[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 8.11.2007

SEC(2007) 1470

A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az e-integrációra vonatkozó európai i2010 kezdeményezés

„Részvétel az információs társadalomban”

Összefoglaló aHATÁSVIZSGÁLATRÓL[COM(2007) 694 végleges][SEC(2007) 1469]

Bevezetés

E hatásvizsgálat (a továbbiakban „HV”) az e-integrációra vonatkozó európai i2010 kezdeményezésről szóló közleményre irányuló javaslathoz kapcsolódik: „Részvétel az információs társadalomban” (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért „a közlemény”). A közlemény hosszú, az érdekelt felek és a tagállamok képviselőinek részvételével, valamint az e-integráció és a kapcsolódó politikák állapotáról készült tanulmányok eredményeinek figyelembe vételével zajló politikafejlesztési és konzultációs folyamat utolsó állomását képezi.

Az integrált információs társadalom létrehozására irányuló politikai intézkedéseket támogat, ezzel a Rigában 2006. június 11-én 34 ország által elfogadott, az e-integrációról szóló miniszteri nyilatkozatban[1] megállapított politikai célkitűzések megvalósulását segíti.

A közleményben javasolt intézkedések nem szabályozó jellegűek, és nem jelentenek adminisztratív és pénzügyi terhet. A HV ennek megfelelően megvizsgálja a politikai kihívásokat és megoldási lehetőségeket kínál, minőségi értékelést ad a különböző választási lehetőségek következményeiről, és a különböző forgatókönyvek valamiféle mennyiségi értékelését is kilátásba helyezi, amennyiben az e-integráció összes célkitűzése megvalósult. Ennek során teljes mértékben tartja magát a hatásvizsgálati iránymutatásokban megállapított arányos elemzés elvéhez[2].

A hatásvizsgálat egyúttal az elektronikus hozzáférésről szóló 2005-ös közlemény azon kívánalmának is eleget tesz, amely szerint 2007-ben ki kell értékelni a területen időközben tett előrelépéseket. Hogy a fogyatékos (elektronikus hozzáférés) és egyre inkább az idősödő felhasználók is élhessenek az információs társadalom nyújtotta előnyökkel, az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használhatósága kulcsfontosságú követelmény. A hatásvizsgálat megállapítja, hogy ezen a területen csekély az előrelépés, és 2008-ban további intézkedések szükségesek. Ezért e meghozandó intézkedésekről előzetes értékelést tesz közzé és 2008 folyamán az érdekelt felekkel folytatott további konzultációt és hatásvizsgálatot helyez kilátásba.

Mit takar az e-integráció, és miért foglalkozunk vele?

Az e-integráció az azt meghatározó rigai miniszteri nyilatkozat szerint mind az integratív IKT-kra, mind az IKT-knak az átfogóbb integrációs törekvések megvalósítása érdekében való használatára utal. Más szóval az e-integráció azt jelenti, hogy az információs és kommunikációs technológiák – a társadalmi kapcsolatok javításával, a munkalehetőségek és a vállalkozói tevékenység elősegítésével, a társadalom kulturális életének serkentésével és a társadalmi részvétel ösztönzésével – mekkora mértékben járulnak hozzá a minden szinten érvényesítendő társadalmi részvétel egyenlőbbé tételéhez és ösztönzéséhez.

A kihívás nagysága: az érintettek száma

Az IKT-k gyors fejlődése jelentős lehetőséget teremt az egyén számára az információs és tudásalapú társadalom nyújtotta előnyök kihasználására. Az IKT-k használata sokak számára a társadalomban való tevékeny és teljes jogú részvétel nélkülözhetetlen feltételévé vált. Azonban ezek ugyanúgy korlátokat is jelentenek a hozzáadott értéket képviselő IKT-alapú szolgáltatások földrajzi hozzáférhetősége, a fogyatékos és idősebb felhasználók hozzáférése, az oktatási szinteknek megfelelő különböző elhelyezkedési lehetőségek, a készségek és a motiváció, illetve a használat költségvonzatához kapcsolódó társadalmi rétegződés szempontjából. E korlátok a beavatkozás hiányában egymást erősítik, és fennáll a veszélye, hogy a jól látható digitális szakadékokon túl mély társadalmi és gazdasági megosztottsághoz vezetnek az európai társadalmon belül. A becslések szerint a népesség 30-40 %-a földrajzi helyzetéből, fogyatékosságából és idős korából, neméből, etnikai hovatartozásából, nem kielégítő készségszintjéből és tájékozottságából vagy bizonytalan gazdasági helyzetéből kifolyólag nem élhet az információs társadalom előnyeivel (az IKT-használat becslésekor alapul vehető, hogy Európában kb. 200 millióan nem használják az internetet)[3].

