a bejelentést tevők anonimitását, és lehetővé kell tenniük a gyors feldolgozást.

4.1.18

A forródrótok üzemeltetőinek olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják az adatok figyelését és feldolgozását végző elemzők támogatását és tanácsokkal való ellátását.

4.2

A forródrótoknak ezenkívül a következő feladatokat kell ellátniuk:

5.1

Az Európai Bizottság javaslata számos kérdést hagy megválaszolatlanul:

5.2

A fenti kérdésekkel való foglalkozás megelőzné a spanyolviasz feltalálását, a már elvégzett munka megduplázását, és biztosítaná a finanszírozási eszközök hatékony és eredményes felhasználását. A legfontosabb, hogy biztosítani kell a témával foglalkozó szakértőknek a kezdeményezésbe való aktív bevonását, tanácsadókkal és állami tisztviselőkkel szorosan együttműködve. Ez a fent említett javaslatra is vonatkozik, amely szerint az Európai Bizottság szintjén létre kell hozni egy kapcsolatépítési irodát, amely az ilyen projekteket vizsgálja, megismeri, látogatja és fenntartja velük a kapcsolatot.

5.3

Az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia a finanszírozási források, pl. a Daphne és a „Biztonságosabb internet”-programok proaktívabb és együttműködőbb szellemű felhasználását.

5.4

Végül pedig az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hangsúlyozza az alábbiak fontosságát és hatását:

5.5

A fenti intézkedések csökkentenék annak esélyét, hogy ártatlan internetfelhasználók sokkoló és törvényellenes képekkel találják szemben magukat, a gyermekekkel való szexuális visszaélés bemutatásának korlátozása révén megakadályoznák, hogy a gyermekek ismételten áldozattá váljanak, az ilyen képeket keresők számára akadályt gördítenének az ilyen tartalmak hozzáférhetősége és rendelkezésre állása elé, valamint megakadályoznák a képek bűnszervezetek által, kereskedelmi nyereség céljából az internetfelhasználók körében való terjesztését.

5.6

Fontos, hogy a fenti intézkedések végrehajtása egyre nehezebbé tenné a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléssel kapcsolatos tartalmak terjesztőinek tevékenységét. A bűnözés dinamikus jellege és az elkövetők által használt technológiák fejlődése megnehezíti ugyan a probléma teljes megoldását, de minél költségesebbé, kockázatosabbá és rövidebb életűvé válnak az ilyen tevékenységek, annál kevésbé tűnik könnyű nyereségszerzési módnak, mind anyagi, mind egyéb tekintetben.

5.7

A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést bemutató webhelyek (nem egyes képek vagy URL-ek) kiterjedésével és méretével kapcsolatos friss adatok további ösztönzést adnak a teljes felszámolásért való küzdelemben. Konkrét célok kitűzésével most megmutathatjuk, milyen hasznos az adatok megosztása, a legmagasabb nemzetközi szinten való elkötelezettség, valamint a kedvező és sikeres egyesített nemzetközi partnerség a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést bemutató weboldalak számának lényeges csökkentésében.