[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 19.9.2007

SEC(2007) 1190

A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

Melléklet A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013), melynek alapelve: „jobb megelőzni, mint gyógyítani” A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETőI ÖSSZEFOGLALÓJA Új állat-egészségügyi stratégiai (2007–2013)

{COM(2007) 539 végleges}{SEC(2007) 1189}

ÖSSZEFOGLALÓ

Új állat-egészségügyi stratégiai (2007–2013)

A közösségi állat-egészségügyi politika (CAHP) hosszú utat tett meg kialakulásának kezdeti szakaszától, az 1960-as évek elejétől mostanáig. Az állatok kereskedelmére és az állati termékek forgalmazására vonatkozó közösségi szintű közös szabályok elfogadásának kulcsszerepe volt a biztonság és egészség megfelelő színvonalának garantálásában, lehetővé téve a Közösségen belüli kereskedelmet és általában véve javítva az állatok egészségét. A közösségi állat-egészségügyi politika az utóbbi években előforduló egy sor súlyosabb válság és betegségkitörés következményeként tovább bővült.

Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság egy értékelést kezdeményezett 2004-ben azzal a céllal, hogy felmérjék a közösségi állat-egészségügyi politika eredményességét az utóbbi évtizedben. Az értékelési időszak alatt számos kérdés merült fel és ez a dokumentum ezeket foglalja össze. A kezdeményezés célja, hogy ezekkel a kérdésekkel, valamint a közösségi állat-egészségügyi politika előtt ma álló új kihívásokkal foglalkozzon.

Az értékelés során felmerült főbb kérdések közé tartozik a jelenlegi közösségi állat-egészségügyi politika nagy fokú bonyolultsága, egy általános stratégia hiánya, és különösen az, hogy a betegségek megelőzése kisebb hangsúlyt kap a kelleténél. Ezek a kérdések ugyanakkor újabb problémákat vetnek fel, mint például az elégtelen összhangot és koherenciát más kapcsolódó szakpolitikákkal. Az értékelési folyamat során további kérdések is felmerültek, mint például az érintettek jobb tájékoztatása és bevonása a döntéshozatalba, és a szerepek és felelősségek tisztázásának igénye. Ezenkívül a jelenlegi pénzügyi kerettel és a tagállami szintű importszabályozás végrehajtásával kapcsolatos problémák is kiemelt figyelmet kaptak. Végül az is megfogalmazódott, hogy a közösségi állat-egészségügyi politika eredményességének értékelése túlságosan korlátozott.

A közösségi állat-egészségügyi politika globális céljai közé tartozik a magas színvonalú népegészség, ami egyben hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez, és elősegíti az olyan helyes gazdálkodási gyakorlatokat, melyekkel megakadályozható az állatbetegségek átterjedése, és amelyek megfelelnek az állatjólléti szabványoknak, lehetővé téve egyúttal a fenntartható fejlődést is. Ezen átfogó célok eléréséhez a közösségi állat-egészségügyi politika konkrét célokat tartalmaz. Először is, az Közösségnek a Közösség szempontjából nagy fontosságú állatbetegségekkel kapcsolatos beavatkozást kell a középpontba állítania, a biológiai és kémiai kockázatok kategorizálásával és jellegük meghatározásával, prioritások, számszerűsíthető célok és teljesítménymutatók felállításával, és az azonosított fenyegetésekhez rendelendő erőforrások meghatározásával. Másodszor, egységes és egyértelműbb jogi keret létrehozásával, a nemzetközi kereskedelmet segítő szabályok és mechanizmusok felállításával növelni kell a betegségmegelőzés és a védekezés átláthatóságát és eredményességét, megőrizve ugyanakkor a népegészség és az állati egészség magas színvonalát, ösztönzőket biztosítva a gazdaságokban történő kockázatmegelőzéshez és nagyobb felelősséget hárítva a mezőgazdasági ágazatra a betegségmegelőzés, a megfigyelés fejlesztése és a válságkezelésre való felkészültség terén. Az EU ösztönözni fogja az innovációt, a tudományt és a kutatást, hogy jobb eszközök álljanak rendelkezésre az állatbetegségek elleni küzdelemhez. A kezdeményezés igyekszik továbbá hozzájárulni más közösségi szintű célok megvalósításához is, különösen a jobb szabályozás és a lisszaboni stratégia céljaihoz.

Az értékelés során felmerült problémák kezelésére ez a dokumentum három átfogó alternatívát tárgyal. A hatásvizsgálat nem részletezi az egyes konkrét kérdéseknél mérlegelt különböző részalternatívákat, mivel ez az elemzést már megtörtént az értékelés keretében és megjelenik az értékelés zárójelentésében. A három átfogó alternatíva tartalmazza az egyes konkrét kérdésekre meghatározott, preferált részalternatívákat. Az első lehetőség a változatlanul hagyás volt, ami a jelenlegi közösségi állat-egészségügyi politika folytatását jelentené. A második alternatíva egy új, „puhább” állat-egészségügyi stratégia bevezetése. A stratégia középpontjában „puha” jogi szabályozók állnának, és a harmadik országoknak nyújtott technikai segítség, együttműködés és tájékoztatás javítását célozná. Ezenkívül célja lenne a tudomány és kutatás támogatása, és foglalkozna a tagállami szintű végrehajtás kérdéseivel is. Az utolsó mérlegelt alternatíva egy új, sokrétű állat-egészségügyi stratégia bevezetése volt. Ez a stratégia a második alternatívában leírt fellépéseken alapulna, de tartalmazna további jogi elemeket is, különösen egy új horizontális jogi keret bevezetését, egy harmonizált költségmegosztási rendszer esetleges kialakítását, közösségi szintű exportstratégia kidolgozását, és az állatok azonosításához és a tanúsításokhoz elektronikus eszközök alkalmazását.

Ez a dokumentum e három alternatíva társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait elemzi. Az elemzés ebben a szakaszban jobbára kvalitatív szinten maradt a kezdeményezés átfogó jellege miatt, és mert további tanulmányok vannak tervbe véve a tervezett legfontosabb fellépések vonatkozásainak (különösen a költség-haszon viszonyt illetően) teljes körű vizsgálata céljából. A II. melléklet részletesen tartalmazza a különféle tervezett tanulmányokat. Mindenesetre bármilyen új jogalkotási javaslat esetén konkrét hatásvizsgálatot kell végezni még annak benyújtása előtt.

Az elemzést követően az általános végkövetkeztetés az volt, hogy a harmadik alternatíva a legjobb választás az értékelés során felmerült kérdésekre, és a közösségi állat-egészségügyi politika előtt álló új kihívásokra való reagálásra, mivel a második alternatíva pozitív hatása dacára sem tudná maradéktalanul kezelni a felmerült problémákat.