A leginkább érintett, ezért a politikák potenciális célcsoportjainak számító csoportok (a 27 tagú unióra vonatkozó 2006-os adatok alapján): a fogyatékos személyek általában: ez a becslések szerint (a komoly és enyhébb fogyatékosságokat is ideértve) 74 millió európait érint[4]; az elszegényedéssel fenyegetett európai polgárok: 98 millió (ebből kb. 9 % dolgozó) nem helyi származású lakosok: kb. 15 millió A fentieken kívül: az internetet nem használó alacsony képzettségű népesség: kb. 74 millió; az internetet nem használó dolgozó népesség: kb. 89,5 millió; az internetet nem használó fiatal (15 és 24 év közötti) népesség: kb. 18 millió. |

- Miért kell Európának cselekednie?

A HV kifejti az e-integrációra irányuló politikák és azok jobb EU-szintű koordinációja szükségességének okait. A tapasztalat szerint az egyéb tényezők változatlansága esetén jelentős esély van arra, hogy az új IKT-k megjelenése a kirekesztettség jellegzetes új megnyilvánulásával, nevezetesen a digitális társadalomból való kirekesztettséggel járna együtt. Ennek fonákjaként, ha az IKT-t nem aknázzák ki teljes mértékben, az sok kihasználatlan lehetőséget jelentene, amely jelentős veszteséggel járna a foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés szempontjából. Átfogó politikai intézkedések hiányában sok európai számára nem lehetne biztosítani az információs társadalomból eredő gazdasági és társadalmi lehetőségeket.

Az első „rigai vezérlőfal”[5] (a HV 2. melléklete) és más vizsgálatok szerint továbbra is megmaradtak az információs társadalom eszközeinek és szolgáltatásainak hozzáférhetőségében és használatában tapasztalt különbségek. A használatbeli különbségek számottevőek. A 27 tagú unióban a rendszeres internethasználat aránya 2006-ban az alábbiak szerint alakult: a magasan képzett európaiak 76 %-a, az egyáltalán nem vagy alacsonyan képzettek 25 %-a az alkalmazásban lévők 58 %-a, szemben a munkanélküliek 36 %-ával a sűrűn lakott területeken élők 51 %-a szemben a ritkán lakott területeken élők 35 %-ával 15 millió tanuló/hallgató még mindig nem használja az internetet, ami jelentős képzésbeli hátrányt jelent A 16–24 évesek közül 18 millióan, illetve a 24–55 évesek kb. 50 %-a nem használja az internetet Kb. 20 millió munkanélküli nem használja az internetet A nők már majdnem leküzdötték az internethasználat tekintetében mutatkozó hátrányukat, de a nemek közti különbség továbbra is szempont marad az e-integrációban Az IKT-k használhatóságának hiánya (az elektronikus hozzáférés hiánya) akadályt jelent a fogyatékos és idősebb személyek számára: a 27 tagú unióban a nyilvános honlapoknak csupán 5 %-a felel meg a webhozzáférésre vonatkozó alapvető normáknak és iránymutatásoknak az feliratozott audiovizuális műsorok aránya széles skálán változik (2,5–95 %) a jeltolmáccsal sugárzott műsorok aránya még sokkal kisebb és nagy (kevesebb mint 0,5 és 5 % közötti) tartományban mozog A hangalámondásos közvetítések aránya a kevesebb mint 1 %-tól a több mint 10 %-ig terjed A személyi számítógépekbe és a szoftverekbe épített elektronikus hozzáférési megoldások a termékpaletta egészére nézve sokfélék, és ez jelentős mértékű piaci töredezettséghez vezet. A vidék és a város közti szakadék a szélessávú lefedettség és hozzáférés területén is megmutatkozik. a 27 tagú unió lakosságának 2006 végén 89 %-a volt lefedett (a 15 tagú unió lakosságának 92 %-a) a vidéki területeken az átlagos lefedettség csak 71 %, és alacsonyabb a letöltés sebessége is Digitális jártasságbeli különbségek: Az európaiak csupán 57 %-a rendelkezik valamilyen fokú internetes és számítógépes jártassággal A legcsekélyebb internetes és számítógépes jártassággal az alacsonyabban képzettek, az idősebbek és a gazdaságilag inaktív személyek rendelkeznek Az elektronikus kormányzati szolgáltatások használatában tapasztalható különbségek: A 15 és 74 év közötti korosztályban a 27 tagú unióban 2006-ban: 21 % használta a szolgáltatást tájékozódásra 13,3 % töltött le űrlapokat 8,8 % hajtott végre műveleteket Életkori különbségek az IKT-k használatában: a 16–24 év közöttiek 71 %-ával szemben a 65–74 éveseknek csupán 10 %-a használja az internetet 43 millió 55 és 64 év közötti, illetve 37 millió 65 és 74 közötti nem használja az internetet. |

- Mi Európa haszna az e-integrációból?

