A Magyar Köztársaság kormányának bejelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK irányelvével kapcsolatban

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/C 100/11)

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK irányelve (1) (a továbbiakban: „az irányelv”) 3. és 5. cikke alapján a Magyar Köztársaság az alábbiakról tájékoztatja az Európai Bizottságot.

Az irányelv 3. cikkének végrehajtásáért felelős magyar hatóság – figyelemmel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény rendelkezéseire – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.

Magyarországon a bányászat szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és annak területi szervei, a bányakapitányságok látják el. A gazdasági és közlekedési miniszter feladata egyfelől a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal felügyelete, valamint a miniszter dönt a koncessziós területek kijelöléséről, a koncessziós pályázat kiírásáról, és a koncessziós szerződések megkötéséről, a törvényben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak figyelembevételével. A gazdasági és közlekedési miniszter ezen döntéseit a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal készíti elő.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben kijelölte a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területi szerveinek székhelyét és illetékességi területét. A bányászati hatósági ügyekben, a meghatározott kivételekkel, első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jár el.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény úgy rendelkezik, hogy a koncessziós szerződést a szerződésben kikötött időpont előtt csak az ezen törvényben meghatározott esetekben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani. Amennyiben ezeken kívüli okból mondják fel a szerződést, a felmondással szerződésszegést követnek el, és ezáltal per indítható a szerződésszegést elkövető féllel szemben. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján, ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül a kitermelést nem kezdi meg, a kiesett bányajáradék pótlására a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni; ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik, a törvény erejénél fogva. Fenti esetekben a koncessziós szerződés tárgyát képező terület visszakerül a szabad területek közé, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény rendelkezései alapján koncessziós tender kiírása vagy hatósági eljárás indítása lehetséges.

Az irányelv 3. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország az irányelv 3. cikk (2) bekezdés a) pontjában ismertetett eljárást alkalmazza.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a nyilvános pályázati felhívást az Európai Unió Hivatalos Lapjában is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát megelőző legalább kilencven nappal.

Az irányelv 3. cikk (3) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén mindazok a területek a szénhidrogének kutatásra, feltárásra és kitermelésre szabaddá tett földrajzi területek,

azaz a mellékelt térképen fehér színnel jelölt területek. A szabad területek és a koncesszióval vagy bányászati joggal érintett területek adatai a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján (www.mbh.hu) megtalálhatóak.

Az irányelv 3. cikk (3) bekezdése alapján történő engedélyek esetében a feltételekre és követelményekre vonatkozó információkat és egyéb információkat a Magyar Bányászati és Földtani Hivataltól (H-1051 Budapest, Arany János u. 25., levelezési cím: H-1372 Budapest, Pf.: 477, tel.: (36-1) 301 29 47, fax: (36-1) 301 29 03, e-mail: hivatal@mbh.hu) lehet kapni.

A szabad területeken történő szénhidrogén-kutatási jog adományozása iránti kérelmet az illetékes bányakapitánysághoz kell benyújtani. A kutatási jog adományozása esetén a kutatás műszaki üzemi tervének jóváhagyási eljárásába a bányakapitányság a jogszabályban felsorolt szakhatóságokat vonja be. A jogszabályban foglalt esetekben a szakhatóságok feltételekhez köthetik, korlátozhatják, vagy megtilthatják a kutatási jog adomány esetén is a kutatási tevékenység engedélyezését.

A kérelmeket a bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényre és a törvény végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet előírásaira figyelemmel, a beérkezés sorrendjében bírálja el.

Az irányelv 5. cikk (1) bekezdése alapján az engedélyek odaítélése során alkalmazott általános kritériumok, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezéseinek sérelme nélkül, az alábbiak:

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a benyújtott pályázatok elbírálásának szempontjait. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján, a benyújtott pályázatok értékelését követően a gazdasági és közlekedési miniszter dönt a koncesszió megadásáról.

Az irányelv 5. cikk (2) bekezdése alapján az adott tevékenység folytatására és befejezésére vonatkozó feltételeket és követelményeket az adott pályázati kiírás tartalmazza.

(1)  HL L 164., 1994.6.30., 3. o.