Az e-integráció jelentős gazdasági értéket képvisel Európa számára. A széles körű, fenntartható növekedés egyik alapfeltétele, és az egész társadalom hasznára válik. Az előzetes becslések szerint az e-integráció EU-beli hozama öt éves távlatban 35-85 milliárd EUR nagyságrendű lehet.

Mik az e-integráció célkitűzései?

Az e-integrációs stratégia célja általában mind az integratív IKT-k fejlődésének előmozdítása, mind az IKT-k átfogóbb integrációs célokra történő felhasználásának ösztönzése, és ezzel a gazdasági növekedés és új üzleti lehetőségek alapjainak megteremtése .

A szereplők (a tagállamok, az iparban érdekeltek és a civil társadalom) és a rendelkezésre álló politikai eszközök mozgósításával szándékoznak az e-integrációt társadalmi szükségletből Európa számára fontos gazdasági lehetőséggé alakítani. Ezért az e HV-ban javasolt egyik teendő a fenti szándék és az e-integráció előmozdítása iránti elkötelezettség tudatosítása. A HV további három konkrét javaslattal is él a felhasználók, az ipar és a hatóságok e-integrációval kapcsolatos nehézségeinek kezelésére:

- Felhasználók: a digitális rendelkezésre állás, hozzáférés, megfizethetőség és jártasságok terén tapasztalható különbségek áthidalása

- IKT-ipar és -szolgáltatók: annak ösztönzése és lehetővé tétele, hogy az integratív IKT működő és gyarapodó üzletággá váljék

- Hatósági szervek: koherens és hatékony e-integrációs politikák kialakítását célzó intézkedések és kezdeményezések bevezetése.

Melyek az értékelt politikai lehetőségek?

A HV az alábbi e-integrációs politikai lehetőségekkel foglalkozik és az elektronikus hozzáférésről szóló 2005-ös közleményben [6] foglaltaknak megfelelően e területtel részleteiben is foglalkozik:

1. A status quo fenntartása: Az elektronikus hozzáférés konkrét esetében ezt a lehetőséget a jelenleg hatályos szabályozó rendelkezések hatásainak vizsgálatával elemzik;

2. A kis számú módosításon alapuló koncepció szerint az erőfeszítések minden további koordinációjának és integrációjának mellőzésével a különböző területeken EU-szinten végeznek bizonyos konkrét tevékenységeket, és csak kis számú, a veszélyeztetett csoportokat célzó intézkedést hoznak. Az elektronikus hozzáférés konkrét esetében ezt a lehetőséget úgy képzelik el, hogy a tagállami és az érdekelt felek által végzett tevékenységek jobb összhangja érdekében mérsékelt erőfeszítéseket tesznek.

3. Integrált és koherens stratégia az együttműködések és a hatások javítására az alábbi módokon: a) a konkrét veszélyeztetett csoportok igényeire jobban összpontosító intézkedések; b) a különböző politikák intézkedéseinek jobb összehangolása és integrálása; c) összpontosítás az információs társadalom előnyeinek a hátrányos helyzetű csoportok általi kihasználásához nyújtott segítségre és az IKT-nak az utóbbiak számára történő szolgáltatásnyújtásra való használatára; átfogóbb és megalapozottabb információk és mennyiségi adatok betáplálása a felügyeleti és értékelési mechanizmusokba, valamint e) a tudatosság és a kötelezettségvállalás növelése. Az elektronikus hozzáférés konkrét esetében ez a lehetőség megkívánja a területen hatályos jogszabályok megerősítésére irányuló intézkedések hatásának előzetes vizsgálatát.

Milyen intézkedési javaslatok állnak rendelkezésre?

A HV megfelelő adatokkal és érvekkel támasztja alá azt, hogy az e-integráció uniós szintű – a koherensebb uniós politikák, a főbb szereplők (a tagállamok, az ipar és a felhasználók) mozgósítása, az e-integráció minden politikai területen való képviselete, valamint az elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos jobb jogszabályok esetleges javítása útján történő – kezelésében nagy hozzáadott érték rejlik. Ennek feltétele a tudatosság, illetve a politikai és az érdekelt felek részéről tanúsított kötelezettségvállalás, amelynek módja az e-integráció fontosságát közvetítő és az előrelépéseket demonstráló események és kezdeményezések bemutatása.

Ezenkívül az alábbi három területen javasolt intézkedéseket hozni:

- Először is az információs társadalomban való részvétel mindenki számára elérhetővé tétele. Még mindig számos komoly akadály áll az információs társadalom útjában. Ezek egyike az elektronikus hozzáférés hiánya. Az elektronikus hozzáférés hiánya nagy termelékenységi kiesést okoz, holott az alkalmazkodás költségei korlátozottak lennének. Az előrehaladást az erőfeszítések széttagoltsága is akadályozza: az ipari vállalkozások szempontjából az elektronikus hozzáférés átfogó koncepciójának hiánya korlátozza a belső piacot. Az előrelépést ezeken kívül még a prioritások megállapításának, valamint a felhasználok és az ipar együttműködésének hiánya is akadályozza, ezért az iparnak – csakúgy mint a tagállamoknak – fokozniuk kell saját, az elektronikus hozzáférés területén tett erőfeszítéseiket. A hatásvizsgálat szerint e kérdést prioritásként kell kezelni, és egyebek mellett az elektronikus hozzáférésre vonatkozó jogszabályok horizontális (azaz nem egyetlen konkrét technológiára vagy felhasználásra korlátozódó) megközelítését javasolja a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.

- Az elektronikus hozzáférésen kívül javítani kell a digitális jártasságokat is, amelyhez az ipar és a tagállamok szorosabb összefogására van szükség, illetve – különösen a vidéki területeken – fejleszteni kell a szélessávú hálózatok elérhetőségét, amelyhez a regionális hatóságok és az ipar fokozott erőfeszítéseire lesz szükség.

- Másodsorban a kirekesztés veszélyével fenyegetett csoportok effektív részvételének serkentése és életminőségük javítása. A kirekesztés veszélyével fokozottan fenyegetett csoportok információs társadalombeli részvételének fokozására egy sor célzott intézkedés bevezetésére, illetve ahol ez már megtörtént, szigorúbb betartatására és jobb összehangolására van szükség. Ezek az intézkedések az idősebb és az egészségi állapotuk miatt kirekesztéssel veszélyeztetett személyeknek az információs társadalomból való kirekesztésének veszélyét hivatottak leküzdeni; ezek alapjául az „Idősödés jólétben az információs társadalomban” cselekvési tervben lefektetett közösségi program, valamint egy a távorvoslásra irányuló új kezdeményezés szolgálnak. Szintén fontos lenne a társadalmilag hátrányos helyzetű személyek számára az integratív közszolgáltatások közös koncepciójának az elektronikus kormányzásról szóló cselekvési terv alapján történő kifejlesztése és cseréje. 2008 végére el kell indítani egy olyan folyamatot is, amelynek keretében szükség esetén további célzott intézkedések meghatározására kerülne sor (pl. a társadalom peremére szorult fiatalok és a kirekesztés veszélyével fenyegetett migránsok számára).

- Harmadsorban pedig a lehető legtartósabb hatás érdekében az e-integrációra vonatkozó intézkedések integrációja . Bár az e-integráció, mivel számos tényezője és szereplője van, igen szerteágazó terület, a – kidolgozás alatt álló „rigai vezérlőfal” koncepcióján, illetve a felhasználók és képviselőik, az ipar, a hatóságok, illetve a felhasználók hangját a megerősített e-integrációs hatáskörök és együttműködés útján erősítő Európai Bizottság e közös stratégia mentén zajló fokozott együttműködésén alapuló– közös felügyelet és teljesítményértékelés jelentős előnyökkel járna. Az e-integráció hatásának fenntarthatósága szempontjából döntő fontosságú, hogy a kérdés a politikák látóterében központi helyet foglaljon el, azaz a kirekesztettség szempontjait már az általános célú technológiák tervezésének és kifejlesztésének korai szakaszában is figyelme be kell venni (integratív kialakítás), illetve hogy a társadalmi és gazdasági kirekesztéssel foglalkozó általános politikákra (az információs társadalommal összeegyeztethető integrációs politikák) vonatkozó tervezésnek szerves részét kell, hogy képezze az információs társadalmi dimenzió.

Végül az e-integrációs intézkedések eddigi elaprózódottságára, valamint a számtalan gyenge és koordinálatlan tevékenységre tekintettel jelentős haszonnal járna, ha az EU felismerné a tudatosság növelésének és a bevált gyakorlatok cseréjének jelentőségét. E stratégiának az érdekelt felek számos kezdeményezésére kell építenie oly módon, hogy azokat közös keretbe fogja össze, így a tudatosító intézkedések sora jelentős mértékben hozzájárul a 2008 végén fokozott nyilvánosság mellett megrendezendő e-integrációs politikai konferencia sikeréhez.

Hogyan profitál mindebből Európa?

Az e-integrációs európai kezdeményezés hozzáadott értéke az e-integrációs koncepciók közös és rendszerezett megvalósítása érdekében tett hozzájárulásában rejlik a politikai kezdeményezések együttműködésének uniós, nemzeti és helyi szinten történő megerősítése révén. Forrását képezik a fentieken kívül az gazdaságból származó kezdeményezések összefogására, a nyilvánosság fokozására és a sikeres kezdeményezések megismétlésére irányuló törekvések. Ily módon a kezdeményezés célja az folyamatban lévő intézkedések kedvező hatásainak minden szinten történő fokozásához szükséges ún. multiplikátorhatások generálása.

Ahogy a digitális kirekesztés okai, az információs társadalomba való integráció előnyei is egymást erősítik, ha a szükséges hajtóerők fellépnek és együtt fejtik ki hatásukat. Ez a folyamat várhatóan felerősíti a társadalmi és gazdasági hatásokat, mivel elősegíti az egyénnek az európai gazdaságba és társadalomba történő aktív integrációját, támogatja az integratív technológiák és szolgáltatások belső piacát, és serkenti a területen végzett kutatást és innovációt. Az előrehaladás mérésének javasolt módja egy sor kínálati és keresleti indikátor használata (rigai vezérlőfal). Az e HV-ben szereplő előzetes becslések – többek között – az előrehaladás gazdasági hasznosságára vonatkoznak. A jövőben készülő vizsgálatok és modellek még jobban alá fogják támasztani és segítenek majd megérteni a fenti indikátorok és a tágabb értelemben vett gazdasági és társadalmi fejlődés közti összefüggést.

[1] A nyilatkozat (2006. június 11.) a digitális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló célkitűzéseket állapított meg a következő területeken: az IKT-k és az idősödés, földrajzi választóvonalak, elektronikus hozzáférés, digitális jártasságok, az IKT-k a kulturális sokféleség és integratív elektronikus kormányzat szolgálatában. http://ec.europa.eu/information_society/events/ict_riga_2006/doc/declaration_riga.pdf

[2] Az „átfogó politikákat meghatározó dokumentumoknak” előzetes és leginkább minőségi jellegű hatásvizsgálatot kell tartalmazniuk (Hatásvizsgálati iránymutatások, SEC(2005) 791, 8. o.).

[3] Eurostat, Közösségi felmérés az IKT-k háztartásokban és a 16 és 74 év közötti egyének által történő felhasználásáról, 2006.

[4] A hírközlési bizottság 2004. évi, az Eurostat adatain alapuló jelentése (COCOM) alapján, amelynek becslése szerint az EU összlakosságának 15 %-a fogyatékos. A másik mérőszám a fogyatékosok aránya a dolgozó népességen belül (az Eurostat adatai alapján). 2002-ben az EU 25 tagállamában a 16 és 64 év közöttiek közül 44,6 millióan – azaz minden hat polgár közül egy (15,7 %) – számoltak be hosszú ideje fennálló egészségügyi problémáról vagy fogyatékosságról. Eurostat, Fókuszban a statisztika , 3. téma – 26/2003 (http://ec.europa.eu/employment_social/health_safety/docs/disabled_%202002_en.pdf ).

[5] A rigai miniszteri nyilatkozatban lefektetett célkitűzések teljesülésének felügyeletére használt mutatók.

[6] Közlemény az elektronikus hozzáférhetőségről, COM(2005) 425.: „Az elektronikus hozzáférhetőség helyzetére összpontosító nyomon követésre e közlemény közzététele után két évvel kerül sor. […] a Bizottság megvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy kiegészítő intézkedéseket hozzon, beleértve szükség esetén új jogi szabályozást is. Ez az elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos tanulmány pedig hozzájárul majd a már bejelentett 2008-as, elektronikus befogadásról szóló európai kezdeményezéshez.”